„A harmadik nap alkonyán pedig kilépett a bolt keskeny kapuján, és csendesen megindult az úton. Két oldalt füstölögtek a romok. Lent a kiszáradt árok fenekén találta az elsőt azok közül, akik Pilátus háza előtt kiáltozták Barabbás nevét…A nyomorult pedig feltápászkodott és az ő öltönyét megragadta.– Mester! – kiáltott elfulladva és könnyek között – ó mester, jövök! Mondd meg, hogy mentsem meg magam! Mondd meg, mit tegyek! Mondd meg, mit mondjak! – Semmit, mondta ő szelíden – csak azt, amit három nap előtt kellett volna mondanod, mikor Pilátus megállt a tornácon és megkérdezett titeket: ’Kit engedjek el hát közülük, Barabbást, a gyilkost, vagy a názáretit?’– Ó, én bolond! – kiáltott a nyomorult fejét öklével verve, – ó, én bolond, aki Barabbást kiáltottam! Barabbást, aki ide juttatott!”

A harmadik nap alkonyán pedig kilépett a bolt keskeny kapuján, és csendesen megindult az úton. Két oldalt füstölögtek a romok. Lent a kiszáradt árok fenekén találta az elsőt azok közül, akik Pilátus háza előtt kiáltozták Barabbás nevét. Elfeketült nyelvvel vonított a vörös felhők felé.

Megállt előtte, és így szólt:

– Itt vagyok!

Az pedig felnézett rá, és zokogni kezdett.

– Rabbi, rabbi! – zokogott.

És a mester szelíden folytatta.

– Ne sírj! Állj fel és jöjj velem! Mert visszamegyek Jeruzsálembe, Pilátus háza elé és új törvényt kérek magamra és reátok, akik Barabbást választottátok, s akikkel ezt mívelte Barabbás.

Babits Mihály  1916-ban írta a most következő versét. Ebben  a költőnek az első világháborúból lett elege. Ma, 2022. húsvétja előtt az ukrajnai tragédia  miatt szenved és aggódik Európa...

A Zeneakadémián 116 éve megrendezett, Nyugat-matinén felolvasott, a közönséget magával ragadó vers hatásából látszott akkor, hogy Babits a háborús csömörrel egyáltalán nem volt egyedül.

Magyarországon MA SEM LENNE MAGÁNYOS. 

A Húsvét előtt című vers  a mindenkori zsarnokság, elnyomás, emberi megaláztatás, gyűlölködés elleni szenvedélyes felszólalás.

Nem a győztest énekli, nem is a vak, szolga népet, „hanem azt, aki lesz, akárki“, aki kimondja végre azt, hogy

legyen vége, legyen vége már!

Részletek:

Ha így nézzük, jók és gonoszak, nagyszerűek és hitványak egyaránt a jóslat beteljesítésén dolgoznak. HA így nézzük, vagyis relativizálva hibáinkat és bűneinket. Nem keresve, feltárni igyekezve, hanem elkenni próbálva. De erre nem vagyunk mindannyian képesek. Akik igen, azokat farizeusoknak nevezzük.

Egy nem egészen kétezer évvel ezelőtti széderesti vacsorán az asztalfőn ülő személy azt mondta az őt körülvevőknek: közületek egy, aki együtt eszik velem, el fog árulni engem.

Júdás neve, amely addig teljesen rendben lévő név volt, azóta az árulás szinonimája. Hacsak nem olvasunk apokrif irodalmat, mert annak alapján elgondolkodhatunk azon is: miként nagypéntek nélkül nincs feltámadás, ugyanúgy Júdás árulása nélkül nincs kereszthalál. Ha így nézzük, jók és gonoszak, nagyszerűek és hitványak egyaránt a jóslat beteljesítésén dolgoznak.

HA így nézzük, vagyis relativizálva hibáinkat és bűneinket. Nem keresve, feltárni igyekezve, hanem elkenni próbálva. De erre nem vagyunk mindannyian képesek. Akik igen, azokat farizeusoknak nevezzük.

A legmenőbb farizeusok most nyerték el a negyedik kétharmadot. Először azzal, hogy

"A keresztút segít megértenünk a történelem drámáját, de bennünket, hívőket biztosít arról, hogy az utolsó nap nem a nagypéntek, hanem Húsvét. A Húsvét pedig a jó győzelme a rossz felett, a szeretet győzelme a gyűlölet felett...Az Élet győzelme"

Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Ezen a napon nincs szentmise. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán.

Nagypéntek az év legmegrendültebb liturgiája. A Jézust jelképező oltár díszek nélkül, csupaszon áll. Az oltár üres: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. De emlékeztethet a Golgota csupasz sziklatömbjére is, amelyen a megváltás áldozata megtörtént.

A nagypénteki ősi szertartás már a kezdeti időktől kialakult és három fő részből áll: az igeliturgiából olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából. A szertartás kezdetén a pap piros miseruhában, némán vonul az oltárhoz a ministránsokkal, majd leborulnak az oltár előtt. A pap földre borulása: az önmagát kiüresítő, az emberrel, a földdel azonosuló Krisztust jeleníti meg. Az oltár most maga a Golgota: lélekben odamegyünk a Golgotához, Jézus keresztjéhez.

"...én is csókoltatom őt, boldog húsvétot, meg ilyesmi. De postafordultával azt is tessék megírni, mi jön most. És mik lesznek a mellékhatások...?"

Amikor a Covid elleni oltásra jelentkeztem, a Kormányinfó tudtára adtam a mailcímem. Azóta nagy levelezésben vagyunk. Hol (ritkábban, régebben) a vakcinával kapcsolatos információkról értesítenek, hol (sűrűbben, újabban) a kampányüzeneteikről. Néha kicsit össze is keverem.

Ma Orbán Viktor írt nekem. Azt mondja, "a magyar emberek békét és biztonságot akarnak", ő és új kormánya pedig "érvényt szerez akaratuknak".

Hát, kötve hiszem, hogy az én akaratomnak érvényt fog szerezni, nem is illene részleteznem idevonatkozó kívánságaimat, mert

Kiderült, hogy a kerületvezetők 750 milliót szánnak a volt szülőotthon, a későbbi tüdőszűrő állomás átalakítására. Errről már 4 éve döntött a testület, de a munka  befejezési határideje és átadása  még mindig bizonytalan. Ez akkor vált világossá, amikor a csepeli képviselő-testület módosította a tavalyi költségvetést tartalmazó rendeletet.

Ugyanezen a kt-ülésen tudhattuk meg, hogy az idén ~ 12 milliárdos fejlesztést kíván megvalósítani a polgármester. Ez ugyan jól hangzik, de látnunk kell, hogy a gazdasági helyzet és a társadalmi környezet változásai és az előző évek költségvetési fejlesztéseinek csúszása miatt, semmi esélye sincs a terv kivitelezésének. Kampánynak szánják ezt is mint oly sok más ügyet, amelyet közpénz elégetésével hirdetnek.

A testületi ülésen és a róla szóló egyetlen hivatalos beszámolóban sem kaptunk választ korábbi kérdésünkre. Ezért kérjük, valaki mondja már meg a kerületvezetők közül, mi indokolja a Csepeli Városkép Kft. költségeinek (központi irányítás működése, lapkiadás-média, rendezvények) tavalyhoz képest 152 százalékos növelését. Titkolják vagy szégyellik kimondani, hogy Fidesz-kampányhoz kellenek a

Az orosz elnök szegényeket és jelentős számban nemzeti kisebbségeket küld a vágóhídra: olyanokat, akiknek a katonaság a túlélés egyetlen lehetősége, és olyanokat, akiknek az ukrán egyáltalán nem testvérnép, az ukrán rögök nem a Kijevi Rusz szent földje. Az isten háta mögül érkezőknek igen kevés fogalmuk van a propagandán túli valóságról...

A BBC azt írja, hogy az Ukrajna ellen indított háborúban eddig egyetlen moszkvai katona sem halt meg. Ez furcsa mondat persze, de megmagyarázzák: az életüket vesztett oroszok részint nem feltétlenül oroszok, sokakat hoztak nemzetiségi területekről, Burjátföldről például vagy Dagesztánból, ahol egyáltalán nincs munkalehetőség, de az orosz nemzetiségűek is jórészt szegény helyekről jöttek. Mármost a moszkvai terület nem ilyen.

A pénz, amit egy orosz katona kap, a családja életszínvonalához képest szédítő, közlegénynél a pótlékokkal együtt 2200 dollárt tesz ki, tisztesek, tiszthelyettesek esetén 2600-at. Ami persze nem jelenti azt, hogy az ellátásukról, pontosabban ellátatlanságukról szóló hírek, a penészes, lejárt szavatosságú élelemiszercsomagokkal együtt ne lenne igaz, mint ahogy arra sincs garancia, hogy a zsoldot feltétlenül és időben megkapják.

Az elemzéshez hozzátartozik, hogy a britek csak az oroszok által elismert 1083-as halottszámból indultak ki, és bár lehet, hogy az ukránok által közölt 20.000-es szám erős túlzás, az orosz veszteségek nyilván messze túl járnak a hivatalos adaton. Vagyis: a BBC következtetése lehetne tévedés is, de hát itt nem számháborúról, hanem trendről beszélünk, amit az 1083-as szám reprezentatív módon igazol. A trend pedig az, hogy

1978. április 13-án, 17 óra 10 perckor az egyik Csepel felől érkező HÉV szerelvény fékezés nélkül belerohant a Boráros téri - akkor még a vágány vonalában lévő - állomásépületbe. A hatkocsis vonat jóformán letarolta az épületet, amelyben a csúcsforgalom és az eső miatt a megszokottnál többen tartózkodtak. A katasztrófában 18 ember vesztette életét (ketten a kórházban haltak bele sérüléseikbe). A sajtó a korszakban megszokottól eltérően részletesen foglalkozott a balesettel, annak okaival és a bírósági tárgyalással, de a tömegszerencsétlenség híre a tengerentúli magyar lapokhoz is eljutott.

A katasztrófa után perceken belül a helyszínre érkeztek a tűzoltóság és a mentőszolgálat járművei. Az elhunytak mellett négyen (más források szerint öten) életveszélyesen, heten súlyosan, tizenegyen pedig könnyebben sérültek meg, rajtuk kívül tizenkilenc főt helyszíni ellátás után hazaengedtek. A szerelvényben és az állomásépületben összesen 2,5 millió forintnyi kár keletkezett, ráadásul az állomást el is kellett bontani. A ma látható épület már

A Németh Szilárd által gründolt Birkózó Akadémia további terjeszkedése elleni hatékonyabb fellépése érdekében Csepel polgármestere sikeresen próbálta maga mellé állítani az ott élő csepelieket. Cserébe megígérte, hogy a volt ifjúsági tábor területén megvalósuló beruházás további tervezésébe is „bevonja” a helyi lakosokat. Holnap (április 14-én) délután öttől fórumot rendeznek a viharos ügyről...

Az Orbán legjobb tanítványai címre sikerrel pályázó  csepeli fideszes vezetők április 14-én folytatják az előre kiszámítható közvélemény-felmérések, lakossági fórumok sorozatát.

A januárban indult „konzultáció”, fontos állomása volt az úgynevezett közösségi tervezés. A kiadott kérdőív álkérdései már akkor vitatottak voltak.

A polgármester fb-oldalán  közvetített

Most talán másként lesz? Korábban úgy látszott: jön még néhány Molotov-koktél, kiégett orosz harckocsi, és a XX. századi orosz birodalmi recept: egy bábkormány...

Alig néhány hete még azt gondoltuk – minden okunk megvolt rá -, hogy a háború Ukrajnában gyorsan véget ér. Hogy Ukrajna sorsa távoli visszfénye lesz 1956 Budapestjének, 1968 Prágájának. Hogy az orosz hadsereg túlerejével szemben semmilyen esély nincs, minden úgy alakul, amint azt Putyin orosz elnök elgondolta. Hogy Európa torkán lenyomják az újabb XX. századi mérget, hogy Ukrajnát is magára hagyja a Nyugat, mert az atomháború árnyékában nem történhet másként, a Nyugat tehetetlen egy helyi konfliktusban. Fogva tartja a XX. század, a kölcsönös elrettentés katonai doktrínája.

Aztán jön még néhány Molotov-koktél, kiégett orosz harckocsi, és a XX. századi orosz birodalmi recept: egy bábkormány. Ami persze ismerős a „túloldalról” is: a chilei Allende után az amerikai tenyéren üldögélő Pinochet tábornok az ő gazdasági csodájával.

Aztán az elemzők megírhatják árnyalt „a kutya sem kíváncsi rá”-elemzéseiket arról, hogyan vesztett újabb csatát a liberális demokrácia, ezúttal Ukrajnában, miért volt képtelen saját héjáit visszafogni a NATO keleti nyomulásától, nem méltányolva az erősen túlaggódott orosz biztonsági érdekeket, amelyek

Vihar után Csepelen. A 2019-es önkormányzati választásokhoz képest is javultak a kerületi ellenzék pozíciói, ami elgondolkodtathatná az önkormányzat fideszes vezetőit és az ellenzéket is. Aki előbb jut helyes következtetésre,  az lesz a nyerő a jövőben...

Legutóbb az április 3-i országgyűlési képviselő választás egyéni választókerületei szavazatainak áttekintésével próbáltam néhány tapasztalatra felhívni a választások eredményei után érdeklődő olvasókat. 

https://csepeliek.blog.hu/2022/04/06/elemzes_nemeth_szilard_harmadik_bukasat_fokent_a_csepelieknek_es_szabo_szabolcsnak_koszonheti_magan

Azóta összeszámolták a határokon túlról érkezett levélszavazatokat és külföldi képviseleteken leadott szavazatokat is. A hivatalos végeredmény az alábbiak szerint alakult:

Retteg a szegénytől a gazdag

s a gazdagtól fél a szegény.

Fortélyos félelem igazgat

minket s nem csalóka remény.

......................

S a gondra bátor, okos férfit,

ki védte menthetlen honát,

mint állatot terelni értik,

hogy válasszon bölcs honatyát.

A magyar költészet napját Magyarországon 68 éve, 1964 óta április 11-én, József Attila (1906-1937) születésnapján ünneplik.

Ebből az alkalomból közöljük a tragikus sorsú költő H A Z Á M című, 1937-ben - nem sokkal a halála előtt - megjelent alkotását:

Szabó Szabolcs: "... a Fidesz gyűlöletkampánya előbb-utóbb ellenőrizhetetlenné válik, s ez beláthatatlan következményekhez vezethet..."

Blogunk szerdai, Németh Szilárd harmadik bukását főként a csepelieknek és Szabó Szabolcsnak köszönheti – magán kívül c. írása elemezte az április 3-i országgyűlési képviselő választások csepeli tapasztalatait.

https://csepeliek.blog.hu/2022/04/06/elemzes_nemeth_szilard_harmadik_bukasat_fokent_a_csepelieknek_es_szabo_szabolcsnak_koszonheti_magan _

Kiegészítésként, a valasztas.hu oldalon megnéztük az aznapi népszavazás választókerületi eredményeit. Ezek szerint a 17. sz. választókerületben (Csepel-Soroksár) a népszavazáson az 51.106 választópolgárból a szavazáson megjelentek 1,5 %-a (~ 770 fő) fel sem vette a szavazólapot. A gyűlölködés fokozását szolgáló, a Fidesz-kormány által kezdeményezett népszavazás a csepeli-soroksári választókerületben is érvénytelen volt. Az érvényes szavazatok száma ~ 9,2 százalékkal maradt el a szükséges 50 %+1 szavazattól.. A szavazatukat leadók 40,2 %-a érvénytelenül szavazott, ami azt jelenti, hogy a népszavazáson szavazók az országos átlagnál (20,45 %) jóval nagyobb arányban nyilvánították ki: nem értenek egyet a Fidesz-kormány népszavazási kezdeményezésével.

………………………………………………

Miként korábban fb oldalunkon beszámoltunk róla, Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár megválasztott országgyűlési képviselője, szerdán interjút adott a 444.hu-nak, amelyet

Csepel felől jött a fény a sötétségben és az ellenszélben is...

Sokat viccelődtünk azon, kinek lesz ünnep április 4-én. A Fidesznek lett. Tényleg felszabadult – az aggodalmai alól biztosan.

A régi április 4-i indulóban emlegetett „érctorkok” megint diadalmasan harsognak, persze az ő kórusukból. A Bourbonok mindig, mindenütt ilyenek: nem tanulnak és nem felejtenek. A mi Bourbonjaink ráadásul nem bukás után térnek vissza: miért is gondolnák, hogy valamit mégiscsak változtatniuk kellene. Így aztán a dísztribünre nemcsak a sokáig dugdosott Rogán térhet vissza, de megerősítést kap Szijjártó is. A lázadó pedagógusoknak coki, szó sem lehet a minimálbérhez kötött igényeikről. A kémbank marad, az érvénytelen népszavazás igaziból érvényes, a Liget-projekt juszt is megvalósul. A miniszterelnök érctorka az életükért harcolókat sem kíméli: Zelenszkijnek „van egy rossz szokása”, „jobb, ha erről leszokik”.

Hát tényleg van. Például éppen védi rommá bombázott hazáját,

A fénykorban Csepelen évente 250-300 ezer biciklit állítottak elő. 1978-ban a legyártott 324 ezer kerékpár kétharmadát exportálták. Mintegy húsz országba szállítottunk, legalább húszféle modellt. A legjelentősebb felvevőpiac Hollandia, a Német Szövetségi Köztársaság, az USA, Kanada és Irán voltak, utóbbiba szállították a legtöbbet. Új összeszerelő üzemet is létesítettek Sárospatakon, itt 800-an is dolgoztak egy időben. A két gyárban ekkor naponta 500-600 biciklit is gyártottak. A bringákért kapott deviza komoly bevételi forrást jelentett hazánknak a 70-es, 80-as években

Kék csoda – így hívták a második világháború után újrainduló csepeli kerékpárgyártás egyik első modelljét. Ez a modell gyorsan népszerűvé vált, szolgálati bicikliként még az állambiztonsági hivatal elődje is rendelt belőle. Bár a Kék csoda nem volt olcsó mulatság. A gyár 1948-ban átlagosan 400 forintot kapott darabjáért, amely egy 5 éves gyakorlattal rendelkező mérnök havi fizetése volt.

Csepelen – a korábbi Weiss Manfréd Művekben – 1950-ben vonták össze a gyártást, ekkor alakult meg az önálló Kerékpárgyár. Nem sokra rá felvették a Rákosi Mátyás Művek Kerékpárgyára nevet. Érdekesség, hogy a gyár vezérigazgatója egy ideig Bíró Ferenc, Rákosi Mátyás testvére volt. Így előállt az a rendkívül pikáns helyzet, hogy

"Drága választóink, mi értetek nem mondunk le! Mivel az elmúlt négyéves tevékenységünk nem kevesebb, hanem több Fidesz-szavazót eredményezett, az Összefogás pedig Orbán Viktor eddigi legnagyobb győzelmét, felmerülhet bennetek a kérdés, kedves választóink, hogy hogy a francba lehet még pártelnök mindenki, aki a választás előtt is ellenzéki pártelnök volt, de a helyzet az, hogy mi értetek nem mondunk le!"

Nem mondhatunk le a parlamenti megszólalás lehetőségéről, hiszen azzal korábban is olyan sokra mentünk, hogy egy-egy beszédünket akár egymillió ember is látta a Facebookon, akik később szavazhattak is volna ránk, csak hát nem szavaztak.

Nem mondhatunk le arról a lehetőségről, hogy az Országházban is rámutassunk a Fidesz korrupt, emberetlen, gyűlöletkeltő rendszerére, ezért a következő négy évben is a parlamentáris demokrácia keretei között, fizetésért kívánjuk bírálni az orbáni diktatúrát.

Csak a Fidesznek tennénk szívességet, ha kivonulnánk a parlamentből, mert akkor érdemi vita nélkül, néhány perc alatt fogadnák el azokat az elfogadhatlan és botrányos törvényjavaslatokat, amiket így érdemi vitának álcázott bohóckodás után fognak elfogadni.

Apropó bohóckodás: a következő ciklusban is

Rászámoltak Németh Szilárdra, a visszaszámláló beindítójára a választáson. "Elindult a visszaszámlálás" címmel ír a CSH Németh kampányvégen bemutatott jedlikes attrakciójáról. Sem a csepeliségével hivalkodó bukott fideszes politikus, sem az udvartartása nem szól egy szót sem arról, hogy mi lesz most a harmadik éve kiürített, átépítésre váró Jedlik Ányos Gimnáziummal…

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) április 6-án megjelent 7. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Véget ért a választási kampány, újra 24 oldalas a Csepeli Hírmondó.  Borbély Lénárd, a csepeliek polgármestere a Fidesz csepeli szervezete és Németh Szilárd helyett, levélben tudatta velünk: köszöni a csepelieknek, hogy szavazatukkal támogatták Orbánt és a Fidesz-KDNP-t. Az ellenzékre szavazó  csepelieknek semmit sem köszönt meg Csepel polgármestere...

A lap többi része:  egy kis fejlesztés, oltások, egészségügy, játék a Kis-Duna-parton, kikapcsolódás, helytörténet kultúra, reklám, és hirdetés. Kész, tele is a lap.

Viszont Borbély Lénárd március 16-án, nem nyilvános beszélgetés keretében, találkozott a képviselő-testületben működő frakciók vezetőivel, akikkel a

Egyfelől a végtelenül központosított hatalom  súlyosan paranoiás jegyeket mutat. Egyszerre gyanakvó, bizalmatlan, kegyetlen és bosszúálló. Másfelől meg ugyanez a hatalom képtelen kezében tartani a gyeplőt, nem képes kontrollálni az embereit, a cselekedeteiket és végképp nem képes megfékezni határtalan mohóságukat, pénzéhségüket. A rossz hírem csak az, hogy április 3. után ezek az élősködők évekig a nyakunkon maradnak...

Nem tudom, elgondolkodtak-e mostanában a hatalom természetéről? Arról, hogy vajon a hatalom mennyire öncél, mennyire önmagáért való vagy hogy mennyire pusztán egy eszköz a közjó szolgálatában? Az első esetben az önjelölt népboldogítók mindig egy eszme győzelemre vitelét, egy nemzet felemelését ígérik, amiből persze egyetlen szót sem szabad vagy kell elhinni. A második esetben általában kevesebb a látványelem, több a szolgálat; ott a latin mondásból (panem et circenses) a kenyér és nem a cirkusz dominál. Azt az Önök fantáziájára vagy tapasztalatára bízom, hogy vajon a mai Magyarországon milyen hatalomgyakorlás korszakát éljük.

Hanem a legújabb hírek egyszerre kétféle magyar világot is kirajzolnak, amelyek

"Azt kapják majd jutalmul, amit mi büntetésként."

1.) Nem feltételeztem, hogy akad bárki is, aki elhiszi azt az ordas hazugságot, hogy a baloldal háborút akar. 

Nem gondoltam, hogy a már háborús bűnös agresszor vazallusának, az örök utcai harcosnak, és ellenség keresőnek béke és biztonság ígérete bárkinek is hiteles lesz.

2.) Nem képzeltem el, hogy a már demokratizálódó, tisztuló (Tiszta fegyver nincs! Csak tisztított! - Világosított fel főtörzsőrmesterem) Jobbik elnökét nem követi tagságának 2/3-a, ebben a folyamatban. (Furcsa, hogy a Fidesz vezér összes cikk-cakkját, 180 fokos fordulatait, minden megingás nélkül követik hívei

. Ugyanakkor a

HETVENHÉT ÉVVEL EZELŐTT, EZEN A NAPON, 1945. ÁPRILIS 7-ÉN JELENT MEG A FOGASKERÉK, A CSEPEL ÚJSÁG ELŐDJÉNEK AZ ELSŐ SZÁMA. A CSEPEL ÚJSÁGOT A FIDESZES KERÜLETVEZETŐK 2010. OKTÓBER 15-ÉN SZÜNTETTÉK MEG

Még dörögtek a fegyverek Magyarország határán. Már a második világháború európai befejezésére készültek a hitleri nácizmus és az európai fasizmus ellen szövetséget kötött hatalmak: a Szovjetunió, az USA és az angolszász országok. Még senki sem tudta, hogy április 4. hamarosan hazánk felszabadulásának ünnepe lesz.

Az emberek nem az ünnepléssel, hanem a hétköznapokkal voltak elfoglalva. Feljöttek a pincékből, megkezdődött a földosztás, és miközben szeretteik visszatértét várták a frontról, a fogságból, a haláltáborokból, aközben sem addig, sem azóta nem látott energiával láttak hozzá a romok eltakarításához, az ország újjáépítéséhez, az élet újraindításához. Csepel – mint oly sokszor a XX. századi történelem során – hatalmas részt vállalt ebből a munkából is. 

Hetvenhét  évvel ezelőtt, ilyen körülmények között, 1945. április 7-én jelent meg a FOGASKERÉK, a csepeli Weiss Manfréd Művek, a későbbi Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak a lapja, a Csepel újság elődje.

Ebből az alkalomból közöljük Bárány Tibornak, a Csepel újság  utolsó, tavaly elhunyt  főszerkesztőjének írását, amely az általa vezetett 21. Kerületi Hírhatárban jelent meg:

Dr. Szabó Szabolcsra, az ellenzék politikusára a csepeliek  46,5 %-a szavazott április 3-án , a soroksáriaktól  41,4 %-ot kapott. Csepelen Szabó Szabolcs a 70 szavazókör ~ 73 százalékában nyert, 13 esetében 50 % feletti arányban. Soroksárról a szavazókörök ~ 46 százalékát tudta elhozni. Szabó Szabolcs elnyerte a Királyerdőben élő szavazók döntő többségének a támogatását is. Magyarán: Németh Szilárd még saját lakókörnyezetében is vereséget szenvedett

Mikszáth Kálmán 1910-ben jelentette meg Két választás Magyarországon c. művét, amelyben bemutatta az 1867-es kiegyezés utáni évek eltorzult viszonyait, a társadalom egyre erősödő belső feszültségeit, a megírt két választás tapasztalatait, ironikusan, a kilátástalan jövő miatti tehetetlenség vezérelte kemény társadalomkritika jegyében.

A 2010 utáni negyedik választás után, egyre erősödik bennem a mikszáthi gondolatok igazsága. Magyarország nem előre megy, hanem hátra! Sőt. Kiegyezésről 30 éve nem beszélhetünk, a gazdasági ígéretekből nagyon kevés valósult meg, a gazdaság válsága hosszú évekre visszavetheti hazánkat, az orosz-ukrán háború politikai, gazdasági következményei egyelőre beláthatatlanok, a társadalmi béke meg a messzi jövőbe vész, hiszen