Ahhoz, hogy érvényes dolgokat állíthassunk a járvánnyal kapcsolatban, érdemes lenne tudnunk, hogy mit nem tudunk, sokszor ez a legnehezebb. Nekem például fogalmam sincs, hogy érdemes-e maszkban mennem vásárolni, ha nem vagyok beteg. Az orvosi kamara szerint igen, a pécsi egyetem virológusa szerint nem, az egyik legjobb barátom szerint sem, össze is veszhetnék vele ezen, hogy ő a hülye, de igazából nem tudom.

Nem tudom azt sem, hogy igazunk van-e, ha együtt mozogva a #maradjotthon mozgalommal karanténba zárnánk mindenkit; mert nem tudom, hogy veszélyesebb-e a vírus a magánynál, vagy az erőszakot szülő összezártságnál. Nem tudom, hogy jól döntünk-e, amikor a lakásukba parancsoljuk idős szüleinket, nagyszüleinket; nekik az a néhány hónap, amíg nem élhetik a megszokott életüket, sokkal többet jelent, mint azoknak, akiknek még évtizetei vannak hátra.

Fogalmam sincs, jól döntött-e a világ, amikor leállt. Nem tudom, talán biztosan senki sem tudja, hogy a teljes izoláció, a kijárási tilalmak jobb megoldást jelentenek-e a járvány elleni harcban, mint ha csak a emberek veszélyeztetett részét szigeteltük volna el. Nem tudjuk, hogy

A Gellért-hegyi Szabadság-szobor a Szabadság híddal, arccal Csepel felé

Hetvenöt éve ezen a napon, vagyis 1945. április 4-én fejeződtek be hivatalosan Magyarországon a második világháború harci cselekményei a szovjet hadijelentések szerint. Azon a 75 évvel ezelőtti tavaszon a Vörös Hadsereg kiűzte az utolsó német egységeket is hazánkból, véget vetett a nyilas rémuralomnak. Április 4-ét a rendszerváltásig a felszabadulás napjaként ünnepelték, róla szólt az ének. A viták azóta is  zajlanak a folytatásról...(CSÚ)

A történészek - az újabb kutatásokat is figyelembe véve - a Múlt-Kor című lapban így foglalták össze a 75 évvel ezelőtti eseményeket:

Magyarország 1941. június 27-én lépett be a Harmadik Birodalom oldalán a második világháborúba, öt nappal azt követően, hogy a német hadigépezet megindult a Szovjetunió ellen. A sztálingrádi csata után a kezdeményezés a szovjetek kezébe ment át, az 1943. januári doni áttörés során a kétszázezres 2. magyar hadsereg néhány nap alatt vereséget szenvedett. A magyar

Eszi? Nem eszi? Nem kap mást? Amit a kormányunk a járványügyi köztájékoztatással művel, az nem egyszerűen botrányos, hanem konzekvensen hibás, pedig a magyar állam (azaz te meg én: az adófizető) GDP-arányosan nagyjából az európai átlag háromszorosát költi erre a területre.

Tényleg kínos már, hogy nekünk kell úgy tennünk, mintha adattudósok lennénk – ennél már csak az kínosabb, ha az egész kommunikációs igyekezet arra irányul, hogy  elhitessék, jól csinálják, amit csinálnak. 

Tény, hogy a sajtó hetek óta sürgette a területi és életkori bontású járványadatok közreadását, ugyanakkor senki sem kérte a valóban érzékeny betegadatok, az egy-egy konkrét személy beazonosítását lehetővé tevő információk közzétételét.

Amit a sajtó és a média kért, arra azért van szükség, hogy a lakosságnak visszajelzése legyen  a valós kockázatokról.

A címlap fotónkon is látható, a csütörtöki hivatalos, kormányzati tájékoztatásból közölt megyei bontású járványtérkép erre a célra nem használható, hiszen

Kezdje el gyakorolni a szót: „elnézést”. A  pálfordulásokért,  a fertőzöttek eltitkolt adataiért, a határidő nélküli felhatalmazásért vagy a hirtelen vásárolt lélegeztetőgépekért, amiket nem most kellene „portyázni”, ha alapból ott sorakoznak a kórházakban. Szóval lenne miért elnézést, bocsánatot kérni...

Egy biztos pont van ezekben a napokban,  a kormány lakájmédiájának morális és szakmai laposkúszása. Nincs az a vírus, globális válság, ami ezeket a tévéket és lapokat annyira kizökkentené, hogy elkezdjenek akár nyomokban sajtónak látszani. Ki tudja, pontosan mekkora kormányzati reklámköltéssel sároz ellenzékieket, civileket, európai politikusokat, elemző lapokat most is a zsebből etetett média.

De hát miért is ne tömnék pénzzel ilyenkor is saját propagandájukat, köztük azt a lapot, ami tegnap  is tette a dolgát. Értem ezalatt, hogy anyázta, gúnyolta, savazta Budapest  főpolgármesterét. Mert tényleg skandalum, amit  Karácsony Gergely művelt: felvett egy vírustól védő maszkot és felült több BKV-járatra, hogy

Nincs béke a Csepeli piacon az új vásárlási szabályok miatt. A kereskedők és a vásárlók is változást szeretnének

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint sok konfliktust szült szombaton, hogy 9 és 12 óra között csak a 65 év felettiek vásárolhatnak. Úgy véli, ezt a korlátozást csak a szombati napokra (tehát a hét többi napjára nem) érdemes lenne átgondolni vagy feloldani.

A legutóbbi, kijárási korlátozást tartalmazó kormányrendelet alapján bevásárlási idősávokat vezettek be, 9 és 12 óra között csak 65 év felettiek vásárolhatnak az üzletekben. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról kérdezte a Klubrádió Vámos Györgyöt, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárát.

Elmondta: igyekeztek ők is összegezni a tapasztalatokat. Nyilván döntő az egészségügyi helyzet, és a kereskedők nem kifogásolják azt az elvet, hogy az idősebbek kapjanak egy biztonságos idősávot. De hogy ez miként legyen a hétvégén, arról már megoszlanak a vélemények, és együtt gondolkodásra kérik a kormányt. Ugyanis sok-sok család hozzászokott ahhoz, hogy

Dr. Siklósi Ferenc (1947-2020)

Hétfő óta ismerjük a szívszorító tényt, amely szerint  elhunyt dr. Siklósi Ferenc orvos, Csepel díszpolgára. Siklósi doktort Csepel önkormányzata saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. - A gyászhírt  Borbély Lénárd polgármester a saját közösségi oldalán közölte.

A doktor úr nagyon régóta volt ismert alakja Csepel közéletének. 1974-2011 között háziorvosként szolgálta a csepelieket. Betegei nagyon szerették, elismerték munkáját.

Siklósi Ferenc a mindennapos gyógyítás mellett 1978-tól 1996-ig a Csepel SC kosárlabda szakosztályának sportorvosa, sikereinek részese, a Csepel SC örökös tagja volt. (Képünkön az 1989-es bajnokcsapattal)

Körzeti, majd háziorvosként nemcsak kezeléssel, hanem jó szóval, igaz emberséggel is segítette a betegek gyógyulását. Tevékenysége, szakmai tudása, humánuma példa volt és marad a fiatal orvosok és valamennyi csepeli számára.

Siklósi doktorról, Csepel szeretett, megbecsült, közkedvelt közéleti személyiségéről Horváth Gyula így emlékezett meg a világhálón:

Lesújtó hír! Feri elment!

Kevesebben lettünk mindannyian, akik számára embersége, viselkedése, kompromisszumkészsége

Röpködnek a maszkok (szó szerint, mivel nagyrészt külföldről érkeznek) és az erről szóló beszámolók a kormányzati propagandában. Tegnap például Szijjártó Péter külügyminiszter festette rózsaszínűre a közhangulatot, amikor arról beszélt, hogy miközben a világ minden országa Kína ajtaján dörömböl a védekezéshez szükséges felszerelésekért, mi ezen a héten 20 repülőt várunk, amivel 10 millió maszk, 2,5 millió gyorsteszt, bő 2000 lélegeztetőgép és minden egyéb érkezik. Ja, és a múlt héten is jött hét repülő, csak vasárnap majdnem 3,3 millió egészségügyi maszkot hoztak, itthon pedig – az operatív törzs tájékoztatása szerint – napi 33 ezret tudunk csinálni.

Vagyis a hét végére óvatos számítás szerint is majdnem 14 millió ilyen felszerelésünk lesz. Már látni, ahogy rövidesen az orvosi szobákban, rendelőkben, kórházi raktárakban helyet kell keresni a fölös maszkoknak. Mindenki felvesz kettőt-hármat, mert nem tudják hova tenni, az ápolók pedig

Benne még bízhatunk...

Jegyezzük meg a  dátumot: 2020. március 30. – mint amikor végleg befejeződött a rendszerváltással kivívott szabadság és demokrácia korszaka és az ország visszahanyatlott a diktatúrába.

Ami történt: Hétfőn megszavazta  az Országgyűlés kétharmados, Fidesz-KDNP-s kormánypárti többsége az úgynevezett felhatalmazási törvényt, amellyel az Orbán-kormány a koronavírus miatti veszélyhelyzetre hivatkozva, annak megszűnéséig vagyis meghatározatlan ideig - gyakorlatilag a parlament kiiktatásával - rendeletekkel irányíthatja az országot. A rémhírterjesztést egytől öt évig terjedő börtönnel büntethetik. A törvényt nemcsak az ellenzék, hanem több nemzetközi szervezet is bírálta, mivel nincs konkrét határideje a különleges felhatalmazásnak, az addig tart, amíg a kormány meg nem állapítja a végét.

Természetesen minden normális ember tudja, hogy a rendkívüli helyzet rendkívüli megoldást követel – nem működhet úgy tovább a világ, mint békeidőben. És valóban, a gyors operatív döntésekre képes kormányoknak nagyobb mozgásteret kell adni.

Idáig világos. Csakhogy, aki itt élt ebben az országban, és figyelte, mi történik, az tudja, hogy itt évek óta lehet az úgynevezett migráncsveszélyre hivatkozva vészhelyzetnek nevezett állapotot fenntartani, miközben menekült már nyomokban sem nagyon található Magyarországon...

Láthattuk azt a törekvést, miképpen próbál minden féket és ellensúlyt ellehetetleníteni az Orbán-kurzus. Ahol nincs senkinek önálló döntési jogköre és pozíciót nagyjából csak hajbókoló mamelukok kaphatnak. És élhetünk a gyanúperrel, ha egyszer túlleszünk mindezen, akkor bizony a felhatalmazási törvény továbbra is olyan virulens maradhat, mint a menekültekre hivatkozó válsághelyzet.

Egy közkeletű  legenda szerint az

Önkéntes karanténomban azon gondolkodom, tudok-e ajánlásokat adni a túlélésre. Hiszen én is túlélő vagyok, egy olyan korból, amikor ártatlanok gyilkolása parancs volt, nemhogy bűn lett volna, és én is a halálraítéltek közé tartoztam. Próbálok összeszedni néhány tényezőt.

Sors bona, nihil aliud, vagyis jó szerencse kell, semmi más. Nos, aki ezt a mondatot megfogalmazta, saját maga a példa rá, hogy tényleg jó szerencse kell: nehogy a vadkan agyara elérjen. Vagy nem kell vadkanra vadászni.

De mi van, amikor a vadkan – most éppen a korona-vírus – utánad rohan? El kell bújni előle (karantén), bár abszolút védelem, abszolút megtartó búvóhely nincsen. De ha legalább létrehozható partikuláris védelem, próbáljuk megalkotni!

Fontos, hogy tartsuk meg a jó kedélyünket! Ami nagyon nehéz feladat, egyrészt, mert

Sajnos túl sokáig lesz főszereplő Csepelen is: így néz ki a koronavírus az elktronmikroszkóp alatt. A CSH címlapjának első mondata „KÖZÖSEN CSEPELÉRT”. Egyetértünk! Mi a koronavírus-járvány előtti időszakban is így gondoltuk. Szemben az önkormányzat vezetőivel, a Csepeli Hírmondó főnökeivel, akik az elmúlt évtizedben – szerintünk – , nem sokat tettek a csepeliek összefogása, együttgondolkodása és cselekvése érdekében. Rengeteg kérdésre nem válaszoltak. Talán majd most megváltoznak?

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH)  március 27-én megjelent 6. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Koronavírus, Borbély levél, Borbély az egészségügyi intézményben, kerületi intézkedések, változások az ügyfélfogadási rendben, a szakrendelőben, a közétkeztetésben (Borbély tájékoztatásában), a piacon, látogatási tilalom, elmaradó programok, március 15., kitüntetések és a már megszokott témák: iskolai hírek, sport, némi kultúra – ennyi a lap legújabb száma. 

A címlap első mondata „KÖZÖSEN CSEPELÉRT”. Egyetértünk, korábban, a koronavírus-járvány előtti időszakban is így gondoltuk. Szemben az önkormányzat vezetésével, a Csepeli Hírmondó szerkesztésével, amelyek az elmúlt évtizedben – szerintünk – , nem sokat tettek a csepeliek összefogása, együtt gondolkodása és cselekvése érdekében. Számos példát tudnánk felhozni, a legutóbbi azonban önmagáért beszél: Borbély Lénárd polgármester, élve a veszélyhelyzettel kapcsolatos kormányrendelet adta lehetőséggel, azonnal leállította a képviselő-testület munkáját, ráadásul ezt csak a képviselő-testület frakcióvezetőinek jelentette be. Eddig is csak gond volt a testülettel, most még több lenne. Most már törvényesen is negligálhatta a testület. No meg a nyilvánosság is zavarta, zavarja. Még kérdezősködnének a zemberek. Hogy miért, meg minek? 

Külön keretes írásban hívja fel a szerkesztőség az olvasók figyelmét az

Jóllehet a járványról szóló hírek már januárban megjelentek, nyilvánvaló, hogy a magyar kormány nem tett meg minden tőle telhetőt a felkészüléshez. Ráadásul úgy látszik, Orbánt bosszantotta, hogy a koronavírus mind jobban háttérbe szorít minden más általuk kreált „közéleti” témát, és félő, hogy kútba esik az újabb, a cigányság, a bíróságok, az ügyvédek ellen előkészített uszító kampánya.

A propaganda áthangszerelésével volt elfoglalva, mintsem, hogy a járványra való felkészülésen gondolkodjon, s főleg tegyen ez ügyben bármit is. Hazudni, maszatolni tehát azért kell, hogy mindez minél kevesebb ember számára váljon nyilvánvalóvá, hogy ne derüljön ki: nincs elég egészségügyi felszerelés, teszt, lélegeztetőgép.

És a törvénysértéshez segítőtársa is akadt. A járványügyi adatokkal kapcsolatos, napokon át tartó ködösítés nyomán az újságírók végre

Rendkívüli időkben sok gesztus jelentősége felértékelődik. Csepelen mozgalom indult maszkok és kesztyűk ingyenes szétosztására. Köszönet a kezdeményezőknek és követőiknek. A kerületi házak kerítéseire ismeretlenek és ismerősök  minden ellenszolgáltatás nélkül védőeszköz-csomagokat helyeztek el

Magyar Péter, a 444.hu munkatársa írja:

Rendkívüli időkben sok gesztus jelentősége felértékelődik. Csepelen a maszkok és kesztyűk osztásának és eladásának esetében vált ez a közhelyesnek tűnő tétel átélhetővé.

Péntek délben új szabályt vezettek be a csepeli piacon, többek között ez olvasható a piac Facebook oldalán:

ARRA KÉRÜNK MINDEN VÁSÁRLÓT, HOGY SZÁJMASZKOT ÉS KESZTYŰT EGYIDEJŰLEG HASZNÁLJON A PIACRA TÖRTÉNŐ BELÉPÉSKOR, ILLETVE LEGYEN MINDENKINÉL ÉLETKORT IGAZOLÓ SZEMÉLYES OKMÁNY!

Az életkor igazolása azért szükséges, hogy a 65 évnél idősebbek számára fenntartott délelőtti sávban más ne léphessen be, a szájmaszk és kesztyű viselését pedig Borbély Lénárd polgármester rendelte el. 

Bár a kormány és az országos tisztifőorvos a hét elején arra szólította fel a lakosságot, hogy csak betegek viseljenek maszkot, és egészségesek ne, a Magyar Orvosi Kamara kezdettől nem értett egyet ezzel. Mostanra az EMMI is visszavonta a maszk hordásától a lakosságot eltanácsoló Facebook-posztját.  A maszkokról szóló

Kásler Miklós és Müller Cecília. Két fontos szereplője napjainknak. Úgy látszik, mintha a magyar egészségügy problémái, már nem csak mennyiségi hiányosságokban jelennek meg, hanem minőségi /rendszer szintű/ akadályt jeleznek. Ezt pedig leginkább válságban lehet megérezni 

A védőfelszerelések hazánkba szállításával kapcsolatos íráshoz azt a megjegyzést tették, hogy a „koronavírus járványt nem Orbán Viktor csinálta!” A megjegyzés jogos! Valóban nem Orbán Viktor, és a mostani magyar kormány (NER) az oka a koronavírus járványnak. De ezt nem is állította senki! - Így kezdi újabb írását Horváth Gyula, majd folytatja:

Ellenzéki politikusként úgy gondolom, hogy egyéni példák nyomán, rendszer szintű kérdéseket érdemes elemezni. Ma természetesen azt, hogy az egészségügyi rendszerünk van-e olyan állapotban, hogy egy világméretű kihívásnak, a hazánkra eső terheit sikerrel fel tudja vállalni? Rendszerről beszélek, ahol az egészségügy nem csupán az orvosra, nővérre, szakdolgozókra, hanem az ő világszínvonalú munkavégzésüket megteremteni akaró, működő hálózatra, hátországra” is. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy képes-e a társdalom – és milyen gyorsasággal, és hatékonysággal – átállni a válság üzemmódra? A megnyilvánulásaimból bizonyára kitetszik, hogy erős kételyeim vannak ez ügyben!

Úgy látszik, mintha a magyar egészségügy problémái, már nem csak mennyiségi hiányosságokban jelennek meg, hanem minőségi /rendszer szintű/ akadályt jeleznek. Ezt pedig leginkább válságban lehet megérezni. És még most is igaz, hogy

Hány fokos a hatalmi láza?

Ideje lenne váltani! Fura egy helyzet: egyfelől a kormányzat folyamatosan azt szajkózza, hogy most nincs idő a politikai vitákra, most Nagy Nemzeti Összefogásra van szükség, az ellenzék ne akadékoskodjon, adjon korlátlan felhatalmazást mindenre és bármire, itt a papír, itt tessék aláírni – oszt jó napot! Menjenek isten hírével!

Másfelől, meg azt tapasztaljuk, hogy hatalmas szakadék tátong a kormányzati szavak és a tettek között, a hivatalos kommunikáció nem erősíti, hanem éppen hogy gyengíti a közbizalmat. A hiba egyik oka részben abban lehet, hogy ilyen helyzetre nem számított senki, és emiatt sokszor elhamarkodott, máskor pedig megkésett lépések történnek. Gondoljunk csak például az iskolák bezárása, a hagyományos tanítás felfüggesztése körüli 180 fokos fordulatra, kevesebb, mint 12 óra leforgása alatt...

Érezzük, hogy ebben a furcsa és szokatlan helyzetben

Van egy kérdés Csepelen, amelyre egy évtizede nem akarnak válaszolni a városvezetők

Olvastam a csepel.hu-n, hogy milyen intézkedéseket tettek a 21. kerületi önkormányzat vezetői a koronavírus-járvány kapcsán kialakult helyzet javítása, az itt élők biztonsága érdekében. 

https://csepel.hu/hireink/informaciok-a-koronavirusrol/item/12732-a-koronavirus-jarvany-kapcsan-a-keruletben-eddig-meghozott-intezkedesek  A március 25-én közzétett tájékoztatóban felsorolt 16 pontból mindössze egy foglalkozik az egészségügyi intézményhálózat működésével összefüggően hozott intézkedésekkel:

 „3. A Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat területére egyesével engedik be a betegeket, akiket védőruhába öltözött dolgozók ellenőriznek. Az intézményben a gyógytorna, fizikoterápia és a gyógymasszázs ellátások szünetelnek. A fogászatokon kizárólag sürgősségi eseteket fogadnak. A gasztroenterológia szünetel. A terhesgondozás korlátozottan működik tovább. A védőnői szolgálat telefonon elérhető. A bőrgyógyászat és a reumatológia korlátozottan működik.”

Egyesével, szüneteltetés, kizárólagos, sürgősségi esetekben, korlátozás, telefonon – ezek a legfontosabb szavak. A 16 pontos csomag nagyobb része a kormány által hozott határozatok helyi végrehajtását jelenti be, míg az egészségüggyel kapcsolatos idézet lényegében azt bizonyítja, hogy kevés az orvos a kerületi egészségügyben.. 

Egy sor sincs azonban arról, hogy mit akarnak tenni  a kerületvezetők a helyi egészségügy technikai, műszaki feltételeinek, a hálózatban dolgozók körülményeinek javítása, nagyobb megbecsülése érdekében vagy tudják-e biztosítani az idei megígért műszaki fejlesztést, a várólisták csökkentését, a most csökkentett szakrendelések későbbi visszaállítását.

A hiányzó válasznál azonban,

És hogy mi fog változni itthon? Talán semmi, talán az emberek elgondolkodnak rajta, hogy mégsem a focistákat kellett volna nyugati fizetésekkel itthon tartani...

Járvány ide vagy oda, a magyar politikában a szokásos mederben zajlik minden, pedig most aztán tényleg közös a cél, és még ellenséget sem kellett kitalálni hozzá, itt van velünk a levegőben.

Persze azon, hogy Orbán Viktor ezt a válsághelyzetet is arra használta fel, hogy hazaárulót faragjon politikai ellenfeleiből, ismét csak az elmúlt éveket kómában töltők lepődtek meg, ettől függetlenül még neki sem volt rá semmi szüksége, ezek csak a régi reflexek, nem ezen múlik majd, hogy belebukik-e a közelgő gazdasági válságba, vagy nem.

De legalább egy kicsit megint jobban gyűlöljük egymást mi magyarok, nagyon kellett ez pár héttel azelőtt, hogy valószínűleg tele lesznek az intenzívosztályok, köszönjük szépen. Persze legalább

Csepel, Kossuth Lajos utca

Orbán Viktor a reggeli rádióinterjújában bejelentette, hogy kijárási korlátozásokat léptet életbe, nem sokkal később a Magyar Közlönyben meg is jelent a kormányrendelet. Nincs szó arról, hogy az ember nem mehet ki az utcára. A rendeletnek három fő pontja van, nézzük sorban Gyakorlati kérdéseken keresztül foglaltuk össze a tudnivalókat:

1. Mindenki köteles a társas érintkezést a minimálisra csökkenteni, és más embertől legalább másfél méter távolságot tartani, még tömegközlekedés során is. Vagyis 

2. Tilos vendéglátó üzletben tartózkodni, kivétel ez alól persze az ott dolgozók, és az elvitelre készült ételek kiadása és elszállítása. Azaz

3. Alapos indok nélkül ne lépj ki a lakásodból!

Ezen nincs mit egyszerűsíteni:

Oké, de mi az alapos indok, ki dönti el?

Fotó: Nemzeti Népegészségügyi Központ

Az üzenet, amit ugyanakkor Müller Cecília országos tisztifőorvos a napi koronavírus-sajtótájékoztatókon többször is hangoztat, ugyanaz maradt: egészséges emberek számára nincs értelme a maszkok viselésének. Csütörtökön például Müller Cecília a "maszkhelyzet" tisztázását ígérte, majd arról beszélt, hogy maszkot csak az viseljen, akinek feltétlenül szükséges, viszont ha valaki abban érzi magát biztonságban, vegye fel, de helyesen.

A maszkviselés azonban

Miért van, hogy egyesek úgy érezhetik, fontos számukra minden lehetőséget megragadni a kormány dicséretére? A válasz nem lehet más: ez a gyakorlat az orbáni, tekintélyelvű, hűbéri viselkedésrendszer terméke! Az illetékesek (személyek, vállalkozások) úgy gondolják, kötelességük minden megnyilatkozásukban jelét adni annak, hogy hűségesek a kormányhoz, és támogatják Orbán Viktort! -foglata össze tapasztalatait Horváth Gyula, a csepeli önkormányzat ellenzéki (DK-s) képviselője egy minapi ferihegyi jelenetsor ismeretében. Így ír róla a csepeli politikus:

A WIZZ AIR repülőgépe maszkokat és más védőfelszereléseket hozott Sanghajból. Ez dicséretes! A légitársaság szóvivője nyilatkozatában nem győzte hangsúlyozni köszönetét a kormánynak a sikeres út lebonyolítása miatt. Szerinte ehhez a kétszer 9000 km-es úthoz segítségükre volt a kormányzat! Azt sugallta, mintha enélkül nem tudták volna megjárni az utat!

Nem hiszem, hogy ebben a válságos időben hasznos, ha néhány indokolatlanul lojális, emocionálisan túlfűtött egyén, igaztalan mondatokkal kívánja bizonyítani lojalitását a magyar kormányhoz. Ezekkel a mondatokkal ugyanis többet árt a kormányba vetett bizalomnak hitelesség oldalon, mint amennyi hasznot hoz propagandában. Vírus-válság időszakban pedig a bizalom a leghasznosabb valuta a vezetés kezében! Tehát aki ezt erodálja,(buta túl alázattal) az a kormányzat hitelességét veszélyezteti!

A konkrét esetről jut eszembe;

Celebek lettek? Két hiteles ember az operatív törzsből: Kásler Miklós és Müller Cecília

A legtöbb országban megyékre, vagy akár településekre lebontva is közlik, hogy hol vannak koronavírussal fertőzöttek, vagy gyanús estek. Magyarországon semmit nem mondanak erről

Elég, ha mi tudjuk – nagyjából ennyi a válasz a hatóságoktól arra a kérdésre, hogy miért nem közlik a betegség terjedésének területi adatait. Ezeknek az adatoknak a közlése semmilyen relevanciával nem bír a közvélemény számára. A járványügyi szakembereknek rendelkezésére áll az adatsor. A megbetegedések száma Magyarországon nem magas, könnyen beazonosítható lenne a személy, nem tartom hasznosnak, ha “vegzatúrának” lennének kitéve –  mondta Müller Cecília országos tisztifőorvos egy tájékoztatón, vagyis a személyiségi jogokra hivatkozott.

Ez az érvelés teljesen helytelen, tipikusan úgynevezett hamis dilemma. Nem igaz, hogy csak két megoldás lehetséges, tehát az a kettő, hogy vagy nem közlünk adatokat, vagy személyiségi jogokat sértünk. Számos más megoldás van, ahogyan ezt Rácz András biztonságpolitikai szakértő, a Political Capital munkatársa elmondta.

Ő beszélt arról is, hogy miért fontos a területi adatok közlése, ahogyan ezt egyébként