Látványterv már van, de döntés még nincs arról, hogy hova épüljön a Csepelt érintő új Duna-híd

Nagy vita várható a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) ülése után arról, hogy mi legyen Budapest következő hídja: a csepeli északi szigetcsúcsnál áthaladó Galvani híd, vagy délebbre a budafoki, csepeli és pesterzsébeti városközpontok magasságában építendő Albertfalvai híd. Vitézy Dávid, a BKK korábbi vezérigazgatója a közösségi oldalán l közzétett bejegyzéssel megnyitotta a szópárbajt.

Az, hogy eltérnek az álláspontok, már Fürjes Balázs kormánybiztos napokban adott nyilatkozatából kiderült, amikor azt mondta: azt hallotta, igaz, nem megerősített forrásokból, hogy a főváros új vezetése le akarja fújni a Galvani híd építését, és a délebbi, Albertfalvai híd építését részesítené előnyben. Az új városvezetés válasza szerint lefújásról szó sincs, de meghallgatják és komolyan veszi azokat a szakmai érveket, amelyek az albertfalvai híd építését megalapozottabbnak tartják a Galvani hídnál, döntés még nem született az FKT-ban.

Vitézy Dávid a Facebookon tett közzé egy posztot. Szerinte két döntő érv van a Galvani híd elsősége mellett: a rozsdaövezeti városfejlesztési potenciál kiaknázása és az átfogó belvárosi forgalomcsillapítás lehetősége.

Véleménye szerint

A kormány  nem akar felhagyni azzal a módszerrel, hogy az infláció tervezésével játszadozva rövidíti meg a nyugdíjasokat. Orbán és tettestársai a legalább 3,5 százalékosnak várt 2020-as infláció ellenére januártól csak 2,8 százalékkal növelik az ellátását. Ezért a  legtöbb idős ember jövőre is rosszul jár...

Nyugdíjkérdésekben mindenki mondja a magáét. A nyugdíjas társadalom szószólói évek óta sorolják, hány ponton tol ki a rendszer az idős emberekkel, a kormány meg – mintha semmi sem jutna el hozzá a kifogásokból – hozsannázik, mert minden évben ad valamekkora emelést, s szerintük ezzel megőrzik az ellátások reálértékét.

Úgy van ez, hogy először minden tiltakozás és minden hozsannázás kiakasztja a másik oldalon állókat, megmozdítja a közvéleményt, de mivel nem történik semmi - a nyugdíjas szervezetek nem akarnak, nem tudnak drasztikusabb eszközökhöz nyúlni a tiltakozó közleményeknél, a kormány viszont 

- Józsi bácsi, a disznó mennyit fog fialni?! - Mennyi a terv, elvtárs? − 14! - Ezt megmondták a disznónak is? Azé’ jobb, ha maga beszél vele, mégiscsak egy szinten vannak...

Azt állította Orbán Viktor miniszterelnök (a brüsszeli európai csúcs előtt), hogy „a csata közép-európai és magyar nézőpontból arról fog szólni, hogy ne engedjük meg a brüsszeli bürokratáknak azt, hogy megint a szegény emberekkel és a szegény országokkal fizettessék meg a klímaváltozás elleni harc költségeit.”

Ezzel szemben a tény az, hogy 1. nincs csata, 2. eddig sem a szegény emberekkel és szegény országokkal fizettették meg a költségeket, legföljebb velük is, 3. a brüsszeli bürokraták aztán végképp nem fizettetnek meg senkivel semmit, mert nem ők döntenek, hanem az uniós országok vezetői, köztük Orbán Viktor. Ő pedig, mint tudjuk, gondol a szegény emberekre.

Azt állította továbbá Orbán (már a klímacsúcs után), hogy „Magyarország klímabajnok, ezt Brüsszelben is elismerik.”

Ezzel szemben a tény az, hogy nem klímabajnok, mert nyolc olyan ország is van az Európai Unióban, amely nagyobb arányban csökkentette a széndioxid kibocsátást 1990 óta, mint Magyarország. De ha keresünk bajnokot Európában, akkor az Ukrajna, amely 73 százalékkal kevesebb káros anyagot termel most, mint akkor, míg nálunk csak 29 százalékkal esett vissza a széndioxid kibocsátása. De azért hajrá!

Azt állította Fekete Péter kulturális államtitkár (abban a levélben, amelyet színházi vezetőknek küldött), hogy

Nemzedékek, pártok,  önkormányzati és hivatali vezetők találkozója a polgármesteri hivatalban

A Momentum politikusa az október 13-i önkormányzati választás után lett a csepeli önkormányzat képviselő-testületének tagja. Azon nagyon kevés képviselő közé tartozik, aki kötelességének érzi, hogy választóit és az érdeklődő csepelieket, olvasókat RENDSZERESEN tájékoztassa a testület munkájáról. Rajta kívül eddig ezt csak Horváth Gyula és Takács Mónika tette meg (korábban alkalmanként Dobák István és Takács Krisztián). Mivel a csepeli önkormányzat jelenlegi vezetői 2010-es hatalomra kerülésük óta nem hajlandók tisztességes tájékoztatást adni a kerületi képviselők munkájáról, csak a jegyzőkönyvek kései, eldugott közreadására szorítkoznak, megszüntették a helyi TV-t, nem élnek a helyszíni közvetítés lehetőségével, ezért minden olyan híradásnak igen nagy a jelentősége, amely igyekszik képet adni a Szent Imre téri ÉRDEMI eseményekről. Ezeket a tényeket előrebocsátva közöljük Dukán András Ferenc beszámolóját a csepeli képviselő-testület ülésén történt eseményekről:

Talán ez az ülés utáni életkép is visszaadja kicsit, hogy nem volt könnyű ülésünk most se, az idei utolsó képviselő-testületi ülés is az általam eddig tapasztalt módon folyt. Hozzászólásomban is jeleztem, hogy Csepelnek az lenne az érdeke, hogy ne pártpolitikai alapon dőljön el minden kérdés. Ezt a Fidesz is sokszor hangoztatja, de az érdemi egyeztetés sajnos megint számos kérdésben elmaradt. A napirendi pontok kb. negyedénél volt vita. A napirendi pontok nagy részéről

Vágási Feritől Mágenheim doktorig. Szomszédok voltak a rendszerváltás környékén. A kivételesen népszerű teleregényből legenda lett. A valóság azért akkor is más volt, de a mai nemzedék csodálkozva, megdöbbenve nézi elődjei életképeit amikor a jelenkor valóságával szembesül...

„Talán észrevehetné az előző generáció, hogy ők még egy olyan világban nőttek fel, amiben nemhogy a közép- de a munkásosztálybeli léthez is simán hozzátartozott egy saját családi ház, így volt értelme hajtani érte, ma már ez munkabérből szinte elérhetetlen, úgyhogy hadd röhögjünk már legalább a TikTok-videókon békében, ha egyszer úgysincs jövő.” (Mai fiatalok - x, y és z-generáció - véleménye szüleik és nagyszüleik világáról)

GAZDAGRÉT. Itt játszódott 1987 és 1999 között a Szomszédok. A sorozat, ami 

• volt, hogy tömegeket ragasztott a képernyő elé csütörtök esténként a maga kisemberi nézőpontjával,
• aztán volt, hogy a kádárizmus ránk rohadt, Barkas-szagú örökségeként gyalázták,
• majd feloldódott a szokásos retrohullámban, vég nélkül ismételve, idézve és mémesítve.

Egy dolog soha nem történt: egyetlen megközelítés sem szólt arról, hogy bármi irigylésre méltó lenne Vágásiékban és a többiekben. De tegyük fel, hogy 2019-ben kapja el valamelyik epizódot havi 150 ezer forintos albérletének sarkában, laptopjával az ölében egy budapesti huszonéves. Feltűnhet neki a

Borbély Lénárd és Németh Szilárd egymásra talált a mentőkocsi-átadási ceremóniában, reprezentációban, de a csepeli közpénzből vásárolt mentőautók nem mindig találnak rá a sérült vagy súlyos beteg csepeliekre

Rémes vagy inkább rémtörténetek járnak szájról szájra Csepelen arról, hogy alkalmanként egy-egy súlyosabb esetben milyen sokat kell várni a mentők kiérkezésére a hívásuk után.Történik ez annak ellenére, hogy díszes felhajtások, csinnadratták kíséretében már több rohamkocsit is vásárolt a kerület a mentőknek. Horváth Gyula nem egy rémtörténetet, hanem egy közelmúltban megtörtént esetet tett közzé saját közösségi oldalán úgy, hogy annak okairól, hátteréről is képet adott:

Horváth Gyula Babati Ferenctől a kerületben működő Petőfi Lakásszövetkezet elnökétől értesült egy drámai eseménysorozatról.  Pár nappal ezelőtt az egyik csepeli épület  lépcsőházában egy hölgy a lépcsőn elesett és nagyon súlyos fejsérülést szenvedett. A lakók értesítették a mentőket, akik csak jó félórás késéssel tudtak kocsit küldeni. A hölgy erősen vérzett és sokkos állapotban volt. A kiküldött mentő  Ráckevéről érkezett orvos nélkül. A személyzet - szakértelem hiányában nem mert a beteghez nyúlni, ezért másik kocsit kért. Nagy sokára megérkezett egy rohamkocsi, amelynek a személyzete ellátta és szállítható állapotba hozta a  vérző, már-már önkívületi állapotban lévő beteget. Ezután kórházba szállította.

Eddig a szomorú történet! Az est nem egyedi! Ez a lakóközösség is tudott még az idei évből, hasonlókról beszámolni. A különbség csak az, hogy nem Ráckevéről, hanem Dabasról jött a mentő! Lehetett hallani arról is, hogy a nyáron a cseli piac területén lett rosszul egy hölgy és hozzá is fél órás késéssel érkezett az mentő. (Pedig az út túloldalán van az állomás.) A mentés

Kásler Miklós humánminiszter szittya-álmainak megvalósítása közben az egyik gyömrői iskolában több mint 400 gyerek kabátban ülve próbál tanulni, mert vagy két hete elromlott a kazán. A hideg miatt pár órát tudnak kibekkelni, aztán hazaengedik őket, a szülő meg oldja meg, ahogy tudja

Mindjárt vége az évnek, az ember ilyenkor óhatatlanul mérlegre tesz, értékel, visszanéz. Nekem újságíróként 2019 egyik best of-ja az a cikkem volt, amiben előre sikerült leleplezni, micsoda gigantikus víziói vannak Kásler Miklós magyarságkutató intézetének. A szittya-mániás miniszter – természetesen kellően magas bérezésű – kutatói monumentális Attila szobrot, de két új múzeumot is megálmodtak, egy Magyar Eredet Múzeumot, ami mellé egy hun–magyar múzeum is dukál.

A tervezetet olvasva azt mondtam volna, bár szoros a meccs, a hun múzeum minimum dobogós közpénzherdálás, azóta kiderült, hogy

Ez az a ház, ahol semmi sem változik? A csepeli városvezetők székhelye, a Szent Imre téri polgármesteri hivatal

Ma délután öt órakor kezdi meg idei utolsó – estébe nyúló ‑ ülését az októberben megválasztott új csepeli önkormányzati képviselő-testület. A csepel.hu-n olvasható meghívó-tervezet szerint, a tegnap esti állás alapján, várhatóan 16 napirendről dönt a testület. Néhány fontosabb közérdekű témával kapcsolatos megjegyzéseink, kérdéseink - amelyekre, reméljük, hogy a 2010. és 2019. közötti igyakorlattól eltérően választ is kapunk a képviselő-testület mai ülésén - a következők:

Napirend-tervezet 2. pontja: (205. sz. előterjesztés) + cserelap

Rendelettervezet Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 2019. évi költségvetéséről szóló 2/2019. (III.06.) önkormányzati rendelet módosításáról

Előterjesztő: Borbély Lénárd polgármester

Kérdéseink:

1) Az egy évvel ezelőtti rendelettervezet szerint 2018 végén 9 milliárd, most pedig már 15,3 milliárd forint a jóváhagyott hiány, ami óriási növekedést jelent. Mi az oka a számokkal való játéknak, talán az idei választási év áll a hiány ilyen mértékű „növekedése” mögött vagy az évek óta folyó tudatos túltervezés?

2) Tételesen (Csepeli Hírmondó, reklámanyagok, hirdetőtáblák, polgármesteri levelek, programfüzetek, stb) bemutatva, mennyit fordított az önkormányzat vezetése az idei önkormányzati választásokra? Miért kell ezt eltitkolni?

3) Több mint 25 millióval „teljesítette” túl idén az önkormányzat vezetése a Városkép Kft. idei tervezett támogatását. Mi az oka a támogatás növekedésének, s mire lett konkrétan fordítva ez az összeg? Miért kell ezt is eltitkolni?

Kovács Zoltán államtitkár a minap Brüsszelben járatta le hazánk tekintélyét és zaklatta a diplomatákat a sorosozással. A vak is látja: semmi bajuk a jogot és a morált áthágó  nyomulással, amíg a zaklatók nekik bazseválnak

Október 13-án volt itt egy választás, és úgy alakult, hogy a kormánytöbbség alaposan kikapott. Hogy csak a fővárost veszítették-e el akkor, vagy többet is, az ebben a pillanatban még értelmezés kérdése, de az biztos, hogy ők maguk azóta naponta jelzik: vereségnek tekintik az eredményt, és vissza akarnak vágni.

Az elmúlt két hónapban tovább szűkítették az önkormányzatok mozgásterét, odacsaptak a parlamenti ellenzéknek, az igazságszolgáltatásnak, kiherélték a társadalombiztosítást, és nagyrészt annektálták a kultúrát is. Meg lehet próbálni békülékeny gesztusnak lát(tat)ni ezeket a lépéseket, de szerintem kontraproduktív: ha a frontvonal két oldalán állók közül az egyik aknavetővel tüzel, a másik pedig a pólójára hímzi, hogy „Make Love, Not War” (Szerelmet adj, ne háborút) , abból a legritkább esetben szokott béke kikeveredni.

Ma már tudjuk, hogy az Orbán-rendszer a  fideszes mamelukok közreműködésével  kedden alapvető jogoktól fosztotta meg a parlamenti ellenzéket, de voltak  olyanok, akik még az utolsó pillanatban is harcoltak, tiltakoztak, választóikat képviselték. Szél Bernadettel és Hadházy Ákossal együtt köztük volt  dr. Szabó Szabolcs, Csepel országgyűlési képviselője, aki közösségi oldalán tegnap ezt írta:

Mi nem fogunk részt venni a mai parlamenti színjátékban. A szavazások alatt , az utolsó pillanatban még megpróbáljuk a délelőtt még meglevő szabad belépési jogunkat kihasználni arra, hogy az egyik minisztériumban utánajárhassunk néhány disznóságnak.

Ma a “Parlamentben” a Fidesz meg fogja szavazni a jogfosztó javaslatot, amelyik elveszi

Akartok-e totális háborút? – üvöltötte Joseph Goebbels náci propagandaminiszter a berlini Sortcsarnokban 1943. február 18-án. (Emlékszünk: akartak). Nem szeretnénk semmilyen párhuzamot vonni a mai Magyarország és a náci Németország között, csak a technikára hívnánk fel a figyelmet, és arra: az autoriter rendszerek erejüket abból merítik, hogy agresszíven növekednek, terjeszkednek, s a maguk meggyőződése vagy politikai megszállottságuk nyomán mindent elfoglalnak, és kisajátítva a saját képükre formálnak. Hogy totális háborút indítsanak minden és mindenki ellen, akinek a véleménye eltér az övékétől.

A Fidesz Nemzeti Együttműködés Rendszere Orbán Viktor masinisztával ezen az autokrata úton robog. Ám október 13-án, az önkormányzati választáson a

A csepeliek régi kérése, javaslata, követelése, hogy végre újítsák már fel a Gubacsi-hidat. Ez a kerület és az egész sziget javát szolgálná. Kilenc éve semmi sem lett belőle. Elég egy koccanásos baleset, és megbénul a forgalom Csepel - Pesterzsébet között

„...támogatok minden olyan ötletet, amely a kerület javát szolgálja” - mondta Borbély Lénárd, az újonnan megválasztott régi polgármester a CSH-nak adott nyilatkozatában. A cikk jórészt az ismétlések, lózungok gyűjteménye, de az idézett mondatot sem először hallhattuk, olvashattuk tőle.

A nagyobb baj, hogy az alakuló ülésen mindent megtett az általa hangoztatott „széles körű összefogás” megakadályozása érdekében, amikor az ellenzéki együttműködést felrúgó két képviselő funkcióhoz, biztos jövedelemhez való juttatásával létrehozta a mögé felsorakozó többséget, lehetetlenné téve a széles körű összefogást, az „értelmes vita, közös munka” lehetőségét.

Folytatta a közös munka lehetőségének kizárását az

Tolták, taszigálták a roncsautót a felcsútiak, és félve nézdegéltek a stadion túloldalára, nem hallatszik-e a szokásos ordítás. Foszlányok szűrődtek csak ki a  házból, “vegyétek el a koszos színházaikat! tapossátok el a könyvkiadókat! szívjátok el végleg a levegőt a tetves liberátorok elől!” A kisvonat füttyögve sikoltott még az éjszakában, aztán visszamenekültek a vendégek a Vértes Büfébe a kályha mellé.

– Jó napot kívánok, én vagyok a Jóisten, Orbán Viktort keresem – mondta az első pillanatra bevándorlónak tűnő egyén, amikor elfordult az 1-es főútról Székesfehérvár felé, és megérkezett Felcsútra. 
– Csöndesebben, ember, állítsa le a motort, ne idézzen itt elő klímakatasztrófát – figyelmeztették a gyanús idegent a helybéliek –, éppen alszik, és újabban rémálmai vannak. Messzire hallatszik, olykor még Kajászón, Csákváron is lehet hallani, amint fölordít éjszakánként, mert rátörnek a démonok.
– Ha szabad kérdeznem – mondta a Jóisten, miután leállította tizenötéves Opel Astráját a Kastély Óvoda előtt, majd betért a helyi búfelejtőbe –, mitől van úgy berezelve az uratok? Rájött, hogy

A felháborodás már nem írja le megfelelően azokat a reagálásokat, amelyek a Nyílt panasz Csepel polgármesterének a Körtefa és a Jó Szerencsét utcából című cikkünket követte. Leginkább keserűség csendül ki a blogbejezésünkhöz érkezett megjegyzésekből. Csepel önkormányzatának, gazdasági társaságainak vezetői eddig nem vették a fáradságot arra, hogy válaszoljanak az olvasóknak, pedig volna mire.

Farkas Krisztina a tényképeket rögzítő fotók mellé a véleményét is csatolta. Többek között ezt írja: 
Egy fővárosi kerület utcái ezek!! Jó Szerencsét és Körtefa szerepel a képeken! Mi itt élők tényleg csak ennyit érdemelünk??!!

Emberhez méltó utakat szeretnénk!!! Mi itt élők ezt miért nem érdemeljük meg??? Nekünk ez nem jár??? 

A Csepelhez tartozó utcák borzalmasan elhanyagoltak!!! A Miklósi részen ha jelezzük az adott rész képviselője felé aktívan próbál ezen változtatni. Legréderezik az utat ami miklósi szakaszon egyébként nyáron bizonyos helyeken martaszfaltos szórást is kapott. De a csepeli részen semmi segítség és tűrhetetlen állapotok vannak.

Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója lesz a tüntetés egyik szónoka

A Katona József Szíház és más színházak ma estére tüntetést szerveznek 18 órakor a Madách téren a  politikai támadások miatt és a kormány tervezett intézkedései miatt. A tüntetés Facebook-eseményénél nem sokkal vasárnap 12 óra után azt írták,  olyan sokan jelezték részvételüket, hogy

a demonstráció a Városháza előtti tér helyett a Madách téren lesz, 18 órától.

A szervezők úgy látják, hogy a kormány által készített törvényjavaslat súlyosan sérti a színházi szakma autonómiáját. Mint írják: a kultúra és a színház nem lehet hatalmi játszmák eszköze.

A törvényjavaslat készítői, beterjesztői 

Ezekben a napokban emlékezünk arra, hogy 75 évvel ezelőtt, 1944 decemberében, a II. világháború utolsó szakaszában Csepel lakói, közigazgatási vezetői, az akkori község gyárainak, nagyüzemeinek munkásaival együtt megtagadták a náci-nyilas kiürítési parancs végrehajtását, és a Szent Imre téren tüntettek.  Halálos áldozatokat, sebesülteket is követelt a demonstráció.  Ilyen tömeges ellenállás Magyarországon sehol sem volt a Szálasi-féle vészkorszakban. A történelmi esemény 75. évfordulója alkalmából korábban Bolla Dezső tanulmányát közöltük, most közreadjuk GLATZ FERENC akadémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökének, Csepel díszpolgárának azt az előadását, amely 15 éve, 2004. december 6-án hangzott el, és a Csepel újságban jelent meg:

 „Amikor készültem erre a megemlékezésre, átnéztem az igen alapos helyi történeti kutatásokat (köszönhetően a csepeli kutatóknak), s átnéztem korábbi tanulmányaimat, melyeket 1944 történelméről írtam, s ezt a (címben jelzett) mondatot írtam fel újra és újra…

1944 december 4-5-én a helyi lakosság pontosan bizonyította ennek a tételnek igazát: politikai rendszerek jönnek-mennek, s a nép marad. Pontosan értették azt, hogy nem szabad egy ideológia, egy politikai rendszer érdekében feláldozni az emberek életét, semmissé tenni kis, apró javainkat, amelyeket évtizedek alatt szépen összegyűjtöttünk, s muszáj valamit tenni, muszáj aktívan kiállni.

Mi is történt 1944 december 4-5-én Csepelen?

Az örömben azért üröm is van: "a szigetszentmiklósi pihenőhelyen szombat 7 óra és vasárnap 17 óra között megkezdik az aszfaltburkolat marását, és a kötő- valamint a kopóréteg építését, emiatt a Shell üzemanyagtöltő állomás, a Gastland és KFC éttermek a Csepeli út körfogalom felől nem közelíthetők meg, valamint ebből az irányból kihajtani sem lehet majd a Csepeli úti körfogalom felé"

Vasárnaptól újra három sávon haladhat a forgalom Buda felé az M0-s autóút Deák Ferenc hídjának északi oldalán - közölte Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.  az MTI-vel. A felújítás 2018 nyara óta tart.

A közleményben azt írták, hogy a híd északi oldalának részleges megnyitásával a kerékpáros és gyalogos áthaladás ideiglenesen megszűnik, mert az keresztezné a gépjárműforgalmat. A kerékpárosok és gyalogosok várhatóan január közepétől használhatják újra a hidat.

Az M0-s autóút felújításának keretében a híd

Azt  állította Orbán, hogy a keresztény nemzeti erők vitték be az országot a NATO-ba az első Orbán-kormány idején. Ezzel szemben a tény az, hogy nem ők vitték be, hanem a Horn-kormány, az erről szóló döntés ugyanis még 1997-ben született a madridi csúcson, Magyarországon pedig népszavazás is támogatta a belépést

Azt állította Orbán Viktor (Tokióban, a „Budapest kincsei” című kiállítás megnyitóján), hogy „Magyarország egy távoli ország, egy furcsa ország, amit furcsa emberek laknak.”

Ezzel szemben a tény az, hogy Magyarország nem furcsa és a magyar emberek sem azok, legföljebb külső megjelenésre, hagyományokban, szokásokban, kultúrájukban mások, mint a japánok. Az viszont, hogy a magyar miniszterelnök Japánból nézve furcsának nevezi a magyarokat, több mint furcsa. Szerencsétlen.

Azt állította továbbá Orbán (szintén Tokióban), hogy „fantasztikus múzeumi negyedet építünk” Budapesten, és

Azért nagyon hálátlanok tudnak lenni a csepeliek. Ezt mutatja a következő rövid történet is. Megkésve tette közzé a csepeli fideszes városvezetők szócsöve, a csepel.hu a legutóbbi képviselő-testületi ülés egy-egy részletét felvillantó tudósítást, A beszámoló címe szerint a városatyák nagyon komoly dolgokról, adókról, étkezési díjakról és közszolgáltatásokról döntöttek. Volt még egy közmeghallgatás is, de a tudósítás alapján ott többnyire az atlétikai vb-t protezsáló polgármestert dicsőítették.

A cikkhez fűzött véleményekben, a kommentekben azonban ennek a fennköltségnek és különösen a hálálkodásnak nyoma sem volt. 

Két asszony két bejegyzésben, de azonos tartalommal ugyanazt a panaszt írta le a Körtefa utca és a Jó Szerencsét út állapotáról, remélve, hogy a polgármester

Hú, de be vannak gazolva. Most meg a házszabályt készülnek módosítani. Akadályozni akarják egyrészt az ellenzéki pártok együttműködésének szorosabbra válását, a függetlenek indulását, másrészt a saját soraikból való dezertálást is.

Frakciók a jövőben nem egyesülhetnének, még nevet sem változtathatnak, akkor sem, ha a párt neve közben megváltozik.

Vagyis ha a választáshoz közeledve az ellenzéki pártok mondjuk közös választási pártot alakítanának pl. Köztársaságpárt néven, akkor