Kézfogó Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémiánál

Szikszai Károly karikatúrája (Élet és Irodalom)

Nagy Imre mártír miniszterelnök több mint hat évtizedes rádióbeszéde a 62 évvel ezelőtti 1956-os forradalom és szabadságharc sorsát  megpecsételő, november 4-én kezdődött szovjet fegyveres inváziót idézi fel. A hatalmas túlerő csak többnapos utcai harcban tudta  felszámolni a szabadságharcosok ellenállását a Széna térnél, a Corvin közben, Óbudán, Kőbányán, a VIII. és a IX. kerület több helyszínén, végül november 11-én Csepelen is. Magyarország Kormánya 2001-ben nyilvánította Nemzeti Gyásznappá november 4-ét.

Ma, az idei november 4-ei Nemzeti Gyásznapon az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezik az ország.  Részletek:

Barátaim történelmét nem a mindenkori győztesek, még nem is az aktuális politika, hanem a saját szemükkel látott valóság írta. Érdeklődő csepeliként találkoztak katonákkal, felkelőkkel, civilekkel, fegyveresekkel és fegyvertelenekkel. De egyetlen egy „pesti srácot” sem láttak itt

Andor, Bandi, Dezső! Három jó barátom. Rendszeresen összejövünk, beszélgetünk. 

Alig várom az időt, amikor újra találkozunk. Ők nem csak a korukból adódóan bölcsek, hanem tudásuk, rendszerező képességük, és az átélők hitelessége miatt is. Amikor 56 kerül szóba, tátott szájjal hallgatok! Ők meg érdekesnél érdekesebb történetekkel kápráztatnak el. Andor és Bandi 56-ban katona volt éppen. Csepel környékén, egy régen megszűnt légvédelmi kirendeltségen. A zavargások idején (az egyik így, a másik úgy) megléptek a honvédségtől. Nem voltak katonaszökevények, akiknek a tisztek megtorlását és az őrök éberségét kijátszva, életük kockáztatásával kellet megszökniük. Jöttek, mert mindenki jött! Magára hagyott, vezetés nélküli, ellátatlanul hagyott katonák voltak, az összevisszaságban.

Az ő telephelyükről húzták később ki azokat a légvédelmi ágyúkat is, amelyek aztán a szovjet bevonulás megakadályozásában főszerepet játszottak. Csepeliek lévén a szülői házba igyekeztek, ahol azonnal civil ruhát húztak. Érdeklődő ifjak lévén az események alatt az utcákat, és a Szent Imre teret járták. Találkoztak katonákkal, felkelőkkel, civilekkel, fegyveresekkel és fegyvertelenekkel. De egyetlen egy „pesti srácot” sem láttak itt. Csak pár éve egyet:

Részletek Horváth Gyula DK-s önkormányzati képviselőnek abból a publicisztikájából, amely a legutóbbi képviselő-testületi ülés hangulatát, az ottani történések körülményeit tükrözi:

Képviselő-testületi ülés volt Csepelen október 18-án. A fideszeseknek az utóbbi időszakban kissé visszafogottabb hangnemét most az újra a hatalomféltésből adódó hisztérikus agresszivitás váltotta fel. Ennek főszereplője, és gerjesztője Borbély Lénárd. Ő az, aki minden napirend előterjesztője, és (naivságát leplezni akaró magabiztossága szerint) minden szakkérdés legjobb ismerője. Bármely szakpolitikai kérdésre csak személyeskedő, vádaskodó, a szakmaiságot nélkülöző, hazug választ képes adni. Hiába kérdezte tisztelettel Takács Mónika MSZP-s képviselő, hogy mi történik a Daru-dombnál megvásárolt „Dagi csárdával”, hogy lehet az oda tervezett vendéglátó-ipari komplexumból fél évtized alatt egy budi, a válasz; „Munkásotthont csődbevivő igazgató szakértelmének (vélt) hiánya” volt.

Az, hogy a kérdés és a válaszadás között semmilyen összefüggés nincs, azt mutatja, hogy a felvetés jogos, a kérdés az előterjesztő véknyát érte, az elkövetett bűn pedig büntetésért kiált! 

A testületi üléseken későbbiekben sem lehetett az előterjesztések tartalmát firtatni, mert

Minden költségtérítéses szolgáltatást megszüntetne a kórházakban a szaktárca – tudta meg lapunk. Bevételeik 5-10 százalékát veszíthetik el a kórházak, ha betiltják fizetős szolgáltatásaikat.

Nagyobb zavart okozhat, mint amennyi gondot orvosolhat – így minősítik szakértők azt a jogszabálytervezetet, amellyel Orbán Viktor kormányfő kérésére elkezdené az egészségügyi köz- és a magánszolgáltatások szétválasztását Kásler Miklós humánminiszter.

Ez azt jelenti:

A magyar köznyelvben és közgondolkodásban mára már összekeveredik a mindenszentek ünnepe és a halottak napja, pedig még a múlt század közepén is külön ünnepelték a két jeles napot. 

A római katolikus egyház november elsején ünnepli a mindenszenteket, november másodikán pedig a halottak napját. Mindenszentekkor mindazokra emlékeznek, akik a „szentek közösségének" lettek tagjai: akiket ugyan nem avattak szentté, de megszentelt életet éltek, és bizonyosan a mennybe jutottak. Másnap, november másodikán tartották a halottak napját, amikor a tisztítótűzben szenvedő szeretteikért imádkoztak a családtagok a falu közösségével együtt.

Halottja van mindannyiunknak,
Hisz' percről-percre temetünk,
Vesztett remény mindenik percünk
És gyászmenet az életünk.
Sírhantolunk, gyászolunk mindig,
Temetkező szolgák vagyunk!
- Dobjuk el a tettető álcát:
Ma gyásznap van, ma sírhatunk!

Annyi nyomor, annyi szenny, vétek
Undorít meg e sárgolyón...
Hulló levélt hányszor feledtet
A megváltó, a gyilkos ón!...
Óh, hányszor kell a sírra néznünk,
Hogy vigasztaljuk önmagunk -
- Dobjuk el a tettető álcát:
Ma ünnep van, ma sírhatunk!...

1899. november 1.

Az atv.hu szúrta ki, hogy Szabó Szabolcs közzétette a Facebookon a CEU-ról szóló szerződés tervezetét. Csepel és Soroksár független országgyűlési képviselője szerint ez az áprilisban keltezett dokumentum az, amely az egyetem működését biztosítaná, ha Orbán Viktor engedné aláírni.

Mint írta, a kormány képviselői a szöveget kilenc tárgyalási fordulón véglegesítették, a szerződés a magyar igények szerint alakult. Szabó Szabolcs úgy tudja, 

Magyarország miniszterelnöke ne engedje, hogy Nagy Imre szobrához hozzányúljanak, ne engedje, hogy a mártír alakját térrendezésre hivatkozva eltávolítsák!

Orbán Viktor híres, 1989. június 16-án elhangzott beszédéből való az idézet:

„Azok a fiatalok, akik ma az európai polgári demokrácia megvalósításáért küzdenek, két okból hajtanak fejet a kommunista Nagy Imre és társai előtt. Mi azokat az államférfiakat tiszteljük bennük, akik azonosultak a magyar társadalom akaratával, akik hogy ezt megtehessék, képesek voltak leszámolni a szent kommunista tabukkal, azaz az orosz birodalom feltétlen szolgálatával és a párt diktatúrájával. Ők azok az államférfiak számunkra, akik az akasztófa árnyékában sem vállalták, hogy a társadalmat megtizedelő gyilkosokkal egy sorba álljanak, akik életük árán sem tagadták meg azt a nemzetet, amely elfogadta őket és bizalmát beléjük helyezte. (…) Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József a magyar függetlenségért és szabadságért adták életüket. Azok a magyar fiatalok, akik előtt ezek az eszmék még ma is sérthetetlenek, meghajtják fejüket emléketek előtt.  Nyugodjatok békében!”

"Véreim, proletárok, megalázottak és megszomorítottak,  kevés dolog van, amit meghagytak nekünk, amire valóban büszkék lehetünk." (Részlet Konok Péter történész most következő írásából)

Túl kevés jutott nekünk belőlük, ezekből a maszatos forradalmakból itt, a modern Magyarországon, ha a huszadik századot nézzük, akkor éppen csak kettő, vagy két és fél forradalom, mert hát 1918-ból nőtt ki 1919 is, talán a legfontosabb, de semmiképp nem az utcán kivívott forradalom, mikor a proletár tömegek falragaszokról értesültek, hogy a proletár tömegek átvették a hatalmat, mindenki menjen rendesen dolgozni, kérem, forradalom van, ne legyen semmi felfordulás!

Az index.hu-n közölt rajzon Németh Szilárd őrjöng, egy  csordultig telt kukát fenyeget. Pedig micsoda rezsiharcosnak látszott...!  Élmény volt nézni, amikor még 2012-2013-ban, az akkori karikatúra szerint narancs színű hózentrógeres fürdőgatyában, franciakulccsal a kezében állt a csepeliek elé: reszkessetek, ti sötétben bujkáló kommunisták, a hatalmas nyereséget külföldre vivő, gaz közszolgáltató társasági vezérek, itt van már a rettenhetetlen Németh/Rezsi Szilárd.   

Azóta azonban sok minden megváltozott. Nemcsak maga a Nagy Rezsi Szilárd lett termetben is szilárdabb, de most már nem narancsos hózentrógeres fürdőgatyában, franciakulccsal „állítják” a karikaturisták a csepeliek elé. A honvédelmi államtitkári beosztás khaki színt „követel”, s az államtitkári kézbe már nem franciakulcsot kell rajzolni, hanem kalasnyikovot.

Napjainkban kiemelt  pártalelnöki feladatai között tartják számon a

Nekem nagyon tetszik Lázár János miniszteri biztos javaslata arról, hogy a 2020 után születettek egyáltalán ne dohányozhassanak, amiből ráadásul sugárzik a megértés és a türelem, hisz például nem azt mondja, hogy most azonnal, teszem azt, október 23-tól legyen tilos a dohányzás, mert Dózsa László és Wittner Mária nem ezért küzdöttek 1956‑ban. Kár, hogy a kormány elhatárolódott, ez lenne pedig a helyes út. Lehet, kell a füst, amibe a tervek mennek? De hisz minden megvalósul, legyen elég csak a szuperkórházra utalni. 

Csak arra kell vigyázni, hogy itt ne álljanak meg! Nem is arra gondolok, hogy az alkoholizálást vagy a zsíros ételek evését is be kellene tiltani, bár természetesen nem ártana. De ne lacafacázzunk! A gondolkodást kellene betiltani! És nemcsak úgy, hogy

“Tűrhetetlen, hogy a csepeliek folyamatosan azzal szembesülnek, hogy az ország, a főváros, illetve a kerület fideszes vezetése másodrendű állampolgárként kezeli őket, például a hosszú évek óta halogatott közúti és közlekedési fejlesztések, vagy éppen a szemétszállítás kapcsán”

A 21ora.hu csepeli hírportál emlékeztet arra, hogy a hétvégén álltak ki a szocialisták a bejelentéssel: ha október végig, azaz a hét közepéig nem lép a kormány a fővárosban eluralkodott szemételnemszállítási hullám ügyében, akkor polgári engedetlenségi mozgalom keretében a Kossuth térre, a parlament elé vitetik a hetek óta el nem vitt szelektív szemetet.

Aznap Őrsi Gergely a II. kerületből, Szaniszló Sándor pedig a XVIII. kerületből vitt el nem szállított hulladékot a Kossuth térre, valószínűleg azért:  jelezzék: téved a kormány, ha azt képzeli, hogy

Azért az elég snassz, hogy eddig nem volt nemzeti címerállatunk. A németeknek bezzeg ott van a sas, más országoknak oroszlán, griffmadár, miegyéb. Most viszont végre esély mutatkozik e méltatlan helyzet megváltoztatására. A lehetséges címerállatok versenyében sokáig a turul látszott nyerőnek, hiszen 2012-ben a legmagasabb helyről hangzott el a sűrűn idézett mondat: „a turul a magyarok ősképe, melybe mindenki beleszületik”. Az is, akinek nem sok kedve volt hozzá, mert nem bírta elfelejteni a Horthy korszak fajvédő, zsidóverő Turul Szövetségét.

A turul sanszait tovább növelte, hogy a rá következő évben az egyik online lap közzétette Orbán egy rajongójának felfedezését: a kormányfő homlokán a ráncok kiterjesztett szárnyú turult formáznak.

A versenyt csak azért nem fújták le, mert a

Nézze meg az ember! A csodás jövőt idéző tervasztalon, a IX. kerületi álom-stadion mellett a Csepel-sziget csúcsán, a Kvassay-híd környékén már sehol nincs ott a csepeli HÉV nyomvonala?! Átverik a csepelieket és a sziget lakóit?

Nesze semmi! Fogd meg jól! Új köntösbe öltöztetve ígérgetnek a Csepelieknek, a Csepel-szigetnek olyanokat, amiket az elmúlt években is ígértek, de alátámasztás koncepció valójában nincsen! Ezt írja blogján Csizek Csaba, a szomszédos Szigetszentmiklóson működő Buckai Szövetség Egyesület elnöke. Írásában éles fénnyel és még élesebb szavakkal világít rá több olyan elemre, amely jogos kétségeket ébreszt a csepeli fideszes ígéretözönnel szemben.

Ismét egy nesze semmi fogd meg jólt ígért a kormányzat és a Csepeli vezetés a Csepeli és a Csepel-szigeti embereknek! Megígérte ugyanis azt, amit megígért egy kicsit más köntösben az elmúlt hónapokban, években mióta előkerült a rémisztő Olimpia terve! Megígérte, hogy lesznek a szigetcsúcson hidak, hogy a HÉV fejlesztve lesz és persze sportlétesítmény is lesz stadion formájában természetesen! De ami a legfontosabb, hogy semmi konkrétumot nem említett! A hogyant, pedig pláne nem említette, amely így nem más, mint egy üres ígéret!

S, hogy miért fontos a hogyan?

2016-ban megjelent egy elvetemült ötlet! Az elvetemült ötlet szerint a kormányzat, a Fővárosi és a Csepeli Önkormányzat le akarta gyalulni a föld felszínéről a Csepeli HÉV-et, és 

Sétálva Budapest utcáin a szép októberben megfogalmaztam magamban egy levelet.

Főpolgármester Úr!

Feltételezem, hogy otthona tiszta. S ha a szemetese tele van, szól valamelyik háztartásában élőnek, segítőnek, vagy figyelmezteti saját magát: ki kellene vinni a szemetet. Felveszi valaki a szemeteszsákot, kiviszi. Aztán visszajön, kezében ugyanaz a zsák. Merthogy nincs hova dobni, minden kuka tele, sőt. Bosszankodik?

 Komótosan lépked szeretett városában. A külföldi vendégeknek

Lehullott a kétfejű sas a katonasapkákról; őszirózsa foglalta el a helyét

Száz éve, 1918. október 30-31-én győzött Magyarországon a polgári demokratikus, közkeletű nevén az őszirózsás forradalom, s megalakulhatott gróf Károlyi Mihály koalíciós kormánya.

Az I. világháború elhúzódó harcai mélyreható következményekkel jártak az ország életére. Az Osztrák-Magyar Monarchia állami apparátusa az elszenvedett katonai vereségek, a külpolitikai elszigeteltség és a fenyegető forradalmak hatására működésképtelenné vált, a hátország elégedetlensége egyre erősödött. 1918. október 23-án a helyzet kilátástalanságát és saját tehetetlenségét felmérve a Wekerle-kormány lemondott. Október 24-re virradóra Budapesten megalakult a Magyar Nemzeti Tanács a Károlyi Mihály vezette Függetlenségi Párt, az Országos Polgári Radikális Párt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt részvételével.

A testület 26-án kiadott 12 pontos kiáltványában ellenkormánynak nyilvánította magát, amely "a mai kormányhatalom helyett...egyedül hivatott ama magyar nemzet nevében beszélni és cselekedni, amelynek vére és munkája tartja fönn Magyarországot." Az aláírók követelték a háború azonnali befejezését, a német szövetség felbontását, az ország függetlenségének megteremtését, új választások kiírását az általános és titkos választójog alapján, valamint a

Gulyás Gergely mondja, amit mondhat...

Egyedül voltunk, egyedül vagyunk – ezt üzente Orbán az 56-os forradalom évfordulóján, és tesz is róla, hogy ez így maradjon. Most éppen a Soros-egyetem kénytelen itt hagyni bennünket egyedül. Ha Orbán még egyszer azt üzeni, mindnyájunknak el kell menni…

Ünnepi beszédében, a Terror Házánál a miniszterelnök mindenesetre azt állította, hogy „mi európaiak maradtunk akkor is, amikor Jaltában eladtak, és ’56-ban is, amikor cserbenhagytak bennünket.” Komolyan? A jaltai konferencia idején, 1945 februárjában is európaiak voltunk Szálasi nyilasaival? Hacsak nem úgy gondolkodik Orbán is, mint a

Vasárnap hajnali 3 órakor kezdődik a téli időszámítás, az órákat akkor hajnali 2 órára kell visszaállítani, ami a budapesti tömegközeledés és a MÁV menetrendjét is érinti.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közölte: az éjszakai járatok többsége 2 és 3 óra között a nyári és a téli időszámítás szerinti menetrendi időpontban is elindul. Emellett változik a 909-es, a 918-as, a 931-es, a 938-as, a 940-es, a 941-es, a 956-os, a 973-as, a 990-es, a 992-es, a 996 és 996A, valamint a 998-as busz menetrendje is. Ezen járatok esetében általában csak a téli időszámítás szerinti időpontokban indulnak vagy módosított útvonalon közlekednek.

Vasárnap kora hajnalban a közterületi Futár-kijelzők nem működnek majd.

Bár az óraátállítás eltörlése évek óta porondon van, sőt nem is olyan régen úgy volt, hogy akár már 2019-ben elbúcsúzhatunk tőle, ám a legfrissebb hírek szerint ez legkorábban csupán 2021-ben valósulhat meg. Amíg lélekben ráhangolóunk a dologra, elárulunk egy-két érdekességet az óraátállításról, melyekről

72 esztendős lenne a legendás gitáros, Radics Béla "Kapitány", (a fotó  baloldalán) Csepel posztumusz díszpolgára. 36 éve, harminchat éves korában hagyott itt bennünket Radics Béla rockzenész, gitáros, énekes, a magyar rockzene legendás és nagy hatású alakja. Kiváló gitáros, remek előadó, karizmatikus egyéniség volt. A zenén kívül sok minden más is érdekelte, nyitott volt, sokat olvasott és szívesen beszélgetett az irodalomról -írja a 21. kerületi Hírhatárban Bárány Tibor főszerkesztő

Bár a Wikipédia életrajzában Csepelt nem nagyon említik, Radics Béla koncertjei révén élete egy részét mégis Csepelen élte, a Csepeli Munkásotthonnak is gyakori vendége volt.

2016. februárjában, a csepeli Radnóti Miklós Művelődési Házban (RB Kapitány második otthonában), ahol tucatnyi éven át minden csütörtökön Radics Béla koncertet adott, tiszteletére emléktáblát avattak.

A Radnóti Miklós Művelődési Ház hajdani igazgatója, Bálint Lehel a rockzenét is támogatta, s egy Bem rakparti koncertje után meg is hívta Radics Bélát és a

62 éve a jelkép egy őrizetlen láda volt, telerakva a harcok áldozatai számára névtelenül adományozók pénzével "Ha pedig a mának keresnénk hasonlóan kifejező szimbólumot, az talán ugyanaz a láda lenne, a körülötte térdelő és vállig a pénzben turkáló sleppel: az Orbán-családdal, Mészárossal, Vajnával, meg a többi széltolóval. Orbán Viktor október 23-i beszéde – ha a brüsszeli birodalmazós klisékből jól hámoztuk ki a lényeget – arról szólt, hogy ez már az övék, és akár Európával szemben is készek megvédeni"

Abban az emelkedett vitában, hogy a szabadságharcosok vagy a hóhérok utódai kormányoznak-e most, igazságot tenni legfeljebb az utókor fog. Lehetséges, hogy valamelyik oldalnak igazat ad majd, ám sokkal valószínűbb, hogy a meghamisított és privatizált ünnep a saját 56-os emlékekkel nem rendelkező generációk – immár a többség – szemében elveszíti a jelentőségét.

De addig is, amíg van, akinek fontos, jegyezzük föl: