Több száz fős tömeg gyűlt össze a köztársasági elnök rezidenciája előtt, miután Áder János aláírta a CEU-törvényt. A fejleményekről az index.hu percről percre beszámol, és élő, egyenes videóközvetítést is ad ITT
Több száz fős tömeg gyűlt össze a köztársasági elnök rezidenciája előtt, miután Áder János aláírta a CEU-törvényt. A fejleményekről az index.hu percről percre beszámol, és élő, egyenes videóközvetítést is ad ITT
Áder János államfő a rendelkezésére álló utolsó napon, hétfőn aláírta a felsőoktatási törvény módosítását, vagyis a lex CEU-t, ezzel elrendelte a jogszabály kihirdetését. A lépés illeszkedik az első elnöki ciklusát is meghatározó trendbe, miszerint a politikailag igazán jelentős ügyekben államfőként nem megy szembe Orbán Viktorral. A mostani döntése azonban bizonyos szempontból mégis csak szokatlan – a döntését ugyanis egy közleményben is magyarázza, holott eddig csak törvények visszaküldésekor adott ki közleményt.
Az államfői közleményben Áder megindokolta döntését.
Mindezek ellenére még
A CEU-ért szervezett, sok tízezer embert megmozgató vasárnapi demonstráció végén sokan úgy gondolták, hogy ez így kevés. Ők a Kossuth téren maradtak, majd egyre erősebb rendőri készenlét mellett az Emmi-hez, a Fidesz-székházhoz vonultak végül elfoglalták az Oktogont. A tegnap délutáni, esti tüntetés és az éjszaka krónikája, több eseménye ITT követhető. A folytatásról készült videót szintén olvasóink figyelmébe ajánljuk:
Ide-oda dobálják a csepeli önkormányzatnál tisztességgel dolgozó munkatársakat
Ami a Csepeli Hírmondó április 6-án megjelent 6. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról véleményt mondunk
A Csepeli Hírmondó szerkesztősége, a már megindult választási kampány jegyében, folytatja, Németh Szilárdnak, a Fidesz alelnökének népszerűsítését, illetve a csepeliek által megválasztott országgyűlési képviselő, Szabó Szabolcs és a baloldali önkormányzati képviselők lejáratását. A csepeli olvasók ezért ismét nem olvashatnak mindennapi életükkel, gondjaikkal kapcsolatos cikkeket sem az egészségügyi, szociális feszültségekről; a csepeli közélet aktuális eseményeiről, a hónapok óta megválaszolatlan kérdésekről, például. a csepeli HÉV sorsának alakulásáról. Továbbra sem tudják meg mi lesz az olimpiai pályázat visszavonása miatt a tervezett csepeli fejlesztések sorsa. Az egyre hosszabb hiánylistát írásunk végén közöljük.
A lap egyes cikkeivel kapcsolatos véleményünk a következő:
A Fidesz alelnöke, Csepel egykori polgármestere, Németh Szilárd az Index nyolc perces videóján a teljes átláthatóság jegyében bepillantást engedett a civil szervezetekkel kapcsolatos gondolataiba, úgyhogy fejünk búbjáig elmerültünk a vadabbnál vadabb teóriáiban. Felkészülni, vigyázz, agysorvasztás!
Parádés szereposztásban a Turay Ida színház újabb nagy sikert ígérő darabot mutat be április 19-én, szerdán este héttől a Csepeli Munkásotthonban. Jegyek már vásárolhatók a Munkásotthon Árpád utcai pénztárában:
Ritkán akad olyan a magyar történelemben, hogy valami fekete-fehér; hogy szabadon választhatunk jó és rossz, igaz és hamis között. Ez most egy ilyen pillanat: dönteni kell. A tét komoly, de választás egyszerűbb, mint valaha.
A Májas bisztróban pallérozódott Németh Szilárdra, vagy a harvardi professzor Michael Ignatieff-re bíznánk inkább a legtehetségesebbek jövőjét? Több ezer tudósnak, kutatónak, Nobel-díjasnak, akadémikusnak hiszünk, akik mind azt állítják, hogy Magyarországnak helyrehozhatatlan károkat okoz a CEU elüldözése, vagy a semmilyen felsőfokú végzettséggel nem rendelkező Kósa Lajosnak?
Básti Juli és Kulka János
Megkezdődött Ujj Mészáros Károly (Liza, a rókatündér) második mozifilmje, az X. című skandináv típusú krimi forgatása Budapesten. A mozifilm főbb szerepeiben Kulka János, Balsai Móni, Schmied Zoltán és Bede-Fazekas Szabolcs lesz.
A forgatás előreláthatólag május közepéig tart olyan helyszíneken, mint a Gellérthegy vagy a rendőrség Teve utcai székházának teteje, emellett a 2. kerületben, Zuglóban és egy csepeli gyártelepen is vesznek fel jeleneteket. A film várhatóan 2018 első felében kerül majd a mozikba.
A filmmel tér vissza a vászonra Kulka János, és látható lesz a filmben Básti Juli, Hámori Ildikó, Szirtes Ági, Fekete Ernő és Szabó Győző is. A Magyar Nemzeti Filmalap 489 millió forint
Ha Ön is azt szeretné, hogy éljen a Csepeli Munkásotthon, akkor kérjük: személyijövedelem-adójának, egy százalékával járuljon hozzá a nagy múltú intézmény működéséhez.
A Csepeli Munkásotthon tevékenységéről további információkat olvashat a www.csepelimunkasotthon.hu internetes honlapon, vagy
Olvasónk nem akart hinni a szemének, amikor ma ránézett a szélső jobboldali nézeteket terjesztő csepel.info nevű hírblogra. Mint köztudott, a weblap Ábel Attila, Csepel fideszes alpolgármesterének egyszülött édes gyermeke. Őt babusgatja este, őt gondozza reggel és őt bütyköli minden napszakban (a munkaidejében is, közpénzért). Most babusgatás helyett leginkább tisztába kellene tennie. Eddig a Fidesz érdekében ott (is) hazudott este, reggel és minden hullámhosszon, ha kellett, ha nem. (Nem kellett, de hazudott.) Most viszont a hírblog őszinteségi rohamot kapott, és transzparensen hirdeti az igazságot a Fidesz kulcsembereiről, címeres oligarcháiról. Azt állítja Mészáros Lőrincről, Matolcsy Györgyről és Andy Vajnáról, hogy - idézzük: " A TE PÉNZEDEN HÍZNAK".
De ez még semmi, mert nem sokkal később ugyanezeket a díszpintyeket Ábel Attila honlapján felszólítják: FIZESSENEK A GAZDAGOK!
Mi történt? - kérdezi tőlünk olvasónk. Ábel Attila hátat fordított a hazudozóknak, elárulta a Fideszt?
Valami hasonló történhetett, mert, ha
Csepel városvehetői – Borbély Lénárd polgármesterrel az élen – már megint hallgatnak. Nem úgy mint a csepeli HÉV ( a hivatalos H7-es elnevezést csak nem akarja használni senki). A csepeli HÉV szerelvényei ugyanis csepel vezetőivel ellentétben szólnak, sőt nagyot szólnak, leginkább zörögnek. Az elavultságot és az elhanyagoltságot jelző zaj zavarja a sínek mentén épült házak lakóit. Az egyik közlekedési szakportál, az Indóház (iho.hu) Jermann Kálmán tapasztalatai alapján részletes, elemző cikket készített erről, és észrevételeiket megküldte a csepeli önkormányzat vezetőinek is. Borbély és hűbéresei eddig egy árva szót sem szóltak. Szóljon helyettük a most következő cikk:
Egy hete még így adtak hírt az akkori demonstrációról, holnap újabb tüntetés lesz
Áder János köztársasági elnöknek hétfőig kell döntenie, hogy aláírja-e a CEU-s törvényt vagy az Alkotmánybíróság elé küldi. A korábbi két tüntetést szervező Oktatási Szabadságot csoport ezért vasárnap még nyomatékot ad a követelésnek. Délután ötre a Clark Ádám térre várják a CEU ellehetetlenítése ellen tiltakozókat, akik ezt követően a CEU érintésével a Parlamenthez, a Kossuth térre vonulnak.
A Facebookon azt írják:
Alig két hete nem gondoltuk volna, hogy az ország egyik legjobb egyeteméért kell utcára vonulni, de a kormány egy hét alatt ellehetetlenítette a CEU-t. Nobel-díjasok, nemzetközi és hazai egyetemek, nemzetközi és hazai tudósok sora állt ki a CEU-ért, de ez egyelőre kevés.
A CEU megtámadása és a tervezett civil törvény bizonyítja, hogy a kormány retteg a gondolkodó emberektől, a kritikától és a vitától. Mindent megtesznek, hogy

Még dörögtek a fegyverek Magyarország határán. Már a második világháború európai befejezésére készültek a hitleri nácizmus és az európai fasizmus ellen szövetséget kötő hatalmak: a Szovjetunió, az USA és az angolszász országok. Még senki sem tudta, hogy április 4. hamarosan hazánk felszabadulásának ünnepe lesz. Az emberek nem az ünnepléssel, hanem a hétköznapokkal voltak elfoglalva. Feljöttek a pincékből, megkezdődött a földosztás, és miközben szeretteik visszatértét várták a frontról, a fogságból, a haláltáborokból, aközben sem addig, sem azóta nem látott energiával láttak hozzá a romok eltakarításához, az ország újjáépítéséhez, az élet újraindításához. Csepel – mint oly sokszor a XX. századi történelem során – hatalmas részt vállalt ebből a munkából is.

Hetvenkét évvel ezelőtt, ilyen körülmények között, 1945. április 7-én jelent meg a FOGASKERÉK, a csepeli Weiss Manfréd Művek, a későbbi Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak a lapja, a Csepel újság elődje.
Ebből az alkalomból közöljük Bárány Tibornak, a Csepel újság utolsó főszerkesztőjének írását, amely a 21. Kerületi Hírhatárban jelent meg:
Különösebb jelentősége nincs, de azért érdekelne, hogy a nőkkel szembeni tahóságot belülről fejlesztette vagy jól fizetett tanácsadók javaslatára öltötte-e magára a Fidesz.
Bár amióta láttam egy rendszerváltáskori fotót a meccs után a bálványosi fűben pihegő Orbánról, amint árokparti macsó módjára sandít föl Lévai Anikóra, azóta erős a gyanúm, hogy nála ez nem tanult, hanem szerzett viselkedés.
Mindenesetre mára egy egész világképet húztak föl rá a spin doktorok, az imázsnak éppúgy része az Európa erős asszonyának osztogatott bokacsattogtatós kézcsók, mint a kizárólag férfiakból álló kormány, meg a szotyizás a VIP-páholyban és az első vővel abszolvált demizsonból pálinkázás. A mi kormányfőnk szakasztott olyan ember, mint
Borbély Lénárd, Csepel polgármestere megint ködösített. Lassan harmadik éve polgármester, s még testületi vitában sem képes(!?) fontos, a csepeliek ezreit érintő törvényeket pontosan, a valóságnak megfelelően ismertetni.
A 21.ora.hu videofelvételén például, amely a csepeli képviselő-testület március 30-i ülésének egyik napirendjéről készült, egy ellenzéki hozzászólásra válaszolva, a következőket állította: ”Az önkormányzat 189 millióval növelte szociális kiadásait.” annak ellenére, hogy „megszűnt, átszervezésre került az önkormányzati feladatellátás, méghozzá teljes egészében. A szociális segélyezés már nem tartozik az önkormányzat feladatkörébe…ezek a szociális ellátórendszerek ezek átkerültek a kormányhivatalhoz.” (https://www.youtube.com/watch?v=Q27l_3P6yjU)
Szerintem Borbély úr olvasott valamit, valamikor, a lényeget azonban már valószínűleg elfelejtette. Véleményem három ténnyel támasztom alá:
D. Tóth Kriszta LEHET című publicisztikáját, ami a wmn.hu portálon jelent meg, változtatás nélkül közöljük:
Lehet törvénytelenséget kiáltani, aztán törvényt hozni, és utólag meghivatkozni előre.
Lehet nemzetközileg elismert egyetemet kiszorítani, akadémiai kapcsolatokat, hírnevet, negyedszázados munkát tönkretenni.
Lehet tiltakozást semmibe venni.
Lehet a végletekig egyszerűsíteni, színeket feketébe és fehérbe kényszeríteni.
Lehet száj sarkában habot képezni és ördögöt kiáltani.
Lehet fenyegetni, előre szólni, ha nem leszel jó, baj lesz. Ha jó leszel, akkor is. Lehet szavazás előtt frakciótagokra parancsolni.
Lehet lelkiismeretet elfojtani, csukott szemmel »igen« gombot nyomni.
Lehet otthon tükröket leszereltetni, altatóval
Tarlósnál elszakadt a cérna. Ez már több annál mint amit el tudna viselni! Szembefordult hát a hűséges ebeknek hitt hiénáival! Azok viszont, az évek folytán úgy legyengítették a főpolgármestert, hogy széttépni már sokkal könnyebb, mint elfutni előle
Horváth Gyula, Csepel közéletének ismert személyisége Dobólap címmel publicisztikát írt, amit most olvasóink figyelmébe ajánlunk:
Tarlós István főpolgármesternek azt a súlyos mondatot kellett kimondania, hogy a budapestiek ne fizessék be a bírságot, amit a közterület felügyelők szabtak ki.
Tarlós nem egy polgári engedetlenség élére állt, hanem elhatalmasodott benne az a megvilágosodás. Kiderült a számára, hogy azokkal, akikkel egy frakcióban van, haszonleső szerencselovagok. Ezt már sejtette az olimpiai jelentkezésnél, aztán erősödött benne a hirdetőoszlopok eltávolításánál,(azt már nem is szavazta meg) és végül a kizárólag büntető különítményként üzemelő közterület-felügyelet dolgainál tetőzött.
Tarlós látja, hogy a Budapestről hozott, csak a Fidesz érdekeket szolgáló képviseleti rendszer kizárólag arra jó, hogy kizsigereljék a Fővárost és hülyét csináljanak a
A csalás az csalás – mondta a maga ismert stílusában a miniszterelnök az egyetemi szférában tapasztalt visszaélésekre célozva, amikor a kezébe kaparintotta a közrádió mikrofonját. A technikai személyzet szokás szerint elfelejtett visszakérdezni, így a levegőben maradt, hogy pontosan mire gondolt a kormányfő – mi magunk, ha válaszolni nem tudunk is, a kérdéseket szívesen feltesszük az Orbán Viktor közelségétől (szerep)zavarba jött kolléga helyett:
Csalás-e, ha politikusok családtagjai úgy „vizsgáznak” magyarországi állami és egyházi egyetemeken, hogy a vizsgahelynek a közelében sem jártak? Csalás-e, ha a miniszterelnök
Ma Kreszcencia, Honoráta, Honóriusz és Teodóra nevű olvasóink ünneplik névnapjukat. Sok boldogságot kívánunk!
A mai napon:
A magyar labdarúgó-válogatott először aratott győzelmet.
A magyar labdarúgó-válogatott 114 éve második hivatalos mérkőzését játszotta Budapesten, a Millenáris sportpályán. A cseh labdarúgó-válogatott ellen győztek, mely egyben a magyar válogatott első győzelmét is jelentette (2:1). A válogatott történetének első magyar gólját Borbás Gáspár rúgta.
Született Örkény István, Kossuth-díjas író, gyógyszerész, a magyar groteszk próza megteremtője.- 105 éve
Az Újhold társszerkesztője. Legismertebb könyve az Egyperces novellák című gyűjtemény. Radnóti Zsuzsa Jászai Mari-díjas dramaturg férje.
Szabó Szabolcs egyperces szirénaszóval akadályozta, hogy elkezdődjön a szavazás
Kormánypárti szavazatokkal ment át a lex CEU a parlamentben. A Jobbik-frakció, illetve a parlamentet bojkottáló DK-s képviselők nem szavaztak.
A felsőoktatási törvény módosítását sürgősséggel
A Gellért-hegyi Szabadság-szobor a Szabadság híddal, arccal Csepel felé
Hetvenkét éve, 1945. április 4-én fejeződtek be hivatalosan Magyarországon a második világháború harci cselekményei. A szovjet hadijelentések szerint a Vörös Hadsereg kiűzte az utolsó német egységeket. Ezt a napot a rendszerváltásig a felszabadulás napjaként ünnepelték. Ma leginkább elhallgatják. Ami tény: ma is április 4. van, mint akkor, immár több mint hét évtizede...(CSÚ)
A történészek - az újabb kutatásokat is figyelembe véve - a Múlt-Kor című lapban így foglalják össze a 72 évvel ezelőtti eseményeket: