Szerencsésen végződött november 8-án annak a horgásznak az esete, aki kajakjából a Ráckevei (Soroksári) - Dunába borult. A férfit a hideg vízből a 96. Sólyom cserkészcsapat tagjai mentették ki.

A két cserkész, Hartwig Ábel és Hartwig János őszi evezésre indult a vasárnapi napsütéses időben a Soroksári- Dunán. Amint kora délután az M0-s híd alatt bekanyarodtak a Czuczor-sziget előtti kis ágba, ott arra lettek figyelmesek, hogy egy horgász a csónakjával teljesen keresztbe fordult a keskeny szakaszon. Közelebb érve látták, hogy az idős férfi belekapaszkodott a kajak oldalába, mivel korábban egy rossz mozdulattal kiborult belőle - olvasható az önkormányzat honlapján.

Ezen a szakaszon sűrű nád borítja mindkét partot, így nem tudott sehol kimenni. A bajba jutottnak az arra evező cserkészek segítettek, kajakjával-evezőlapátjával együtt kivontatták a legközelebbi stégre. A horgász – miután rendezte elázott ruházatát – megköszönte a fiatalok segítségnyújtását és tovább evezett úti célja felé. (21.kerulet.ittlakunk.hu)

Több mint 150-en meghaltak és több mint 200-an megsebesültek abban az összehangolt merényletsorozatban, amelyet hat helyszínen péntek éjjel hajtott végre nyolc iszlamista terrorista Párizs utcáin és Saint-Denis-ben.

A merényletsorozat három robbanással kezdődött a stade de France mellett, Saint Denis-ben, ahol a francia válogatott játszott barátságos mérkőzést a német válogatott ellen. Francois Hollande elnököt azonnal kimenekítették a stadionból.

Eközben több párizsi utcán lövöldöztek és több tucat áldozatot szedtek a terrosisták.

Már egy hete, hogy láttam, de a kép belém égett. Sajnáltam. Nem őt, az asszonyát. Akit odahurcolt magával arra az eseményre, ahová senki nem hívta, senki nem várta, ahol a jelenlétét senki nem óhajtotta.

Magánemberként jött. Konvojban hozták, kísérettel érkezett, de magánemberként jött. Ott állt dacosan, összeszorított szájjal, kifejezéstelen tekintettel, és úgy tett, mint akit nem érdekel ez a számára szokatlan állapot. Az, hogy most magánember. Az, hogy a ’zemberek' nem vesznek róla tudomást. Senki nem akar a közelébe férkőzni, nem akar hozzá dörgölőzni és szotyolát sem rághat. Sőt kezet sem akar neki csókolni senki, mint valami cár atyuskának, vagy a római pápának.

Ez a közeg, ez a kulturális tér, számára valami egészen szokatlanul emelkedett, és ismeretlen lehetett. Egészen más, mint amihez addig hozzászokhatott.

A ’zemberek' elhúzódtak a közeléből. Puszta ottléte mintha valami elemi viszolygást váltott volna ki a körülötte állókból, mintha

A kerület 2014-ben megválasztott polgármestere a voksolás első évfordulóján nyilatkozott a városvezetők közpénzen fenntartott hivatalos szócsövének, a Csepeli Hírmondónak. Borbély Lénárd a lap október 15-i számában két oldalas riportban fejtegette: „Sikeres volt az első évünk”. A kéthetente megjelenő lap azonban ennyivel nem elégszik meg, ha a sikerpropagandáról van szó. Pénz, paripa, energia nem számít…A szócső az „Egy év Csepelért” címmel készített nyolc oldalas mellékletében leltározza fel az eltelt esztendő eredményeit. De csak azt, amit Borbély és udvartartása annak tart, azon kívül semmi mást. Blogunk ezért  12 részes, hiánypótló sorozatot indított, amelyben bemutatjuk, mi az, ami kimaradt a közpénzen gyártott sikertörténetből. 

Az ötödik rész:

Érdekes fotót mutatott be az Index. Egy láthatóan a szemétből kiszedett luxuszakót ábrázol, ami egy magát a magyar luxusmárkának nevező szalon terméke. Ott az „olcsóbb” konfekciózakók ára 300 ezernél kezdődik, a legdrágábbakért akár egymilliót is kell fizetni.

Nos, ezt a darabot belülről aranybetűkkel hímzett név díszíti: Szijjártó Péter. Lelőhelye Dunakeszin, a Tüzép-barokk babaház előtti kuka volt.

Sokat elárul e divatáruban feszítő tulajdonosáról, hogy azt megunván miért nem vit(et)te el egy jótékonysági szervezetnek, vagy

A Nefelejcs Bábszínház előadása a Csepeli Munkásotthonban szombaton 11 órától

Látom, az Ábel Attila féle csepel.info megint hazudik és csúsztat. Érdekes persze, hogy egy alpolgármester hadilábon áll a magyar nyelvvel, de csepeli fideszesek között ez nem kirívó eset.

Az már inkább szánalmas (hogy Attila kedvenc szava járását idézzem), hogy az idegengyűlöletre épülő kampányának céljára használ saját maga által kreált, de más szájába adott mondatokat.

Nyugodj meg Attila, a közvélemény-kutatás eredménye világos és egyértelmű: az embereknek nincs ellenére a kvóta. Az emberek közös európai megoldást akarnak, mert bíznak az EU-ban. Ciki.http://index.hu/…/…/10/16/menekultkvota_kozvelemeny-kutatas/

Forrás: Szabó Szabolcs Facebook oldala

Pest megye díszpolgári címére terjesztette fel Pásztor Bélát (képünkön) a megyei közgyűlés DK-s képviselője. Kezdeményezését 35 – zömmel fideszes - településből 21 támogatta.

Pásztor Béla bátyám, ha szabad így mondanom - mert aki egyszer is találkozott vele, így mondja - megszakítás nélkül 50 esztendeje Veresegyház vezetője. Tanácselnökből lett polgármester, s valamennyi választáson elsöprő volt a többsége. Valamit tud, és, amit tud, azt faluja-városa fél évszázada méltányolja.

Díszpolgári kitüntetését mégis lesöpörték a Fidesz és a Jobbik egyetértésével. Hiába mondja az írott, és íratlan szabály, hogy a többség akarata dönt, ezúttal is a buta politika lépett elő. Pásztor egyedül nagyobb támogatást élvezett, mint a másik nyolc jelölt együtt, mégsem volt rá érdemes. A Fidesz szerint, mert aktív politikai szereplő, a Jobbik szerint, mert a pártállami rendszerben is közfeladatot látott el.

Pásztor nem lehet díszpolgár, mert legutóbb a fideszes jelölt ellenében 87 százalékos többséggel választották meg.

Mostanában számos cikk riogat azzal, hogy hamarosan összeomlik a nyugdíjrendszer, mindenki öngondoskodjék, különben éhen hal az élete végén.

Ebben van realitás. Ha kevesebben fizetnek (itthon) járulékot, akkor a nyugdíjalapban nem lesz annyi pénz, amennyit az eddigi arányok szerint ki kellene fizetni a nyugdíjasoknak. Bizonyos emberek, akik mindent csak pillanatnyi gazdasági, pénzügyi szempontból közelítenek meg, rögzítik: végre vége lesz az egyre tovább élni képes öregek 20-25 évnyi fizetett szabadságának! Tessék csak öngondoskodni, meg 70-75 éves korig dolgozni!

Csakhogy lehet-e (mekkora jövedelem fölött lehet?) félretenni a ma Magyarországon elérhető jövedelmekből? Például abból a pénzből, amit a minimálbér fölött azért ad zsebbe a munkáltató, hogy

Több mint kétéves bejegyzésünket közöljük újra. Ilyet még nem tettünk, és most is csak egy különleges ok miatt vállalkozunk rá. Nem rég írtuk meg, hogy értesülésünk szerint Szenteczky János, a Csevak Zrt egykori vezérigazgatója, a csepeli szocialisták elnöke, önkormányzati képviselője jogerősen pert nyert abban a perben, amelyet Werner Péter, a Csevak jogutódjaként 2010-ben megalakult Csepeli Városgazda Zrt volt vezérigazgatója indított ellene jó hírnév megsértése miatt. Werner Péternek a ‑ jó hírneve védelmében benyújtott ‑ keresetét a Fővárosi Ítélő Tábla jogerősen elutasította, és ezzel helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék első fokú ítéletét. Úgy tudjuk, Werner Péternek ráadásként még jelentős összeget is kell fizetnie Szenteczky János részére.

Biztosak vagyunk benne, hogy a csepeli városvezetők szócsöve, a Csepeli Hírmondó holnap sem fogja közölni a fenti tényeket. Ezért olvasóink kérésére most megismételjük 2013. június 14-i posztunkat, azt a Magyar Narancsban megjelent cikket, amelynek állításait a nyilvánosság előtt soha sem cáfolták a főszereplők, Németh, Werner és társaik, de kicsapta a biztosítékot több csepeli vezetőnél, közöttük a Csepeli Városgazda Zrt vezérigazgatójánál:

Caesar óta tudható, hogy minden politikusnak megvan a maga Brutusa. Csak alkalom kell, és valamilyen sérelem, hogy a legközelebb álló szövetségesből ellenség legyen, aki  kést ránt...

Mostanában gyakran kerül szóba az egykori RTL vezérigazgató árulása, aki Vajna szövetségeseként készül hasba (hátba?) döfni egykori munkaadóját. 

Kevesen tudják biztosan, hogy az egyre gyilkosabb konfliktusban

Kedden, 96 éves korában  elhunyt Helmut Schmidt volt német kancellár.    A szociáldemokrata párt (SPD) egykori elnökét  szülővárosában, Hamburgban, otthon, családi körben érte a halál. Helmut Schmidt szeptember elején a bal lábában keletkezett érelzáródás miatt kórházba került, megműtötték és haza bocsátották, de már nem tudott felépülni és az utóbbi napokban ismeretlen eredetű fertőzést mutattak ki nála. Állapota vasárnap este óta gyors ütemben romlott. A család kérésére nem szállították kórházba. Helmut Schmidt 1974-től 1982-ig volt a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja, és 1983-tól a Die Zeit című liberális szellemiségű hamburgi hetilap szerkesztőbizottságának tagja és a lap társkiadója volt. A német közélet egyik legtekintélyesebb véleményformálója volt. 

********************

A szerénységgel nem vádolható csepeli papgájkommandó vezérei: Vida István, a Városkép Kft ügyvezetője és a Ábel Attila alpolgármester

A csepeli papagájkommandó vezérpapagája, a Csepeli Hírmondó (CSH) legutóbbi számának  címoldalán elhelyezett kép alatt olvasható: „A rendszerváltás utáni egyik legjelentősebb beruházás érkezik hamarosan a kerületbe” A CSH szerkesztője Borbély Lénárd polgármestertől idézett.

Az idézett mondattal több gondunk is van: Nem elsősorban arra gondolunk, hogy hibás az idézet, bár a KisFőnököt (a NagyFőnök Németh Szilárd) a CSH-nak illett volna pontosan idézni. Borbély úr ugyanis „legnagyobb beruházás” – ról beszélt. (lásd a CSH 2. oldalát)  Még azzal sincs bajunk, hogy a „beruházás” nem „érkezik”, hanem esetleg valamikor elindul vagy egyszer megvalósul.

Gondunk a mondatban lévő túlzással van, legyen az „legjelentősebb”, vagy „legnagyobb”, ami egyébként a csepeli fideszes vezetőkre jellemző. Mindig övék kell, hogy legyen a legnagyobb, legjobb, legszebb, a leginkább megfelelő, bármi is legyen az. Ha nem lehet, akkor csinálnak egy másikat, mint például

Na, ezt aztán ne! Kedves barátaim, társaim a baloldalon (jó intellektusok, fontos emberek, akikre sokan figyelnek), ne szórakozzatok velem. A választókkal pláne ne. Gyurcsány Ferenc kérdésesnek mondja az egykulcsos adót elutasító álláspontot, Hiller István a kerítésnél nem lát jobb megoldást. Nemcsak az a bajom, hogy az egykulcsos adó növelte a társadalmi különbségeket. Nem is csak az, hogy a kerítések -már ha működnek- csak egyik országból a másikba lökdösik a problémát és a menekülőket, és ha mindenki felállítja a maga szögesdrótját, akkor az utolsó állomáson már csak a tengerbe vagy az Iszlám Állam hóhérainak karjaiba lökhetik őket. (Persze nem működnek, aki a szerb határon nem akart pengét a húsába, az bejött a horváton, és így tovább. Ha meg nem erre jött, nem a kerítés riasztotta el, hanem a kérelmek statáriális, egyéni mérlegelés nélküli elbírálása.)

De a bajom nagyobb. Az egykulcsos adó és a kerítés több, mint önmaga. Az egykulcsos adó a részvétlenség, a szolidaritáshiány szimbóluma, a másokért érzett felelősség felmondása. A kerítés a pengék és uszító plakátok orbáni politikájának jelképe.

Igen, tudom, képviselni kell a választóinkat,

Azt hiszem, itt valami nagyon elgurult, és az nem a labda. Eseménydús hetünk volt, azzal kezdődött, hogy a demokrácia egyik legismertebb bajnoka, Pintér Sándor jogszabálymódosítást vezetett elő. Eszerint a sajtóban kötelező lehetne kémeket foglalkoztatni. Pontosabban foglakoztattatni, mert a besúgót a szerkesztőségnek kellene fizetnie. (Hamar megtanulnák ezek a titkosizék, milyen lehet ellenzéki lapnál egzisztálni.) De ez legyen az ő bajuk, mi innentől kezdve gyanakvás nélkül figyeljük az összes friss jelentkezőt, ami nyilván egyik célja volt Pintérnek.

A tervezetet egyébként megcáfolták, de ahhoz képest komoly apparátus készítette, sok oldalon át, ne mondjuk: szakmai alapon. Amikor kiderült, az Orwell-kormány rettentő hamar elmesélte nekünk, hogy itten félre- és melléértés történhetett, szándék ferde soha nem volt. A leírt, amúgy kristálytiszta szavakat – mint mindig – megint a balliberális sorosisták értették félre készakarva.

Hivatalosan nem lesznek hát kémek az újságnál. Hogy nem hivatalosan lesznek-e? Nos, ezzel számoljon el az, akinek azon az oldalon még van lelkiismerete. A kormánykommunikáció most abba öli mérhetetlen pénzügyi erejét, hogy letagadja.

Hanem jött a hét másik csudája, a kötelező focioktatás. Ezt is megcáfolták, de  ha szabad mondanunk, amit róla olvashattunk, picit aljasabb, kártékonyabb az előbb említettnél, amennyiben gyermekeinket veszi célba.

A kerület 2014-ben megválasztott polgármestere a voksolás első évfordulóján nyilatkozott a városvezetők közpénzen fenntartott hivatalos szócsövének, a Csepeli Hírmondónak. Borbély Lénárd a lap október 15-i számában két oldalas riportban fejtegette: „Sikeres volt az első évünk”. A kéthetente megjelenő lap azonban ennyivel nem elégszik meg, ha a sikerpropagandáról van szó. Pénz, paripa, energia nem számít…A szócső az „Egy év Csepelért” címmel készített nyolc oldalas mellékletében leltározza fel az eltelt esztendő eredményeit. De csak azt, amit Borbély és udvartartása annak tart, azon kívül semmi mást. Blogunk ezért  12 részes, hiánypótló sorozatot indított, amelyben bemutatjuk, mi az, ami kimaradt a közpénzen gyártott sikertörténetből. 

A negyedik rész:

Válaszol: Tarlós István főpolgármester:

Ennek csupán az elméleti lehetőségét vetettük fel a miniszterelnöknek írt, most kiszivárogtatott levélben. Fideszes polgármesterekkel azt vázoltuk, mi történhetne, ha a kormány kivonulna a BKV finanszírozásából, amit egyébként nem tehet meg. Még semmiről nem egyeztettünk, döntés sem született, így felelőtlennek tartom, hogy valakik ilyen tisztességtelen, rosszhiszemű módon riogatják a budapestieket. Bízom benne, és erre ígértet is kaptam, hogy még az idén egyeztethetek a BKV ügyéről a miniszterelnökkel. (Népszava)

Életének 84. évében, súlyos betegség következtében elhunyt Szabó László újságíró. Temetéséről később intézkednek.

Egy ország ismerte a Kék fény című tévéműsorból, amely a konszolidációt erősítendő a hajdani „létező szocializmus” országaiban - 1964-től - először beszélt arról, hogy van bűnözés a szocializmusban is, egy-egy bűneset felderítéséhez még a nézők segítségét is kérték. Azt kevesebben tudták róla, hogy a Népszabadságnál dolgozott, pedig három és fél évtizedig írta, szerkesztette, vezette a párt központi lapjának belpolitikai rovatát. Kivételes munkabírással, tekintéllyel, eréllyel.

„Sohasem voltam rendőr. Harminchat évig újságíróként dolgoztam, írtam huszonnyolc könyvet. A pályámat a párt központi lapjánál, a Szabad Népnél kezdtem, innen kerültem a televízióba, ahol olyanokkal dolgoztam együtt, mint Molnár Margit, Szepesi György és Stefka István. Én a régi rendszernek voltam az újságírója, hittem a szocializmusban, hittem abban, hogy belülről megjavítható a rendszer...

Márton-napi vigasságok Csepelen! Mindenkit várnak november 8-án, vasárnap a Radnóti Miklós Művelődési Háznál.

A program: