Csepelen Borbély Lénárd polgármester nem tartja a szülőknek adott szavát, nem rendez fórumot. Morovik Attila alpolgármester sem különb: többszöri ígérete ellenére a mai napig nem hozta nyilvánosságra azt az összegzést, amelyben csepeli szülők és óvódapedagógusok, -vezetők mondták el lesújtó véleményüket még februárban az óvoda-összevonásokról.
Nem vigasz, de Csepel nincs egyedül. "A szülők az áprilisi fórumon elhangzottakból azt szűrték le, az összevonás fő célja, hogy a fenntartónak ne tizenöt, csak egy vezetővel kelljen tárgyalnia. Megtakarítás nem várható. Hatástanulmány nem készült, a működés részleteiről nincsenek tervek." A mondatok ismerősek, szinte ugyanezeket hallhattuk a csepeli városvezetőktől, pedig másutt is elhangzottak. A szakmai vélemények és a szülők akarata ellenére végrehajtott óvodaegyesítési láznak a vírusa Józsefvárosban is terjed, fertőz. Íme:
A második Orbán-kormány érdemi politikai fordulatot hozó akciója a rezsicsökkentés volt. A kormánypárt érzékelhetően most is keres egy ilyen „csodafegyvert”. Mindeközben létrehozta a nemzeti közműszolgáltatót, amivel minden felelősséget saját magára vállal. A Policy Agenda legfrissebb elemzésében megvizsgálta: ez vajon mennyire bátor és átgondolt lépés?
Miként korábban közöltük, 85 éves korában elhunyt Ernszt Antal, Csepel közéletének és a Csepel Művek vezetésének meghatározó, kiemelkedő személyisége.
A most következő csepeli történet jól mutatja a Fidesz és a hatalomra került helytartói igazi arcát, az ország és szűkebb pátriánk, Csepel egyre inkább kiteljesedő elszigetelődéséhez vezető utat. A lényeg röviden: átgázolni mindenen és mindenkin. Most pedig jöjjenek a részletek! A gyanús fogantatástól, a zajos hatalomátvételtől kezdve:
Miért keresnek olyan keveset a nővérek? Egy vezető orvos azt mondta erre: nehogy már többet keressenek, mint az orvosok! De miért keresnek olyan keveset az orvosok? Mert kevés a pénz az egészségbiztosítási kasszában. Hát az miért kevés? Mert kevesen dolgoznak, azok egy részét is mások adójából fizetik. És aki dolgozik, az is keveset keres. A kevésnek valamekkora részét még el is csalják,
Kerületünknek, a baloldali vezetés idején kiterjedt kapcsolataik voltak finn, horvát, német, román, és lengyel testvérvárosokkal. A korábbi együttműködés, - mely a kultúra, az oktatás, a turizmus céljain alapult - megszakadt, és az agresszív aktuálpolitika mezsgyéjére, szűkült, vagy ami még rosszabb az urizáló vezetők szórakozására szorítkoznak.
A kaposvári dohányboltban dolgozó lány
Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó c. lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Gondolja végig az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó május 7-én megjelent 9. számából:
- Apú-ú-ú! Mit szólsz az újabb sokkolókhoz?
Becsületszavamra nem szeretnék gazdag lenni. Mert ha én gazdag volnék, egészen biztosan sokkal boldogtalanabb lennénk, mint így, hétköznapi „nyuggerként”. Vannak gazdag ismerőseim, akadnak közöttük kőgazdagok is, meg csak nagyon gazdagok, de mindegyiknek megkeseríti az életét a pénz. Vagy ő beteg, vagy más a családban, a gyerekkel történik tragédia, vagy csak egyszerűen azon kell álmatlan éjszakákon rágnia a párnája csücskét, nem kap-e másnap reggel ajánlott levelet, készüljön egy adóvizsgálatra.