Ellenőrzés az átvevő padon. „Sok országban ismerik már a Pannónia márkát. A Csepelen készült motorkerékpárok tengeren túli országokba is elvitték a gyár hírét. Van azonban új nevezetessége is a Motorkerékpárgyárnak..." 

A Képes Újság 1966-os októberi cikkét – meghagyva a korszak sajtójának stílusát, nyelvezetét – változtatás nélkül ajánljuk az olvasók figyelmébe, jelezve, hogy néhány viharfelhő ugyan már feltűnt a gyár felett, de még jó néhány év telt el a csepeli motorkerékpárgyártás megszüntetéséig. Nem mese ez, mert egyszer volt, 57 éve volt:

„Sok országban ismerik már a Pannónia márkát. A Csepelen készült motorkerékpárok tengeren túli országokba is elvitték a gyár hírét. Van azonban új nevezetessége is a Motorkerékpárgyárnak: az országban elsőként kapták meg a szocialista gyár kitüntető címet. Sok minden jár ezzel együtt: felelősség mindenekelőtt, de bizalom is, ami többek között abban nyilvánul meg, hogy

Németh Szilárd tíz éve magyarázza, de mi maradt igaz a meséből

Már nagyon érett ez a leleplezés. A gázszámla narancssárga rezsiboxában mindenki számára kiszámolt megtakarításból már vagy egy éve az következik, hogy „a rezsidíj csökkentése nélkül” köbméterenként körülbelül bruttó 1020 forintot kellene fizetnünk – világított rá Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető. (A számérték nem fix: nekem jött ki 1100 forintnál is több.) A vonatkozó jogszabály szerint a viszonyítási alap „a földgáz versenypiaci egységára alapján történő árképzés bruttó értéke”.

A földgáz versenypiaci ára viszont mostanság alig haladja meg a nettó száz, rendszerhasználati díjjal és áfával bruttósítva a legfeljebb kétszáz forintot. Bár azt az idézett, körülményességgel kevéssé vádolható paragrafus nem írja elő, hogy

Az aradi vértanúk Barabás Miklós litográfiáján:
Knezić Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos, Lahner György, Poeltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos

Az aradi vértanúk azok a magyar honvédtisztek voltak, akiket  az 1848–49-es szabadságharcban játszott meghatározó, vezető  szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.

Mindegyik aradi vértanú a 

Sokba kerül az országnak Rákay Philip, aki milliárdokkal honorált filmötletével nem restellt Petőfihez nyúlni. Rákay és Petőfi. Ezt még mindig emésztenünk kell.

Mindössze néhány nap telt el a hír megjelenése óta, de ma már senki nem beszél arról, hogy zavaros csatornákon keresztül mennyi támogatás ömlött a Fidesz kampányát kiszolgáló segédcsapatokhoz. Pedig sok pénzről van szó. Nagyon sokról. Sőt, még annál is többről.

Már majdnem megsajnáltam a feszült, ideges Fidesz-képviselőket azért, ahogy Borbély és Ábel kibabrál velük, megszégyenítette őket és jegyzői segédlettel kisemmizte képviselői jogaikból.! Aztán eszembe jutott, hogy 2010. óta ezeknél a horzsolásos sebeknél sokkal súlyosabb sérelmeket voltak kénytelenek elviselni, túlélni a csepeliek és az önkormányzat ellenzéki képviselői.

A csepeli Fidesz-frakció tagjai velem szemben ülnek a Képviselő-testületi ülésen – kezdi bejegyzését Horváth Gyula, ellenzéki (DK-s) önkormányzati képviselő, majd így folytatja:

„A sok évtizedes együttműködésünk során még ilyen idegesnek nem láttam őket. Zupkó Jancsi valósággal beleremegett az idegesség okozta sokkba. Balogh Ernő elsápadva méltatlankodott, Bercsik Karcsi fogait összeszorítva igyekezett mielőbb elhagyni a termet. Makrai Barbara sose látott érzelmi kitörése mutatta, hogy felháborodását már nem tudta palástolni. Talán Szuhai Erika volt képes a nyugalom látszatát úgy, ahogy megőrizni! Esetleg a lassított felvételnek beillő gondos pakolása, és a feszültséget leplezni akaró,

A politikai indíttatású kiadások helyett a nagyobb teljesítőképességgel bíró - tehát tanultabb, képzettebb egészségesebb és összességében jobb életkörülmények között élő - társadalomhoz vezető ráfordítások pártolására van szükség. Jelenleg a magyar munkavállaló a nemzeti jövedelemből 42-44 százalék erejéig részesül, szemben a tőke 56-58 százalékos részével. Németországban a munka részesedése 66 százalék, szemben a tőke 34 százalékával

Immár négy éve, hogy az Orbán-kormány - és részidőben az MNB - hibát hibára halmoz. A GDP növekedés fétisének hódolva elindították Európa legnagyobb és legmélyebb inflációs hullámát, rázúdították a nemzetgazdaságra a fullasztó mennyiségű likviditást, "megelőlegezték", azaz előre elköltötték az EU-tól várt, de láthatóan nem érkező pénzeket, majd a tornyosuló problémákat ársapkákkal, árfigyeléssel, a kamatok befagyasztásával és egyéb sületlen eszközzel próbálják orvosolni.

Kinyílt az ajtó, beléptünk, s nekem tátva maradt a szám. Álltam és csak néztem. Gyönyörű fények, csillogás, okoztam is némi torlódást. Anyámnak úgy kellett kézen fogva odavonszolnia az ülőhelyünkre. Az ámulat viszont tovább tartott...Meggyőződésem, hogy azoknak a kiváló embereknek a szelleme, akik a Csepeli Munkásotthon színpadán, és más termeiben, az évek hosszú során koptatták a padlót, ma is ott él, létezik, az épület fölé magasodó kupolában. És ott is maradnak mindaddig, amíg az épület, az intézmény áll és becsülettel, tisztességgel szolgálhatja Csepel újabb és újabb nemzedékeit.

Kálmán Imre örökzöld és világhírű operettjével először 10 éves koromban találkoztam a Csepeli munkásotthonban – írja közösségi oldalán Kál Károly. A bejegyzését, amit most változtatás nélkül közlünk, így folytatja:

„Most kb 60 év után a Csárdáskirálynő ismét vendége lesz a csepeliek közkedvelt kulturális intézményének. 2023. október 29-én vasárnap a Csepel Színház falai és kupolája között elevenedik meg a világhírű történet.

Erről egy nagyon kedves emlék kúszott a felszínre bennem.

Rég volt, de emléke ma is élénken a lelkemben él. A második osztályt kezdhettem a Kolozsvári utcai általános iskolában. Szombat este volt, színházba készülődtünk. Anyám, Apám, Nagyanyám, kivéve

Karikó Katalin és Krausz Ferenc egy hosszú sort folytat. Azokét, akik ugyan Magyarországon születtek, de tudományos eredményeiket nem itt érték el. A Nobel szépen csillog, büszkék vagyunk az első női magyar Nobel-díjasra és Krausz Ferenc fizikai Nobel-díjasra. És megértjük azokat a tehetséges magyar kutatókat, akik egy tengerentúli kávézóból küldenek majd szép üzenetet arról, hogy mire jutottak.

Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díja hatalmas dolog. Nem nagyon akad más olyan díj, amelynek ilyen nagy a respektje. Ráadásul Karikó Katalin a Covid elleni oltás alapjainak a kidolgozásával valami olyasmit tett, amelynek praktikus hasznosságát az átlagember is képes megérteni, felfogni, ellentétben a Nobel díjazottak többségének a kutatásáival. Módszerével milliók életét mentették meg, nem elvont, ki-tudja-mire-jó dolgot alkotott. Őt és Krausz Ferencet ráadásul rokonszenves személyisége még inkább szerethetővé teszi.

A világ nagy hírügynökségei  adták tovább a hírt, hogy Karikó Katalin "a Hungarian-born scientist" kapta idén társával Drew Weismannal ("Jewish-American") együtt a Nobel-díjat. Ugyanígy szólt a híradás Krausz Ferenc megosztott fizikai Nobel-díjáról is

Karikó és Krausz egy hosszú sort folytat. Azokét, akik ugyan Magyarországon születtek, de tudományos eredményeiket nem itt érték el:

• Lénárd Fülöp német állampolgár lett.
• Békésy György Amerikai állampolgár lett.
• Gábor Dénes 1934-ben hagyta el az országot, angol állampolgár lett.
• Wigner Jenő 1933-ban

Botrányos volt a képviselő-testület legutóbbi ülése. Az indulatok már a tanácskozás első perceiben elszabadultak.  A hat fős Fidesz-frakció (képünkön a jobb oldali asztalnál) a külön  rendkívüli ülésre tervezett, a Kolonics György Szabadidőközpont ügyeit firtató kérdéseinek napirendre tűzése ügyében ugrott össze a polgármesterrel és a jegyzőnővel.

Blogunk már az ülés előtt közölte a kérdéseket: https://csepeliek.blog.hu/2023/09/28/a_botrany_szele_lengi_be_a_mai_kepviselo-testuleti_ulest_csepelen#more18223183)

Az összecsapás a fideszesek kivonulásával zárult, akik ezt követően nem vettek részt a testület további munkájában sem. A többi napirend vitája során a polgármester több témában is érzékeny vereséget szenvedett. Így például:
* Nem fogadta el a 12 főre csökkent képviselő-testület az idei évi költségvetési rendelet módosításáról szóló rendelettervezetet. A javaslatot csak Borbély Lénárd és hívei (5 fő) szavazták meg. Ez komoly politikai csapás a polgármesterre, hiszen a költségvetés a hatalmon lévők politikájának gazdasági lebontása. Az elutasítás következményei

Navracsics Tibor tárca nélküli miniszter a minap Pusztamiske faluban adott át ünnepélyesen önerőből festett, hét (!) csíkból álló gyalogátkelőhelyet, azaz zebrát.

Már semmin sem lepődünk meg, mégis csudáljuk a kormánypárti potentátok nemzetiszalag-vágó tudományát, olykor töketlenkedését.

Kissé megcsúszva, , este adtak át reflektorfényben árokpartot egy szigetközi faluban, de adtak át már magányos óvodaajtót is!  

Gulyás Gergely miniszter féltucatnyi sleppjével nemrégiben  nagy ollócsattogás közepette

A nagy hallgatás ellenére az igazi kérdés az, hogy milyen az önkormányzat megítélése Csepelen, az itt élők mennyire bíznak a hivatalban, illetve a kerületet irányító képviselő-testületben és a polgármesterben.

Szombaton lett volna ok az ünneplésre, de csendes volt a hivatal és a környéke. Szeptember 30-a ugyanis a helyi önkormányzatok napja Magyarországon. A kerületvezetőket ez teljesen hidegen hagyta, a kisujjukat sem mozdították

A 13. éve hatalmon levő Orbán-rendszer tudatosan kiürítette az 1990-ben létrehozott önkormányzati törvényt, kénye-kedve szerint módosította az önkormányzati választási rendszert is. Nemegyszer kormánydöntéssel elvette hatósági jogaik jelentős részét, elvonta az anyagi alapjait meghatározó adóbevételeik többségét, s ráadásul,

Fidesz-alapítók: Ha voltak is egykor magasztos eszméik, azt mára végképp aprópénzre váltották

Az állam működésének további egyszerűsítésével indokolja a kormány: változtatna a szakszervezeti díjak befizetésének eddigi lehetőségein, és a közszféra dolgozóinak esetében eltörölné az eddigi gyakorlatot, hogy a fizetésekből a munkáltató az alkalmazott kérésére levonhatta az érdekképviseleti díjat, amit aztán az illetékes szakszervezetnek utalt át.

Jó szokása szerint a javaslatot hétfőn éjfél előtt egy salátatörvénybe ágyazva nyújtotta be a kiváló Semjén Zsolt.

Mondhatnánk erre, hogy

Együtt dolgoztak, együtt fociztak. Csőgyáriak házi bajnoksága hatvan éve. A Kissor 5:4-re legyőzte a Nagysort. Jöhetett a visszavágó. (Archív fotó: Urbán Tamás)

Kivonulók kérték. Nem kapták meg. Fidesz-sztrájktól volt hangos a csepeli közélet. Hat bátor  fülkeforradalmár  (képünkön) dühösen és/vagy sértődötten - kivonulva a polgármesteri hivatal tanácsterméből -  megtagadta a munka nagy részét a képviselő-testületi ülésen. 

Ismét botrányosra sikeredett a képviselő-testületi ülése. A vita rögtön a csütörtöki ülés elején indult. A hat fős Fidesz-frakció saját, rendkívüli ülésre tervezett, a Kolonics György Szabadidőközpont ügyeit firtató kérdéseinek napirendre tűzése ügyében ugrott össze a polgármesterrel és a jegyzőnővel. (Blogunk csütörtökön közölte a kérdéseket: https://csepeliek.blog.hu/2023/09/28/a_botrany_szele_lengi_be_a_mai_kepviselo-testuleti_ulest_csepelen#more18223183) Az összecsapás a fideszesek kivonulásával zárult, akik ezt követően nem vettek részt a testület további munkájában sem. A többi napirend vitája során a polgármester több témában is érzékeny vereséget szenvedett. Így például:
* Nem fogadta el a 12 főre csökkent képviselő-testület az idei évi költségvetési rendelet módosításáról szóló rendelettervezetet. A javaslatot csak Borbély Lénárd és hívei (5 fő) szavazták meg. Ez komoly politikai csapás a polgármesterre, hiszen a költségvetés a hatalmon lévők politikájának gazdasági lebontása. Az elutasítás következményei

Meg van sértve, felháborodik, ha kérdeznek tőle. Szijjártó Péter kiugrott Bécsbe, nem kitántorgott, hanem igazi kőgazdagként repülőgépre pattant, több millió forintot elköltve, hogy minél hamarabb az osztrák fővárosba érjen.

Hadházy Ákos kiszámolta, hogy nagyjából egy órát nyert, mintha autóval utazott volna. Mellesleg a reptéren már autó várta őt, a minisztérium közlése szerint nem Budapestről ment a kocsi – lehet, hogy az csak Orbánnak jár –, hanem a nagykövetség bocsátotta rendelkezésére.

Nem tudom, milyen sürgős dolga lehetett a miniszternek, mi az, ami nem várhatott volna még egy órát; erre a kérdésre, szokás szerint, nem kaptunk választ. Nincs min meglepődnünk: a hatalomba belemámorosodott kabinet csak olyan érdeklődésekre válaszol, amelyekre akar – többnyire nem akar –, és olyan közleményeket ad ki, amelyekről senki nem kérdezte.

De nem is ez az érdekes most, sokkal inkább az, hogy

Váncsa István zseniális írásában olvashatjuk: "Kormányzó urunk és bandája olyan romhalmazt hagyományoz ránk, hogy abban már csak guberálni lehet, lopni nem nagyon, de hát a későn kelők sorsa már csak ilyen. Tetszettek volna korábban ébredni ...Az se kizárt, hogy a már készülődő új uralkodó elit még ordenárébb lesz, bár ahhoz nagyon kell tekernie, és akkor se biztos, hogy sikerül."

Nem a Fidesz bukik meg valamelyik parlamenti választáson, hanem a rendszer fog összeomlani, ahogy a nyolcvanas évek legvégén az előző is összeomlott.

Ezt Mellár Tamás jövendölte a közelmúltban, vitatkozni vele nincs okunk. A történetre még mindannyian emlékszünk valamelyest, vagyis szükség esetén tudunk rendszert váltani, persze csakis ugyanazon a módon, ahogy azt legutóbb begyakoroltuk, és nyilván az eredmény is ugyanaz lesz, vagy legalábbis valami nagyon hasonló. Köszönhetően mindenekelőtt a kormányzó urunk által kinevelt káderállománynak, amelyre szót pazarolni fölösleges. Olyan, amilyen.

Az se kizárt, hogy a már készülődő új uralkodó elit még ordenárébb lesz, bár ahhoz nagyon kell tekernie, és

Az üldözési mánia jegyeit lehet észrevenni a polgármester és a rezsibiztos körüli kampánystábok munkájában. A több mint tíz éve megígért fedett uszoda azonban már szóba sem kerül a kerületvezetők propaganda újságában, és a csepeli iskolásoknak megígért tanuszoda sem téma. (Tegnap a kt-ülésen szóltak róla: jele sincs annak, hogy mikor lesz belőle valami az SC pályánál vagy bárhol másutt. Pesterzsébetre járnak a csepeli gyerekek)

Ismételt magyarázkodás, tájékoztatók gyerek-és családi programokról, reklámmal együtt ez majd 10 oldalt tesz ki. Szomorú, de kb ennyi a Csepeli Hírmondó legújabb számának lényege. Az, ami igazán foglalkoztatja a csepelieket, az most sem fért bele a 24 oldalba. Most is kimaradtak a kormány Csepelt is érintő döntései, a kerület közlekedését meghatározó beruházások (HÉV fejlesztés, gerincút folytatása, Gubacsi híd 2x2 sávossá való átalakítása, a tervezett Galvani híd stb) határidő nélküli elhalasztása, de a Gubacsi vasúti híd tervezett fejlesztése is. (Blogunk szeptember 10-én foglalkozott a témával: https://csepeliek.blog.hu/2023/09/10/kisiklatott_csepeli_remenyek_hencego_keruletvezeto_jedlikes_vizsgakerdes_a_vizsgalat_el_sem_kezdodot#more18210847)

Borbély Lénárd polgármesternek, egy levélén kívül, még egy megjegyzésre, véleményre sem tellett ezekben a témákban a rendelkezésre álló médiafelületeken. Inkább kampányol – ez látszik a CSH mostani számában is. A lapot, így az önkormányzat vezetőit sem érdekli a csepeli pedagógusok helyzete, például, hogyan alakul a pedagógus társadalom státusztörvénnyel kapcsolatos véleménye, pedig szeptember 15-ig mindannyian megkapták a tankerületektől a személyre szóló szerződéstervezeteket. 

Véleményünk a lap néhány írásáról:

Heves vitát válthat ki az óvónői létszámcsökkentés, az egészségügyi intézmény kapacitás átcsoportosítása és az utolsó pillanatban felvett 19. napirend, a fideszes képviselőcsoport kérdéseknek álcázott, Borbély Lénárd polgármestert támadó napirendi pontja is. - Több mint 4 hónappal az előző „rendes” képviselő-testületi ülés után, ma reggel 9 órára hívta össze a képviselő-testület ülését Borbély Lénárd polgármester a Szent Imre téri hivatalba. A tanácskozás, a vita nyilvános.

A polgármester, a tegnap délutáni meghívó szerint, 20 előterjesztés ügyében kért döntést a testülettől. Ezek közül a 18. előterjesztést a 6 fideszes frakciótag készítette. Nagy vitát várunk a költségvetés módosításról, tekintettel a polgármesteri hatáskörben időközben hozott határozatokra, de vitát válthat ki az óvónői létszámcsökkentés, az egészségügyi intézmény kapacitás átcsoportosítása és az utolsó pillanatban felvett 19. napirend, a fideszes képviselőcsoport kérdéseknek álcázott, Borbélyt támadó napirendi pontja is. Inkább kampányfogásnak tartjuk a 11. és a 12. napirendi pontban szereplő, projektek kidolgozására vonatkozó, konkrét feladatok nélküli, csak lózungokat tartalmazó polgármesteri javaslatokat, amelyekre a Borbély Lénárd biankó felhatalmazást kér a testülettől.

Érdekességként jegyezzük meg, hogy polgármester a 98 oldalas, napirend előtti tájékoztatójában 12 oldalon magyarázkodik, immár sokadszor, a Jedlik felújításával kapcsolatos botrányos ügyekben.

Kérdéseink, néhány napirenddel kapcsolatban:

"Ha tehát dölyfös, pökhendi, felfuvalkodott stb. felebarátaink létszáma alacsonyabb volna a kelleténél, akkor politikusokból hiányt szenvednénk..."

A miniszterelnök szereplése kiváló elegye volt a tahóságnak, az önteltségnek és a gyávaságnak, vélekedett  Orbán Viktor minapi megnyilvánulásáról kérdeztetvén Síklaki István szociálpszichológus, tanszékvezető egyetemi docens, számos nemzetközi tudományos társaság tagja, akiről bizton feltételezhető, hogy szakmájába vágó tárgyról nyilatkozván tudja, mit beszél. - Ígykezdi publicisztikáját Váncsa István az Élet és Irodalom hasábjain. Írását így folytatja:

"Síklaki István véleménye evvel együtt a szakembertől elvárható egzaktság híján szűkölködik, tekintve, hogy a „tahó” lexéma jelentése csak ködösen írható körül. A szinonimaszótár szerint durva, neveletlen, műveletlen, tudatlan, együgyű, bárgyú, ostoba egyénre utal, mármost miniszterelnökünk felkent személyére