„Vigyázat, csalnak!” – figyelmeztet az önkormányzati szócső a kecsegtető ajánlatok veszélyeire 

A Csepeli Hírmondónál minden változatlan. Lassan 12 éve szolgálja – a csepeliek helyett –, gazdáját, a kerületi önkormányzat mindenkori vezetőjét, most éppen Borbély Lénárdot, aki nagyon akar újrázni a következő évi polgármesteri választáson.

A CSH meg is tesz mindent az ügyért. Most például három oldalt kapott, amelyben mindenáron szeretné bizonyítani: ő maradt, aki volt, pártonkívüliként is a kormány hű katonája, s „Bármi is történik, Csepel érdekeiből…” nem tud engedni. Arról viszont most sem beszélt, s az interjút jegyző közvetlen munkatársa, a Polgármesteri Kabinet fő-fő sajtófelelőse sem kérdezett rá: mit csinált az elmúlt kilenc évben, amikor a HÉV, a gerincút folytatása vagy pl. a Gubacsi híd felújítása ügyében kellett volna a kerület érdekei mellett kiállni. 

A lapban egyébként szó volt még a szabálytalanul parkolókról, a Táncsics utca egy részének felújításáról, a kerületieket becsapni szándékozók elleni rendőrségi harcról, a kultúráról, a sportról és bőven a

Az Orbán-rezsimben semmi nem az, aminek látszik. Másként: ellepi a hazugság. Ha elfedni nem is tudja a lényeget. Most éppen megint a kormányzás mikéntjéről szóló közjogi szabályok speciális szabályairól van szó, az úgynevezett veszélyhelyzet meghosszabbításáról, ami a rendkívüli jogrend egyik fajtája.

Nem untatnám az olvasókat a tavaly november óta új és ijesztő szabályozás részleteivel, erről Bárándy Péter, Vörös Imre és Mészáros Gábor alaposan beszámolt az érdeklődőknek, írásaik elérhetőek. Elég két dolgot tudnunk: egyrészt, hogy a kormány (értsd: Orbán Viktor) olyan felhatalmazást kapott magától, amelynek segítségével rövid úton erővel (akár fegyveres erővel is) elhallgattathat bármilyen rendszerellenes tevékenységet.

A jog nyelvén: az alkotmányos rend megdöntése érdekében történő szervezkedést. Különösebb jogászi érzék nélkül is észrevehető, e szervezkedésnek nem kell erőszakosnak lennie, elég ha két-három magyar összehajol. Másrészt, hogy valójában semmilyen tényleges ok nincs semmilyen rendkívüli helyzet megállapítására. Tehát a valóság és a hatalom egyszemélyi gyakorlásának nincsenek korlátai. Beszéljünk most már világosan és egyszerűen: önkényuralom.

Nem észrevehetetlenül és nem is lassan, hanem tudatosan és módszeresen úgy alakították a kormányzást, hogy

Stratégiai együttműködés Csepel, Soroksár és Pesterzsébet közös fejlesztéséért. Ezt hirdeti a saját fb oldalára kitett fotóval a rezsibiztos. Kérdéseink: miért hiányzik a képről Csepel polgármestere? Mikor döntött a csepeli képviselő-testület arról, hogy stratégiai együttműködés keretében fejlesztik a három kerületet, ráadásul Németh Szilárd irányításával?

Több témáról közölt szöveggel ellátott képet Németh Szilárd rezsibiztos a saját közösségi oldalán.

Az átalunk kiemelt ügyekben – szerény véleményünk szerint ‑  sértődötten, dühödten megy szembe, Borbély Lénárd polgármesterrel, illetve a

 „Még mindig nincs kibeszélve, hogy az ellenzék részéről mi lett elrontva 2022-ben, inkább az egymásra mutogatás megy." Mögötte és mellette van egy olyan csapat, amelyikkel mindig  jól tudott együtt dolgozni. A három választási győzelmében sok-sok egyeztetés és  rengeteg munka van.

A Fidesz pontosan tudja, hatalmának megtartásához azt kell állítania magáról, hogy középen van. Hasonlóan fontosnak tartja, hogy az ellenzékiek között ne erősödjön, hanem csökkenjen a bizalom, viszont a politikai tömörülések száma nőjön.

Minél többen vannak, akik egyre jobban haragszanak egymásra valamilyen régi történet miatt, annál nehezebb létrehozni egy egységesen működő, egységesen kommunikáló, egyfelé húzó ellenzéket – mondta a Klikk Tv Tíz című műsorában Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője, a Momentum frakciójának tagja.

Szabó Szabolcs háromszor nyert egyéniben, mindig Németh Szilárdot győzte le. Szerinte sokszor jobb eredményt lehetne kihozni a választókerületekből, és az, hogy a

Bencsik András, Csepel díszhuszára  ma a jobboldal egyik média főszereplője

A HírTV Sajtóklubjában, Bencsik Gábor azt nyilatkozta, hogy Budapest utcáit a március 15-i  ünnep alatt a Fidesz távollétében ellepték a svábbogarak, még továbbá Karácsony Gergely főpolgármester azért nevezte Budapestet köztársaságnak, mert a fővárosban nem magyarok, csupán emberek élnek.  Keresztény „hívő” főszerkesztőnk valóban kedvelte mindig is a radikális identitásképző lelkesítő nyelvhasználatot.

Példának okáért Bencsik a Népszabadság 1986. október 17-i számának első oldalán a következő kis publicisztikát jelentette meg, kizárólag már akkor az akkori „hite” radikális és könyörtelen képviseletével. Íme Bencsik András cikke:

A vendégmunkások miatt lehetnek majd nehéz napjai Csepel nehéz emberének?

Németh Szilárd fb-oldalán közzétette kommunikációs lózung gyűjteményének újabb darabját, Orbán Viktor erősen vitatható mondatainak újabb gyöngyszemét. Eszerint: „Magyarország a magyaroké, a munkahelyek is elsősorban a magyaroké. Orbán Viktor”.

Tudjuk, a pártkatona legfőbb ismérve, hogy nem kérdez, azonnal végrehajtja a parancsot. Németh évek óta ezt teszi, közösségi oldalán ritkán fogalmaz meg önálló véleményt. Lehet, hogy már nincs is?

Ezért figyelmébe ajánljuk, hogy

Hogyan is lehetne boldog a többség egy olyan országban, amely folyamatosan a kormány által szított félelemben él, ahol lassan egy évtizede veszélyhelyzetet imitál a hatalom. Ahol a társadalomi csoportok tagjai között a legerősebb kohéziós erő a többi társadalmi csoport iránti gyűlölet.

Úgy látszik a tavasz a boldogságkeresés ideje is. Nemcsak a magánéletben, hanem a tudományos kutatások területén is. Egyre másra kerülnek napvilágra olyan nemzetközi vizsgálatok eredményei, amelyek a világ országaiban élő emberek boldogságát, elégedettségét próbálják mérni.

A boldogság persze nagyon összetett, nehezen definiálható és mérhető fogalom, a kutatók mégis rendre megpróbálják országokra bontva számszerűsíteni az érzés jelenlétét, intenzitását. A törekvés érthető, hiszen mi végre is születik az ember a világra, ha nem azért, hogy boldog legyen.

Az egykor szebb napokat látott Hollandi úti ifjúsági tábor körül a bontás és a rombolás zaját is  elnyomta a  Csepeli közpénzből fizetett médiaricsaj

Nyárra elkészül az ifjúsági tábor – olvashatjuk, hallhatjuk az örömhírt a csepeli  vezérkar összes médiájában. (A közpénzből telik rá bőségesen)

A médiazaj minden más információt, tényt elnyom. A volt ifjúsági tábor – nagy csinnadrattával (álkonzultációval, hatalmas kommunikációs kampánnyal, lakossági fórummal) beharangozott –, átépítése tavaly júliusában kezdődött, s a polgármester ígérete szerint „nyárra elkészül”. A CSH például a polgármester valamikori mondatát idézi: 

Nagyjából ennyi maradt a helyi demokráciából. Harcoljunk azért, hogy legalább ezt ne rabolják el tőlünk!

A harminchárom esztendővel ezelőtti rendszerváltozás egyik legsikeresebb és máig maradandó döntése a helyi önkormányzatok létrehozása volt. Maga az elnevezés ugyan szerencsétlen, hiszen az önkormányzó kifejezést alapvetően az államhatalomtól független szervezek, kamarák belső működésére szokták használni.

A helyi hatáskörű, a lakosság által választott testületeket a legtöbb európai nyelven „tanácsnak” (der Rat, council, rada, stb.) nevezik, de a magyar rendszerváltozás lázában a törvény megalkotói szabadulni akartak a kommunista rendszer által is használt, amúgy régi és bevált kifejezéstől. Az önkormányzatok kissé magasztosan fogalmazva a népfelség elvét szolgálják azzal, hogy

Tájékoztatásnak álcázott önfényező  kerületvezetői kampány közpénzből a Kis-Duna parti építkezésről

A polgármester által hónapokkal ezelőtt elindított, havi egy-két alkalommal levetített 5-6 perces kisfilmek újabb epizódját nézhetik végig azok, akik kíváncsiak sikertörténeteire, önmaga, közpénzből finanszírozott népszerűsítésére. Pénteken délután adta közzé saját közösségi oldalán azt a több mint öt és félperces kisfilmet, amelyben kedvenc fejlesztésének helyszínéről, a „közösségi tervezéssel” elindított, s most már épülő ifjúsági tábor területéről szólhatott a csepeliekhez.

Sokadszor hallhattuk a tábor létrejöttének hősi történetét. Sok-sok éve „tűzték zászlójukra” a Kis-Duna partot, s azóta folytatja hősi küzdelmét a part beépítését, „magasépítését”, azaz 18 méteres szállodát, több száz lakás építését akarók ellen. Lesz itt minden, ami szem-szájnak ingere, s az igazi csodát majd a sorozat következő részére ígérik.

Végignézve és meghallgatva Borbély Lénárd monológját, van néhány megjegyzésünk:

Egy kialakuló diktatúrában rengeteg betiltanivaló akad, azt sem tudjuk, honnan támad néha egy-egy szabad hang. Hát szükség van ezer és tízezer feljelentőre, önkéntes próbacsendőrre.

A szabad sajtó az utolsókat nyögi Magyarországon, meg is van az eredménye. A polgárok egyre nagyobb része hajlamos fergeteges hazugságokat elhinni, lásd a legújabb felmérést arról, hogy ki tehet a méteres magyar inflációról, amely úgy tűnik a kevés kivétel közé tartozik, aki/ami dacolni merészel a kis vezető parancsainak. Mert az hiába toppantott a lábacskájával, hogy legyen egyszámjegyű év végére, az egyelőre akkora, hogy

Olvasóinknak igaza van! Jól tudják: tíz éve még művészi, látványos mozaikok díszítették a CSM főkapuja közelében, a HÉV-megállónál lévő üzletet.

Megtisztelő figyelem övezte nem rég azt a bejegyzésünket, amelyik Csepel korábbi főépítészének, dr. Polinszky Tibornak a fotóival húzta el a paravánt az Ady és a Kossuthutca sarkán lévő egykori ABC mozaikjai elől. Többen jelezték, hogy tudomásuk szerint az egykori Tanácsház téren, amely a rendszerváltás óta újra Szent Imre nevét viseli, szintén volt több látványos mozaik a korabeli Szövetség ABC-ben és a hozzá kapcsolódó bisztróban

Olvasóinknak igaza van, jól tudják! Az üzletház mai napig tartó átalakulásával, tulajdonosváltásaival itt nem foglalkozunk, most csak az egykori – nekünk nagyon tetsző – mozaikokat mutatjuk be több fotóval. A leírásért köszönet Bárány Tibornak, a Csepel Újság és a 21. kerületi Hírhatár közelmúltba elhunyt főszerkesztőjének, valamint a képek többségét készítő fotósnak, Ády-nak.

Bárány Tibor többek között ezt írta csaknem 10 éve, 2014 februárjában:

„Bezárt január végén a Csepel Művek főbejáratánál található élelmiszerüzlet, a hajdani „Egyeskapu ABC”, amelynek hivatalos neve Duna Szövetség ABC Áruház volt. A 90-es években a retro-kinézetű épület némi ráncfelvarráson esett át, a hátsó „akváriumnak” becézett

A nemzet nagy szabójánál minden stimmel, csak a szezon és a fazon van összekeverve

Azt állította  Orbán Viktor, hogy azért van szükség nálunk akkumulátorgyártásra, mert a járműiparhoz köthető üzemekben 300 ezer ember dolgozik, és az ő családjuk megélhetése forog kockán.

Ezzel szemben a tény az, hogy a magyar autógyárakban összesen körülbelül 20 ezer embert alkalmaznak, a szélesebb értelemben vett járműiparban pedig 150 ezret. Kinek higgyünk? Orbánnak vagy a számoknak? 

Azt is állította Orbán, hogy

Három, szigetcsúcsi területen lévő telek megvásárlásáról még 2018-ban döntött a képviselő-testület. A vétel pontos időpontja és ára azóta sem lett nyilvánosságra hozva. Mi az oka a tájékoztatás elmaradásának? Mennyiért vette meg az önkormányzat az érintett ingatlanokat? Mennyiért és miért adta el ugyanezeket az ingatlanokat három évvel később a polgármester a képviselő-testület megkérdezése nélkül?

Másfél éve, 2021. októberében eladott a polgármester – a képviselő-testület véleményének kikérése nélkül –, hét csepeli ingatlant, köztük azt a három szigetcsúcsi telket, amelyet még 2018-ban vett meg az önkormányzat. Kinek érte meg az üzlet: az önkormányzatnak vagy a vevőnek, az önkormányzat által évek óta favorizált, megrendelésekkel kitömött Gerulus Kft-nek? A kérdés azóta foglalkoztat, amióta olvastam a legfőbb ügyész parlamentben elhangzott mondatait, miszerint

A Fidesz-kormány kiárusítaná a hazai várakat, kastélyokat és egyéb műemlékeket. (Képünkön az eladósorba került tiszadobi kastély.) Előbb-utóbb lehet hozzá jobbágy, kaloda is? Talán még királyunk is lesz egyszer...

Minden akkor csap át borzongásba, ha a Lázár János vezette minisztérium két jogszabálytervében is célul tűzi ki a hazai műemlékek méltó hasznosítását. A közzétett verzióban csak ösztönzésről és állami pénzosztásról esik szó – „főként” pályázati rendszerben nyújtanak majd támogatást, de nem kizárólagosan. Ez a kiskapu ordas nagy orbáni kifizetőhellyé válhat egyetlen perc alatt.

A valóság persze a mi világunkban már nem is az apró betűs részben bújik meg, hanem a titkolt verzióban, amit nem bocsátottak társadalmi vitára, viszont kiderül belőle, hogy kiárusítanák a hazai várakat, kastélyokat és egyéb műemlékeket. Természetesen csak azért, hogy

1978. április 13-án, 17 óra 10 perckor az egyik Csepel felől érkező HÉV szerelvény fékezés nélkül belerohant a Boráros téri - akkor még a vágány vonalában lévő - állomásépületbe. A hatkocsis vonat jóformán letarolta az épületet. 

A Boráros téri HÉV-végállomáson azon a 45 évvel ezelőtti napon a csúcsforgalom és az eső miatt a megszokottnál többen tartózkodtak. A katasztrófában 18 ember vesztette életét (ketten a kórházban haltak bele sérüléseikbe). A sajtó a korszakban megszokottól eltérően részletesen foglalkozott a balesettel, annak okaival és a bírósági tárgyalással, de a tömegszerencsétlenség híre a tengerentúli magyar lapokhoz is eljutott.

A katasztrófa után perceken belül a helyszínre érkeztek a tűzoltóság és a mentőszolgálat járművei. Az elhunytak mellett négyen (más források szerint öten) életveszélyesen, heten súlyosan, tizenegyen pedig könnyebben sérültek meg, rajtuk kívül tizenkilenc főt helyszíni ellátás után hazaengedtek. A szerelvényben és az állomásépületben összesen 2,5 millió forintnyi kár keletkezett, ráadásul az állomást el is kellett bontani. A ma látható épület már

Az összetartozást erősítő történelmi jelkép lenne Nagy-Magyarország vagy éppen egy olyan szimbólum, ami idehaza is megosztja az embereket?

Mi köze a futballnak a magyar történelem jobboldali kisajátításához? És egyáltalán: sport még a foci vagy a politizálásnak egy

Már 13 éve hiánycikk Csepelen a tisztességes közéleti verseny, a közös akarat és a közös munka, amelyeknek az  egyik legfontosabb feltétele, a kölcsönös bizalom 

Március idusán még nem tudtuk, csak sejtettük, hogy mi várható a Németh Szilárd aktív közreműködésével feloszlatott kerületi Fidesz-nél. Csak úgy mint máskor, a koszorúk díszesek, a virágok színpompásak voltak most is az SZTK előtti ünnepségen. Azóta a koszorúkat elhordta valamelyik Csevak-utód, elhervadtak a virágok és kizárták az újjáalakuló pártból Csepel fideszes polgármesterét, valamint a helyettesét, Ábel Attilát is.

Ezért érdemes felidézni, amit a március 15-i, a Görgey téren elhangzott ünnepi beszédében Borbély Lénárd mondott: 

„…a magyar nemzet boldogulása csakis közös akarattal és munkálkodással sikerülhet. És ugyanez a helyzet Csepelen is.” 

https://csepel.hu/hireink/esemenyek/item/14836-az-1848-49-es-szabadsagharcra-es-forradalomra-emlekeztek 

Egyetértve a kiragadott mondattal ezúton kérdezzük a polgármestertől: polgármestersége kilenc éve alatt mit tett a közös akarat és a közös munkálkodás megteremtése érdekében?

Leült-e valamikor a képviselő-testület ellenzéki tagjaival, a kerületben működő pártok, civil szervezetek, szakszervezetek és gazdasági szervezetek képviselőivel együtt megtárgyalni a kerület helyzetét, áttekinteni azokat a

A püspök úr elmondta, hogy most a válság miatt „újból szerényebben fogunk élni, de ez jót tehet  nekünk is, a világnak is”. Majd lefoglalta a kenyai luxusszafarit a családnak...

A Facebook kifürkészhetetlen algoritmusa hozott össze Balog Zoltán püspök úrral, akinek a profilja a minap felbukkant a képernyőmön. Az a gyanúm, hogy egy debreceni Facebook-oldal kötött össze minket, ugyanis Balog egykoron ugyanabban az épületben tanult, mint én.  A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumáról van szó, amelyik általános iskolaként is működött az 50-es években.   

Balog úr nyilvános fotói szerint igencsak szeret utazni.  Családi sítúra az unokákkal.  Talán Svájc? Vagy Franciaország?  Aztán egy

Hosszú hónapok után ismét kinyitotta kapuit a Csepeli Munkásotthon.

Az intézmény közösségi oldalán olvasható tájékoztatás szerint a Munkásotthonban újra a régi rend szerint folytatódnak a közösségi programok, a klubok, kisközösségek foglalkozásai, s működik a jegypénztár is. Újra elindult, s nagy sikert aratott a vasárnapi táncos délután is. 

A következő hetek programjairól a művelődési ház hivatalos honlapján részletesen tájékozódhatnak az érdeklődők. Néhány érdekesebb program: Apacuka koncert; Frakk, macskák réme, mesemusical ásványbörze, Tamási Lajos Irodalmi Klub könyvbemutatója stb.

Örülve a hírnek, megjegyezzük az önkormányzati költségvetésben biztosított támogatás mellett egyre inkább időszerű lesz a polgármester által megígért felújítás elindítása, amelynek elmaradása nehéz helyzetbe hozhatja a Csepeli Munkásotthon Alapítvány vezetőit. 

**********

Miközben még mindig nincs a Csepeli Önkormányzat képviselő-testületének állásfoglalása a kormány újabb államosítási törekvéséről, a szakrendelő intézetek önkormányzatoktól való elvételéről, egyre több kritika olvasható a csepeli közösségi oldalakon a szemészeti szakrendelés gondjairól. Az alapvető probléma, hogy