A 200 éve született Petőfi Sándor 1847-es sorai  csaknem két évszázad múltán, a mai Költészet Napján is fájdalmasan aktuálisak:

Jókedvet, sok vidámságot és boldogságot kívánunk húsvét hétfőre!

A legéletteljesebb szokások közé tartozik ma is a húsvét hétfői öntözés. Igaz, napjainkban a korábbinál jóval kevesebben indulnak a locsoló körutakra.

Húsvét másnapja a vidámság, a mulatság ideje. A mondai magyarázat szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket. Vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik.

Bár a környező népek jelentős része ismeri (dívik például a lengyeleknél), a szlovákoknál, cseheknél és a különböző germán népeknél öntözés helyett vesszővel való csapkodást találunk, hasonló termékenységvarázsló célzattal és

Kritikus órák jönnek az utakon, mintha húsvét hétfőn kötelező lenne inni. Nem kötelező, sőt tilos, ha valaki gépkocsit vezet, de  ennek ellenére sokan mégis poharazás után  ülnek az autóba...A rendőrök mellett a biztosítók sem tolerálják, ha ügyfelük ittasan vezet

Zérótolerancia ide, fokozott közúti ellenőrzések oda, sajnos várhatóan idén húsvétkor is rengetegen ülnek majd kapatosan a volán mögé. Tavaly közel száz személyi sérüléses baleset történt a húsvéti hosszú hétvége során, számos esetben az ital okozta a bajt.

Kevesen gondolnak bele, hogy

Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,/ És neki szánok lombot és zenét./ E zene túlzeng majd minden harangot,/  S betölt e Húsvét majd minden reményt./ Addig zöld ágban és piros virágban/ Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!

Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szívemnek már a gyász is röpke álom,
S az élet: győzelem az elmúláson.

Gyarmati Andrea édesanyjával, Székely Évával. "Megfordult, rám meredt, fülig szaladt a szája, és így szólt: Valahonnan ismerős voltál, de nem tudtalak hová tenni. Aztán, ahogy kikacagta magát, a maga őszinte stílusában hozzátette: Megkergültél, kislányom?"

Hosszú hajú kisasszonyt hoz be a rendelésre az édesapja, de akad az aktuális megfázásnál is komolyabb problémájuk: a gyerek úszik, nem is rosszul, apuka szentül állítja, hogy komoly tehetség, de hát a lányka nem engedi levágatni a haját. És itt kerülök képbe én, a több szempontból is szakértő; konkrétan az lenne a feladatom, hogy beszéljem rá a gyereket a drasztikus frizuraváltásra.

„Más is úszik hosszú hajjal” – ez az ő fő érve. (Nem mellesleg épp usziból jön, természetesen vizes hajjal.)

Kattognak a kerekek az agyamban. Mondjam az igazat, miszerint

Ezt a mozaik képet és  a társait is eltakarták, de a látványt a volt csepeli főépítész megmentette

Ha nyitott szemmel járjuk Csepelt, akkor sok érdekességre figyelhetünk fel. Csepel egykori főépítésze, dr. Polinszky Tibor szerencsére fényképezőgépet is vitt magával, ha munkája során a kerület utcáit, építményeit járta. Újabb szerencse, hogy meg is örökítette a ma már (vagy még egyelőre) láthatatlan értékeket.

A főépítész csaknem egy évtizede, írt és fotózott. Megfigyeléséről 2014-ben ezt írta:

„Csepeli XXI. Ady Endre út és Kossuth Lajos utca sarkán lévő élelmiszerüzlet  átépítése kapcsán lakossági bejelentés érkezett az épületben meglévő "védett mozaikfal" megóvása érdekében.

Keletkezés ideje: a lakóteleppel egyidőben átadott akkori Bisztro és ABC üzlet nyitásakor már elkészült, 1971 - 1972-ben. Készítő:

Húsvét környékén sokszor mi is kérdezgetjük egy-egy ordító igazságtalanság, vagy a hazugságok láttán, miért nem lép közbe a Mindenható.

Jól emlékszem még, amint a nyolcvanas években a nagyszombati körmeneteken én vihettem Krisztus szobrát. Ugyan akkoriban már nem számított különösebb politikai állásfoglalásnak, ha valaki rendszeresen templomba járt, legalábbis gyerekként egyáltalán nem érzékeltem ezt, mégis akkor és ott úgy gondoltam, hogy valami különleges és emelkedett esemény részese lehetek, mintha én is megéltem volna Krisztus feltámadását.

Rég volt már, de ezek az emlékek máig élénken élnek bennem. Talán azért is, mert a vallás természetesen magánügy ugyan, de számomra szent dolog, és a hit egyfajta meggyalázásának tartom, ha valaki – akár politikus, akár egyházi személyiség, vagy bárki – visszaél vele. Azokat sem tudom megérteni, akik

Tényeket elfedő lakkozás a valódi tájékoztatás helyett a kerületi önkormányzat lapjában az Ady-lakótelepen megtartott lakossági fórumról, az ott élők növekvő gondjainak megoldási lehetőségeiről

Hat oldalt kapott a mostani számban a lap Aktuális rovata, amelyben a szerkesztőség egy lakossági fórumot, a fideszes helyi belharcot, a Táncsics utca felújítását, egy pályázatot, a Csepeli Sportsziget Programot és egy molesztáló elfogását tartott elfogadhatónak. Jutott még hely, a több oldal közlemény, programajánló és hirdetés mellett, az egészségügynek, kultúrának, a sportnak és két oldal egy-egy emberi portrénak is. Eredmények, sikerek, fejlesztések, némi egyoldalú politika, a szokásos „vegyessaláta” – ennyi a lap legújabb száma.

Most sem volt fogadókészség a megjelentetett cikkekben felvetett problémák hátterének bemutatására, az itt élők helyzetére, vagy pl. a húsvéti felkészülés anyagi gondjainak bemutatására, az egészségügy feszültségeire, a csepeli vállalkozásokat foglalkoztató gondok, a kerületi pártok aktuális témákkal kapcsolatos véleményének ismertetésére.

Véleményünk a lap néhány írásáról:

"Csettintésre jött apus kedvenc intézőtisztje, Lölő bácsi, 9,3 milliárdból lezárta a partot, a valaha hangulatos öböl cölöpházait ledózerolta"

Történt egyszer, hogy az öreg király Ráhel leánya, Parndorfnál járt, körbenézett és hála a méregdrága helvéciai magánegyetemnek, menedzserül mondva egyből meglátta a helyben a turisztikai potenciált.

Fel is hívta apust, hogy a magyar oldalra is kéne egy csudapalota. Az öreg királyt sem érdekelték a részletek, hogy például a mi oldalunkon a tó folyamatosan feliszapolódó, félszikes mocsár, ahol a nem létező klímaváltozás miatt csökken a vízszint, ma már főszezonban vitorlázás helyett gyakran csak iszapbírkózni lehet.

Miután apus kiadta a parancsot, a rendszert jól ismerő udvaroncoknak eszébe sem volt ellentmondani, inkább

Orbán levele és a kincstári propaganda útban a csepeli végállomás felé

A miniszterelnöki levél után a kormány sok tízmillióba került újságja is megérkezett végre a csepeli nyugdíjasokhoz.

Jókor. Ez a lap címe, és tényleg jókor jött, ugyanis a miniszterelnök sokadik levelét sem olvasó, azt rögtön a kukába hajító csepeliek ezt is az újabb kormányfői levéllel együtt  dobták/dobhatják a szemétbe. Igazuk volt/van. A 16 oldalas propagandakiadvány csak az emberekről, mindennapi életéről, megélhetési gondjairól és valódi csökkentésük megoldási lehetőségeiről NEM szól. 

Akkor vajon miről és kinek? Nem titok:

Itt van Szijjártó hajdani perui nagykövete, a 19 ezer pedofil fotóval lebukott Kaleta Gábor esete. Akit nagy titokban csempésztek haza, s ügyét majd’ egy évig megpróbálták elleplezni.

Onnan lehet tudni, bajban a kormány vagy a Fidesz, hogy Orbán Viktor kardcsörtetve harcot hirdet valaki vagy valakik ellen. A NER-t érintő kínos – esetenként bűnvádilag elkent – ügy, gazdasági visszaesés, félresikerült intézkedés, külpolitikai vesszőfutás, korrupciós botrány, no és persze parlamenti vagy önkormányzati választás közeledtével a Vezénylő Tábornok megest ellenséget mutat és harcba szólítja híveit. Így harsant a kormányfői kürt az elmúlt években a migránsok, Soros György, Brüsszel, a CEU, az országot „háborúba sodró” baloldal, a civil szervezetek, a bíróságok, vagy éppen az LMBTQ-közösség ellen. Miniszterelnöki intésre megint beindult propagandagépezet.

Az évértékelő alapján ismét nagy a baj, akkora, hogy

A helyi fideszes alakulat feloszlatásának és  “újjászervezésének” a célja  a belső konfliktusok  megoldása erőből, az  ellenállás felszámolása vagy éppen a helyezkedés, a főúr kegyeinek keresése – ez is jelzi, hogy a Fidesz ráfordul a 2024-es önkormányzati választásra.

A csepeli mellett már féltucat másik helyi Fidesz-szervezetet feloszlattak az elmúlt hónapokban. Az “újjászervezés” oka lehet az, hogy a csoportok nem hozzák a pártközpont által elvárt eredményt, így simítják el a belső ellentéteket, és gyakran pozícióharcoknak is véget vetnek ezzel. A Fidesz régóta kezeli így, erőből a “gyulladásos gócokat”.

Csepeltől és Újbudától Erzsébetvároson és Derecskén át Egerig és Jászberényig összesen hét Fidesz-alapszervezetet oszlattak fel országszerte csak az elmúlt pár hónapban. Legalábbis ennyiről tudunk, mivel a kormánypárt nem veri mindig nagy dobra, hogy a Fidesz megfogalmazása szerint “újjászerveztek” egy helyi csoportot. Ha mégis kifejezetten közlik, annak általában a demonstratív, elrettentő szándék a célja. A párt alapszabálya szerint ez a radikális megoldás 

Alig ocsúdtunk fel a zenei tanács okozta meglepetésből, Demeter Szilárd (képünk jobb oldalán), az orbáni kultúrfelelős újra szöges bakancscsal vitte ki az embereket a komfortzónájukból.

A Klubrádiótól elvett frekvencián sugárzó Spirit FM műsorában ezúttal a Sziget Fesztivál megszüntetésének gondolatával játszott el. Igaz, még nem „feszültek be”, csak évente újra kell tárgyalni a gaz imperialistákkal a feltételeket, például a magyar zenészek fellépési lehetőségeit. Szükség is van az ügynökségi nyomásgyakorlásra, a regnálása előtt a színpadokon látott magyarok nyilván óbudai délibábok voltak csupán.

Müller Péter Sziámival ellentétben ilyen szélsebesen kevesek szembesülhettek rossz

Nagy port kavart a botrány, még a kerület határait is átlépte, aztán visszhangtalan csend lett körülötte. Azóta a csepeli közösből szépen csordogálnak a forintban kifejezett önkormányzati milliók és százezrek. Minden törvényes, vagy ha nem, hát majd azzá teszik…

Velünk együtt néhány olvasónknak ez fáj, de meghajlunk a többség és a helyi ellenzék hallgatása előtt.

Csupán emlékeztetőül: Százmillióért vett büdzsé – címmel közölt hosszabb írást a Népszava, az idei csepeli költségvetés elfogadásának furcsa körülményeiről. A cikk a nepszava.hu-n még ma is elérhető:

https://nepszava.hu/3187522_csepel-nemeth-szilard-kozpenz-csepel-sc-onkormanyzat-koltsegvetes 

Rövid idézet a cikkből: 

„Németh ezután a Diákvárosról szóló törvénybe becsempészve minősíttette kiemelt beruházássá a sporttelep átépítését és az önkormányzat megkerülésével készített egy 52,5 milliárdos fejlesztési tervet. Az idén a legjobban szponzorált sportklubok közé is bejátszotta a Csepel SC-t, így aligha hiányzik nekik ez a 111 millió forint. De az örökös rezsibiztos a „kicsiért” is lehajol, főként, ha

Szép hazánkban időnként még a legnagyobb Magyarországra érkező cégek is valószínűleg kifizettek itt-ott egy 50 tonna vízkiszorítású jachtocska árát vagy egy tengerparti nyaralóét  és efféle apró csecsebecséket, amelyeket a bennszülötteknek osztogatni kell az üzlet fejében.

Most éppen a tekintélyes Der Spiegel tart nekünk bájos tükröt, hogy azt mondja, a maffiaállam maffiamódszerekkel szerez meg cégeket. Megjelenik egy-két elegáns fiatalember, de ezt már csak én teszem hozzá, drága kocsi kulcsát pörgetve, és tesznek egy visszautasíthatatlan ajánlatot, amit errefelé nem is szoktak visszautasítani.

Még levágott lófej sem kell hozzá. Ha valaki mégis megpróbált volna nemet mondani, az hamarosan az adóhatóság, a rendőrség vagy a rettentő független ügyészség markában találhatta magát. Pár kiosztott börtönévről mesélték a bennfentesek, hogy ez azért van, mert

A Gellért-hegyi Szabadság-szobor, arccal Csepel felé

Hetvennyolc éve ezen a napon, vagyis 1945. április 4-én fejeződtek be hivatalosan Magyarországon a második világháború harci cselekményei a szovjet hadijelentések szerint. Azon a 76 évvel ezelőtti tavaszon a Vörös Hadsereg kiűzte az utolsó német egységeket is hazánkból, véget vetett a náci és nyilas rémuralomnak. Április 4-ét a rendszerváltásig a felszabadulás napjaként ünnepelték, róla szólt az ének. A viták azóta is  zajlanak a folytatásról...(CSÚ)

A történészek - az újabb kutatásokat is figyelembe véve - a Múlt-Kor című lapban így foglalták össze a 75 évvel ezelőtti eseményeket:

Magyarország 1941. június 27-én lépett be a Harmadik Birodalom oldalán a második világháborúba, öt nappal azt követően, hogy a német hadigépezet megindult a Szovjetunió ellen. A sztálingrádi csata után a kezdeményezés a szovjetek kezébe ment át, az 1943. januári doni áttörés során a kétszázezres 2. magyar hadsereg néhány nap alatt vereséget szenvedett. A magyar

Negyven éve ellenáll a rongálóknak, a garázdáknak, az italozóknak és a szemetelőknek. Megérdemelné a törődést a kerületvezetőktől is

A Csepeli vagyok közösségi oldalon jelent meg egy bejegyzés arról, hogy a Szent László utcai szolgáltatóház „kerengőjében” található „Táncoló lány” körüli medencét három éve részben szétbontották, azóta nem működik. Megerősítve a leírtakat, csak néhány megjegyzésünk van:

* Nem csak a szobrot körülvevő medencével van gond. A szolgáltató házak között és a két oldalt kiépített „kiskertek” kőfalai és a rajtuk lévő „fapadok” is teljes felújításra szorulnak, már több, mint három éve. Tényleg ideje van a terület teljes rendezésének.

* Egyetértünk az egyik hozzászólóval, miszerint az

Ritka dolog, hogy egy magyar állami szervezet vezetője kapásból kijelentse, hogy értelmetlen a hivatalának a léte. Márpedig nemrégiben az EU unszolására létrehozott Integritás Hatóság (IH) elnöke (képünkön) a Bloombergnek kibökte, hogy nem az Orbán rendszer itt a korrupt, hanem a zemberek.

Ahogy egyébként korrupció sincs – folytathatjuk a jogászkodást.

Csak hivatali visszaélés, befolyással üzérkedés és vesztegetés van, mármost mindegyikkel érdemben az ügyészség foglalkozik. Papíron legalábbis.

Szóval kalap kabát, viszontlátásra.

Teljesen felesleges egy hatóságot arra fenntartani, hogy körzővel méricskélje Mészáros Lőrincek vetületét, tudományos igénnyel jegyzetelje, hogy az oligarchák hűvös-nyirkos árnyékában milyen szimbióta gombafajok és gilisztakultúrák tenyésznek.

Csak hát van ez a fránya Brüsszel, amelynek már

Ki fog elszámolni a leszámolóval?

Németh Szilárd újjáalakította és saját képére formálta a Fidesz helyi alapszervezetét – tudtuk meg szerdán a rezsibiztos közösségi oldaláról, illetve az azt követő ~ 30, különböző hírportálon megjelent írásból. A népszava.hu szerint leszámolásba kezdett belső ellenfeleivel, leginkább az önkormányzat vezetőivel. https://nepszava.hu/3189560_csepel-fidesz-belhaboru-feloszlatas-ujjaalakitas-nemeth-szilard-borbely-lenard-kizarasok

Nem sokkal később, megszólalt Borbély Lénárd polgármester is, aki

Szuvenír a kormányvezetőknek kedves női civilszervezetek elégedett vezetőitől. Van, aki megkapja, van, aki hiába pályázik rá. Közpénzből kormánykritikus szervezet vagy kritikusan megszólaló szervezet nem részesülhet.

Az elmúlt 13 év kormányzását figyelembe véve talán meghökkentőnek tűnhet, hogy a magyar kormány a civil szervezetek tiszteletben tartásáról szóló állásfoglalást írt alá Brüsszelben. Mi történt? Megváltozott valami? Sajnos nem, Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke adta meg a hátterét a történéseknek.

A dokumentum, amelyet az Európai Unió igazságügyi miniszterei - köztük Varga Judit - írtak alá, az alapvető jogok védelmében igyekszik előmozdítani a civilek beleszólási lehetőségét a jogalkotási folyamatokba, vállalja, hogy az állam visszafogja magát, hogy nem avatkozik a civilek feladataiba: fontosnak tartja a civil társadalmat és kifejezetten azokat a szervezeteket, amelyek a demokrácia védelmében szólalnak fel. Amíg azonban az Orbán-kormány ezt Brüsszelben a jelek szerint támogatja, Budapesten másképpen áll a kérdéshez.

Pardavi Márta hozzátette, hogy

A látványos fejlődés árnyékában. Utcarészlet és tények 1973-ból: Csepelnek hetvenötezer lakosa van. Közülük harmincezren vallhatják magukat egyszerre csepeli dolgozónak és csepeli lakosnak. Túlnyomó többségük  a gyárban melegvizes zuhanyozóban mosdik munka végeztével, üzemorvoshoz jár, művelődési házakban, jól felszerelt gyári klubbokban talál magának művelődési, szórakozási lehetőséget.  Csakhogy amint ezek az emberek kilépnek a gyárkapun a kerületbe, igényeiket a magas üzemi mércéhez igazítják, és találkoznak a valósággal...

Haditudósítást eddig még nem adtunk Csepelről. Most pótoljuk ezt a hiányosságot. Öt évtizedet ugrunk vissza az időben, hogy érzékeltessünk egy mára ködbe vésző, de ötven éve nagyon is élő, sokszor fájdalmakat okozó ütközet-sorozatot. Sokan beszélek róla, de nagyon kevés a dokumentum. Blogunk most a Budapest című folyóirat 1973-as számából ajánlja olvasóink figyelmébe Fekete Gábor igen érdekesírását:

„Csepel hosszú esztendők óta két vetélytárs konkurencia-harcának színhelye. E különleges vetélkedőben azonban egymást segítik a vetélytársak az elsőség kivívásában s paradox módon bármelyikük kerekedik felül a versenyfutásban, a konkurens is jól jár.  A sajátságos szituációt Kardos Vilmos tanácselnök fejti ki érzékletesen: