Önök, kedves olvasók szoktak arra vágyni, hogy jó dolgok rosszabbak legyenek?  Dehogyis, ilyesmi csak az alkalmatlan politikusoknak jut az eszébe … A Halászbástyán tegnapelőtt felhúzták, tegnap lebontották a budapesti panorámát 1500 forintért áruló fekete kordont

Vajon bármelyik hentesnek eszébe jutott már, hogy jó ötlet lenne egy ocsmány fekete kordonnal elcsúfítani a Halászbástyát? Felvetette esetleg az egyik középiskolai tanár a tantestületi értekezleten, hogy mennyivel szívesebben vinné a gyerekeket a budai várba kirándulni, ha csak a tehetősebb szülők fiai és lányai élvezhetnék a kilátást? A fuvarozó netán azon morfondírozik Kecskemét és Pest között, hogy a szép dolgokat egy lepellel kellene letakarni? Önök, kedves olvasókók szoktak arra vágyni, hogy jó dolgok rosszabbak legyenek?  

Dehogyis, ilyesmi csak az alkalmatlan politikusoknak jut az eszébe, akik pechünkre naponta dönthetnek arról, hogy éppen mit rontanak el. 

Ha mondjuk például

Nem tudom, elgondolkoztak-e mostanában a …repülőrajtról? No, nem a kerékpár- és motorversenyek rajtjára gondolok, ahol már eleve lendületben haladnak át versenyzők a rajtvonalon, hanem a magyar gazdaságra. Amivel kapcsolatban Orbán Viktor még karácsony előtt megígérte, hogy 2025-ben fantasztikus évünk lesz és a magyar gazdaság repülőrajtot vesz és megindul a Nagy Magyar Gazdasági Csoda. Ami azt illeti, tényleg csodára lenne szükség, hogy a magyar gazdaság legalább kerekesszékkel áthaladjon azon a bizonyos rajtvonalon.

A gazdasági rakéták begyújtásához épp a minap bukott el a magyar kormány egymilliárd eurót, azaz 411 milliárd forintot. Azt a pénzt, amihez Orbán Viktor „dafke-mániája” miatt nem jut hozzá az ország. A „dafke” itt azt jelenti, hogy juszt sem hajtjuk végre azokat a javaslatokat, jogállamisági korrekciókat, korrupcióellenes lépéseket, amire az Európai Bizottság, pontosabban a huszonhat többi tagállam felszólított bennünket. Ez az egymilliárd euró ingyen pénz lett volna, a közös európai helyreállítási alapból, azaz még csak nem is hitel, zéró kamattal. Talált pénz. Mehetett volna az a sok-sok euró értelmes beruházásokra is,  ha

Elindult a MOL Bubi bringák éves szervízelése a Csepel Kerékpárgyártó és Forgalmazó Zrt. üzemében

A Budapesti Közlekedési Központ felmérései igazolják, hogy a MOL Bubi népszerűsége a hidegebb hónapokban is töretlen, télen is sokan használják a közbringaszolgáltatást. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően már összesen 2460 MOL Bubi kerékpár van Budapesten.

Az egy kerékpárra jutó napi utazásszám alapján Budapest a 9. helyen zárt egy 148 város közbringarendszerét vizsgáló nemrégiben készült tanulmány ranglistáján.

A kiemelkedő igénybevétel miatt, az

Az egész ország tele van szórva uniós milliárdokkal. A különféle beruházásokra kapott brüsszeli pénzek hasznosulásáról zaftos történetek sora kering az erdő nélküli lombkoronasétánytól a tehénmentes szarvasmarhatelepen át a luxusminibölcsiig. Az ellenőrzések – ha egyáltalán – rendre a botrány kipattanása után indulnak. Néha a kormány segít elsikálni a dolgot, mint például a kétes közvilágítási bizniszt lebonyolító Elios esetében.

Az Eliosnál  egyszerűen kivették az uniós számlacsomagból a vitatott eliosos számlákat. Az ország elesett 13 milliárd forint támogatástól, de Orbán veje megszabadult az ellenőröktől és minden egyéb szankciótól.

Régi történet ez, ahogy a négyes metró körüli mutyi is. A projektre eredetileg 244 milliárdot kapott volna az akkor még Demszky Gábor vezette város, de már az első körben lehúztak belőle 59 milliárdot szabálytalan közbeszerzések okán.

A beruházás számos kanyar után 2014-ben, Tarlós István főpolgármestersége idején

Minden csepelinek, minden olvasónknak 2025-re jó egészséget, örömökben és sikerekben gazdag, boldog, békés új évet kívánunk!

KÁNYÁDI SÁNDOR: CSENDES POHÁRKÖSZÖNTŐ ÚJÉV REGGELÉN

Nem kívánok senkinek se 
különösebben nagy dolgot. 
Mindenki, amennyire tud, 
legyen boldog. 
Érje el, ki mit szeretne, 
s ha elérte, többre vágyjon, 
s megint többre. Tiszta szívből 
ezt kívánom. 
Szaporodjon ez az ország 
Emberségbe’, hitbe’, kedvbe’, 
s ki honnan jött, soha soha 
ne feledje. 
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,

"Apja emeli föl, ebből a gyerekből/ Fegyverkovács lesz, ha addig élek/ Így is lett, bizony,/ de szólt egy szép napon/ Ne csináljunk soha többé fegyvert/ Nem lesz háború, könnyes, szomorú/ Boldognak látok majd minden embert..."

Tél fut az éjen át, nyílik a jégvirág,
Új bölcsőben sírdogál egy élet
Apja emeli föl, ebből a gyerekből
Fegyverkovács lesz, ha addig élek

Így is lett, bizony, de szólt egy szép napon
Ne csináljunk soha többé fegyvert
Nem lesz háború, könnyes, szomorú
Boldognak látok majd minden embert

Kis harangot önt, vándorruhát ölt
A haranggal a világot bejárja
Halkan zeng a dal, mit

Már csak néhány óra, és  véget ér 2024. Aki teheti, számvetést készít, és búcsút int a távozó évnek. Mi köszönjük olvasóink megtisztelő érdeklődését. A szilveszterestéhez, az óévbúcsúztatáshoz meghitt órákat, vidám társaságot, jó szórakozást kívánunk Horváth Jenő   dalával, amit a feledhetetlen emlékű Máté Péter adott elő: Még néhány perc és éjfélt üt az óra:

Sok mindent látott a Szent Imre tér és környéke. Az ötvenes, hatvanas években Csepelen srácként, vagy fiatal felnőttként éldegélő fiúknak nem nagyon kell elmesélni, hogy milyen egy pofon! Akkoriban a konfliktusok, viták lezárásának egyik nem túl ritkán alkalmazott módszere volt. A dolognak, - mint annyi másnak - volt jó, és rossz oldala is. Jónak tűnik, hogy az embereknek érdemes volt vigyázniuk a szájukra, meggondolni állításaikat, megjegyzéseiket.

Ha ugyanis sértő, megalázó rágalmazásra ragadtatták magukat, becsmérelték riválisaik édesanyját, vagy rokonait, illetve valótlanságokat híreszteltek, hamarosan „törött kezükkel törölgethették vérző orrukat”.

A konfliktusok tettlegességig feszítése ezért senkinek nem volt érdeke. A verekedések kimenetele mindig bizonytalan volt, ezért egyre inkább a „matek” elkerülése, megelőzése látszott célszerűbbnek. Ide tartozott, az az átlátszó módszer, ahol a szorult helyzetbe kerülő, saját magát és valós testi erejét sokkal nagyobbra értékelő fenyegetéssel próbálkozott. Olyan akció kilátásba helyezésével fenyegetőzött, amiben

Máig emlékszem gyerekkorom tanmeséjére: három falusi asszony indult hazafelé a kútról. Szembejöttek velük fiaik. Az egyik cigánykereket hányt, a másik pacsirtánál szebben énekelt, a harmadik szótlanul kivette anyja kezéből a teli vödröket. Ez a történet jut eszembe mostanság, amikor férfi és női celebek bokszmeccseken szerepelnek.

Anyák és apák, akik – saját bevallásuk szerint – heti hét napon edzőtermekben töltik idejüket. Céljuk az – így mondják –, hogy gyerekeik büszkék legyenek rájuk.

Az anyák és apák többsége

Sehol Európában nincs rendkívüli állapot, csak hazánkban. A különleges jogrendet 2022. november elsejétől vezette be Orbán Viktor kormánya, azóta azt csinál, amit akar.

A kétharmados arányban amúgy is az Orbán által uralt parlamentet ezzel a rendelkezéssel teljesen kiüresítette ahelyett, hogy a különleges alkalmat a magyar gazdaság jobbítására használta volna fel.

Rövid határidővel, 2022 végére egy olyan tervet kellett volna megkövetelnie, amely

Orbán ismét a zavarodottság jelét mutatja. Még mindig sokakat megtéveszt persze, hogy nagyon magabiztosan tud marhaságokat beszélni, mert még mindig tartja magát ahhoz a jó 14 évvel ezelőtti mondásához, hogy ne arra figyeljenek, amit mond, hanem amit tesz. Az is a zavarodottság jele, hogy ő mindig mond, sokat és nagyokat, és ez nála maga a tett. Nála.

A miniszterelnök néhány napja azt közölte, hogy szerinte különbséget kell tenni a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között, előbbit a spekulánsok mozgatják – hangzott el egyik legújabb interjújában. Lehet finomkodni, hogy 'de kik is azok a spekulánsok', csak Orbán következetesen Soros Györgyöt és még egy sor külföldi pénzembert, illetve gazdasági tényezőt tart annak, erről időnként óriásplakátokkal is meg akarja győzni a nagyérdeműt. De arra nem gondolt, hogy a már-már üres államkassza, az elpuskázott uniós támogatások pótlására felvett, rettentően előnytelen ázsiai hitelek magas kamatjai miatt romlik elsősorban a pénzünk.

Ebből következően akár mondhatnánk, hogy maga a magyar kormány a spekuláns. Persze nem az, csak elhibázott pénzügyi és gazdasági lépéseket tesz. A legutóbbi például elég sokba került nekünk, mikor az Európai Bizottság által megfogalmazott jogállami feltételek megtagadása miatt Magyarország végleg elveszített egymilliárd eurót. Van még néhány nap ugyan, hogy

A tragikus németországi események után egy pillanatra tegyük félre az elemző stratégiai higgadtságát, mert érdemes rámutatni, hogy a tisztelt Orbán miniszterelnök úr egy gátlástalan politikai dögkeselyű. Aki, miközben még ki sem hűlt a karácsony előtti vásárban történt magdeburgi merénylet áldozatainak holtteste, azonnal politikai tőkét próbál kovácsolni magának a tragédiából.

Egyszerre mintha lágy, jeges szellő simogatná az arcomat. Semmi nincs, ami szemmel felfogható volna, de tudom, ott vannak, látnak azok, akiket már csak képek őriznek albumban, de főként a szívemben. A karácsony a múlt színpompás, otthon illata, áradata. Ilyenkor néhány napra mindenki újra kisgyerek. Kisgyerek, aki előbb emlékeket gyűjt, végül maga is emlékké válik. És ha jól csinálta, akkor nem csak az albumokban.

Csak az ünnepi térítőt akartam kivenni a komódból. Kihúztam a felső fiókot, ahol rendben és összehajtva várta tavaly óta a fehér, selymes fényű kelme, hogy újra eljöjjön az ideje. Nem tudom, mi vitte a kezemet a legalsó fiók gombjaihoz. Nehéz sóhajjal csúszott ki a súlyos fa. Az előző század derekának divatja szerinti, arany színnel díszített, műbőr borítású fotóalbum nézett rám a múlt számtalan kincse közül. Zizegett a rizspapír, méltóságteljesen hajlott a fekete karton. Visszaperegtek az évek, megállt az idő. Emberek léptek elő a múltból, fényeket, színeket, illatokat hoztak magukkal.

A karácsony az illatok emléke. A fenyőfákat az erdészet irodaházánál árulják, szánkón húzzuk haza, vele jön az erdő illata, halványan derengnek a kandeláberek, ropog a hó a csizmánk alatt. Behunyt szemmel elképzelem, milyen lehetett a meredély, ahol

Túlterheltség, pénztelenség, lepusztultság – ez jellemzi a gyermekotthonokat Sztupa József szerint, aki nyárig szakmai vezetője volt az egyik intézménynek. Tizenegy év után kiégés és szakmai nézeteltérések miatt hagyta el a pályát. Interjú.

Hány évig dolgozott a gyermekvédelemben?

Tizenegy évig. Egyetemistaként, szakmai gyakorlaton voltam egy gyermekotthonban, ahová önkéntesként visszamentem. Majd kilenc évig gyerekfelügyelőként és nevelőként dolgoztam, és két éve kineveztek az Esze Tamás nevelőotthon szakmai vezetőjének.

Mikor és miért távozott?

A nyáron jöttem el, szakmai nézeteltérés, kimerültség, kiégés miatt. Amiről beszélhetek az az, hogy nagyon kemény tizenegy év van mögöttem, vezetői munkám életem legkeményebb másfél évét jelentette. Annyi a megoldandó, de megoldhatatlan feladat, és olyan a nyomás meg a fenyegetettség föntről, amit elképzelni sem tudnak, akik nincsenek benne. Minden nagyképűség nélkül állíthatom, az életemet tettem fel erre a munkára. Rengeteget dolgoztam, és ezt úgy kell elképzelni, hogy

"Hogy elhiszed-e, vagy sem ezt az álmot, ezt az igéző ősi regét? Mindegy. Csak az a fontos, hogy megértsd az ácsszekercék üzenetét, s hogy a földön és odafönt, elménk friss emberi égtájain is megőrizzük a fényt, a szeretet melegét..."

Itt van hát,
eljött köreinkbe az este,
itt a karácsony újra,
már várta millió szekerce,
alleluja...

Kedvesem, nézz ki az útra:
a télből, a gyárból,
- mint elvarázsolt mennyei tájból -
három öles fekete pásztort
szikrákat terelget az égre,
s vidáman énekelget, hogy végre,
villogó szekercék között
megszületett a Gyermek...

Mit jelentett Heródes életében Jézus születése? Heródesnek volt, vagyona, hadserege, mindene megvolt, leverte a lázadásokat, semmi sem veszélyeztette. Miért ijedt meg mégis egy kisbabától? Miért rendelte el minden kétévesnél kisebb fiúcska megöletését? Miért ragadtatta magát ekkora gonoszságra egy születés hírére? Heródesnek volt mitől félnie. Tudta, hogy mindazt, ami körülötte van, a gazdagságot, a hatalmat, a színlelt tiszteletet csak a félelem tartja fent. Csak azért viselik el őt az emberek, mert félnek a hatalmától, de semmi más nem kötötte őt a néphez, ahhoz az országhoz, amelynek nemcsak uralkodója, de zsarnoka is volt.

Karácsony ünnepe tele van örömmel: megszületett a Megváltó, boldogan ünnepelték a pásztorok, tisztelettel a keleti királyok, és szívük minden melegével Mária és József. A boldog események mellett azonban ott van a szomorú is, a betlehemi gyermekgyilkosság. Isten fia emberré lett, vállalta a mi sorsunkat, vállalta az emberi nem üldözöttségét, űzöttséget is. Űzött nemzedék vagyunk, ezt mutatja minden elemében ez az evangéliumi történet. Itt nemcsak a szent családra gondolhatunk, az egyiptomi menekülésre, vagy az ártatlanul megölt kisfiúcskákra, hanem magára a Heródesre is.

Heródes üldözött, veszélyeztetett, űzött embernek tartotta magát. Jöttek a keleti bölcsek, hogy nekik megjelent egy csillag, és

"Kedves, tiszta ünnep,/ Nincs nálad áldottabb/ Ünnep a világon!/ Te vagy az az egy nap,/ A küzdelmes évben,/ Mikor csak szeretünk/ A fenyők tövében."

ENDRŐDI SÁNDOR: KARÁCSONY

Szeretet ünnepe,
Ragyogó karácsony,
Nincs nálad áldottabb
Ünnep a világon!
Míg örömláng gyúl ki
Zöld fenyőid árnyán:
Ringatózik lelkünk
Boldog béke szárnyán.

Lázár János közlekedésért is felelős miniszter szerint nem szabad azt mondani, hogy a HÉV szolgáltatásban visszafejlődés következett be az Orbán-rendszerben.

Lázár szerint az, hogy 2025-ben a jelenleg közlekedő igen speciális HÉV szerelvények közel öt százaléka kiesik a forgalomból, az nem szabad, hogy fennakadást, járatkiesést, vagy a vasúti forgalom veszélyeztetését jelentse. Vannak tartalékok, tervszerű, és más meghibásodás miatti javításra szoruló szerelvények, amiből pufferként kiegészíthető a szükséglet.

Elméletben még ennek is lehetne valóságtartalma. De, ahhoz nem ilyen elaggott járműszerkezetet kéne feltételezni. Ebben a körben, ahol a pótlás lehetősége kizárt, mert nem csak a gyár, de még az ország is megszűnt, ahol készítették. A hatvanéves kort elérő vonatok száma évről évre növekszik, ezért forgalomba tartásuk életveszélyes.

Ki nem mondottan valójában az az igazgatóval szembeni NER elvárás az, hogy

Mi, magyarok, soha nem fogjuk megérteni a Mészáros Lőrinceket. Nem mintha irigyek lennénk a mások sikereire, épp ellenkezőleg: örülünk annak, hogy bár nekünk nem sikerült, vannak olyanok e honban, akiknek bejött az élet. De ki tudja miért -  mégsem lelkesedünk Orbán Viktor gázszerelőből milliárdossá lett gyerekkori pajtásának meggazdagodásáért, sem pedig a miniszterelnök saját lábon álló vejének, Tiborcz Istvánnak minden képzeletet felülmúló gyarapodásért.

A Policy Solutions legfrissebb felmérése szerint – erről a Hírklikken is jelent meg írás – a magyar emberek nem Brüsszel mesterkedéseit, a háborúpártinak nevezett ellenzék ármánykodásait, hanem az alacsony béreket, a megélhetés magas költségeit tartják a legégetőbb problémának. Mindemellett az egészségügy állapotát, a korrupciót és a túl nagy társadalmi egyenlőtlenségeket említették.

Utóbbi azt jelenti, hogy nyílik az olló, a szegények egyre nincstelenebbek lesznek, miközben a gazdagok gyorsuló ütemben vagyonosodnak. Mára odáig jutottunk, hogy

Hetek óta komoly izgalom tartotta lázban a csepelieket. Na, ennek most vége. Eldőlt! Jövőre Szegedről kapjuk a pozitív híreket 30.000 példányban. A Csongrád-Csanád vármegye székhelyén nyomott Csepeli Hírmondó azonban már nem a fideszes Borbély Lénárdot, hanem a civil Borbély Lénárdot és csapatát fogja dicsfénnyel övezni.

Újabb nagyszerű eseményekről kaptunk hírt a polgármester fb oldalának heti híreit böngészve. A Szabadkikötő Logisztikai Szolgáltató Központ által fenntartott Szabadkikötő SE csatlakozott az önkormányzat által létrehozott Csepeli Sportsziget Programhoz. A csatlakozási dokumentumokat hétfőn délelőtt írta alá Borbély és az egyesület képviselője. 

    Egy nappal később azonban újabb hírt kaptunk az egyesület és az önkormányzat együttműködéséről, amit viszont Borbély úr elfelejtett feltenni közösségi oldalára. A Csepeli vagyok nyilvános csoport közösségi oldalán tette közzé Kiss Kornél önkormányzati képviselő, hogy