Az oktatás lezüllesztése nem a pedagógusok ügye – hanem az egész országé. Bátran lehetnének látványosan szolidárisak más ágazatok képviselői is. Talán nem meglepő, hogy a sok elemében korszerűtlen magyar oktatásügy éppen az együttműködésre, a szolidaritás fontosságára nem tanítja meg a fiatalokat, nem véletlen, hogy főispáni, járási és más feudális hivatalokat kell a rendszer nyakába ültetni.
Két dolog izgatja az érdeklődő közönséget ezekben a pillanatokban. Az egyik a királynő temetése, a másik a magyarországi tanárok fizetése a takarítókéhoz viszonyítva.
Amint az közismert, egy budapesti elit középiskola közzétett három álláshirdetést. Keres matektanárt, angolul történelmet tanító tanárt és takarítót – ezek mind fontos feladatok az oktatásban. A díjazása a takarítónak nettó kétszázezer forint a tanároké bruttó 203 ezer forint. Azóta az iskola pontosított a nagy érdeklődésre való tekintettel, és így kiderült, hogy az egyetemi végzettségű, felsőfokú nyelvvizsgához kötött állás betöltője hét ezer forinttal minden valószínűség szerint többet kap. Igaz, a takarítónak jár ingyenebéd – a tanárnak, csak ha különlegesen baráti kapcsolatot alakít ki a konyhásokkal, akkor
Beszédes a Szent Imre téri hallgatás. Csepelen nincs lehetőség a rezsinövelés károsultjainak segítésre? Ideje lenne már – 12 év után –, a folyamatos kampány, önreklámozás és a hatalmi harcok helyett, valóban a csepeli emberekkel, Csepel jövőjével foglalkozni. A rideg valóság kopogtat: vége a rezsihazugságoknak
A 200-300 ezer forint bevétellel rendelkezők negyede, az ennél kevesebből élők majd 60 százaléka tart súlyos megélhetési gondtól
Csepel, Kossuth Lajos utca. Az itt élőknek ki fogja elmondani, hogy mi vár rájuk? Kiderült, távhőtrükkre készül a kormány: ugyanannyiért „kevesebb” meleget adna. Ha árat nem emelhet, akkor a lakásokhoz eljuttatott hőmennyiséget csökkentené a kabinet. Lefordítjuk: emelik az árat.
A DK hétvégi bejelentései után, hogy Dobrev Klára árnyékkormányt alakít, változatlanul megmaradt a kérdés, elhiszik-e a magyar választópolgárok egy vagy több pártnak, hogy ha holnap elegendő szavazatot kapnának a Fidesz-kormány leváltásához, akkor valóban tudnák-e, hogyan lehet Orbánéknál jobban vezetni ezt az országot.
Az e heti drámai események után úgy látszik, továbbra is együtt kell élni a helyi közlekedési káosszal. Csepel ugyanis erre az évtizedre lemondhat a HÉV-vonal fejlesztéséről, északi és déli továbbviteléről, a fejlesztési terv részét képező parkolóház megépítéséről, a csepeli vezetés új buszpályaudvar létrehozását is tartalmazó közlekedésfejlesztési álmairól.
Ötven éve még rendszeresen fordultak meg tengerjáró hajók a csepeli kikötőben. Innen indultak vagy ide érkeztek meg szállítmányaikkal a Föld sok pontjáról. Az 1960-ban vízre bocsátott tengerjáró Csepel nevét vitte világszerte. A Duna-tengerhajózás sorsát végül az pecsételte meg, hogy a folyami bárkák és a tolóhajók sokkal olcsóbban tudták az árut a Dunán eljuttatni, mint a viszonylag kicsi, de nagyszámú személyzetet igénylő Duna-tengerjárók
De akkor most legyünk brutálisan őszinték. Az jobb-e nekünk, ha bevágják az ajtót a magyar kormány orra előtt – „felőlünk csináljatok, amit akartok” jeligére –, vagy az, ha ráveszik a budai várban karmelitázó álszerzeteseket arra, hogy fogukat csikorgatva, de igazodjanak a közösség játékszabályaihoz?
Meglovasítás jó pénzért. Csepel négy pontján, az út mellett elhelyezett faragványokból nem igen látszik megújulás. Inkább látszik a nagyzási hóbort, meg a vezetői akarat ráerőltetésének a vágya a városra.
A Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány felhívást tett közzé, hogy 9 millió forintot adományokból szedjen össze, különben nem tud a megszokott módon azonnal indulni, ha valahol egy koraszülött baba és édesanyja szorul gyors segítségre.
A konfliktusok megoldása helyett a kerületvezetők filmvetítéseket, kirándulásokat szerveznek. A csepeliek viszont a közéleti káosz című produkciót látva, tisztességes válaszok hiányában, csak nézhetnek mint a moziban…
A hangzatos ígéretek sem többek a szokásos mézesmadzagnál. Ami még csak nem is mézzel van bekenve, hanem az olcsóbb cukorsziruppal, hiszen még az sem biztos, hogy az EU cseppent valamennyit a mézescsuporból. Elvégre ott is látják a magyar kormányban ülő pufók és - látszatra legalábbis - együgyű Micimackók eddigi pusztítását.
Közönséges csepeli halandónak már most is egyre nehezebb bejutni a műszaki zárral és élő erővel bőségesen védett polgármesteri hivatalba. A nemzetközi helyzet azonban tovább fokozódik…Hány nappal előbb kell kérni a hivatali épületbe való bejutás lehetőségét? Kitől kell kérni?
Övé a Vár, miénk a lekvár? A Budai Vár palotanegyedében működött a Várszínház, a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár. Csupa közszolgáltató, szabadon látogatható kulturális intézmény. Az ember normális aggyal azt gondolná, ha valami a nemzeté, hát az ilyesmi hétszentség, hogy az. Ma már tudjuk, hogy nem az...
A Csepeli Acélmű Martin üzemét már régen megszüntették. Az elhagyott bányák orbáni újraindítása olyan lenne, mintha Csepelen elrendelnék a martin-acél gyártását. Ahhoz, hogy ezeket a nagyipari létesítményeket valaha is újra lehessen indítani, nem elhagyni, gépeitől eszközeitől megfosztani, dolgozóit szétzavarni kellett volna, hanem - ha alacsonyabb szinten is - de üzemeltetni. Az teszi a bányanyitásokat szinte lehetetlenné, ami Csepelen az üzemindításokat is: az emberi szakmai folyamatosság megszakítása!
Kezdjük ott, hogy a kötcsei találkozóra alapvetően autós újságíróknak érdemes lemenni. Az egyébként tündérszép falu, ilyenkor egy napra szabadtéri autóskiállítássá válik, a somogyi löszbe vájt kis utcákban ott csillognak a fideszes illetékes elvtársak, főispán urak, kormánypropagandisták legújabb szerzeményei; a luxusmercik, BMV-k, Audik szélvédőin törik meg a koraőszi napsütés.
4800 tanár hiányzik jelenleg a közoktatásból. Lesz ez még több is, mert a kormány gondoskodik a létszám további csökkentéséről. Azzal fenyegeti ugyanis a magasabb bérért, jobb munkakörülményekért és nem utolsó sorban minőségibb tantervért harcoló pedagógusokat, hogy felfüggesztik az állásukból azokat, aki részt vesznek a polgári engedetlenségi akcióban.
A polgármester dicsőséges hencegő krónikája, havi fészbúkos mozija nem viselte el azt, ami Csillagtelepen, a Vermes Miklós Általános Iskolában történt: "Nincs tanár, nincs jövő" írták elszánt pedagógusok és hozzátették: "segélykiáltásként, a sztrájkjogunk ellehetetlenítése miatt a polgári engedetlenséget választjuk
Na, ez a vagyon védve van botránytól, számonkéréstől, mindenféle vizsgálattól