A Kis-Duna-parti tarvágás után itt egy  titok. Mennyibe fog  kerülni valójában a napközis tábor? Nem kellene pályázatot kiírni, hogy jelentkezzen  az, aki eltalálja a  végső  összeget? Továbbá: hogyan lehetséges, hogy az ismeretlen módon kiválasztott vállalkozók  már a szerződések megkötése előtt elkezdhették a munkát? Mikor kívánják minderről tájékoztatni a csepelieket és a képviselő-testületet?

Havonta kapjuk a hírt a csepeli napközis tábor építéséről a Csepeli Hírmondóban. A február 24-i számban még csak épül, márciusban már „Jól halad az építkezés”, írta a Csepeli Hírmondó március 24-i számában, a csepeli napközis tábor kapcsán. Négy évvel a fővárosi önkormányzat TÉR-KÖZ pályázatán – a tábor komplex megújítására –, nyert összeg kihirdetése után! https://www.csepel.hu/hireink/fejlesztesek/item/9983-ujabb-ter-koz-projektek-fovarosi-tamogatassal-csepel-palyazott-es-500-millio-forintot-nyert  A pályázaton egyébként a Rákóczi Kert Civil és Közösségi Ház teljes felújítására, illetve a napközis táborra összesen 500 milliót nyert a kerületi önkormányzat.

Borbély Lénárd polgármester az újjáépített Rákóczi Kert átadásakor, 2019 áprilisában, közölte: a létesítmény kialakítását 550 millió forintból(!) valósította meg a kerület, ebből 190 millió volt a fővárosi támogatás.

https://www.csepelivaroskep.hu/hirmondo/2019/04/25/csepeli-hirmondo-x-8-szam/ A korábban jóváhagyott 500 milliós támogatási összegből tehát 310 millió maradt a napközis táborra.

https://www.budapestdialog.hu/dialogs/napkozis-tabor-komplex-megujitasa/blog_posts/tervek-99ca241e-8150-4247-be31-5fc3da2c414a

Van azonban néhány furcsaság ami miatt

Oltás Orbán Viktornak - a hivatalos tájékoztatás szerint kínai vakcinával

Szinte biztos voltam abban, hogy azért nem tüntetik fel az un. oltási bizonyítványon, hogy milyen vakcinával oltották az érintettet, hogy ne lessen nyomon követni az egyes oltások hatékonyságát és biztonságát. Vagyis ne derüljön ki, hogy mivel oltották be azokat, akik újra megfertőződnek. Arra nem számítottak, hogy maga a kínai fővirológus fogja elismerni, hogy az általuk gyártott oltóanyag védőhatása alacsony. És azért volt ennyire fontos az oltási igazolvány kiadása, mert az európai igazolványokban kötelező feltüntetni, hogy mivel oltották be az érintetett. (Most is kanyarban akartunk előzni.)

Ahogyan eddig nálunk is az volt; minden védőoltás esetében nemcsak a típust, hanem az oltás sorszámát is be kellett írni az oltási könyvbe. Csak az a probléma, hogy itt már tényleg emberéletekkel szórakoznak. Egyszerűen nem fogják fel, hogy amit művelnek az már leginkább az orosz rulettre emlékeztet; vagy megvéd valakit az oltás a fertőzéstől vagy pechje van és úgy járt. Dupla vagy semmi játék emberéletekkel. És ezek után gondolom, hogy 

Tessék felébredni! Álom vagy rémálom? Ki tudja hanyadik látványterv az észak-csepeli fejlesztésre

Annak ellenére, hogy Csepel északi szigetcsúcsa Budapest egyik legértékesebb helyszíne, olyan, mintha évtizedek óta el lenne átkozva. Az egykori reptér és bolgárkertészet helyére terveztek már Manhattant és Vízivárost, lett volna itt világkiállítás és olimpia – de az 1931-es zeppelinlandolás óta a legnagyobb port felvert történés a 2010-es eperföldi hajléktalanmészárlás volt ezen az elhagyott területen.

Most, hogy pályázatot írtak ki a nagy csepeli közpark tervezésére, Tenczer Gábor, a telex.hu munkatársa megnézte,  mi terem az isten háta mögött, a főváros közepén.

Pojéhali! (Gyerünk!) – mondta Jurij Gagarin 1961. április 12-én a start pillanatában. Alig két óra múltán már újra a földön volt az emberiség első űrhajósa.

Gagarin űrutazását számos kísérlet előzte meg. Az első szputnyikot, a mindössze 85 kg-os, gömb alakú bip-bipelő eszközt 1957. október 4-én indították a szovjetek. Ha nem is az amerikai tudósok körében, de az USA közvéleményében szinte sokkot okoztak az első szovjet szatellitről érkező hírek. Amerika gyorsan reagált: 1958. január 31-én startolt az Explorer–1 műhold. Az idő azonban akkor nem Washingtonnak, hanem Moszkvának dolgozott.

Az első élő utas, Lajka kutya még nem járt jól: 1957. november 3-án állították pályára, de az eb a fellövés után pár órával elpusztult. 1960. augusztus 19-én az emberes űrutazás szempontjából döntő fontosságú űrhajót lőttek fel, amely másnap, augusztus 20-án tért vissza a Földre, és benne már élve landolt Belka és Sztrelka kutya. Azután

A csepeli önkormányzati vezetésnek  volna mit átgondolni a helyi Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat és a háziorvosi rendszer önkormányzati támogatásában. Például: a  Szolgálat idei támogatására Borbély Lénárd polgármester a 2010. évi ~ 700 milliós önkormányzati támogatási összegének csak 47,6 % - át tervezte be! Tíz év alatt több száz milliót vontak ki Csepelen az egészségügyből!

Április 7.  Az egészség világnapja. Napjainkban inkább – a koronavírus okozta világjárvány miatt –, inkább az egészség hiányának világnapja. Hivatalosan ezen a napon alakult meg 1947-ben a WHO, az Egészségügyi Világszervezet, amelynek feladata a nemzetközi egészségügyi munka összehangolása és irányítása, a környezet aktív védelme. A nyomtatott sajtó és az internet világában alig található esemény, hír, amely valamilyen formában megemlékezne az évfordulóról, amelyet egyébként 1950 óta világszerte ünnepelnek. A csepeli önkormányzat honlapja a csepel.hu sem foglalkozott az évfordulóval, a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében teendő tennivalókkal. Miközben éppen a COVID-19 vírus okozta járvány kezelésének tapasztalatai mutattak rá a magyar egészségügy elfogadhatatlan helyzetére, a rendszer egészének állapotára az orvosok és az egészségügyi szakalkalmazottak évek óta nem kellően kezelt gondjaira. A valós helyzetre a Magyar Orvosi Kamara mellett több szakember is rámutatott már, volt aki szerint 

"A magas halálozás a rossz egészségügyi és a teljesen leamortizálódott népegészségügyi rendszerünknek köszönhető" 

https://444.hu/2021/04/08/a-magas-halalozas-a-rossz-egeszsegugyi-es-a-teljesen-leamortizalodott-nepegeszsegugyi-rendszerunknek-koszonheto  

A Magyar Közgazdasági Társaság, a kormányhoz küldött javaslatai között, még kritikusabban fogalmazott: „A koronavírus megmutatta, hogy az egészségügy lerohasztásával sokkal kevesebbet lehet spórolni, mint amekkora árat fizetett érte az ország….” (Népszava: Az MKT új irányt javasol, 2021, április 9.) 

Sok csepeli véleménye szerint a

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én József Attila születésnapján ünneplik. Ebből az alkalomból minden járványmentes évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt.

A koronavírus-járvány miatt az idén ismét az interneté lesz a főszerep a költészet napján. Szerkesztőségünk ebből az alkalomból Csepeli Szabó Béla versét ajánlja olvasóink figyelmébe:

"...most itt a csend mélyén hangok rejlenek. Visszhangoznak a pezsgő élet hangjai. Képzeletbeli rendezvény van, telt ház..."

Takács Mónikának, a Csepeli Munkásotthon intézményvezetőjének FB-bejegyzését – és a rá adott néhány reflexiót ‑ változtatás nélkül ajánljuk olvasóink figyelmébe:

NINCS

SEMMI

BAJ 

Három negatív szó Fodor Ákos költőtől, amihez mégis pozitív jelentéstartalom társul!

Nincs semmi baj! - ezeket a szavakat ismételgetem, miközben kong az ürességtől a 101 éves intézmény

Csend vesz körül … Kicsordul a könnyem …

De a csend nem ürességet jelent, hanem választ mindenre! Ezeket a falakat nem azért építették 101 évvel ezelőtt, hogy néma csend és üresség birtokolja, hanem azért, hogy hangos zsivaj, zaj, zengés és lüktetés legyen benne! A hangok hamarább meghalnak, mint a színek és illatok, de sokkal tovább kísértenek - mondta Móra Ferenc. Ez valóban így van, mert most itt a csend mélyén hangok rejlenek. Visszhangoznak a pezsgő élet hangjai. Képzeletbeli rendezvény van, telt ház

NINCS SEMMI BAJ. Most nincs gondolat, csendben vagyok s türelemmel várom a végét

Visszavárunk benneteket! Reméljük mihamarább!

Jó egészséget, sok erőt mindenkinek!

Állok az élelmiszerboltban, nézegetek ki a fejemből, várom, hogy elfogyjon előttem a pénztársor. Az orrom előtti polcon rengeteg banán, akció, szép, friss példányok, hívogatóak.

És ekkor mosolyra húzódik a szám, eszembe jut a családunk banános története.

Amikor kislány voltam, ritkán lehetett kapni, mégis, ha rendesen végigcsináltam az edzést, édesanyám jutalomként olykor banánt varázsolt elő a táskájából.

A szüleim már gyerekként ismerték egymást az uszodából, de igazán csak fiatal felnőttként figyeltek fel egymásra.

1947-et írunk. Apu

Olyan zöld lett mint a spenót a csepeli önkormányzat fideszes vezéreinek egyik szócsöve, a Csepeli Hírmondó. Lehet, hogy már látni sem bírják  a csepeli zászlót, amely nemzedékek óta kék-piros színű?  A tényeket  sem szívesen látják és láttatják, inkább  eltitkolják a kerületvezetők és a lapkészítők. Ezért a csepeliek sem a Hírmondóból sem máshonnan nem tudhatják meg, hogy a koronavírus miatt hányan lettek közülük fertőzöttek, kerültek kórházba lélegeztetőgépre, s végül hány barátot, szomszédot vagy ismerőst vesztettek Csepel lakosai.

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH)  április -én megjelent 7. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Ötoldalas körkép a COVID-19 elleni csepeli oltásokról, egészségügyi- és útfelújítások, új padok, faültetés, fakataszter Csepelen és némi kultúra és sport. Ennyi a lap idei 7. számának lényege. Várhatóan nem sok olvasót fog felvillanyozni, arról nem is beszélve, hogy most sem olvashattunk arról, hogyan élik meg a csepeliek a veszélyhelyzet miatti bezártságot, milyen gondokkal küzdenek a csepeli vállalkozók, mi az emberek véleménye az iskolák, a gazdaság újraindításával kapcsolatos kormányzati elképzelésekről. 

Véleményünk a lap néhány írásáról:

Fényévnyi a különbség Petry Zsolt és Gulácsi Péter között. Gulácsi, az RB Leipzig német focicsapat és a magyar válogatott kapusa egy korábbi Facebook-posztjában magánvéleményt tett közzé. Nevezetesen azt, hogy mindenkinek joga van úgy élni, olyan családot álmodni magának, amilyet csak akar. Petry Zsolt, az ugyancsak német Hertha focicsapat kapusedzője viszont Gulácsi Péter személye ellen indított támadást, hol máshol, mint a Magyar Nemzet című kormánylap hasábjain.

Nem tudom, elgondolkodtak-e mostanában a véleményszabadság korlátain? Még pontosabban, a Gulácsi Péter, majd a Petry Zsolt körül kirobbant műbalhén. Igen, jól hallották, műbalhén. Ugyanis a két embert és az állásfoglalásaikat még véletlenül sem szabadna összemosni vagy egy lapon emlegetni.

A különbség kettejük között fényévnyi. Nem véletlen, hogy a kormánypárti média, sőt a magyar kormánytagok is, Novák Katalintól kezdve Gulyás Gergelyen át Szijjártó Péterig, erőt nem kímélve igyekeznek a két ügyet összekeverni. Nem árt, ha

Az Áruház tér nevét, ahol Petőfi csepeli szobra áll, már Görgeyre magyarosította a fideszes városvezetés, de a forradalmár költő szellemével évek óta kufárkodik...

A csepeliek közpénzén kiadott kerületi újságban és az ugyancsak közpénzből kistafírozott szócsőben a csepel.hu - ban egy árva szót sem szóltak arról, hogy március 15-én nemcsak Borbély Lénárd és udvartartása koszorúzot, de megemlékezést tartottak mások is.

Koszorúzás március 15-én címmel adott hírt a csepel.hu az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulójára való önkormányzati megemlékezésről. Mivel közpénzből fenntartott önkormányzati médiáról van szó, elvártuk volna, hogy a honlap szerkesztői utánajárnak hogyan köszöntötték a kerületi civil szervezetek és ellenzéki pártok március 15-ét. Nem tették meg, igaz, eddig sem volt szokásuk a

Tükörbe nézés híján  Kásler Miklós nem átallotta  kiosztani azt az ellenzéki képviselőt, aki a pedagógusok oltását és a gyerekükkel otthon maradó szülőknek adandó pótszabadságot vetette föl. A miniszter szerint ne dumáljon bele a képviselő, hiszen nem ért hozzá: “Honnan van Önökben a bátorság, hogy olyan kérdésekben, amikben semmi tudásuk nincs, véleményt mondanak?” - Mondja ezt az az ember, aki úgy vállalta el egy tárca vezetését, hogy az odatartozó területek több, mint feléről (oktatás, szociálpolitika, sport) dunsztja sem volt. Amihez meg elvileg értenie kellett volna, azt inkább odaadták a belügyminiszternek, nehogy tovább rontson rajta.

Kéne a Parlamentben egy tükörterem. Miért ne, Versailles-ban is van a királyi kastélyban. Ott tartották a nagy állami ünnepségeket, így az uralkodó és miniszterei, ha akarták, ha nem, kénytelenek voltak olykor tükörbe nézni.

Na ez az, ami az ülésteremből hiányzik.

Miért?

HETVENHAT ÉVVEL EZELŐTT, EZEN A NAPON, 1945. ÁPRILIS 7-ÉN JELENT MEG A FOGASKERÉK, A CSEPEL ÚJSÁG ELŐDJÉNEK AZ ELSŐ SZÁMA. A CSEPEL ÚJSÁGOT A FIDESZES KERÜLETVEZETŐK 2010. OKTÓBER 15-ÉN SZÜNTETTÉK MEG

Még dörögtek a fegyverek Magyarország határán. Már a második világháború európai befejezésére készültek a hitleri nácizmus és az európai fasizmus ellen szövetséget kötött hatalmak: a Szovjetunió, az USA és az angolszász országok. Még senki sem tudta, hogy április 4. hamarosan hazánk felszabadulásának ünnepe lesz.

Az emberek nem az ünnepléssel, hanem a hétköznapokkal voltak elfoglalva. Feljöttek a pincékből, megkezdődött a földosztás, és miközben szeretteik visszatértét várták a frontról, a fogságból, a haláltáborokból, aközben sem addig, sem azóta nem látott energiával láttak hozzá a romok eltakarításához, az ország újjáépítéséhez, az élet újraindításához. Csepel – mint oly sokszor a XX. századi történelem során – hatalmas részt vállalt ebből a munkából is. 

Hetvenhat  évvel ezelőtt, ilyen körülmények között, 1945. április 7-én jelent meg a FOGASKERÉK, a csepeli Weiss Manfréd Művek, a későbbi Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak a lapja, a Csepel újság elődje.

Ebből az alkalomból közöljük Bárány Tibornak, a Csepel újság  utolsó főszerkesztőjének írását, amely a 21. Kerületi Hírhatárban jelent meg:

Nem tudom, hogy elgondolkodtak-e mostanában a parazita szó jelentésén, ami egyre gyakrabban jut eszembe, ha Magyarország kormányáról van szó. A szótár szerint az ógörög eredetű kifejezés magyarul élősködőt jelent. Az eredeti para+szitosz szóösszetétel amúgy hívatlan vendéget, más asztalánál evőt is jelent. Nagyon találó kifejezés.

A parazita ugyanis más szervezetekre rátelepszik, belőlük él, nem ritkán megfertőzi, sőt egyes esetekben végzetesen legyengíti és el is pusztítja a gazdaszervezetet. Kiszívja belőle mindazt az éltető nedvet, amire szüksége van, majd tovább áll, mit sem törődve a gazdaszervezet legyengülésével.

Magyar Bálint tanulmánykötete még polipnak titulálta a magyar államra rátelepedő fideszes parazitákat, azt érzékeltetve, hogy a

A dél-pesti kerékpárút megépítésének eredeti határideje, a 2016. december 20-án aláírt szerződés szerint 2019. augusztus 31. volt! Németh Szilárd a soha nem jóváhagyott Weiss Manfréd Tervben 2018. február 15-én(!) meg is ígérte: „Kerékpáros és gyalogos hidat építünk a Kis-Dunán”.  Jogos a kérdés: miért nem tudta a Tarlós vezette önkormányzat és a három kerületi önkormányzat 32 hónap alatt megvalósítani tervet? Ki vagy kik ezért a felelősök? Valószínűnek tartjuk, hogy egy év múlva, az országgyűlési kampányban szükség lesz az újabb kerékpáros bejárásra, hogy a választók ismét lássák: lesz majd egyszer egy szép, új kerékpárút….Hogy mikor? Azt még az ígérgetők sem tudják

"Három kerületet érintő kerékpárút épül" - adta hírül a  csepeli önkormányzati média (is).

A Csepel Hírmondóban megjelent cikk például a csepel.hu-n korábban közölt írás újabb változata, amelyről blogunk  már néhány soros véleményt jelentetett meg. https://csepeliek.blog.hu/2021/03/14/egy_het_csepelen_2021_marcius_8-tol_marcius_14-ig#more16459914 

A dél-pesti kerékpárút megépítésének eredeti határideje, a 2016. december 20-án aláírt szerződés szerint 2019. augusztus 31. volt! Németh Szilárd a soha nem jóváhagyott Weiss Manfréd Tervben 2018. február 15-én(!) meg is ígérte: „Kerékpáros és gyalogos hidat építünk a Kis-Dunán”. https://www.csepelivaroskep.hu/hirmondo/2018/02/15/csepeli-hirmondo-ix-6-szam/ 

Jogos a kérdés: miért nem tudta a Tarlós vezette önkormányzat és a

Dubaj, mondhatni nagyon gáz… Ezt te nem engedheted meg magadnak… No nem anyagilag, hisz csupán húszezer dollárba kerül egy éjszaka, és ez meg se karcol téged, gondolom. Hanem a neveltetésed okán...

Igen Nagyrabecsült és Nagyratisztelt Lőrinc!

Olvasom a különböző portálokon, hogy Dubajba kellett menned, ripsz-ropsz. Állítólag, hogy exnejed is veled volt, hiszen a Lőrinc vagyon bizonyos része már Őt illeti, és szereti rajta tartani a szemét, csak a megszokás végett. Továbbá azt is írják, hogy egy Várkonyi Andreához hasonló hölgy is feltűnt a kifutón, beléd karolva, mikor a kifutón, már a Liszt Ferencen beszálltatok a minibuszba.

Lőrinc! Nem túl gagyi ez a Dubaj? Tudom, hogy tele van különböző csecsebecsékkel, hajlongó inasokkal, tükrökkel, és aranycsapokkal, meg színarany csillárokkal, meg akkora franciaággyal, hogy meg se muszáj találni a másikat, ha úgy van kedve a kuncsaftnak, de mégis Lölő, az egész eltörpül a felcsúti birodalmad mellett. Ez a Dubaj egy jókora giccs, olyanoknak, akiknek semmi ízlésük sincs. Dubaj, mondhatni nagyon gáz… Ezt te

Németh Szilárd végre tükörbe nézett, és megszólalt  egy hang: „mi közöd neked a Fidesz születésnapjához? Akkor még SZDSZ-es voltál!” 

Ajándékot kapott Németh Szilárd Orbán Viktortól! https://hirklikk.hu/kozelet/ajandekot-kapott-nemeth-szilard-orbantol/379224  Fellelkesülve a felbecsülhetetlen értékű ajándéktól és bizonyítandó, hogy lám, mennyire fontos ő a magyar nemzet egyetlen igazi vezérének, azonnal megjelentette saját fb-oldalán a szívet melengető nagyszerű hírt alátámasztó képet.

A fotón a büszke, boldog adományozott, áhítattal nézi és két kezében tartja a valószínűleg csak keveseknek jutó alkotást. Az ajándék egy tükör, amelybe a kormányfői idézeteket vésték, belenézve önmagát is látja az ember fia. Micsoda öröm. Mennyi munka van mögötte, míg Németh eljutott addig, hogy „A” Viktor személyes ajándékkal lepi meg. Ismerői szerint Németh Szilárd túl gyakran  nem szokott tükörbe nézni, de most, hogy kormányfő világmegváltó gondolatait is olvasgathatja rajta, reméljük, rögtön fel is akasztotta szobája falára. A tükröt. Hiszen bele-bele nézegetve, elgondolkodhat a gravírozott szövegen, s miközben bemagolja a belevésett mondatokat, önmagát is láthatja. Fantasztikus. Igen, most már Csepel is büszke lehet nagy fiára. Fel is kéri kedvenc lantosait, énekeljék meg a hallatlan nagy elismeréshez vezető tetteit, tanulságul a csepelieknek és az utókornak. Csepeli tanulmányai nyomán - ha még végképp nem törölte el - talán felidézte a nagy szovjet-orosz költő, Majakovszkij, örökbecsű sorait: 

„Ketten vagyunk most, Lenin meg én, / Lenin mint fénykép szobám falán.”

Elmosolyodott, majd beírta közösségi oldalára az újabb hőstettet: 2000000 beoltott! Nem állunk meg!

Már csak egy kérdés, amit

Az Orbán-rendszerben nincs helye a normális gondolkodásnak? Nem a tényleges jogtalanságok kiderítésén és megszüntetésén fáradoznak, itt a  becsületes többségnek  egyenként kell bizonyítania, hogy nem csaló

De furcsa! Hol láthattam ilyet? A bűnösség vélelme. Sehol. Leírva sehol. Hiszen ott sem írják le, ahol ez a mindennapi gyakorlat része. Ennek az ellenkezője, az ártatlanság vélelme a jogállamokban annyira magától értetődő alapelv, hogy a médiában csak akkor szögezik le, ha egy folyamatban lévő büntetőügyről tudósítanak.

Nem így az Orbán-rendszerben. Itt az államhatalom, bármely ügyről legyen is szó, eleve azt feltételezi mindenkiről, hogy bűnös. A legújabb ilyen ügy az orvosi hálapénz. A legrégebbi, amire emlékezem, a rokkantnyugdíjak ügye,

Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,/ És neki szánok lombot és zenét./ E zene túlzeng majd minden harangot,/  S betölt e Húsvét majd minden reményt./ Addig zöld ágban és piros virágban/ Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!

Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szívemnek már a gyász is röpke álom,
S az élet: győzelem az elmúláson.

A Gellért-hegyi Szabadság-szobor, arccal Csepel felé

Hetvenhat éve ezen a napon, vagyis 1945. április 4-én fejeződtek be hivatalosan Magyarországon a második világháború harci cselekményei a szovjet hadijelentések szerint. Azon a 76 évvel ezelőtti tavaszon a Vörös Hadsereg kiűzte az utolsó német egységeket is hazánkból, véget vetett a náci és nyilas rémuralomnak. Április 4-ét a rendszerváltásig a felszabadulás napjaként ünnepelték, róla szólt az ének. A viták azóta is  zajlanak a folytatásról...(CSÚ)

A történészek - az újabb kutatásokat is figyelembe véve - a Múlt-Kor című lapban így foglalták össze a 75 évvel ezelőtti eseményeket:

Magyarország 1941. június 27-én lépett be a Harmadik Birodalom oldalán a második világháborúba, öt nappal azt követően, hogy a német hadigépezet megindult a Szovjetunió ellen. A sztálingrádi csata után a kezdeményezés a szovjetek kezébe ment át, az 1943. januári doni áttörés során a kétszázezres 2. magyar hadsereg néhány nap alatt vereséget szenvedett. A magyar

Babits Mihály százöt éve, 1916-ban írta a most következő versét. Ebben  a költőnek az első világháborúból lett elege.

A Zeneakadémián megrendezett, Nyugat-matinén felolvasott, a közönséget magával ragadó vers hatásából látszott akkor, hogy Babits a háborús csömörrel egyáltalán nem volt egyedül.

Magyarországon MA SEM LENNE MAGÁNYOS. 

A Húsvét előtt című vers  a mindenkori zsarnokság, elnyomás, emberi megaláztatás, gyűlölködés elleni szenvedélyes felszólalás.

Nem a győztest énekli, nem is a vak, szolga népet, „hanem azt, aki lesz, akárki“, aki kimondja végre azt, hogy

legyen vége, legyen vége már!

Részletek: