Beletörődünk, hogy az általunk egyéb funkciók teljesítésére feljogosított politikusok döntsenek az életről és a halálról is, holott az ilyen döntés nem gazdasági jellegű, mert az élet mindenek felett áll. Kivéve a modern társadalmakban, ahol minden egyéb fontosabb, mint az egyes ember. Az egészségügy lenne alkalmas a megfelelő döntések meghozatalára, de miután nagy pénzekről van szó, és az egészségügyet mindenütt elhanyagolják, ki van szolgáltatva az összes többi szempontnak. Ahhoz hatalmas forradalmak kellenek, hogy az egyes ember életének szentségét ismét megerősítsék egy-másfél nemzedék időtartamára. A bibliai negyven év elmúltán azonban minden előző tapasztalat elvész, és kezdődik újra az embertelen hülyeség uralgása 

Kétezer évvel ezelőtt járvány esetén Rómában a betegeket a rómaiak, a görögök és általában a többistenhívők mindenféle hatástalan vagy kártékony gyógyszerrel ellátva, alaposan elkülönítve magukra hagyták. A zsidók és a keresztények, akik akkor még azonos csoportnak számítottak mind az idegenek szemében, mind a saját szempontjukból, a betegeknek nem adtak gyógyszert, viszont nem is különítették el, etették-itatták-ápolták őket. A nem zsidók közül azok is meghaltak, akik fel tudtak volna épülni, a zsidók és a keresztények közül azonban, aki képes volt életben maradni, az meg is maradt. Minden egyes nagy járvány után a

Blogunk minden olvasójának békés, nyugodt húsvétot,  jó egészséget kíván a csepeliek.blog.hu szerkesztősége és a Csepel újság  Facebook közössége

A remény az, ami az embert szorult helyzetében is élteti. Bennünket, ma élő embereket az éltet, hogy hamarosan megtalálják a tudósok a koronavírus ellenszerét. Azt hisszük, hogy megszűnhet a félelem, és megállítható a járványhoz kapcsolódó válság is a világon!

De a hírek azt mondják, hogy ezt a helyzetet ilyen módon nem tudjuk megúszni. A koronavírus már túllépet biológiai halmazállapotán, és társadalmi viszonyokban mutatkozik.

Hozzáértők mondják: a vírus után, új módon kell gondolkodnia és élnie az emberiségnek. Ez a járvány nem tett mást, mint brutális módon rámutatott arra, hogy van-e realitása a bezárkózó nemzeti gondolkodásnak akkor, amikor az emberiség egészét fenyegeti a veszély. Bebizonyosodott, hogy a mai súlyos fertőzésekkel, betegségekkel, társadalmi problémákkal,  kihívásokkal  csak globális, vagyis az egész világ szintjén van  esélye az emberiségnek szembeszállni. A reményt már érezzük, mert látjuk, hogy a vírus elleni megoldást (vakcinát) globális szinten adható válaszokban találhatjuk meg! A kardinális kérdésekre azonban

"Ó, béke! béke!
legyen béke már!
Legyen vége már!

Aki halott, megbocsát,
ragyog az ég sátra.
Testvérek, ha túl leszünk,
sohse nézünk hátra!
Ki a bűnös, ne kérdjük,
ültessünk virágot,
szeressük és megértsük
az egész világot:
egyik rész a munkára,
másik temetésre:
adjon Isten bort, buzát,
bort a feledésre!"

Margitsziget lezárva - Fotó: Szigetváry Zsolt (MTI)

A kormány  határozatlan időre meghosszabbította a kijárási korlátozást. Orbán Viktor bejelentése szerint hetente fognak mérlegelni és dönteni az esetleges további hosszabbításokról. Speciális lehetőséget adnak a polgármestereknek: hétfő éjfélig a saját településükre nézve további speciális, szigorító szabályokat alkothatnak és vezethetnek be.  A kormányrendelet csütörtök éjszaka jelent meg a Magyar Közlönyben.

Újdonság, hogy most meghosszabbított kijárási korlátozások ideje alatt az önkormányzatok határozhatják meg a piacok nyitvatartási rendjét, illetve azt, hogy mikor látogathatják a 65 évnél idősebbek a piacokat.

Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-posztjában azt írta, szerinte egyelőre nem világos jogilag, mit jelent Orbán bejelentése, mindenesetre

Magamhoz kérettem Budapest rendőrfőkapitányát, hogy mutassa be a kijárási korlátozások betartatásával kapcsolatos intézkedési tervét. Amennyiben a rendőrség úgy ítéli meg, hogy a fővárosi közterületeken a mostani intézkedéseknél szigorúbb korlátozásokra van szükség, és azt érvényesíteni is tudja, az erről szóló döntést a budapesti rendőrfőkapitány javaslata alapján azonnal meghozom

– írja. Hozzátette, hogy szerinte Budapest hermetikus lezárása nem alternatíva, emellett egy telefonos kampányt is beígért.

A Hegyvidéki önkormányzat friss közleményében azt írja:

„Annak érdekében, hogy a Normafa mint közkedvelt találkozási pont, a járványhelyzetben ne legyen fokozott kockázatot jelentő veszélyforrás,

Az emberekhez legközelebbi szenteknek nevezte az új koronavírus-járványban a betegekért életüket is feláldozó orvosokat és papokat Ferenc pápa a nagycsütörtök este a teljesen üres Szent Péter-bazilikában bemutatott misén.

Ferenc pápa  homíliájában emlékeztetett a Covid-19 fertőzésben Olaszországban elhunyt több mint hatvan papra, akik a kórházakban végeztek szolgálatot. Megemlítette az orvosokat, ápolókat, akik szintén munkavégzés közben haltak meg a fertőzésben.

Azt mondta: orvosok és papok azok a szentek, akik a "szomszéd ajtó mögött" élnek és szolgálják, akár életük feláldozásával is, embertársaikat.

Az egyházfő a Szent Péter-bazilikában az

Nagycsütörtöki pillanat a Csepeli piacon. Áru van, de a helyi hír hiánycikk. Nincs  semmi a CSH oldalain és más önkormányzati HIVATALOS hírforrásban arról, hogy ezen a  drámai tavaszon miként élik meg   a csepeliek a karantént, hányan küzdöttek meg a koronavírussal. A kerületben, hány fertőzött van, és van-e akit vagy akiket a vírus miatt elvesztettünk? Semmi. Egyetlen szó sem! Ez nem a csepeliekre tartozik? 

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH)  április 8-án megjelent 7. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Minden külön értesítés és indoklás nélkül csak 16 oldalon jelent meg a korábban 24 oldalas Csepeli Hírmondó húsvéti száma – a koronavírusnak és hatásainak szentelt témák jegyében. A címlapon a keresztre feszített Jézus, belül pedig a cikkek sora a megtett helyi intézkedésekről, a polgármester újabb kéréséről, a maszkok érdekében tett önkormányzati lépésekről, a kormány döntéseiről. Továbbá néhány írás a kultúráról, az iskolákról, a hívek nélküli szentmiséről és természetesen a sportról. 

Nincs viszont semmi a lapban arról, hogy ezen a  drámai tavaszon miként élik meg   a csepeliek a karantént, hányan küszködtek meg a koronavírussal a kerületben, hány fertőzött van, és van-e akit vagy akiket a vírus miatt elvesztettünk. Semmi. egyetlen szó sem! Ez nem a csepeliekre tartozik? Elég ha a Szent Imre téri hivatalban, a fideszes városvezetők baráti körébe tartozók között folyik a suttogás: hallottad mennyi beteg van már Csepelen…?

Arról sem ír semmit a CSH, hogy mire használta fel  a polgármester a rendkívüli helyzetben kapott felhatalmazást, milyen határozatokat hozott saját hatáskörében, tett-e, tesz-e valamilyen konkrét lépést a kerület nehéz helyzetbe került lakosainak megsegítése érdekében tájékoztatja-e munkájáról legalább a képviselő-testület tagjait. Újpesten például 5.000-5.000 forintot adnak a nyugdíjasoknak, a Ferencvárosban rendkívüli járadékot a járvány miatt munkanélkülivé lett lakosoknak, az I. kerületen válságkezelő alapjövedelmet vezetnek be, Józsefvárosban 30.000-30.000 forinttal segítik a rendkívüli helyzet miatt bajba kerülteket. Talán nincs pénz? Idén több mint 16,2 milliárd a költségvetésben tervezett működési kiadás, nem lehetne ebből valamennyi összeget átcsoportosítani? Vajon miért nem lép a kerületiek érdekében a polgármester vagy miért nem csatlakozik a 41 polgármesterhez, akik tiltakoznak a kormány önkormányzatokat sújtó intézkedései ellen? Tényleg elég, ha

Tegnap nagycsütörtök este volt, a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora estéje, amikor Jézus elbúcsúzott tanítványaitól. Maga a vacsora minden bizonnyal a zsidó tradíciók szerinti széder esti lakoma volt, ami általában annak felidézésére ad alkalmat, hogy a nép az egyiptomi szolgalétből kilépve a szabadság bizonytalanságát választotta.

Jórészt veszélyérzetről, félelemről szólnak ezek a napok, és arról, hogy a járvány leküzdéséhez most az emberektől való fizikai elzárkózáson keresztül vezet az út. Ha jót akarsz magadnak és embertársaidnak, akkor elkerülsz mindenkit. Magadba fordulsz, félrevonulsz, és nem nyújtasz kezet senkinek.

Abszurd és életidegen, minden reflexünknek ellentmondó állítás, normális ember összes porcikája tiltakozik ellene, mégis el kell ismerni, hogy az adott helyzetben még mindig ez a legkevésbé rossz választás. A vírus csak rossz válaszokat enged, ezek közül

"Márpedig az eljövendő nagy nyomorúságok nyomán a társadalom felteszi majd azokat a kérdéseket, amelyeket eddig mintha nem létezőnek tekintett volna igazságról, hazugságról, stadionokról, Mészárosról, az eltűnt háziorvosról, az út szélen hagyottakról. Az elrabolt országról..."

Magyarországon a gazdag emberek jelentős része úgynevezett NER-lovag, az Orbán-rendszerben tollasodtak meg, és a rendszer révén. A lehetőségeket, az állami és uniós pénzeket, a túlárazások, lenyúlások jogát a politikai kiválasztás csatornái szállították nekik, amiért persze lojalitás jár a legfőbb hűbérúrnak. A középkori lovagoknak az uruk mellett voltak eszméik is, az Orbán-féle Nemzeti Együttműködés Rendszerének  (NER) titulált NER-világban a NER-lovagoknak csak uruk van. Ezek az emberek - leszámítva néhány, a valódi cselekvést imitáló gesztust - eddig nem mozdultak meg, nem vállaltak felelősséget az országukért, nem érdeklik őket munka nélkül maradó embereik, nem adnak vissza semmit a lerabolt pénzekből.

Dr. Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár független országgyűlési képviselője tegnap ismét a vezető hírek szereplője volt. Az információk arról szóltak, hogy közös törvényjavaslatot nyújtott be a Mészáros-adóról, azaz az “egyes kivételezett gazdasági szereplők szolidaritási hozzájárulásáról” Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Szabó Szabolcs, három független országgyűlési képviselő. A kezdeményezéshez Fekete-Győr András, a Momentum elnöke is csatlakozott.

A törvényjavaslat szerint sávosan növekvő rendszerben vetnék ki az adót az elmúlt nyolc évben állami forrásokból milliárdos, tízmilliárdos, és százmilliárdos nagyságrendű bevételekre szert tevő vállalatokra is. A hozzájárulásokból származó bevételek megfelelő elköltése érdekében elrendelik egy kizárólag a veszélyhelyzet következményeinek elhárítására szolgáló elkülönített állami pénzalap felállítását.

Több követésre méltó nyugati és keleti példa van, mint amennyit egy jegyzet keretei között fel lehetne sorolni, és alig van egy pár, ami itthonról hozható. Ezért csak mutatóba néhány név és összeg. 

Jack Dorsey, a Twitter alapitója 1 milliárd dollárt ajánlott fel a koronavírus elleni harcra. Bill Gates és a felesége 100 milliót adott;  Az indiai milliárdosok közül 

Ez a legfájóbb: nem tudjuk, hogy   mit akar kezdeni az Orbán-kabinet azokkal, akik máris napi betevő nélkül maradtak, vagy úgy fognak maradni a következő hetekben/hónapokban. Valószínűleg semmit, mert nekik csak annyit mondtak, hogy segély helyett dolgozzanak. Miközben az már most biztos, hogy számolatlanul öntik majd a milliárdokat a növekedési kilátások nélküli, ellenben az Orbán-család és a szűk vazallusi kör számára kedves-fontos turizmusba. (Persze ott sem az állástalan pincérek, hanem a szállodatulajdonosok és -fejlesztők kapják a pénzt – nyilván ők szorulnak rá a leginkább.)

Egy hónapja kezel(get)i az Orbán-kormány a járvány nyomában kialakult gazdasági válságot úgy, hogy nemcsak az eredmény tart – egyelőre – a nullához, hanem a bajba jutottak megsegítésére ténylegesen elköltött forrás is.

A probléma közgazdasági kifejtése valahogy úgy hangzana, hogy tízezrek veszítették el egyik pillanatról a másikra a munkájukat, a bevételüket, a megélhetésüket; rajtuk ebben a helyzetben kizárólag az akut jövedelempótlás segítene – mennyit is költött eddig ilyen célra a kormány? Nulla forintot, ami egész Európában párját ritkító szűkmarkúság.

Az önkormányzatok kivéreztetésére használja a a koronavírus-járvány miatti rendkívüli felhatalmazást az Orbán-kormány.

Budapest főpolgármestere mellett 14 kerületvezető és 26 vidéki nagyváros polgármestere írta alá a kormány forráselvonása elleni nyilatkozatot - olvasható a fővárosi önkormányzat közleményében. A koronavírus-járványt és a nyomában fellépő társadalmi-gazdasági válságot csak nemzeti összefogással tudjuk legyőzni – hangsúlyozzák, hozzátéve, hogy az önkormányzatok eddig fontos részesei voltak ennek az összefogásnak. Erejüket megfeszítve látták el a védekezésben rájuk hárult feladatokat – érdemi központi segítség nélkül.

A kormány szerint a védekezésben nincs szükség az önkormányzatokra. Sőt, egyáltalán nincs szükség rájuk. Mint írják, hagyják őket a frontvonalon küzdeni, de nemhogy utánpótlást nem kapnak, de még azt az eszközt is elveszik tőlük, amivel eddig felvették a harcot. Az aláírók szerint a kormány a demokratikus kontrollt is kiiktató rendkívüli felhatalmazását az önkormányzatok kivéreztetésére használja, pedig a

Miért fut a csepeli vezetés az események után? Miért nem intézkednek önálló hatáskörben? Miért nem vesznek át más kerületektől, településektől jó kezdeményezéseket és intézkedéseket? - teszi fel a kérdést a Csepeli Vagyok nevű Facebook-közösségnél megjelent elemző írásában Kál Károly (képünkön) , Csepel egyik közismert, közélet iránt érdeklődő lakosa. Gondolatait így összegezte:

Ezekre nem lehet egy szóval, vagy egy mondattal válaszolni. A probléma ennél sokkal összetettebb!

Borbély Lénárd polgármester és csapata 2019. októberében döntetlenre hozta ki a helyhatósági választást. Ezen az arányon egy hónapon belül, különböző hatalomtechnikai eszközökkel javítottak 10-8-ra. Minden rendben, meg van a többség! Nem kell alkudozni! Nincs erre idő! Nem ismerős ez egy kicsit?

2020. február végéig működött a verkli. Előterjesztés, szavazás és lehet hazamenni! Vita nincs! Kész, passz! Ezeket a döntéseket minden esetben a többség akarataként, tehát autentikus döntésként lehetett aposztrofálni. Ellenzék fasorba se!

Ugyanakkor márciusban nagyot fordult a világ:

HETVENÖT ÉVVEL EZELŐTT, EZEN A NAPON, 1945. ÁPRILIS 7-ÉN JELENT MEG A CSEPEL ÚJSÁG ELŐDJÉNEK, A FOGASKERÉKNEK AZ ELSŐ SZÁMA. 

Még dörögtek a fegyverek Magyarország határán. Már a második világháború európai befejezésére készültek a hitleri nácizmus és az európai fasizmus ellen szövetséget kötő hatalmak: a Szovjetunió, az USA és az angolszász országok. Még senki sem tudta, hogy április 4. hamarosan hazánk felszabadulásának ünnepe lesz. Az emberek nem az ünnepléssel, hanem a hétköznapokkal voltak elfoglalva. Feljöttek a pincékből, megkezdődött a földosztás, és miközben szeretteik visszatértét várták a frontról, a fogságból, a haláltáborokból, aközben sem addig, sem azóta nem látott energiával láttak hozzá a romok eltakarításához, az ország újjáépítéséhez, az élet újraindításához. Csepel – mint oly sokszor a XX. századi történelem során – hatalmas részt vállalt ebből a munkából is. 

Hetvenöt  évvel ezelőtt, ilyen körülmények között, 1945. április 7-én jelent meg a FOGASKERÉK, a csepeli Weiss Manfréd Művek, a későbbi Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak a lapja, a Csepel újság elődje. 

Ebből az alkalomból közöljük Bárány Tibornak, a Csepel újság  utolsó főszerkesztőjének írását, amely a 21. Kerületi Hírhatárban jelent meg:

A válságban százezrek veszítik el a munkájukat. A magyar kormánytól pedig csak egy feltartott középső ujjra számíthatnak. Ezt kapják a nyugdíjasok is. Az Orbán által a „magyar történelem legnagyobb gazdaságélénkítő programja”-ként beharangozott csomag  felháborító. Először állítsuk meg a vírust, őrizzük meg a munkahelyeket (erről már nagyrészt lekéstünk) és biztosítsuk a munkájukat vesztett emberek megélhetését. A 13. havinak titulát egy heti nyugdíjat pedig nevezzük nevén, mert az nem más mint alamizsna...

A szomszédaim két hete munkanélküliek. Egy 50-es házaspárról van szó, egyikük dohánybolti eladó volt, másikuk egy drogériában dolgozott. Nem régen kezdtek új munkahelyükön, így munkáltatójuk indoklás nélkül, azonnali hatállyal mondott fel nekik. Álláskeresési járadékra nem jogosultak. Az egyetlen lehetséges jövedelemforrásuk a szociális segély, melynek összege 22800 Ft. Igen, huszonkettőezer-nyolcszáz. Az igénylés után 60 nap alatt folyósítják az összeget, mind a 45600 Ft-ot, amiből meg kell élniük egy hónapig. Ebből kellene kifizetni a számlákat, a lakbért, ebből kéne vezetni a háztartást és élelmiszert vásárolni. Nincs sok esélyük munkát találni, ugyanis jelenleg tömegével bocsátják el a dolgozókat Budapesten (mindenhol az országban).

Egy fotó a sok közül: Polgármesteri szemle a Csepeli piacon - Forrás: Borbély Lénárd csepeli polgármester Facebook oldala

Rendkívüli helyzet címmel foglalta össze újabb gondolatait a koronavírussal kapcsolatos, figyelemre méltó gondolatit Horváth Gyula, a csepeli önkormányzat ellenzéki (DK-s) képviselője. Saját közösségi oldalán a következőket írta:

A koronavírus-járvány magyarországi megindulása elején biztató szavakkal erősítettem a kerületi vezetést, elsősorban a polgármestert azért, hogy a megnövekedett feladatait, és kötelezettségeit elláthassa. Tudatában vagyok ugyanis annak, hogy a megnövekedett hatáskör, egy becsületes ember számára egyben a megnövekedett felelősséget és az ebből egyértelműen következő lelki, és jogi terheket is jelenti. És ez nem kis teher!

Véleményem azóta sem változott! Hiszek abban, hogy ebben a koronavírus-járványban nem az a fontos, hogy a polgármester milyen pártállású, hanem az a fontos, hogy tudjon érdemi intézkedéseket tenni azért, hogy Csepel lakossága a lehető legkisebb veszteségekkel jöjjön ki a járvány okozta válságból. Így vizsgálva az eseményeket még azt sem tartom szarvashibának, hogy a piac nyitva tartását szabályozta. Azt sem, hogy rosszul tette! Az pedig kimondottan imponált, amikor kiderült, hogy rossz döntést hozott, képes volt a korrekcióra.

A rendkívüli jogrendből adódó változások nem csak nagyobb hatalmat, hanem az egyszemélyi döntésről való elszámolás, egyedül viselendő felelősségét is a polgármesterre ruházta! Úgy tűnik, hogy sem ő, sem legszűkebb stábja nem érzi igazán, ezeknek súlyát!

A látszat szerint,

A főváros 14 ellenzéki kerületének vezetői már szombaton közös nyilatkozatban tiltakoztak az adóelvonás ellen és arra figyelmeztették a kormányt, hogy a döntés vesztese a lakosság lesz, hiszen nem marad pénzük a szociális támogatásokra, a védekezésre, a hajléktalanok ellátására

Sorra hozza az önkormányzatok bevételeit csökkentő, a polgármesterek döntési jogköreit csorbító intézkedéseit a kormány, miközben nemcsak az idősek szociális ellátásának megszervezésében, hanem a védekezésben is fontos feladatokat rótt, vagy hagyott a településekre. Szombaton jelentette be a kancelláriaminiszter, hogy a létrehozandó járványvédelmi és gazdaságvédelmi alapba az önkormányzatoknak be kell fizetni a náluk befolyó gépjárműadónak azt a 40 százalékos részét is, ami eddig a legtöbb településen a helyi gazdálkodás szinte egyetlen mozgásterét biztosította, majd vasárnap jött az orbáni bejelentés az ingyenes közterületi parkolás elrendeléséről az egész országban. Előbbi összesen 34 milliárd forintos bevételkiesést jelent a településeknek, utóbbit még összeadni is lehetetlen, de a tiltakozó polgármesteri megszólalásokból az derül ki, nemcsak a főváros belvárosi kerületei esnek el jelentős bevételtől, ha bárki ingyen használhatja a parkolóikat, hanem a vidéki nagyvárosok és üdülőhelyek is. 

Az önkormányzatok ellehetetlenítésére a múlt héten történt egy harmadik próbálkozás is, de a kedd éjszaka egy salátatörvénybe bújtatva parlament elé vitt ötletet, hogy a polgármesterek döntéseit ötnapos határidővel a megyei védelmi bizottságok előzetesen engedélyezzék, szerda délután kénytelen volt kivenni a csomagból a kabinet, pártállástól függetlenül olyan elemi erővel tiltakozott ellene minden polgármester.

A gépjárműadó 40 százalékának elvonása egyelőre

"A mai napon is folytattuk a maszkok kézbesítését. Akik Csepelen és Soroksáron kérnek maszkot (sebész vagy textil maszkot), az a Facebook oldalam tetején rögzített elérhetőségeken jelezhetik! Vigyázzunk egymásra!"

Dr. Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár  országgyűlési képviselője a két kerület lakosainak védelmére, koronavírus terjedésének megakadályozására maszkok készítését és szétosztását támogatja saját pénzéből is. Kezdeményezését többen támogatják, a maszkok kiszállítása a címzetteknek megkezdődött, a hét elejétől prdig "felpörög majd". A képviselő a saját közösségi oldalán az akcióról a következőket írta:

"Folyamatosan érkeznek a beszállítóktól a maszkok a csepeli és a soroksári képviselői irodába. Igényüket a következő elérhetőségeken adhatják le:

- Csepeli lakosok a kepviseloiiroda.csepel@gmail.com e-mail címen, vagy a 06202863668-as hétfőtől péntekig 9-16:30 hívható telefonszámon
- Soroksári lakosok a kepviseloiiroda.soroksar@gmail.com e-mail címen, vagy a 06309775878-as telefonszámon (Soroksáron Ritter Ottó felajánlása jóvoltából fertőtlenítő hatású kendőket is tudunk biztosítani)

A várúr vonulása a Budai Várban, a karmelita kolostor  folyosóján

Orvosokat, nővéreket, egészségügyieket lebecsülő hősi hungarikum született a koronavírus elleni hazai harcban, sehol máshol nem látott, nem tapasztalt, el sem gondolt értékrend, ami nyilván az esetlegesen visszatérő hétköznapok során is mintát, és követendő példát jelent majd fegyelmezett életünkben. A kormányfő Facebook-on közzétett videójában a nevekkel díszített rangsor élén kormányzati vezetők szerepelnek, aztán egy altábornagy, egy vezérőrnagy, a honvédelmi miniszter, egy virológus professzor, majd maga Orbán, zsebre vágott  kézzel.

Az összeállítás kissé hiányosnak tűnhet, és az is, nem véletlen, hogy később a miniszterelnök kiegészítette azzal, hogy a védekezés hőseit listába szedve a papok az elsők, őket követik az államvezetők, a rendőrök, a katasztrófavédelmi dolgozók és végül az orvosok.

Az orbáni értékrend alapján az orvos, a nővér nálunk az ötödik helyen van, és a magyar közvélemény ezt eltűri.

Ahhoz, hogy érvényes dolgokat állíthassunk a járvánnyal kapcsolatban, érdemes lenne tudnunk, hogy mit nem tudunk, sokszor ez a legnehezebb. Nekem például fogalmam sincs, hogy érdemes-e maszkban mennem vásárolni, ha nem vagyok beteg. Az orvosi kamara szerint igen, a pécsi egyetem virológusa szerint nem, az egyik legjobb barátom szerint sem, össze is veszhetnék vele ezen, hogy ő a hülye, de igazából nem tudom.

Nem tudom azt sem, hogy igazunk van-e, ha együtt mozogva a #maradjotthon mozgalommal karanténba zárnánk mindenkit; mert nem tudom, hogy veszélyesebb-e a vírus a magánynál, vagy az erőszakot szülő összezártságnál. Nem tudom, hogy jól döntünk-e, amikor a lakásukba parancsoljuk idős szüleinket, nagyszüleinket; nekik az a néhány hónap, amíg nem élhetik a megszokott életüket, sokkal többet jelent, mint azoknak, akiknek még évtizetei vannak hátra.

Fogalmam sincs, jól döntött-e a világ, amikor leállt. Nem tudom, talán biztosan senki sem tudja, hogy a teljes izoláció, a kijárási tilalmak jobb megoldást jelentenek-e a járvány elleni harcban, mint ha csak a emberek veszélyeztetett részét szigeteltük volna el. Nem tudjuk, hogy

A Gellért-hegyi Szabadság-szobor a Szabadság híddal, arccal Csepel felé

Hetvenöt éve ezen a napon, vagyis 1945. április 4-én fejeződtek be hivatalosan Magyarországon a második világháború harci cselekményei a szovjet hadijelentések szerint. Azon a 75 évvel ezelőtti tavaszon a Vörös Hadsereg kiűzte az utolsó német egységeket is hazánkból, véget vetett a nyilas rémuralomnak. Április 4-ét a rendszerváltásig a felszabadulás napjaként ünnepelték, róla szólt az ének. A viták azóta is  zajlanak a folytatásról...(CSÚ)

A történészek - az újabb kutatásokat is figyelembe véve - a Múlt-Kor című lapban így foglalták össze a 75 évvel ezelőtti eseményeket:

Magyarország 1941. június 27-én lépett be a Harmadik Birodalom oldalán a második világháborúba, öt nappal azt követően, hogy a német hadigépezet megindult a Szovjetunió ellen. A sztálingrádi csata után a kezdeményezés a szovjetek kezébe ment át, az 1943. januári doni áttörés során a kétszázezres 2. magyar hadsereg néhány nap alatt vereséget szenvedett. A magyar

Eszi? Nem eszi? Nem kap mást? Amit a kormányunk a járványügyi köztájékoztatással művel, az nem egyszerűen botrányos, hanem konzekvensen hibás, pedig a magyar állam (azaz te meg én: az adófizető) GDP-arányosan nagyjából az európai átlag háromszorosát költi erre a területre.

Tényleg kínos már, hogy nekünk kell úgy tennünk, mintha adattudósok lennénk – ennél már csak az kínosabb, ha az egész kommunikációs igyekezet arra irányul, hogy  elhitessék, jól csinálják, amit csinálnak. 

Tény, hogy a sajtó hetek óta sürgette a területi és életkori bontású járványadatok közreadását, ugyanakkor senki sem kérte a valóban érzékeny betegadatok, az egy-egy konkrét személy beazonosítását lehetővé tevő információk közzétételét.

Amit a sajtó és a média kért, arra azért van szükség, hogy a lakosságnak visszajelzése legyen  a valós kockázatokról.

A címlap fotónkon is látható, a csütörtöki hivatalos, kormányzati tájékoztatásból közölt megyei bontású járványtérkép erre a célra nem használható, hiszen