A magyar labdarúgó-válogatottnak nincs vesztenivalója Bernd Storck szövetségi kapitány szerint szombaton a portugálok elleni világbajnoki selejtezőmérkőzésen, amely 20 óra 45 perckor kezdődik, és  az M4 élő, egyenes adásban közvetít.

Bernd Storck szövetségi kapitány csapata a Benfica stadionjában találkozik Portugáliával, amelyet győzelem esetén megelőzne, így "féltávnál" a pótselejtezőt érő második helyen állhatna. Ugyanakkor vereség esetén már ötpontos hátrányban lenne aktuális riválisához képest, azaz messze kerülne a 2018-as, oroszországi világbajnokságtól. A csoportot Svájc vezeti százszázalékos teljesítménnyel.

A magyar válogatott várható kezdőcsapata:
Gulácsi Péter - Bese Barnabás, Kádár Tamás, Vinícius Paulo, Lang Ádám, Korhut Mihály - Dzsudzsák Balázs, Nagy Ádám, Gera Zoltán, Gyurcsó Ádám - Szalai Ádám

"Fantasztikus meccs lesz számunkra, amelyen nincs veszítenivalónk az Európa-bajnok ellen. Ők az esélyesek, de az Eb-n is sikerült jól játszani ellenük, most is mindent megteszünk, hogy gólokat szerezzünk" - mondta pénteki sajtótájékoztatóján a német szakember, aki szerint sikerült olyan állapotba hozni a csapatot, hogy az

Miután eldőlt, hogy nem pályázik a magyar főváros a 2024-es olimpiára, veszélybe kerülhet vagy későbbre csúszhat számos közlekedési nagyberuházás megvalósítása. Ilyen lehet az új dél-budapesti közúti híd megépítése, a csepeli és ráckevei HÉV-vonalak integrálása a villamoshálózatba, vagy a ferihegyi vasúti összeköttetés.

Visszavonja hazánk olimpiai pályázatát a kormányzat. Bár a pályázatok elbírálása csak szeptember 3-án esedékes, az érintett városok évek óta készülnek a szükséges infrastrukturális fejlesztések elvégzésére. Magyarországon több alkalommal készült megvalósíthatósági tanulmány, legutóbb 2015 júniusban, amelyet a PricewaterhouseCoopers szakértői készítettek. A tanulmány megállapításai és a fejlesztésekről született kormányrendeletek szerint jelentős közlekedési beruházásokra kell sort keríteni, amelyek azonban főként Csepel északi részét, illetve a vele szemben fekvő budai területeket, és ezek közlekedési kapcsolatait érintik.

Minden év március utolsó vasárnapján – idén március 26-án – kezdődik a nyári időszámítás, amely október utolsó vasárnapjáig tart. Ezen a hétvégén - hivatalosan -  vasárnap hajnali 2 órakor kell 3 órára átállítanunk az órákat. Az óraátállítással 1980 óta Magyarország is villamos energiát spórol.

Az Európai Unióban 1996 óta egységesen alkalmazott módszer azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. (azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség) között hosszabbak a nappalok, mint az éjszakák. Az órák előreállítása napirendünk megváltoztatása nélkül biztosítja azt, hogy

Rettenetes események zajlottak nem rég Csepelen, a Szent Imre téri polgármesteri hivatalban. Értesüléseim, több beszámoló és egy hitelt érdemlő dokumentum  szerint a csepeli önkormányzat 2016. évi költségvetésének már idei, februári módosításáról és a 2017. évi költségvetési tervezetről készült, a polgármester által jegyzett rendelettervezetek kapcsán több ellenzéki képviselő tett fel Borbély Lénárd nyugalmát megzavaró kérdéseket.

A kérdések az önkormányzat kamatozó kincstárjegy vásárlására, az alapfeladatokon túl felvállalt feladatok támogatására, az SZTK támogatásának többszázmilliós csökkenésére, illetve az építményadóra korlátozódtak. Borbély úr válasz helyett segítségül hívta a

Ha egyetlen szóban kellene összefoglalni, hogy mi az oka a paksi népszavazási kérdéseket elkaszáló, a kormány és a választási bizottság duettjében előadott produkciónak, akkor azt mondanánk, hogy a félelem. Az Orbán-kabinet láthatóan retteg attól, hogy esetleg a nép kezébe kerül a döntés az évszázad legdrágább üzletéről, és minden rendelkezésre álló eszközzel igyekszik megakadályozni, hogy ez a kockázatos forgatókönyv érvényesüljön. Pedig látszólag nincs mitől félni, hiszen a kormányzat és Paks saját közvélemény-kutatásai szerint a nemzet alig várja, hogy két újabb orosz reaktor épüljön Magyarországon. (Lehetséges, hogy a Századvég sosem publikált nagymintás felmérései mégsem ezt mutatják?) Ráadásul a kvótanépszavazás óta ismerjük azt a fideszes alapvetést, miszerint a nemzet szuverenitását illető fundamentális ügyekben az embereknek kell kimondaniuk a végső szót. Ha 1200 uniós menekült esetleges visszafogadása ilyen sorskérdés volt, akkor arról, hogy kívánunk-e további 60 éven át együttélni a nukleáris energiatermelés kockázataival, vajon nem kellene meghallgatni a nép szavát?

Persze, aki még mindig azt hiszi, hogy itt a szavazók véleménye számít, azon

Németh Szilárd bármikor képes lenyűgözni. Tegnap este azt találta mondani az ATV-ben, hogy a Heineken vörös csillaga az ördög jelképe.

Érdekes, hogy jelenleg a parlamentnek kell foglalkoznia ördögűzéssel. Korábban ez mintha más szervek reszortja lett volna.

Az is aggaszt kissé, hogy eszerint a kormány az ördöggel cimborált, amikor stratégiai partnerségi megállapodást kötött a céggel (egy hanggal sem kifogásolva a csillagot). Azért nem szép Németh Szilárdtól, hogy ilyen nyugodtan vette tudomásul Szíjjártó elkárhozását.

Forrás: Lendvai Ildikó Facebook oldala

Lázár János Hódmezővásárhelyen nekiment a kommunistáknak! Mármint azoknak a ma élő embereknek, akik korábban az MSZMP, vagy annak ifjúsági szervezetének, a KISZ-nek tagjai voltak.

Csak így cuzámmen egybefogta őket, és lekommunistázta mindegyiket.

Fontos ezzel a vezetői viselkedésmóddal foglalkozni. A természet rendje szerint az eltelt 27 évben nagyon csökkent azoknak a száma, akik a rendszerváltás előtt párttagok voltak. Egyre kevesebben vannak jelen a magyar közéletben. Akik vezetők, sőt felső vezetők voltak, azok meg már alig találhatók. Ez fontos Lázár szempontjából, mert eddig se mersze, se tehetsége nem volt ahhoz, hogy nekimenjen ennek a néprétegnek.

Régen, Rapcsák árnyékában sunyin várta az asztalról lehulló morzsákat. Akkor nem érezte fontosnak, hogy rátámadjon a kommunistákra, amikor ura a kommunisták legbelső embereként keverte a lapokat ott, ahová őt még kibicelni sem engedték. Most is azért támadta meg ezeket az embereket, mert

Jó startot vett ma reggel dr. Szabó Szabolcs (Együtt), Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője az ATV Reggeli start című műsorában. Kárász Róbert, a TV2-től kirúgott, de az ATV-nél tárt karokkal fogadott műsorvezető kormánybarát pofátlansággal kezdte a beszélgetést, de Szabó Szabolcsban emberére talált. Látszólag a vörös csillagos  Lex Heinekenről vagyis az Orbán-Lázár Csíki sör miatti bosszúhadjáratról és Parragh Bianka milliós állásáról szólt volna a beszélgetés. Valójában azonban Kárász a Fidesz-maszlagot akarta lenyomni Szabó Szabolcs és a nézők torkán ("mi a túró" és más kedveskedő kifejezések kíséretében). Csepel országgyűlési képviselője azonban ezt nem hagyta. Szelíden, de határozottan visszavágott, és a végén egy laza balcsapottal kiütötte a tudást becsmérlő, pofátlankodó Kárászt. Olvasóink utólag is szem- és fültanúi lehetnek a sajátságos mérkőzésnek ITT

anzágo

Harsányi Levente negyven adag ételt szolgált fel a csepeli Burattino Gyermekotthon lakóinak. A műsorvezető egy ételt házhoz szállító céggel közösen térítésmentesen vállalta a gyermekvédelmi gondozásban lévő lakók ebédeltetését.

– Amióta kétgyermekes apuka lettem, minden átértékelődött bennem. Ahol tudok, segítek, főleg gyermekeknek és családoknak – mondta Harsányi Levente, aki

Van pénz az alapjövedelem bevezetésére, és attól sem feltétlenül kell tartani, hogy egy rendszeres alapjuttatás a munkaerőpiacról való tömeges kivonuláshoz vezetne – nyilatkozta a 168 Órának Misetics Bálint szociálpolitikus. A téma szakértője szerint Magyarországon az emberek többsége nincs tisztában az alapjövedelem lényegével, így egyelőre érdemben nem is tudnának állást foglalni a kérdésben. Pedig fontos lenne eldönteni, járhat-e „a semmiért valami”, s hogy vajon tényleg a semmiért járna-e.

– Az elmúlt napokban több pártvezető, köztük Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc is élesen bírálta a feltétel nélküli alapjövedelemnek pusztán a felvetését is. Politikusok akkor szoktak ilyen sarkosan fogalmazni, ha érzik maguk mögött a társadalmi támogatottságot. Ebben az esetben az alapjövedelem általános elutasítását.

– Részben megalapozottan gondolhatják ezek a politikusok, hogy a magyar társadalom jelenleg nem támogatná egy feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését. A kormányfő nyilván emiatt beszélt ennyire elutasítóan – és vérlázító módon Magyarország „etnikai viszonyaira” utalva – az alapjövedelemről. Ez azért is sokatmondó, mert

11 milliárd forintból átépítik a Gubacsi vasúti hidat, amihez európai forrásra is pályázik az állam. A kormány egyetért azzal, hogy átépítsék a rendkívül rossz műszaki állapotú Gubacsi vasúti hidat a szabadkikötő és a vasúthálózat közötti zavartalan teherforgalom biztosítása érdekében

A projekt tervezett bruttó költsége 9,995 milliárd forint, tervezett nettó költsége pedig 7,864 milliárd forint.

A költségekből a kormányhatározat szerint 6,684 millió forintot európai támogatásból finanszíroznának, a hazai költségvetési támogatás tervezett bruttó összege 3,271 milliárd forint. A projekt végrehajtója a

Valami megmozdult! Hallani, hogy foglalkoznak,a gerincút továbbépítésével, a HÉV meghosszabbításával is. A polgármester kilátásba helyezte egy távoli jövőbe, hogy elkezdik, majd a gerincút folytatásának tervezését. Az is olvasható, hogy a fővárosi illetékesek foglalkoznak a HÉV vonalának déli irányú (egy megállónyi) meghosszabbításával is.

Szkeptikus vagyok, a megépítés szándékát illetően, mert a tapasztalatok rosszak. Annak idején - vagy hét éve - nagy csinnadrattával, notabilitások ide csábításával lerakták a

"Ha valaki egy politikai rendezvényen kitűz egy vörös csillagot, ugyan fáj, de el kell viselnünk. Ha ugyanakkor ezt valaki pénzcsinálás céljából használja fel, azt már nem lehet megengedni" - indokolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a parlamentben, hogy Semjén Zsolttal közös törvényjavaslata szerint miért kell levetetni a Heineken holland sörről Magyarországon a vörös csillagot.

Burány Sándor, a szocialisták vezérszónoka szerint Lázárék javaslata nem más mint

Tegnap Semjén Zsolt (képünkön)  és a KDNP összevonta szemöldökét. Aki a magyarokkal packázik, csúnyán megjárhatja. Mint a Heineken is, amely konfliktusba mert keveredni erdélyi nemzettársainkkal. Nem tetszik nekik, hogy más is gyárt "igazi" csiki sört? Akkor nekünk majd nem tetszik a címkéjükön a vörös csillag. Semjént igazán nem érdekli, mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, a Heineken címke, vagy a kommunista önkényuralom, mi látni sem akarunk a boltjainkban csillagos portékát. Majd törvényt hozunk, ha nem tetszik, mehetnek panaszra, vagy vihetik innen a sörüket, ahová csak akarják.

Nem tetszenek Semjénéknek a nagy élelmiszerláncok sem. A törpe bátran nekik ment: előbb vasárnapra bezáratták a boltjaikat, de túl nagy volt a felháborodás, a nagy testvér nem kért a botrányból, vissza kellett vonni a jogszabályt. Most törvénnyel büntetnének, mert ingyenesek a parkolóik, mert autók állnak ott és nem fák; mert házhoz szállítják a rendeléseket, hogy a vevők kedvében járjanak. Ha nem tetszik,

A csepeli 2017-es költségvetés elfogadása után a kerület polgármesterének kétoldalas, a Csepeli Hírmondóban közölt nyilatkozata szerint „újabb fejlesztések indulnak.” Az írás megjelent a fideszes városvezetők internetes szócsövében, a csepel.hu – ban is.  Külön érdekessége a cikknek, hogy azt nem Szentesi Zöldi László, a lap igazgatója vagy valamelyik munkatársa írta meg. (Talán valami készül ellenük?)  A polgármesteri monológot Borbély úr külön bejáratú vagy külön bejáratott házi újságírója, Takó Szabolcs jegyzi, aki nem tagja a szerkesztőségnek. A nagy dolgokat ugyanis csak ő írhatja. Sajnos,  a tollbamondás után az irományba került a gerincútról  egy ordas hazugság.  Kimaradt viszont  a dolgozatból több, a csepelieket élénken foglalkoztató téma, mert úgy látszik, hogy ezeket még Takó úr sem kérdezheti meg  Borbély Lénárd polgármestertől. Ezért mi most pótoljuk a fel nem tett kérdéseket, hátha választ kapunk rájuk:

Ez a mi közéletünkben nem betegség, hanem népszokás. Leváltunk, felváltunk, átváltunk. Kicseréljük például az utcanévtáblákat. Máris megújulunk, függetlenül attól, hogy a házak vakolata omladozik tovább. Aztán sor kerül a szobrokra. Írók, költők, politikusok emlékművei szenderülnek jobblétre a szobortemetőben anélkül, hogy műveiket és egyéb viselt dolgaikat részleteiben ismernénk.

Embereket is váltogatunk. Menesztünk nagy tudású szakembereket, ha nem a mi pártunk színeiben politizálnak. Így aztán a színek és vonalak időről-időre változnak, a színvonal viszont marad. Szavakat is leváltunk. Ha "szegények" helyett "rászorulókat" mondunk, egy darabig el is hisszük, hogy

"A szegénység elviselhetetlen. A Magyar Köztársaságnak gondoskodnia kell arról, hogy minden tagja emberhez méltó életet élhessen.

A korrupció maga alá gyűrte az államot. A polgárai által ellenőrzött állam a rendelkezésre álló legszigorúbb eszközökkel küzdjön a korrupció, különösen annak az állami intézményeket használó formái ellen.

A demokratikus nyilvánosság intézményrendszerének teljes érvényesülésével, az emberi jogok garantálásával, a szabad és tisztességes választásokkal biztosítani kell, hogy a választópolgároknak valódi lehetőségük legyen időről időre leváltani a kormányzati hatalom gyakorlóit."

Ezek a gondolatok március 13-án, hétfőn Majtényi Lászlótól, a demokratikus ellenzék köztársaságielnök-jelöltjétől hangzottak el az országgyűlésben. Érdemes megőrizni ezt a beszédet! Az Orbán-rendszert leváltó negyedik köztársaság alapvető céljait, feladatait határozza meg. Így a hétvégén, vasárnap talán marad egy kis idő az elmélyültebb olvasásra. A programadó gondolatokat  ezért most változtatás nélkül ajánljuk az érdeklődők figyelmébe:

"Másként van s valószínűleg még cudarabbul lesz nálunk" (Ady)

Ha igaz volna nálunk a sajtószabadság, esemény volna egy-egy sajtópör. De nálunk egyre nő a sajtópörök száma s egyre nagyobb divattá válik ütni a sajtón. Óh nemcsak kemény, szűk fejű igazságügyminiszter, junker képviselő, vad ügyész és jámbor bíró teszi ezt. A napokban egy előkelőnek nevezett publicista panaszkodva írta, hogy nagyon sok nálunk a sajtószabadság. Lehet hát csodálni, hogy nálunk szaporodnak a sajtópörök? Franciaországban igazán esemény egy-egy sajtópör. Pedig Franciaországban szokták az emberek legkevésbé titkolni egymásról való véleményüket. A radikális

A napokban párttá alakult, jobbközép irányultságú Új Kezdet össznemzeti mozgalommá kíván válni, célja, kormányzati alternatívát nyújtva, a nemzeti minimumot jelentő tizenkét pontjának végrehajtása – mondta Gémesi György, a párt elnöke a szervezet szombati bemutatkozó sajtótájékoztatóján Budapesten.

A pártelnök – aki Gödöllő polgármestere (Gödöllői Lokálpatrióta Klub), valamint a Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetője – azt mondta:

a gyűlölet szítása és politikai csatározások helyett az Új Kezdet egyesíteni szeretné az embereket az általuk helyesnek tartott célok érdekében

- hangsúlyozta.

Véleménye szerint nem lehet elősegíteni az ország morális felemelkedését, "átszerkeszteni" a gazdaságot vagy jól kezelni az egészségügyet, a közoktatást, a fiatalok kérdését, ha nem tesszük le újra az alapokat. Ez az Új Kezdet lényege – tette hozzá Gémesi György, aki

Sok dolgot el tudunk képzelni Orbán Viktorról, azt azonban semmiképpen, hogy lassan harminc éves politikai karrier után, az Európai Néppárt egykori alelnökeként, vagy akár a magyar országgyűlés EU-bizottságának volt elnökeként ne lenne tisztában az európai intézményrendszerrel.

Amennyiben azonban ezt elfogadjuk, úgy az a helyzet, hogy saját politikai céljai jegyében a magyar miniszterelnök – a műsorvezető, Kocsis Éva asszisztálásával – félrevezette pénteken a Kossuth Rádió hallgatóit.

Az interjúban Kocsis Éva felhozta az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) keddi, nem jogerős ítéletét, amely szerint a magyar hatóságok jogsértően tartottak fogva két bangladesi menedékkérőt

Március 13-án két kormánypárti képviselő törvényjavaslatot nyújtott be az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmáról, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról.

A hivatkozott rövid joganyag határozottan kimondja, hogy - ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, tájékoztató és művészeti célból történő alkalmazás kivételével - hazánkban önkényuralmi jelképet (horogkeresztet, nyilaskeresztet, ötágú vörös csillagot stb.) haszonszerzés céljából felhasználni, megjeleníteni vagy az önkényuralmi jelképpel ellátott árut vagy szolgáltatást értékesíteni tilos. Az a vállalkozás, amely ezt megszegi 500 ezer forinttól 2 milliárd forintig terjedően bírsággal sújtható, illetve az a