A Csepeli Munkásotthonban március 22-én, szerda este hét  órai kezdettel mutatják be a Mikó Isván rendezte zenés vígjátékot

Hazudni tudni kell– pláne egy pikáns francia komédiában, amelyikben a főszereplő művésznő valaha elkövette azt a könnyelműséget, hogy gyermeket szült! Nos, minden bonyodalom ebből adódik, ugyanis a felserdült fiatalember nősülni szeretne, de úgy, hogy senki ne sejtse meg, hogy tulajdonképpen kinek is a fia. Persze akad egy konkurense, aki hevesen intrikál és meglepetésére egy atya is, aki titokban, álnéven épp a híres színésznőnek csapja a szelet Ám ahogy az lenni szokott kiderül: Párizs sem elég nagy város ahhoz, hogy

MÁV-HÉV a cég neve, ami üzemelteti, BHÉV-es embléma van az elején, BKV-s matrica az oldalán, mi az? A válasz: ez lett a fővárosi HÉV. A káosz jól mutatja, hogy a HÉV-vonalak állami átvétele egyelőre nem oldott meg semmit.

A HÉV-vonalakat Orbán Viktor és Tarlós István korábbi megállapodása alapján 2016. augusztus 31-én szervezte ki a fővárosi önkormányzat a BHÉV Zrt.-be. A szétválást azért kezdeményezte a főváros, hogy az állam át tudja venni a pluszköltséggel járó agglomerációs közlekedési feladatokat is ellátó HÉV-eket. Az átadási folyamat 2016 novemberének végén zárult, és mintegy 140 millió forintba került - írja az Index.

Azt egyelőre nem tudni, mi változott a társaságnál, azt sem, hogy mennyi felújítási pénzt szánnak az 50 éves kocsikkal üzemelő HÉV-re. Az egyetlen, amit az utasok is észrevehetnek, hogy a kevésbé takarított kocsikon feltűnően elszaporodtak a grafitik. A BKK idejében ezt nem engedhette meg magának az üzemeltető BKV, mert gyorsan ment a kötbér.

Most már nem a főváros felügyeli a HÉV-eket, hanem az állam, ezért valószínűleg a kötbérezés is megszűnt. Az állapotokról a Közlekedő Tömeg blog nemrég készített egy fotósorozatot.

Reagált a MÁV:

Volt egyszer egy király, aki teljesen süket volt. Még egy régebbi háborúban történt, hogy a füle mellett sült el az ágyú, attól süketült meg. Nem hogy javult volna, egyre romlott az állapota. Nagyon elkeserítette ez. A születésnapján, mikor az üdvözlő beszédekből sem hallott semmit, azt mondta három fiának, hozzák el neki a Szépenszóló Fütyörit, attól majd megjavul a hallása...

Így kezdődik az a mese, amit nemzeti ünnepünk estéjén hallhattak volna a közrádión a gyerekek. De hiába állt ez a műsorújságban, mert – amint az mno.hu kiszúrta – Fütyöri már nem lehetett kívánatos, tán Juhász Péterék miatt. A cenzorlelkűek – olyanok, akik Pécsett is letiltották Kodály Fölszállott a páva című művét – nyilván berosáltak.

Sürgető és megkerülhetetlen, hogy a propagandaminisztériumban esti mese-ügyi államtitkárság létesüljön az

Csepelen, a Béke téri  Olvasó munkás szobornál Horváth Gyula (DK) a következő beszédet mondta el a március 15. alkalmából rendezett ünnepségen:

1848. március 15-én forradalom volt Pesten.
Maroknyi, főleg fiatalokból álló gyülekezet jelezte hangosan, hogy az a rendszer amiben élnek, számukra nem megfelelő keret. A régi kötöttségek, és megszokások nem engedték a tehetséget és a teljesítményeket kibontakozni.
Mindig a haladás útjába került egy tekintély, egy magát felkentnek érző nagyúr, aki megakadályozta az előre menetelt. Az emberek kezdetben azt hihették, hogy kis lépésekkel egy-egy dolog megmásításával, lassan is célhoz lehet érni. Az ezredéves megszokás olyan béklyót kötött rájuk, hogy nem hitték, hogy a hirtelen és gyökeres változás is bekövetkezhet. A lázadást, a felkelést az idáig tort ülő hatalom mindig leverte, ezért kellett a szikra, a bátor kezdeményező, aki magára vállalta a vezetést. A maroknyi pesti 48-as forradalmi ifjaknak kellett felnyitni a sokaság szemét arra, hogy az az út, amin eddig jártak nem járható már. Abban az esetben, ha

Majtényi Lászó így folytatta: „A legreménytelenebb helyzetben sem szabad feladni. Akkor sem, ha úgy néz ki, hogy

A KOSSUTH-DÍJ

Áder János köztársasági elnök Magyar Érdemrend nagykeresztje polgári tagozata kitüntetést adományozott:

FA NÁNDOR hajótervező és -építő, óceáni szólóvitorlázó, a Fa Hajó Kft. tulajdonosa és vezetője részére a magyar vitorlázósportot egyedülálló teljesítményével és eredményeivel nemzetközi rangra emelő legendás pályafutása, saját tervezésű és építésű versenyhajóival elért világraszóló sikerei elismeréseként;

LENKOVICS BARNABÁS, a győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszékének egyetemi tanára, az Alkotmánybíróság volt elnöke részére több évtizedes rendkívül értékes, különösen a polgári jog területén kiemelkedő oktatói és tudományos pályája, valamint elkötelezett állampolgári biztosi és alkotmánybírói szakmai munkája elismeréseként.

Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést adományozott:

Gyülekezés 14.30-tól az Operánál, a menet 15 órakor indul, majd a Nagymező utcán keresztülhaladva az Alkotmány utca Kossuth téri végénél fejeződik be. A séta végén beszédet mond Majtényi László, az ellenzék köztársasági elnök jelöltje.

A csoport felhívása kiemeli: Budapest népe pár hete ellent mondott a hatalomnak. A hatalom vita helyett hazaárulózni kezdett. Mondjunk nemet az ország megosztására, mondjunk nemet a kormány arroganciájára és az ország kifosztására. Mutassuk meg, hogy 

A Tizenkét pont volt az 1848. március 15-i pesti forradalom követeléseinek összefoglalása. Első változatát Irinyi József fogalmazta meg, március 15. reggelén a “Pilvax-kör” a Nemzeti dallal együtt elvitte Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták és plakátokon terjesztették Pesten:

Sokat beszéltek, szépet is beszéltek,
Jót is, de ebbül a hon még nem él meg,
Mert nincs rendében eljárásotok,
Ti a dolog végébe kaptatok,
És így tevétek már régóta mindig;
Látják, kik a multat végigtekintik.
Ki képzel olyan templomépitőt,
Ki a tornyot csinálja meg előbb?
És azt a levegőbe tolja, hogy
Ott fönn maradjon, míg majd valahogy
Alája rakja szépen a falat,
S legeslegvégül jőne az alap.
Ti vagytok ilyen mesteremberek,
Ezért ad a hon nektek kenyeret,
Ezért fizet szivének vérivel!
Jobbat tesz, aki semmit sem mivel.
Időt, erőt eltékozoltok, és ha
Sikert mutattok is föl néha-néha,
Csak olyan az, mint hogyha engemet
A szomjuság bánt, s adnak víz helyett
Ételt, s talán még épen olyan ételt,
Mitől szomjúságom csak jobban éget.

"- Nem ütötte meg nagyon, hogy a rezsibiztossággal járó országos ismertség és kiemelt szerep ellenére Csepel végül hűtlen lett önhöz?

- Nem lett hűtlen hozzám.

- Nem választották újra.

- Sikeres polgármester voltam, mindenkivel jót tettem..."

Ez csak egy kiragadott részlet abból, amit mindjárt teljes terjedelmében megismerhetnek olvasóink. Van abban még más is, például az, hogy Németh Szilárd újra képviselő akar lenni Csepelen, miközben olyan mint a Bourbonok: semmit sem felejtett és semmit sem felejtett. Többek között ez és még sok más kiderül Stumpf Andrásnak a mandiner.hu oldalon megjelent interjújából. A nem minden napi cikket olvasóink figyelmébe ajánljuk:

Vártuk csak vártuk, hogy végre méltóztatik megszólalni Borbély Lénárd, Csepel polgármestere, de mint oly sokszor, most is hiába'. Egy csepeli hölgy, R. É. a Facebookon fényképsorozattal számolt be azokról a megdöbbentő, de inkább borzalmas tapasztalatiról, amelyekkel Csepelen a tüdőgondozóban találkozott. Ezt írta:

"Tüdőgondozó Csepelen. Borzalmas állapot. Kinek a hatásköre, hogy tegyen sürgősen annak érdekében, hogy ez a romhalmaz helyre legyen hozva? Ne csak a terek legyenek virágosak, tiszták. Ennek az intézménynek sürgős renoválás kell!!!! Polgármester úr??????"

Így, hat kérdőjellel a bejegyzés végén. A fotóval dokumentált közérdekű kérdés - névvel címmel - több csepeli fórumon is megjelent. Több százan osztották meg az írást, rengeteg véleményt, hasonló keserű tapasztalatot fűztek hozzá. A fideszes városvezetés ügyeletes "elhárítótisztjén" kívül senki sem szólt egy szót sem. A kormánypárti önkormányzati képviselő is csak a visszafelé mutogatásig jutott el - HÉT ÉV URALKODÁS UTÁN. A hivatalos szócsőben, a csepel.hu -ban vagy a Csepeli Hírmondóban persze - a kialakult szokásoknak megfelelően - eddig egy árva szót sem szólak az egészről.

A polgármester pedig hallgat mint

Lázárék javaslata szerint akár börtönt is  kaphat a Heineken sör forgalmazója

A Miniszterelnökséget vezető miniszternek és a KDNP elnökének éppen most jutott eszébe, hogy szigorítsa az önkényuralmi jelképek kereskedelmi használata esetén kiszabható büntetést: az eddigi elzárás helyett akár két év börtön is kiszabható lenne a javaslatuk szerint.

Lázár János és Semjén Zsolt törvényjavaslata szerint tilos lenne „Magyarországon horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet haszonszerzés céljából felhasználni, megjeleníteni vagy önkényuralmi jelképpel ellátott árut vagy szolgáltatást értékesíteni”.

A fogyasztóvédelmi törvényt ennek megfelelően úgy módosítanák, hogy akár 2 milliárd forintig terjedő pénzbírság is kiszabható volna a törvénysértésért.

Ami a Csepeli Hírmondóból kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent a lapban, arról elmondjuk véleményünk

Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó c. lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Gondolja végig az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó március 9-én megjelent 5. számából:

A lap legújabb számába ismét nem fért bele egyetlen sor sem az egészségügyi, szociális feszültségekről; a csepeli közélet aktuális eseményeiről, a hónapok óta megválaszolatlan kérdésekről. Nem beszélnek például a Momentum Mozgalom sikeres népszavazási kezdeményezéséről, a budapesti olimpiai pályázat ezt követő visszavonásáról, ennek csepeli hatásáról, következményeiről és még sok minden másról sem. Az egyre hosszabb hiánylistát írásunk végén közöljük.

A lap egyes cikkeivel kapcsolatos véleményünk a következő:

Nem dicsekvésképpen mondom, de tizenvalahány évvel ezelőtt meglehetős botrányt sikerült kavarnom egy publicisztikával. Pedig mindössze annyi történt, hogy leírtam: létezik egy halapenz.hu nevű honlap, ahol az emberek kicserélik az ismereteiket, melyik orvosnak mennyit „kell” fizetni az ilyen-olyan beavatkozásokért. Minden tévé, rádió és újság rárepült a dologra, és végül akkora lett a médiazaj, hogy a tulajdonos mérgében egyszerűen bezárta a honlapot.

Érdekesnek csak az volt mondható, hogy botrány valójában nem abból lett, hogy pontosan tudható zsebtarifája van az állami rendszerben elvégzett császármetszésnek és

Gyülekezés 14.30-tól az Operánál, a menet 15 órakor indul, majd a Nagymező utcán keresztülhaladva az Alkotmány utca Kossuth téri végénél fejeződik be. A séta végén beszédet mond Majtényi László, az ellenzék köztársasági elnök jelöltje.

A csoport felhívása kiemeli: Budapest népe pár hete ellent mondott a hatalomnak. A hatalom vita helyett hazaárulózni kezdett. Mondjunk nemet az ország megosztására, mondjunk nemet a kormány arroganciájára és az ország kifosztására. Mutassuk meg, hogy

Százkilencvenhárman fagytak meg az idén télen. Az áldozatok többsége férfi. A fagyhalál legfiatalabb áldozata tizenegy, a legidősebb pedig kilencvenhárom éves volt.

2016 őszétől 2017 március elejéig százkilencvenhárman fagytak meg – közölte a Magyar Szociális Fórum (MSZF) legfrissebb összesítésében.

Februárban is azok voltak többségben, akik saját fűtetlen lakásukban hűltek ki, valamint kórházba kerülésük után, mert már nem tudtak rajtuk segíteni.

Tavaly március végéig összesen száznyolcvanhárman fagytak meg Magyarországon, tízzel kevesebben, mint az idén eddig – állapította meg az MSZF.

A nyomor és a gyomor ellenállásra, tettekre késztette a nyomorultakat az elvakult, pökhendi, erőszakos hatalmi önkénnyel szemben tőlünk több ezer kilométerre az első világháború idején, 1917. februárjában, márciusában. Már száz éve ennek. Még csak száz éve történt mindez...Különös jóslatra vállalkozott 1917 március 15-én  a Pesti Hírlap: „S bár a forradalmak természetrajza azt tanítja, hogy nincs kormányozható forradalom”, s „egyelőre Pétervárott nem a nép forradalma győzött, nem a kenyér és a béke hullámai kerekedtek felül”, de a tömegek „nem érzik a különbséget a nép forradalma s a duma forradalma között”. Így „a hároméves háború szenvedéseibe belekeseredett milliók valamivel tovább is mehetnek, mint a duma gondolja”. A cikkíró hozzáteszi: „Ami eddig történt, még nem forradalom, inkább államcsíny, de ami belőle érlelődhetik, az végső eredményében mégis csak a béke ügyének fog használni…”

A magyar napi sajtót olvasva, a médiát fogyasztva úgy látszik, szinte senki sem akar vagy csak nagyon kevesen akarnak tudomást venni arról, hogy száz évvel ezelőtt világtörténelmi fordulat kezdődött a cári Oroszországban. A HVG-ben Szegő Iván Miklós így ír a történtekről:

Életének 92. évében szombat hajnalban elhunyt Kovács András filmrendező, Kossuth-díjas, kétszeres Balázs Béla-díjas érdemes és kiváló művész, közölte a család az MTI-vel. Legismertebb filmjei a Nehéz emberek, a Hideg napok, a Falak, A ménesgazda, A vörös grófnő és az Extázis 7-től 10-ig voltak.

Kovács András 1925 júniusában született a Romániához tartozó Kendén, később pszichológiát, szociológiát és esztétikát tanult Kolozsváron, a Bolyai Egyetemen, majd Budapesten a Pázmány Péter Egyetemen. 1946-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán folytatta tanulmányait, négy évvel később diplomázott.

Első játékfilmjét 1960-ban rendezte Zápor címmel, valamint Bessenyei Ferenc és Bara Margit főszereplésével, majd ismertté az 1964-es Nehéz emberek című filmjével vált, amivel elnyerte

Ma még hihetetlennek látszik, hogy győz a józan ész, és elkezdik a csepeli HÉV vonalának meghosszabbítását Szigetszentmiklós, de legalábbis a kerületi lakótelepek felé. Egyelőre itt a kézzel fogható, tömény valóság: a HÉV csepeli végállomása...

A 2024-es budapesti nyári olimpiai pályázat visszavonása óta a legnagyobb kavarás a csepeli HÉV ügyében van. Egy-két hét alatt több, egymásnak ellentmondó hír és híresztelés látott napvilágot. A Fidesz-kormányzat és a főváros vezetése érzi, a csepeliek a tűrés határára értek, ezért produkálni, de legalábbis mondani kell valamit. Egyelőre összevissza beszéd van. A legújabb információk végre egy illetékest pótló embertől a következők:

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. tervezői pályázatot írt ki a ráckevei (H6-os) és a csepeli (H7-es) HÉV fejlesztésére és meghosszabbítására. Az építkezés legkorábban 2019-ben kezdődhet el - mondta el az MTI érdeklődésére a vállalat kommunikációs igazgatója.

Ezt már olvastuk, hallottuk, az újdonság most jön:

Loppert Dániel közölte: jelenleg a megvalósíthatósági tanulmány beszerzése tart. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a ráckevei (H6-os) és a csepeli (H7-es) HÉV fejlesztését, illetve meghosszabbítását a többi között a forgalmi adatok, a lehetséges nyomvonalak, a műszaki tartalom és a költségek figyelembevételével. Több nyomvonaltervezet is lehetséges - jelezte.

Elmondta: a tanulmány vizsgálni fogja a ráckevei HÉV meghosszabbítását a Boráros térig, valamint a csepeli HÉV meghosszabbítását egy megállóval déli irányban. Ennek az a célja

Mondhatnám nyeglén. Mondjuk úgy, hogy az iskola írni, olvasni, számolni, de legelébb is gondolkodni, önállóan információt szerezni tanítsa meg a gyereket.

A nemzeti identitás nem olyasmi, mint a Pitagorasz tétel, azt nem lehet beilleszteni a tantervbe, még akkor se, ha az "nemzeti". Az felépül, formálódik, miközben a gyerek lépésről lépésre megismeri hazája fordulatokban gazdag történelmét, megismerkedik irodalmával, tudományával és művészetével.

De mondhatnám komolyan is. Hangsúlyozva, hogy bár a jelen rezsim szemében én minimum hazaáruló vagyok, tisztelettel jelentem: nagyon is fontos nekem a magyarságom. Az a nemzeti identitásom, amely sváb, dalmát és partiumi magyar őseim hagyatékából leszűrődve összeadódik fél évszázados saját tapasztalásommal. A legvidámabb barakk kisúttörői büszkeségével, a gimnáziumban megtanult gyakorlati liberalizmussal, az egyetemistaként megélt rendszerváltás mindent megváltoztató eufóriájával és a felnőttként elért európai polgársággal.

A regnáló hatalom szemében persze