HARMINC MILLIÁRDOT VETTEK EL A CSALÁDOKTÓL

A vizsgált települések csaknem hatodán egyszerűen eltörölték a lakhatási támogatást, s ahol maradt ilyen, ott is kevesebbet adnak. Más segélyezési formák esetében is ­hasonló a helyzet: vagy megszűntek, vagy csökkentették a juttatást. A feladatok egy részét nyögő önkormányzatok szerint az állam harmincmilliárd forintot vont ki a rendszerből.

A korábban az állam által folyósított lakhatási támogatásban csaknem ötszázezer család részesült, és az a havi három-négyezer forint sokak számára azt jelentette, hogy legalább a villanyszámlát rendezni tudták.
A segélyezési rendszer átalakítása miatt azonban kétharmadával kevesebben kapnak támogatást, amelynek folyósítását több esetben vitatható feltételekhez köti

Az Index információi szerint nem érkezett meg Magyarországra a márciusban esedékes BCG, vagyis tuberkolózis elleni oltásszállítmány, és gyártási problémák miatt egyelőre nem tudni, mikor pótolják a készletet.

A BCG-oltás Magyarországon kötelezően beadandó minden kórházból kikerülő újszülött számára. Ezzel az oltással lehet ugyanis megelőzni csecsemőket és kisgyermekeket megtámadó mycobaktérium (a tbc kórokozója) által okozott gennyes agyhártyagyulladást és a miliáris (egész testre kiterjedő) tbc-fertőzést.

Az 1954 óta működő oltási rendszer most a gyártói kapacitás problémái miatt került veszélybe. Magyarországhoz hasonlóan a balti országokban is kötelező az újszülöttek oltása, mivel a betegség – főként – a rossz szociális körülmények között élők, a hajléktalanok, a menekültek és a mélyszegénységben élők között továbbra is jelen van. Mivel Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a tbc nem jelentett kiemelt problémát, évtizedeken át hanyagolták a BCG-oltás népszerűsítését.

Az elmúlt években viszont az Afrikából és a keleti régióból érkező emberek jelentős számban hozták be a betegséget Európába. A megnövekedett vakcinaigényt két európai gyár (Bulgária, Dánia) technikai fennakadások miatt nem tudja ellátni megfelelő módon.

Németh Szilárd a háttérben kavar, és keres fogást a csepeli közéletben, közben tiszteletre méltó embereket hoz méltatlan helyzetbe

Nincs semmi bajom Rácz Lajossal. Nagyszerű sportoló volt, komoly hazai és nemzetközi eredményeket ért el, és most is a sportért, azon belül a birkózókért dolgozik. Mesteredzőként, a Magyar Birkózó Szövetség elnökségi tagjaként. Kívánom, hogy még sokáig szolgálja a magyar sportot, amelynek szüksége van rá.

Ami miatt most mégis írok róla, az a részére megítélt Csepel Díszpolgára kitüntetés átadásakor elhangzott néhány méltató mondat, amelyet a csepel.hu-n olvastam. A július 19-én megjelent írás szerzője a következőket írta:

Azon a kerítésen, amelyet a magyar kormány azért épít a szerb határon, hogy feltartóztassa az általa „illegális bevándorlóknak” nevezett migránsokat - valójában legfőképp menekülteket -, a hírek szerint pengék is lesznek. A beépített kések – úgymond – jócskán megnehezítik majd az átjutást.

Ezt a sajtóértesülést eddig senki nem cáfolta. Vagyis a kormányzat nem szégyelli a dolgot, esze ágában sincs lemondani erről a tökéletesen haszontalan, viszont annál viszolyogtatóbb, barbár „megoldásról”, mert az pontosan beleillik abba a propaganda-hadjáratba, amit belpolitikai használatra folytat a menekültek ellen. Nyilván arra számít, hogy mindazok, akiknek legrosszabb ösztöneikből fakadó indulatait már eddig is sikerült ezzel a hecckampánnyal felkorbácsolni, nemkülönben lelkesen üdvözlik a pengék beépítését is. Hiszen ez a párját ritkító „műszaki” gondosság arra vall, hogy a kormány komolyan veszi a feladatot:

Kalocsai Imre karikatúrája

Nagyképűen, a hatalom magaslatáról, válasz nélkül söprik le az  ellenvéleményt?

AMI A CSEPELI HÍRMONDÓBÓL KIMARADT, AZT MI KÖZZÉTESSZÜK 

Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó c. lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Gondolja végig az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó július 16-án megjelent 14. számából:

1) A cikk címe: Csepelt érintő törvényeket fogadott el a parlament

A cikkel kapcsolatos megjegyzéseink, kérdéseink:

> „…Szabó Szabolcs Csepel egyéni képviselője egyiket sem támogatta, míg Németh Szilárd…minden témában igennel voksolt.” Csak nem képzelik, hogy Németh Szilárd, aki csak a Fidesz listájáról került a parlamentbe, nemmel szavazna bármire is, amit a Fidesz vagy esetleg ő maga terjeszt be?

> „Az illegális bevándorlás megállítása” alcím alatt megfogalmazott „ideiglenes biztonsági határzár” ügyében hozott parlamenti döntésről ír a Csepel.hu mögé bújt szerző. Csak azt felejtette el megjegyezni, hogy a közvélemény kutatás szerint, a válaszadók 56 %-a szerint ne épüljön meg a kerítés, 67 % eleve alkalmatlannak tartja a kerítést az ügy megoldására és a többség szerint a kerítés „inkább figyelemelterelés, és célja nem a menekültek megállítása.” A Publicus Intézet szerint

Azt feltételezni – miként a honi futballszövetség teszi -, hogy a kevesebb televíziós meccsközvetítés több szurkolót irányít a stadionokba, képtelenség. Akárcsak az, hogy két nappal az élvonalbeli bajnokság új idényének rajtja előtt a sportág rajongóinak fogalmuk sem lehet arról, láthatnak-e NB I-es meccseket azon a csatornán, amely évek óta közvetít, és a találkozókon túl elemzőműsorokat, illetve gólösszefoglalót is sugároz. Képtelenség továbbá, hogy a jogokért milliárdokat fizető két csatorna csütörtökön tárgyal arról, mi lesz a menetrend szombattól.

De haladjunk csak tovább! Muszbek Mihály, a profinak mondott magyar labdarúgásért olykor Don Quijoteként harcoló sportközgazdász kimutatásai szerint a közvetési jogokért idényenként több mint három és fél milliárd forintot fizető Sport Televízió és a köztévé egy évadban ötvenszer annyi nézőt ültet le a képernyők elé, mint amennyi a helyszínen szurkol. Az utóbbi szám 603 ezer, az előbbi 31,5 millió. Képtelenség ezt figyelmen kívül hagyni. Idehaza bántóan semmi sem utal arra, hogy

A csepeli ACTUAL Profil– és Ablakgyártó Kft. gépkezelőt keres.

Feltételek:

• Gépipari szakmunkás végzettség
• Targoncavezetői engedély

Jelentkezni Dési Gabriellánál lehet a 06-30-992-6555-ös telefonszámon, illetve, e-mailen - desi.gabi@actual.hu - keresztül. (ittlakunk.hu)

Van annak különös bája, hogy a magyar titkosszolgálatok olyan olasz cégtől vásároltak megfigyelési és lehallgató szoftvereket, melyet a minap úgy feltörtek, mint a sicc. És tele a net a lopott adatokkal. Ennyit a vállalat megbízhatóságáról, és a hazai illetékesek óvatosságáról, akik százmilliókat öltek ebbe. (Nem is olyan régen egy másik beszállítójuk adatait is kirakták a netre a hekkerek, és a teljes világ hírszerző társadalma röhögött rajtunk, mert kiderült a levelezésünkből: még használni sem tudjuk, amit vettünk. Mint az egyszeri ügyfélszolgálatosnál: nem megy a számítógépem. Bedugta a konnektorba? Ja, nem.)

Az meg csak mazsola, hogy kiderült:

Itt az ideje lakatot tenni a hűtőszekrényre, mielőtt az állam minden háztartásba berombol, és kicseréli a dobozos tejet, vagy beteszi a frigóba a banánt, hiába mondjuk, hogy annak nem ott van a helye. A csatornák átsorolása után csak arra tudunk gondolni, hogy ez lesz a következő lépés.

Noha a szolgáltatók mindent megtettek, hogy idejében értesítsék a tévénézőket, sokakat meglepett, amikor július 1-jén nem a megszokott csatornáikat találták a megszokott helyeken.
 
A vonalak izzottak, az emberek mérgesek voltak, az ügyfélszolgálatosok pedig valószínűleg jobban ismerik mostanra a hazai távirányítópiac gombelosztási rajzát, mint a saját személyigazolványukat.

A kapcsolgatásra kárhoztatott tévézők átka azonban rossz irányba szállt, most ugyanis nem az történt, hogy az összes műsorszolgáltató, tenyerét gonoszan dörzsölgetve, egyszerre találta ki, mivel tegyen keresztbe a jónépnek, ők is csak egy új jogszabályt követtek.

Csepel – Nem feledik el a hét éve elhunyt Kolonics Györgyöt (†36) a barátok, sportolók. Az olimpiai bajnok tiszteletére rendezett evezésen ismét több százan gyűltek össze.

Fáklyák gyúltak a Duna vízén ringó hajókban és talán gondolatban mindenki feltette a kérdést, hogy miért?
Kolonics György 2008. július 17-én hunyt el tragikus hirtelenséggel a csepeli kajak-kenu telepen. A sportoló a pekingi olimpiára készült, amikor edzés közben a hajóban rosszul lett és megállt a szíve.

- Mitől függ, hogy az utókor középszerűnek, feledésre ítéltnek vagy klasszikusnak ítél egy költeményt?

- A líra a legszubjektívabb műfaj. Az, hogy melyik vers marad időtálló, attól is függ, hogy az aktuális üzeneten kívül van-e bármi egyetemes mondanivalója, amely értéket képvisel. Vagyis túl kell mutatnia azon az eseményen, amely létrehívta, az örök érvényesség jegyében kell sugároznia. Ha közszolgálati líráról beszélek, Petőfi Sándor jó példa. „Európa csendes, újra csendes, /Elzúgtak forradalmai…”, amikor ez írta a szerző 1849 januárjában, a szabadságharc elveszni látszott. A téma nem, de a szabadság ügyét féltő hevület, a tehetség, az egyetemesség örök. Lehet írni egy munkás tevékenységéről

Charli-koncert a Szent Imre téren, Csemer Boglárka fellépése Királyerdőben

Elment Ferenczi Krisztina, Magyarország legnagyszerűbb újságíróinak egyike, aki a legkorszerűtlenebbül tudott a legkorszerűbb lenni. Az újságíró, aki mintha csak előző életéből hozott hivatását, a színészetet teljesítette volna ki, magára húzta szerepét, megismerte, fölvette és elsajátította annak legfontosabb karakterjegyeit, próbálgatta így, próbálgatta úgy, amíg csak rá nem lelt az idealizált figurára – mert tudta, hogy milyen az igazi újságíró, az igazi, amelyik nem alkuszik és az általa hitt igazságot írja mindenáron –, és amikor már megvolt a szerep, átitatta önmagával, saját karakterjegyeivel, a kitartással, a szívóssággal, a kérlelhetetlen hittel, hogy mindenkinek joga van egy jobb élethez, viszont senkinek nincs joga ahhoz, hogy megalázzon másokat.

Egy idealizált szerepet töltött meg élettel, önnön életével, hitével és tisztességével, és így vette föl a harcot a világ ellen, amely eleve elrendeltetettnek akarja tudni azt, ami nem válhat azzá, mert az ember és isten elleni vétek volna, és előszeretettel alázza meg azokat, akiket szeret eleve elrendeltetett sorsúnak hinni.

Ferenczi Krisztina a hatalomról írt. A hatalom természetrajzát fogalmazta meg minden egyes írásában, azt, hogy miként gyűr maga alá mindent, és hogyan tiporja el azokat, akiket mégsem tudott maga alá gyűrni. Azt rögzítette, hogy

Két nagy szakszervezeti konföderáció már támogatja a vasutasok kezdeményezését, amelynek célja, hogy negyven évnyi munkavégzés után ne csak a nők, hanem a férfiak is nyugállományba vonulhassanak. Ha összegyűlik a kétszázezer aláírás, valamikor a jövő év első felében népszavazás lehet erről.

Elkezdődött az aláírásgyűjtés  a „40 év munka=nyugdíj" szlogennel meghirdetett népszavazási kezdeményezésben, amelynek célja, hogy elérjék: ennyi szolgálati idő után a nőkhöz hasonlóan a férfiak is nyugállományba vonulhassanak – jelentette be egy hétfői sajtótájékoztatón Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezete ügyvivő testületének tagja. Ő az aláírásgyűjtő ív hitelesítését még valamikor április elején kezdeményezte a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), de a testület akkor a referendumra – miután álláspontja szerint a költségvetést közvetlenül érintő kérdésről van szó – nemet mondott. A Kúria másként látta, és a választási bizottság határozatát felülírta.
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nyugdíjjogszabályok megfelelő módosításával a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől a férfiak számára is tegye lehetővé Magyarországon a nők számára biztosított kedvezményekkel történő nyugdíjba vonulás lehetőségét?" – ez szerepel az aláírásgyűjtő íven. Bodnár elmondta, aki lehúzott negyven évet, annak ennyi idő után nemtől függetlenül biztosítani kell a visszavonulás lehetőséget.

Kezembe került egy spanyol bulvárlap, amelyben az európai emberek boldogság-szintjét elemzik. Egy hosszú táblázatot készített az Eurostat, amelyben gondosan felsorolják mind a 27 uniós tagországot, és az ott élők boldogság-szintjének megfelelő rangsorba állítják.

Sem mi, sem a spanyolok nem nagyon vitézkedünk ebben. Abban semmi kivetnivalót nem találnak az ibériaiak, hogy ők a kontinens boldogtalanabbjai közé tartoznak és a lista élén a svájciak feszítenek, a svédek meg a finnek társaságában. Spanyolország csak valamivel marad el az uniós átlagtól, mi pedig hajszálnyival előzzük meg a görögöket meg a bolgárokat.

Kicsit pironkodtam, de

BORBÉLY LÉNÁRD FÖRMEDVÉNYE  KÍSÉRŐVEL, JÓZANUL MEGKONTRÁZVA

Ezek tényleg hülyének nézik a csepelieket! – vélem a csepel.hu-n, 80 perccel a szerda reggeli rendkívüli képviselő-testületi ülés után megjelent „Tovább színesedik a csepeli kulturális élet – közlemény” című polgármesteri írást olvasva. Nem a fideszes testületi döntés – a Csepeli Munkásotthon Alapítvány alapítói jogai átvételének kezdeményezése –, váltotta ki belőlem a kezdő mondatot. Tőlük nem lehetett mást várni, ők ilyenek. Nekik az a csepeli, amit ők annak mondanak, illetve amit ők irányítanak.

A közleménynek szánt förmedvény egyes mondatai háborítottak fel. Eddig sem voltam feldobva a „Borbély Lénárd Csepel polgármestere” aláírással készült nyílt levelektől, közleményektől, ez a mostani csak tovább erősítette véleményem: Borbély Lénárd az, aki hülyének nézi az embereket. Néhány példa az általa jegyzett közleményből:

HORVÁTH GYULA ÍRÁSA:

A Munkásotthonnak annyi! (Erről szineskedik szócsöveiben a fideszes Borbély Lénárd polgármester)

Ma reggel hétkor a csepeli képviselő-testület Fidesz többsége (Németh Szilárd vigyázó szemei előtt) megszavazta azt az előterjesztést, ami a Munkásotthon önkormányzati tulajdonba vételét jelenti.
Nem is maga a döntés a legnagyobb baj! Erre módot ad a maguk kreálta törvénykezés. A legnagyobb baj, az, hogy úgy tesznek, mintha nem is értenék, hogy valójában mit is cselekedtek!

Nagy bajt csináltak! Csepel immár alig létező függetlenségének egyik utolsó bázisát törték derékba.
Nem hihetjük ugyanis azt, hogy

Ma reggel hét órára rendkívüli képviselő-testületi ülést hívott össze Borbély Lénárd polgármester. A csepel.hu-ra, tegnap délelőtt 10 óra 39 perckor feltett meghívó szerint, a téma ismét a Csepeli Munkásotthon Alapítvány alapítói jogának megszerzése.

Mint ismeretes, Németh Szilárd, a Fidesz Csepelen egyéni képviselőként megbukott listás országgyűlési képviselője által beterjesztett Lex Munkásotthon törvénymódosítást a parlamenti fideszesek július 6-án elfogadták. Borbély úr most már gyorsan dűlőre akarja vinni a dolgot, nehogy újabb tüntetések, fáklyás felvonulások zavarják meg nyári nyugalmát. Javaslata szerint a testület az alapítói jogok gyakorlójának a Csepeli Városkép Kft-t jelölje ki, amelynek

Saját és elődje uralkodásához  méltón, vagyis gyáván, alattomosan, a saját hatalmától is megrészegülve. a csepeliek valódi részvételét kizárva, szerda reggel hét órára, a Szent Imre téri polgármesteri hivatalba hívott össze rendkívüli képviselő-testületi ülést Borbély Lénárd XXI. kerületi polgármester. Állandó tettestársaival együtt Rezsiszilárd agyrémét kívánják a megvalósítás felé lökni.

A Csepeli Munkásotthon sorsát  szeretnék megpecsételni. Szerda reggel a gombnyomogató Fidesz-mamelukok áldásával akarja rátenni a kezét a Csepeli Munkásotthonra Rezsiszilárd, Ittasborbély és Gumigerincvida. 

A Munkásotthont megkaparintani óhajtó szándékot rögzítő  előterjesztés ITT OLVASHATÓ. A gyáva banda csak ma , kedden10 óra 15 perckor merte feltenni a tervet, amit holnap, vagyis szerdán reggel hétkor, napfelkelte után pár órával akarnak végrehajtani.... (anzágo)

INTŐ JEL A KERÜLET MAI FIDESZES URAINAK, REMÉNY ÉS LEHETŐSÉG A CSEPELI BALOLDALIAKNAK

Olvastam a csepeli fideszes szócső által közzétett „gyorshírt”: a fideszesek a parlamentben egy héttel ezelőtt megszavazták a Csepeli Munkásotthon Alapítványt érintő Lex Munkásotthon törvénymódosítást, amelytől azt várják, hogy rátehessék  a kezüket a 95 éves intézményre. A hír idézte fel bennem a következőket:

:„A Munkásotthon Szövetkezet és maga a Csepeli Munkásotthon  fennállása alatt mindig a csepelieket szolgálta. Ezért is volt fontos a jobboldal helyi politikusainak, már kezdetektől fogva, hogy rátegyék a kezüket. Az átadást követő évben, 1921-ben már-már sikerült:  Az erzsébetvárosi lakáshivatal …Csepel községnek ítélte oda a Munkásotthon helyiségeit. 1922. január 9-én az alispán a helyi jobboldali erők unszolására rendőrökkel akart érvényt szerezni a jogtipró határozatnak. Amikor ezt a gyár dolgozói megtudták, valamennyien abbahagyták a munkát, az otthonhoz tódultak. Fekete volt az otthon környéke az emberektől. Olyan egyöntetű és félelmetes volt a munkások tömegtüntetése, hogy az elemi erejű felháborodás meghátrálásra kényszerítette a rendőröket és Koncz főjegyzőék kénytelenek voltak lemondani a munkásotthonról.”

 Kilencvenöt év kellett hozzá, hogy a XX. század 10-20-as éveinek csepeli, és Csepel környéki munkásmozgalmának szociáldemokrata szervezetei, a szakszervezetek és más helyi munkásszervezetek anyagi áldozatvállalásaiból, és a csepeli munkások téglajegyeiből épült Csepeli Munkásotthon, a magyar és a csepeli baloldal egyik utolsó fellegvára, törvénymódosítással ugyan, de esetleg a jobboldal „kezébe” kerülhessen.

Az intézmény építése