Információink szerint, elbocsátották a polgármesteri hivatal aljegyzőjét, Kernné dr. Kulcsár Dórát és a hivatal négy munkatársát.

Hogy a választás eredménye és az elbocsátás között van-e szoros összefüggés, nem tudjuk. Mindenesetre érdekes, hogy az aljegyző asszony még Németh Szilárd polgármestersége idején, 2011-ben került kinevezésre, s most három és fél évi munka után, Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) polgármester (képünkön) egyetértésével, felmentették. Vajon miért? Más aljegyzőt akar látni a hivatalban az új polgármester?

Lehetséges, hogy az aljegyző, aki a jegyző vezette hivatalban a jegyző helyettese is volt, és ez alatt az időszak alatt jelentős munkát végzett, a polgármester-váltás első áldozata? Négyen máris osztoztak a sorsában? Lesz még több is?

Ha a kormány 2015. évi költségvetési tervét elfogadja a parlament, s nincs kétségünk, hogy határidőre elfogadja, ha Orbán Viktornak és munkatársainak a  köztisztviselőket érintő minapi megjegyzéseit, mi szerint túl sok az országban a köztisztviselő, értékeljük, akkor igen, további elbocsátások várhatók a csepeli Polgármesteri Hivatalban is.

Igen, idáig tartott Borbély Lénárd választási kampányban hangoztatott jelszava, „folytassuk közösen!” 

Pedig négy évig olyan jól működött. A magánnyugdíjak elrablását el lehetett nevezni a nyugdíjak megvédésének, és a nép bevette. Az adóforintjainkat eltőzsdéző állam elhíresztelhette a nyugdíjalapokról, hogy eltőzsdézik a pénzt, és a nép bevette. A gazdagokat gyarapító és a szegényeket megsarcoló egykulcsos személyi jövedelemadót el lehetett nevezni igazságos közteherviselésnek, és a nép bevette. A „tandíj” szót föl lehetett váltani „önköltséges képzéssel”, és a nép elhitte, hogy nincs tandíj. A „megszorítás” szót száműzni lehetett a magyar nyelvből, miközben a második Orbán kormány hatalomra kerülése óta (a teljesség igénye nélkül):

Vasárnap 18 órára a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Széchenyi utcai székházához tüntetést szervez az 1000 milliárdan a tisztességes adózásért elnevezésű Facebook-csoport, amely Vida Ildikó NAV-elnök és az USA-ból kitiltott NAV-vezetők lemondását követeli.

"Vida Ildikó a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke beismerte, valóban kitiltották az Egyesül Államokból és erről a kormány is tudott!" – írta a csoport a Facebookon a NAV-elnök szerdai interjújára hivatkozva. 

Ebben az adóhatóság vezetője azt mondta, jelezte egy kormányzati illetékesnek a kitiltását, bár nem árulta el, kinek. Kétszer is megismételte viszont a lapnak, hogy a kormány tudott az ügyről.

"Elég volt a korrupt vezetőkből és a folyamatos hazugságokból, Vida Ildikónak le kell mondania!" – tették hozzá a tüntetés szervezői. "Gyere el vasárnap és mutassuk meg, ennek az országnak elege van a korrupcióból!"

Tisztelt Csepeli Lakosok! 

2014. november 7-én (pénteken) a Csepel Plaza földszintjén (1212 Budapest, II. Rákóczi Ferenc út 154-170.) 14.00 és 18.00 óra között véradás lesz.

Személyi igazolvány, lakcímkártya és eredeti TAJ kártya szükséges a regisztrációhoz.

A véradást megelőzően javasolt bőségesen étkezni és sok folyadékot fogyasztani.

Közös amerikai és magyar érdek a stabilitás, amelyhez társadalmi párbeszédre van szükség – nyilatkozta lapunknak az USA budapesti nagykövetségét vezető André Goodfriend ideiglenes ügyvivő.

A diplomata maga is meglepődött, amikor egy folkzenei esten énekelve hirtelen az érdeklődés középpontjában találta magát. Szerinte az Orbán-kormány könnyedén eljárhatott volna korrupciógyanús ügyekben az amerikaiaktól kapott információk alapján, de Magyarországon elmarad a felelősségre vonás.

A kitiltottak száma még változhat. 

A teljes interjú ITT OLVASHATÓ

Az adóhatóság (NAV) elnöke kitálalt, legalábbis részben...

Vida Ildikó (képünkön), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke beismerte, hogy azok közé tartozik, akiknek megtiltották, hogy az Amerikai Egyesült Államokba beutazzanak. Vida Ildikó a Magyar Nemzetnek adott interjút.

A NAV elnöke arról is beszélt az interjúban, hogy a kormány illetékesének jelezte a kitiltás tényét, vagyis a kormány tudott az egész ügyről.

Vida az eljárást - amely őt az ötvenes évek koncepciós pereire emlékezteti - példátlannak nevezte az interjúban. Szerinte aljas támadás célpontjává vált, mert soha semmilyen korrupciós ügynek nem volt részese. Lemondani nem fog, mert az olyan, mintha beismerné a vádakat - jelentette ki.

Vaskos kommunistázás és a baloldali pártok „kigolyózása” jellemezte a csepeli képviselő-testület (kt) alakuló ülését. Szubjektív beszámoló egy újdonsült képviselő szemével. (A képen háttérben, a sötét zugban Németh Szilárd a fő-kommunistázó)

Megtartotta alakuló ülését a csepeli önkormányzat képviselő-testülete. Az ünnepség a Szent Imre téri országzászlónál kezdődött, ahol átvehettük képviselői megbízólevelünket, majd esküt tettünk. Ezután következett Németh Szilárd leköszönő polgármester beszéde és a város kulcsának átadása. Nem egészen értettem, hogy mire utalt, amikor megemlítette az ülést megelőző egyeztetéseket, de úgy tűnik, valami nagyon felbosszanthatta, mert ebben az ünnepélyes pillanatban sem átallott egy veretes kommunistázást előadni. 

Margitai Ági Kossuth- és Jászai Mari-díjas, kiváló és érdemes művész 77 évesen rövid, súlyos betegség után november 4-én otthonában, szerettei körében elhunyt. Csaknem hatvan éve volt a pályán, számtalan filmben és színházi előadásban megcsodálhattuk kifogyhatatlannak tűnő energiáit.

Néhány napja jött hír, hogy Margitai Ági súlyos beteg. Amikor először meghallottam nem akartam elhinni. Vele kapcsolatban ez egyszerűen nem volt hihető. Nyáron láttam utoljára színpadon, Szentendrén, Anat Gov Happy Ending című darabjának a premierjén. Ma egészen elképesztő leírni, de egy rákbeteg nőt játszott. Mint kiderült, őt is a gyilkos kór támadta meg néhány hete. A Margitai Ági által megszemélyesített nő súlyos betegen is ragaszkodott az életéhez, a többiekben is ő tartotta a lelket. Ez civilben is jellemző volt rá. Hatalmas lelkiereje volt és úgy tűnt kifogyhatatlan energiái örökké tartanak. Hozzátartozói mesélték, hogy amikor megtudta, hogy gyógyíthatatlan beteg, akkor azt mondta: „a tragédia az, ha egy fiatalember beteg, tudtuk, hogy az élet nem tart örökké. Nekem csodálatos életem és pályám volt, rengeteg örömmel és ez nagyon nagy ajándék."

Soha nem engedte meg magának, hogy keseregjen. Szeretett küzdeni, imádott dolgozni, neki tényleg az élete volt a színház és a film.

Életének 73. évében elhunyt dr. Wesniczky Béla főorvos fogszakorvos, a csepeli egészségügyi ellátás legrégebbi munkavállalója. Csepelen kezdett el dolgozni 1964-ben és nyugdíjasként, élete végéig ellátta betegeit a Tóth Ilona Egészségügyi Szakszolgálat rendelőjében. Néhány héttel ezelőtt, október 11-én vehette át a Csepel Örökség díjat, amelyet a csepeli önkormányzat adományozott részére a hosszú évtizedeken át nyújtott magas színvonalú orvosi tevékenységéért.

Dr. Wesniczky Béla 1941-ben született Budapesten, majd egészen fiatalon, 1964-ben kezdett el dolgozni fogszakorvosként a csepeli rendelőintézetben. Kiemelkedő szakmai munkájára tekintettel hosszú ideig a fogászati osztály osztályvezető főorvosaként végezte tevékenységét. Miután 2005 óta a fogászati rendeléseket vállalkozói formában folytatják, a Népegészségügyi Intézet megbízásából a kerület fogászati ellátásának szakmai felügyeletét látta el.

Kollégái emlékezete szerint gyakran emlegette azt a fiatalkori vágyát, hogy legalább egy nappal tovább dolgozzon, mint az az idős szemész orvosnő, aki ötven esztendeig látta el betegeit Csepelen. A vágya teljesült, hiszen idén augusztusban volt ötven éve annak, hogy a csepeli rendelőben kezdett dolgozni. Olyan jól senki nem ismerte a betegeit, mint ő, mert generációk sorának óvta az egészségét. A munkahelye szinte az otthona volt, mert szívügyének tekintette az emberekkel való foglalkozást.

Kedvenc blogomon olvastam az Ami a Csepeli Hírmondóból kimaradt… c. sorozat újabb számát.  (csepeliek.blog.hu, 2014. október 27.) Az írás egyik része, a Csepeli Hírmondóban megjelent „Hungarikumok és csepeli büszkeségek-…”c. cikkel, illetve annak egyik részével, az október 11-i „kampányrendezvényen” kiosztott kitüntetésekkel foglalkozott. Érdekelt a téma. A csepel.hu-n rögtön meg is kerestem a csepeli díszpolgárok listáját. Kutakodásomat a következőkben foglalom össze, előrebocsátva, hogy csak a Csepel Díszpolgára címmel kitüntetettek névsorát tekinthettem át.  A 2011-ben alapított, Csepel Örökség kitüntetéssel elismertekről és a Csepel Szolgálatáért díjazottakról ugyanis nem találtam semmilyen nyilvántartást az önkormányzat honlapján. Őket kevésbé becsüli a csepel.hu szerkesztője.

A Csepel Díszpolgára címet rendszerváltás után az első képviselő-testület alapította meg. A 2/1993.(I.26.) sz. rendelet 2. §. (1) bekezdésében ez olvasható: „Csepel Díszpolgára cím adományozható a település érdekében végzett kiemelkedő eredményességű, maradandó értékű, közmegbecsülést kiváltó tevékenység elismeréseként.”

Azóta huszonegy év telt el. Hetvennyolcan, évente majdnem négyen kaptak Csepel Díszpolgára kitüntetést. A 2010-es önkormányzati választásokig, 17 év alatt, 36-an, évenként maximum két fő, míg az utóbbi négy évben 42-en kapták meg Csepel legmagasabb elismerését.

Megcsal az emlékezet: mintha időtlen időkig kellett volna várni, hogy ideérjen a film, pedig 1964-ben mutatták be, és már ’68-ban játszották a magyar mozik.

Ma nemhogy négy évet, de négy hónapot sem bírna ki senki. De akkor ez is csodaszámba ment, örültünk, hogy utólag láthatjuk, ahogy a rajongók megrohamozzák a Beatles tagjait.

És tessék, ötven év után itt a felújított változat: a technika lehetővé teszi, hogy szebb legyen a kép, ezerszer jobb a hang. De akkor is, eltelt ötven esztendő, sem a történet, sem a zene nem lett más. Lennon és Harrison rég meghalt már, McCartney és Ringo maga mögött hagyta a megénekelt 64 éves kort, tiszteletre méltóan hozzáöregedett a királynőtől kapott lovagi címéhez.

Miközben az ország Orbán Viktor internetadós meghátrálása után az internetadó elkötelezett propagálóján, Németh Szilárd pofára esésén mulatozik, a bukott politikus Csepelen királlyá kente fel saját magát.

Az egy hete lezajlott tüntetések után különösen jól csengenek Szilárd király szavai itt a XXI. kerületi királyságban.  

Azt mondja a magát már uralkodónak képzelő Orbán-szolga: „a Fidesz elsősorban a hűség, a jóhiszeműség, az őszinteség, a becsületesség és a lelkiismeretesség gyűjtőfogalma.”

Meg kell a szívnek hasadni.  Az alábbi szövegrészletek olvasásánál is a meghatottság fojtogatta torkunkat (nem volt a közelben a rezsibiztos):

A XXI. század második évtizedében tovább nőtt hazánkban a szegénység. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 3,3 millió honfitársunk, a lakosság 33,5 %-a tartozik a szegények, a társadalmi kirekesztettek körébe, miközben a kormány a nemrég benyújtott költségvetésében tovább akarja csökkenteni a szociális juttatásokat, kiadásokat.

A növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, hátrányok kiegyenlítésén sokan dolgoznak az országban. Az egyházak, a civil szervezetek mellett, a több tízezer főt kitevő szociális munkások szerteágazó hálózata is tevékenyen hozzájárul a társadalmi feszültség, a milliókat érintő kilátástalanság enyhítéséhez.

Mindazokért, akik elzárkóznak a jótól,
Akik nincsenek itt, s nem is értenének a szóból,
Aki barát, de lehet még ellened is,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.

.............

Mindazokért, kik ma egyedül ülnek a járdán,
Kikre család, gyermek, otthon rég nem vár már,
És mindenkiért, aki nem lehet itt,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.

...............

Mindazokért, akik nem vették még észre,
Örök bilincs kell minden fegyvert fogó kézre
És mindenkiért, aki nem hiszi ezt,
Mindenkiért egy-egy gyertya égjen...

(Részletek Demjén Ferenc dalszövegéből)

Tudomásra hozták, hogy hat magyar főnemest kitiltottak az Egyesült Államokból főbenjáró bűn, korrupció miatt, ám egy létező törvényhelyre hivatkozva nem árulják el a neveket. A kormányzók és sleppjeik nagyot sóhajtottak, hogy akkor most nem buktak le valamelyik megvesztegetésen, és el is kezdődött a szokásos hadoválás, hogy az az ország elleni támadás, meg a kommunisták és pláne a liberálisok intézték az egészet, ami nettóbruttó irgum és borgum hazaárulás Addig se kell arról beszélni, hogy a kormányszintű korrupció a legsúlyosabb hazaárulás - a szó szoros értelmében is.

De mindegy is már. A lényeg az, hogy az amerikaiak belevitték Obánt - miután elemezték a jellemét, a “profilját” -, hogy ne mondjon névsort, mert az azonnal elsöpörné őt is - noha lehetetlen, hogy nem ismeri a neveket. Ebből az lett, hogy napok óta mindenki mindenkire gyanakszik, a kormányhoz közel állók adatokat gyűjtenek egymásról, a főnökeikről, mert pontosan tudják, hogy előbb-utóbb jön a felelősségre vonás, és aki csak tudott a mocskos ügyekről, és nem jelentett, az is börtönbe jut, ha megint lesz igazságfenyegetés és -szolgáltatás. Ahogy ez kinéz, nem is olyan sokára.

Addig is gyalázgatják az amerikai ügyvivőt. Már ott tartunk, hogy ő a magyar ellenzék vezetője. Bár figyelemre méltó gyengülés jele, hogy Orbán saját munkásőrségét, a Békemenetet nem meri bevetni,- még egy amerikai nagykövetség előtti morcoskodásra sem.

Nix ugribugri, így intézte el („ahogyan a Fideszben mondják”) péntek reggeli rádióinterjújában a kormányfő az internetadót, s ezzel a maga részéről le is vette napirendről a kérdést. Hirtelen mellékessé is vált az a látványos ugribugri, amely amúgy Orbán Viktor egyhetes szótlanságát (legutóbb múlt pénteken nyilatkozott meg Brüsszelben) kísérte itthon. Legalább négy-ötféle magyarázkodást kaptunk közben a nemzetgazdasági minisztertől a rezsibiztosig arra, miért és hogyan is kell voltaképpen megadóztatni az internetforgalmat. Most a kormányfő mindahányból karikatúrát csinált: gúnyrajz lett a „marad a netadó” makacs határozottságából és a jövő évi költségvetés beterjesztőjéből is. De: nagy sóhaj, a vezér hazatért, most majd egyetlen politikai szemhunyására módosítják a büdzsé tervét, oldódhat a feszültség.

Az persze csak apróság, hogy a soha nem hazudó miniszterelnök egyetlen puha hátra arccal cserbenhagyta saját mamelukjait, de ő maga is rezdületlenül a képünkbe vágja: szó sem volt itt internetadóról, „csak” a távközlési adótörvény kiterjesztéséről, miközben a kétszer is utcára vonult tízezreknél éppen az a mondat csapta ki a biztosítékot, hogy „az adó mértéke 150 Ft., minden megkezdett gigabyte adatforgalom (átvitt adatmennyiség) után”.

Koszorúzást és megemlékezést tartottak a csepeli szikratávíró-állomás emlékművénél pénteken abból az alkalomból, hogy a berendezés száz évvel ezelőtt, 1914. november 1-jén kezdte meg működését az első világháború kitörése miatt.

A magyar rádiózás kezdetét jelentette a csepeli szikratávíró-rádióállomás, amely a magyar kormány megbízásából, a Magyar Királyi Posta irányítása alatt mindössze három hónap alatt épült fel. Berendezései nemcsak hadászati célt szolgáltak, hanem később ezeken keresztül indult be a szórakoztató rádióműsorok kísérleti, majd rendszeres adása is - idézte fel az állomás történetét Szarka Zsolt, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója.

A korábban messziről is jól látható, 120 méter magas adótorony 20 éven át továbbított kiemelkedően fontos üzeneteket, feladatát később a lakihegyi adótorony vette át.

Ki tudja, hogy hol állt ez az üzlet mielőtt romhalmaz lett?