Néhány perccel ma reggel 8 óra után az alábbi mondat jelent meg Orbán Viktor facebook oldalán: ,,Internetadó helyett nemzeti konzultáció indul január közepén."

GYŐZELMET ÜNNEPELNEK A VASÁRNAPI ÉS A KEDDI INTERNETADÓ-ELLENES TÜNTETŐK - ÚJABB HÍREK, VÉLEMÉNYEK, AKCIÓK, DEMONSTRÁCIÓK ITT

Az internetadó eltörlését megünneplő demonstrációra szólít a vasárnapi és keddi tüntetéseket szervező Százezren az internetadó ellen Facebook-csoport. 

A tüntetés szervezői ma 18 órára, a „szokásos” helyre, a József nádor térre várják mindazokat, akik támogatták az elmúlt napok megmozdulásait.

„Tegyük egyértelművé: ez a magyar nép győzelme volt az ostoba kormányzás felett. Mutassuk meg sokan, hogy győztünk, hogy Orbán ne trükközzön, és soha ne jusson eszébe bevezetni az információs szabadság korlátozása.

Győztünk és a győzelmet ünnepelni szokás. Legyünk ma is sokan a József nádor téren” - olvasható a csoport Facebook-oldalán.

Részletek:

A kormány már a látszatra sem ad – panaszolják azok a piaci szereplők, amelyek minden ígérettel ellentétben most újra ágazati sarcot kénytelenek fizetni. A helyzet ismerős lehet számukra, hiszen újracsomagolva kapják vissza a korábbi különadót. Ez alkalommal azonban beleállnak a harcba, melynek első áldozata a vásárló és a magyar beszállító lesz.

Idős emberekre támadt otthonában és öt sértettet megölt, tucatnyit bántalmazott, megkötözött, kirabolt az a banda, amelynek két tagja életfogytiglant kapott első fokon, nem jogerősen a Fővárosi Törvényszéken csütörtökön.

    Az összesen 14 vádbeli cselekmény a fővárosban, jobbára Csepelen történt alig négy hónap alatt, 2010 októberétől 2011 januárjáig. A nyolc vádlott közül hat román állampolgárságú, de magyarul többnyire jól beszélő férfi.
    A bűncselekmény-sorozat többek között nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölést, többszörösen minősülő rablást, testi sértést és személyi szabadság megsértését valósította meg az elsőfokú bíróság szerint.

Kilencvenéves korában október 2-án elhunyt Lázár György, Magyarország 1975 és 1987 között hivatalban lévő  miniszterelnöke - közölte tegnap a Nol.hu hírportál a család gyászközleményére hivatkozva. A közlés szerint  a család csendben vett búcsút tőle.

Lázár György 1924. szeptember 15-én született Isaszegen. 

Eredeti végzettsége szerint tervező technikus. 1945-ben lépett be a Magyar Kommunista Pártba, tagsága folytonos volt az MDP-ben (1948-tól) és az MSZMP-ben (1956-tól). 1948-tól az Országos Tervhivatalban (OT) dolgozott, 1953-tól főosztályvezető-helyettesként majd főosztályvezetőként, 1958–70 között az OT elnökhelyetteseként.

1970-től az MSZMP KB tagja. 1970-73-ban munkaügyi miniszter, 1973-ban az Országos Tervhivatal elnökévé és a Miniszertanács elnökhelyettesévé választották, e feladatokhoz kapcsolódóan betöltötte az Állami Tervbizottság elnöki tisztét is.

Ma tartja alakuló ülést a csepeli önkormányzat képviselő-testülete. A csepel.hu-n megjelentek szerint a napirend előtt a Szent Imre téren, az országzászló előtt kerül sor a képviselő-testület listáról bekerült tagjai megbízólevelének átadására, az eskütételekre, majd a város kulcsának átadására.

Ezt követően a hivatalban folytatódik az ülés, nyilvános keretek között. A javaslat szerint az új testület első ülésén döntenek a polgármester juttatásairól, az SZMSZ módosításáról, az alpolgármesterek személyéről és a részükre javasolt juttatásokról, a testület munkáját segítő bizottságokról, a képviselők javadalmazásáról, valamint módosítják a Csepel SC Alapítvánnyal három hete aláírt megállapodást. A testület működésével kapcsolatos előterjesztések közül egyelőre csak a polgármester és az alpolgármesterek juttatásairól szóló javaslatok kerültek fel a honlapra. Ezek szerint:

"A takarékszövetkezeti szektor vagyonát elvették, kisajátították. Nagy baj van abban az országban, ahol a lopást a törvény rangjára emelik" - mondta Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke a Takarékossági Világnap alkalmából rendezett ünnepségen. Hozzátette, hogy a szövetség feladata megvédeni a tulajdont. Egyúttal az eredeti állapot visszaállítását, vagy a szövetkezeti tagok kártalanítását szorgalmazta.

Példaként azt mondta: ha a folyamat végén egy tőzsdei részvénytársaság van, az egy részjegyre jutó vagyon - mintegy 130 ezer részjegy van - 6 millió forint. "Először - ne mondják azt, hogy hazaárulók vagyunk - minden belső jogi fórumot végigjárunk" - közölte. Amikor ez a folyamat lezárul, akkor fordulnak a nemzetközi fórumokhoz: az unióhoz a magyar társulási szerződés megszegése, a luxembourgi bírósághoz pedig a tulajdonjogoktól való megfosztás miatt - tette hozzá.

Miért keresünk okos összefüggéseket az ösztönös vagy előre megfontolt hazugságok között?

Nem tudom és nem is szoktam dicsérni a kormány kommunikációját. Nem egyezik az elveimmel. Újságírók és politológusok, a vájt fülűek és lépcsőházi politikusok rendre ezt teszik, amióta a Fidesz hatalmon van.

Ha egy kormány hazugsággal, csínnyel és csúsztatással éri el célját – márpedig az idei három választás döbbenetes eredménye ezt bizonyítja – az ugyan miért érdemelne elismerést? Csupán az eredménye miatt biztosan nem. Az eredményt ugyanis nem maga a kommunikáció, hanem az a töménytelen mennyiségű pénz hozta meg, amit a közszolgálati médiába és a kereskedelmi média hirdetési felületeibe öltek a kormánypropaganda becsatornázására és a politikára érzéketlenek irdatlan becsapására. Elismerés helyett miért nem ostromoljuk a hazugságot? Miért keresünk okos összefüggéseket az ösztönös vagy előre megfontolt hazugságok között?

Október 28-án kedden a pesti utca történelmet írt: több tízezer, egyes becslések szerint százezer ember vonult utcára, hogy a kormány által tervezett internetadó ellen tiltakozzon. A békemenettel ellentétben nem előzte meg hosszas előkészítés, nem promózták állami pénzen, nem mozgósította alkalmazottjait rá a CBA, és nem is buszoztak fel embereket a fővárosba vidékről. A budapesti tüntetéssel párhuzamosan több vidéki városban is tömegek vonultak az utcára. Vajon milyen tanulságokat vonhatunk le ebből? 

Tíz városban demonstráltak kedden este az internetadó bevezetése ellen, Budapest mellett egyebek között Nyíregyházán, Miskolcon, Pécsett, Kiskunfélegyházán, Vácott, Szegeden, Debrecenben, Békéscsabán, Komlón, de Varsóban is. A fővárosban ismét több tízezer ember gyűlt össze a Nemzetgazdasági Minisztérium épületénél, a József nádor téren, ahol az előző, vasárnapi demonstráció is kezdődött. A tüntetésen többször felzúgott az "Orbán takarodj!" rigmus. Percről percre: ORIGO, INDEX, és még: NÉPSZAVA-FOTÓK További hírek, véleményekaz internetadó elleni második tüntetésről ITT

Várady Zsolt, az iwiw alapítója beszédében úgy fogalmazott, nem hagyhatjuk, hogy a közéletünket egy maroknyi ember irányítsa. Kijelentette, nem csak az internetadót kell legyőzni, hanem el kell végre hinni, hogy befolyásolni tudják az állam működését. A netadó ideális összege pontosan nulla forint! - zárta szónoklatát Várady.

Füzessi Károly a Humán Platform nevében úgy fogalmazott, egyszerre viszi romlásba az országot a korrupció, az elvtelenség és az ostobaság. A netadó is azt jelzi, hogy vissza akarják kényszeríteni Magyarországot az ázsiai zsákutcába ahonnan 1989-ben kikerültünk. Füzessi hozzátette: az adó parlamenti szavazásának napján, vagyis november 17-én újra tüntetni fognak.

A beszédek után a tömeg - nagyszámú rendőri kíséret mellett - az Astoriához, majd az Erzsébet hídon keresztül  a Clark Ádám térhez, a nullás kilométerkőhöz vonult, érzékeltetve a netadó "ideális összegét". Az Erzsébet hidat teljesen megtöltötte a vonuló tömeg (képünkön), amely békésen demonstrált.

Pécs: "Orbán, takarodj! Meg az összes haverod!"

Szeged: "Nem vagyunk külföldi erők ügynökei!"

Alkotmányellenes Országgyűlés dönt az önkényuralmi Magyarország sorsáról. Egy volt alkotmánybíró szerint az egyetlen törvényes eszköz az illegitim kormány ellen az alkotmányellenes törvények be nem tartása lehet. Ki előtt, mi előtt emel kalapot Vörös Imre jogászprofesszor ?

– Amikor áprilisban, az országgyűlési választás után interjút kértem öntől, azt mondta, inkább várjuk ki az önkormányzati választásokat is. Miért?

– Akkor még nem lehetett pontosan tudni, hogy milyen irányba fejlődnek a dolgok. Mostanra valamivel tisztább a kép – vagy éppen homályosabb. Épp most vagyok 70 éves, úgyhogy nyugodtan mondhatom, hogy sok mindent láttam már. A ’89 előtti álválasztásokra éppúgy emlékszem, mint a rendszerváltás utáni szabad választásokra. Hogy a mostani melyik csoportba tartozik? Nyilván ez ma a legfontosabb kérdés.

AAzt írta egyebek mellett Bencsik András, a Magyar Demokrata főszerkesztője, Csepel ismert figurája (képünkön díszhuszárként a rezsikommandós mellett) az internetadó elleni megatüntetésre reagáló Facebook-üzenetében, hogy az Orbán-kormányt sem most, sem később nem lehet leváltani. 

Mondandója szépen illusztrálja, miért is vonulna a sokféleségtől, nyitottságtól irtózó társaság, amely ájtatosságba rejti fokozhatatlan cinizmusát. Hogyan másként lehetne interpretálni azt, hogy Csizmadia László, a vonulást szervező Civil Összefogás Fórum elöljárója a civil szervezetekre vonatkozó átláthatósági záradék bevezetését sürgeti?

Álláskeresésben, tanulási nehézségekben, családi és szociális ügyekben, valamint egyéb élethelyzetekben ingyenesen nyújtanak segítséget alternatív utcai mentorok a kerületben. Az itt élőkkel közvetlen kapcsolatteremtő munkájukat tavaly november óta sikerrel végzik, hiszen pártfogásuknak köszönhetően számosan találtak már munkát, kaptak tanácsot, útmutatást különféle problémáikhoz. Folyamatos jelenlétük a rehabilitációval érintett akcióterületen (Vermes Miklós utca – Kossuth Lajos utca – Karácsony Sándor utca – II. Rákóczi Ferenc út) zajlik.

A támogató szolgáltatás a „Csepel déli lakóközpont szociális célú rehabilitációja” elnevezésű, európai uniós finanszírozású projekt részeként indult azzal a céllal, hogy a mentorálásban résztvevők eredményesebben kezeljék, oldják meg problémáikat, nehézségeiket.

Az elmúlt évek legnagyobb kormányellenes tüntetését tartották vasárnap este a budapesti József Nádor téren, majd az Andrássy úton. Aki ott volt, és hallotta, ahogyan a tömeg reagált Gulyás Balázs beszédére, amikor Lázár fácánvadászatára, Szijjártó medencés villájára, a NAV-vezetők korrupciós botrányára és a felcsúti stadionra utalt, megtapasztalhatta, hogy a sokaságot a Fidesz-kormány elutasítása köti össze.

És az internetadó elutasítása. Ez volt a legkisebb közös többszörös, amely lehetővé tette, hogy mindenki, aki utcára akar vonulni a kabinet ellen, megtehesse. A tömegben ott voltak a baloldali pártok választói éppúgy, mint az LMP-ben bízók, a Jobbikot támogatók és a Fideszből kiábrándultak. Ettől hajlott szürreálisba ez a tüntetés.

Ebben az évben három választási kampány adott lehetőséget a kormány elleni megmozdulásokra, lehetett volna komoly tömeget megmozgatni az ország oroszoknak való kiszolgáltatása, a civilek erőszakos vegzálása, a média kivéreztetése vagy a NAV kormányzati korrupciós eszközzé silányítása ellen.

Most éppen az az úzus Orbánék háza táján, hogy szép sorban mindenkinek neki kell mennie az amerikaiaknak. Lassacskán látványos versenyfutás alakul e tárgyban a Jobbik és a Fidesz között; úgy látom a Fidesz egy orrhosszal vezet. Aktuálisan egyébként Kovács Zoltán indított attakot André Goodgriend ellen.

A magyarok nemzetközi szóvivője – jelentsen ez a funkció bármit – azt vetette a amerikai ügyvivő szemére, hogy résztvett, általa liberálisok és szocialisták által szervezettnek minősített, netadó elleni tüntetésen. „Megnézte milyen a hangulat, André?” – tette fel, a maga közvetlen – nyilván a diplomáciából ellesett – modorában Kovács Zoltán. Amire „André” elküldte a maga válaszát, emígyen: „természetesen. Ugyanúgy, ahogy a Békemeneteken…”

Nem kell megismételni a polgármester-választást a főváros XV. kerületében. Kudarccal végződött a Fidesz-támadás 

 A Fővárosi Ítélőtábla  helyben hagyta a Fővárosi Választási Bizottság határozatát, amely szerint Hajdu László megválasztott polgármester nem tévesztette meg a választókat a kampányban. Az október 12-i polgármester-választás eredménye így jogerőre emelkedett.

AMI A CSEPELI HÍRMONDÓBÓL KIMARADT, AZT MI KÖZZÉTESSZÜK

Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó c. lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Gondolja végig az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó október 21-én megjelent 23. számából:

Szeptemberben – a választási kampány részeként –, hetente jelent meg az önkormányzat lapja. Most késett, s az impresszumból kiderül, a következő számra november 20-ig kell várni. Eddig tartott a vezetés megnövekedett tájékoztatási kedve. Innentől ismét havilapként(?) találkozunk az önkormányzat vezetését, eredményeit dicsőítő cikkekkel, írásokkal. Igaz, most Borbély Lénárdról fog szólni minden, őt kell dicsérni, megénekelni,  cikkel, tudósítással, képpel. Viszont, ahogy látjuk a lap újabb számának szerzőit, eggyel csökkent az újságírók száma: nem találkoztunk (korponai péter) úrmár megszokott, a baloldalért kesergő írásával. Mi történt? Csak nem kirúgták? A párt öklét? A párt lapjából?

Pár napja temették ifjabb Váradi Andrást, az alcsúti juhászt (képünkön). Nem a sokadik nekrológot szeretném megírni róla. Azt a gyanút meg végképp nem akarom táplálni, hogy Váradi András nem közlekedési baleset áldozata lenne. Véletlen volt, még ha nehéz is belenyugodni. Ahogy Szabó Rebeka, a juhász párttársa adott hangot a feltörő keserűségnek: "az nem lehet, hogy Ludas Matyit elgázolja egy szekér, mielőtt bosszút állhatott volna Döbrögin."

De bizony lehet. A mostani Döbrögiknek semmi szükségük nem volt rá (remélem, hajlandóságuk sem), hogy fizikailag is eltakarítsák az útból a kellemetlenkedő ellenfelet. Egyáltalán nem biztos, hogy az ellenzék színeiben Alcsútdoboz polgármesterévé választották volna. Sőt, inkább az ellenkezője valószínű. Váradi András nevét vasárnap kihúzták a szavazólapról, és helyette persze fideszes lett a falu első embere. Mészáros Lőrinc is újra polgármester lett Felcsúton. A hattagú testületben ismerős nevek: még két másik Mészáros és ketten a Flier családból, amely szintén az Orbánhoz kötődő kapcsolatokról híresült el.

Megy ez magától.

Arra kevesen gondoltak, hogy eljön az idő, amikor a tisztálkodás politikai kategória lehet. Sőt, gazdaságpolitikai! Konkrétan szerintem senki fejében nem fordult meg, és most mégis…

A pánikköltségvetés – értsd: nem tudjuk, miért, honnan, de azonnal pénz kell, de sok! – a népesség vélhetően legalapvetőbb igényeit találta megadóztathatónak. A szappant, a tusfürdőt, esetleg a fogkrémet – és nem reklámfogás lesz a kérdés: ettől a mosógép is tovább él-e? Persze a nem házi főzésű pálinka is áldozatul esik, mert a szesz az adószesz, és felkészül még számtalan materiális mártír.