Jurij Gagarin neve ma is fogalom. Egy korszak kezdetét jelöli, egy határ meghaladását. S nem csak Oroszországban, de Európában és Amerikában is él az első űrhajós emléke.
1961. április 12. nagy nap volt az emberiség életében. Még négy év sem telt el azóta, hogy megkezdődött az űrkorszak, és a Szputnyik-1-et követte az űrbe az első ember.
A Vosztok-1, fedélzetén Jurij Gagarinnal 108 perc alatt egyszer megkerülte a Földet.
A hadnagy neve, akit űrbéli tartózkodása alatt őrnaggyá léptettek elő, tovább él majd az emberiség emlékezetében, mint megannyi politikus és katona, akinek útját köszönheti. Ez volt ugyanis az a korszak és az a terület, amikor kéz a kézben járt a tudós, a katona és a politikus. Tartott a fegyverkezési verseny, amelyben a hadiiparnak atom- és hidrogénbombát szállító interkontinentális nagyrakéta kellett, és tartott az ideológiai harc, amelyben sokak számára Gagarin repülése a szocialista rendszer győzelmét jelentette. És persze voltak, akik a tudásra vágytak, látni az addig ismeretlen világűrt, válaszolni a nagy kihívásra.
Az azóta eltelt fél évszázad alatt nagyot változott a világ. Az űrben félezer ember járt már.
A Magyar Rádió a Szonda című tudományos műsorában
Elek László szerkesztő mikrofonja előtt
Almár Iván csillagász emlékezett meg Jurij Gagarin új korszakot nyitó űrrepüléséről. (
A Szonda adása innen letölthető.)