Orbán Csepelen lakó rezsibiztosa nem látja vagy nem akarja látni, hogy hány nyugdíjas küszködik megélhetési gondokkal, hogy többségüknek az átlag alatti nyugdíj jutott vagy, hogy az országban 600 ezren 100 ezer forintnál is kevesebb nyugdíjat kapnak havonta.

Már a Holdról is látszik a 21,1 százalékos infláció, https://444.hu/2022/11/09/ez-tenyleg-latszik-meg-a-holdrol-is-211-szazalek-az-inflacio, illetve a 40 százalékos élelmiszer áremelkedés. A KSH is megírta. Nagy Márton gazdaságfejlesztő miniszter év végére több mint 25 százalékot vizionál. Németh Szilárd viszont még most sem látja, holott jelentős tűzközeli tapasztalatokkal rendelkezik.

Nincs ebben semmi csoda. Ha neki azt mondták/írták, hogy a „kormány a szankciós válságban is megőrzi a nyugdíjak értékét. Idén összesen 14 százalékkal emeltük a nyugdíjakat.” –, akkor mondhat, írhat bárki, amit akar, nézhetik akár a Holdról is, ő megesküszik, hogy Kedvenc Kormánya a 14 százalékos nyugdíjemeléssel megőrzi a nyugdíjak értékét.

Nagy büszkén ki is tette fb oldalára. Csúcs lehetett számára az érzés: 14 %!!! Szankció van? Van. Válság van? Van. Nem látja?

Orbán Viktornak  különleges képessége van ahhoz, hogy saját hibái, bűnei és a maga előidézte kényszerhelyzetek magyarázatára komplett világképeket rögtönözzön.

A miniszterelnök névrokona, Orbán Balázs  politikai igazgató a beszédmagyarázatában csak úgy röpködnek az elegáns szakkifejezezések, konnektivitás így, decoupling úgy, blokkosodás amúgy. Nem kétséges, hogy a kormányfőnek jól fizetett szakemberek dolgoztak a keze alá. De az egész akkor is az

Felülről nem akarják látni? Rontja a csepeliek életminőségét, hogy egyre kevesebb szolgáltatást érnek el helyben. Például több egészségügyi szakrendelés nem működik,  üzletek zárnak be, a gimnázium évek óta albérletben van, a vízművek hamarosan megszünteti a helyi kirendeltségét, nincs kerületi beleszólási lehetőség a Csepel SC jövőjébe. A rendszer  kiszolgálói jelentősen csökkentették az itt élők érdekérvényesítési lehetőségeit.

Több egészségügyi szakrendelés nem működik, a lomtalanítás időpontjának meghatározására nincs befolyása a csepeli vezetésnek, ha ideiglenesen is, de kevesebb posta van már Csepelen, nem szólhat bele már a Csepel SC fejlesztésébe sem, Lázár úr „lezárta” a csepeli fejlesztések lehetőségét. A gyermekortopédia szakorvosi ellátás ezentúl a Heim Pál gyermekkórházban lesz, …stb.

A kerület lakói tehát egyre kevesebb szolgáltatást érnek el helyben, ami

A megdöbbentő Aranybulla című produkcióra egymilliárd forintot elégető kormányzati tartalomgyártó

"Nekiálltunk kreatív csapatommal a Mohács írásának" -  nyilatkozta Rákay Philip az 1526-os csatáról készülő filmről a köztévében.

Mondott mást is:

Ma szenzáció lenne, mert sajnos elképzelhetetlen, amit Mizik Zsuzsa fotóriporter két évtizedes fényképén, az egykori Csepel újságban láthatunk. Húsz éve még természetes volt. Reméljük, egyszer újra az lesz...

Mint az évszakok ismétlődése, a farsang idején úgy jött mindig a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium végzőseinek a szalagavatóbálja a Csepeli Sportcsarnokban.

Múltak az évek, a csinos lányok és a fess fiúk mindig mások voltak, de a hagyomány és a szertartás nem változott.

Évtizedeken át változatlan volt a helyszín is: a Csel SC sportcsarnoka. A legendás sportviadalok, a történelmi közéleti események színhelye ilyenkor

A képen alul: Bródy János, Illés Lajos és Szörényi Levente, felül: Szörényi Szabolcs és Pásztory Zoltán.  Ötven évvel ezelőtt Bródy János és Szörényi Levente a KISZ hetilapjában, a Magyar Ifjúságban először szólt arról: az Illés zenekar pályafutása véget ér.

"Hazánkban a Kim Ir Szen Észak-Koreai Kormányprogram remekül halad – már kormánybiztos is kinevezésre kerül rövidesen. Főispán, alispán, vármegye, deres, tized, jobbágy, kiskirály – ezek új nagyhatalmi szavaink a mi szótárunkban."

Akadnak problémák és gondok, mert ne tagadjuk, problémák még gondok a fejlett diktatúra építésének időszakában is akadnak, amelynek persze elsődleges oka, hogy az ellenség keze időnként beteszi a szőrös lábát a mi szépséges Kárpát-medencénkbe.

Egyelőre szerencsére még nem a New York-i felhőkarcoló tetején megszerzett kis medencénkbe. De az elővigyázatosság sosem elég.

De száz szónak is egy a vége. A

Akár tudta Varga Judit, hogy a Völner-Schadl duó milyen korrupciós gépezetet működtetett az orra előtt, akár nem, ha lenne benne egy csöppnyi önérzet, már régen lemondott volna.

Ha az ember közvetlen helyettese az Igazságügyminisztérium bejárata előtt, fényes nappal vesz át kenőpénzt, akkor azért az azt jelzi, hogy a tárcánál csak az nem tudott a korrupcióról, aki nem akart róla tudni. Ez utóbbi halmaz lehet Varga Judit. Aki persze csak névleg igazságügy-miniszter, fő tevékenysége kimerül PR-fotózásokban, a Facebook-poszt írogatásban és brüsszeli látványpolitizálásban.

Varga kirívó szakmai-emberi alkalmatlansága és a hazai alkotmányvédelem érdektelensége vezetett oda, hogy

A rezsibiztos és Gulyás miniszter a Jedlik épülő új szárnyára  kitűzött bokrétát nézi. A Csepelnek szóló fideszes ígéretek csokrát viszont már régen a kalapunk mellé tűzhettük.

Egy évvel ezelőtt, 2022 januárjának végén, négy évvel a kormánydöntés után rakták le a Jedlik Ányos Gimnázium alapkövét, és végre elkezdődött a beígért fejlesztés megvalósítása.

A tengerikígyóként tekergő beruházásnak komoly visszhangja volt a kerületben. Még 2017 végén döntött a kormány arról, hogy 5 milliárddal támogatja a gimnázium felújítását: A majd öt évvel később indult beruházás tervezett költsége már több mint 20 milliárdnál tart. A tervek szerint a

Lázár János most éppen újra fent van. Tavaly az új kormány hivatalba lépésekor megkapta az építésügyek és állami projektek felügyeletét. Ő lett a magyar beruházások és uniós források kapuőre. "Minél magasabbra törnek, annál mélyebbre zuhannak a végén. Döntéseik azonban a rendszer részeként velünk maradnak..."

Minden Orbán-kormánynak megvan a maga kegyeltje. A ciklus legfontosabb embereivé nőnek, kis gömböcként begyűjtenek minden feladatot, pénz- és erőforrást, ami csak a látóterükbe kerül. A kormány feje dicséri, hizlalja, bátorítja őket.

Az erős emberek fürödnek a dicsfényben. A hatalom magasában többnyire erősen ritkássá válik a józanság ájere. S talán tényleg elhiszik, hogy számítanak. Megkerülhetetlenek. Támadhatatlanok. Holott nem többek a mindenek atyja politikai játszmáinak hasznos eszközénél. Hatalmuk nem több a

Ajándék lónak ne nézd a fogát? De mégis van néhány csepeli, aki kíváncsi volna arra, hogy a több százmilliós kormányzati csomag kiutalásáról miként zajlott le az egyeztetés, milyen intézkedési programmal készült rá a polgármester, egyeztette-e javaslatait legalább a képviselő-testület kormánypárti és ellenzéki frakcióinak vezetőivel, és vajon ott volt-e az alkunál Németh Szilárd?

Csepel sem kivétel: a gazdasági válság nem hagyja változatlanul a helyi önkormányzatokat, persze sokak szerint éppen ez a kormány célja. (https://cdn.kormany.hu/uploads/document/9/9f/9f5/9f55b91daff705fb767d9bf7e3a5ed25b93e1cda.PDF)  

Összesen 44 milliárd forint került felosztásra 156 önkormányzat között, azaz átlagban 282 millió forint jutott egy önkormányzatra.  A hírt közösségi oldalán közölte Borbély Lénárd polgármester és Németh Szilárd kormánybiztos is, de a csepel.hu is  leadta a hírt. Azt azonban nem írták meg, hogy

"Tepertő. Ennyiért? Kilója ötezer, feleli az eladó, és ki tudja, miért, de egy pillanatra zavarba jön. Ötezer, visszhangozza az idősebb úr a pánik szélén egyensúlyozók hanghordozásával, szeme forog, mint a rulettgolyó, a kijáratot keresi."

Idősebb úr nézegeti a felvágottak pultját, orcáján a megdöbbenés, a hitetlenkedés és a felháborodás kifejezése váltakozik. Nyilván nem gyakran jár vásárolni, legalábbis nem mostanság. Füstölt szalonna kétezer-öt, sós szalonna kétezer-hat, kolozsvári szalonna négyezer-nyolc, tepertő harmincdekás kiszerelésben ezeröt.

Az micsoda, kérdi az eladótól, ő pedig megigazítja az árcímkét, noha

 Az utóbbi hetek legnagyobb megmozdulása kezdődik.

 

Vajon mi lehetett az oka az Orbán előtti leborulásnak és a kormány feldicsérésének? 11 éve törvény írja elő az inflációkövető nyugdíjemelést. A kormányfő nem kegyet gyakorolt, a törvényt hajtotta végre.

A csepeli kerületvezető közösségi oldalán közzétette a kormány nyugdíjemeléssel kapcsolatos, propagandaszövegét, amelyben Orbán arcképe mellett az alábbi szöveg olvasható: „Január elsejétől 15 százalékkal megemeljük a nyugdíjakat.” Nem a politikai reklám közzététele, hanem a polgármester föléje írt szövege, pontosabban annak utolsó mondata miatt reagálunk az alábbi mondatra:

„Januártól 15 százalékkal emelik a nyugdíjakat, jelentette be ma Orbán Viktor. Nagyszerű hír ez annak a közel 16 ezer nyugdíjasnak, aki a kerületünkben él. Nevükben is köszönöm a miniszterelnök úrnak és a Magyar Kormánynak!” - írta Borbély Lénárd

Németh Szilárd fb oldalán rendszeresen átveszi az ilyen politikai reklámokat és jó pártkatonaként még rá is erősít a mondanivalóra, egy-két, néha demagóg mondattal. Borbély Lénárd eddig nem élt hasonló eszközökkel, a fb-t leginkább saját népszerűsítésére használta és

A gyanúsítás szerinti megvesztegetett Völner államtitkár és a vesztegető fővégrehajtó Schandl ügyészi vizsgálata után az egyik kérdés: vajon ki lehet a lehallgatásokban szereplő „Tóni, Barbara és Ádám”, véletlen-e a névazonosság Rogánékkal

Na, miről nem szólt egy kukkot sem a miniszterelnök? Legújabb rádióinterjújában sem, amikor már zengett az ég. Kitalálják: természetesen arról, amiről mindenki beszél. A volt igazságügyi államtitkár ügyéről, felesége porschesirató átkozódásáról, a titokzatosan kiszivárgott hangfelvételekről. Ehelyett megtudtuk, hogy „a kormány beadta a vakcinát az infláció ellen”. A szurit már tényleg éreztük, de a hatást nemigen.

Persze lehet, hogy a miniszterelnök szívesen tájékoztatott volna a Völner ügyről, de az állami rádió műsorvezetője beléfojtotta a szót. Rabiátus természet, péntekenként vérzik is a szívem a szegény kormányfőért, úgy megizzasztja. A műsorvezető követte a kincstári rádió és tévé reguláját: a Völner-ügyről hónapok óta kussolnak. Hátha akkor elmúlik magától.

Hogy a botrány

„Uraim! Nem lehetne egy olyan év, hogy  nem védtek meg minket? Csak úgy próbaképpen." - Bár egyetértünk a csepeli kommentelő kívánságával, de nincsenek illúzióink. Azért egyszer csak meg kellene próbálni...

Németh Szilárd közösségi oldalán közölte a Pénzügyminisztérium reklámanyagát, amelyből kiderült, hogy megint meg akarják védeni a magyar családokat, a nyugdíjasokat és a rezsicsökkentést.

Pont a PM akar mindenkit mindentől megvédeni, akkor, amikor nincs az országnak parlament által elfogadott 2023. évi költségvetése, amikor a miniszter szerint is kisebb gazdasági növekedés lesz az idén, amikor a rezsiharc elbukott, s 2023-ban jön csak a neheze, éppen a kormány által ránk szabadított energiaárak elszabadulása, vagy az infláció, ezen belül az élelmiszerárak rekordszíntű növekedése miatt? Akkor, amikor

„Pelikán! Nem nyitok vitát! Mi nem ígérgetünk a levegőbe. Ugyan, kit csaptunk be? Magunkat? Mi tudjuk, miről van szó. A kutatókat? Azok örülnek, hogy plecsni van a mellükön. A széles tömegeket? Azok úgyse esznek se narancsot, se citromot, de boldogok, hogy velünk ünnepelhetnek. Az imperialistákat? Ühüm, azoknak alaposan túljártunk az eszén. Nem szeretnék most a helyükben lenni!"

„A felsőoktatás már megkezdett átalakítását arra kell felhasználni, hogy elősegítse a tudástranszfert az ipari szereplők és a távoli kutatóközpontok vonatkozásában. Végül a jelenleginél hangsúlyosabban szükséges jelen lennünk a nemzetközi térben, elsősorban a nyilvános diplomácia eszközparkjával” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Széll Kálmán Alapítvány  vacsoráján.

„Nem kaphatnak friss támogatásokat

A kerületi polgármester kérdezett,  Lázár János üzent: „Lezárni!” – írta a miniszter könyörtelenül a csepeli, a ráckevei  és a szentendrei HÉV összekötésének (azaz az 5-ös metró) tervezéséről. Ha még egyszer azt üzeni...

Hétfőn a csepel.hu közölte a polgármesternek az illetékes miniszterhez írt, a Csepeli HÉV fejlesztése után érdeklődő levelére kapott válaszának lényegét:

„…a beruházás vonatkozásában a kiviteli terv és a kapcsolódó kivitelezési tenderdokumentáció tervezetten 2023. I. negyedévében készülhet el. A beruházás felülvizsgálatára a kivitelek tervek elkészülte után kerül sor.”

Blogunk pénteken már reagált a cikkre, most néhány ténnyel egészítjük csak ki akkori véleményünket.  Mint a Népszava, „Vakvágányra került a HÉV fejlesztése” című, most csütörtökön megjelent cikkében írta, „A HÉV fejlesztés…forrásaink szerint hónapokkal ezelőtt gyakorlatilag leállt.” Idézet a cikkből:

„Szélnek eresztették a szakmai csapatot, az építési engedélyezési eljárásokat felfüggesztették, a kivitelezői tendereket ki se írták. Holott ezek lebonyolítása hónapokig tart, a kivitelezés pedig legkevesebb három évet vesz igénybe.”

Ehhez képest

Ragyogás és árnyék a hatvanas évek végéről. Irigységgel vegyes tisztelettel tekintett az ország és a főváros Csepelre ötvenöt éve. A gyárak és az ott dolgozók az előző évtizedekben munkájukkal megbecsülést, tekintélyt vívtak ki a kerületnek. Aki távolabbról jött ide, azt tapasztalta, hogy az üzletekben általában sok mindent lehet kapni, és itt a sör is ritkábban volt hiánycikk mint máshol.

Bár a tervek már készen voltak, de a hatalmas szanálás, vagyis a városközpont régi házainak – sok keserűséggel, emberi drámával is járó ‑ tömeges bontása még nem kezdődött el. 

A Budapest folyóiratban ekkoriban, pontosabban 1968-ban az 5. számban jelent meg Dr. Kőszegi Margit és Dr. Berti Béla tanulmánya kerületünk múltjáról, akkori jelenéről. Erre Bárány Tibor (1952-2021), a Csepel újság volt főszerkesztője, helytörténész hívta fel a figyelmet.

Így ajánlotta a külső szemlélők megfigyeléseit: „a korabeli információk (1968) egy részét túlhaladta a történelem, a hajdani tervek egy része pedig nem, vagy nem úgy valósult meg.” Mindezekkel együtt érdekes ma olvasni, hogyan látták 55 évvel ezelőtt Csepelt. A két városszociológus többek között ezt írta:

Ha a nyilvánosság nagyobb része kirekesztő és merő megtévesztés,  ha a szemünk láttára lopnak, csalnak, hazudoznak, ha a zabrálók éhsége kielégíthetetlen,  az esélytelenek iránti érzéketlenség tenyérbemászó, akkor magamra zárhatom lakásunk ajtaját, vagy habitusomat megregulázva szerepet vállalhatok a közélet fontos feladatokkal bajlódó terein.  Számomra sem személyesen, sem társadalmi lényként sincs időszerűbben kínzó kérdés, mint a „mit lehet tenni”.

Gobbi Hilda felháborodott, hogy egyszer neki is meg kell halnia. Azt mondta: „kikéri magának, ez a legeslegnagyobb botrány!”  Mensáros hívő emberként a belenyugvás méltóságát képviselte.

Az ember él és meghal, végül is mit lehet tenni?

Sokkal többet nem, talán mindössze annyit, hogy