Álhírek és fényezés HELYETT valódi hírek kellenének az önkormányzati lapba például a gyerekekért és az alapvető  jogaikért küzdő csepeli pedagógusokról. Ilyen tudósítás miért nem kaphat helyet?

A korábbi fogyókúra után visszaesett régi terjedelmébe. Ismét 24 oldalon jelent meg a Csepeli Hírmondó. Az idei második szám tartalma, színvonala azonban változatlan. Néhány semmitmondó címszó: zajlik, elkészült, folyamatos, elismerés, …stb.

Az írások lényeges mondanivalót, az okokat feltáró sorokat, elemzéseket nem tartalmaznak, de hiányzik, mint általában mindig, a kerületi ellenzék, a tiltakozó csepeli pedagógusok, a civil szervezetek véleményének bemutatása is.

Néhány valóságfeltáró keserű mondat  a „Szemészet, egynapos sebészet” c. írásban található, de abból meg elsikkadt a lényeg: kórházi háttér nélkül az egynapos sebészetnek nincs esélye Csepelen. 

A csepelieket foglalkoztató kérdések, az önkormányzat helyzetéről, a kerületi változásokról, építkezésekről vagy az önkormányzati intézmények gondjairól szóló tényfeltáró írások most is kimaradtak. Van viszont

Súlyos koloncokat aggatnak a nyakába, és mégsem roppan össze a teher alatt. Fel fog nőni a feladathoz...

Nem értik, mi? Nem tudják, mi az a középminiszterelnök. Mert nem figyelnek eléggé a kormányfő nagy ívű vízióira. Több vízió is volt már, de mindig az utolsóra kell koncentrálni, különben belezavarodnak. Illetve mindenképpen belezavarodnak, de nem baj, elég, ha ő tudja, mit beszél. Ha.

12 év alatt még soha, de reméljük, hogy majd ma válaszokat kapunk kérdéseinkre a képviselő-testületi ülésen a polgármestertől vagy a helyetteseitől.

Idei első ülését tartja ma délelőtt 9 órai kezdettel a csepeli önkormányzat képviselő-testülete a Szent Imre téri polgármesteri hivatalban . Jelentős várakozás előzte meg az ülést, hiszen a tavalyi utolsó két testületi ülésen gyakorlatilag nem volt már a polgármester mögött többségi támogatás ‑ mint később kiderült ‑ a helyi fideszes belharcok miatt, ami  a kerületi Fidesz-alapszervezet megszüntetéséhez, feloszlatásához vezetett.  Akkor a költségvetési módosítást, az idei adóemelést, és a Csepeli Városgazda Zrt kettéválasztásával kapcsolatos feladatmegosztási szerződés elfogadását utasította el a többség.

A módosított testületi meghívó alapján a polgármester szerdán 17 órakor 15 előterjesztés megvitatását kezdeményezte a mai ülésre, de a novemberben és decemberben leszavazott előterjesztésekre ‑ a meghívó szerdai állapota szerint ‑ nem kívánt visszatérni. Az idei év költségvetetési terve megoldhatja gondjait, ha elfogadják, adóemelési javaslata már nem valósítható meg, a Csepeli Városgazda Zrt kettéválasztása kapcsán

A karmelita kolostor bérlője itt éppen összeroppan a közrádió mikrofonállványának súlyos kérdései miatt...

Tudjuk, hogy a magyar miniszterelnök lételeme a hazudozás, a magyar emberek félrevezetése és butaságban tartása, de annyi agyalágyult, ellentmondásos zagyvasággal, amennyit legutóbb hallhattunk vagy olvashattunk tőle, viszonylag ritkán tisztel meg bennünket.

Csütörtökön már többet fogunk tudni az eltitkolt tényekről? Csepel fideszes vezérei el akarják hallgatni a kerület vezetőit  megingató döntések hátterét, és letiltották az üggyel való foglalkozást? Hogy meddig, azt a holnapi nap és a következő hetek eseményei jelentősen befolyásolhatják. 

Leszavazták Csepel polgármesterét. A fideszes politikust fideszes társai puccsolták meg (fideszes rezsibiztosi háttérrel) még december első napjaiban a kerületi költségvetés módosításával és a vagyonkezelő feldarabolásával foglalkozó rendkívüli képviselő-testületi ülésen.

Azóta – hivatalos fideszes kerületi körökben és a lakájmédiájukban is – néma csend honol, csak a pletykák keringenek az utcákon.

A Csepeli Hírmondónak és csepel.hu-nak jelentős, jól fizetett újságírói gárdája van, de a stáb december óta nem volt képes utánajárni az eseményeknek, feltenni néhány kérdést a fideszes ellenszavazatok okainak felderítése érdekében vagy megkérdezni az ellenzéki képviselőket, mi a véleményük a testületi ülésen történtekről. A főkommunikátor alpolgármester ezt a kínos ügyet a

Ködös, imbolygó az út a közeli jövőbe. Csepelen sok száz milliót eltapsoltak strandra, Kimbára, focipályákra, Dagi kocsmára, parkokra és Csepelhez nem kötődő személyek emlékhelyeire. Ez a felelőtlen költekezés olyan feneketlen vödör lett, amit már a kormány helyi protekciós kedvezményezettjei sem tudtak újratölteni…

A polgármester évértékelési optimizmusával ellentétben, a valóság az, hogy a csepeli önkormányzat fennállása egyik legnehezebb évét zárta. A jövő lehetőségeinek latolgatásánál viszont a megszűnés, a felszámolás és a gazdasági ellehetetlenülés is a kialakuló opciók egyike lehet. Ezeknek oka, hogy a kerület vezethetősége, - a politikai döntéshozók megosztottsága és hatalmi vetekedése miatt - teljesen ellehetetlenült. Amennyiben ez a gyakorlat folytatódik, annak a következményei lehetnek: 1, Csepelnek nem lesz költségvetése, 2, a testület feloszlatása a törvények értelmében elkerülhetetlenné válik 3, törvényességi vizsgálatok indulnak, 4, a polgármester helyzete tarthatatlanná válik.

Valljuk be: rosszabb és bizonytalanabb helyzet nem nagyon létezik! Ezt el kellett volna mondania a polgármesternek, ha a valós helyzetről akart beszélni. Ő azonban

Ismerős ez a figura! Miként használta ki az Orbán-kormány  az állandóvá tett veszélyhelyzetet? Igen sok friss és lejárt szavatosságú jogszabály található, amelynek semmi köze sincs a migrációhoz, a világjárványhoz vagy a háborúhoz.

Mostanában ismét divatba jött a kvíz. Az én kérdésem az lenne: vajon tudja-e a tisztelt olvasó, mióta és hányféle válság-, illetve veszélyhelyzetben élünk? A kettő között nincs más lényeges különbség, mint az éppen aktuális elnevezésük, illetve az Alaptörvény módosításainak időpontjai. Vagyis nyugodtan kijelenthetjük, hogyimmáron nyolcadik éve tart a „kivételes jogrend”,magyarán az, hogy Orbán Viktor kénye-kedve szerint rendeletekkel kormányozhat. Ráadásul ezek a veszélyhelyzetek – kisebb szünetekkel – párhuzamosan is hatályban vannak a jogalkotás és a demokrácia nagyobb dicsőségére.

Kezdődött az egész 2015-ben a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel”, amelyet

A rezsibiztos bejelentése: „Csepel kapujában épül ez a világszínvonalú létesítmény, ami jóval több, mint versenyközpont, itt a vb után óriási lehetőség nyílik a környék lakóinak a kikapcsolódásra. Külön öröm számunkra, hogy a beruházásnak köszönhetően kerékpárút is épül és az új gyalogoshídon át a Duna partján végig lehet tekerni Csepelig." A mi földhözragadt kéréseink: ki kérte, milyen hosszú lesz az ÚJABB  kerékpárút és mennyibe fog kerülni ez nekünk?

A helyi fideszes médiában nem közölték az örömhírt, amiről pedig nem más, mint a Honvédelmi minisztérium sportért felelős államtitkár közleményben számolt be.

Nevezetesen arról van szó, hogy hogy több államtitkár, kormánybiztos, köztük Németh Szilárd rezsibiztos-kormánybiztos megtekintette az idei világbajnokságra épülő Nemzeti Atlétikai Központot.

Idézünk a közleményből:

Orbánék most pár milliárd forintért megpróbálnak újabb belviszályt szítani, provokálni azokat, akik még nem adták, fel, hogy ahhoz, hogy egyszer itt jobb világ legyen minőségi oktatás is kell.

A magyar közoktatás egyik nagy gondja a méltatlanul alacsony fizetések sora. Aki nem akar nyomorogni, mélyen értelmiségi életszínvonal alatt élni, az már el is kerüli a tanári pályát. Aki mégis marad, az, ha csak nem fanatikus vagy rendelkezik jól kereső eltartóval, vagy menekül vagy huszadikán már csirkefarhátat eszik, miközben egy egész társadalom csodálkozik azon, hogy akkor mégis miért húzzák ilyen sokan erős kussban az igát.

Nemrégiben az egyik legsikeresebb magyar valódi vállalkozó, aki

Csepel polgármesterét kizárták a csepeli Jedlik gimnázium új épületszárnyának  alapkőletételéből pont egy éve

Borbély és Németh évek óta tartó hatalmi harca idén is rányomja bélyegét a csepeli közéletre, befolyásolja kettejük mozgását, hatással lesz az önkormányzat idei eredményére és/vagy eredménytelenségére is.

Borbély Lénárd a Kis-Duna part „megnyerése érdekében tavaly januárban közvéleménykutatást indított, hogy Németh ne szerezhesse meg a KIMBA csarnok melletti volt ifjúsági tábor területét. Lakossági fórumot tartott a területen, majd önállóan döntött az ifjúsági tábor fejlesztéséről.

Németh január végén, a polgármester nélkül, lerakta a Jedlik Ányos Gimnázium új épületszárnyának alapkövét.

Kölcsönösen

"A hatalom önkényesen eldönti, hogy erőfölényből, hatalmával visszaélve, az alá-fölérendeltség helyzetét felhasználva rákényszeríti a másik félre a saját akaratát. Ez sérti a felek egyenjogúságának elvét, a tisztességes eljárás elvét és a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét egyaránt. És mindezt az Alkotmánybíróság képtelen volt felismerni!"

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a köznevelési intézményekben a sztrájkjog korlátozása

A Tóth Ilonáról elnevezett szakorvosi rendelőben, (az SZTK-ban) gyakran szünetelnek vagy elmaradnak egyes szakorvosi szolgáltatások. Mi lehet az oka? Mit tett/tesz a kerületi önkormányzat a helyzet megoldása érdekében? Csepelen is komoly gondok vannak az egészségügyben?

Borbély Lénárd polgármester megtekintette a csillagtelepi postát vagy, ahogy ő írta, a „postán kezdtem a napot” – olvashattuk az fb oldalán. Békeidőben sem kis hír, hogy a polgármester elmegy egy intézménybe, ám most,  fontos kommunikációs eseménynek szánták a kitüntető látogatást.

A Magyar Posta ugyanis tavaly november 12-től 366 postát zárt be „ideigenesen”, köztük az öt csepeliből hármat. Borbély Lénárd kisebb huzavona után elérte, hogy január 2-től ismét kinyitott az egyik, a csillagtelepi. Éppen ideje volt a

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát.

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

A magyar Országgyűlés 2022. december 7-i ülésnapján  elfogadott egy  határozatot, amelynek értelmében a Himnusz befejezésének 200. évfordulójára emlékezve – január 22-ét hivatalos állami emléknapként a Magyar Kultúra Napjának nyilvánította. A határozat  szerint

Tarka ingek, rövid bőrszoknyák, itt-ott kék és bordó farmernadrágok. A színpadon Radics Béla és még sokan mások. Sodró lendületű tánc, jófajta fáradtságtól csapzott hajfürtök. „Munka után idejárunk. Közel van, jó a zene, nincsenek balhék, kell ennél több?”

Napjainkban már nyugdíjasok azok az egykori csepeli fiatalok, akikről ötven éve a Tükör című hetilap  képes riportjában a következőket írta:

A gyárszigeten hosszú ideig nem volt ifjúsági szórakozóhely. A fiatalok bejártak Pestre, vagy nyáron a Budai Ifjúsági Parkba.

Két évvel ezelőtt, 1971 nyarán nagy eseményre készültek a csepeliek. A kerületi tömegszervezetek összefogása és sok ezer fiatal társadalmi munkája nyomán felavathatták saját Ifjúsági Parkjukat. Az ősz beálltával azonban ismét előkerült a villamosbérlet, hiszen téli szórakozási lehetőséget

"Magyarországon élünk, az emberben kapásból mocorog a gyanúper, hogy a mindenhová a saját, kontraszelektált hülyéit erőltető kormányzat most nem a honvédségben akar-e állást csinálni a kosztosainak? Hiszen ahol egy Rákay Philipből milliárdokkal gurigázó filmproducert lehetett csinálni, ott ugyanilyen erővel egy szürkehályogosból is lehet vadászpilóta."

Egy országnak pontosan olyan a hadserege, amilyen az ország maga, bármit is sugalljon róla a vezetése. Erre élő(halott) példa a putyini Oroszország dicsőséges birodalomépítőnek szánt, majd ukrán latyakban emberhús-meghajtású roncsderbyvé rozsdásodott hadserege.

A magyar hadseregben most meghirdetett

Kétfelé kell vágni, úgy kell megpróbálni…? Csevak volt, Városgazda lett, most mi lesz?

Változatlanul áll a bál a 2021-ben – 212 millió forint veszteséget termelt Csepeli Városgazda Zrt. gazdálkodása és emiatt a társaság kettéválasztását javasló polgármesteri javaslat körül. Borbély Lénárd polgármester még 2022. május 26-án a „Javaslat a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. jogutódlással járó szervezeti átalakulásáról.” c. előterjesztést javasolta megvitatni a képviselő-testülettel, azzal, hogy a szükséges „dokumentumok, iratok, tervezetek elkészítésére 2022. augusztus 15., dokumentumok, iratok, tervezetek döntésre történő előterjesztésére 2022. szeptember 19.” – ig kerülne sor.

A javaslatot a testület vita után, az ellenzék támogatása nélkül fogadta el. Tehát a testület a kettéválasztást előkészítő munkálatok elindításáról döntött, azzal, hogy a végleges javaslat a szeptember 19-i ülésen kerüljön beterjesztésre.

Szeptember 19-én a testület megtárgyalta a polgármester majd 150 oldalas előterjesztését és

 "...a magas magyar drágulási ütem kifejezetten jó hír a hazai lakosságnak. A magyar árak százalékos növekedése, az inflációs mutató csak azért lett magas, mert alacsony volt a bázisár.”

Ezért örülhetünk a magas inflációs mutatóinknak - nem csalás, nem ámítás, teljesen komolyan ezzel a címmel jelent meg egy bő lére eresztett cikk a kormánypárti Mandineren, ahol Sebestyén Géza, a fideszes káderképzőként ismert Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője elmagyarázza a tudatlan nagyérdeműnek, miért szuper dolog a brutális magyarországi áremelkedés.

"A friss kormányhatározatban szereplő projektlistán szerepel többek között a Gubacsi vasúti híd  TEHERFORGALOM elvárásainak megfelelő átépítése, és a Csepeli Szabadkikötő fejlesztése." 

Felmondta a Nyugati pályaudvar továbbtervezésére vonatkozó uniós támogatási szerződést a kormány Lázár János építési és közlekedési miniszter javaslatára – számolt be Telex a Magyar Közlönyben mehgjelent határozatról. Mint írták, a megkötött támogatási megállapodást kivették azoknak a projekteknek a listájáról, amelyekkel a kormány nekiindul az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2) második pályázatának.

A beruházásra Magyarország korábban már elnyert 1,1 milliárd forintot, amelyről így lemond.

A lap emlékeztetett arra, hogy a projekttel

"Két kemény napon át tágítok, illetve hát nem tágítok, ám a bőr nem enged, és kiderül, hogy mégsem én vagyok Hamupipőke, vagyis a legkevésbé sem az én lábamra készült a topánka."

Néhány napot a barátaimnál töltöttem Balatonon, ami kisgyerekkorom óta a kedvenc helyeim egyike. Annak idején csak azt nem értettem, az én szüleimnek miért is nincs háza valahol a parton.

Pedig volt oka a dolognak: elsősorban apu nyughatatlan természete; képtelen volt egyhelyben megmaradni.

Ráadásul az úszás és a vízilabda abszolút nyári sportágnak számított:

télen alapoztunk, a versenyek nyáron, nyitott medencében zajlottak, így nem jutott idő nyaralásra, és ha nem nyaral az ember, akkor minek a nyaraló.

Ráadásul pénzünk sem volt, s mire összegyűlt némi megtakarítás, elszálltak az árak.

Felnőve, gyermekorvosként én is kacérkodtam a gondolattal, hogy

Reméljük, hogy a képviselő-testület tagjai, politikai hovatartozás nélkül kikérik maguknak a polgármester állítását, miszerint „nem feltétlenül a kerület érdekeit” veszik figyelembe a döntéseknél

Csepel fejlődik címmel majdnem háromoldalas sikersztori jelent meg a polgármester fb oldalán, a csepel.hu-n és a Csepeli Hírmondóban is.  Borbély Lénárd most nem a monológot és a „királyi többest” választotta mondandója megfogalmazására – helyette álinterjút készített vele TK, a polgármester közvetlen munkatársa, belső, legtitkosabb legfontosabb mondanivalóinak formába öntésre, stilizálásra is felhatalmazott újságírója.

TK-nak könnyű dolga volt, hiszen a polgármester szövegében nincs új a nap alatt. Elővette főnöke korábbi szövegeit (az áprilisi félidős, majd az októberi 3 éves értékelőn elmondottak, a saját fb oldalán rögzített havi összegzőket), megszerkesztette, miközben igyekeznie kellett, hogy friss interjúnak tűnjék az egész. Nem sikerült. Ami viszont igen: a cikkíró teljesítette Borbély Lénárd elvárását, egyértelművé tette, hogy a

A Tudásmenet egyik résztvevője, 60 éves, tisztességben megőszült pedagógus rokoni finanszírozásban vásárolt bakancsban talpalta le a Miskolc–Budapest távolságot.

260 ezer forintos havi fizetéséből erre nem futotta volna.

Nyugdíj előtt.

Heltai Gáspár egyik fabulája (Az agg lóról és agg agárról) megnyugtatóan jelzi, hogy mélyen magyar kormányunk nem ismer pardont a hagyományápolásban:  

„Ekképpen járnak mindnyájan, kik tisztekben szolgálnak, kiváltképpen a szegény prédikátorok. Miglen ezek