Budapest Főváros XXI. Kerület Csepel Települési Értéktár Bizottság kéri és várja a csepeli lakosok, szakmai és civil szervezetek, intézmények javaslatait. Csepel közigazgatási területén fellelhető nemzeti érték települési értéktárba való felvétele írásban kezdeményezhető a Települési Értéktár Bizottságnál. (e-mail: csepeliertektar@csepelivaroskep.hu)

Csepel is bővelkedik megőrzendő, kiemelkedő értékekben, szellemi és anyagi alkotásokban, ember alkotta és természet adta értékekben. Legyünk büszkék erre, őrizzük meg és ápoljuk értékeinket!

Várjuk kezdeményező javaslataikat!

További információ: 427-0711, e-mail: csepeliertektar@csepelivaroskep.hu

Csepeli Települési Értéktár Bizottság

A Budapesti Rendőr-főkapitányság emberölés miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen, miután Csepelen, a Szatmári utca egyik lakásban egy 47 éves férfi holttestére bukkant ismerőse.

A BRFK közlése szerint a helyszíni szemle elsődleges adatai alapján a férfi halálát idegenkezűség okozta. (MTI)

Én látom, hogy mindenki boldogan integet, kinőttem régen az úttörő ingemet...Ha kell én Paksra költözök, barackfának öltözök, ha nem lesz pénz, nem szörfözök...Neked mindent megadok, jobban élünk, hallhatod, a rezsi már csak egyhatod (PAÖDŐ)

Hétfőn kezdődik a csepeli hajléktalangyilkosságok büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken - tudatta a bíróság sajtótitkársága  az MTI-vel. B. Dragant és társait öt ember megölésével vádolják.

A vád szerint B. Dragan elsőrendű vádlott egy szerbiai börtönből szökött meg, és 2007-től hajléktalanként Magyarországon élt. Hajléktalantársaival marihuánát állított elő, és H. Viktor kapcsolatain keresztül szerette volna azt értékesíteni. Ő azonban nem talált vevőt, ezért haragudott meg rá az elsőrendű vádlott.
B. Dragan három vádlott-társával 2010. szeptember 3-án elhívta H. Viktort a csepeli erdőbe, közösen italoztak, füvet szívtak. Másnap reggel B. Dragan és B. Zsolt másodrendű vádlott husángokkal támadt a sértettre, súlyosan bántalmazták őt, majd az elsőrendű vádlott három társa segítségével felakasztotta a férfit. A holttestet elégették, a maradványokat a Dunába szórták.

A bűncselekmény-sorozat a nyomozás adatai szerint következőképpen folytatódott:

Egészségügyi szakpolitikai fórumot tartottak a demokratikus ellenzéki összefogás csepeli szervezetei a Munkásotthonban. A nagyszámú közönséget dr. Szabó Szabolcs, az MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP közös országgyűlési képviselőjelöltje köszöntötte. Dr. Szabó Szabolcs kifejtette, hogy az oktatás mellett az egészségügy az a terület, ami mindenkit érint, ezért tervezték meg a kampányukat oly módon, hogy a február közepén megrendezett oktatási fórum után ez alkalommal az egészségügyi ellátórendszer kerüljön a figyelem középpontjába.

A fórum meghívott előadója dr. Falus Ferenc, egykori országos tiszti főorvos, egészségügyi szakpolitikus, az ellenzéki pártok közös egészségügyi programjának egyik szerzője volt.  Falus doktor részletesen kifejtette véleményét arról, hogy miért nem működik rendesen a jelenlegi ellátórendszer. Véleménye szerint az Orbán-kormány prioritásai között nem szerepel az egészségügy, amit jól mutat az otthoni pálinkafőzés engedélyezése, a dohánykereskedelem átszervezés, az egészségügyből történt hatalmas összegű forráskivonás, az ANTSZ szétzilálása, a gyógyszerár-támogatások összegének csökkentése. Az egészségügyi ellátás véleménye szerint jelenleg szervezetlen és nem hatékony: a legjobban képzett, nagy szaktudással rendelkező orvosokat nyugdíjba küldték, a térségi ellátás megszervezése ésszerűtlen beutalási rendszert követel meg, a várólisták nagyon hosszúra nyúltak, vagyis az Orbán-kormány által kidolgozott Semmelweis terv gyakorlatilag megbukott.

TALÁLKOZÓ A SZABAD SAJTÓ ÚTON

Az Együtt-PM azt javasolja, hogy a baloldali összefogás még a választások előtt hirdessen intézkedési tervet a tiszta közélet megteremtéséért, és ennek legyen része egy korrupció elleni , továbbá egy a pártfinanszírozást  rendező jogszabály, az   új médiatörvény és az új ügynöktörvény, amelyeket a kormányváltás után azonnal elfogad és megvalósít az új parlament.

Az egyéves születésnapját ünneplő Együtt-PM pártszövetség választási gyűlésén  ezt Pápai Levente a párt új politikusa jelentette be (képünkön).

Negyedmillió új, versenypiaci munkahely létrehozását ígérte Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője arra az esetre, ha az ellenzéki összefogás győz a választáson.

A volt miniszterelnök pártja egyéves születésnapján, szombaton Budapesten azt mondta: olyan országot szeretnének, ahol nem az állam erős a polgáraival szemben, hanem a polgárok erősek, a középosztály az erős, amelyhez a törekvő emberek felzárkózhatnak.

Ígéreteik közül kiemelte: negyedmillió új, versenypiaci munkahelyet hoznának létre egy kormányzati ciklus alatt, mert ez a feltétele a gazdasági növekedésnek és annak, hogy hazatérjenek az elmúlt években elvándorolt fiatalok.

Május 25-ére, vasárnapra tűzte ki az Európai Parlament (EP) magyar képviselőinek választását Áder János köztársasági elnök – közölte az államfő hivatala szombaton.

Már harmadik alkalommal nyílik lehetőség arra, hogy Magyarország polgárai eldöntsék, a következő öt esztendőben kik képviseljék majd a politikai nemzetet az Európai Parlamentben. A szabad választás joga demokráciánk egyik legfontosabb alkotmányos pillére. Ez a jog ugyanakkor lehetőség is arra, hogy szavazatunkkal befolyásoljuk Európa jövőjét – olvasható a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján közzétett közleményben.

Áder János emlékeztetett arra, hogy az Európai Tanács döntése értelmében az unió országaiban május 22. és 25. között kell megtartani az európai parlamenti választást – írja az MTI.

Oly jó szeretni Téged,
lengsz, mint illatos rétek,
hajad nagy, barna alkony,
engedd, hogy betakarjon.
Tebenned mindig nyár van,
forrásom vagy e tájban,
szemed két fényes ablak,
engedd, hogy benned lakjak.

(Csepeli Szabó Béla: Tiszta szerelem)

Újra és újra leírtuk, hogy 2010-es megválasztásuk óta a kétharmados fideszes mamelukok a csepeli képviselő-testület üléseinek döntő többségén meg sem szólalnak, csak a gombot nyomják szakmányban. Éppen ezért jól jegyezzük meg 2014. március 4-ét. A Csepeliek Újságának értesülése szerint ezen a napon este hét óra körül magukhoz ragadták a kezdeményezést a néma leventét alakító mamelukok a botrányos testületi tanácskozáson.

Senki sem számított erre a megdöbbentő fordulatra, hiszen Németh Szilárd rezsikommandós fideszes polgármester engedélye nélkül megnyekkenni sem mernek. A változás a csepeli, közelebbről a hárosi sötétségnek köszönhető. Az évtizedek óta mind jobban beépülő, városiasodó mezőgazdasági terület homályának oszlatására Borbély Lénárd, az ugyancsak fideszes alpolgármester a tőle szokásos trükkel – megakadályozva az ellenzék felkészülését, úgynevezett sürgősségi indítványt osztott ki a helyszínen „Javaslat a 8655-ös dűlő (Háros) közvilágításának kiépítésére”. címmel.

TUDJA, HOGY…

>   az államadósság alakításával ismét becsapta a népet a kormány? Decemberben az Államadósság Kezelő Központ Zrt. ugyanis jelentősen visszafogta az állampapír kibocsátást, ezzel legalábbis papíron, csökkentette az államadósság tavalyi mértékét. Az eredmény azonban csak átmeneti volt, néhány hét alatt ismét erőteljesen növekedett a magyar államadósság. A napi hu  adatai szerint 2013 december végén az államadósság 21.998,6 milliárd forint volt, ami január végére 22.844,2 milliárdra emelkedett. A növekedés aránya 3.84 %. Ezen belül a deviza és forint alapú állampapírban való eladósodásunk növekedése több mint 722 milliárd forintot tett ki. Februárban tovább növekedett a költségvetés bruttó adóssága, 22.934,8 milliárd forintra. A napi.hu szerint azonban ez nem fedi le a teljes államadósságot, így a Magyar Nemzeti Bank államadósság-mutatóját sem. Ezek szerint, választási ígérete ellenére, az Orbán-rezsim nemhogy csökkentette volna az államadósságot, hanem jelentősen növelte: 2011 elején az államadósság 21.315 milliárd forint volt, amihez képest a jelenlegi, februári növekedés 7,59 %. Pedig 2010. december 12-én Orbán Viktor, a magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása kapcsán a következőket mondta: „…ennek egyetlen, de világos és érthető oka van. Ez pedig az államadósság”;

A Simon-ügy és az őszödi sztori felmelegítése után most az ukrán válság is alkalmat ad arra, hogy a választási kampány ne arról szóljon, amiről kellene. Azaz arról, hogy az Orbán-korszak négy éve alatt nőtt a szegénység, elértéktelenedett a forint, milliók sorsa a létbizonytalanság, zuhan a születések száma, megrendültek a demokratikus intézmények. S az ellenzéknek programja alkalmas arra, hogy a társadalmat kivezesse a válságból, visszaadja a megélhetést, a biztonságot és szabadságot. Ehelyett az ellenzéki vezetők szinte minden energiáját az ukrán válság köti le. Egymásra licitálva, lázasan ecsetelik a helyzet drámaiságát, rendkívüli parlamenti ülésen akarják számon kérni a magyar kormányon Putyin vélt és valós bűneit.

Nem akarok belemélyedni az ukrán helyzet elemzésébe. Az viszont kőkemény politikai igazság, hogy természeti katasztrófa, vagy kiélezett nemzetközi válság idején a krízis mindig a kormánypártokat segíti. Hiszen csak a kormánynak vannak olyan eszközei, amelyek megvédhetik a lakosságot. Miről szólhat egy kampánytémává emelt vita az ukrán helyzetről?

Egy hónappal a választások előtt a baloldali pártok megváltoztatják az eddig használt nevüket: Összefogás helyett mostantól Kormányváltás névvel kampányolnak. A váltásra azért is van szükség, mert kiderült, hogy a Szepessy Zsolt-féle Összefogás Párt is országos listát tud állítani, és nem akarják, hogy a választók pusztán félreértésből rájuk ikszeljenek a baloldali pártok helyett. Szigetvári Viktor szerint nem tiltják meg az összefogás szó használatát, és amúgy is tervezték, hogy az utolsó hetekben nem ezzel a névvel kampányolnak.

Az ittlakunk.hu visszautalva egy általunk is közölt korábbi bűnügyi hírre a következőket írja: 

A rendőrség nyomozást folytat egy férfi ellen, aki február 24-én 17:50 körül a csepeli Zrínyi utca 1/a. szám alatt található nemzeti dohányboltban egy fegyvernek látszó tárggyal megfenyegette az alkalmazottakat és követelte a bevételt. (A bűncseleményt a kamera rögzítette - a CSÚ-szerk megjegyzése)

Miként korábbi beszámolónkban jeleztük, a hozzánk eljutott beszámolók a kétharmados fideszes többségű grémium keddi értekezését botrányosnak minősítették.

A mai írásunk címében szereplő kijelentés, vagyis hogy Csepel sportja soha nem látott mélységekig süllyedt blogunk értesülése szerint Takács Krisztiántól, az MSZP önkormányzati képviselőjétől hangzott el a csepeli képviselő-testület legutóbbi ülésén. Ötmillió 300 ezer forint sorsáról, három birkózó edző havi 80 ezer forintos bértámogatásáról volt szó. Nincs csepeli, aki ellenezné a juttatást ennél a mostoha körülmények ellenére is jelentős hazai és nemzetközi sikereket felmutató sportágnál, de joggal juthat eszébe bárkinek, miért csak ők? A mameluk városatyák és városanyák már nyomták volna a gombot, a birkózó edzők bérének finanszírozásával kapcsolatos előterjesztésnél, ha a lendületüket Gergely István MSZP-s képviselő kérdése meg nem akasztja. Gergely István is azt kérdezte, hogy miért csak a birkózó edzők kapnak ilyen juttatást, talán csak nem azért, mert Németh Szilárd egykoron maga is birkózó volt?

TUDJA, HOGY…

> ismét mélyponton a lakásépítés? A II. világháború előtti gazdasági válság idején sem esett Magyarországon annyira vissza a lakásépítés, mint 2013-ban. A KSH adatai szerint tavaly mindössze 7293 új lakást adtak át, 31 %-kal kevesebbet, mit egy evvel korábban. Még az 1929-1933 közötti válság utolsó évében is több volt az épített lakások száma, csakúgy, mint a 2010-es esztendőben. A kormányváltást követő években folyamatosan csökkent az épített lakások száma, egésze a tavalyi mélypontig. A Társaság a Lakásépítésért Egyesület szerint a jelenlegi tempóval 600 év alatt újulhat meg a hazai lakásállomány, pedig ma még például 583 ezer olyan lakás van az országban, amelynek falazata vályog vagy sár. Miközben a szomszédos Ausztriában évente csaknem hatszor annyi lakás épül, mint hazánkban. (Népszabadság)

Kérdések és válaszok a baloldali összefogás helyi vezetőinek részvételével 

A milliós, esetenként tízmilliós jutalmak és prémiumok ügye országos szintű közfelháborodást váltott ki. Orbán Viktor, Tarlós István végül intézkedett: visszafizetést vagy jótékony célú felajánlást kértek az érintettektől, amit ők állítólag teljesítettek, legalábbis az index.hu-n tegnap, március 4-én megjelent „Visszaadták 10 milliós jutalmaikat az állami vezetők” című cikk szerint. Csepelen síri csend övezi az önkormányzati cégvezetők hasonló históriáját. Vajon miért?

Több mint két hónapja nem válaszol Németh Szilárd fideszes polgármester. Mint ismeretes, tavaly év végén az állami cégek és az önkormányzati gazdasági társaságok vezetői milliós jutalmakat, prémiumokat vettek fel. A csepeliek.bog.hu december 27-én két kérdést intézett a polgármesterhez:

„Mikor szólítja fel Werner Péter és Vida István csepeli cégvezetőket a 2 millió forint feletti prémiumuk visszafizetésére?

Mikor kezdeményezi a lebukott Ábel Attila alpolgármester felelősségre vonását?”

A két kérdés háttere: Werner Péter a Csepeli Városgazda Zrt. vezérigazgatója 2013  végén 6 millió, míg Vida István a Csepeli Városkép Kft. Ügyvezető igazgatója 5 millió forint prémiumot vett fel, Ábel Attila alpolgármester meg „munkaidőben a facebookon acsarkodik, lehülyézi adófizető ellenfeleit, akiknek pár perccel korábban még áldást küldözgetett”.

A Csepeliek Újságának értesülése szerint botrányos körülmények között fogadták el Csepel idei költségvetését tegnapi ülésükön a kerület önkormányzati képviselői. A kétharmados többségben lévő fideszes városatyák és városanyák több éves hagyományaiknak megfelelően egy árva szót sem szóltak. Nem volt véleményük Csepel jelenlegi siralmas helyzetéről, és a jövőről sem mondtak semmit. Mameluk módra bólogattak, és jeladásra nyomták a gombokat. Blogunk a lehetőségeihez mérten és a beérkező információk birtokában a következő napokban újabb részleteket közöl majd a keddi rémdrámába öltött kabaréból, amit a polgármester még mindig képviselő-testületi ülésnek nevezett az általa aláírt meghívóban.

Most csak egy olyan  eseményt emelünk ki, amelynek mai aktualitása van:

TUDJA, HOGY...

hétből négy magyar régió a legszegényebbek között van Európában? Az Eurostat új tanulmányában, amely Európai Unió 28 tagállamának 49 régióját értékelte, 4 hazai régió a legszegényebb régiók sorában van nyilvántartva. Az egy főre jutó GDP alapján elvégzett összehasonlításban Észak-Magyarország a 40., Észak-Alföld a 43., Dél-Alföld a 44., míg Dél-Dunántúl a 45. helyet foglalja el. A régiók adatainak elemzésénél az Eurostat figyelembe vette azokat az ingázókat is, akik nem az adott régióban laknak, de munkájuk az ottani GDP-be számít bele. (index.hu) 

Se szeri, se száma azoknak a történeteknek, amelyek arról szólnak, hogy itt is, ott is becsapják, átverik a szegény embereket, akik aztán nem bírva a terheket fellázadnak. Mindez azért történhet meg, mert az uralkodó hatalom elveszti önkontrollját. Nem találja a mértéket, és ezzel nagy bűnbe sodorja önmagát.

Azt gondolja, hogy bármit megtehet, mert erre mandátuma, ereje van. Kedve szerint mélyítheti azt a szakadékot, ami a szegény és a gazdag között van. Jelentéktelenné teheti a szolidaritás és az emberi szeretet tartalmát. Az egyiknek a létért is küzdenie kell, míg a másiknak a fényűzés is mindennapos juss. Keservesen tapasztalja aztán, hogy az erő kevés, a mandátum meg semmit sem ér, ha kontrolálatlanná válnak a folyamatok. Ott ahol az embereket arról győzködik, hogy amit látnak, érzékelnek nem igaz, hanem az a valóság, ami ezzel ellentétesen a brosúrákból, képernyőkről, hirdetésekről villódznak rájuk, ott keserves irányt vettek a folyamatok. - Ezzel a részlettel ajánljuk olvasóink figyelmébe Horváth Gyula Dózsa után című publicisztikáját: