Nem vártak a sült galambra, sült malacot porcióztak kerületvezetői háttérrel. A Közösen Csepelért Polgári Egyesület a Borbély-Németh politikai párharcban Borbély Lénárd mellé állt, és a jelek szerint az ő hátterét adja majd a jövő évi önkormányzati választáson.

„…pusztán egy baráti társaság vagyunk,…” nyilatkozta a Közösen Csepelért Lokálpatrióta Egyesület elnöke a CSH újságírójának, a Francia-öbölbe szervezett szemétszedési akció kapcsán.

Ahhoz képest nem először van közös programjuk a polgármesterrel. Sőt, a társaság az utóbbi hetekben többször szerepelt Borbély Lénárd polgármester fb oldalán és az önkormányzat honlapján, a csepel.hu-n is. Az elnök úr is nagy figyelmet kapott/kap a polgármestertől, illetve az önkormányzati médiától, csakúgy, mint az Ábel Attila alpolgármester által működtetett

"A pannon éjszakában nem békakuruttyolás vagy tücsökciripelés hallszik, hanem hős vezérünk csatakürtje rivall."

Magyarországon háborús veszélyhelyzet van, mindig is az lesz, vagy legalábbis amíg hős vezérünk hatalomban marad. Magyarországon igazából a tatárjárás óta van háborús veszélyhelyzet, függetlenül attól, hogy az ebben rejlő hatalompolitikai távlatokat az előző korok nagy machinátorai nem látták át, a többi lehetséges veszélyhelyzetét meg még annyira se.

Ráadásul a veszélyhelyzet (nemcsak a háborús, hanem valamennyi) fajfogalomként a különleges jogrend néven ismert nemfogalom alá tartozik.

Itt azonban azt is figyelembe kell vennünk, hogy Mária országában 2010 óta másmilyen jogrend nincs is, csak különleges. Olyan, amelyben a kormány azt csinál, amit akar. Vagyis:

Egyetlen egy érdeklődő orvos sem szeretné szakmai tisztességét alávetni a helyi hatalmasságok politikai igényeinek! Későn jött a felismeréssel egybekötött személyi változtatás az SZTK-nál. Ott, ahol a politikai dominancia már megégette az orvosi társadalmat, nagyon nehéz a zsigeri félelmeket eloszlatni! Ott, ahol – mindezeken túl Tóth Ilona neve és orvos etikai tevékenysége jelzi a mértékadó szakmai, irányítási alapot - a félelem a betegben és orvosban egyaránt motiváló tényező lehet.

A kerület mostani vezetői úgy állítják be, hogy az egészségügy csepeli mélyrepülése rajtuk kívülálló okok miatt következett be. Nem lehet azt mondani, hogy hazánkban a helyzet a gyógyítás terén rózsás lenne, de azt se, hogy ne lettek volna olyan helyi okok, amik az itt észlelhető minőségi zuhanást elősegítették.

Az első és legnagyobb probléma az ágazat teljes mértékű átpolitizálása! A gyógyításnak, - mint az összes többi területnek - a hatalmi érdekek alá rendelése volt. A körzeti orvosokat felváltó háziorvosi rendszer

Orbánék az adófizetők pénzén kémkednek magyar emberek ellen, azért, hogy „még nagyobb politikai és pénzügyi ellenőrzést szerezzenek a nyilvánosság és a médiapiac felett”. Két évvel a Pegazus-botrány kirobbanása után az Európai Parlament a Pegasus- és más kémszoftverek európai használatának kivizsgálásával foglalkozó különbizottsága (PEGA- MKHEHKFK) megállapította azt, amit kezdettől mindenki tudott.

Ennyit az EU dinamizmusáról.

Idehaza garantáltan semmi sem fog változni, amíg Orbán hatalmon van, addig minden ellenzéki civil aktivista, újságíró azzal a nyugodt bizonyossággal élhet, hogy valakik valamilyen eszközzel, ám időnként sóvár szemmel nézik minden mozdulatát, hallgatják minden zörrenését.

Először is nem árt tisztázni: ebben a rezsimben egy ellenzéki

A beígért Kálvin téri alagút helyett a kormányzati ködösítésben van a végállomása a Csepeli HÉV kisiklatott fejlesztésének

A csepeli HÉV jövőjét is érinti a Népszava hétfői cikke, amelyben az Orbán-kormány egyik legfontosabb embere, Lázár János miniszter elárulta, nincs érdemi döntés a HÉV fejlesztéséről. https://nepszava.hu/3194513_hev-fejlesztes-budapest-agglomeracio-kozossegi-kozlekedes-lazar-janos Továbbra is a levegőben lóg az ügy – írta a cím alá a szerző. A témával a „minisztérium kiemelten foglalkozik” közölték az újságíró kérdésére válaszul. Korábban a különböző kérdésekre rendre azt válaszolták a kormány, illetve a minisztériumi szóvivők, hogy a kormány elkötelezett a megoldásban, most a kiemelt foglalkozás szlogenje jelenti a semmit, a ködösítést. Egyik után sem jött még megoldás, úgyhogy most sem várhatunk csodát. Meg is írták a válaszban: „nincs érdemi döntés az ügyben.”, annak ellenére, hogy

Bár eddig mintha megkukult volna, egy szót sem szólt a polgármester, de mégis kíváncsian várjuk a reagálását ezekre a megdöbbentő fejleményekre.  Közösségi oldalát látva azonban

Németh Balázs vezérigazgató mutatta be. Az augusztusi Budapesti Atlétikai Világbajnokság kabalafigurája, az ősmagyar rackajuh esete jól fejlett állatorvosi lóként szolgálhatna egy nemzeti probléma demonstrációjához. Kell-e egyáltalán ilyesmit terveztetni minden nagyobb sporteseményhez? És ha kell,  akkor miért muszáj mindjárt a nemzeti identitás szimbólumává is avatni? 

Ha egyszer majd megírja valaki az orbáni szimbolikus politika elbutulásának történetét a Szentkoronának a köztársaság parlamentjébe való – már botrányos, de politikailag még ügyesnek mondható – áthelyezésétől vagy Bereményi Géza Eperjes által már beárnyékolt, de még kvalitásos Hídemberétől a valamikor jobb napokat látott Melocco Miklós köztéri márványgiccsein, a Szabadság-téri Gábriel (egyszerre történelemhamisító és ízléstelen) transzszexuális fantasyján és a

Rohan az idő...1961-ben nem nyitásra, hanem megnyitásra készültek a Csepeli Strandon. A gyermekjegy 140 centiméteres magasságig két forint volt, a felnőttek négy forintot fizettek a belépőért. 50 fillér egy gombóc fagyi.   Zene, felhívás és reklám a megafonból: Felnőttek még lábat sem áztathatnak a gyermekmedencénél...Mosogasson ultra daisyvel, így a piszkot sose nézi el...Zöld volt a mező...

A cikk második oldalán lévő  videó az építőknek, a Csepel Vas- és Fémművek munkásainak, mérnökeinek, alkalmazottainak, egykori vezetőinek állít emléket, mindazoknak, akik önzetlen társadalmi munkával vettek részt a strand létrehozásában. Azoknak, akiknek meghatározó szerepük volt abban, hogy a strand felépült, és ma is vendégeket fogad.

A főváros XXI. kerületében, a Hollandi úton 1961. június 7-én nyitották meg a strandot.

Jelenlegi helyén, a Kis-Duna Duna-parton már az 1930-as években működött strand  az egykori WM gyár, vagyis a Weiss Manfréd Művek üzemeltetésében.

Az ötvenes évek végén, 1958-ban a Csepel Vas- és Fémművek munkásainak, alkalmazottainak kezdeményezésére a gyár új, korszerű fürdőt építtetett a régi helyett.

Így kezdődött: Mélyfúrásokat végeztek a területen, melynek nyomán értékes összetételű ásványvíz tört fel.

Erre a vízkészletre alapozva épült fel a

Május 22-én, hétfőn újra megnyitja kapuit a tavaly szeptember óta zárva tartó Csepeli Strandfürdő. A belépődíjak emelkednek, de a kerületi nyugdíjasok számára hétfőnként, keddenként és szerdánként továbbra is ingyenes a belépés

Abban nincs változás, hogy külön hétköznapi és hétvégi jegyárak vannak érvényben. Tavaly hétköznap egy felnőtt napijegy 3000 forintba, diákoknak, nyugdíjasoknak 2400 forintba, gyerekeknek 1000 forintba került.

IDÉN EZEK AZ ÁRAK 3500, 2700 ÉS 1200 FORINTRA EMELKEDNEK.

2022-ben a hétvégi felnőtt jegyért 3500 forintot, diákoknak, nyugdíjasoknak 2500 forintot, gyerekeknek 1200 forintot kellett fizetni.

2023-BAN EZEK AZ ÁRAK 4000, 2900 ÉS 1400 FORINTRA NŐTTEK.

A vendégek zömét a

Háros ügyében, vagyis a saját jelölő szervezete által kiemelten kezelt terület érdekében sem tudott lényegi előrelépést elérni az ellenzéket faképnél hagyó alpolgármester.

A lap idei 10. számában minden, ami kedves és kedvez a polgármesternek, most is olvasható. Felújítás, rendezvények, pályázatok, kulturális programok. Van aztán még alpolgármesteri magyarázkodás, utólagos főigazgatói állásfoglalás a szakrendelő önkormányzati fenntartása mellett, megállapodás a csepeli sportegyesületekkel, intézményi vezető és a „hónap embere” bemutatása, strand, reklám stb. 

A CSH negatív hagyományainak megfelelően az itt élők helyzetéről, anyagi gondjairól, az egészségügy feszültségeiről, a csepeli vállalkozások helyzetéről, a helyi pártok aktuális témákkal kapcsolatos véleményéről, a kerület jövőjét meghatározó fejlesztésekről  nem olvashatunk egy sort sem.

Véleményünk a lap néhány írásáról:

1) „Dacból nem érdemes ellenzékinek lenni”

Lehet, hogy Pákozdi József alpolgármester, akivel a

A Magyarok Nyilai terrorszervezet  Csepelen is letette kézjegyét, amikor az Árpád utcában felgyújtott egy presszót.

Novák Katalin a pápalátogatás ürügyén elnöki kegyelemben részesítette a Magyarok Nyilai nevű terrorszervezet egykori vezetőjét. Budaházy pedig szabadulása után rögvest deklarálta, hogy esze ágában sincs

„A regisztrálás lesz az a valuta, amivel a résztvevők kifizetik a mostani polgármestert. A nevek, címek kellenek az új ’szervezetük adatbázisának’, (Közösen Csepelért Polgári Egyesület) hogy az alapján kevesebb mint egy év múlva kiküldhessék a névre, címre szóló felhívást: szavazzanak Borbély Lénárdra és szervezetére, amelynek - ki más? - ő a listavezetője!”

A mostani csepeli vezetők azt szeretnék, ha nem vennénk észre, hogy becsapják, hülyére veszik az embereket és a képviselőket.

Persze ez sokakat nem érdekel, mert a fontos az, hogy ingyen sör, fröccs, kaja, meg buli legyen. Azt már az ókorban is tudták, hogy kenyér meg cirkusz kell a népnek. Hiába telt el néhány évezred, úgy látszik, hogy az ősi felismerés megmaradt. A május elsejei rendezvény a Daru dombon ékes bizonyítéka az előbb említetteknek. Volt ott minden, ami szem szájnak ingere: sör, bor, buli, és ennivalónak forgott a malac a parázs felett. A színpadon szólt a nóta! Az úri közönség meg táncolt.

Senkinek eszébe nem jutott, hogy

A cipőkön  mindig látszott. Emlékszem, hogy gyerekkoromban Soroksáron volt, aki bakancsban, volt aki makkos cipőben jött ki focizni, abban, ami akadt éppen, egy alkalommal pedig három cigány srác egyetlen pár szakad foci csukával érkezett, felváltva vették fel, úgy játszottak.

Látszik a cipőkön. Látszik például az enyémen is, hogy régi. Hetek óta nézegetek egy másikat, kéne venni, ezt a mostanit (tavalyelőtti talán) már le sem lehet igazán tisztítani, dudorodik itt-ott, kényelmetlen, de legalább nem lyukas. Persze én szerencsés vagyok, előbb utóbb biztosan megveszem majd azt az új cipőt, vagy egy olcsóbbat inkább, de sokan abban az egy lyukas cipőjükben lesznek kénytelenek egész tavasszal, meg nyáron meg még ősszel is dolgozni járni, moziba egyszer-egyszer, nem jó, de

Helló közpénz! Hol a valóság? Folytatásos epizódok: napfény, móka, derű, kacagás. Felülről nem láthatók a föld közeli csepeli gondok. Ellenvélemény és ellenzék kizárva

Nem maradt le a polgármester közösségi oldaláról újabb propaganda filmje, a Hello Csepel! Most is az győzelmeit vette sorra. Három témakörre koncentrált:

1) A legutóbbi képviselő-testületi ülés fontosabb témáira: a szakrendelő megtartására, a Csepeli Munkásotthon tetőszerkezetének felújításához szükséges anyagi támogatás biztosítására, a nyári napközis táboroztatásra, a rendőrség anyagi támogatására és gerincúttal kapcsolatos határozati javaslata elfogadására. Mivel ez a műfaj a kerületvezetőnél ellentmondást és ellenzéki hangot nem tűr, ezért az

A helyzet egyáltalán nem vicces, sőt, inkább szomorú, időnként tragikus, ezért, ha megengedik, egy viccel kezdem. Egy rossz viccel.

Egy ember felhívja a mentőket, hogy azonnal jöjjenek, mert nagy a baj. Mire a telefonos visszakérdez, oké, de hogyan menjünk önhöz?

 Miért, az a kis fehér szirénás autójuk már nincs meg?

A baj nem most kezdődött. Öt-hat éve már kezdett feltűnni, hogy a mentők statisztikailag mindenképpen egyre később érnek ki. A fideszes rendszer erre gyors és hatékony választ adott. Attól kezdve nem a riasztástól, hanem a mentőegység indulásától számították a kiérkezési időt. Ha jól értem, ez azt jelenti, ha valakihez a hívás után csak egy órával később indítottak mentőautót, ám az odaért tizennégy és fél perc alatt, akkor behúzták a 15 perc alatti rubrikába ezt a mentést. Ügyes. Ráadásul ezt a

Dukán András Ferenc tősgyökeres csepeli, középiskolai tanár és vállalkozó. Negyedik éve önkormányzati képviselő. Erős jelölt lehet, mert Ábel Attila alpolgármester máris kever körülötte

Elkezdődött a jövő évi önkormányzati választásra való bejelentkezés. Több vidéki város, fővárosi kerület után Csepelen is elindult az úton az első polgármester-jelölt. A hosszabb ideje folyó helyi, fideszes belharccal tarkított kampány új szakaszához érkeztünk. A Momentum elnöke és Szabó Szabolcs Csepel momentumos országgyűlési képviselője jelentette be: Dukán András Ferenc lesz a párt polgármesterjelöltje Csepelen. 

https://ezalenyeg.hu/orszagszerte/dukan-andras-ferenc-lesz-a-momentum-polgarmesterjeloltje-csepelen-314774   

Dukán tősgyökeres csepeli, középiskolai tanár, nemrégiben szerezte meg a

Az államkapitalizmus olyan szörnyeteg, amely úgy végzi el a piszkos munkát, a neki nem tetsző, kritikus hangok elhallgattatását, hogy látszólag még tiszta is marad a keze.

Nem kell ahhoz cenzúrahivatal, nincs szükség hatósági tiltásra és szankciókra, hogy a független média utolsó mohikánjai is kidőljenek a sorból. Talán észre sem vesszük, hogy a szabad nyomtatott sajtó szó szerint az utolsó óráit éli és az online médiában is jól láthatók a bomlás jelei. 

Elég, ha úgy dönt az állam, hogy az évi sok százmilliárdos reklámköltésből egyetlen fillért sem kaphatnak a kormánnyal szemben kritikus médiumok, ill. ezek közül azok, amelyek nem hajlandóak a hatalom szája íze szerinti, tartalmi önkorlátozásra. Csak néhány témát jelöl meg a propaganda hivatal, amellyel nem tanácsos foglalkozni – pl. a miniszterelnök családjával kapcsolatos hírek – ezek azonban a rendszer legszikárabb alapjait érintik. Ha ezt megígéri az orgánum tulajdonosa, akkor csurran-cseppen a

Koszorúzók az emlékműnél. „Tavaly 75 ember halt meg Magyarországon munkahelyi balesetben, 62 esetben életveszélyes, 26 esetben súlyos csonkolásos, valamint 15 esetben egyéb súlyos baleset történt a munkahelyeken…” A csepeli számokat nem ismerjük, egy szót sem szólnak róla a helyi hivatalos szervek.

A munkahelyi balesetben elhunytakra emlékeztek a szakszervezetek Csepelen, a volt Csepel Művek területén, a volt II-es kapu közelében, a még 2010. szeptember 13-án felavatott „A munkahelyi balesetben elhunytak emlékművénél”. https://merce.hu/2023/04/28/a-munkahelyi-balesetben-elhunytakra-emlekeztek-a-szakszervezetek/  

A cikk idézi a Csepel újság, 2010. október 1-én megjelent számában leírtakat, miszerint az avatók egyike javasolta, hogy

"Nekem kérem egyrészt családom van, másrészt senki sem tölti úgy a hurkát, ahogy a miniszterelnök úr a PR fotókon, harmadrészt ahogy az a hangulatjelentésben is szerepelt, a hentesek kitűnő hangulatban, az árstopok és a húsértékesítés iránt tanúsított kirobbanó lelkesedéssel várják az ukrajnai békét,– Az a szép szál kolbász, az mennyi?"

– Nem tudom.

– Hogy hogy nem tudja, hát nem maga a hentes?

– Még nem jött ki a Hústermékek árát hatóságilag szabályozó 2024. évi 222–es számú számú kormányrendelet. Már egy hete várjuk.

– És mikor jön ki?

– Talán még ma, de nem kizárt, hogy éjfél körül.

– Ez aztán a kiszámítható jogalkotás, mondhatom.

– Én nem kritizálnám ezért a kormányt.

– Pedig lenne miért. Na de eladja nekem a t

Aranylábak árnyékában állami aranyesőre várva. Mi a különbség Németh Szilárd és Borbély Lénárd sportszervezési  gyakorlata között? Semmi. Mindketten a hatalom és a pénz oldaláról közelítik meg az ügyet, kettészakítottak a csepeli sportéletet. A sportágak  fejlesztési lehetőségei  már rég elvesztek a politikai hatalomért harcoló felek érdekei között. 

Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá csütörtökön Borbély Lénárd polgármester 22 kerületi sportegyesülettel. „Megszületett önkormányzatunk és a csepeli sportegyesületek nagyszabású közös projektje, a Csepeli Sportsziget Program!” – tette közzé a fantasztikus hírt a polgármester saját fb. oldalán. 

Március 31-én már tárgyalt a sportegyesületekkel. Lásd: Elindul a Csepeli Sportsziget Program c. hírt a csepel.hu-n. https://csepel.hu/#/news/elindul-a-csepeli-sportsziget-program   

Akkor a Csepeli Sportsziget Programról, mint elindult partnerségi együttműködési programról írt, amely, mint a csütörtöki szövegéből kiderült, indulása után, másfél hónapig vajúdott, majd május 11-én „Megszületett”. 

Úgy látszik, hogy 

"Ne áltassuk magunkat azzal, hogy a tanulatlanság és tájékozatlanság áldozatai vagyunk. Mert mit várhatunk a többségében nyomorgó, robotoló, propagandával agyonmanipulált tömegektől, ha a legmagasabban képzett, legiskolázottabb rétegek tagjainak jelentős része együttműködik a rendszerrel."

„Hát, igen, az iskolázatlanok, tájékozatlanok, a kistelepüléseken élő idősek tartják hatalomban ezt a gengszter bandát” – szoktuk magyarázni magunknak, hogy hogyan történhetett meg immár negyedik alkalommal, hogy a magyar választók parlamenti kétharmados többséghez segítették a kormányzó pártokat, miközben az elmúlt 13 évben kilopták alólunk az országot, lezüllesztették az oktatást, az egészségügyet és a szociális ellátó rendszert, lebontották a teljes demokratikus intézményrendszert és

Még azt is reklámozták, ami hiánycikk volt. A II. világháború után a békeévek ismét gázt adtak a magyar motorgyártásnak. A csepeli és egri gyár vezetői azonban nemcsak a hivatalokkal küzdöttek, hanem egymással is vetélkedtek a robogógyártásért.

Hetven éve, amikor  kezdek fölöslegessé válni a hadiüzemek kapacitásai, az ötvenes évek állami és pártvezetői meghirdették, hogy átállítjuk a termelést a lakosság jobb ellátásához szükséges cikkek gyártására. Ez akkoriban több babakocsit, kerékpárt, olykor motorizált kétkerekűt jelentett.

Akkoriban autóról még csak álmodozhatott a magyar átlagpolgár, aki falta a gépekről szóló híreket, pláne, ha azokat elérhető mennyiségben és megfizethető áron hirdették. Mert bármennyire is furcsa,