Elgondolkodtak-e mostanában a… szolidaritásról? Tudják, arra a kiállásra gondolok, amit a magyar civil társadalom olyan példásan mutatott az Ukrajna elleni orosz agresszió első heteiben. És ami olyan nagyon hiányzott és hiányzik ma is a kormány külpolitikájából.

Olyannyira, hogy az amúgy Orbán-szövetséges lengyel Jaroslaw Kaczynski igen éles kirohanására volt szükség, aminek nyomán a magyar miniszterelnök, ha vonakodva is, de elismerte: a bucsai mészárlás egyáltalán megtörtént, és az bizony emberiesség elleni, háborús bűntett.

A magyarok által tanúsított feltétlen szolidaritás az ukrajnai menekültekkel szemben annál is inkább elismerésre méltó, mivel Magyarország polgárai súlyos ellenszélben ajánlottak fel szállást, segítséget, élelmet, ruhát és még ki tudja mi mindent az elmúlt hetekben. Egy olyan országban, ahol néhány éve még plakátkampány hirdette, hogy

Hét éve készítették elő, hat éve elnyerték a pályázatot (képünkön a hivalkodó Németh-Borbély páros), öt éve a szerződést is aláírták, négy éve befejezték a műszaki előkészítést, de ennek ellenére a végeredményre, azaz a csillagtelepi fejlesztés befejezésére előreláthatólag  még éveket kell várni. Egészen elképesztő! 

De majd most. Csillagtelepi városrehabilitáció: dolgoznak a megoldáson című CSH-s kincstári cikkében „Borbély Lénárd polgármester világossá tette: az önkormányzat mindent megtesz a projekt sikeres folytatása érdekében.” Ha kapnak még 700 milliót(!) a korábbi 1,7 milliárdhoz, akkor „ ...az ez év őszén folytatódhatnak a munkálatok.”! Ennyi. Hogy mi a garancia, s egyáltalán lesz-e esély, ebben a gazdasági válságban, a százmilliók elnyerésére, azt nem lehet tudni. Az sem egészen egyértelmű a polgármester házi szerzője, TK által írt cikkben, hogy 1,7 milliárdos pályázati összeghez mekkora önrészt kellett hozzátenni? Mindebből mennyit és mire költöttek el, s miért maradt 501 millió forint. Kérdésünk: biztos, hogy a „fennmaradt” 9 társasházhoz és az egyéb létesítményekhez elég lesz az óhajtott 700 milliós plusz forrás?

Tudjuk, hogy a helyi fideszes vezetés semmiért sem felelős, mégis érdemes lenne elgondolkodni a hétéves eredménytelenség okain. Lehet, hogy

"Ha holnap Orbán nyakába szakadna csőstül a sok gazdasági baj, és egy álmos vasárnapon valaki körbeküldené a titkos felcsúti beszéd mp3-as felvételét, akkor tudnál-e kit mozgósítani előre hozott választást követelő, elsöprő erejű országos tüntetéshullámra? ...Most van egy ellenzéki fővárosunk, egy kormánypárti vidékünk, van egy brutálisan központosító hatalom, és nincs egyetlen, demokratikus, szociális szempontokat  képviselő,  országos lefedettséget biztosító ellenzéki párt és egy azzal nem ellenséges, minden megyében nyomtatott változatban is elérhető, a falusi vegyesboltban is kapható napilap. Mert a digitalizáció nagy dolog ugyan, de sokan még mindig nem tartanak ott..."

Mit lehet még mondani a választásokról több millió kampányszakértő országában? Többek szerint az döntötte el a versenyt, hogy amikor az oroszok megtámadták Ukrajnát, a döbbenetet az ellenzék nem volt képes Orbánnal szembeni felháborodásra váltani - mondván, te haverkodtál ezzel a gazemberrel –, hanem a miniszterelnöknek sikerült elérnie, hogy benne lássák a biztonságos és fűtött otthon megóvásának garanciáját. Márki-Zay tett egy morális indíttatású utalást a szövetségesi szolidaritásra, mire a Fidesz sátánian felkacagott, és leütötte a labdát.

Tartok attól, a dolog nem olyan egyszerű, hogy máskor ne papoljunk annyit erkölcsiségről, mert a lényeg a zsebben és a hasban rejtezik. Nem hinném, hogy Kisvárdától Nagykanizsáig az önző emberek vannak többségben, Budapest viszont kivétel. Azt azonban látni kell, hogy a hatpárti összefogás hívei tápláltak olyan reményeket, miszerint

Meghatottságunkban zsebkendő után nyúltunk volna, amikor a Magyar Nemzet nevű kormánylapban Csepel polgármesterének nyilatkozatát olvastuk. Borbély Lénárd ott közölte: „...egy politikusnak elsősorban a választókat kell képviselnie.” Ám mielőtt bepárásodott volna a szemünk, megláttuk a rozsda marta Gubacsi hidat, az elviselhetetlenül zsúfolt csepeli utakat, a gerincút új szakaszának 12 éves hiányából adódó káoszt, a meghosszabbítás nélküli csepeli HÉV pályáját, a székhelyétől megfosztott Jedlik gimit, a Németh Szilárd alapítványa által megkaparintott Csepel SC-t és az ebek harmincadján kallódó Hárost…Ezeken a helyeken mi van a politikusi képviselettel? És miért aggódik a csepeli polgármester?

A Momentum Mozgalom politikusai az elmúlt napokban bejelentették, hogy nem kívánnak részt venni az új országgyűlés alakuló ülésén. A fővárosi kerületek fideszes polgármesterei, önkormányzati képviselői rögtön elkezdtek aggódni a demokráciáért, mármint azért a demokráciáért, amit ők „képviselnek”, illetve azért, hogy az alakuló ülésnek nevezett aktust bojkottálni szándékozók vajon hogyan fogják ezek után képviselni az őket megválasztókat. 

 https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/04/egy-politikusnak-elsosorban-a-valasztokat-illik-kepviselnie?utm_source=hirkereso&utm_medium=referral&utm_campaign=hiraggregator

Borbély Lénárd is felmondta a leckét, rögtön nyilatkozott is a magyarnemzet.hu.nak, amit néhány órával később a csepel.hu, majd a

"Aljo! Govorit Moszkvá! Dá, zgyesz Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin!" Na, most képzeljék hozzá azt a megdöbbent, tiszteletteljes csendet, ami ilyenkor megszállja Karmelita-kolostort. Maga a Fáraó hívja a Nagyfőnököt! 

Nem tudom, elgondolkodtak-e mostanában… a telefonhívásokon? Igen arra a pillanatra gondolok, amikor az újraválasztott magyar kormányfő titkárságán, a Várban megcsörren a telefon. Furcsán, idegenül cseng, nem a megszokott Pegasus-os visszhanggal, hanem érzékelhetően távolsági hívás. (csengetés…)

"Aljo! Govorit Moszkvá! Dá, zgyesz Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin!" Na, most képzeljék hozzá azt a megdöbbent, tiszteletteljes csendet, ami ilyenkor megszállja Karmelita-kolostort. Maga a Fáraó hívja a Nagyfőnököt! Ezt a hatalmas megtiszteltetést, nahát!

A beszélgetés tartalmát aligha ismerhetjük meg, illetlenség is volna két ember magánbeszélgetését kihallgatni. Már ha ez pusztán magánbeszélgetés volna. De hát nem az, nagyon is közügy. Ugyanis a

Megtartotta második lakossági fórumát Borbély Lénárd a Kis-Duna parti volt Ifjúsági Tábor közösségi tervezése ügyében. Annak ellenére, hogy fb oldalán kétszer is közölte az eseményről készített pár mondatos összegzését, a közpénz milliókból fenntartott csepel.hu meg sem említette a fórumon történteket. A kamerák csak dísznek voltak? Videó sincs.  Mi lehet ennek az oka? Csak nem az, hogy az előző zsúfolt fórum után nem történt semmi, és a második  ezért már nem nagyon érdekelte a csepelieket...

Valami készül Csepelen és Hunniában, az biztos. De mi? Ami biztos: terepszemlét tartott Fájban, ebben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kis faluban a harmadik választási vereségét elszenvedő Németh Szilárd. Ami egyelőre talány: szégyenében vagy vigaszt és menedéket keresve utazott el az ország legfideszesebb községébe a kerületünkben élő államtitkár. Bár most még visszatért Csepelre, de a fáji terepszemle közben felkereste a falu első polgárát is. A krónika szerint köszönetet mondott a független polgármesternek, mert Fájban bezzeg 100 százalékban voksoltak a Fidesz-re, nem úgy mint Csepelen…

https://telex.hu/belfold/2022/04/11/nemeth-szilard-faj-fuggetlen-polgarmester-falu-mindenki-fidesz

A sebeit nyaldosó, a kudarcot kudarcra halmozó államtitkár a fáji benyomásaival háromszor(!) is foglalkozott fb oldalán, s még

Vlagyimir Putyin, akárcsak számtalan orosz T-72-es harckocsi, reménytelenül beleragadt a tavaszi ukrán sártengerbe és már nem tud tőle szabadulni…

Testvérháború. Talán ez a szó fejezi ki legjobban, hogy mibe is taszította Vlagyimir Putyin Ukrajnát és Oroszországot. Tegyük hozzá: teljesen értelmetlenül.

A civilizált világban, amiből három hete Vlagyimir Putyin sikeresen kiírta saját magát, és Oroszországot is, nem lehetne olyan vita, amit ne lehetne békés, vagyis tárgyalásos eszközökkel rendezni. A civilizált világban. Az erőszakos megoldásra, amihez Vlagyimir Putyin folyamodott, nincs mentség. Mindaz, amit most az orosz elnök művel, félreismerhetetlen Szovjetunió-szagot áraszt. Bűzlik, de nagyon.

Oroszország ismét elszalasztott egy ritka történelmi lehetőséget, hogy részévé váljon a demokráciáknak, a művelt Európának és a civilizált népek közösségének. Nem sok ilyen pillanat volt az orosz történelemben. Talán Nagy Péter cár felülről erőszakolt reformjaival kezdődött és utoljára a Szovjetunió szétesése idején, 1989-91 táján lett volna rá talán lehetőség. Bár

Jókedvet, sok vidámságot és boldogságot kívánunk húsvét hétfőre!

A legéletteljesebb szokások közé tartozik ma is a húsvét hétfői öntözés. Igaz, napjainkban a korábbinál jóval kevesebben indulnak a locsoló körutakra.

Húsvét másnapja a vidámság, a mulatság ideje. A mondai magyarázat szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket. Vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik.

Bár a környező népek jelentős része ismeri (dívik például a lengyeleknél), a szlovákoknál, cseheknél és a különböző germán népeknél öntözés helyett vesszővel való csapkodást találunk, hasonló termékenységvarázsló célzattal és

Kritikus órák jönnek az utakon, mintha húsvét hétfőn kötelező lenne inni. Nem kötelező, sőt tilos, ha valaki gépkocsit vezet, de  ennek ellenére sokan mégis poharazás után  ülnek az autóba...A rendőrök mellett a biztosítók sem tolerálják, ha ügyfelük ittasan vezet

Zérótolerancia ide, fokozott közúti ellenőrzések oda, sajnos várhatóan idén húsvétkor is rengetegen ülnek majd kapatosan a volán mögé. Tavaly közel száz személyi sérüléses baleset történt a húsvéti hosszú hétvége során, számos esetben az ital okozta a bajt.

Kevesen gondolnak bele, hogy

Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,/ És neki szánok lombot és zenét./ E zene túlzeng majd minden harangot,/  S betölt e Húsvét majd minden reményt./ Addig zöld ágban és piros virágban/ Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!

Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szívemnek már a gyász is röpke álom,
S az élet: győzelem az elmúláson.

„A harmadik nap alkonyán pedig kilépett a bolt keskeny kapuján, és csendesen megindult az úton. Két oldalt füstölögtek a romok. Lent a kiszáradt árok fenekén találta az elsőt azok közül, akik Pilátus háza előtt kiáltozták Barabbás nevét…A nyomorult pedig feltápászkodott és az ő öltönyét megragadta.– Mester! – kiáltott elfulladva és könnyek között – ó mester, jövök! Mondd meg, hogy mentsem meg magam! Mondd meg, mit tegyek! Mondd meg, mit mondjak! – Semmit, mondta ő szelíden – csak azt, amit három nap előtt kellett volna mondanod, mikor Pilátus megállt a tornácon és megkérdezett titeket: ’Kit engedjek el hát közülük, Barabbást, a gyilkost, vagy a názáretit?’– Ó, én bolond! – kiáltott a nyomorult fejét öklével verve, – ó, én bolond, aki Barabbást kiáltottam! Barabbást, aki ide juttatott!”

A harmadik nap alkonyán pedig kilépett a bolt keskeny kapuján, és csendesen megindult az úton. Két oldalt füstölögtek a romok. Lent a kiszáradt árok fenekén találta az elsőt azok közül, akik Pilátus háza előtt kiáltozták Barabbás nevét. Elfeketült nyelvvel vonított a vörös felhők felé.

Megállt előtte, és így szólt:

– Itt vagyok!

Az pedig felnézett rá, és zokogni kezdett.

– Rabbi, rabbi! – zokogott.

És a mester szelíden folytatta.

– Ne sírj! Állj fel és jöjj velem! Mert visszamegyek Jeruzsálembe, Pilátus háza elé és új törvényt kérek magamra és reátok, akik Barabbást választottátok, s akikkel ezt mívelte Barabbás.

Babits Mihály  1916-ban írta a most következő versét. Ebben  a költőnek az első világháborúból lett elege. Ma, 2022. húsvétja előtt az ukrajnai tragédia  miatt szenved és aggódik Európa...

A Zeneakadémián 116 éve megrendezett, Nyugat-matinén felolvasott, a közönséget magával ragadó vers hatásából látszott akkor, hogy Babits a háborús csömörrel egyáltalán nem volt egyedül.

Magyarországon MA SEM LENNE MAGÁNYOS. 

A Húsvét előtt című vers  a mindenkori zsarnokság, elnyomás, emberi megaláztatás, gyűlölködés elleni szenvedélyes felszólalás.

Nem a győztest énekli, nem is a vak, szolga népet, „hanem azt, aki lesz, akárki“, aki kimondja végre azt, hogy

legyen vége, legyen vége már!

Részletek:

Ha így nézzük, jók és gonoszak, nagyszerűek és hitványak egyaránt a jóslat beteljesítésén dolgoznak. HA így nézzük, vagyis relativizálva hibáinkat és bűneinket. Nem keresve, feltárni igyekezve, hanem elkenni próbálva. De erre nem vagyunk mindannyian képesek. Akik igen, azokat farizeusoknak nevezzük.

Egy nem egészen kétezer évvel ezelőtti széderesti vacsorán az asztalfőn ülő személy azt mondta az őt körülvevőknek: közületek egy, aki együtt eszik velem, el fog árulni engem.

Júdás neve, amely addig teljesen rendben lévő név volt, azóta az árulás szinonimája. Hacsak nem olvasunk apokrif irodalmat, mert annak alapján elgondolkodhatunk azon is: miként nagypéntek nélkül nincs feltámadás, ugyanúgy Júdás árulása nélkül nincs kereszthalál. Ha így nézzük, jók és gonoszak, nagyszerűek és hitványak egyaránt a jóslat beteljesítésén dolgoznak.

HA így nézzük, vagyis relativizálva hibáinkat és bűneinket. Nem keresve, feltárni igyekezve, hanem elkenni próbálva. De erre nem vagyunk mindannyian képesek. Akik igen, azokat farizeusoknak nevezzük.

A legmenőbb farizeusok most nyerték el a negyedik kétharmadot. Először azzal, hogy

"A keresztút segít megértenünk a történelem drámáját, de bennünket, hívőket biztosít arról, hogy az utolsó nap nem a nagypéntek, hanem Húsvét. A Húsvét pedig a jó győzelme a rossz felett, a szeretet győzelme a gyűlölet felett...Az Élet győzelme"

Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Ezen a napon nincs szentmise. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán.

Nagypéntek az év legmegrendültebb liturgiája. A Jézust jelképező oltár díszek nélkül, csupaszon áll. Az oltár üres: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. De emlékeztethet a Golgota csupasz sziklatömbjére is, amelyen a megváltás áldozata megtörtént.

A nagypénteki ősi szertartás már a kezdeti időktől kialakult és három fő részből áll: az igeliturgiából olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából. A szertartás kezdetén a pap piros miseruhában, némán vonul az oltárhoz a ministránsokkal, majd leborulnak az oltár előtt. A pap földre borulása: az önmagát kiüresítő, az emberrel, a földdel azonosuló Krisztust jeleníti meg. Az oltár most maga a Golgota: lélekben odamegyünk a Golgotához, Jézus keresztjéhez.

"...én is csókoltatom őt, boldog húsvétot, meg ilyesmi. De postafordultával azt is tessék megírni, mi jön most. És mik lesznek a mellékhatások...?"

Amikor a Covid elleni oltásra jelentkeztem, a Kormányinfó tudtára adtam a mailcímem. Azóta nagy levelezésben vagyunk. Hol (ritkábban, régebben) a vakcinával kapcsolatos információkról értesítenek, hol (sűrűbben, újabban) a kampányüzeneteikről. Néha kicsit össze is keverem.

Ma Orbán Viktor írt nekem. Azt mondja, "a magyar emberek békét és biztonságot akarnak", ő és új kormánya pedig "érvényt szerez akaratuknak".

Hát, kötve hiszem, hogy az én akaratomnak érvényt fog szerezni, nem is illene részleteznem idevonatkozó kívánságaimat, mert

Kiderült, hogy a kerületvezetők 750 milliót szánnak a volt szülőotthon, a későbbi tüdőszűrő állomás átalakítására. Errről már 4 éve döntött a testület, de a munka  befejezési határideje és átadása  még mindig bizonytalan. Ez akkor vált világossá, amikor a csepeli képviselő-testület módosította a tavalyi költségvetést tartalmazó rendeletet.

Ugyanezen a kt-ülésen tudhattuk meg, hogy az idén ~ 12 milliárdos fejlesztést kíván megvalósítani a polgármester. Ez ugyan jól hangzik, de látnunk kell, hogy a gazdasági helyzet és a társadalmi környezet változásai és az előző évek költségvetési fejlesztéseinek csúszása miatt, semmi esélye sincs a terv kivitelezésének. Kampánynak szánják ezt is mint oly sok más ügyet, amelyet közpénz elégetésével hirdetnek.

A testületi ülésen és a róla szóló egyetlen hivatalos beszámolóban sem kaptunk választ korábbi kérdésünkre. Ezért kérjük, valaki mondja már meg a kerületvezetők közül, mi indokolja a Csepeli Városkép Kft. költségeinek (központi irányítás működése, lapkiadás-média, rendezvények) tavalyhoz képest 152 százalékos növelését. Titkolják vagy szégyellik kimondani, hogy Fidesz-kampányhoz kellenek a

Az orosz elnök szegényeket és jelentős számban nemzeti kisebbségeket küld a vágóhídra: olyanokat, akiknek a katonaság a túlélés egyetlen lehetősége, és olyanokat, akiknek az ukrán egyáltalán nem testvérnép, az ukrán rögök nem a Kijevi Rusz szent földje. Az isten háta mögül érkezőknek igen kevés fogalmuk van a propagandán túli valóságról...

A BBC azt írja, hogy az Ukrajna ellen indított háborúban eddig egyetlen moszkvai katona sem halt meg. Ez furcsa mondat persze, de megmagyarázzák: az életüket vesztett oroszok részint nem feltétlenül oroszok, sokakat hoztak nemzetiségi területekről, Burjátföldről például vagy Dagesztánból, ahol egyáltalán nincs munkalehetőség, de az orosz nemzetiségűek is jórészt szegény helyekről jöttek. Mármost a moszkvai terület nem ilyen.

A pénz, amit egy orosz katona kap, a családja életszínvonalához képest szédítő, közlegénynél a pótlékokkal együtt 2200 dollárt tesz ki, tisztesek, tiszthelyettesek esetén 2600-at. Ami persze nem jelenti azt, hogy az ellátásukról, pontosabban ellátatlanságukról szóló hírek, a penészes, lejárt szavatosságú élelemiszercsomagokkal együtt ne lenne igaz, mint ahogy arra sincs garancia, hogy a zsoldot feltétlenül és időben megkapják.

Az elemzéshez hozzátartozik, hogy a britek csak az oroszok által elismert 1083-as halottszámból indultak ki, és bár lehet, hogy az ukránok által közölt 20.000-es szám erős túlzás, az orosz veszteségek nyilván messze túl járnak a hivatalos adaton. Vagyis: a BBC következtetése lehetne tévedés is, de hát itt nem számháborúról, hanem trendről beszélünk, amit az 1083-as szám reprezentatív módon igazol. A trend pedig az, hogy

1978. április 13-án, 17 óra 10 perckor az egyik Csepel felől érkező HÉV szerelvény fékezés nélkül belerohant a Boráros téri - akkor még a vágány vonalában lévő - állomásépületbe. A hatkocsis vonat jóformán letarolta az épületet, amelyben a csúcsforgalom és az eső miatt a megszokottnál többen tartózkodtak. A katasztrófában 18 ember vesztette életét (ketten a kórházban haltak bele sérüléseikbe). A sajtó a korszakban megszokottól eltérően részletesen foglalkozott a balesettel, annak okaival és a bírósági tárgyalással, de a tömegszerencsétlenség híre a tengerentúli magyar lapokhoz is eljutott.

A katasztrófa után perceken belül a helyszínre érkeztek a tűzoltóság és a mentőszolgálat járművei. Az elhunytak mellett négyen (más források szerint öten) életveszélyesen, heten súlyosan, tizenegyen pedig könnyebben sérültek meg, rajtuk kívül tizenkilenc főt helyszíni ellátás után hazaengedtek. A szerelvényben és az állomásépületben összesen 2,5 millió forintnyi kár keletkezett, ráadásul az állomást el is kellett bontani. A ma látható épület már

A Németh Szilárd által gründolt Birkózó Akadémia további terjeszkedése elleni hatékonyabb fellépése érdekében Csepel polgármestere sikeresen próbálta maga mellé állítani az ott élő csepelieket. Cserébe megígérte, hogy a volt ifjúsági tábor területén megvalósuló beruházás további tervezésébe is „bevonja” a helyi lakosokat. Holnap (április 14-én) délután öttől fórumot rendeznek a viharos ügyről...

Az Orbán legjobb tanítványai címre sikerrel pályázó  csepeli fideszes vezetők április 14-én folytatják az előre kiszámítható közvélemény-felmérések, lakossági fórumok sorozatát.

A januárban indult „konzultáció”, fontos állomása volt az úgynevezett közösségi tervezés. A kiadott kérdőív álkérdései már akkor vitatottak voltak.

A polgármester fb-oldalán  közvetített

Most talán másként lesz? Korábban úgy látszott: jön még néhány Molotov-koktél, kiégett orosz harckocsi, és a XX. századi orosz birodalmi recept: egy bábkormány...

Alig néhány hete még azt gondoltuk – minden okunk megvolt rá -, hogy a háború Ukrajnában gyorsan véget ér. Hogy Ukrajna sorsa távoli visszfénye lesz 1956 Budapestjének, 1968 Prágájának. Hogy az orosz hadsereg túlerejével szemben semmilyen esély nincs, minden úgy alakul, amint azt Putyin orosz elnök elgondolta. Hogy Európa torkán lenyomják az újabb XX. századi mérget, hogy Ukrajnát is magára hagyja a Nyugat, mert az atomháború árnyékában nem történhet másként, a Nyugat tehetetlen egy helyi konfliktusban. Fogva tartja a XX. század, a kölcsönös elrettentés katonai doktrínája.

Aztán jön még néhány Molotov-koktél, kiégett orosz harckocsi, és a XX. századi orosz birodalmi recept: egy bábkormány. Ami persze ismerős a „túloldalról” is: a chilei Allende után az amerikai tenyéren üldögélő Pinochet tábornok az ő gazdasági csodájával.

Aztán az elemzők megírhatják árnyalt „a kutya sem kíváncsi rá”-elemzéseiket arról, hogyan vesztett újabb csatát a liberális demokrácia, ezúttal Ukrajnában, miért volt képtelen saját héjáit visszafogni a NATO keleti nyomulásától, nem méltányolva az erősen túlaggódott orosz biztonsági érdekeket, amelyek

Vihar után Csepelen. A 2019-es önkormányzati választásokhoz képest is javultak a kerületi ellenzék pozíciói, ami elgondolkodtathatná az önkormányzat fideszes vezetőit és az ellenzéket is. Aki előbb jut helyes következtetésre,  az lesz a nyerő a jövőben...

Legutóbb az április 3-i országgyűlési képviselő választás egyéni választókerületei szavazatainak áttekintésével próbáltam néhány tapasztalatra felhívni a választások eredményei után érdeklődő olvasókat. 

https://csepeliek.blog.hu/2022/04/06/elemzes_nemeth_szilard_harmadik_bukasat_fokent_a_csepelieknek_es_szabo_szabolcsnak_koszonheti_magan

Azóta összeszámolták a határokon túlról érkezett levélszavazatokat és külföldi képviseleteken leadott szavazatokat is. A hivatalos végeredmény az alábbiak szerint alakult: