Mint ismeretes, a katonai parancsnokok hamarosan a jelentősebb idősotthonokban is megjelennek, orvosi, ápolási dolgokba nem szólnak bele, viszont ellenőrzik a készletgazdálkodást, a pénzügyi fegyelmet, vagyis egyfajta könyvelői szerepben szolgálnak majd, ahogy ezt a kórházakban is teszik. Amikor a honvédtiszteket a járvány kitörése után először vetették be ebben a szerepkörben, többekben felmerült, hogy itt voltaképpen a hadsereg későbbi belpolitikai szerepének a tesztelése folyik, mások azonban úgy vélték, hogy a katonaság a létező, de abszolút működésképtelen államapparátust hivatott helyettesíteni, amelyet olyannyira szétvertek, megaláztak, alulfizettek, de főként olyan drill alatt verték bele a közszolgákba, hogy véleményük nincs. és nem is lehet, és hogy a saját íróasztaluk harminc négyzetcentiméterén túl ne merészeljenek más távlatokat is meglátni, hogy

Dőltek a fák. Most dől a pénz? Favágással kezdődött a Hollandi úti focipálya építése  még 2018. végén. A beruházás ára azóta megduplázódott: 283 millióról 573 millió forintra ugrott. A csepeli önkormányzat képviselői tudnak erről? Mit szólnak hozzá? Hozzászólnak?

Azért két év alatt több mint 100 százalékos költségnövekedés nem semmi. Még kis hazánkban sem, ahol az utóbbi 10 évben elég sűrűn előfordul. Igaz, sportberuházásoknál még sűrűbben. Úgy látszik Csepel sem kivétel. Hogy miről van szó? A Hollandi úton, a Kis-Duna part mellett, a volt napközis tábor melletti területen épülő nagy méretű, Borbély Lénárd által 2015-ben létrehozott Csepeli Utánpótlás Sportegyesület számára megálmodott műfüves focipályáról. Arról, amelyről még 2018. augusztus 21-én döntött a kerületi képviselő-testület.

Amikor a testületi döntés megszületett, még 283,8 milliós bekerülési összegről volt szó. Az idén februárban – testületi döntés nélkül –,  módosított együttműködési megállapodás szerint már 573,1 milliónál(!)tartanak, de lehet, hogy a vége, a magyar sportpálya-építési gyakorlatnak megfelelően, ennél is több lesz. A beruházási összeg 10 százaléka az önkormányzati önrész, a fennmaradó 90 százalékot a Magyar Labdarúgó Szövetség fedezi.

Az árnövekedés okaként felhozható, hogy 2018-ban még 1 db műfüves labdarúgó pályáról és 1 db 4 blokkos öltözőről volt szó, közben azonban megnőtt az egyesület étvágya, így a módosítás már +1 élőfüves pályával „gazdagodott” és a 4 blokkos öltöző 6 blokkosra bővült. Ami viszont nem változott, hogy az Önkormányzat vezetése 15 éves hasznosítási, fenntartási és karbantartási kötelezettséget vállalt fel. (Magyar Labdarúgó Szövetség - Együttműködési Megállapodás Mód)

Életének 83. évében vasárnap elhunyt Szilágyi István színművész - erősítette meg a Baptista Szeretetszolgálat az MTI-nek.

A színművész utolsó éveiben rendkívül szegényes körülmények között élt Rákosligeten, ahol a Baptista Szeretetszolgálat munkatársai segítették őt mindennapi életvitelében.
Sajtóinformációk szerint a népszerű karakterszínész volt az a férfi, akit fia ölhetett meg vasárnap a XVII. kerületben.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) - az áldozat megnevezése nélkül - vasárnap közölte, hogy megöltek egy férfit egy XVII. kerületi családi házban, ahová bántalmazás miatt hívták ki a rendőröket. A helyszínen elfogták a bántalmazót, a 49 éves Sz. Pétert, aki ellen a BRFK életvédelmi osztálya emberölés bűntett gyanúja miatt indított eljárást.

Szilágyi István 1937. december 7-én született Gyomán. 1957 és 1961 között a

Állj be Berci Katonának! Jobb dolgod lesz...? A szép  tervek megkoronázásaként a fiatalok számára elhangzott a fényes orbáni ajánlat: ha nem találnak munkát, lépjenek be a hadseregbe!

Orbán Viktor május elsején a rádióban nem a munka ünnepéről beszélt, hanem a munkáról, de az is valami.

Gondolom, ez ihlette meg Müller Cecíliát, az országos tisztifőorvos asszonyt .A sajtóbeszámolók szerint azt mondta: “fontosnak tartja a kreativitást, hogy munkát végezzünk minden nap”.

Szólni kéne neki, hogy a sok munkanélküli boldogan végezne, és nem a kreativitásuk hiányzik ahhoz, hogy megtehessék.

De sebaj, mert a miniszterelnök “személyes garanciát” vállalt, hogy mindenki dolgozhat majd. A részleteket is kifejtette:

A karantén ideje alatt, ha nem dolgozik otthonról mindkét szülő, vagy nem élnek egy háztartásban, főként az édesanyákra hárul a legtöbb feladat, csak még több, mint előtte. Nagyrészt ők maradnak otthon a gyerekekkel - és ezzel együtt a háztartásban elvégzendő feladatok sokaságával. Tanulni, közben napi nyolc órát dolgozni, vinni a háztartást, és meleg ételt tenni a család elé elképesztő logisztikát és kitartást igényel.

Vannak családok, ahol a karantén ideje alatt otthon maradt apukák viszik a munka oroszlánrészét, becsülettel besegítenek a gyerekek tanulásában vagy a házimunka elvégzésében. Az egyedülálló apukákról sem szabad megfeledkezni, akik - az  egyedülálló anyukákhoz hasonlóan - minden egyes nap megküzdenek a kialakult helyzettel. Ugyanakkor sok családban igaz a mai napig, hogy a gyerekekkel való foglalkozás és a napi háztartásbeli teendők nagy része még mindig az édesanyákra hárul. Bár a házimunkát nem szokás beárazni, és értelemszerűen senki nem vár el pénzt az otthoni munkáért, de sokan még ma sincsenek tisztában azzal, mennyit ér egy otthon maradó szülő munkája.

Mennyit ér egy anya munkája a karantén ideje alatt?

Elméleti síkon megközelítve, érdekességképp összeszedtük, vajon milyen kiadással kell számolnia annak a szülőnek, aki a takarítást, főzést, vasalást és egyéb háztartási feladatokat valaki mással végeztetné el a világjárvány idején. A végösszeg megdöbbentő:

Szégyen, hogy ezt azon az évfordulón - 2020. május 2-a alkalmából - kell kimondanunk, amikor a rendszerváltozás utáni első szabadon választott Országgyűlés nyitó ülésére emlékezünk. Arra a napra, amely kegyelmi pillanatként virradt ránk harminc éve

Az a történelemben nem új, de állandóan visszhangzó módszer, amellyel az orbáni Nemzeti Együttműködés Rendszere tíz év alatt lebontotta a III. Köztársaság demokráciáját, arra ösztökél bennünket, hogy félretolva minden egyéb meghatározást, csak annyit mondjunk: a magyar történelem kirívóan kannibalista politikai berendezkedésével van dolgunk. E saját nemzetét és természetes európai közösségét élve zabáló kannibalizmus: szégyen. Politikai meggyőződéstől függetlenül az egész nemzet szégyene.

Szégyen, hogy ezt azon az évfordulón - 2020. május 2-a alkalmából - kell kimondanunk, amikor a rendszerváltozás utáni első szabadon választott Országgyűlés nyitó ülésére emlékezünk. Arra a napra, amely kegyelmi pillanatként virradt ránk harminc éve, s amely némely Kasszandrák szerint vérbe borulva hanyatlik majd le fölülünk.

Most még csak a szégyen égeti az arcunkat, annak a „politikai nyilatkozatnak” a szégyene, amit ez a kannibálrend szült. Mert ez a kormánypárti nyilatkozat maga a politikai cinizmus, amit a tíz év alatt módszeresen végrehajtott alkotmányos puccs celofánjába csomagolva tálal a nemzet elé. A nemzet elbódított fele pedig önfeledten csámcsogja az

Az ágyakat sikerült kiüríteni. Az akció emberi fájdalmakkal, családi drámákkal övezett ára, és folytatása kit érdekel?

A mozgásképtelen, pelenkázásra és táplálásra szoruló idős asszony hazaküldés előtt azt a tanácsot kapta, hogy mozgásszervi panaszaira megoldásként nézzen utána a YouTube internetes videómegosztón a betegsége kezelésére szolgáló tornának. Annak ellenére tanácsolták ezt, hogy asszony sem internetet használni nem tud, sem a csak angolul fellelhető videót nem értené.

A kórházból egy pénteki napon szállították haza, ám az azt követő szerdára az asszony olyan állapotba került, hogy ismét mentőt kellett hívni hozzá. A mentősök alapvető személyes dolgait sem hagyták, hogy magával vigye, így egy lenge hálóingben és köntösben szállították újra kórházba, miközben sírt a fájdalmai miatt.

A történtek után második alkalommal, április 22-én is hazaküldték az asszonyt, arra hivatkozva, hogy a gyulladásos folyamat rendeződött, miközben az asszony továbbra is rendkívül rossz állapotban volt. Szédült, a teste deréktól lefelé annyira bevizesedett, hogy a lábai két és félszeresére duzzadtak, állandó fájdalmai voltak, és továbbra sem tudta ellátni magát. Fia kérdésére az orvos

Semmit sem ér az országos adat, hogy állítólag csak 56 ezerrel nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. Akár tízszer többen lehetnek a kirúgottak. Az egyetlen vigasz a (volt) munkavállalóknak, hogy naponta negyvenszer lehet megnézni/hallgatni/elolvasni az állami média csatornáin, hogy őket is megmenti majd a vezénylő tábornok, a bölcs vezér...

A héten jelentették be, hogy a hű barát és egyre nagyobb tömegek munkaadója, Mészáros Lőrinc május elseje után elküldi a Hunguest Hotels Zrt. dolgozóinak több mint felét. A közszolgálatban működő SZEF elnöke, Csóti Csaba azt mondta, a szakszervezeti tulajdonban lévő Hotel Benczúr minden dolgozóját megtartják, bár ez az épület is kong az ürességtől.

Az egyik személytelen, a másik emberközpontú. Az egyik lerabolja az államkasszát, a másiktól épp most rabolja vissza az állam az éves támogatás nagy részét. Mert nem csak az ellenzéki pártokat, önkormányzatokat akarja a járvány ürügyén kisemmizni az orbáni hatalom, maradjanak csendben a szakszervezetek is. Írogassanak csak bátran kiáltványokat meg nyílt leveleket a miniszterelnöknek, az nem kerül sokba, de zavarják el a

A járványveszély sem akadályozta meg, hogy  ne folytatódjon a közvagyon átlényegülése - magánvagyonná. Újabb balatoni szállodák, kikötők, vitorlás yachtklubok kellenek az örökké éhes családtagok, a barátok és üzletfelek, az éhes oligarchák jóllakatásához. Mint a tévésorozatban: jön a köpcös García, mondhatni a mi Oligarchía őrmesterünk és szépen elviszi az aranypénzes ládát - jelzem a mi közös pénzüket - a hóna alatt. És az orrunk előtt. A kérdés csak az, hogy ezek után ki fog itt rendet tenni? Vagyis az igazságtevő hős, Zorro szerepe - egyelőre még kiadó...

Háborús helyzet van, kérem szépen. Ha lehet hinni a hivatalos előrejelzéseknek, akkor vasárnap lesz a koronavírus Sztálingrádja. Orbán Viktor megjelölte a dátumot (május 3.), Müller Cecília pedig megígérte: a járványgörbében jön a lapos tető. Stratégiai fordulat a harcok menetében. Olyannyira, hogy hétfőn már indulhat is az „Érettségi Hadművelet”. Jó-jó, persze lehetnek áldozatok. Itt-ott egy újabb koronavírusos megbetegedés, egy-két belázasodó nyugdíj előtt álló pedagógus, legyengült szervezetű nagymama otthon stb. Na, de kérem szépen, áldozatok nélkül nincs győzelem, nem igaz? Hát nem tudom...

Meglehet, ezt az egész haditornát, járvány-ellenes hadviselést megúszhattuk volna, ha a kormányfő még kisgyerek korában, úgy ötven évvel ezelőtt, kap egy doboz ólomkatonát és kijátssza magából ezt az állandó harci-Marci késztetést. Hogy mindent, de mindent csakis erőből, parancsra lehet megoldani. Hogy ne állandóan csak ostromlott várnak lássuk Magyarországot és afféle XXI. századi Dobó Istvánként tekintsen saját magára a miniszterelnök? Hadvezér, várkapitány, marsall? Vagy csak egy egyszerű őrmester, aki

Az egykori Csepel Vas- és Fémművekben ha esett, ha fújt, vagy ha hétágra sütött a nap, a gyári gyereknapot évtizedeken át akkor is megtartották április 30-án. Másnap, a Csepeli Munkásotthon fúvósainak utcai koncertje mellett,  május első napjára ébredtek a csepeliek. Itt volt május elseje, pontosabban ott volt...Egyszer volt? Sokszor volt...

Csepelen és különösen a Csepel Művekben valamikor hajdanán minden másként volt. Még a gyereknap is. Nem május utolsó vasárnapján ünnepelték mint másutt. A gyárban évtizedeken át - hagyományosan - április 30-án, vagy a hónap utolsó munkanapján, de ha úgy tetszik, május elseje, igen, az akkori május 1. előtt egy nappal tartották meg a gyereknapot. 

Fényesre pucolt cipőkben, frissen vasalt ingekben, blúzokban vártak a gyerekek száz- és ezer számra az ünneplőbe öltözött édesanyjukkal, édesapjukkal.

És délután kettőkor megállt az élet, megnyílt az I-es kapu, a Szent Imre tér (Tanácsház tér) felöli főbejárat (képünkön). Az a kapu, amit az év többi napján rigorózus szigorral  őriztek. A gyereksereg beözönlött a bejáraton. Az ővéké volt az utca...

Több mint 25 ezren dolgoztak  csak a kerítésen belül, és akkor még nem beszéltünk a CSM vidéki üzemeiről...A gyerekek szüleik munkahelyére mentek, hogy évente legalább egyszer megnézzék, hol van apa vagy anya "dolgozója". A feldíszített, szürke, kormos falak vagy a hiper-szuper üzemek, irodák új életre keltek a zsivajtól...

A most következő, 41 évvel ezelőtti Fortepan-képeken a Csepel Művek 1979-es gyereknapjából villantunk fel néhány pillanatot:

Tíz év alatt jó néhány történetet gyűjtöttünk olyan gyerekekről, akiknek a kedvenc étele a tészta, de azt a kérdést már nem is értik, hogy mivel. Minimálnyugdíjból élőkről, akiknek télen dönteniük kell, befűtenek-e legalább egyetlen helyiségben, vagy kenyeret, tejet vásárolnak a boltban. Betegekről, akiket a nagy rovancskor nem találtak eléggé rokkantnak, így a korábbi nyomorúságos jövedelmüket is elveszítették.

Mindezek a történetek az elmúlt évtizedben megjelentek a még szabad sajtóban, aztán nem történt semmi. A munkaalapú társadalmat építő Orbán-kormányok nem zavartatták magukat ettől az alulnézeti képtől. Ők felül tolták a fűnyírót, visszanyestek minden olyan jövedelemforrást, amely a rendszerből rég kizuhantak, a reménytelenül nyomorultak mindennapi kínlódását enyhíthette volna.

S hogy mi lesz akkor, amikor az ismert világ kifordul a sarkából, és már

A Jedlik Ányos Gimnázium felújítása lekerült a napirendről? Ötmilliárdos beruházásról szóltak a történetek a választási kampányokban. A diákokat kiköltöztették Csillagtelepre, de azóta sűrű homály és csend övezi a nagy múltú csepeli iskola jövőjét.  Dr. Szabó Szabolcs, Csepel független országgyűlési képviselője írásbeli kérdést tett fel  Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszternek

Tisztelt Miniszter Úr!
Mint köztudomású, a kormány korábban 5 milliárd forintnyi központi költségvetési forrást
biztosított a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium leromlott állapotú épületének felújítására, amit
korábban már át is utaltak. Az akkori hírek szerint 2019-ben indult volna a felújítás, és 2021-ben
fejeződött volna be. Az idei tanévet a tervezet felújítás miatt a Jedlik már az ideiglenes helyén, a
Fodor József Szakközépiskola nagyjából 1 milliárd forint értékben rendbe tett, és részben
konténerekkel kiegészített épületében kezdte meg, bár maga a felújítás még nem kezdődött meg. A
tankerületi központ igazgatója korábban arról tájékoztatott, hogy nem szerették volna a tanév
közben költöztetni a gimnáziumot, ami teljes mértékben méltánylandó szakmai álláspont. Azonban
szomorúan tapasztalják a csepeliek, hogy bár már a tavaszi félév is elkezdődött, de a Jedlik épületén
még mindig nem dolgoznak az építőipari szakemberek, sőt még a közbeszerzési eljárást sem írták
ki.

Daganatos,  intézményi ellátásra szoruló betegeket küldtek haza egy kórházból azután, hogy a kormányzati rendelkezésnek megfelelően az egészségügyben ágyakat kellett felszabadítani a lehetséges koronavírusos betegek elhelyezéséhez - erről beszélt a Klubrádióban Németh Athina ápoló. Szörnyű esetekről beszélt: volt, aki nyitott hassal érkezett haza, nem volt teljesen összevarrva

Miniszteri utasításra országszerte küldtek haza betegeket az elmúlt hetekben számos kórházból a koronavírus hazai terjedése miatt, hogy a felszabaduló ágyak rendelkezésre álljanak, ha egyszerre sok fertőzöttet kellene ellátni. Németh Athina ápoló tíz hazaküldött beteg otthoni ápolását vállalta el önkéntes alapon, és azt állítja, mindegyiküket úgy tették ki az intézményből, hogy állapotuk kezelésére a hozzátartozók nem lehettek alkalmasak.

Egy ember kivételével mindegyikük daganatos beteg volt, őt

Ez még csak a kezdet. Az elvonások folytatását homály  fedi. Sötétbe burkolták a tényeket. Az ugyanis egyelőre nem tudható, hogy a cégek nyeresége alapján fizetendő iparűzési adó, a most kialakuló válság még hány százmillió kiesést fog jelenteni Csepelnek. Mennyivel kevesebb jut az egészségügyre és a szociális segélyezésre? A polgármestertől ezeket az adatokat nem tudhatták meg a csepeliek. Vajon miért, mi az akadálya?

Dukán András, a csepeli önkormányzat ellenzéki (Momentum)  képviselője  felháborodott azon, mennyi pénzt vesz el a kerületektől, településektől Orbán Viktor és kormánya.

Dukán András Ferenc saját Facebook-oldalán hívta fel a figyelmet arra, mennyi pénzt vesz el Csepeltől a Fidesz-rezsim. Mint arról korábban már az EzaLényeg.hu is beszámolt, a vírussal szembeni védekezés címén a gépjárműadót elveszi a kormány a településektől, kerületektől.

Ez az idei csepeli költségvetésben 220 millió Ft, a tervezett költségvetés több mint 2%-a.

A Momentum képviselője hozzátette:

Csillag István „Árnyékból a fényre” című cikke a Népszavában tömör „történeti” összefoglalás az magyar politikai fejleményekről. A szerző gazdasági javaslatai laikus számára is értelmezhetők, de különösen fontos, amit az árnyékkormány sürgős megalakításáról ír. Az árnyékkormány azonban a liberális demokrácia megszokott formációja. Mint az egyesített ellenzék képviselője, demokratikus partnere a mindenkori kormánynak. Magyarországon ezzel szemben már nincs demokrácia, csak annak látszata. A demokráciát ugyanis az egymást egyenrangúnak tekintő politikai ellenfelek alakítják. Az orbáni rendszer csak a „barát-ellenség” Carl Schmitt-i felfogásában képes politizálni. Ez a Vezér által már évekkel ezelőtt meghirdetett illiberális „demokrácia” lényege.

A rezsim fenti, valódi természetével összeegyeztethetetlen egy árnyékormány létezése – hiszen nem egy legitimnek tekintett politikai ellenzéket, hanem magát a „gonoszt”, az eredendő ellenséget fogja képviselni. Mi egyéb is lenne egy olyan ellenzék, melyet „magyarellenesnek”, „sorosbérencnek”, „migránssimogatónak” minősítenek? Egy ilyen kirekesztő politikát folytató rezsimmel szemben soha, semmiféle megegyezésre kész ellenzéki politika nem vezetett semmire. Bizonyítja ezt például Karácsony Gergely  főpolgármester teljesen eredménytelen együttműködési igyekezete a kormányzattal, vagy akár

A polgármesteri hivatalban többségében nők, édesanyák dolgoznak. Van köztük gyermekét egyedül nevelő is. Ezeknek az asszonyoknak a hivatali munkakiesés nem jutalmazás, hanem csapás! Az otthonléttel, a család ellátásával kapcsolatos kiadások ilyenkor nem csökkennek, hanem nőnek...

Horváth Gyula, a csepeli önkormányzat ellenzéki (DK-s) képviselője az Üvegestót a hivatalban című Facebook bejegyzésében aktuális, fájó témát elemez. Ezt írja:

Óriási szenzáció! A csepel.info igazat mondott!

Igazat, legalább  abban, hogy a múlt hét keddjén 12 óra után valóban találkozott a polgármester az ellenzéki frakcióvezetőkkel. Előtte a Fidesz frakcióval vitatkozhatott, mert az érintettek nagy duli-fulival vonultak ki az épületből. Bizonyára nekik sem tetszett, hogy a polgármester úgy döntött, hogy azoknak a dolgozóknak, akik a koronavírus-járvány miatt nem jöhetnek be a hivatalba, a fizetés 70 %-ra csökkentését rendeli el. Ugyanígy a képviselői tiszteletdíjakat is a vészhelyzet időszakára 70%-ra csökkenti a polgármester.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy mint az állami támogatás, mint az önkormányzatok saját bevétele, a kormányzati elvonások következtében csökkent. Ez a szám akár magyarázhatná is azt, hogy a polgármester hozzányúljon ezekhez a tételekhez. De ez azonban csak a látszat! A jelek azt mutatják, hogy a csepeli önkormányzatnak rengeteg „rejtett tartaléka” lehet. A fővárosban itt az egyik legmagasabb a költségvetési záró főösszeg 2019-ben. Meghaladta a 41 milliárd forintot. Tehát a Borbély Lénárd által a dolgozókra mért csapás

"Győrffy és kortársainak hosszú sora nyilván sokáig úgy sejtette, hogy esélyük körülbelül annyi, mint a kismadárnak, aki ezer évente leszáll a gyémánthegyre, koppint rajta a csőrivel, és majd akkor lesz jó világ, ha ez a hegy elkopik. És lássanak csodát, sok madár gyémánthegyet győzött..."

Kollégái, barátai, tisztelői, hallgatói és nézői az elmúlt napokban sorra emlékeztek meg Győrffy Miklósról, méltán, hiszen többek között az ő műsoraiból lehetett megtudni a nyolcvanas években, hogy a világ sokkal színesebb annál, mint amilyennek tűnik. Valamint azt is, hogy a hallgatás falát át lehet törni, át is kell, ha jót akarunk magunknak, a diktatúrák sem tartanak örökké. Továbbá, nem feltétlenül maguktól omlanak össze, nem árt beverni a faéket, aztán vízzel locsolgatni.

Nem hiszem, hogy régen minden jobb volt – kérdezz meg erről egy mamutot – de azt sem, hogy csak a jók mennek el. Ugyan már. Mindenki elmegy, mint Keynestől tudjuk –de azt meg tegyük mi hozzá, hogy azért addig sem mindegy, mi történik. Továbbmegyek.  Mert a dolgok nem csak maguktól történnek. Azon is múlnak, hogy

Tudta például, hogy a csepeli férfiak születéskor várható átlagos élettartama 7,5 évvel alacsonyabb, mint a II. kerületieké? A fővárosi kerületek között ezzel a 21(!) helyen állunk. Csak a huszadikban és Józsefvárosban rosszabb a helyzet...

Még nincs vége a járványnak, de már biztosnak látszik, hogy az egészségügyben és a környezetvédelemben gyökeres változásokra lesz szükség. Magyarországon és Csepelen egyaránt. Csepelen azért, mert e két területen nem tartozunk még a fővárosi középmezőnybe sem.

Tudta például, hogy a csepeli férfiak születéskor várható átlagos élettartama 7,5 évvel alacsonyabb, mint a II. kerületieké? A fővárosi kerületek között ezzel a 21(!) helyen állunk. Csak a huszadikban és Józsefvárosban rosszabb a helyzet. A nőknél valamivel jobb a pozíciónk, ott csak 3,5 év a különbség. https://24.hu/belfold/2019/09/17/budapest-szuleteskor-varhato-elettartam-keruletek-kulonbseg/  Ráadásul egy másik, még Tarlós főpolgármestersége idejében készült helyzetelemzés szerint Csepel a következő években (2031-ig vizsgálták az elemzők) a három leginkább elöregedő kerületek közé várható, ami

A tamburmajor és a kisegyüttese

Azt állította Orbán Viktor (szokásos heti rádióinterjújában), hogy a magyar járványkezelés azért sikeres, mert „nem rezeltek be a magyarok”.

Ezzel szemben a tény az, hogy sajnos nem rezeltek be az olaszok sem, és a koronavírus mégis súlyos pusztítást végzett náluk. Trump elnök szintén nem ijedt be; meg is lett a szomorú eredménye, ugyanis sok amerikai kórház képtelen volt ellátni a rengeteg beteget, és az Egyesült Államokban eddig több mint 50 ezren haltak meg a járvány következtében. Orbán állításával ellentétben azonban a magyarok többsége szerencsére megijedt a fenyegető kórtól, és elfogadta a kényszerintézkedéseket. Ők talán jobban tudják, hogy jobb félni, mint hősködni. 

Azt is állította Orbán (ugyanott), hogy azért kellett a kórházi ágyak 60 százalékát kiüríteni, mert „ha az élet újraindításakor a vírus elszabadul, és nem tudjuk megállítani, akkor valóban tízezer kórházi ágyra lehet szükség”.

Ezzel szemben a tény az, hogy ha valóban ez lett volna az intézkedés oka, akkor nem kellett volna április 15-ig szabaddá tenni majdnem 40 ezer ágyat, hanem elég lett volna jóval később és fokozatosan. De ha tényleg reális lehetőségként számolnak a vírus elszabadulásával, akkor nem szabad feloldani a szigorú korlátozásokat. Nem az a felelős, előrelátó gondolkodás, hogy kisöpörjük a kórházakból a rászoruló betegeket, hanem az, hogy

Se összeg, se időpont, de ígéret az legalább  van. Egyelőre ennyire futja a keretből...

A csepeli ellenzéki önkormányzati képviselők közül egyelőre Dukán András (Momentum) írt a képviselői tiszteletdíjak 70 százalékra történt mérsékléséről 

Szerdán a Csepel Újság közösségi oldala is beszámolt Csepel polgármesterének közleményéről, amely szerint - idézzük: 

"A Fidesz-KDNP frakcióval és az ellenzékkel egyeztetve megszületett az alábbi közös döntés. A koronavírussal kapcsolatban kialakult világjárvány, és annak Magyarországra, így Csepelre is gyakorolt nem csak egészségügyi, de gazdasági hatásai miatt az önkormányzati képviselők és bizottsági tagok, tanácsnokok, valamint az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok felügyelőbizottsági tagjainak tiszteletdíjait 70 %-ra mérsékeljük a veszélyhelyzet végéig, tekintve, hogy a képviselő-testületnek és a bizottságoknak szünetel a működése a jelenlegi helyzetben. A megtakarított összegeket pedig a védekezésre fordítjuk. Polgármesterként az alpolgármesterekkel közösen szintén anyagilag is hozzájárulunk a vírus elleni harchoz. Ezzel kapcsolatban későbbiekben tájékoztatjuk a csepelieket.

Miközben jelezzük, szívesen helyt adnánk az ellenzék eddig hallgatásba burkolózó tagjainak is, közöljük, hogy a Momentum képviselője, Dukán András így idézte fel a történteket :