Az a szörnyű nagy baj, hogy ebben az Európai Unióban – most még – huszonnyolcan vannak. Ráadásul mindig egyeztetni kell, meg konszenzust keresni, ahelyett hogy elhinnék, csak Budapesten látják helyesen a teendőket. Vagy Londonban. De semmiképpen sem Berlinben, vagy Párizsban.

Az Európai Uniónak kétségkívül rengeteg előnye van. Politikai is, gazdasági is. Ezeket vétek lenne elveszni hagyni. Ezzel küzd most Nagy-Britannia. Jó, rendben, kilépnek, mert a nép megszavazta, de az már nem megy, hogy emiatt rosszul is járjanak. Tehát még küzdenek. A legjobb lenne úgy távozni, hogy azért maradjanak. Kint is vagyunk, bent is vagyunk. Ez a megoldás azonban már nem felel meg a többiek többségének. Pedig milyen egyszerű lenne, levetni az uniós koloncokat és megtartani mindazt, ami továbbra is fontos nekik.

Ez valószínűleg tetszene Budapesten is. Ahol már régóta ismételgetik, hogy

Tiszta vicc ez az egész! Borbély Lénárd, Csepel polgármestere lenéz a csepeliekre, közben zsebre vágja két kezét... (meg a leszerelő levelét?)

Csak a politikai haszonszerzés vezérli a fideszes önkormányzati vezetést. A szűklátókörűség felülírja az olyan, önkormányzati törvényben is meghatározott fogalmakat, mint a képviselő-testületi ülés által jóváhagyott munkaterv, közmeghallgatás, szervezeti és működési szabályzat. Véleményem alátámasztására számtalan példát lehetne felhozni, de a legutóbbi, november 22-i közmeghallgatás előkészítése és lebonyolítása is megfelelő erre.

A csepel.hu-n háromszor (november elején, közepén, majd végül november 20-án) tették közzé, aláírás nélkül, a november 22-i közgyűlési meghívót. Előtte egy nappal, eldugva, a honlap „Önkormányzat” rovatának Testületi ülések címszó alatti Meghívók sorában már olvasható volt, hogy nemcsak közmeghallgatás lesz a tervezett időpontban, de képviselő-testületi ülés is. Másnap, 22-én, 10:24 órakor már a címlapra is kikerült a hír, illetve a testületi ülés napirendje. Megjegyzéseim:

Hogyan énekeljük meg Orbán Viktor újabb hőstettét? Az Echo TV Sajtóklubjában például így…

H. Gergely: „Macedóniáról tudni kell, hogy a jugoszláviai háborúk végkifejleteként irtózatos mennyiségű albán menekült oda. […] Gyakorlatilag az albánok elfoglalták az ország felét.”

Hát nem. Először is Macedónia nem háborúban, hanem békésen szakadt ki Jugoszláviából. Másodszor a lakosság 23 százaléka már előtte is albánnak vallotta magát. Harmadszor pedig a koszovói háború alatt, 1999-ben ugyan valóban több százezer albán menekült át Macedóniába, de a háború után el is távoztak.

H. Gergely így folytatta: „Soros György a helyszínen nagy számban tartózkodó szervezetei természetesen azonnal az albánok mellé álltak, mert

Tisztelt Orbán Viktor miniszterelnök úr! 

„Elsőbbséggel”, vagyis további értelmetlen költséggel tetézett levelét ma megkaptam. A következő egyszerű kérdésekkel és egy kéréssel fordulok önhöz.

1. Ha egy kormányfő azt a temérdek közpénzt, amit e levelekre költ, ebben a szegény országban nem tudja okosabb dologra fordítani, miként bátorkodik elvállalni az ország vezetését?

2. Ha ön nem tudja, hogy a N.-i Konzultáció természetesen nem olyan eszköz, amivel bárki önnön sorsáról dönthetne, miért bátorkodik egy egész országot vezetni?

3. Ha egy kormányfő ezekre a „konzultációs”(?!) kérdésekre önmagától nem tudja a választ, akkor

Blöff az egész világ – már ahogy Shakespeare Vilmost kiforgatva a kormány el akarja hitetni velünk. Mindenki át akar itt verni mindenkit, csak a magyar hatalom lát tisztán, amikor ezt közli a hazai és nemzetközi közönséggel.

Soros-féle politikai blöff volt Kovács Zoltán (egykori CEU-s hallgató) kormányszóvivő szerint a Közép-európai Egyetem Bécsbe költözésének terve, aztán kiderült, hogy Orbán Viktor remélt "menekültügyi” szövetségese, Sebastian Kurz kancellár nem blöfföl, hanem tárt karokkal várja Bécsbe a Budapestről szánalmas trükkökkel elüldözött egyetemet. Blöff a magyar kormány szerint a "menekültbarát" Brüsszel és az Unió, az Európai Parlament Sargentini-jelentése, blöff az egész ENSZ, blöff az Európai Néppárt Fidesz elleni morgása (ebben azért van némi igazság) , blöff, hogy

Csepeli tájkép 2018 őszén: most  még csak a kuka van tele, de nemsokára a hócipő is...

Dr. Szabó Szabolcs Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője a saját Facebook oldalán - az okok megjelölésével és a megoldási javaslatokkal együtt - a következő tájékoztatót tette közzé a csepeli és soroksári hulladékszállítási problémákról:

Sok helyi lakos keresett meg azzal a problémával az utóbbi hetekben, hogy az FKF nem szállítja el normál ütemben a szelektíven gyűjtött hulladékot, és mindezt magam is megtapasztalhattam. A tömeges panaszok miatt egyeztettem az illetékesekkel, és ez alapján arról tudom tájékoztatni a lakosságot, hogy várhatóan leghamarabb az év végére áll helyre a szelektíven gyűjtött hulladék normál ütemű elszállítási rendje.Mindezt pedig köszönjék meg a Fidesznek! A kukákat mindenesetre tegyék ki az utcára, és a hétvégi napokon igyekszik pótolni az FKF a lemaradását. Látni kell azonban, hogy ha semmi nem változik meg, akkor rövidesen újabb, még a mostaninál is nagyobb szállítási probléma fog kialakulni.

Megvan az átgondolatlan, embertelenül végrehajtott minisztériumi kirúgások első áldozata. Szombaton kaptam az sms-t, hogy a középkorú férfi pár nappal a felmentő papír kézhezvétele után agyvérzést kapott, és két nappal később meghalt a kórházban.

Más üzeneteket is kaptam a hétvégén. Szinte országos nyomozás indult, hogy mit is akar tenni a kormány a megtartott emberekkel, mert az elbocsátásokhoz hasonlóan az utolsó pillanatig titkosan kezelték a róluk szóló majdnem kétszáz oldalas javaslatot is. A központi kormányzati portálon van egy fejezet a készülő rendeletekről, törvényjavaslatokról, így aztán bárki elmondhatja, mit gondol az arborétumok jegyzékéről, netán a „Dorogi mészkőbánya felső barlangja védettségének feloldásáról”. De azt nem tudhatja meg, mit írtak bele a „kormányzati igazgatásról” szóló törvénynek nevezett tervezetbe. Persze addig jó, míg nem tudja, hogy napi 12 órát dolgozhat nyolc órás bérért, hogy a főnöke százezreket vehet ki a zsebéből, ha

Horváth Gyula gondolatai a Klubrádió egyik riportműsoráról:

Film Klub Rádió című műsorban igen érdekes elemzéseket hallgattam a szocialista társadalom néhány megjelenítéséről. Eddig szerettem ezt a műsort. A Martos Flóra klubról, - ami az ÁFOR-ban volt - személyes élménnyel is rendelkeztem. A mostani műsorban, ahol a Váci utcai Muskátli presszó értelmiségi közönségének egy részéről készített filmet elemezték, mind a műsorvezető, mind segítői erősen „túltolták a biciklit”! Úgy vélem, hogy a nagyotmondás, és az okosságra törekvés látványos igénye néhányuknál elhomályosította az igazságot. 

A budapesti ifjúság ugyanis nem volt egyenlő a Muskátli törzsközönségével. A beszélgetés félrevezető érzéseket kelthet, mert a szocializmusban sem figyeltek meg mindenkit. A film elemzésében, a dolgozó emberrel szembeni megalázásnak vettem azt a Csepeli Györgytől hallott megállapítást, miszerint a besúgók „parasztok” voltak. A professzornak bizonyára vannak mérési eredményei, nekem meg csupán a köztük élő elfogultsága az osztályrészem, de ezt a kijelentést félmondatként értelmezem. Úgy gondolom, hogy

Nyolcadikig ne tanítsanak egyetemes történelmet! - ajánlja Schmidt Mária az Orbán-rezsim híveinek

Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója a blogján fejtette ki, hogy szerinte milyennek kellene lennie a történelemoktatásnak Magyarországon, és milyen szempontok szerint kellen összeállítani a Nemzeti alaptanterv történelem tananyagát.

Schmidt kijelentette, szerinte a történelemoktatás célja az öntudatos és büszke magyar polgárok nevelése,

A szűklátókörűség és az elvakult politikai bosszú miatt viharfelhők jönnek-mennek a nagy múltú sportlétesítmény fölött....

Lassan nyolc éve annak, hogy a fideszes önkormányzati vezetés letiltott minden fejlesztést a Csepel SC Alapítvány Béke téri telepén. A hét végén ünnepelhetnék a november 25-i évfordulót, azonban egy 2012. évi, a településfejlesztésről szóló kormányrendelet végrehajtása miatt egyelőre nincs okuk az ünneplésre. Muszáj volt átfogóan áttekinteni és módosítani a Csepeli Építési Szabályzatot (CSÉSZ), így hatályon kívül kellett helyezni a 2010-es, a Csepel SC területére elrendelt változtatási tilalmat is. Az elfogadott helyi építési tilalmat feloldó paragrafus pontos szövege:

 „92. Hatályon kívül helyező rendelkezések

106.§ (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete Béke tér – Völgy utca – Erdőalja utca – Szent István út által határolt területen lévő 201861/1 és 201861/2 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozó változtatási tilalom elrendeléséről szóló 1/2017.(II.01.) önkormányzati rendelete.”

Korai azonban a Csepel SC Alapítvány fejlesztéséért, lassan 10 éve harcoló sportvezetők, sportolók öröme. Ők azok egyébként, akik

Sajnálattal kell közölnöm, hogy idén nem jön a Mikulás. Vagy ha esetleg idén még jöhet, mert Semjén Zsolt törvényjavaslata csak később lép életbe, akkor jövőre már biztosan nem. Jobb felkészülni.

 Arról van szó, hogy jeles napokon fél Budapesten tilos lehet a gyülekezés, és a többi önkormányzat is kijelöli a tiltott zónákat. A Mikulás pedig a gyülekezési jogszabályok hatálya alá esik. Másodmagával jön, a krampusszal, két személy pedig, mint tudjuk, már gyülekezésnek minősül, ha közügyben járnak. A keresztény kultúráját az ellenséges muszlim, szabadkőműves és liberális hordákkal szemben hősileg védő nemzet számára Szent Miklós hagyományainak ápolása közügy. Még szerencse, hogy a szarvasok nem lesznek velük, nincs az a pénz, hogy Semjén közelébe merészkedjenek.

Mostantól jobb, ha a Mikulás is elkerüli az országot, nem lófrálhat bárhol kedve szerint,

Az Eötvös Károly Intézet azért perelte be Németh Szilárdot, mert a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára tavaly március 17-én a Mandineren megjelent nyilatkozatában azt állította, hogy az Eötvös Károly Intézet a Közhasznúsági jelentésében megjelöltnél „sokkal, de sokkal nagyobb lóvét” kapott Soros György alapítványaitól.

Ezt az állítását Németh Szilárd azzal tetézte, hogy azt is mondta, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok képviselői a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén nyilatkoztak erről, amely tájékoztatást a bizottságban ülő ellenzéki képviselők ugyancsak meghallgatták.

Az Eötvös Károly Intézet  közleményében azt írja, a Fidesz alelnökének híresztelése azért is volt fenyegető számukra, mert jogszerűen Magyarországon csakis bűncselekménnyel, illetve terrorgyanúval illetett személyeket, súlyos bűncselekmények gyanúsítottjait szabad lehallgatni.

Ezek után az Eötvös Károly Intézet

A tervek szerint már decemberben megnyitja kapuit a nagyközönség előtt Budapest régi-új fürdője. A létesítmény jövő nyárra készülhet el teljes körűen, a fedett gyógyrészleg kipróbálására azonban már csak egy hónapot kell várni.

A termálfürdő.hu beszámolója szerint gőzerővel zajlik az építkezés a pesterzsébeti Duna-parton. A munkások azon dolgoznak, hogy a Vízisport utcában mielőbb újraélesszék a már-már elfeledett jódos-sós gyógyvizű fürdőt. Eredetileg csak jövő tavaszra tervezték teljes körű átadást, de már az idén ki lehet majd próbálni a fedett részleget, és a

Ha a Csepeli HÉV-ről van szó, akkor  Csepel fideszes városvezetői úgy félnek, de inkább úgy  irtóznak  a választól  mint ördög a tömjénfüsttől. Míg a háttérben bujkálnak, a habókos álmok közlését a papagájkommandójukra bízzák

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) november 15-én megjelent 28. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket

Két és fél oldalas magyarázkodás a hajléktalan ügyről, valódi válaszok nélkül, a Csepeli Hírmondó legújabb száma első oldalain. A cikk második oldalán pedig megjelent a polgármester saját facebook oldalán közölt közleménye is az ügyről. A közlemény, valamiért azóta sem került fel az önkormányzat hivatalos honlapjára, a csepel.hu-ra. A szerkesztő valószínűleg közlésre alkalmatlannak tartotta. Tovább lapozva megtudjuk, a Borbély Lénárd jegyezte hirdetésből, hogy ingyenes alma és burgonyaakció lesz, majd a másik oldalon, hogy november 22-én közmeghallgatást tartanak. Igaz, ezt a polgármester már nem merte aláírni. Aztán

Nem gyerekjáték! Egy fideszes országgyűlési képviselő elszámolása

A magyar parlamenti képviselők nagyon sok támogatást kapnak a fizetésükön túl, és bizony időnként durván visszaélnek ezzel a lehetőséggel.

A nemrégiben megemelt fizetésük mellett jár a képviselőknek szálloda vagy albérlet-támogatás, nem is kevés, havonta 312 ezer forint, irodabérlési lehetőség 624 ezerért, de a mobilszámlával se kell bajlódniuk: 41 ezer 400 forintig ezt is fizeti az Országgyűlés Hivatala.

Irodabérlésre 2010 előtt nem járt külön támogatás, hisz ott van a Képviselői Irodaház vagy a pártirodák. Amíg nem szigorították a benzinpénz elszámolását, akadt olyan képviselő, mint például a fideszes Vitányi István, aki

Egy évszázada komolyan hittek benne, ami ma is kőkemény igazság: a választott vezetőknek, - az országban és Csepelen - kötelességük  a köztársasági szempontokat, a demokratikus módszereket szem előtt tartani, mert ha ezeket  félresöprik, akkor annak beláthatatlan következményei lehetnek...

Két napja, november 16-án emlékeztünk meg a csepeliek életét is jelentősen befolyásoló történelmi eseményről: száz éve jött létre az első Magyar Köztársaság. A csepeli fideszes vezetés azonban erről tudomást sem vett. 

Érdekes, mert azon a helyen, ahol több reakciósnak, revizionistának, itt sosem járt papnak, Szozsenyicin által le nem írt idézetnek, pesti srácnak, vagy egy kacagtató történet főszereplőinek szobrot állítanak,  miért nem jut hely egy olyan magyar történelmi eseménynek, amelyik hazánk és kerületünk modern kori életét alapvetően meghatározza? 

A válasz aránylag egyszerű: nem fér bele abba az ideológia-vezérelte gondolkodásba, amit az uralkodók ma célravezetőnek, és hasznosnak tartanak. A Fidesz fő- és alvezérei  az első köztársaság vezető személyiségével, és annak ércbe öntött szobrával primitív harcot hirdettek. Eltávolíttatták az első köztársaság vezetőjének, Károlyi Mihálynak a szobrát az Országház mellől, és ki akarják törölni szellemiségét az emlékezetükből. Most azon mesterkednek, hogy az 1956-os forradalom vezetőjének, Nagy Imrének a szobrát miként tudnák eltávolítani a az Országház közeléből, a Vértanúk teréről. Már készen áll a terv, csak a megfelelő pillanatra egy új sötét éjszakára várnak! Nagy Imre helyére az

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy börtönbüntetésre ítélt macedón miniszterelnök, aki a börtön helyett Budapestet és a szabadságot választotta. Jobb ma egy menedékjog, mint holnap egy cella alapon. De hol volt? És hol nem volt? Közben pedig vajon ki segítette, netán vitte egyik helyről a másikra.

Íme, a dodonai válasz: Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, hogy „a magyar állami hatóságoknak semmi köze ahhoz nem volt, hogy a volt macedón miniszterelnök saját államának területét elhagyta.”

Csakhogy ezt nem is állította senki. Annál inkább azt, hogy miután Gruevszki valahogy kijutott Macedóniából, a magyar állam mégiscsak kinyújtotta feléje Orbán Viktor segítő kezét. Vagy autóját. Vagy

Még Csepel országgyűlési képviselője sem léphet be ide. Azért szomorú ez, mert Németh Szilárd azt ígérte, hogy teljesen átlátható lesz a beruházás, ott nem fog ellopni senki egy forintot sem. Hát ha nem mutatják meg, akkor sajnos kénytelen vagyok kételkedni, mert az utcáról csak a betonelemeket lehet látni.

Dr. Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár országgyűlési képviselőjének facebook-bejegyzését olvasóink figyelmébe ajánljuk és az alábbiakban közöljük:

Mint Csepel országgyűlési képviselője, valamint a sportért is felelős kulturális bizottság tagja, gondoltam megnézem Németh Szilárd csepeli birkózócsarnokának az építését.

Valamiért nem engedik! (Talán emlékeznek rá, hogy egy olyan alapítvány kapott ennek az építésére 2.400.000.000 - kétezer négyszáz millió - forintnyi közpénzt, amelyiket Németh Szilárd lakcímére jegyeztettek be, és

Csepelyi Adrienn: Hazajövök a vidéki kirándulásból fuldokolni a városba, és azt látom, hogy tucatjával küldik el az embereket az egykori környezetvédelmi tárcából. Mert már olyanunk sincs. Minek is, ugye. Arra a kis időre...

Megkövülten állok a Tájvédelmi Körzet feliratú tábla mellett, és próbálom elképzelni, mi vihet rá valakit, hogy ide hajigálja a szemetét. Jól látható, hogy nem egyszeri esetről van szó: amerre csak nézek, biztosan akad valami színes – vagy az évek során bánatosszürkére fakult –lom az avar takarásában.

Hazafelé lassan tekerek a biciklimmel. A tudatom furcsa játékba kezd: figyelem az út menti árkot, amelyben minden tekerésre jut egy-egy darab szemét, és gondolatban húzom a strigulákat. Másodpercenként valami oda nem illő. Üdítőspalack. Energiaitalos doboz. Üres olajoskanna. (Remélem, legalább nem az árokban ürült ki.) Pizzásdoboz, építési törmelék, chipseszacskó, szétfeslett autógumi – és a végén, mint valami drámai tetőpont, egy parabolaantenna. Igen, az. Magyarországon, 2018-ban valaki úgy gondolta, hogy

Kétszázezer embert károsított meg hét éven át a kormány a rokkantsági ellátás alkotmányellenes csökkentésével – állítja Hegedűs Lajos ügyvéd, aki elmondta: Az illetékes kormányképviselők hazugsággal, politikai hangulatkeltéssel vádoltak, amikor rámutattunk, hogy a propagandagépezetükben szajkózott érveik hazugságok...

A törvény 2012-es bevezetése és az Alkotmánybíróság (Ab) múlt heti döntése között eltelt szűk hét esztendőben havonta nagyjából ötmilliárd, azaz összesen több százmilliárd forinttal károsította meg a kormány a megváltozott munkaképességűeket. Az Ab által – a Kúria kezdeményezése nyomán – megsemmisített, a rokkantsági ellátás drasztikus csökkenését eredményező szabály 200 ezer valamilyen fogyatékkal élőt érintett. Az összesen negyedmillió ellátásban részesülőt alapul véve átlagosan havi húszezer forinttal csökkent a járandóságuk.

Hegedüs Lajos ügyvéd, a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének elnöke, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) korábbi vezetője jutott ilyen összesítésekre számításai nyomán. A szakértő a most elbukott törvény bevezetésétől – 2015-ig a MEOSZ- elnökeként – folyamatosan tiltakozott az érintettek számára nemcsak anyagilag káros, de megalázó át-és újraminősítési eljárás ellen.

- Protestáltunk a kormánynál, a parlamentnél, az Alkotmánybíróságnál, továbbá a

Az első Magyar Köztársaságot száz éve, 1918. november 16-án kiáltotta ki az akkori budapesti Országház teret ellepő, kétszázezresre becsült tömeg, illetve a Parlament kupolacsarnokában ülésező, a vidéki nemzeti tanácsok küldötteit is magában foglaló nagy Nemzeti Tanács.

Még nevezetesebbé teszi e napot, hogy az őszirózsás forradalommal elnyert függetlenség ugyanekkor öltött törvényes formát. Az ideiglenes alkotmány szerepét betöltő Néphatározat első cikke kimondta: „Magyarország minden más országtól független és önálló népköztársaság.” A Néphatározat további pontjaiban felszólította a kormányt, sürgősen alkosson törvényeket az általános titkos választójogról, az esküdtbíráskodásról, a sajtószabadságról és más szabadságjogokról, „a földmíves népnek földhöz juttatásáról”. Az új választójog alapján üljön össze az alkotmányozó nemzetgyűlés, fogadja el a köztársaság alkotmányát, és