Azt  mondják, hogy nálunk rendre túlárazzák a beruházásokat. Ez azonban nem feltétlenül igaz. A kész beruházások teljes árában ugyanis messze nincs akkora különbség itthon és mondjuk Németországban, mint az ács vagy a vízvezeték-szerelő munkabérében. Az anyag többnyire külföldi multik gyártmánya – nagyjából annyiért vagy drágábban lehet beszerezni itt, mint ott.

A teljes elköltött összegben benne van a tisztességes bérre való is – csak éppen nem jut el ahhoz, aki a munkát elvégzi.
A magyar szabályozás a kapitalizmus újrakezdése óta nem lép fel hatékonyan az élősködő vállalkozói trükközés ellen. Az egy dolog, hogy a tendert rendre a politikai csókosok nyerik – nem volna ezzel olyan nagy baj, ha a munka is kéne nekik, nem csak a pénz. A munkára azonban

Méretes korbácsütést mért Lázár János a minap Budai Gyulára, Varga Mihályra, meg Papcsák Ferencre, az MNB-t felügyelő ferencjóskára (minden nagyon szép...). E három elszámoltató régész sosem bírta előásni azt a csontvázat, amit viszont neki most, a Századvég-kamutanulmányi botránya zűrzavarában állítólag sikerült. Az „emúttnyócév” után „emútthatévvel".

A miniszter szerint a szoci kormányok 27 milliárd forintot fizettek ki – például titkosszolgálati – tanácsadásra, csakhogy végül eltüntették, ledarálták, elégették ezeket a tanulmányokat. (A parlamenti csikótűzhelynél melegedhettek vele egy darabig.) A hírbe hozott Political Capital elemzőcég erre csak ennyit közölt: a nyilatkozó kormánypárti politikusok elhallgatták, hogy munkájuk ellenértékének utolsó részletét a harmadik Orbán-kormány fizette ki 2015. augusztusában, „megbecsülve a korábban számos alkalommal írásban is elismert, jól végzett munkát”. Kínos, no!

25 ezer tanár csatlakozott az egész napos sztrájkhoz, vagyis minden ötödik pedagógus nem tanított. A Pedagógusok Szakszervezete szerint sikeres volt az akciójuk, a minisztérium viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy a tanárok nagy többsége dolgozott. A munkabeszüntetéshez csatlakoztak a szociális ágazat dolgozói, Budapesten reggel forgalomlassító tiltakozás is volt, sok helyen a diákok is támogatták a sztrájkoló tanáraikat.

Összesen 1185 iskolában közel 25 ezer közoktatási dolgozó vett részt a szerdai sztrájkban – jelentette be Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.

Sikeresnek értékelte az egész napos országos pedagógussztrájkot a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón. (A sztrájkról szóló élő körkapcsolásunkat itt találják.)

Galló Istvánné elmondta, hogy 

A Praxis című blogban jelent meg a következő kedélyborzoló írás:

Kedves tisztelt cím, köszönöm a lehetőséget, hogy írhatok önöknek. Az esetleges segítségüket is kérném levelem végén. Édesanyám helyzetéről szeretnék írni, és majd kérdezni. Édesanyám 95 éves volt, és a lába egy kicsit bepirosodott. Kihívtam az orvosi ügyeletet, nézze meg édesanyám lábát, mivel 13 évvel ezelőtt volthasonló pirosodása, de akkor 7 nap alatt rendbe hozta egy szír orvos. Most édesanyámnak antibiotikumot írtak ki, de ez nem vált be. Ezért a Mária utcai bőrklinikára vitte be a mentő. Ott megállapították, hogy nincs orbánca, amit az ügyeletes orvos állított, hanem felületi trombózis. Ez lehet egy kis ér megpattanásától. Édesanyámat bevitette a Jahn Ferenc délpesti kórházba, ahol három nap alatt meghalt, itt hagyva engem árván. 

Amikor bevitték, megkérdezték tőle, hogy

- Túl vagyunk a tizedik korrupcióinfón, amelyeken az Orbán-rendszer visszaéléseivel foglalkozik. Lassan kezdhet félni?

- Ma a hatalomnak van oka félelemre. Amiket próbáltak például a népszavazás ellehetetlenítésével, az zavarodottságra utalt. A Fidesz átlépett egy olyan határt, amikor már annyira nyílt a lopás, hogy egy kormányváltás esetén a nagyon könnyen bizonyítható bűnügyek gyorsan börtönévekké változhatnak. Sőt, nem csak, hogy én nem félek, azt látom, hogy megfordult a hangulat és rengeteg adatot kapok civilektől. De hagy idézzem Antall József édesapját: Közép-kelet Európában, ha az embert nem akasztják fel a többi már részletkérdés. Az egzisztenciát el lehet lehetetleníteni, de szerencsére nekem olyan szakmám van, amit nem tudnak elvenni.

Szerkesztőségünk támogatja a Pedagógusok Szakszervezetének követeléseit, és egyetért azok teljesítésével

2016. április 20-án az ország egész területére, minden oktatási-nevelési intézményben egy napos sztrájkot hirdetett a Pedagógusok Sztrájkbizottsága.

Miután április 4-én nem sikerült megállapodni a kormánnyal folytatott hétórás tárgyaláson a még vitatott kérdésekben, megkezdik az előkészületeket a munkabeszüntetésre. Erre a sztrájkbizottság három szervezetének testületei megadták a felhatalmazást.

A sztrájkkövetelések:

Egy kissé felkavart Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke és országgyűlési képviselője PestiSrácok.hu-nak adott nagyinterjúja. (http://pestisracok.hu/nemeth-szilard-nem-hagyhatjuk-hogy-az-ellenfel-kedvere-pavaskodjon/). Először arra gondoltam, tételesen cáfolom a fideszes pártkatona legfontosabb állításait. Aztán jobban megnéztem az állítólag pártja által gründolt médiában közölt interjúhoz felhasznált képeket. Németh úr szúrós szemekkel, félig szőrösen, csuklóján nemzeti színű karkötővel, kezével mutogatva magyarázza  mondandóját. A két  riporter egyike a fideszes PestiSrácok.hu főszerkesztője (Huth Gergely), a másik a rendszerváltás előtti rádiós, majd 1990 után az akkor már a baloldalt lejárató HÉT című politikai tévéműsor alkotója, még később a Magyar Hírlap főszerkesztője, az ECHO TV  munkatársa, most meg éppen a PestiSrácok.hu lapigazgatója (Stefka István).

Ekkor még egyszer elolvastam az interjút. A tulajdonost szervilisen kiszolgáló riporteri magatartás, az elfogult álkérdésekre adott, a Némethre egyre inkább jellemző fröcsögés, megerősítette  véleményem:

Lázár János helyében én most behúznám fülem-farkam. Annyit idézték már úton-útfélen az elhíresült mondását, miszerint mindenki annyit ér, amennyije van, erre most kiderül a miniszterelnökről, hogy sosem volt vagyonos ember, jóformán semmije nincs. Ha igaz, amit a beosztottja az ilyen „jöttmentekről” állít, akkor nagy gáz van.

Erre még a kormányzat hivatalosan is rátett egy lapáttal, amikor nyilvánosságra hozta, hogy Orbán Viktor öt és fél év alatt „csak” bruttó 120 millió forintot keresett, kapott még némi cafetériát is mellé, hogy tudjon magának ebédet rendelni, ha hosszú napja van a Parlamentben. Ja, és még ezer (azaz: egyezer) forint folyószámla térítést is fizettek neki, nehogy kár érje amiatt, hogy a bankba utalják az illetményét.

Valamelyest javított az összképen, hogy

Mintegy kilencven számítástechnikai eszközt, köztük a Fidesz-frakció hét vadonatúj laptopját lopott ki a Parlamentből és a Képviselői Irodaházból a rendőrség gyanúja szerint egy raktáros. Mindezt a legjobban őrzött magyar középületek kameráinak a kereszttüzében, mindenféle biztonsági ellenőrzés nélkül tehette meg a dolgozó, egy nő, akinek védője, Galsa Péter szerint a tavalyi teljes, mindent rendben találó leltár ellenére fellelt hiányt akarják ügyfelére rásózni. Az ügy nemzetbiztonsági kockázatokat is felvethet.

Nyomoz a rendőrség a Fidesz-frakció ellopott hét laptopjának ügyében – derült ki az Átlátszó birtokában lévő nyomozati anyagokból. A két HP, a két Toshiba és a három Lenovo idén március 3-án érkezett meg a Képviselői Irodaház raktárába, ám amikor egy hónappal később szerették volna megkapni a frakció tagjai, már nyoma sem volt a laptopoknak. Ezek együttes értéke a rendőrök megállapítása szerint

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint elfogadhatatlanok a kormány javaslatai, ezért  megtartják a szerdára tervezett sztrájkot. (Folyamatos információk a sztrájkról, annak jogi feltételeiről, a sztrájkot támogató akciókról, szervezetekről, a média- és a sajtóvisszhangról a Pedagógusok Szakszervezeténél és ITT)

Galló Istvánné, az érdekképviselet elnöke a legutolsó egyeztetés után azt mondta: a sztrájkbizottság négypontos követelései közül a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) átalakításával kapcsolatban történt előrelépés, de egyelőre a kötelező óraszámok rögzítéséről és a bérpótlékokról nem sikerült megegyezni.

Az április 20-ai egész napos országos sztrájkot a pedagógusok sztrájkbizottsága hirdette meg, amelynek

Blogunktól távol áll a hálószobatitkok feszegetése. Most csak azért teszünk kivételt, mert Budapest főpolgármestere saját maga hozta szóba ezt a pikáns témát - közéleti töltéssel.

Tarlós István szó szerint ezt nyilatkozta a hvg.hu-nak: 

"Nem tudom, kik a miniszterelnök jó súgói, ha megbízik bennük, biztosan indokkal teszi. Hogy emberileg esetleg kit, hogyan minősítek a miniszterelnök úr környezetében, az maradjon az én hálószobatitkom a feleségemmel."

Ennyi! A titok ezért egyelőre tovább is titok marad, de bízhatunk a főpolgármesterben. A  hármas metró ügyét nézve, lesz ő még beszédesebb a hálószobán kívül is...

Szemrebbenés nélkül!

Úgy tesznek, mintha nem is történt volna semmi!
Pedig a boltok bezárásához kapcsolódó döntés, és a hozzá tartozó erődemonstráció, nem egy múló epizód, egy könnyen felejthető ügy.
Itt ugyanis nem az ország működésével, vagy a gazdaság fellendítésével, sőt még az értékeink megvédésével kapcsolatos döntést hozott a Fidesz kormány, hanem az emberek életvitelével összefüggő szabályozást iktatott jó egy éve törvénybe.
Olyant, amihez semmi köze!

Álmukban sem gondolták volna, hogy egyszer azok fognak ellenük a leghevesebben lázadozni, akiktől erre a legkevésbé számítottak: a békés, türelmes pedagógusok. Álmukban sem gondolták volna, hogy azok, akiknek a száját a "rendszerváltás óta nem látott" béremeléssel, életpálya-modellel próbálták eddig többé-kevésbé sikeresen befogni, nem tűrik tovább, hogy már-már félfeudálissá züllesztett állapotok között, a helyi Klik-királyoktól befenyítve, silány egyentankönyveket használva arra legyenek kötelezve, hogy diákjaikból önálló gondolkodással nem bíró, de a nemzethez (magyarul: az Orbán-rezsimhez) hű alattvalókat neveljenek.

Nem hitték - sőt, talán még ma sem hiszik -, hogy lenne félnivalójuk a

Ennél a kormánynál már semmi nem meglepő. Még akkor sem, ha az egészségügyi államtitkár folyton csodálkozik. Nem rég például azon lepődött meg, hogy miért beszél Rogán Antal össze-vissza az egészségpénztár megszüntetéséről, mikor ő még mindig úgy tudja, van egy halvány esély az ágazat alapintézményének a megmentésére. Legalábbis, amikor reggel felkelt, még így állt a helyzet. Hát persze tudja ő - hogyne tudná -, hogy a Főnök és helytartói a nyugdíjfolyósítóval összevont társadalombiztosítási intézetet akarnak látni, besöpörve a már most is átláthatatlan méretű minisztériumba, de mivel alig sikerült kilobbizni valamit a nagy intézménybedaráló akcióban, még kicsit küzdene, már csak a látszat kedvéért is.

Varga Mihály Csepelen, transzformátorok között. Működött a szigetelés, nem érzékelte a feszültséget

Jövőre 0,9 százalékos lesz a nyugdíjemelés – mondta el a Világgazdaságnak Varga Mihály . A nemzetgazdasági miniszter a Szakmák Éjszakájának megnyitóján a szaklapnak nyilatkozva kifejtette: a költségvetés készítésekor 0,9 százalékos inflációval számolnak. A cél, hogy az ellátások megőrizzék reálértéküket, ezért a tervezett infláció mértékével egyező nyugdíjemelésre tesz a kormány javaslatot – hangsúlyozta a miniszter. Az áremelkedések ütemét jelentősen csökkenti majd a baromfihús, a tojás és a tej áfájának tervezett 22 százalékpontos csökkentése – emlékeztetett Varga –, kedvező hatással lehet majd az árindexre az internethasználat és az éttermi szolgáltatások forgalmi adójának 9 százalékpontos mérséklése is.

Mivel a hazai nagykereskedői árak magasabbak, mint a szomszédos országokban,

Magyarországon senkit sem lehetne úgy csuklóztatni, ahogyan ma a kormány a vállalkozókkal és az alkalmazottaikkal teszi.

A miniszterek és államtitkárok gyülekezete nem érné fel ésszel, mit jelent egy a döntés a kereskedelemben dolgozók családjainak? Ha így van, alkalmatlanok, és ez még a jobb verzió. Pedig jó pár éve mantrázzák az érintettek: kiszámíthatatlan politika mellett nincs tisztességesen, jól működő üzlet. Ahogy ezt a vasárnapi boltzáras sztorit elintézték a jobban teljesítők, az nemcsak arra bizonyíték, hogy a kisemberek és a kisebb és nagyobb vállalkozók sorsa sem érdekli őket, hanem arra is, hogy képtelenek lennének egy vállalkozást sikerre vezetni.

Még soha életükben nem írtak egy üzleti tervet, nem alkottak cégstratégiát. Ellenkező esetben az egész országot érintő kérdésekben nem Orbán Viktor egyszemélyi döntése érvényesülne. Pokolba az üzleti tervvel? Minek? Ha csinál is valaki, akkor

Azt hittem hülyéskedik a feleségem, amikor a múlt hónap végén letett elém egy számlát, benne részletesen felsorolta, mennyivel tartozom neki az otthoni munkákért.

A legtöbbet a főzésért és a takarításért kérte, noha szerény óradíjjal számolt, a felét csak annak, amiért a szomszéd takarítónője dolgozik, pedig ő magasan képzett munkaerő. Napi három órával számolva ez 60 ezer forintot kóstált. Naponta két órát töltött a konyhában, a végösszeg 40 ezer forint, de nem szólhattam egy szót sem, nem számolta fel a bevásárlásra fordított időt, benzinpénzt sem kért, pedig