Az ősszel termőre fordult terrorszakértő-fa ontja gyümölcseit. A frisseket lelegeli az állami média, a poshadtabbja a Magyar Idők bányászbékája alatt landol.
Mint bizonyos Horváth József is, aki ismerős lehet az újságolvasóknak. Ő az a kitűnő úr, aki előbb vezetőként a kémelhárításnál hárított el, majd az UD Zrt. élén tűnt fel. (Mely Kövér Lászlóval, és Demeter Ervinnel volt forró dróton, tisztátalannak tűnő kapcsolatban. Emiatt az ezt leleplezők bíróság elé is álltak, hogy lakoljanak.) A fülkeforradalom a katonai elhárítás főigazgató-helyettesi posztjára repítette.
Most kiderült, hogy sok D-kategóriás kémfilmet nézhet. Idézem: az illegális bevándorlókról nem tudhatjuk, hogy hány, puzzle-ként összerakható pokolgépet rejtettek a hátizsákjaik, hány fiola lapult a csomagokban, amelyek tömeges mérgezést okozhatnak. De a csúcs, amiért belekezdtem: „nem életszerű, hogy ezek az emberek bankkártyákat használva utaznak keresztül a fél világon, és tudják, hogy melyik országban mi a hivatalos pénznem, abból éppen mennyi szükséges a költségek fedezésére”. Nos, jártam már külső országban, s ha másból nem, abból megtudtam, mi a pénznem, hogy leolvastam a bankókról, amiket kivettem az automatából. A költségeket pedig a világszerte olvasható úgynevezett árakból kalkuláltam ki.
Nem baj, hogy butuska a szentem, lelke rajta. De könyörgöm, ez a fazon hosszú évekig vezetője volt Orbánék titkosszolgálatainak – ennyi képességgel!
Veress Jenő (Népszava)
Az orbáni terv újabb fontos pontja mellé kerülhet pipa: sikerült elérni, hogy végre úgy mutathassa a közmédia „Európa elözönlőit”, ahogyan eddig is beszélt róluk, azaz erőszakos, kődobáló, gyújtogató, rendbontó tömegként. Igaz, hogy ehhez kellett egy tényleg riasztó határkerítés, a katonaság jogszerűtlen mozgósítása, a humánumot és a nemzetközi meg a magyar jogot zárójelbe tevő, a menekültkérelmek elbírálását justizmorddá transzformáló ítélkezési gyakorlat meg szinte az összes szomszédunk magunkra haragítása.
Befejezték Csepel központjában a Csepel Déli Lakóközpont panelépületeinek és közterületeinek felújítását. A sok bosszantással és bosszúsággal övezett program keretében megszépültek és energiatakarékosabbá váltak a panelházak, felújították a parkokat és a játszótereket, új külsőt kapott a Szent Imre tér. 
Szeptember 19-én, szombaton a kerület három pontján lehet leadni ingyenesen működésképtelen, használaton kívüli, árammal, elemmel vagy akkumulátorral működő eszközeiteket, berendezéseiteket.
A Nemzeti Sport cikke a csepeli labdarúgásban uralkodó áldatlan állapotokról...A csepeli stadionban mostanra már két futballklub is működik, az egyik 103 éves, a másik pár hónapos így nem meglepő módon a gyerekek gyakran azt sem tudják melyik klubba járnak sportolni, ugyanis - arról szólnak a hírek -, hogy az új egyesület a régi klub nevével is csalogatja a srácokat focizni.
Forrás: Takács Krisztián facebook oldala 
Nem nagyon van drámaibb helyzet, mint amikor az amúgy is feszült, ezer bajtól szenvedő társadalom ráveti magát egy még rosszabb helyzetben lévő, védtelen embercsoportra, és rajta éli ki a frusztrációját. Vigasztaljuk magunkat azzal, hogy legalább a cigányok meg a hajléktalanok, nyomorultak átmenetileg fellélegezhetnek?
Tíz év múlva nagy baj lesz a nyugdíjakkal – ezt sokszor elmondta a Fidesz frakcióvezető-helyettese egy nyugdíjkonferencián, ahol amúgy sok okos részletet szedtek össze akadémiai, meg mezei szakértők: mit kellene csinálni, hogy működőképes maradjon a rendszer. Gulyás Gergely azt is kijelentette, hogy a 40 év munkaviszony után nyugdíjba ment nők jogait biztosan nem csorbítják akkor sem, ha a tervezett népszavazás arra kényszerítené a kormányt, hogy keressen megoldást a Férfi40 bevezetésére. Azt persze nem tudta megmondani, mit is tenne pártja és kormánya ebben a helyzetben, meg azt sem, hogy miből – de vitapartnerei azt gondolták: nem is nagyon ért hozzá, nem is ígérgethet össze-vissza, nem is tudja, milyen fórumon lehetne erről tárgyalni a pártokkal, meg érdekvédőkkel, de sebaj, legalább egy fideszes meghallgatta az érveket, hogy
A baloldal csak így lehet újra: ha elhiszi, hogy van miért léteznie, mert megváltoztathatók a társadalmi viszonyok...
Gyalázat, el nem múló szégyen, amelyet még a dédunokáink is érezni fognak e hónapok miatt, amelyek kedden tetőztek. A kőszívű embertelenség, a nemzetközi jogi előírások iránti cinikus közöny és a rövidlátó, számító ostobaság üli torát Magyarország déli határán. A „menekültügyi eljárások” ócska színjátéka, az átvert menedékkérők, akikkel aláíratják, hogy illegálisan lépték át a határt, noha nem ezt tették, a tökéletes közöny az iránt, hogy Szerbia mit kezd ezzel a kezelhetetlen helyzettel, hogy mivé eszkalálódhat ez az egész, a román határszakaszra tervezett kerítés, fel sem lehet sorolni, hogy egyetlen rövid nap mennyi szégyenkeznivalót hozott nekünk.
"Mi, a jelen levelet aláíró ügyvédek, tisztában vagyunk azzal, hogy milyen súlyos helyzetben van Magyarország, mennyi feladatot ad az országhatárokhoz érkező napi több ezer menekült fogadása. Ennek a problémának a megoldása idegenrendészeti, logisztikai, humanitárius és csak részben jogi kérdés. A jog eszközeivel megoldást varázsolni nem lehet.
Nagy pénzben mernék fogadni, ha az utcán megállítanék tíz embert, jó ha egy emlékezne még arra, ki a fene az a Kulcsár Attila. A magyar igazságszolgáltatás állatorvosi lova mindaz, ami a 2003 tavaszán kirobbant brókerügyben a bíróságokon történik. Képtelenek ítéletet hozni, pontot tenni az ügy végére.
Ma este hat órától Sz. Bíró Zoltán (képünkön) Oroszország-szakértő lesz az Együtt csepeli szervezetének vendége a Közéleti beszélgetések című sorozat újabb találkozóján. A közismert szakértővel az ukrán válság körülményeiről, okairól, várható fejleményeiről és következményeiről Ring Éva egyetemi docens beszélget. A találkozón részt vesz dr. Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője is.
Rendőrök őrzik a megrongált műszaki határzáron átjutott illegális bevándorlókat a röszkei átkelő közelében 2015. szeptember 15-én. A 16 tagú csoport tagjai először a gyorstelepítésű drótakadályt, majd a három méter magas drótkerítést is átvágták, és átmásztak azon. A rendőrök elfogták, majd előállították őket. Ezen a napon hatályba léptek a migrációs helyzet miatti új szabályozások. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Többek közt az egyenlőség különböző értelmezése miatt kibékíthetetlen az ellentét, a csepeli hatalom, és az elveire építő ellenzék között. Az egyenlőség egy olyan természetes emberi törekvés, ami a kezdetek óta vágya az egyéneknek. Természetesen abszolút egyenlőség nincs!
Tavaly a lakossági tűzifarezsi-csökkentés után nőttek a tűzifaárak. A rezsiharc jegyében eltelt négy év során a legszegényebbek tüzelői mintegy 10-40 százalékkal drágultak. Kérdés, az idén várható farezsicsökkentés hasonló sikereket hoz-e.
Össze van itt kérem keveredve minden. Amit a hatalom elmúlt öt agresszív évével lenyomott az általa állítólag istenített démosz torkán, mintha kezdene megakadni.
A 2010-es önkormányzati választások előtt a polgármesteri hivatalban nem volt polgármesteri kabinet, az alpolgármestereken és a hivatali vezetőkön, munkatársakon, a gazdasági társaságokon túl, 4 fő (1 titkárnő és 3 ún. politikai munkatárs) segítette, kifejezetten a polgármester munkáját. (1 fő sajtóreferens, 1 fő fejlesztési és 1 fő pályázati referens, mindhárman felsőfokú végzettséggel rendelkeztek.) Németh Szilárd, megnyerve a polgármesteri választásokat, polgármesteri kabinetet hozott létre, amely az azóta eltelt évek alatt, bár összetételében változott, egyre nagyobb létszámú lett. Csak hízott, csak hízott…
„A menekültügy mostanra megmutatta, hogy a miniszterelnök a cigányságot nem is a magyar társadalom részeként kezeli, hanem idegen testként” - indokolta a Kisalföldnek adott interjújában. A polgármester Orbán Viktor mondataira utalt, amelyeket a miniszterelnök a nagyköveti értekezleten mondott. „Magyarországnak az a történelmi adottsága, hogy együtt él néhány százezer romával. Ezt valakik, valahol, valamikor eldöntötték. Ezt mi megörököltük, ez a mi helyzetünk. (…) De mi nem támasztjuk senki felé azt az igényt, nyugati irányba különösen nem, hogy ők is éljenek együtt egy nagyszámú roma kisebbséggel”.
Szülő tartotta meg az irodalomórát az egyik miskolci szakközépiskolában, írja Doros Judit a Népszabadságban. A magyartanárnak ugyanis az új tanévben még nem volt ideje bemenni az osztályba.