"Na, gyere ki a ház elé!!!" - Így hangzott a visszautasíthatatlan, verekedésre szóló invitálás a hatvanas-hetvenes években a pesterzsébeti Csiliben vagy itt Csepelen, a Munkásotthonban, vagyis a Melósban. Vidéken egy jobb búcsúban, az esti bálon hivogatták így egymást a borgőzös legények, ha a kiszemelt lányt  tánc közben lekérték vagy csak egyszerűen nem bírtak magukkal. Orbán Viktor jelenleg regnáló kormányfő még nem tart itt, de szélsebesen halad az úton...

Szétesőben van az „egy tábor”, és a tudathasadásos állapotot mind többen csak azzal a finom iróniával képesek kezelni, mint a pártba soha be nem lépő egykori pénztárnok, Simicska Lajos. Schiffer András egy hónapja bandaháborúnak nevezte a NER csúcsain akkor épp beinduló leszámolásokat – ezt ma már visszafogottan a konfliktus felülpozicionálásának mondanánk.

A miniszterelnök   előadásai a parlamentben – az ügynökös kérdésre adott válasz, a népnyelv és a népi elégtétel emlegetése – újabb mélységeit tárta fel ugyanis annak a polgári Magyarországnak, amelyet

Miként korábban közöltük,   életének 79. esztendejében elhunyt dr. Magyar Béla, a Jedlik Ányos Gimnázium nyugalmazott testnevelő tanára.

Dr. Magyar Béla temetése temetése március 27-én 9 óra 45 perckor órakor lesz a Csepeli temetőben. 

Dr. Magyar Béla Csepel közismert és elismert pedagógusa volt, aki tanított az egykori Gombos téri Általános Iskolában és a Bajákiban is. Éveken át vezette és szervezte a Csepel SC által támogatott kerületi sportiskolai rendszert. Éveken át szervezett kerületi szintű versenyeket, rendezvényeket. Nevéhez fűződik a „Fut a Csepel” mozgalom elindítása. Vezető tanárként és a Testnevelési Egyetem Rektori Tanácsának tagjaként is szolgálta a tanárképzést és a testnevelők továbbképzését. Elfogadott és megbecsült közéleti ember volt.

Dr. Magyar Bélát a csepeli önkormányzat saját halottjának tekinti. 

Nemzetbiztonsági okok miatt titok - A konzervatív politikus és 17 évvel fiatalabb partnere egy ünnepi Liszt-koncertet látogatott meg, és a beszámoló szerint részt vettek egy szentmisén is. Ami még pikánsabbá teszi az utazást, hogy Hendéék nemcsak az 56-os forradalom évfordulóját ünnepelhették meg Párizsban, hanem miniszter partnerének születésnapját is.

A titkárságvezetőjével osztozott a párizsi luxusban Hende Csaba honvédelmi miniszter! A minisztérium ugyanis az azóta élettárssá avanzsált Szajlai Mónikának is 125 932 forintnyi szállásköltséget számolt el három évvel ezelőtt egyetlen éjszakára, pontosan annyit, mint a politikusnak. Így a kétfős delegáció hotelköltsége 252 ezer forintra rúgott a francia fővárosban, ami még az ötcsillagos párizsi luxusszállodák között is kiemelkedően drágának számít. Két eset lehetséges: vagy közös szobában töltötték az éjszakát, ami pikáns, ugyanis Hende Csaba akkor még házasságban élt. Ha viszont két szobát vettek ki, akkor felmerül a kérdés: egy titkárságvezetőnek miért jár ugyanolyan luxusellátás, mint egy kormánytag miniszternek?

A tárca egyébként honvédelmi és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva semmit sem árult el az útról a Blikk közérdekű adatigénylésére, így azt sem, hogy

A Demokratikus Koalíció  csepeli szervezete a Béke tér közelében, az Olvasó munkás-szobornál tartotta március 15-i ünnepségét. A megemlékezésen Horvát Gyula elnök mondott beszédet, amit a következőkben ismertetünk:

Tisztelt ünneplő közönség!

Tisztelt megjelentek!

Nem midig azoknak van igazuk, akik sokan vannak!

Az 1848-as forradalom március 15-én pár embernek, egy társaságnak a felvonulásával kezdődött.

Pár ember Pesten felemelte szavát, és egy ország, majd egy kontinens felelt rá igennel!

Azért, mert csak azt mondták, azt vették észre, amit az egész nemzet és Európa érzett.

Nevezetesen azt, hogy abban a társadalmi rendszerben, amiben régtől fogva éltek az emberek, már nem tudnak és nem is akarnak élni.

Szóljon már valaki a hatalom birtokosainak, hogy vegyék észre magukat. Ne másokra mutogassanak, amikor bajt észlelnek. De ami még fontosabb: ne csináljanak állandóan bajt. És legyenek tisztában azzal is, hogy amit művelnek, az nem csupán róluk állít ki (nem túl kedvező) bizonyítványt, hanem az egész országnak rossz. Vagyis végső soron - a mostanában divatos kifejezéssel élve - a keményen dolgozó emberek szívják meg a hibáikat.

Azt mondja Majtényi László a vele készült  interjúban, hogy ami itt megy, az kabaré. És mintha a vezető kormánypárt emberei és szervezetei az utóbbi napokban ezt az állítást igyekeznének vállvetve igazolni.

Elég baj az is, hogy Brüsszel két ügyben is beintett a magyar kormánynak:

- Apú-ú-ú! Mér’ mondják úgy, hogy bort iszik és vizet prédikál?
- Azért, mert voltak olyan papok, akik másként cselekedtek, mint amit a híveiktől elvártak.
- Akkor a politikusok is olyanok, mint a papok?
- Nem, fiacskám! A jó papok törődtek az emberek lelki üdvével, a mostani megválasztott vezetők nagyja csak papol erről, és csak a saját lelki és testi üdvükkel, gyarapodásukkal törődnek.
- És az a helyi vezetőnk, aki a Parlamentben elítélte a vezetők alkoholizálását és azok szigorú megbüntetését követelte, most mért nem tiszta vizet öntött a poharába?
- Ja fiacskám, úgy gondolta, hogy neki mindent szabad, hisz minden szentnek is maga felé hajlik a keze, mindegy mi van benne, hatalom, jutalom, vagyon, alkohol.
- Mégis lebukott.
- Idegen terepen, és csak a szonda mit szopsz előtt. Az meg nem ismerte föl – egyéb erényeit.

Kalocsai Imre

„Borbély Lénárd polgármester januárban ittasan vezetett  egy gépkocsit, és ezt a rendőrök leleplezték. Lebukásának nyilvánosságra kerülése  óta Borbély egy szót sem szól arról, hogy miként áll az ügye, lezárult-e már a nyomozás, a felelőségre vonása, és annak mi lett a vége. Borbély hallgat arról is, hogy a polgármesteri ittas vezetésének milyen következményei lesznek Csepelen, ahol most (még) ő az első polgár…?  Vagy Borbély most is arra vár, hogy egy hatósági döntést ismét befújjon a szél valamelyik szerkesztőségbe? Borbéllyal együtt szégyenpadra vonják Csepelt is? Arról majd kegyeskedik hírt adni a Borbély-Ábel-féle lakájmédia?” Erre nincs válasz

Arra sincs válasz, csak mese van róla, hogy miért kell csepeli közpénzből száz milliót még hozzátenni Németh Szilárd bukott csepeli politikus birkózócsarnokos lázálmának 400 millió forintos megvalósításához. Nem elég a Kis-Duna-part  feldúlása?

Feleletet arra sem ad a Hírmondó, hogy mi szükség van egyen dobozokkal tovább csökkenteni a Szent Imre tér zöld területét… 

Ami a Csepeli Hírmondóból kimaradt, azt mi közzétesszük: 

Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó c. lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Gondolja végig az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó március 12-én megjelent 5. számából: 

A Farkasréti temetőben  megkoszorúzták a Munkásotthon tervezője, Diebold Hermann építész, építőmester síremlékét és a Munkásotthonban sokszor fellépő, művészek sírjait (Fotó 21. kerületi Hírhatár)

Szombaton jubileumi ünnepséget tartottak a Csepeli Munkásotthonban A születésének 95. évfordulóját köszöntő intézményben „95 év 95 emlék” címmel kiállítást rendeztek, amelyen egy csepeli diák elszavalta Juhász Gyula: A Munkásotthon homlokára című versét, majd Darvasi Ilona, a Csepeli Munkásotthon igazgatója köszöntötte a jelenlevőket. Ezt követően Schmittné Makray Katalin, Csepel Díszpolgára mondott ünnepi beszédet, A kiállítást Nagy József, a Csepeli Munkásotthon Alapítvány Kuratóriumának elnöke nyitotta meg és bejelentette, hogy

- Apú-ú-ú! A hajléktalanok, ha hajléktalanok, akkor hol élnek?
- Mivel nincs magánterületük, így kénytelenek közterületen vegetálni.
- De a vizet prédikáló bácsi elüldözi őket minden csepeli közterületről, akkor mégis hol élhetnek?
- Ez az önkormányzat fejének nem kérdés. Mehetnek arra, amerre látnak.
- De apú-ú, helyzetük kilátástalan. A többi kerület is szabadulni igyekszik „problémás” embereitől, nincs hova menniük?
- Igen, fiam. Ez a szűklátókörűség, embertelen. Nem néz szembe a problémával, nem akarja megoldani, csak arrább söpörni.
- Apú-ú-ú! És mi lenne ha a kutyafuttató karbantartó díjazása és öndicsérő táblák és saját jutalmazásuk helyett a rászorulókat legalább kutyába vennének!
- Hogy gondolod ezt?
- Ahogy a kutyáknak rendszeresítették az azonosító chipet, úgy a hajléktalanoknak, akik igénylik, adnának egy helyi (kerületi) azonosító kártyát, aminek felmutatásával éjszakai szállást, tisztálkodási lehetőséget kapnának.
- Nem is rossz ötlet tőled, fiam. Több eszed van, mint sok honatyának. Nézzük csak, először fel kell mérni a létszámukat, a rendelkezésre álló üres ingatlanokat, van néhány a Kis-Duna parton is, meg volt iskolák, óvodák elhagyatottan. Megszervezni, koordinálni a társadalmi összefogást, hogy napi egyszeri étkezéssel ruha adományok gyűjtésével, mint jó gazdák gondoskodnánk a saját hibájukon kívül bajba jutott és vissza kapaszkodni akaró embertársainkon.

Kalocsai Imre

Tizenkilenc népszavazási kérdésben kérnék ki az állampolgárok véleményét, köztük a dohánymonopólium és az útdíjak, továbbá az ügynökmúlt és a politikusok vagyonosodásának nyilvánossá tétele ügyében - jelentették be a kormányellenes tüntetés szónokai. A civil és pártdemonstrációk a fővárosban és országszerte is kevésbé szóltak a március 15-i megemlékezésről, mintsem az orbáni hatalom megdöntésének fokozódó vágyáról. 

Több ezren tüntettek vasárnap délután a fővárosban az Orbán-kormány ellen.(KÉPGALÉRIA A NOL.HU-TÓL ITT) A Keleti pályaudvartól az Astoriáig meneteltek az Új köztársaságot! című tüntetés részvevői. A demonstrációt a korábbi, internetadó, illetve a magánnyugdíjpénztárak államosítása ellen tartott tiltakozások civil szervezői jegyezték, de egy sor ellenzéki párt, s szervezet is csatlakozott hozzájuk. Műsorvezetőként Fullajtár Andrea és Kulka János lépett színpadra elsőként, a színésznő azzal kezdett: nagyon undok lesz, és elmondja milyen miniszterelnököt nem akar. Például,

A Fidesz ellopta a köztársaságot még a hazánk nevéből is, ezért mi egy új köztársaságot akarunk. Március 15-e a szabadság, a polgári jogegyenlőség, a közteherviselés és a függetlenség szimbóluma. Egy olyan Magyarországé, amely minden polgáré és nem egy párt látványosan gazdagodó politikusaié. Egy olyan köztársaságé, amelyet a Fidesz kormányzása megszüntetett.

A célunk, hogy a hazánk újra erős és gyarapodó legyen. Hogy szabad és szolidáris köztársaságunk legyen. Ahol nem az állam, hanem a polgárai szabadok!

Olyan új magyar köztársaság kell, ahol nem árokba taszítják azt, akinek nincs semmije, hanem felemelik. Ahol az egyén tisztában van a saját és mások sorsa iránti felelősségével. Olyan alkotmányos köztársaság, ahol senkinek nincs lehetősége a hatalom kisajátítására. Ahol minden választópolgár szavazata ugyanannyit ér. Ahol fel sem merül, hogy elvegyék bárkinek a magántulajdonát.

Ünnepelj velünk! Mutasd meg magad! Állj ki Te is az új magyar köztársaságért! 

TALÁLKOZZUNK MÁRCIUS 15-ÉN DÉLUTÁN 3-KOR a Keleti pályaudvarnál és vonuljunk együtt az Astoriához! Várunk mindenkit, akinek fontos a demokrácia és a közös európai értékek. 

Gyertek el a barátaitokkal. A családotokkal, a szerelmetekkel. Azokkal, akik fontosak nektek. Civil szervezetek, vagy demokratikus pártok szimpatizánsaiként. Zászlókkal, transzparensekkel. Mutassuk meg a sokszínű, európai Magyarországot!

Részletek:

BABITS MIHÁLY: PETŐFI KOSZORÚI

»Avagy virág vagy te, hazám ifjúsága?«

Hol a szem, szemével farkasszemet nézni?
Ki meri meglátni, ki meri idézni
      az igazi arcát?
Ünnepe vak ünnep, s e mái napoknak
szűk folyosóin a szavak úgy lobognak,
      mint az olcsó gyertyák.

Szabadság csillaga volt hajdan a magyar,
de ma már maga sem tudja, hogy mit akar:
      talány zaja, csöndje
és úgy támolyog az idők sikátorán,
mint átvezetett rab a fogház udvarán
      börtönből börtönbe.

Ki ünnepli ŐT ma, mikor a vágy, a gond
messze az Övétől, mint sastól a vakond
      avagy gyáván bujik,
s a bilincses ajak rab szavakat hadar?
Csak a vak Megszokás, a süket Hivatal
      hozza koszoruit.

Óh, vannak koszoruk, keményebbek, mint a
deszkák, súlyosabbak, mint hantjai kint a
      hideg temetőnek!...
Kelj, magyar ifjúság, tépd le a virágot,
melyet eszméinek ellensége rádob
      emlékére - kőnek!

Kelj, magyar ifjúság, légy te virág magad!
Nem drótos füzérbe görbítve - légy szabad
      virág szabad földön:
hogy árván maradva megrablott birtokán
mondhassa a magyar: »Kicsi az én szobám,
      kicsi, de nem börtön!«

Avagy virág vagy te?... légy virág, légy vigasz!
Legyen lelked szabad, legyen hangod igaz
      az Ő ünnepségén:
Koporsó tömlöcét aki elkerülte,
most hazug koszorúk láncait ne tűrje
      eleven emlékén!

(1923)

A diktatúra nem azzal kezdődik, hogy „az emberek” a vezér húszméteres szobrához rendeltetnek hajlongani, hanem egy csendes alkotmányos puccsal, amit elneveznek fülkeforradalomnak. A diktatúra ott kezdődik, hogy egy akár kétharmados parlamenti – tehát politikai többség – a gyakorlatban megtagadja a politikai kisebbség jogait, majd minden erővel nekilát felszámolni a civil társadalom és az az egyén autonómiáját.

Diktatúra és rendőrállam kéz a kézben jár, a belügyminiszter mindenkor, még demokráciákban is a kormányfő bizalmi embere, ezért a rendőrminiszter stílusa, habitusa, az, hogy mire hajlandó és mire nem, jellemzi a végrehajtó hatalom fejének modorát.

A rendőrállam nem ott kezdődik, hogy az utcán gumibotozzák a tüntetőket. A rendőrállam ott kezdődik, hogy

A felnőtt magyar lakosság több mint kétharmada nem ért egyet az üzletek kötelező vasárnapi zárva tartásával. Az Ipsos friss felmérése szerint a magyar lakosság a vasárnapokat jellemzően otthon tölti, de közel negyedük a hét utolsó napjára ütemezte eddig az élelmiszer- és háztartási cikkek beszerzését. 

Az Ipsos Zrt. 2015. március elején országos reprezentatív kutatást végzett a felnőtt magyar lakosság körében azzal kapcsolatban, hogy az új törvény várhatóan milyen hatással lesz hétvégi tevékenységekre, beleértve a tervezett és nem tervezett bevásárlásokat.

RÉSZLETEK:

SERESS REZSŐ - RIGÓ BÉLA DALÁT ELŐADJA PAPP JÁNOS 

Szomorú vasárnap nem mész a plázába,
templomba terelne lázárok lázálma:
szenvedjél te is, ha más érted szenvedett, 
közben meg emlegesd sűrűn a szenteket.
Szent István óta lett ez a nap vásárnap.
Ez ám a hülyeség: vásárnap bezárnak. – Tünete agybéli válságnak.
Szomorú vasárnap!

Mennek a rémült telefonok: ki hol tartja a pénzét, veszi vagy viszi, hozza vagy tartja...

Szörnyű, ahogy nem veszik észre. Szörnyű, ahogyan egyetlen srófra jár az agyuk, ahogy a következményekkel nem számolva reflexszerűen támadnak, bármi bárkivel történik. Ezt tanulták, erre vannak kiképezve. Ritkán lepleződik le ennyire nyilvánvalóan az a harcmodor, amelyet örökös csodálóik kommunikációs bravúrnak neveznek, s ami mára nem más, mint társadalmi métely, amely lehetetlenné teszi a lényeglátást.

Szörnyű, ahogy nem veszik észre. Ahogy a kormánykoalíció parlamenti szónokai azonnal, habozás nélkül kidolgozzák a sötétség forgatókönyvét, a szocialista brókerbotrányt, s még az sem vesz vissza lendületükből, hogy

Ünnepi program a nagy múltú csepeli kulturális intézményben

Csiszár Imre, a színmű rendezője mondja: "A darab a szegény emberekről szól. A hősei olyan emberek, akik, ha magyar hasonlatot akarnék mondani, akkor azt mondanám, hogy közmunkások..."

John Steinbeck: Egerek és emberek / színmű - Bemutató a Csepeli Munkásotthonban  március 25-én 19 órakor

Az 1930-as évek elején, a nagy gazdasági válság idején vándormunkások járják az országot. Az értelmes George és bivalyerős, ám szellemileg visszamaradott társa, Lennie is munkát keresve sodródik tanyáról tanyára. George saját tanyáról álmodik, ahol nyulat is tenyésztenek, amit Lennie annyira imád. Sikerül munkát kapniuk a Tyler farmon. A többi munkás hamarosan kipécézi magának Lennie-t. 

Domján Edit életéhez könnyebben és gyakrabban társítjuk Szécsi Pált, akivel csupán tíz hónapon át tartott szenvedélyes és máig vitatott viszonya, s még ha a szerelmet nem is napokban, sokkal inkább intenzitásában mérjük, akkor is felmerül a kérdés: az a „másik” férfi, akivel ez a különös és titokzatos színésznő tizenöt éven keresztül megosztotta életét, vajon ki is volt.
Miért tartott ki Domján Edit a férje (és Szeged) mellett akkor is, amikor őt már a fővárosi színházak is tárt karokkal várták, hogyan élték meg azt a büntetést, melyet az akkori hatalom megtorlásként a férfira kiszabott (nevezetesen, hogy az ’56-ban elmondott versekért távol tartották Budapesttől), s végül hogyan viselte a férj – immáron a fővárosi - színházi karrierjük különböző ívelését…

A szervezők szombaton változatos, színes programmal ünneplik a 95 éves Csepeli Munkásotthont