Mert a múlt átka még itt ragadt.
Ha ezerannyi lenne is a rom,
Mind eltűnik, jön már a nap,
Munkára, harcra hív ma minket,
Életünknek új értelmet ád.
Milliók ajka zengi bízón,
Hogy éljen a Köztársaság!
(Részlet a Köztársaság indulójából)
A nemzetgyűlés hetvenhat éve, 1946. január 31-én fogadta el és hirdette ki a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvényt, létrehozva a második Magyar Köztársaságot, amelyet február elsején kiáltottak ki.
Magyarország államformája évszázadokon át királyság volt. Az államforma először az őszirózsás forradalom után lett köztársaság:
a Magyar Nemzeti Tanács 1918. november 16-án kihirdetett néphatározata értelmében a királyságot a független és önálló népköztársaság váltotta fel. 1919. március 21-én kiáltották ki a proletárdiktatúrát hirdető Tanácsköztársaságot, amely augusztus 1-jéig létezett.
A második világháborút követően ismét felvetődött az államforma megváltoztatása, az 1918 óta gyakorlatilag csak formálisan létező királyság megszüntetése. Elsőként a szociáldemokrata párt iktatta programjába 1945. augusztus 18-20-án tartott kongresszusán a köztársaság (az 1918-ban használatos elnevezéssel: a népköztársaság) megteremtését, amit a párt az 1945. novemberi 4-i választások után az új nemzetgyűlésben is elsőként vetett fel. Hamarosan az összes párt felsorakozott a köztársasági berendezkedés eszméje mögé,
A csúcsidőszakokban, a gyár jó néhány fénykorában több mint 25 ezer ember dolgozott - ahogy Csepelen mondták - csak a kerítésen és a kapukon belül. A CSM vidéki gyárai országszerte további ezreknek adtak munkát és indították el őket az anyagi, szellemi gyarapodás felé.
Rendszerváltás 1989-ben: a III.Magyar Köztársaság kikáltása. Most viszont az ellenzék egyelőre a lényegről nem beszél a közönségnek: kormányváltás esetén miként lehetne lebontani a fideszes egypárti alaptörvényt. Úgy, hogy közben a Fideszben már azon dolgoznak, miként lehet csírájában elfojtani ezeket a törekvéseket. Pedig, ha már egyszer – minden történelmi tapasztalat nélkül, 1989-90-ben-ben – sikerült a békés rendszerváltás, meg kellene próbálni újra. Akkor is, ha nyoma sincs az akkori forradalmi hevületnek
A rendszerváltó nemzedékekhez képest, amelyek nagy formációkban próbáltak utazni, hatalommegosztásban, őrkutya szerepben, fékekben és ellensúlyokban, a demokratikus intézmények importjában, a rendszerben való csalódás miatt a mai fiatalokat a közelibb, és talán több sikerrel kecsegtető kérdések vonzzák...
A hatósági ár bevezetése hiányt, működési zavarokat és csődöket okoz, a kivezetése pedig lakossági felháborodást – tudja is ezt minden politikus, aki aludt már el másnaposan a közgazdaságtan tankönyvön az egyetemi évek alatt, csak aztán mégis elfelejtik, amikor arról van szó, hogy meg kéne nyerni a következő választást is.
Csepeli kajakosok és kenusok között mutatta meg Németh Szilárd, hogy a közelgő választások megnyerése érdekében mindenre képes. Mindenre! Látszik: végső küzdelemre készül, tudja, ha most veszít, akkor nincs több esélye. A csepeliek, még saját hívei is, végképp leírják...
Mi az oka, hogy a polgármester zárt ülés keretei között akar tárgyalni egy alkotmányügyi panasz benyújtásáról a Kúria egyik döntése ügyében? Mi lehet az a titkos ügy, amelyről nem szeretné, ha a csepeliek is megismernék? Mitől fél, amikor előbb-utóbb úgyis minden kiderül, még Csepelen is?
Csepelen milliomosok lesznek a kerületvezetők, de gombnyomogatással is havi 300 ezer és 600 ezer forint között lehet keresni az önkormányzati képviselőknek. Nem tagadjuk, nagyon izgulunk! Nem irigykedünk, de a munka eredményét, hasznát egyszer végre nagyon szeretnénk látni! Nem a Fidesz-propagandában, hanem a csepeli valóságban, ahol már csak egyet kell aludni, és kiderül a nagy titok: a csepeli önkormányzati képviselők, vajon megszavazzák-e maguknak a tiszteletdíjnak nevezett havi jövedelemkiegészítő összeget. A polgármestert és a három alpolgármestert sem hagyják a Szent Imre téri utak szélén, az ő havi apanázsukat és kiegészítő költségeiket is megemelik egy tisztes summával.

"A tisztességes vagyon tíz eset közül kilencben olyan, amelynek elfelejtették az eredetét."
A Fidesz-hatalom feléli a jövőt a mindenáron való választási győzelem érdekében? Mi lesz a csepeli gyógyító munkával?
Az egykori országos tisztifőorvos szerint Magyarországon kormányzati vészhelyzet van. "Sem a kormánynak, sem a lakosságnak nincs veszélyérzete" – tette hozzá. Megjegyezte, két hónap elég volt hozzá, hogy újabb 10 ezer embert elveszítsünk. Ezek között fiatal, életerős emberek voltak.
Nem elég a kinyilatkoztatás! Kutyául érezhetik magukat a csepeli gyerekek, ha a szüleik szükség esetén nem kapnak elegendő segítséget...
Nem tudom, eszébe jutott-e „Áder Jánosnak” április 4. szimbolikája, amikor az országgyűlési választás időpontját kitűzte. Talán igen: az élete közel felét ő is abban a másik rendszerben élte le, és legalább annyi tavaszi felszabadulás-ünnepen – így hívták akkoriban – mosolygott boldog vörösnyakkendős úttörőként április 3-án a másnapi instant holiday tudatában, mint mondjuk én.
A csepel.hu önkormányzati honlap semmit sem közölt az ellenzéki összefogás képviselői által tartott fórumon elhangzottakról. A tények: Közös online fogadóórát tartott Szabó Szabolcs, Csepel 2018-ban megválasztott országgyűlési képviselője, Paál Gézával (DK) és Takács Krisztiánnal (MSZP) az önkormányzat két ellenzéki képviselőjével, illetve Balogh Jutkával, a Mindenki Magyarországa Mozgalom helyi aktivistájával együtt csütörtökön.
Azt állította Orbán Viktor (a Kossuth rádióban, a „Magyarország előre megy, nem hátra” fideszes kampányszlogenről), hogy „a politika olyan, mint a költészet (…) valamilyen rokonságban áll az irodalommal; az irodalomban is az a jó, hogy sokfajta gondolatot indít el az emberek fejében”.
Minden lepusztultság ellenére még így, elvirágzásában is sajátos atmoszféra hatja át ennek a „város a városban” településnek az utcáit, terecskéit. - Túlórából hazafelé az Acélműn keresztül 1973-ban a Csepel Művek főkapuja felől nézve (Fortepan)
Kisiklott régi csepeli HÉV a végállomáson, kisiklott új HÉV-tender a Fidesz-kormánynál....