Közel 8 milliárd ember él a Földön. Ebből kettő van, aki sosem hazudik. És mind a kettő magyar!

Az egyik Dózsa László színész, aki korábban azt állította, hogy ő szerepel 14 éves pesti srácként azon az 56-os fotón, amelyről később a bíróság is kimondta, hogy nem őt, hanem Pruck Pált ábrázolja.

Azt is mondta, hogy miután felrobbantott egy tankot és két orosz katonát megölt, falhoz állították, kivégezték, de életben maradt. Majd kórházba került, onnan elvitték az ávósok, és másodszor is kivégezték. Tömegsírba tették, forró mésszel leöntötték, de egy sírásó kiásta, és most itt van. Egy friss interjújában elpanaszolta, nagyon fáj neki, hogy soha senki sem tartotta igazmondónak, pedig: "én sohasem voltam hazug".

A másik Orbán Viktor. Ő is elmondta magáról, hogy még soha életében nem hazudott. Különböző alkalmakkor azt is kifejtette, hogy

Az idei Karc plakátkiállításon ilyennek látták az "emberminisztérium" tárcavezetőjét

- Ha találkozna Kásler Miklóssal, az emberi erőforrások miniszterével, aki az egyik fő felelőse a jelenlegi állapotoknak, mit mondana neki?

- Megkérném, hogy hallgassa meg végre a szakembereket is. Ne csak politikai szakértőkkel egyeztessen, ne csak politikai elvárásoknak feleljen meg, hanem figyeljen a szakma elvárásaira. De ez nem csak Kásler Miklósra vonatkozik, hanem a kormány minden tagjára, akinek ráhatása van az oktatásra.

Dr. Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője csak elvétve kap megszólalási lehetőséget a 21. kerület fideszes uralom alatt álló önkormányzati médiájában. Véleményét, álláspontját a csepeliek így csak a képviselő FB-oldaláról, esetleges média-megszólalásaiból és az által megjelentetett kiadványból ismerhetik meg. A legutóbbiban többek között a magyar oktatás lehangoló állapota elé tartott tükröt a Mendrey Lászlóval készült interjúban, amiben ezt írta:

„A koronavírus-járvány második hullámának idején kellett megkezdeni az idei tanévet. Ez kétségtelenül nagy kihívás elé állította az iskolákat, a pedagógusokat, a diákokat és a szülőket is. Erről kérdeztük Mendrey László oktatási szakértőt, a PDSZ korábbi elnökét.

- Lényegében házi feladatot kapott a kormány a nyárra. Az egyik legfontosabb teendőjük az volt, hogy felkészítsék az oktatási rendszert a koronavírussal kapcsolatos kihívásokra. Eleget tett ennek a házifeladatnak?

ML: Egyértelműen nem. Ezt az egész nyarat, úgy ahogy volt, átaludták. Emiatt pedig a tanévkezdés félelemmel és bizonytalansággal átitatott. Több okból

Valószínűleg Magyarország az utolsó Európában, ahol zsúfolt stadionokban folyhatnak a labdarúgó mérkőzések, mindenütt máshol már régen üresek a lelátók. A legutóbbi Fradi-Újpest rangadón mintegy tizenhatezer ember egymástól néhány centiméterre biztatta harsányan a csapatát - "Nem hiszem, hogy találnék akárcsak egy olyan lelkiismeretes egészségügyi szakembert, aki ne volna tudatában annak, hogy egy ilyen rendezvény a járvány terjedésének melegágya.

Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez – jól sejtik: ezek az Alaptörvény XXI. cikkének szavai. Persze az egészséges környezetről a nagy többségnek a légszennyezés, a vízminőség védelme, a veszélyes hulladékok ártalmatlanítása jut eszébe – egyébként helyesen. Arról viszont még a jelenlegi pandémiás időszakban sem nagyon esik szó, hogy ugyanebbe a körbe tartozik azoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyek célja a járvány terjedésének minden lehetséges módon történő megakadályozása. Ez utóbbival kapcsolatban a végrehajtó hatalom folyamatos alkotmánysértésben van.

Az atlétikai stadion horribilis összegért megépül a VB-re, de áldozatul esik neki a csepeli HÉV, amely lehet, hogy mégsem fog januártól eredeti útvonalán közlekedni?  Erről a kormány az év végéig dönt. A csepelieket meg sem kérdezik? 

Ezen a héten tovább romlott a járványhelyzet Csepelen is. Hétfő délután jelentette meg a csepel.hu a  hírt: „A gyermekorvosi rendelő átmenetileg járványügyi okok miatt nem üzemel”.  Ennyi! Illetve, még hozzátették: október 30-ig tart a rendelő leállítása, s akinek szüksége van orvosi segítségre az keresse fel háziorvosát. Telefonon. Ja, s ha elkészült orvosi igazolás kell, akkor „a Görgey Artúr tér 6. szám alatti Gyermekorvosi rendelőben” átvehetők. Ennyi tartozik a csepeliekre. Punktum.

A kérdés csak az, hogy mikor derült ki, hogy le kell állítani a rendeléseket? Mi a konkrét „járványügyi ok”? Talán fertőzötteket találtak a rendelőben? Ha igen, akkor kik voltak az érintettek, milyen intézkedéseket tettek a vírus terjedésének megakadályozására? Miért csak a gyermekorvosok fb-oldalán vagy más honlapról lehet megtudni, hogy a rendelő „hatósági intézkedés következtében” került bezárásra, mert az egyik „asszisztens koronavírustesztje pozitív lett”, s emiatt az orvosok is karanténba kerültek. 

https://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/fertozo_betegsegek/cikkek/koronavirus_zarlat_egy_fovarosi_gyermekorvosi_rendeloben/20201026132304 

Talán Csepelen, az önkormányzatnak tilos korrekt tájékoztatást adni egy gyermekorvosi rendelő járványügyi okok miatti átmeneti bezárásának konkrét okairól?

Az önkormányzati vezetés nem éppen lakosságbarát tájékoztatási politikájának újabb példája, hogy

Hétfőtől bizony nagy szigor lesz, a rendőrök eddig akár még a maszkot is felsegítették a felelőtlen állampolgárra, de a beszoktatás időszaka véget ért, a miniszterelnök úr is megmondta, itt a büntetések ideje. Még az is lehet, hogy Orbán Viktor ismét utasítja majd Pintér Sándort, hogy tartassa be a maszkviselésre vonatkozó, amúgy is mindenki által betartott szabályokat, sőt nem kizárt, hogy sokszorosára fogják büntetni azt a pár embert, akik csupasz arccal próbálnak wc-papírt vásárolni.

A rendpárti megoldások emlegetése talán megnyugtatja kicsit a járványtól jobban tartók lelkét, még a focimeccseken és az éttermekben is maszkot kell majd hordani, előbbit persze aligha fogják betartatni, utóbbi esetében pedig a legtöbb helyen eddig is ez volt a gyakorlat. Én sokkal nagyobb rendőrségi szigorra sem számítok, az „Orbán-diktatúra” aligha vállalná be az állampolgárok konkrét vegzálását, de létszámkorlátok is vannak; a rendőrség a karanténban lévők ellenőrzését sem győzi, nem beszélve arról, hogy vannak azért még bűnözők is.

Szigorítás címen tehát a kormány

Sokan ma annak is örülnének, ha legalább a Boráros térig járna újra a csepeli HÉV. Ötven éve azonban ezt írta az újság: "Azáltal, hogy a Boráros térről - a Gönczy Pál utca vonalában a föld alá bújtatják a csepeli gyorsvasutat és a pesterzsébeti (valójában a ráckevei) HÉV-et, amelyeknek egyesített pályája a Calvin tér alá fut majd be, a tér Dél-Pest egyik legfontosabb közlekedési csomópontja lesz. A távlati tervek alapján innen ágazik majd ki a metró Dél-Budára vezető pályája is". (...) (Népszabadság 1970. október 14.)

Lehet pezsgőt bontani, jubileumi ünnepséget szervezni (védőmaszkban). Vége a találgatásoknak Csepelen! Eddig csak szóbeszéd járta arról, hogy mikor kezdték ígérgetni a csepelieknek, hogy az egykori Csepeli gyorsvasút, a mai Csepeli HÉV a Boráros tér helyett a Kálvin térig (vagy ahogy akkoriban írták, a Calvin térig) fog járni. A Fővárosi Blog kétséget kizáró bizonyítékkal szolgált: ötven éve indult be az ígéret-cunami. A kezdetekről, a Népszabadság 1970. október 14-i számát idézve ezt írják:

Tervezőasztalon a négyszintes Calvin tér

Budapest sok nagy beruházásának, rekonstrukciójának programja készül a Fővárosi Mélyépítési Tervező vállalatnál. (...) 1971-1975 között a tervezés értéke évenként eléri a 74 millió forintot.

A vállalatnál készülő nagyobb jelentőségű programok alapján legkésőbb 1977-re megépítik a metró észak-déli vonalának első szakaszát a Nagyvárad tér és a Deák tér között. Az ehhez kapcsolódó rendezési elgondolások alapján tervezik aluljáró építését a Nagyvárad téren, az Üllői út - Ferenc körút kereszteződésében és a Calvin téren.

Ez utóbbinál a tervezők négy szinten alakítanak ki kereszteződéseket. Legalul halad majd a metró és a kéreg alatt idáig meghosszabbítandó csepeli gyorsvasút. Felette közelíthetik meg a

Próbálom elképzelni, mi járt Lánczi András rektor fejében, amikor úgy döntött, ha törik, ha szakad, meg fogja akadályozni, hogy az általa vezetett Corvinus Egyetem szenátusa tárgyaljon az színművészeti egyetemisták és tanáraik melletti kiállásról.

Mitől tartott vajon? Hogy a feldühödött közgazdászok kirontanak a Szabadság hídra, és onnan rikoltják bele a világba, hogy Free SZFE? Vagy hogy odakanyarodik a beszélgetés: tulajdonképpen mi a bánatért kellett alapítványba kiszervezni az ország egyik legsikeresebb állami egyetemét, és miért van ma a MOL kezében a magyar közgazdászképzés is? Vagy csak egyszerűen attól félt, megcsörren a telefon, és Valaki sóhajtva megkérdezi, na de András, hát ennyit sem tudsz elintézni?

Hosszú az út a visszaköltözésig, de a pénz fogy....Miért és kinek került 2019-ben kifizetésre majd 20 millió forint a Németh Szilárd féle Társadalmi Egyeztető Fórum javára? Milyen szolgáltatás áll a megbízási díj mögött?

Jegyző úr többszöri kérésemre sem adott választ arra, hogy a Jedlik beruházással kapcsolatban milyen szerződések és milyen kifizetések történtek.

Tájékoztatásul megadta az önkormányzat Üvegzseb felületének internet elérési útvonalát.

Nos, bármilyen hihetetlen, sokszor szoktam innen tájékozódni, nem mindig sikerrel, de a tegnapi napot mégis rászántam, hogy mit is tudhatunk meg innen.

A szerződéseket nem lehet aszerint megtalálni, hogy milyen típusú beruházáshoz tartozó dokumentumokat keresünk.

Így másik utat választottam és megnéztem a 2019. évi kifizetések listáját, amit egy „kis” késéssel 2020.10.01. napján tettek elérhetővé.

Csoportosítva a következő kifizetéseket találtam a Jedlik beruházás kapcsán:

Rohamosan növekszik a betegek és a halottak száma. Közben azt látjuk, hogy a hatalom politikai arca mind jobban kilóg a maszkból.A kabinet tavasz óta nem tud szabadulni a propaganda kormányzástól, csak a nemzeti konzultációt emlegeti

Az ország fenn akarja tartani a normális életet - mondják a korifeusok. Pedig van idő, amikor a hatalomnak szembe kell mennie a közvéleménnyel, olyan is van, amikor a hőzöngés kevés. Ilyen gyors járvány közben nem sikerülhet egyszerre a gazdaság és az egészségügy életben tartása. Az élet a vakcina után sem lesz - nem lehet - olyan, amilyen volt. Még kevésbé, ha a hatalom politikai kérdéssé teszi a járványkezelést.

 „Az egyetlen hely, amit nem értek pontosan, az nem más mint

Miért nem tárgyalt egy hatmilliárdos szerződésről - aláírása előtt - az önkormányzat képviselő-testülete; miért hallgatja el a hatalmas összegű fejlesztést az önkormányzat vezetése? Miért kell a híreket dugdosni a csepeliek elől?

A napi.hu-ból kellett megtudnunk, hogy hat milliárd(!) forintos nagyságrendű infrastrukturális fejlesztések indulnak Csepelen. (https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/beruhazas-csepel-fejlesztes-kozmu-palyazat-tender.715412.html)  A portál az  EU Hivatalos Lapjához készült kiegészítésben (TED-tenders electronic daily,  https://ted.europa.eu/udl?uri=TED:NOTICE:479045-2020:TEXT:HU:HTML&src=0 ) közölte a hírt.

A hír szerint az ajánlatkérők, a Csepeli Önkormányzat és Csepeli Városfejlesztési és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. már szeptember 29-én aláírták a szerződést a pályázat nyertesével, a Gerulus Kft-vel. 

A szerződés sem a Polgármesteri Hivatal, sem az önkormányzati cég honlapján nem szerepel, pedig az „üvegzseb” törvény kötelezi az érintetteket a szerződések közzétételére.

A cég egyébként "visszatérő” pályázója a önkormányzati közbeszerzési eljárásoknak, az elmúlt években több, a hivatal és Csepeli Városgazda Zrt. által kiírt mélyépítési pályázat nyertese is volt.

A hír örvendetes, csak a titokzatos körülmények, kérdések elgondolkodtatóak.

Mi az oka, hogy

Nem lesz káosz jövő tavasszal, minden marad a régiben, az órákat ugyanúgy átállítjuk majd, mint eddig. Bár az európaiak 84 százaléka megszüntetné a tekergetést.

Elterjed a hír, hogy ez a mostani volt az utolsó óraátállításunk, mert az Európai Unió eltörli a téli és a nyári időszámítást. Azt pedig a tagállamokra bízza, hogy melyiket választják, de az marad, nincs többé váltogatás. Sokan már látni vélték, hogy mekkora káosz lesz ebből.

Nos nem lesz, mert a hír nem igaz – jelentette ki határozottan Lattman Tamás nemzetközi jogász a Klubrádió Reggeli gyors című magazinműsorában. Kétségtelen, hogy volt ilyen terv, már csak azért is, mert egy 2018-ban tartott online konzultáció azt mutatta, hogy a földrész lakosságának 84 százaléka ellenzi az óraátállítást.

Tavaly ezért az Európai Bizottság el is készített egy tervezetet, amit a parlament elfogadott, de az EU-ban bonyolultabb a törvényhozás, mint az egyes országokban, így az Európai Tanácsnak is rá kellett volna bólintania a tervre. Ez a mai napig nem történt meg, tehát arról, hogy tavaszra új szabályokat hozzanak, semmi esély sincs.

"Létrehoznék egy központi agytrösztöt, ahova a kerület különböző részeiből bekerülnének azok az információk, hogy hol és hányan fertőződtek meg. Ezt naponta ki kellene értékelni, majd pedig a tények alapján újabb és újabb intézkedéseket foganatosítani..."

A Csepeli Vagyok nevű FB-csoportban Kál Károly Második Hullám címmel gondolatébresztő kezdeményezést tett közzé a csepeli koronavírus-helyzettel kapcsolatban. Szerkesztőségünk az ott leírtakat most csak egy elemmel bővítené: TÁJÉKOZTATNI! TÁJÉKOZTATNI! TÁJÉKOZTATNI! A cikket változtatás nélkül közöljük:

„Október végére a Covid vírus feltartóztathatatlanul betört Csepelre. A tavaszi gyengébb fenyegetőzése után, a nyári kellemes ellazulást követően sokan nem gondolták, hogy ősszel úgy tör ránk, mint annak idején a tatár hordák! Pedig itt van! Itt van Csepelen és rombol óvodában, iskolában, a Csepeli Polgármesteri Hivatalban és még ki tudja hol.

Eddigi információim szerint eddigi rontásának szenvedő alanyai között van, óvodai dada, iskolás gyermek, önkormányzati képviselő ( kettő is ) két alpolgármester és maga Csepel Polgármestere is!

Mondandómat azzal folytatnám, hogy

Vlagyimir Iljics Lenin 1917-es áprilisi téziseiben hirdette meg a „minden hatalmat a szovjeteknek” forradalmi jelszavát, hogy aztán a kommunista rendszer ebből a minden hatalmat (és pénzt) a párt vezetőinek rendszerét valósítsa meg. Lenin a polgári forradalom utáni szocialista forradalomról beszélt, akkor még eszébe sem juthatott, hogy van ennek az útnak vértelen megoldása is. Orbán Viktor viszont már megmutatta nekünk, hogy létezhet ilyesmi, mi több, ő ezt el is nevezte fülkeforradalomnak.

A magyar miniszterelnök is demokratikus rendszert rajzolt elénk, és nem árulta el, hogy a forradalom nála azt fogja magával hozni, hogy minden hatalmat egy szobatársi közösség kezébe kell adni. Ő kitalálja (Orbán), a másik megvalósítja (Kövér), a harmadik pedig törvényesíti (Áder). Pedig ez történt. Nem kellett hozzá

Ezeket a Hollandi úti fákat senki sem védte meg: a favágók zavartalanul dolgozhattak

Nemrég Csepel polgármestere a rendelkezésére álló összes fórumon fogadkozott: Megőrizzük a Kis- Duna-partot. Mi történt? Mi az értelme ennek a fogadkozásnak? Valójában kitől kell megvédeni a Hollandi úton a Kis-Duna partját?

Önmaguktól, pontosabban jelen esetben Németh Szilárdtól védik meg a Kis-Duna-partot. Úgy látszik Borbély Lénárd újra, immár másodszor rálépett a damaszkuszi útra. Ez a pálfordulás azonban nagyobbnak tűnik a korábbinál. Míg 2010 előtt, ellenzékiként, Németh Szilárd fegyverhordozójaként élharcosa volt a Hollandi útra tervezett szálloda elleni ellenzéki küzdelemnek, a Fidesz 2010 utáni hatalomra kerülése után már támogatta Németh Szilárd oda tervezett birkózócsarnokának és akadémiájának megépítését, sőt javaslatára az önkormányzat anyagilag is hozzájárult.

Most szembefordult korábbi önmagával, s egyben egykori mentorával, Németh Szilárddal: „megőrizzük a Kis-Duna-partot”. Nehéz követni a választók megnyeréséért folytatott időnként elvtelen harcát, amit írásában igyekszik a „kizárólag a helyszínnel” magyarázni. Nem hisszük, hogy újabb pálfordulása őszinte, mert akkor nem játszotta/játszatta volna el azt színjátékot, amit a téma tárgyalásakor, a szeptember 24-i képviselő-testületi ülésen frakciótársaival és a képviselő-testület egészével rendezett. 

Három konkrét megjegyzés az írással kapcsolatban: 

Hányan voltak a színművészetisek tüntetésén? Tudja valaki? Orbán tudja, de nem mondja? Az internetadós tüntetésen többen voltak? Vajon milyen kormányzati reakciót válthat ki, hogy emberek tízezrei vonultak a Műegyetem Rakparttól az Urániáig, és azt követelték, hogy hagyják békén a Színház- és Filmművészeti Egyetemet? Mindenki azt találgatja, vajon hova tűnt Vidnyánszky, illetve mi végre történt, hogy Hegedűs Zsuzsa, Orbán Viktor főtanácsadója kiállt a szinisek mellett, példaértékűnek nevezve a diákok akcióját? Mi lesz ebből Tekintetes úr?

A szociológus azt nyilatkozta, hogy: a sokszor hosszú évekig tartó konfliktusmegoldási folyamat első lépése mindig a dialógus kiprovokálása, aminek feltételeit az SZFE hallgatói és oktatói által indított akció példaértékűen a maga részéről meg is tett. A konfliktus feloldásának második feltétele természetesen a vitatott döntést meghozók párbeszédre való hajlandósága.

Vajon Orbán Viktor párbeszédre való hajlandósága milyen mértékű? Nagyobb, mint a bécsi kapu? Szarka ezredes, kancellár például azzal indított, hogy nevezzék meg a diákok a vezetőjüket. Képtelen volt felfogni, hogy

Életének 76. évében elhunyt Deák Attila újságíró, aki  az önkormányzati Csepel újság munkatársa is volt 2010-ig, a lap megszüntetéséig.  Deák Attila Temetése 2020. október 27-én, kedden lesz, 13 óra 15 perckor, az Új Köztemetőben - közölte a  21. kerületi hírhatár  a gyászoló családtól kapott szomorú hírt

A Csepel Újság munkatársaként alaposan felkészült, körültekintően dolgozó, pontos és precíz kollégát, barátot ismerhettünk meg Attilában, akinek jó humora, anekdotázó képessége, s nem utolsó sorban naprakész tájékozottsága nagy mértékben segítette a hajdani szerkesztőség munkáját.

Emlékét megőrizzük!

Deák Attila a rendszerváltás előtt üzemi lapoknál dolgozott, pl. az óbudai harisnyagyár lapjánál, vagy később a Kipszer Életnél, amelynek főszerkesztője  volt.

A 90-es években munkatársa volt a Pest Megyei Hírlapnak, az Esti Hírlapnak, írt a Kurírnak, az Ádám magazinnak.

Évekig dolgozott önkormányzati lapoknak, mint az Újbuda Újság és a Csepel Újság.

Emellett sokáig dolgozott a

Sehol sincs a 10 éve megígért gerincút folytatása, a Corvin csomópont kétszintűvé alakítása, a Gubacsi híd felújítása - Viharfelhők tartanak Csepel felé...

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH)  október 21-én megjelent 20. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Nincs szám a Csepeli Hírmondóban, amelyben Borbély Lénárd, a kerület polgármestere ne kapott volna újabb egy vagy két oldalt, hogy elmondja monológját, dicsérje önmagát, felsorolja eredményeit. Most éppen egy interjút készítettek vele – két oldalon, megválasztásának egy éves évfordulójára hivatkozva, de természetesen kiálltak mellette a Meseország mindenkié című mesekönyv betiltása kapcsán kirobbant botránya miatt is. (Kellenek-e homoszexuális mesék a csepeli óvodákba?)

A többi cikk az időszerű témákat (1956, Csepel Örökség díjkiosztása, Mérnökhallgatók ösztöndíja, emlékmű Kvassay Jenőnek és Sajó Elemérnek, rendőrök kitüntetése) „hozza”, de a kultúra és a sport hírei is megjelentek a lap hasábjain. Egyébként béke és csend honol az olajfák alatt, Csepelen az előző két hétben is minden rendben volt – legalábbis a Csepeli Hírmondó szerint. 

Véleményünk a cikkekről:

Az egykori Csepel SZOT-üdülő és a Csepel Művek gyermeküdülője Siófokon: sok ezren pihentek, nyaraltak itt  a CSM dolgozói és az ő gyerekeik közül. Ma már semmi sem maradt belőle, csak az elfedett alapok őrzik az emlékét...

Népfelkelés? Lázadás? Ellenforradalom? Fegyveres puccskísérlet? Forradalom? – Így  október 23. után pár nappal nem árt egy kicsit megállni, és végiggondolni azt, hogy hányan, hányféleképpen látták és élték át, később meg értelmezték át mindazt, ami 1956 őszén történt. Az október 23-i felvonulástól a november 4-i bevonulásig. Az előbbit az egyetemi ifjúság kezdeményezte – transzparensekkel, az utóbbi a szovjet Déli hadseregcsoport hajtotta végre – tankokkal. –

De vajon mit hagyott nekünk örökül a magyar 1956? Másképpen: vajon ment-e ettől a világ vagy Magyarország előbbre? Ez volt az első alkalom, hogy

Növekszik a köd a csepeli HÉV körül. Lesz-e még végállomás a Boráros téren?  Merre, meddig járnak majd a szerelvények? Mi igaz a folyamatos blöffölésekből, ígérgetésekből?  - Csepel fideszes vezetői továbbra sem hajlandók ebben az ügyben a csepeliek elé állni, hogy korrekt tájékoztatást adjanak, évek óta nem merik vállalni a  HÉV jövőjéről szóló helyi társadalmi vitát és  egy kerületi közmeghallgatás megtartását, az ígérgetők szembesítését a csepeliekkel

Koronavírusos lett Csepel polgármestere, amit maga Borbély Lénárd tett közzé, saját fb oldalán. A hír egy nappal később a csepel.hu-n, az önkormányzat hivatalos honlapjának „Információk a koronavírusról” című külön rovatában is megjelent. Hogy miért nem a kezdőoldalon, az szerkesztő titka. Amikor mielőbbi gyógyulást kívánunk neki, kíváncsian kérdezzük tőle, miért nem tartotta be a koronavírus megelőzése érdekében meghirdetett, a maszkviselésre vonatkozó eljárási rendet? Miért nem tudjuk meg a tájékoztatásból, hogy karanténba kellett vonulnia vagy nem, mint ahogy azt sem, hogy van-e további érintett személy az önkormányzat vezetői közül? Ha karanténban van, ki helyettesíti? Kérdések, amelyekre nincs válasz. Miért? Lásd még:

https://444.hu/2020/10/20/a-fideszes-borbely-lenard-is-koronavirusos-pedig-szerinte-amit-tudott-megtett-a-megelozesert

Talán a polgármester koronavírusos megbetegedése lehet az oka annak, hogy október 22-én levelet kaptak a csepeli önkormányzati képviselők a kerületi jegyzőtől, amelyben közli velük, hogy „az Önkormányzat személyi állományát közvetlenül érintő fertőzések miatt” elmarad az október 29-ére tervezett képviselő-testületi ülés. Figyelem: a jegyző fertőzésekről ír! Elképzelhető, hogy  Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek távolmaradása az október 23-i megemlékezéstől a polgármester megbetegedésének következménye? Nem tudjuk. Gyors gyógyulást kívánva valamennyi érintettnek, fel kell tennünk néhány kérdést:

A jobboldal nem tud mit kezdeni vele, mert semmi köze hozzá. 1956 nem lett emlékezetpolitikai sarokköve a baloldalnak sem.

Szónoklatok füstként szálló hablatya, hirtelen száradó koszorúk, leffent lyukas lobogók, félrecsomózott nyakkendők, kitérdelt öltönyök...

Az 1956-os forradalom kitörése óta eltelt időnek elégnek kellett volna lennie, hogy október közmegegyezéssel elfoglalja súlyos helyét a nemzet emlékezetében, tudatában és öntudatában. Ha már a magyar annyira szabadságszerető nép. Nem így lett. Tiltották, elhallgatták, volt „sajnálatos esemény”, egy korszak legitimációjának kétes forrása, családi emlékezet, nemzeti felkelés, tragédia, emlékmenedék.

1956 őszén nagyon sokan a pincékben kerestek menedéket. Feszülten figyelték a budapesti rádió híreit és várták a Szabad Európa Rádió híradásait a 16, 19, 25, 31, 41 és 49 méteres rövidhullámon. Ez utóbbiakat most blogunkon ön is elérheti, meghallgathatja...

A Szabad Európa Rádió (SZER) magyar forradalmi (1956. október 19-november 13 közötti) műsorainak hangfelvételei egy különös véletlen folytán maradtak fenn. A hidegháború idején szokásos német, portugál és spanyol (itt voltak a rádiónak átjátszóállomásai) műsorszórási előírásoknak megfelelően a SZER csupán néhány hónapig őrizte meg a kimenő adásainak felvételeit, azután újrahasznosította az azokat tartalmazó magnószalagokat. A kérdéses időszak műsorai azonban a forradalom leverése után viták középpontjába került, így a nyugatnémet külügy vizsgálati célra bekérte a biblisi átjátszóállomás rossz minőségű adásfelvételeit. Ezeket aztán 1957 végén a Koblenzben székelő Német Szövetségi Archívum lerakataiban helyezték el.

A 6500 órányi adást tartalmazó, 60 darab 14 sávos magnószalag innen csak a kilencvenes évek elején került elő, gyakorlatilag lejátszhatatlan állapotban. A SZER munkatársai azonban egy hagyományos lejátszóból, erősítőből és számítógépekből külön erre a célra összeállított eszköz segítségével digitalizálták és hallgathatóvá tették a végül MP3 formátumban 60 CD-re rögzített műsorokat. Jóllehet, a