Ábel Attila úr (képünkön) nemcsak az ingyen krumplihoz ért.  Csepelen a kommunikcióért felelős agit.prop, titkár szerepét tölti be a helyi fideszes vezetésben, s ebből kifolyólag mindenhez (is) ért, azonnal ugrik és kapásból cáfol mindenkit, aki valamilyen kormányintézkedéssel, vagy az ügyben „illetékes” Operatív Törzzsel, vagy magával Orbán Viktorral nem ért egyet.

Borbély Lénárd: vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra! címmel jelent meg egy írás a Csepeli Hírmondóban

„…a csepeliek közül is sokan elkapták a betegséget.” - írja az ismeretlen szerző a tájékoztatóban. Miért nem tudhatják meg a csepeliek, hányan lettek fertőzöttek? Mitől fél az önkormányzat vezetése, talán tilos ilyen adatokat nyilvánosságra hozni? Miért? A kérdés Morovik Attila alpolgármester megfertőződésének eltitkolására is vonatkozik, hiszen csak most tudtuk meg, hogy ő is elkapta a vírust. Talán még azt sem lehet megírni, hogy az Operatív Törzs nem adja ki az adatokat? Az az Operatív Törzs, amely a Népszavában megjelent Operatív Törzs márpedig nincsen c. írás szerint törvényesen nem is létezik? https://nepszava.hu/3097650_operativ-torzs-marpedig-nincsen  

A cikk átveszi Ábel Attila alpolgármester tesztről alkotott magánvéleményét is. Ábel úr azt nyilatkozza, hogy „a teszt inkább a betegség igazolására jó. Mindennél jobb védekezés, ha teszt helyett mindenki otthon marad, ha bármilyen tünet jelentkezik.” Az alpolgármester nyilatkozata gyakorlatilag azt sugallja,, hogy

Hány száz milliárd forintot égettek el felesleges dolgok miatt? Most nagy szükség volna a bölcs költekezésre, az állam segítségére...

A lényeg: sok türelem kell most. A még oly jogos indulatok semmit sem érnek. Az óvatosság életeket ment meg. A hőzöngés, a szabálytörés sokakat megölhet, és a gazdaságot is még nehezebb helyzetbe hozza, mert a halott pincér nem termel már hasznot. A halott nagymama nem vesz nekünk ajándékot.

Az emberek egyik fele felháborodott a korlátozások miatt – és igazuk van. A másik fele felháborodott, hogy miért csak most és miért csak ennyi – és nekik is igazuk van.

A korlátozások kényelmetlenek, kellemetlenek és nagyon sok gondot okoznak a mindennapi életben. Tehát fujj! Viszont az is látszik, hogy már eddig meghalt 2500 ember, és ez a szám napról napra gyorsabban nőtt – s egyelőre jobb megoldás, mint a korlátozás nincs.

Mert elő lehet azzal állni, hogy miért van ilyen állapotban a magyar egészségügy? És tényleg felháborító, hogy

Elfogadhatatlan és felháborító, hogy késő éjjel jelentik be, pontosan milyen korlátozások fognak életbe lépni pár perc múlva

Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár független országgyűlési képviselője folyamatosan követte, mikor teszik közzé a kormányrendeletet a járvány elleni védekezés kapcsán. Abból derül ugyanis ki, hogy pontosan milyen szigorítások lépnek életbe kedd éjféltől. 

De a Fidesz-kormánynak csak arra volt esze, hogy alkotmánymódosítást nyújtson be. Arra már nem vették a fáradtságot, hogy emberi időben kitegyék a szigorításokat a közlönybe. 

Mint Szabó Szabolcs fogalmazott, "Csak jelzem, hogy 20:18-kor még mindig nem tudjuk, hogy pontosan milyen szigorítások lépnek életbe ma éjfélkor. Mert alkotmánymódosítás benyújtásához volt eszük, de a korlátozásokról szóló kormányrendeletek még nem jelentek meg a közlönyben. Eddig csak nem túl pontos szóbeli információk hangoztak el, így sokan nem tudják, hogy mi lesz velük és/vagy a vállalkozásukkal holnap."

"GRATULÁLOK! EZ A FIDESZES JÁRVÁNYKEZELÉS." - ÍRTA SZABÓ SZABOLCS.

Három hónapig nem lesz Csepelen képviselő-testületi ülés sem

Kovács Dávid Attila, a csepeli önkormányzat független képviselője írja közösségi oldalán:

"Ismét veszélyhelyzet van, így megint Csepel polgármestere dönthet minden kérdésben! Úgy mint tavasszal.

Mindez azt jelenti, hogy nem lesz sem bizottsági ülések, sem testületi ülés. És ez így marad még elvileg három hónapig.

Ezért például nem fogjuk tudni meghallgatni most csütörtökön a Budapest Fejlesztési Központ munkatársait sem azzal kapcsolatban, hogy a csepeli HÉV mikor járhat újra a Boráros térig. Ráadásul a költségvetésünk év végi módosítását sem fogja tudni megszavazni a testület, pedig ott információim szerint igen súlyos összegek átmozgatásáról lenne egyébként szó az iparűzési adóbevételek jelentős csökkenése miatt.

A döntéshozatal módja kapcsán tudom, hogy

Politikusok vagy hazárdjátékosok?

Az utóbbi napokban úgymond szigorítások történtek a járvány megfékezése miatt. A miniszterelnök bejelentése előtt bejelentették, hogy készüljünk, mert bejelentés lesz. A kormánysajtó arról cikkezett, eljött a szigorítások ideje, a bennfentesek tudni vélték, hogy tutira zárják az iskolákat, jön az idősáv a boltokban, nem lesz mozi, színház, múzeum egy ideig, szóval bezár az ország.

Aztán jött Orbán és megmondta a tutit: újra rendkívüli jogrend lép életbe, éjfél és hajnal 5 között kijárási korlátozás lesz, a táncos szórakozóhelyeket bezárják, moziban, színházban, sportrendezvényeken pedig minden harmadik széken lehet ülni. Lesz ingyen parkolás, járatsűrítés, és jókora büntetés a maszkviselés elmulasztása esetén. 

És ez nem vicc. Igaz, akár az is lehetne. Gulyás Gergely a kormányinfón ugyanis elmagyarázta, hogy

Még sokáig nem a Boráros téren lesz a csepeli HÉV végállomása, mert KÖDÖS A JÖVŐJE, legalább annyira mint az összes,  Csepelre vonatkozó kormányzati ígérgetésnek, határidőnek...

Kovács Dávid Attila, a csepeli önkormányzat független képviselője írja közösségi oldalán: „Majdnem 3 hónap elteltével válaszolt a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) arra, amit már amúgy is mindenki tudott a csepeli HÉV felújításával kapcsolatban.

Még augusztus 17-én kérdeztem a céget arról, hogy mikor fogják kiírni az új, alacsonypadlós, klimatizált HÉV-ek vásárlására vonatkozó közbeszerzést, hisz a csepeliek is megérdemlik, hogy végre modern, 21. századi körülmények között utazhassanak. Kérdésem apropója az volt, hogy erre már februárban sor kellett volna kerüljön, ám hónapokig semmi nem történt.

Hónapokig nem kaptam semmilyen választ, mígnem november 6-án befutott a BFK közlekedésfejlesztési igazgatójának a levele, miszerint

Nem irigyeljük a miniszterelnököt, amikor maga után vonszolva mindenkit, marad a keréknyomban, és a túlélésre játszik. Talpig fegyvert mesélt, aztán engedett a stadionok népének. Most meg ácsorog nyakig páncélban, nehezen mozdul, a könnyű fegyverzet célravezetőbb lenne.

Minden azt mutatja, tarthatatlan a korábbi elve: „Az emberek azt várják, hogy minden menjen a régi kerékvágásban. Nem állíthatjuk le az országot, mert ha leáll, akkor nem a vírustól, hanem attól fogunk majd padlót.”

Erősnek tűnt „az emberek” ásza, most mégis üti a valóság. A nyugati országok kórházi képeit elnézve (hazait elvétve látni), azt kell gondolnunk, hogy a jóléti állam maradék szociális és egészségügyi rendszere omlik épp a nyakunkba. A fene se gondolta, hogy

"Hozzám is rendszeresen érkeznek ez ügyben panaszok a játszóterek takarításának hiányosságaitól a közterületek rendben tartásáig..."

Kovács Dávid Attila független csepeli önkormányzati képviselő a sajtá FB-oldalán számolt be arról: többen is jelezték  az elmúlt hetekben, hogy a Városgazdánál azt mondták nekik: kerületünkben már nincs “közmunkaprogram.”

A képviselő így folytatja: én ez ügyben az önkormányzathoz fordultam, hisz a költségvetésünkbe be van tervezve, és senki sem tájékoztatott arról, hogy vége szakadt volna. Sőt, tudtommal évek óta munkaerőhiánnyal küszködik a Városgazda, tehát nagy szükség is van például a közfoglalkoztatottak munkájára is.

Egyebek mellett ez is oka annak, hogy nem mindig tudja maradéktalanul ellátni feladatait a cég. Hozzám is rendszeresen érkeznek ez ügyben panaszok a játszóterek takarításának hiányosságaitól a közterületek rendben tartásáig, sajnos

Már az is téboly, hogy a covid-gyanús betegeket 4-5 nappal a háziorvosi jelzés után teszteli a mentőszolgálat, mert nem bírják a tempót, s hogy Miskolc, Cegléd, Szombathely járványkórházai máris megteltek, pedig a vírusos betegek száma napról napra nő. Téboly, hogy 28 éves fiatalemberek, aktív korú tanárok és kórházigazgatók halnak bele a fertőzésbe, de a kormánynak még csak a szeme sem rebben, amikor a híreket az zárja, hogy az áldozatok többsége idős ember. Készen állnak a panelmondatok a sajnálkozásra, tápláló élelmet, immunerősítő vitamint meg adjon a család vagy az önkormányzatok. Ennyire felkészült a magyar állam a pandémia második szakaszára.

Ez a járványjelen, de az sem mutat jobban, ha túlnézünk a válságon. Akkor is csak azt lehet mondani: téboly, hogy a jelenleg 1,9 millió 65 év feletti, kiszámíthatóan a nem túl távoli jövőben ellátásra szoruló idős magyarnak mindössze 3 százaléka jut be valamilyen otthonba, 7 százaléka ér el valamilyen otthon közeli ellátást, házigondozást, miközben 150 ezer 80 év feletti társunk él egyedül egy háztartásban. Az ellátás bővítésére nem ad se pénzt, se embert az állam, nincs terv az öregedő Magyarország jövőjére. 

Ennek része, hogy

Csepel kerületvezetőiről mintázott bábuk a magyar közélet kirakatában? - Az önkormányzat hivatalos honlapján nyoma sincs az elfogadhatatlan döntésnek, indoklásának, az erőszak sajtóvisszhangjának. Miért?

Egyre többen kapják el a koronavírust, gyorsan nő a kórházban ápoltak, a lélegeztetőgépeken lévők száma, s egyre több embert veszít el az ország. Már hivatalosan is százezer felett van a fertőzöttek száma, a szakemberek szerint azonban ennek a többszöröse az igaz. Pénteken már 107-en hunytak el, ami sajnos újabb rekord a koronavírus magyarországi terjedésében. A kormányfő december 10-re már 30-32.000 ember kórházi kezelését jósolta meg. A kormánymédián túli fórumok részletesen foglalkoznak a helyzettel, a kormányzati hírek mellett a szakemberek többségében a kormány intézkedéseit kritizáló véleményével, a nemzetközi tapasztalatokkal, a szülői érdekvédelmi szervezet felmérésével, amely szerint a szülők többsége elégedetlen az iskolákra vonatkozó járványügyi szabályozással. 

https://csepel-soroksar.ezalenyeg.hu/helyi-problemak/a-szulok-elegtelent-adtak-a-kormany-jarvanyugyi-intezkedeseire-24025  

A 21.kerulet.ittlakunk.hu november 7-én közzétett közvélemény-kutatása szerint például arra kérdésre, hogy „Te mit szeretnél? Bezárják az iskolákat?”, a 6.260 válaszadó 63 százaléka igennel válaszolt!

Az országos média közli a

Kétes dicsőséget szereznek Csepelnek manapság a történelmi ház urai

Persze nem is volt kétséges, hogy tomboló járvány, elégtelen védekezés, gazdasági megroggyanás és általános válsághangulat ide vagy oda, egy ízes köcsögözéssel mindig fényt lehet lopni a lelombozott hazai mindennapokba. Azt pedig, hogy a gyermekeinkre leselkedő rettenetes LMBTQ-veszély seperc alatt le fog gyűrűzni az egészséges magyar rögig, abban a pillanatban tudni lehetett, amikor a kormány pszichoszélsőséges segédcsapatának női arca megnyomta a mesekönyvdarálógépen a gombot.

És most itt is van: Csepel után Nagykáta is fröcsögve betiltotta a meleg királyfikat, mert hát a gyermekek természetes lelki és szellemi fejlődésénél nincs is fontosabb. Különösen olyan helyeken, ahol a másság annyira a mindennapok része, hogy a tiltást kezdeményező kisgazdapárti képviselő még a transzvesztitát is keveri a fesztivállal, és egy jövőbeni választáson a településre erőltetett deviáns transzfesztita jelölttől félti a közt.

A baj csak az, hogy miközben az ember keserűen vihog a

Kimentem a terepre. A reggeli forgalomban személyesen tanulmányoztam a Kvassay hídhoz beérkező HÉV szerelvényekről lezúduló utasok áttranszportálását az ott várakozó és érkező pótló buszokra. A korábbi és jelenlegi személyes tapasztalatom teljes mértékben megegyezett a hozzászólásokban felvetett anomáliákkal.

Hogy ne unjam magam halálra és meg tudjam azt amit szerettem volna, barátságosan beszélgettem az ott szolgálatot teljesítő beosztottakkal, majd a helyi vezetővel. Meg is lepődtek azon, hogy nem hepciáskodtam, hanem messzemenő empátiát tanúsítva a munkájuk iránt, az iránt érdeklődtem, lehetne-e ezt másképp csinálni, az utasok lelkivilágát is figyelembe véve. Mondták, hogy lehetne.

És azt is, hogy biztos lenne akkor is olyan, aki méltatlankodna. Végül is megegyeztünk abban, hogy

Az Auróra cirkáló ma is Szentpéterváron, az egykori Leningrádban, a Néván áll, és őrzi a titkát vagy a történelemről és a legendákról beszél. Ami biztos:  gondozzák. A történelem tanúja. Tanúja a történelem 

Oroszországban százhárom éve, 1917. november 7-én (a korabeli Gergely-naptár szerint október 25-én) győzött a nagy októberi szocialista forradalom.

Az első világháború véres harcaiba belefáradt hatalmas országban sztrájkok és tiltakozások után 1917. március 12-én győzött a polgári demokratikus forradalom, három nappal később lemondott II. Miklós cár. Az országban kettős hatalom alakult ki a szovjetek (közvetlenül választott tanácsok) és az ideiglenes kormány között.

A  bolsevik vezetők (Lenin, Trockij, Zinovjev, Buharin) a forradalom továbbvitelét tűzték ki célul, megvonták a támogatást az ideiglenes kormánytól és a szovjetekben (tanácsokban) igyekeztek átvenni a hatalmat. A demokratikus köztársaságról, a munkásellenőrzésről, a földesúri földek magántulajdonának megszüntetéséről és a háború befejezéséről szóló programjuk

Az eddigi titkolózásból is tudni lehetett, hogy nagy a baj a Csepel déli határánál épült, Deák Ferencről elnevezett, Duna híddal. A Napi.hu „Baj van a Hárosi Duna-híddal - megnevezték a felelőst” című írásában felfedi a problémákat. A rosszul méretezett „saruk törése” azt jelentheti, hogy mindegyiket cserélni szükséges. Ez nem kis összeg, de még jelentősebb javítási (lezárási) idő.

 Schanda Tamás államtitkár tájékoztatója szerint a hidat újra le kell zárni. A nem kevés csepeli, aki műszaki ismeretekkel rendelkezik, tudja, hogy aztán újra, és újra ez lehet a módszer! Hosszú hónapokra, a felére /vagy még annál is kevesebbre/ kell majd csökkenteni a forgalmat a hídon.

Igazak voltak, hát a pletykák, az elfuserált híd elhúzódó javítása miatti bajokról. Átmeneti volt a kerületünk fellélegzése, az elviselhetetlen forgalmi dugóktól. Újabb lezárás jött a Deák Hídon. Ez azt jelenti, hogy újra végeláthatatlan dugók várhatók a Csepelről ki-, és bevezető utakon! A híd egyik részére - a Napi.hu alábbiakban idézett írása szerint - megint nem lehet majd ráhajtani. Csepel környezetterhelése, a helyben veszteglő, és kipufogógázzal szennyező autók miatt megint az égbe szökik. Nem baj - mondhatják az illetékesek - majd épül egy új híd a Galvani útnál. Lehet, hogy ez valaha igaz lesz, de annyit segít Csepelen mint

Nagy árat fizetett a világ az 1938-as késlekedésért. Csak hét év múlva kapituláltak a nácik...

A politikusokkal sokszor előfordul, hogy nem mernek meghozni olyan intézkedéseket, amelyek rontanának a népszerűségükön. Húzzák az időt, aztán, amikor később mégiscsak elkerülhetetlenek ezek a lépések, amikor már nincs mit tenni, akkor jóval nagyobb árat kell fizetnie végül mindenkinek; az úgynevezett népnek és a politikusoknak is.

Winston Churchill háborús visszaemlékezéseiben elég érzékletesen írja le, hogy a francia és a brit közvélemény a harmincas évek második felében meglehetősen békepárti volt – ami természetesen értehető az első világháború szenvedései után – és mindenáron el akarta kerülni az új világháborút. Csak hogy közben Németországban Hitler átvette a hatalmat és agresszióra készült a világ ellen. Sok alkalom lett volna, amikor még szembe lehetett volna vele szállni és viszonylag kis áldozatok árán megfékezni. Ám azok a politikusok sem mertek efféle ötletekkel előállni, akik pontosan látták a helyzetet. Inkább próbálták ők is elhinni, ha elvtelen engedményeket tesznek, akkor

„…a csepeliek közül is sokan elkapták a betegséget.” - írja az ismeretlen szerző a CSH-ban. Miért nem tudhatják meg a csepeliek, hányan lettek fertőzöttek a kerületben? Mitől fél az önkormányzat vezetése, talán tilos ilyen adatokat nyilvánosságra hozni? Miért? A kérdés Morovik Attila alpolgármester megfertőződésének eltitkolására is vonatkozik, hiszen csak most tudtuk meg, hogy ő is elkapta a vírust. Talán még azt sem lehet megírni, hogy az Operatív Törzs nem adja ki az adatokat? A képen: Morovik Attila alpolgármester, Borbély Lénárd polgármester és Ábel Attila alpolgármester

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH)  november 4-én megjelent 21. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Négy és fél oldal a koronavírusról, konkrétumok nélkül, két oldal az önkormányzati fejlesztésekről – a sikerpolitika jegyében, aktuálpolitikai kérdések: „tájékoztató” az ellenzék lejáratása céljából, jelképes őrtűz Székelyföldért, 1956.

A többi a megszokott, békét, nyugalmat „árasztó” egyéb: iskola, cserkészet, kereskedelem, két oldal sport, s némi kultúra. Ez a Csepeli Hírmondó legújabb számának rövid tartalma. 

Véleményünk a cikkekről:

Az embereknek tudniuk kell, hogy mivel állnak szemben, így érthetik meg a védekezés fontosságát. Meg kell szólítani őket, és mentálisan felkészíteni arra, hogy mi várható

Zacher Gábor toxikológus, mentőorvos régóta sürget szigorúbb intézkedéseket a járvány megfékezésére. A minap bejelentett lépésekkel kapcsolatban elmondta, hogy az éjszakai kijárási korlátozásnak túl sok értelme nincs. Az ingyenes parkolás maga a halál, iszonyú káoszt teremt. A sportrendezvényekről pedig úgy vélekedett nem kevés iróniával, hogy persze a stadionokban mindenki be fogja tartani a távolságot, nyilván mindenki viseli majd a maszkot szabályosan, még a páholyokban is.

Véleménye szerint legalább a középiskolákban át kellene állni az online oktatásra, a kijárási korlátozást nem hajnalra kellene elrendelni, hanem előbbre is, meg későbbre is, vissza kellene hozni a sávos vásárlást. A egészségügyben a halasztható beavatkozásokat valóban halasztani kellene, mert egyszerűen elfogynak az orvosok, ápolók, szakdolgozók a frontvonalon. Hely van, gép van, gyógyszer van, dolgozó nincs. Az intenzív terápia, a fertőző betegek ellátása, a lélegeztetés speciális szakterület, azt nem lehet egy délután megtanulni.

Csepelen 1956 őszén heves harcok voltak. Sokan  a pincékben kerestek menedéket, és várták a híreket. Kelepeltek a gépfegyverek, és néha ágyúszó is megrengette a házat. Nagyon féltem! Nem azért, mert fel tudtam mérni a veszély nagyságát, hanem azért, mert láttam, hogy a felnőttek megváltoztak. Az ilyen házakban az emberek szoros közösségben éltek. Segítették, támogatták,  apró mondatokban értesítették egymást. Figyeltek, segítettek a rászorulóknak, és végtelenül nagy összetartozást, szolidaritást mutattak.

A blogszerkesztő ajánlása: a most következő írás szerzője tősgyökeres csepeli, hároméves kisgyerekként itt élte át 1956 októberének-novemberének tragikus napjait.

A harmadik életévét betöltött kis unokám egy délutáni alvás után felsír! Odamegyek, felveszem, és magamhoz ölelem. A sírás, szipogássá csendesül, majd elül. Pihenünk! Én a fotelben, ő az ölemben. Átkarolja a nyakam, és a vállamra hajtva fejecskéjét. Keresi a védelmet, a nyugalmat rossz álmaiból.

Elgondolkodom; valahogy így lehettem én is édesanyámmal 1956. október- novemberében! Majdnem ugyanennyi idős voltam akkoriban, mint ő most.

Nagy Imre mártír miniszterelnök több mint hat évtizedes rádióbeszéde a 64 évvel ezelőtti 1956-os forradalom és szabadságharc sorsát  megpecsételő, november 4-én kezdődött szovjet fegyveres inváziót idézi fel. 

A hatalmas túlerő csak többnapos utcai harcban tudta  felszámolni a szabadságharcosok ellenállását a Széna térnél, a Corvin közben, Óbudán, Kőbányán, a VIII. és a IX. kerület több helyszínén, végül november 11-én Csepelen is. Magyarország Kormánya 2001-ben nyilvánította Nemzeti Gyásznappá november 4-ét.

Ma, az idei november 4-ei Nemzeti Gyásznapon is az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezik az ország.  Történelmi tények, további részletek:

Nemrég többen is megkerestek a környékről, hogy nem értik, miért nem lehet parkolni a Rakéta utca 18. sz. után (a Rákóczi út irányába) miközben előtte igen és nem változik az út szélessége.

Így kezdi újabb bejegyzését a saját közösségi oldalán Kovács Dávid Attila, a csepeli önkormányzat független képviselője.

A tavaly megválasztott helyi politikus azt is megosztja az olvasókkal, hogy milyen választ kapott illetékes helyről, amikor a csepeliek kérdést képviselte. Ezt írja:

„Furcsa választ kaptam, miszerint azért, mert nincs meg "a biztonságos párhuzamos közlekedés szempontjából elengedhetetlen 4,5 m-es hasznos útszélesség." Ezek szerint tehát szűkül az utca, de ez szabad szemmel sajnos nem látható még az ott lakók számára sem.

Ugyanakkor jegyző úr azt is hozzátette, hogy