Még a legkitűnőbb magyar üzletember és gázszerelő Mészáros Lőrinc sem ugrott rá a lehetőségre. Pedig itt aztán lenne állami pénz rogyásig, még a lélegeztetőgép bulinál is nagyobbat lehetne szakítani ezen

Ha ez egy olyan jól kormányzott ország lenne, hogy még Kósa Lajos sem tudja elrontani, akkor mindenfelől sűrű kopácsolás zaja verné föl a kijárási tilalmak csendjét. Ugyanis nagy erőkkel kellene építeni az oltóközpontokat, a raktárakat, hogy azt a vakcinát is be lehessen hozni az országba, amelyik a leghatékonyabbnak tűnik, de olyan tárolóhelyek szükségesek hozzá, amelyekben mínusz 70-80 fok van.

De ilyenek egyelőre nincsenek, és még csak nem is hallani arról, hogy bárki készülne efféléket létesíteni.

Még a legkitűnőbb magyar üzletember és gázszerelő Mészáros Lőrinc sem ugrott rá a lehetőségre. Pedig itt aztán lenne állami pénz rogyásig, még a lélegeztetőgép bulinál is nagyobbat lehetne szakítani ezen. Talán nem egy Budapest-Belgrád-Igori vasútvonal vagy

Németh Szilárd mint kormányzati tényező (államtitkár) a HÉV-vel és a Kvassay híddal pózolni tud, de Borbély Lénárddal képtelen megbeszélni, hogy miként lehetne minél előbb sínre tenni a csepeli közlekedés ügyét? Hova dugta el dicsekvő befolyását? Már egy tisztességes választ sem tud kicsiholni az illetékes miniszter asszonytól?

Ahogy arról korábban többször írtunk, nem készül el időre a csepeli HÉV felújítása. Így bár a MÁV-HÉV Zrt. korábban azt ígérte, hogy a Kvassay híd rekonstrukcióját követően, 2021 januárjától ismét a megszokott rendben közlekedik a járat, a csepeliek egy friss bejelentés szerint leghamarabb a jövő év második felében kapják vissza a HÉV-et, addig marad számukra a pótlóbusz.

A gondot a 2023-as atlétikai világbajnokságra épülő stadion (Nemzeti Atlétikai Központ) jelenti, amelyet a sínpálya elvágna a várostól, így aluljárót építenek hozzá, ennek munkálatai azonban késnek, így hiába fejeződik be időre a Kvassay híd felújítása, a forgalom jó ideig nem áll majd helyre. Ez több tízezer ember életét nehezíti meg továbbra is.

Borbély Lénárd, Csepel fideszes polgármestere csütörtökön elismerte, hogy az ígéretek ellenére

Egy jelenet Szabó István Mephosto című Oscar-díjas filmjéből. Pályáztak alkalmasak és még alkalmasabbak, aztán hogy, hogy nem, azok ülhetnek a direktori székbe, akiket a kormány szeretett volna

Tavaly december elején az Országgyűlés megszavazta a kulturális törvénycsomagot, amelynek elfogadása után lettek csak állami, csak önkormányzati és vegyes fenntartású színházak. Utóbbiak életébe szólhat bele a kormány törvényben rögzített lehetőségével élve. Tiltakozásul több ezren tüntettek „A kultúra nemzeti alap!” felkiáltással.

Ahogy a kultúra, az is nemzeti alap, hogy a fideszesek által gyakran hangoztatott: „Amíg az én kenyeremet eszed, azt csinálod, amit én mondok!” mondat érvénytelen, elvégre a kormánynak nincs saját pénze. Ezt igazolta Fekete Péter államtitkár: „Soha senkinek az eszében meg sem fordult, hogy Kásler Miklós nevezzen ki színházigazgatókat”. (Hallottunk már hasonlót a miniszterelnöktől is, a „Mi soha sem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk" mondat rádiószignállá vált.)

Ezt erősítette meg nyáron a minisztérium, amikor közölte:

Csepelen „az eddigi elképzeléseket  a buszvégállomás új helyszínéről újra kell gondolni”. Elképesztő. Hónapokig tartott az új buszvégállomás, azaz a „Szent Imre téri pályaudvar” tervezése, s most újra kell gondolni. Miért? Hogy jöhetett létre ilyen helyzet? Ilyen rossz volt Tarlós időszakában (a buszvégállomás áthelyezésének tervezése akkor indult el) az együttgondolkodás, együttműködés a fővárosi, kormányzati szakmai szervezetekkel? Ki ezért a felelős? 

Változatlanul csapnivaló és elfogadhatatlan a tájékoztatás Csepelen a koronavírus kapcsán kihirdetett veszélyhelyzet csepeli alakulásáról. Ezen a héten sem tudtuk meg hányan fertőződtek meg, kerültek kórházba, karanténba, lélegeztetőgépre vagy hány csepeli lakos hunyt el a koronavírus miatt. A csepel.hu-n az országos hírek kerülnek csak frissítésre, a helyi történésekről gyakorlatilag semmi tájékoztatást nem kapunk. A honlapon még mindig szerepel a gyermekorvosi rendelő „járványügyi okok miatti”, október 26-30-ig tartott bezárása, de a rendelő jelenlegi helyzetéről egy szót sem írnak, mint ahogy arról sem, hány általános iskola osztály tért át online oktatásra, hány csepeli pedagógus lett beteg, hogyan birkóznak meg a pedagógusok a járvány miatti feszültségekkel, plusz feladatokkal. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy több fővárosi kerületben, illetve vidéki városokban sok önkormányzati kezdeményezésről ad hírt a média amely főleg az idősebb korosztály vagy az egyedülállók részére nyújt szociális szolgáltatást, segítséget. A kerületi önkormányzatnál ennek semmi nyoma. Miért? 

A polgármester viszont csütörtökön fb oldalán közzétett egy felhívást, amelyben azt írja, hogy

Óvatos optimizmussal fogadtuk a hírt, amely szerint "Újabb döntéseket hoztak a demokrata ellenzéki szövetség (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd) pártelnökei a 2020. november 15-én tartott harmadik találkozójukon."

A közleményből egy-egy részletet már olvashattunk, de a teljes szöveget még sokan nem ismerhetik. Az alábbiakban most ezt közöljük:

A pártelnökök rögzítették, hogy elutasítják a Fidesz-rezsim által kezdeményezett választási szabálymódosításokat, és az Alaptörvény-módosításba bújtatott közpénz-lopást. A demokrata ellenzéki szövetség pártelnökei ugyanakkor kinyilvánították, hogy – bármit is fogad el az önkényuralmi rendszer parlamenti többsége – a megváltoztatott választási szabályokhoz alkalmazkodva győzelemre készülnek, és az Alaptörvény-módosítás mögé bújtatva ellopott közpénzt

Miért nem tudhatjuk, hogy hány csepeli fertőződött meg koronavírussal, hányan vannak kórházban, otthoni karanténban, mennyien vannak lélegeztető gépen, illetve hány csepeli lakótársat veszítettünk el a járvány miatt?

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH)  november 18-án megjelent 22. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Az aktuális témák (HÉV, koronavírus, veszélyhelyzet) mellett a szokásos vegyes saláta – ennyi a Csepeli Hírmondó legújabb száma. A csepeliek mindennapjairól, megélhetési gondjairól, a munkanélküliség alakulásról, a vírus okozta nehézségekről, a megint növekvő közlekedési gondokról semmi. Csepelen rend van, legfeljebb a fideszes vezetők közötti feszültségekre lehet következtetni a cikkekből, „megszületésük” körülményeiből. 

Véleményünk a cikkekről:

1) Csúszik a HÉV pályafelújítása

Hosszú időbe tellett, amíg ezt a szerintünk előre várható csúszást elismerték, bevallják az illetékes kormányzati, szakmai szervezetek, illetve a csepeli önkormányzati vezetés. Az elmúlt hetekben folyt a „népbutítás”, hogy januártól mi lesz, hogy lesz, milyen új, modern HÉV vonatok fogják szállítani az utasokat stb., de egyszer sem volt arról szó, hogy az atlétikai stadion megvalósulása gyakorlatilag, legalábbis rövid távon, mindenképpen eldöntötte a csepeli HÉV sorsát. Egyrészt a

Az is öröm, hogy felfegyverzett katonák masíroznak az utcán. Semjén miatt van az egész. Meg akarják akadályozni, hogy éjfél tájban belopakodjon a Parlamentbe egy-egy törvényjavaslattal a hóna alatt. Tudom, az otthoni gépéről is beküldhet bármit, de azt talán mégiscsak szégyellné a család előtt. Nem volna helye ilyen nyegle viccelődésnek az új törvénytervek fölött, de hát én is túl akarom élni a sokkot. A Fidesz sem tesz mást. A saját túlélő csomagját rakja össze...

A járvány közben is zúdulnak ránk a jó hírek. Az Izland elleni meccsen nemcsak úgy simán nyertünk, hanem, mint a miniszterelnök az egyedül helyes értelmezési keretet megadta: „legyőztük a vikingeket, és a vikingeket harcban legyőzni nagy dicsőség.” Szerintem a vízi gótok és a szarmaták ellen is jók lennénk.

A vírus ellen még nem annyira, de ott is feljövőben vagyunk. Kiszámoltam: szombatra már 148 százalékra nőtt az esély, hogy az egészségügy bírja a terhelést. Kedden a kormányfő bevallotta: ha így megy tovább, csupán 50 százalék esély van rá, hogy a kórházak el tudják látni a betegeket. Csütörtökön megtudtuk, hogy az esély immár 99 százalék. Ha tartjuk a tempót, - és miért ne tartanánk, lásd a vikingeket - újabb két nap alatt megint 49 százalékot teszünk rá az eredményre. Szerintem a siker titka az ingyen parkolás volt.

A másik jó hír, hogy

Nem akadályozták meg Németh Szilárd rögeszméjének megvalósítását, s felépült az ifjúsági tábor területén a birkózócsarnok/birkózóakadémia, s egyelőre nincs teljes garancia sem az oda tervezett sportszálló megépülésének megakadályozására.  Várható, hogy a fejlesztések és a 152-es autóbuszjárat Hollandi útra való átirányításának eredményeként   növekszik a forgalom is, aminek komoly környezetszennyező hatásával a jövőben számolni kell. 

Ha nincs hír vagy Fidesz-kotta szerint  „megzenésíthető” esemény Csepelen, akkor kreálnak egyet a kerületvezetők és a papagájkommandójuk tagjai.  Borbély Lénárd például novemberben is  „eladta” az október 5-i szövegét. https://csepel.hu/hireink/kozerdeku/item/13095-borbely-lenard-megorizzuk-a-kis-duna-partot 

Akkor, október elején ugyanis két fideszes alpolgármesterével együtt kiment a Kis-Duna-partra, kézzel átfestették az 1977-ben készült emlékműn elhelyezett tábla betűit, fotózkodtak egyet, majd az egész megjelent a csepel.hu-n, Borbély: Megőrizzük a csepeli Kis-Duna-partot címmel. Most ismét leadták az akkori szöveget. Igaz, változtattak a címen, kisbetűvel lett írva (most végre helyesen) a megőrizzük szó és kimaradt a csepeli jelző, de

Ja, Európa, így jártál. Most lehet törni a fejeket, hogy mégis, hogy legyen...

Az uniós pénz akkor jó, ha el lehet lopni. Ha diktatúrácskát lehet finanszírozni a mamlasz demokraták pénzéből. Na ez az igazi öröm. Igaz, ehhez kellenek azok a mamlaszok is.

Magyarország kis diktátora írásba adta, hogy az ország nem jogállam, és ami ellen teljes erőbedobással küzdeni kell, az éppen az, ha valamiféle jogokat – pif, micsoda szó ez már – számon akarnak kérni rajta.

Igaz ugyan, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságot enyhíteni kész csomagot kellett ezért most átmenetileg elsüllyeszteni, de ha arról van szó, hogy az úgynevezett Mészáros Lőrinc sok-sok pénzt emelhessen ki a közösből; ha arról van szó, hogy a választójogi törvény átírásaival lehetetlenné kell tenni az ellenzéket; ha arról van szó, hogy a bíróságokat is végre a pártállami uralom alá kell hajtani; ha arról van szó, hogy az állami propagandatévén szélsőjobber szellemi verőlegények garázdálkodjanak a szélsőjobb, homofób, rasszista közönség legnagyobb örömére – nos, akkor

Járt-e vajon a Munkásotthon táncparkettjén Kövér László, az országgyűlés elnöke, aki egy interjúban moslék koalíciónak nevezete a parlamenti ellenzéket? Ha járt volna, akkor talán jobban meggondolja, mit beszél. A most következő véleménycikk csepeli szerzőjének Kövér minősíthetetlen kijelentéséről ugyanis többek között az jutott az eszébe, hogy - idézzük: "Ifjú koromban a Csepeli Munkásotthon táncparkettjén, egy ennél jóval enyhébb jelzőért is úgy verték pofán az elkövetőt, hogy a seggén csúszott ki az aulába..."

Kál Károlynak, a csepeli közélet ismert személyiségének fb-posztját változtatás nélkül közöljük:

"Moslék koalíció" ‑ Ez a jelzős szerkezet Magyarország Parlamentjében hangzott el. Nem is akárki részéről.  Ha egy zsák krumpli 4 millát ér, akkor ez mennyit kóstál? És ki szabja ki, ha egyáltalán ez büntetendő, vagy megtorlandó cselekmény?

 Nem hallottam egyetlen közjogi személy nyilatkozatát sem, mely arra utalt volna, hogy: no, no! Ez már túl megy minden határon! A megcímkézett koalíció meg nem megy el a házbizottság ülésére. Ahelyett, hogy elmenne és kezdeményezné a kijelentést mikrofonba mondó személy elmarasztalását. Ne adj Isten, becsületsértés miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tenne. Ez egy igen jó

Váratlan őszinteségi roham szállta meg Orbán Viktort, amikor az állami televíziónak nyilatkozott. Úgy tűnt: valódi kérdésekre, valódi válaszokat ad, egészen addig, persze, míg rá nem térhetett kedvenc témájára, Soros Györgyre, a migránsokra és a hálózatokra. De felejtsük el most ezt a kis kötelező botlást, próbáljunk meg örülni annak, hogy végre, zömében, igazat beszélt. Vagy közel állt az igazsághoz.

Nyilván nem könnyű háromnegyed évnyi mellébeszélés, propaganda szöveg után hirtelen kimondani az igazságot, nem könnyű a „minden beteget meggyógyítunk” üzenetéből átlépni az „ötven százalék esélyünk van” kimondására. Márpedig a miniszterelnök ezt tette, és bár azt akarta kiemelni, hogy éppen időben hozták meg a drasztikus korlátozó intézkedéseket a Covid megfékezésére, a hangsúly eltolódott.

Minden valamirevaló hírközlő szerv ezt az ötven százalékos gondolatot emelte ki, vagyis azt, hogy az egészségügyi ellátó rendszer jó eséllyel, ekkora eredményességgel tud megbirkózni a rázúduló feladattömeggel. Ritka pillanata volt ez az

Több, mint két év és sok akadály után végre eljutottunk oda, hogy a bíróság részítéletében kimondta, hogy ügyfelem szerződése az árfolyamkockázati tájékoztatás elmaradása okán érvénytelen.

Ezt követően még „kardozni” fogunk az összegszerűségről, de ez már egy másik kérdés.

Hányszor feladhattam volna? …vagy akár bele sem kellett volna kezdenem?

Ügyfelem úgy keresett meg, hogy a férjét képviselte a bíróság előtt (FMH-ból indult peres eljárás), volt már három tárgyalás és most úgy érzi el fogják veszíteni a pert.

Átnéztem az iratokat, majd elvállaltam a felkérést.

Az első tárgyaláson, ahol már én képviseltem az ügyfelet a bírónő megvetően méregett (maga nem ügyvéd). Megvádolt, hogy az internetről ollóztam a beadványomat, aztán amikor kértem, hogy ezt rögzítsük a jegyzőkönyvben „felcsúszott” a szemöldöke, de

A készülő koronavírus-vakciná(k)ról kérdezték aKlubrádióban Ferenci Tamás orvosbiolgóiai mérnököt, biostatisztikust, aki elmondta: tavasszal hűtötte a kedélyeket, most egy picit optimistább, mert jó hírek jönnek, de még mindig úgy látja, hogy mire megkapjuk a vakcinát és megoldódik a helyzet, az nem most lesz. Arról is beszélt, hogy ha minden korlátozás szuperül beválik, akkor is kell még két-három hét, december eleje lesz, mire ez meglátszik az adatokon.

Mikorra készül el?

 Ferenci Tamás felidézte:

A csepeli HÉV valakiknek nagyon útban van, valahogy mindig lemarad a látványtervekről és a makettekről. Bújj, bújj zöld HÉV, de hova és meddig, ha épül az atlétikai VB stadionja?!

Nyáron még egy rosszizű tréfának tűnt csupán, amikor a MÁV-HÉV Zrt. egy kisfilmjében úgy reklámozta a Kvassay híd felújítását, hogy: „Már kész lesz, mire elmúlik karácsony. Melyik karácsony?” Mostanra azonban kiderült, hogy a poént valójában nem a főpolgármester nevével való játékban, hanem az időtartamban kell keresnünk. Vagyis a kérdés valóban az, hogy melyik karácsonyra állhat helyre a csepeli HÉV (H7) közlekedése, ha helyreáll egyáltalán. - Így kezdi tényfeltáró, elemző cikkét Ficsor Benedek a Magyar Hang hasábjain. A sok tízezer csepeli és szigeti lakost érintő tarthatatlan, bonyolult helyzetről így ír a továbbiakban a Magyar Hang publicistája:

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Kvassay híd felújítása miatt a csepelieknek december 31-ig pótlóbusszal érhetik el a Boráros téri végállomást. Az eredeti ígéret szerint 2021. január közepétől állhatna vissza a megszokott forgalmi rend, a hidat követő pályaszakasz azonban a 2023-as atlétikai világbajnokságra épülő stadion (Nemzeti Atlétikai Központ) területén fekszik, a létesítmény előkészületi munkálatai miatt pedig elképzelhető, hogy az autóbuszos pótlás ideiglenesből végleges megoldássá válik. Csak mellékesen, a stadion építésére összesen 204 milliárd forintot különített el a kormány, vagyis a létesítmény drágább lesz a Puskás Arénánál. A munkát fővállalkozóként a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó

Kire hasonlít az új csillag? Bende Balázs, a Fidesz új igehirdetője a közmédiának csúfolt Orbán-TV-ben és rádióban

Vajon elgondolkodtak-e már azon, hogy miért kell ebben az országban mindent titokban csinálni? Hogy miért kell a kormány minden lépését hétpecsétes titokként kezelni, eldugni a kíváncsi szemek elől, vagy harminc évre titkosítani? Hogy miért 23 óra 59 perckor kell váratlanul benyújtani egy újabb, szabadságot korlátozó törvénycsomagot? És miért kell másnak, egy koalíciós kesztyűbábnak benyújtania mindezt? Miért szégyelli az első számú ember – a saját agyszüleményét? Vagy talán ő is érzi, hogy ez azért egy újabb arcátlan lépés, amit jobb, ha rábízunk a tömjénszagú keresztény fővadászra? Szóval mivégre ez a mérhetetlen nagy titkolózás?

Mert – gondoljuk csak végig – mikor és miért is titkolózik az ember? Két esetben. Vagy akkor, ha valami bűnös dolgot művel és el akarja kerülni a büntetést, vagy akkor, ha

Németh Szilárd (jobbra, a mikrofonoknál és a kamerák előtt) székely zászlóval letakart orcájával is azt mutatta, hogy valahol a nagyon távolban keresi ő a szavakat, és az érveket. Gátlástalanságánál, talán csak magamutogatási vágya a nagyobb! (Persze, ha a szerénységet, meg a tudást nem vesszük figyelembe)

Péntek reggel 7 óra után pár perccel már a Csepeli Piac parkolóját kerestem.

Nem azért, mert 67 év után nem tudom, hogy hol van, hanem azért, mert ahol van, ott most egy blokkolt terület, csíkos kordonnal lezárva pang az ürességtől. A bejáratnál a csepeli közterület-felügyelet oszlopos szolgálata torlaszolja el az utat. Mindenkit elküld………..

Nem csoda a közteresek idegessége, mert mindenki szidja őket, (meg azokat, akik oda állították) mint a bokrot. Ez a helyzet mindjárt beszédtémát is adott a piaci kerengői eszmecserére. A beszélgetni jövő, és a haza bölcse előtt csak átsuhanó, közönségének. Az emberek többsége tudta, hogy az előző nap a parkolóban Covid szűrés volt. Azt is tudták, hogy akkor nem volt lezárva a teljes parkoló. A pénteki - nagy piaci napon - ennek a lezárásnak semmi más okát nem látják, mint azt, hogy valaki (vagy valakik) ki akarnak szúrni, meg akarják szívatni a csepeli vásárlókat. Voltak gyanúsítottak, de a személyt illetően biztos információval senki sem rendelkezett.

Felháborító, hogy akkor idegesítik az embereket, amikor

Az első Magyar Köztársaságot százkét éve, 1918. november 16-án kiáltotta ki az akkori budapesti Országház teret ellepő, kétszázezresre becsült tömeg, illetve a Parlament kupolacsarnokában ülésező, a vidéki nemzeti tanácsok küldötteit is magában foglaló nagy Nemzeti Tanács.

Még nevezetesebbé teszi e napot, hogy az őszirózsás forradalommal elnyert függetlenség ugyanekkor öltött törvényes formát. Az ideiglenes alkotmány szerepét betöltő Néphatározat első cikke kimondta: „Magyarország minden más országtól független és önálló népköztársaság.” A Néphatározat további pontjaiban felszólította a kormányt, sürgősen alkosson törvényeket az általános titkos választójogról, az esküdtbíráskodásról, a sajtószabadságról és más szabadságjogokról, „a földmíves népnek földhöz juttatásáról”. Az új választójog alapján üljön össze az alkotmányozó nemzetgyűlés, fogadja el a köztársaság alkotmányát, és

Bizalom. Németh Szilárd és Borbély Lénárd. Ki a gyanúsabb, ki gyanakszik jobban?

Kedden késő este megjelent a koronavírus miatti veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló kormányrendelet. A csepeli önkormányzati vezetés másnap közzétette a kormányrendeletet és a polgármester döntését a helyi intézkedésekről. A polgármester nem egyeztetett a képviselő-testület tagjaival. Intézkedési csomagja gyakorlatilag a kormányrendelet helyi végrehajtására korlátozódik, nem tartalmaz semmilyen önálló kerületi programot a vészhelyzet miatt nehéz helyzetbe került csepeli intézmények, cégek kereskedelmi szolgáltatások, a valószínűleg növekvő számban munkanélkülivé váló csepeliek megsegítésére, miközben a fővárosi önkormányzat és több kerületi önkormányzat anyagi lehetőségeit is kihasználva hozott döntéseket a helyi lakosság támogatására. Eközben egyre erősödött a csepeliek igénye a kerületi fertőzöttek, illetve a vírus miatt elhunyt csepeliek számának megismerésére, a korrekt tájékoztatásra.  https://csepeliek.blog.hu/2020/11/13/miert_nem_tudhatjak_meg_a_csepeliek_hogy_hanyan_lettek_fertozottek#more16280728 

Pozitívumként értékelhető a koronavírus elleni küzdelemben egy autós Covid-tesztállomás létrehozása Csepelen, amely csütörtöktől vasárnapig volt elérhető a Csepeli Piac melletti parkolóban. Ami viszont elgondolkodtató, hogy csak háziorvosi beutalóval rendelkezők kérhették a tesztelést, illetve, hogy a helyszíni sajtótájékoztatón egyetlen csepeli önkormányzati vezető sem volt jelen. A sajtótájékoztatót az EMMI államtitkára és az Országos Mentőszolgálat főigazgatója tartotta, de szót kapott Németh Szilárd honvédelmi államtitkár is. Vajon miért hiányoztak a rendezvényről a kerületi önkormányzat vezetői?

A kérdés azért is jogos, mert az

Jelenleg a világ minden táján elterjedt Covid-19 avagy koronavírus járvány második hullámában, tekintsünk vissza arra, hogy milyen volt a spanyolnátha járvány második hulláma és az ellene folyó védekezés Magyarországon.

(A spanyolnátha járvány magyarországi megjelenéséről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben)

A spanyolnátha második hullámának kezdete a feljegyzések szerint 1918. augusztus 15-ére tehető, Magyarországra azonban az első hullámhoz hasonlóan csak hetekkel később érkezett meg. Bár folyamatosan jelentettek spanyolnáthás megbetegedéseket, a járványgörbén jól elkülöníthető szakaszok rajzolódtak ki. Dr. Szabó Sándor tisztifőorvos megállapítása szerint, amikor a

A csepeli önkormányzat momentumos képviselője, Dukán András Ferenc a következőket írja közösségi oldalán:

"Mire az ember hazaér a munkából, már sötét van, és egyre többet esik az eső is. Ezért azt javaslom, hogy a csepeli kutyafuttatókat lássuk el közvilágítással és esőbeállóval.

Ez balesetvédelmi szempontból is fontos, hiszen a sötétben könnyebb elbotlani. Az pedig minden csepeli érdeke, hogy a házi kedvencek a dolgukat ne az utcákon, hanem a kutyafuttatókban végezzék. Teremtsünk ehhez megfelelő lehetőségeket az esős, sötét időszakban is.

A Momentum csepeli szervezete elkötelezett az állatvédelem és a békés ember-állat együttélés ügyében, ezért a javaslat előkészítése érdekében kérdéseket intéztem a Városgazdához, a következő ülésre pedig előterjesztést nyújtok be az ügyben.

Ha te is szeretnél segíteni a csepeli állatokon, akkor

Sosem volt anarchista lázadó, de elment a falig. Aki neki is megy a falnak, az szerinte hülye. 60 nagylemezt jegyezhet, és cenzorokon átmenő stílusa van.

Bródy János sok-sok alkalommal állt ki a Klubrádió mellett koncerteken, szimpátia-tüntetéseken. Fontos neki a sajtó szabadsága, azt mondja, nem véletlen, hogy 1848-ban is ezt követelték, és még konkrétabban a cenzúra eltörlését. Bródy büszke arra, hogy idővel cenzorokon átmenő stílust tudott kialakítani.

Az Ötösben a kezdetekről is mesélt. Édesapja közgazdász volt, sokat járt külföldön, és mindig hozott haza lemezeket. Ezzel alakította János fia zenei ízlését. És volt egy elve: a nemzeti vagyon 80 százaléka az emberek fejében lévő tudás.

„Tini” villamosmérnök, s mint ilyen, információelméletet is tanult, ezért