A rozsda már nemcsak a hidat rágja... Borbély úr  egy szót sem szólt az évtizedes ígérgetésekről, a csepeliek valódi érdekét szolgáló fejlesztésekről: a gerincút folytatásáról, az általa megígért Gubacsi híd kétsávossá tételéről, a Corvin csomópont kétszintessé való átalakításának szükségességéről, a közlekedési gondok enyhítéséről, az egészségügyi, szociális gondok megoldásáról, a Munkásotthonnal és a Csepel SC-vel szembeni önkormányzati embargó feloldásáról. Ezek szerint nála ezek nem elsődleges csepeli érdekek?

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) november 20-án megjelent 32. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Egy hónap telt el a legutóbbi lapszám megjelenése óta, s még mindig az október 13-ai önkormányzati választás utóhatásával, a polgármester győzelmével foglalkozik a Csepeli Hírmondó idei utolsóelőtti száma. Az ötoldalas Önkormányzat rovatban semmitmondó polgármesteri mondatok, csúsztatások, elhallgatások, hazugságok, ismétlések, a történtek valódi okainak feltárása, a érintettek megkérdezése, az ellenzék véleményének kikérése nélkül. Borbély úr széles körű összefogásról papol, miközben egy szó sincs arról, hogy a polgármester a testület teljes figyelmen kívül hagyásával, gyerekek, sportolók bevonásával, Csepel érdekeire hivatkozva tesz vitatható politikai, egyesek szerint zsaroló kijelentéseket.  

A többi a megszokott kulturális vegyes, a megtörtént valóban fontos gazdasági (felszámolhatják a Csepel Holding Nyrt.- t), közlekedési, közbiztonsági események (balesetek, gyilkosság) ismertetése nélkül, mert ezek még felborzolhatják a csepeliek kedélyét.

Véleményünk a cikkekről:

1969. novemberében ez volt az építés egyik indoka: "Az új kenyérgyár felépülésével megoldódik a csepeliek régi gondja. Sokszor előfordult, hogy friss kenyérért be kellett utazniuk a város szívébe..."

Öt évtizeddel ezelőtt, 1969. novemberében Országos hír volt, hogy narancs érkezett a boltokba, meggyorsult a főváros neonosítása, bemutatták a Fahrenheit 451 című legendás filmet, megemlékeztek a Margit-híd németek általi felrobbantásának 25. évfordulójáról  és:

Kenyérgyár épül Csepelen. Ülést tartott szerdán a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága. Meghallgatta és jóváhagyta az Országos Rendező Iroda budapesti tevékenységéről szóló beszámolót, amely szerint, az ORI műsorain évente mintegy 200 ezren vesznek részt. (...) Bejelentették, hogy a kereskedelmi főosztály előterjesztésére a főváros vezetői elfogadták a budapesti élelmiszer nagyáruház felépítésének tervét. Az áruház a Baross téren épül majd fel. Az ipari főosztály előterjesztésére megtárgyalták és jóváhagyták a csepeli kenyérgyár beruházási programját is. Az új kenyérgyár felépülésével megoldódik a csepeliek régi gondja. Sokszor előfordult, hogy friss kenyérért be kellett utazniuk a város szívébe. (Magyar Nemzet)

A Magyar Nemzet írt arról is, hogy a Pesterzsébeten felépülő Dél-pesti Kórház 922 ágyas lesz, közölték a XX. kerületi tanács vb szerdai ülésén. A félmilliárd forint költséggel épülő egészségügyi intézmény a Köves út, a Vasút sor és a

A csepeli problémák tisztázásához  és főként a megoldásukhoz nem egyéni színházi produkcióra, hanem a csepeliek tisztességes tájékoztatására, véleményük kikérésére, felhasználására van szükség

Érdeklődve olvasom, hogy Pákozdi József alpolgármester találkozót kért Karácsony Gergely főpolgármestertől. Az állítólagos vizitálás oka a H7-es csepeli HÉV.

Dialógusra szükség van! Nagy előrelépés, ha egy Fidesz vezette kerület egyik funkcionáriusa szükségét látja, megbeszélést folytatni, a másik oldal, demokratikusan megválasztott főpolgármesterével. Egy ilyen találkozó, igen hasznos, és gyümölcsöző is lehetne. A dialógust kezdeményező szándék pedig bíztató, és követésre méltó.
Az alpolgármester nagyon jó érzékkel tapintott rá a kerület egyik legégetőbb pontjára. A csepeli HÉV - ügye ugyanis közlekedésünk Achilles sarka. Nagyon fontos problémáról van szó, de mellette, - és hozzá kapcsolódóan - számtalan más feladat is érzékelhető. Könnyen belátható, hogy a tömegközlekedésen kívül párbeszédet lehetne folytatni a személy és teherforgalom helyzetéről, a parkolási állapotok ellehetetlenüléséről, a hidak, utak, felhagyott gyártelepek kérdéséről, az szociális és egészségügyi problémákról, és a

A csepeli Kozma István Magyar Birkózó Akadémia területén tízmillió forintból kialakított szabadtéri fitneszparkot adtak át.

A pénteki ünnepi eseményen Németh Szilárd, a Magyar Birkózó Szövetség (MBSZ) elnöke elárulta, a kondipark építése nem a szövetség ötlete volt, s a költségeket a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácstól pályázat útján nyerték el.

A tanács elnöke, Hatala József szerint a céljuk, hogy a fiataloknak olyan lehetőségeket kínáljanak, melyek által később elkerülhetik, hogy bűnesetek áldozatai vagy elkövetői legyenek. Hangsúlyozta, a sport a bűnmegelőzés egyik fontos formája, ezért támogatnak hasonló projekteket. Hozzátette, hogy a most átadott területet nem csupán a birkózók használhatják majd, hanem bárki eltöltheti ott hasznosan a szabadidejét.

Németh Szilárd a park átadását a majdani sportcsarnokavató „előszobájának” nevezte. Hangsúlyozta,

Budapesti díszpolgárok kérik az atlétikai vb megrendezését: Miklósa Erika operaénekes, Kemény Dénes, a magyar férfi vízilabda-válogatott korábbi szövetségi kapitánya és Merkely Béla professzor levelet írt Karácsony Gergely főpolgármesternek, amelyben arra kérik, hogy támogassa a Csepel jövőjét is befolyásoló 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezést.

"Magánszemélyként, civilként és Budapest felelős díszpolgáraiként mondtunk véleményt a tervezett atlétikai sport- és szabadidős parkról. Mellette vagyunk, és azt gondoljuk, talán a fővárosi döntés előtt érdemes róla még beszélni" - írta Miklósa Erika csütörtökön Facebook-oldalán.

A levélben azt írják, hogy az atlétikai világbajnokság a világ egyik legnézettebb, legnagyobb presztízsű nemzetközi sporteseménye, így a vb előtt és alatt Budapestre figyel majd a világ.

"Mindannyian egyetértünk abban, hogy Budapesten kiemelt szerepet kell kapnia az egészségügynek, a kórházak fejlesztésének, de legalább ugyanennyire fontos a prevenció, a lakossági edukáció, az egyének tudatosabb egészség szemlélete, mindezt annak érdekében, hogy az utánunk következő generációk egészségesebbek legyenek.

Ballagott az úton a kétharmados többség, hátizsákjában fékek és ellensúlyok. Meleg volt, izzadni kezdett. Gondolta, könnyít egy keveset a terheken, amiket cipel magával. Megkereste a hátizsákban a független közmédiát, és nagy ívben elhajította. Így már jobb volt valamivel a járás, de egy idő után azért megint kegyetlenül megizzadt. Fogta az Alkotmánybíróságot, és kidobta. Ballagott tovább. Előbb-utóbb ismét csak ólomként húzták a vállát a zsákban még bennmaradt fékek és ellensúlyok. Jól megmarkolta a civil társadalmat, és kivágta a francba. Ment, mendegélt tovább.

És hát igen, bizonyos idő elteltével újra pokoli nehéznek érezte a hátizsákot, pedig abban már alig maradt valami. Megállt, hogy megnézze, mi is az pontosan, amitől nem tud teljes lendülettel fütyörészve kaptatni a hegyoldalon. Elővette, megkérdezte tőle: - Hát te meg milyen fék és ellensúly vagy? Az pedig válaszolt:

A hatvanas években még megvolt, napjainkra eltüntették 

A 21. kerületi Hírhatárban Bárány Tibor főszerkesztő hívta fel a figyelmet arra, amit sokan láthattak, de mégsem beszéltek róla, mert gyakran nem vesszük észre, ami az orrunk előtt történik...

A Csepeli Szabadkikötőnek 91 éves története alatt négy öble volt. Ma már megint csak három (A Petróleum-kikötő öböl és a két kereskedelmi öböl.) A negyedik nem létezik.

A hatvanas években kezdték kialakítani a negyik öblöt, amely félkész maradt, soha nem fejezték be, nem használták semmire, csak a helyet foglalta.

A rendszerváltás után tíz-egynéhány évvel a terület tulajdonosa ráébredt:

A nemzet strómanja, Mészáros Lőrinc  két éve vette meg a mocskos multi kezében évtizedekig gondmentes, giganyereséges üzemet. Azóta reccsen-roppan-püffen-plottyan-dől-szakad a mű, lendületes orbáni káderek jönnek-mennek, és egyre nő a sokmilliárdos veszteség meg a kénes, bűzös szmötyi...

Az a baj az Orbán-stróman seregben, hogy nem olvassák Rejtő Jenő könyveit. Ha például ismernék  a Vesztegzár a Grand Hotelben című örökbecsű művet vagy legalább megnézték volna a belőle készült Meztelen diplomata című filmet, akkor azokból megtanulhatták volna, ha valaki egy közösségben elkiáltja magát, hogy pánikra semmi ok, akkor azonnal kitör a pánik...

Amikor azt olvastam, hogy a Mátrai Erőműnél minden a legnagyobb rendben, pánikra semmi ok, mindenki egészséges, az elhárítás folyamatos, már tudtam, hogy nagy a baj. A cég és a katasztrófavédelem láthatólag kilúgozott közleményeiből annyit tudtam kibogarászni, hogy a két éve Mészáros Lőrinc kezében lévő erőműnél valami rohad.

A nyomok egy belső tóhoz vezettek, ahol „szerves anyagok bomlása miatt kén- és foszfortartalmú gáz képződött”. Mindazonáltal  a dolgozókat orvosi ellátásban részesítettek, ami számomra nem folyamatos rohadásra utal. Az elhárítást a közben felszabaduló, még büdösebb gőzök miatt fel is kellett függeszteni. Miközben a környékbeliek hasmenésről, hányingerről panaszkodtak, az illetékesek leginkább sunnyogtak.

Dukán András Ferenc (képünkön), a Momentum csepeli önkormányzati képviselője úgy látja, hogy a kerületi képviselő-testületnek nem kellett volna állást foglalnia az egyébként a IX. kerületbe tervezett atlétikai stadion ügyében

Dukán András Ferenc a Klubrádiónak azt mondta: az atlétikai projektnek és a HÉV-fejlesztésnek semmi köze egymáshoz. Mindent, ami nekik fontos, a HÉV-felújítást, a hidat, a közlekedésfejlesztést, a parkosítást jelentős részben környezetvédelemre és közlekedésre félretett EU-s pénzekből terveznek megvalósítani, tehát nem sporttámogatásból. Ezért „teljesen fals” a kormányzat és a csepeli vezetés kommunikációja arról, hogy ezeknek közük van az atlétikához.

Arról kérdezték az önkormányzati képviselőt, miért tartózkodott a hétfő esti szavazáson. Szerinte

Mi az összefüggés? Lassan oszlik a köd az atlétikai VB megrendezése és a csepeli HÉV jövője körül 

Hétfő  este ( 219.11.18 ) jelen voltam a csepeli Önkormányzat rendkívüli testületi ülésén.
Napirendi pont egy volt: Javaslat a Budapesti Atlétikai Központ és Közpark, valamint a 2023-as atlétikai világbajnokság budapesti megrendezésének támogatására
Határozati javaslat: „Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy kiáll a Budapesti Atlétikai Központ és Közpark, valamint a 2023-as atlétikai világbajnokság budapesti megrendezése mellett és arra kéri Karácsony Gergely főpolgármestert és a Fővárosi Közgyűlést, hogy járuljanak hozzá a Budapesti Atlétikai Központ és Közpark megvalósításához.”

A képviselő testület többsége 11 igen 5 nem 1 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta.

Véleményem szerint ez a döntés szimbolikus jellegű. Elvi kinyilatkoztatása annak, hogy a csepeli képviselő testület többsége szeretné ha az objektum és a közpark megépülne és az atlétikai VB pedig Budapesten megrendezésre kerülne. Második része egy kérés a Főpolgármesterhez és a Fővárosi Közgyűléshez.

Nagyon leegyszerűsítve ez arra jó, hogy

Végeredmény. Csepeli szavazás az atlétikai VB támogatásáról. Zölddel a támogatók, rózsaszínnel az ellenzők, sárgával a tartózkodók. az LMP-s Tóth Sándor sötéten maradt, mert nem volt jelen a gombnyomásnál

Csepel polgármestere  saját facebook oldalán sajtóközleményben jelentette be tegnap este: a csepeli önkormányzat képviselő-testülete 11 igen, 5 nem és egy tartózkodás mellett megszavazta, hogy Csepel támogatja a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését, a Csepelt érintő közpark megvalósítását, valamint a hozzájuk kapcsolódó fejlesztéseket. Borbély Lénárd a posztja mellett többek között ezeket a  megjegyzéseket  olvashatta:

"A képviselő-testület megszavazta,de a Csepeli lakosság véleményét nem kérdezték meg !!!! Hova ez a nagy sietség?"  - "Egyszerű matek, a kèpviselő-testület megszavazta. A fene vigye el. Meg azt a sok pènzt is, amit ebből kaszàlni fog valaki." - "Talán elsőnek nem a kórházakat kéne rendbe tenni??  Bár igaz, arra nincs pénz" - Remélhetőleg túléljük  biztos szép lesz, csak az út amíg elkészül hosszú. Nincs sok alternatíva és a közlekedés már így is elég kaotikus. De ne legyen igazam" - "Építsétek meg a Vizes VB nyereségéből, oszt jónapot. De ha kevés lenne, majd a csepeli képviselőtestület, meg a rászavazók kiegészítik a lóvét. Budapest pedig kösz, nem kéri."

A fenti bejegyzések beíróit nem bírták jobb belátásra a polgármester fedezet nélküli ígéretei sem, melyek szerint  

Fergeteges sikert aratott ötven éve egy kabaréjelenet, amelyben Kazal László  beszűkült tudattal csak a focit látja a világból. Semmi más nem számít. Ha a magyar válogatott akkori játékosai (Albert, Bene, Farkas, Tichy, Mészöly, Göröcs...) hibáztak, a Kazal által megszemélyesített kisembernek felment a vérnyomása, de magát nyugtatta így: nyugi dagi, nyugi, nemcsak foci van a világon... Ennek ellenére neki csak a foci jelentette a (magyar) világot. A Népszava publicistája, Bernau Péter szerint sem az a baj, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szereti a futballt. Az sem baj, hogy lebontották a Népstadiont, és felépítették a Puskás Ferenc Arénát.  Az a baj, hogy az aréna építését hazugságok és korrupciós esetek kísérték. 

Amikor a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) 2014-ben benyújtotta pályázatát a 2020-as Európa-bajnokság társrendezésére, akkor 2017-re vállalta az aréna felépítését, kormányhatározat rendelkezett arról (Orbán Viktor aláírásával), hogy a stadion nem lehet drágább százmilliárd forintnál.

Borbély Lénárd csepeli polgármester a csepeliek tudta és beleegyezése nélkül, az önkormányzat képviselő-testületének megkerülésével, felhatalmazását mellőzve fideszes zsoldos, pártkatonaként hadba lépett. A Csepeli Diák Atlétikai Club (DAC) gyerekeire hivatkozva, mögéjük bújva először Facebook oldalán kérte a főpolgármestert a tervezett, újabb, több mint 100 milliárdos, 40.000 fő befogadására alkalmas atlétikai stadion felépítésének támogatására. November 14-én sajtótájékoztatót is tartott (https://www.origo.hu/itthon/20191114-borbely-lenard-csepel-fidesz-atletikai-vb.html.

Orbán korábbi véleménye ellenére, miszerint a kormány támogatni fogja a főváros fejlesztését, Borbély úr bejelentette, hogyha nem lesz stadion elmarad a csepeli HÉV fejlesztése is. Azt is bejelentette (mostanában, a testületi döntések hiányában, inkább önhatalmúlag bejelentget), hogy mivel „Csepel számára ez nemcsak stadionépítés, hanem régóta szükséges városfejlesztés”, ezért „hétfő délután öt órára rendkívüli képviselő testületi ülést hívott össze”, ahol a szakemberek (a kiemelt kormányzati beruházások központjának munkatársai) majd tájékoztatást adnak a tervezett fejlesztésekről. A jogos kérdés helyett, hogy eddig miért nem kaptunk korrekt tájékoztatást, van néhány megjegyzésem a polgármester porondra lépésével kapcsolatban:

Horthy és Orbán természetesen nem ugyanaz. Ám viszonyuk Budapesthez ugyanolyan. Ez a város, ha jól viselkedik, akkor is gyanús. Túl nagy, túl színes, túl sokféle, túl mozgalmas ahhoz, hogy könnyen terelhető legyen. Ha rosszul kezelhető, akkor ellenség, és így is kell bánni vele. Lendvai Ildikó így kezdi Horthy 100, Orbán 30 című publicisztikáját.  

A szerző emlékeztet: Horthy 100 éve vonult be Budapestre, és híres beszédében lóhátról oktatta ki és fenyegette meg a gyalogosan elébe járuló városvezetést. Orbán a választások után 30 nappal tette félre együttműködő mosolyát, hogy ismét felüljön a magas lóra.

Csepelen a korábbi évektől eltérően - több hónapos halogatás és az önkormányzati választás lezárultával - nem nyáron, hanem most, az ősz végén, a tél elején tartják meg  a lomtalanítást. 

A Fővárosi Kozterület-fenntartó Rt a lomtalanítás részleteiről a következő tájékoztatást adta:

A lomtalanítás alkalmával a háztartásban feleslegessé vált nagydarabos hulladékokat (amelyek méreteik miatt nem rakhatók a hulladékgyűjtő-edényzetbe) gyűjti össze és szállítja el az FKF.

Amennyiben olyan felesleges bútorai, használati tárgyai vagy eszközei vannak, amelyek mások számára még használhatóak, azokat leadhatja a Szemléletformáló és Újrahasználati Központjainkban, vagy érdeklődjön a segélyszervezeteknél, hiszen ezzel segíthet másokon.

Társaságunk az értesítőlevélben, illetve társasházak lépcsőházaiban kifüggesztett plakátokon is megadott kihelyezési időpontot követő napon szállítja el a lomokat.

Nyomatékosan felhívjuk a lakosok figyelmét arra, hogy

Az első Magyar Köztársaságot százegy éve, 1918. november 16-án kiáltotta ki az akkori budapesti Országház teret ellepő, kétszázezresre becsült tömeg, illetve a Parlament kupolacsarnokában ülésező, a vidéki nemzeti tanácsok küldötteit is magában foglaló nagy Nemzeti Tanács.

Még nevezetesebbé teszi e napot, hogy az őszirózsás forradalommal elnyert függetlenség ugyanekkor öltött törvényes formát. Az ideiglenes alkotmány szerepét betöltő Néphatározat első cikke kimondta: „Magyarország minden más országtól független és önálló népköztársaság.” A Néphatározat további pontjaiban felszólította a kormányt, sürgősen alkosson törvényeket az általános titkos választójogról, az esküdtbíráskodásról, a sajtószabadságról és más szabadságjogokról, „a földmíves népnek földhöz juttatásáról”. Az új választójog alapján üljön össze az alkotmányozó nemzetgyűlés, fogadja el a köztársaság alkotmányát, és

Teljesen megbénítják az önkormányzatokat!!! Az önkormányzatok – elsősorban a nagyvárosokban – egyetlen jelentős bevétele az iparűzési adóból származik, és most meg akarják szabni, hogy mire – a közösségi közlekedés fejlesztésére – használhatják csak fel ezt a bevételt.

 Míg normális helyeken az önkormányzat, az állam, és a fogyasztó 1/3-1/3 arányban viseli ennek terheit, nálunk az állam alig több, mint 10 százalékkal száll be. Ez pedig azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak gyakorlatilag semmire nem marad pénzük, nullára szűkül a mozgásterük. És a kormánypárti önkormányzatoknak nyilván majd más csatornákon keresztül juttatnak támogatást.

Kiderült az is , hogy egy másik törvénymódosítással azt akarják elérni, hogy az építési engedélyeket ezentúl nem az önkormányzatok, hanem a kormányhivatal fogja kiadni. Ez pedig azt jelenti, hogy a helyi közösségeknek, vagyis az önkormányzatoknak semmiféle beleszólása nem lesz abba, hogy az állam mit épít a területükön. És eztán is annyi stadiont, szökőkutat és kilátót építenek, annyi fát vágnak ki, amennyit akarnak.

Ez egyet jelent a

Mintha mi sem történt volna – folyik tovább a csepeli képviselő-testület lebecsülése. A csepel.hu-n olvasható, hogy valaki meghívta november 28-ára a csepelieket, közmeghallgatásra és testületi ülésre. https://csepel.hu/hireink/kozerdeku/item/12481-kozmeghallgatast-es-testuleti-ulest-tartanak-november-28-an Hogy ki, az nem derült ki a közzétett meghívóból, bár a királyi többes használata magáért beszél.

Az még érdekesebb, hogy az ismeretlen meghívó úgy tesz mintha volna valami „esedékes” még idén, amit mindenki óriási izgalommal várt, hogy valamikor a közeljövően megtörténjen. Lehet, hogy több ezren kérdezték a polgármester Facebook oldalán, vagy az Ábel Attila alpolgármester által működtetett csepel.info-n, amelyeken a fontos önkormányzati ügyeket Borbély úr közzé szokta tenni, hogy mikor jön már az esedékes? Nem tudom.

Az viszont érdekes, hogy a november 6-án megalakult képviselő-testület nem fogadott el

Sokat mondó kép: a HVG 2019. november 14-i címlapja a Puskás Aréna megnyitása alkalmából

Erdogant, a törtök diktátort így üdvözölték a Margít-hídon

Múlt csütörtökön  ezrek rekedtek metrókban, szálltak le az egy helyben veszteglő pótlóbusz-pótlókról, késtek el, fáztak a lezárt utcán vagy veszekedtek a rendőrökkel, hogy nekik oda kell érniük a gyerekért az iskolába. Mindezt csak azért, hogy közben Erdogan a türbében turbékoljon.

Alig több mint egy hete  Budapest szabályosan lebénult, mert indokolatlanul nagy részét zárták le Orbán Viktor gyerekgyilkos, diktátor haverja miatt. Nehogy a háborús bűnökkel vádolt Erdogannak pont nálunk essen bántódása, még a Várba felzötykölődő siklót is leállították, bár megnézném a merénylőt, aki a csigalassú turistamágnesről próbál merényelni vagy a lomhán araszoló siklón menekül a helyszínről.

A konstans hülyének nézéstől még nem leszünk hülyék: látható a forgalomkorlátozások agyament mértékéből, hogy