Két csepeli híd terve: sárgával a csepeliek által rég várt Albertfalvai, kékkel a kormányzat által favorizált, a semmiből a semmibe vezető Galvani híd tervezett nyomvonala. Vita nincs. Híd sincs, mert még csak hetven éve ígérik, tervezgetik...
Életem első szakaszát a II. Rákóczi Ferenc út ötben töltöttem. Az ott élő emberek már tudatom nyiladozása idején arról beszéltek, hogy az Ady Endre útnak, a nagy Duna felőli meghosszabbításában híd fog épülni. Ott ahol akkor még halászok tanyáztak, és ahová simán le lehetett menni frissen fogott keszegért, pontyért. A budafoki út, Corvin utca és Kossuth Lajos utca által határos terület a – a köznyelv szerint – a tervezett Albertfalvai híd építése miatt 1949-től építési és változtatási tilalom alá vont lakórészként szerepelt a tanácsi tervekben. Így az ötvenes években még virágzó városrész elkezdett szlömösödni, egészen addig, míg a mai siralmas állapotba jutott!
Amikor 1979-ben elköltöztem onnan, és az akkor frissen kinevezett tanácselnöknél, Bölcsey Györgynél jártam, az irodájában lévő kerülettérképen tollal berajzolva láttam a Dunát átívelő hidat a Budafoki út végére rajzolva!
- Ez komoly Gyuri bátyám? Kérdeztem a tanácselnököt!
- Ennél komolyabb már nem is lehetne, válaszolta büszkeségtől vidám tekintettel.
Azóta nem csak a tanácsnak, meg a rendszernek, de jó néhány évtizednek is vége lett! A híd, azóta sincs megépítve! Az építési tilalom, azonban mégis fennmaradt, ezért a HÉV töltésről ma már Csepel szégyene integet az idejövőknek!
Mikor a kilencvenes évek végén