Nagy pénzben mernék fogadni, ha az utcán megállítanék tíz embert, jó ha egy emlékezne még arra, ki a fene az a Kulcsár Attila. A magyar igazságszolgáltatás állatorvosi lova mindaz, ami a 2003 tavaszán kirobbant brókerügyben a bíróságokon történik. Képtelenek ítéletet hozni, pontot tenni az ügy végére.

Pedig a 2003-as brókerbotrány csak egy halovány próbajátéka volt mindazoknak a csalásoknak, amelyekre az elmúlt időszakban fény derült. Meg merem kockáztatni: abban, hogy a Tarsolyok meg a Marcsika-félék olyan „nagyvonalúan” bánhattak a rájuk bízott befektetésekkel, nem kis szerepe lehetett annak, is hogy nem kell félniük az igazságszolgáltatás gyorsan lesújtó „pallosától”.

Ma este hat órától Sz. Bíró Zoltán (képünkön) Oroszország-szakértő lesz az Együtt csepeli szervezetének vendége a Közéleti beszélgetések című sorozat újabb találkozóján. A közismert szakértővel az ukrán válság körülményeiről, okairól, várható fejleményeiről és következményeiről  Ring Éva egyetemi docens beszélget. A találkozón részt vesz dr. Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője is.

A fórum helyszíne az Együtt csepeli irodája: Rákóczi Ferenc út: 155.

Forrás: Facebook

LEGFRISSEBB HÍREK A MENEKÜLTEKRŐL ITT

Rendőrök őrzik a megrongált műszaki határzáron átjutott illegális bevándorlókat a röszkei átkelő közelében 2015. szeptember 15-én. A 16 tagú csoport tagjai először a gyorstelepítésű drótakadályt, majd a három méter magas drótkerítést is átvágták, és átmásztak azon. A rendőrök elfogták, majd előállították őket. Ezen a napon hatályba léptek a migrációs helyzet miatti új szabályozások. MTI Fotó: Máthé Zoltán

************************************

Budapest, 2015. szeptember 15., kedd (MTI) - Előzetes letartóztatásba került egy hattagú, "családi alapon működő" embercsempész-bűnszervezet - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden a honlapján. A gyanúsítottaknál nagy mennyiségű készpénzt és értékes gépkocsikat, éjjellátó műszereket foglaltak le.  A bíróság elrendelte a gyanúsítottakat előzetes letartóztatását.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK ÉS A LEGFRISSEBB HÍREK A MENEKÜLTEKRŐL ITT OLVASGHATÓK (index.hu)

Tavaly a lakossági tűzifarezsi-csökkentés után nőttek a tűzifaárak. A rezsiharc jegyében eltelt négy év során a legszegényebbek tüzelői mintegy 10-40 százalékkal drágultak. Kérdés, az idén várható farezsicsökkentés hasonló sikereket hoz-e.

Nem fukarkodott a kormányhű média az ünnepélyes jelzőkkel, amikor tavaly októberben a Fidesz bejelentette: az állami erdészetek tizedével csökkentik a tűzifa árát a rezsicsökkentés jegyében. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a Földművelésügyi Minisztérium és az erdészetek adatai ugyanakkor kevéssé adnak okot a győzelmi jelentésre, sőt inkább kijózanítóak a program sikerét, akár érdemi megtörténtét illetően is.

Össze van itt kérem keveredve minden. Amit a hatalom elmúlt öt agresszív évével lenyomott az általa állítólag istenített démosz torkán, mintha kezdene megakadni.

Ahogyan habonyilag lehetett meggyűlöltetni, jogszabályokkal porig alázni, és mindenekelőtt szembefordítani embercsoportokat – tűzoltókat, pedagógusokat, nyugdíjasokat, hajléktalanokat, fogyatékkal élőket, s valahány név a naptárba’ – úgy került homok most az Orbán-Finkelstein Gyűlölet Művek szépen zakatoló gépezetébe.

Az üzemszerűen, ipari méretekben zajló uszítás új irányt vett. Egyetlen fényes célt találtak, és ezek az idegenek. Fölbizsereg tőle a látens és valós jobbikos sokaság – ez a kormánypárt szavazóbázisa, akárki, akármit mond - tenyere.

Cigányt, zsidót, pirézt gyűlölni eddig nem mertek nyíltan, mert valahol, mélyen érezték, hogy az mégiscsak gáz. Már persze nem mindenki, hiszen a cuki vizslakölykökbe fojtott rasszizmus azért leköszönt mindig a plakátokról, de főleg mögülük. Meg a nyílt oroszimádat. Meg az arabimádat – értsük: zsidóellenesség -, meg a parlagfűirtásra hazudott ezerféle gárda.

Most viszont varázsintésre felfakadhatott a lüktető gennyes kelés, és végre lehet kicsobogón, tiszta szívvel, lélekből, és izomból gyűlölni valakiket. A migránsokat – akiket menekültnek még véletlenül sem nevezhet az állami hírtröszt.

A 2010-es önkormányzati választások előtt a polgármesteri hivatalban nem volt polgármesteri kabinet, az alpolgármestereken és a hivatali vezetőkön, munkatársakon, a gazdasági társaságokon túl, 4 fő (1 titkárnő és 3 ún. politikai munkatárs) segítette, kifejezetten a polgármester munkáját. (1 fő sajtóreferens, 1 fő fejlesztési és 1 fő pályázati referens, mindhárman felsőfokú végzettséggel rendelkeztek.)  Németh Szilárd, megnyerve a polgármesteri választásokat, polgármesteri kabinetet hozott létre, amely az azóta eltelt évek alatt, bár összetételében változott, egyre nagyobb létszámú lett. Csak hízott, csak hízott…

A tavaly ősszel megválasztott Borbély Lénárd tovább bővítette a közvetlen irányítása alatt dolgozó munkatársak számát.

Ezt üzente Orbán Viktornak, és a Fidesznek Lakatos Béla, Ács roma polgármestere, amikor bejelentette, kilép a kormányzó pártból.

„A menekültügy mostanra megmutatta, hogy a miniszterelnök a cigányságot nem is a magyar társadalom részeként kezeli, hanem idegen testként” - indokolta a Kisalföldnek adott interjújában. A polgármester Orbán Viktor mondataira utalt, amelyeket a miniszterelnök a nagyköveti értekezleten mondott. „Magyarországnak az a történelmi adottsága, hogy együtt él néhány százezer romával. Ezt valakik, valahol, valamikor eldöntötték. Ezt mi megörököltük, ez a mi helyzetünk. (…) De mi nem támasztjuk senki felé azt az igényt, nyugati irányba különösen nem, hogy ők is éljenek együtt egy nagyszámú roma kisebbséggel”.

Alighanem igaza van Lakatosnak, amikor azt mondja: Európában mára Magyarország az élbolyba került szélsőséges gondolkodásával, s ez nem az emberek hibája, hanem a kormánypropagandáé. Lakatos úgy fogalmaz: a kormányzat kiemel díszcigányokat, akik a probléma helyett álproblémákat oldanak meg.

Szülő tartotta meg az irodalomórát az egyik miskolci szakközépiskolában, írja Doros Judit a Népszabadságban.  A magyartanárnak ugyanis az új tanévben még nem volt ideje bemenni az osztályba.

Ez nagyon jó hír; mondhatnánk úgy is, némi fény pislákol végre az alagút végén. 2015 őszére Balog miniszternek és csapatának sikerült olyan magaslatokra emelni az oktatást, hogy iskola és szülő soha nem látott harmóniában garantálja a szépreményű ifjú nemzedékek magas színvonalú oktatását.

Főleg, hogy az irodalomórára beugró szülő magyar–ének szakos tanárnő, aki ráadásul állástalan, így a tanárokkal ellentétben nincs kifacsarva, s hosszú idő után először veszi észre magán, hogy nem idegesíti a diákok jelenléte. Azon, persze, ne lepődjünk meg, ha az illetékesek szigorú vizsgálatot indítanak, és megállapítják, hogy az állástalan tanárnő veszélyes jelenség: délelőttönként iskolák körül ólálkodik, beles a tantermek ablakain, s ha valamelyik osztályból csak egy percre is kimegy a tanár, azonnal a helyére ugrik és leadja az anyagot.

Nehogy azt higgyük, hogy az állástalan tanárnő egyedül van, kirúgott fizika- és matektanárok állnak lesben, és ez társadalmilag kifejezetten hasznos. A beugrás ugyanis ma már az élet minden területén csak jobbat hozhat, mint ami van.

A csepeli önkormányzat által működtetett, áttételesen a csepeliek, így az általam is finanszírozott csepel.hu című. honlap, a szeptember 12-én vagyis tegnap közölt, újság szerkesztőség ellen mozgósító CÖF „Felhívás!” – sal példátlan módon megtámadta a csepelieket, tehát engem is.

A közismerten jobboldali kötődésű, időnként szélsőséges nézeteket képviselő szervezetnek,  közleményeinek semmi köze a sokféle nézetet ötvöző csepeli önkormányzathoz. 

Elegem van abból, hogy a közpénzből fenntartott, gyakorlatilag csak a jobboldali politikát megjelenítő hivatalos fórum politikai agitációt fejt ki az önkormányzat honlapján. Elegem van a szélsőséges nézeteket, szélsőséges véleményeket is tálaló internetes lap hírhamisításaiból. Elegem van az általa közvetített gyűlöletpropagandából!

Tiltakozom a CÖF felhívásának önkormányzati weblapon történt közzététele, a független sajtó ellen indított hazugságpropagandához való csatlakozása miatt.

VOX

Itt még kézben tudták tartani...

Regimentet – tehát nem csapatot, társaságot, noch dazu békemenetet – szervez a CÖF. Nem is tud mást, hiszen hangadói, és követői igen fogékonyak a militáns szavakra, sőt félek, a tettekre is. Hiszen a Vezénylő Tábornok állandó jelző is ennek jegyében született. Keresztapja az a Bencsik András, aki a „Nem leszünk gyarmat!” feliratú molinót az „r” betűnél szokta szorongatni a békemeneten.

Regiment alakul tehát, mely arra hivatott, hogy pótolja a Hende Csaba távoztával támadt hatalmas határzárási űrt.

A Polgár Portál című közlöny hírré tette ugyanis: a CÖF önkéntes kerítésépítőket keres. Csizmadia László, sokra vágyó vezetőjük elmondta, egyelőre a tagságtól szeretnék megtudni,

„Hallasz, Petikém? Várjál, Gézu, ez már én vagyok? Szerintem ez nem én vagyok, ez a Demjén, stoppold le légyszíves, a kettes trekket indítsad Gézu, az lesz az instrumentál. Franc ebbe a mikrofonba. Jó lesz így? Gézu, figyelj már, tényleg nem lehet föntebb venni a mikrofont? Hát én se hallom, mit ugatok, nemhogy a Petike! Pedig azért jöttem, hogy dalban mondjam el neki, hátha úgy megérti, hogy mi van. Jóvan, Gézu, tudom, hogy már refrén van, hagyjál. Most én karaokézok vagy te karaokézol? Na. Emlékszel, Petikém, múlt hétfőn álltál a ház előtt, egy szál alig megmaradásban, összefutottunk, kérdeztem, mi baj, és te nem tudtad, mi legyen, már úgy értem, hogy merre induljál. És kiröhögtelek. És akkor azt kérdezted, miért vagyok ilyen cinikus pöcs. Azért, Petikém, mert nehéz az iskolatáska. Hát mert van benne egy baromi vastag könyv, aminek minden oldalára azt írták pirossal, hogy már úgyis mindegy. Hogy hogy értem? Nem a románok. Meg nem is a szírek. Gézu, hagyjál,, arról beszélek, amiről akarok itt most három percig, vagy meddig tart ez a retek! Ne csitítsál, inkább

Ékszer,  gyöngy kiállítás és vásár lesz szombaton és vasárnap a Csepeli Munkásotthonban!  Nyitva mindkét napon 9-től 17 óráig! A belépés díjtalan!

Gyakorlatok minden héten 

Forrás: 

Csepeli Munkásotthon Csepel Színház

A Sándor Máriákkal a legnehezebb. Azokkal az érzelemvezérelt, elszánt emberekkel, akik az életükért küzdenek. Jó, mondhatjuk persze, hogy egy csecsemős nővér esetében nem élet-halál a tét, amikor harcba indul a ki nem fizetett túlóráiért, azért a pár ezer forintért, amelytől a megalázóan alacsony fizetése egy egészen kicsit jobban mutat a borítékban. De valójában erről van szó: igazolva akarja látni a döntését, hogy ezt a szakmát választotta, hogy kitart évtizedek óta, hogy nem ment külföldre, nem lett pályaelhagyó. Az életét, az élete értelmét védi.

A Sándor Máriákban az a zavarba ejtő, hogy nem egyrészt-másrészt figurák. Megfogalmaznak egy célt – fizessék ki végre, ami jár, mindenkinek –, esetleg hozzáfűznek egy távlatibbat – ne éhbérért, kizsigerelve kelljen dolgozniuk azoknak, akik a betegségükben kiszolgáltatott embertársaikat ápolják –, aztán mennek, mint a tank, míg el nem érik. Élő cáfolatai annak a szocializmusbéli viccnek, amely a világ három legfölöslegesebb dolga közé sorolta a szakszervezetet. Ezek az emberek szorongást nem ismerő, gyakran önfeláldozó cselekedeteikkel bizonyítják, hogy létezik érdekképviselet a minisztériumi tárgyalótermek kiskosztümös-öltönyös hűvösén túl is.

Ráadásul miközben egyszerű és megkérdőjelezhetetlen igazságú céljaikért küzdenek, hol fekete, hol rózsaszín pólóba bújva arra is emlékeztetnek,

Egyik nap még ott ül az ember egy fontos tanácskozás főhelyén, mindenféle sújtásos-csikos nadrágos katonák tolnak elé fontos papírokat, aztán másnap már megjelenik az „újsághirdetés”, hogy a miniszterelnök új minisztert keres a helyére.

Illetve éppen ez a bökkenő:

nem is nagyon kellett keresgélnie. Alig telt el 12 óra és már ott feszenghetett az új jelölt az illetékes bizottság előtt, bizonygathatta rátermettségét, a kormányhoz és annak fejéhez való lojalitását. Az ugyan a kormánypárti képviselőket nem nagyon izgatta, hogy mit gondol a kedves vezető kiszemelt embere a magyar hadseregről, a külföldi missziókról, megfelelőek-e a fegyvereink, biztonságosak-e szerinte a repülőgépeink, s mit tenne, ha…

Elszenesedett holttestet találtak a tűzoltók Csepelen, ahol éjszaka kigyulladt egy szeméttel telezsúfolt telek. Több száz köbméternyi fa égett, főleg bútorok, a tűzoltók órákig dolgoztak az oltáson. A holttestet csak reggel vették észre. 

A tűzoltók egyelőre nem tudják megállapítani, hogy férfi vagy női holttestet találtak-e annak a raktártűznek az eloltása után, amely hajnalban tombolt Budapest határában, Csepelen. Kisdi Máté, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-nek elmondta, hogy az áldozat teste annyira összeégett, hogy emiatt nehéz az azonosítás.

Hajnalban egy bútorlapokat raktározó épület gyulladt ki Csepelen, a Fügefa utcában. A mintegy ezer négyzetméter alapterületű épületben tomboló tüzet nyolc vízsugárral fékezték meg a tűzoltók. (MTI)

Kál Károly: Szerintem egy ember sorsának alakulása nem azonos egy akta lezárásával!

A tegnapi ‑ Viharos lassúság Csepelen kidőlt fával, összetört autóval, bürokráciával című cikkünkben szereplő mozgássérült károsultnak a csepeli önkormányzattól levelet vitt a posta. Most abból idézek:

”A káresemény tisztázása során megállapítottam, hogy a káresemény helyszíne a 209364/29 helyrajzi számú ingatlan mely földrészlet tulajdonosa Budapest Csepel önkormányzata. A káresemény kivizsgálására kertész szakértőt kértem fel.  A szakértő megállapította, idézet a szakértői véleményből

„ A kidőlt fa ( zöld juhar ) gyökerestől fordult ki a talajból. Már csak a kifordult tuskó és gyökérzete maradt a helyszínen. A gyökérnyak és a törzs megmaradt része jól láthatóan hibátlan volt.…A fent idézett szakértői vélemény alapján az Önkormányzat tárgyi káresemény kapcsán a felelősségét nem ismeri el.”

„ Fentieken túlmenően tájékoztatom, hogy amennyiben vitatja az Önkormányzat álláspontjának megalapozottságát, kártérítési igényét polgári peres eljárásban bíróság előtt érvényesítheti. Kérem válaszom szíves elfogadását.”

Pecsét aláírás.

Ennyi. Akta kipipálva, ügy letudva. ‑ A hivatal szerint.

Szerintem meg egy ember sorsának alakulása nem azonos egy akta elintézésével!

Az ügy további fejleményeiről tájékoztatjuk az ólvasókat.

Kál Károly

Nem nézünk már meg minden menekültriportot, fogy az érdeklődésünk, kezdenek összemosódni a szerencsétlenek arcai, viszont egyre mélyebb az érzés, hogy most már valami lesz.

Előbb csak egy lövés, majd kettő, aztán már nincs megállás, s mi ott állunk értetlenül az események kellős közepében; vajon lesz-e erőnk embernek maradni? Ha így vesszük, már most is háborús helyzet van. A kormány hadifogolyként bánik a  menekültekkel, mellesleg nem sokkal bánik különbül a saját nyomorultjaival sem.

Bűntudatunk van. Itt jön a lányunk a hathetes fiával a karján, s még egyszer sem mondtuk neki, hogy vegyen sót, kristálycukrot, babot, lencsét, sárgaborsót, a lesütött hús pedig zsírral takarva hónapokig eláll a bödönben; de hiszen épp emiatt nevettük ki anyánkat is annak idején: hogy mindig bespájzol, továbbá, hogy a pince mindig elő volt készítve leköltözésre, ha megint úgy adódik.

De a lányunk lakótelepen él, pincéjük sincs, ha lőnek,