Egyetértéssel, de szomorúan olvastam Donáth Ferencnek, a „Teleki utca zaja” című írását, a Népszava szombati számának mellékletében.
Egyetértéssel, mert magam is felháborítónak tartottam, hogy a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése, Tarlós István főpolgármester javaslatára, október 3-án megváltozatta egyes fővárosi közterületek elnevezését. A legutóbbi országgyűlési választások óta tartó átnevezési hullámnak most Pesti Barnabás, Gelléri Andor Endre, Tersánszky Józsi Jenő és Károlyi Mihály esett „áldozatul”. A névsor magáért beszél. Pesti Barnabást csak azért emelem ki közülük, mert a 24 éves fiatalembert Sopronkőhidán végezték ki a nyilas pribékek, másik két fiatallal, Kreutz Róberttel és Pataki Istvánnal együtt. Azzal a Patakival, aki 1944-ben a csepeli Weiss Manfréd gyárban dolgozott, műszerészként. Mindhárman aktív részesei voltak az antifasiszta ellenállásnak, s mindhárman az 1944. október 15-i, Szálasi-féle nyilas hatalomátvétel és az azt követő embertelen mészárlás áldozatai.