A magyar csoda: focimeccs üres lelátókkal, teli kasszával. Hogyan lehetséges ez?

Az Orbán-bajnokság csapatainak pénzügyeit összegző átfogó jelentés szerint az NB I-es klubok bevételeinek mindössze két százaléka származik jegybevételből. Lényegében tehát teljesen mindegy, hogy mennyien néznek meg a helyszínen egy mérkőzést, mert a források 98 százaléka máshonnan folyik be.

Közgazdasági fogalmak mentén működő rendszerben ilyesmi elképzelhetetlen, pláne, hogy a futball a szórakoztatóipar része. Ebben az iparágban egyszerűen nincs, nem létezik olyan üzleti modell, amely kétszázalékos jegyárbevétel mellett eltart egy produkciót. Hogy ennek ellenére mégis él, egyenesen virágzik az NB I, az az Orbán-rendszer egyik nagy találmánya.

A jellemzően közbeszerzéseken megtermelt profit egy részét a „vállalkozónak” illik visszaforgatnia a

1964-ben, hatvan éve bontással kezdődött a tervek megvalósítása. A régi Csepel egy része eltűnt. Pár évvel később már beköltöztek a  lakók az első lakásokba. A fűtéshez a távhő a gyári hőközpontból érkezett

 A Magyar Nemzet című polgári napilap írta pontosan hatvan éve:

"A tervek szerint Csepelen, a gyorsan fejlődő munkáskerület szívében, a Kossuth Lajos utca, a Tanácsház tér, a Rákóci Ferenc utca és az Ady Endre utca által határolt területen még ebben az évben 290 új lakás építését kezdik meg.

villognak rá agyarak –/ miért nem vagy magyarabb?/ hová jutsz ha így haladsz/ Brüsszel-bérenc kismalac?

nem hatóság – hivatal.
szabadságnak ravatal.
de te ne féljél tőle −
csak hajts térdet előtte.

már az Égi Szuverén
is megmondta (nemhogy én!):
ne féljetek gyerekek −
nem vagyunk mi vérebek!

Sonkaosztás. A Csepeli Hírmondónak és a polgármesternek van képe hozzá - közpénzből.

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) április 3-án megjelent idei 7. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket.

    A címlapon elhelyezett mondat, miszerint „Folytassuk közösen a családi és nyugdíjas programokat”, egyrészt tükrözi az újabb szám tartalmát, másrészt kampányfelhívásnak is tekinthető. Már több mint egy éve kampányüzemmódban jelenik meg a Csepeli Hírmondó: az egyes számok Borbély Lénárd és csapata tevékenységének dicséretét zengik. Gyakorlatilag a legtöbb hír, kép, a nagysikerű rendezvényekről, a családok, gyerekek és a nyugdíjasok körül végzett áldozatos munkáról, a polgármester híveinek népszerűsítéséről, az egyes társadalmi csoportok, civil szervezetek részére szervezett osztogatási akciókról, kitűntetésekről szól.  Másként fogalmazva: Borbély változatlanul folytatja a népszerűség-hajhászást. 

    A kerület önkormányzaton kívüli gazdasági, társadalmi és politikai közélet eseményei csak akkor kapnak teret a lapban, ha Borbély kampánycéljait szolgálják, míg az ellenzék tevékenysége meg sem jelenik. A Németh Szilárd és Borbély Lénárd közötti politikai hatalmi harc eldurvulását jelző események sem férnek bele a lapba, és a csepelieket foglalkoztató mindennapi helyi és fontos fővárosi, országos ügyekről most sem olvashattunk semmit. Rontanák a választásokig mindenáron megtartani kívánt pozitív közhangulatot, a Borbély körül kialakítandó mítosz esélyeit.   

Véleményünk a lap néhány írásáról:

Hiába a tanácsadók siserahada, ha egy kormány nem tudja, mit kellene tennie, az nem tesz semmit.

Már nemzetbiztonsági főtanácsadója is van a miniszterelnöknek. Mert „a világméretű konfliktusok közepette, hazánknak minden lehetséges eszközt és megoldást igénybe kell vennie, ami hozzájárul az ország és a magyar emberek biztonságának megőrzéséhez. Ezért a nemzetbiztonsági szempontok szorosabb koordinációjára van szükség.

Nemzetközi példákat alapul véve a törvénymódosítás egy olyan tisztséget hoz létre, amely képes arra, hogy Magyarország a háborús kihívásokat hatékonyan kezelje.” Azért mérget ne vegyünk rá, hogy most akkor hosszabb ideig mellőznünk kell a a hasonló híreket, mert

Meglepően gyorsan veszítették el érvényességüket a vezér és papagájkommandója a szárnyaló sikerességet sugárzó bejelentései. A fényes ég felé szálló léggömbökből nedves rongyként összetöpörödő, kipukkadt lufik lettek. Még kiderülhet, hogy a vezér legitimációja nem a sikereken, hanem a szuronyokon alapul. A 99% NEM plakátokkal még teli a tér, de heteken belül ezek már nem a bozótharcos vezér erejét, hanem ötlettelenségét jelképezik majd.

SZÁRNYALÁSBÓL MÉRETES BUKÁS. Ki emlékszik ma már arra, hogy mennyi idő alatt érjük utol vagy hagyjuk el Ausztriát? Százszor is hallottuk, hogy a gazdasági növekedés üteme felgyorsul, köszönhetően a vezérnek és unortodox gazdaságpolitikai módszereket alkalmazó, a túlnyomásos gazdaság kísérletét vezénylő mágusainak. Magyarország saját hajánál fogva rántja ki magát a mocsárból.

A 2021 végén, a választásokra felfújt lufi 2022 második felében ereszteni kezdett, aminek első jele az Európa rekorder infláció volt. Majd jött a vezér bejelentése az általa remélt „pozitív nulláról”, végül a 2023-as növekedés is nedves rongycafattá vált, amikor ez a lufi a mínusz 1 százalékkal kipukkadt.

Gondolkodóba ejtő kerületi akció Hosszú Katinkával . A polgármester (képünk baloldalán)  kampányeseményként kezelte/kezeli a gyermekvédelmi ügyet (is).

Hosszú Katinka gyermekvédelmi nagykövet lesz Csepelen - adták hírül a kerületvezetők közpénzből működtetett kampánycsatornái.

Ami minket illet: nekünk semmi gondunk nincs Hosszú Katinka személyével. Két dolog miatt azonban

Varga Judit és Rogán Antal. Hiszek Varga Juditnak és eszemben sincs nevetségessé tenni egy bántalmazott nő történetét. Megteszi ezt ő maga, amikor három perccel a súlyos, kormányzati visszaélésekre utaló állításokat tartalmazó hangfelvételek kikerülése után már posztol is egy nyilvánvalóan nem a pillanat hevében megírt, összeszedett és higgadt írást teletűzdelve pszichológiai szakszavakkal, amelyet aztán százszámra lájkolnak vietnámi, majd később török nevű kamuprofilok.

Varga Judit és Magyar Péter politikai keretbe emelt posztházassági konfliktusa kétségtelenül a valóságshow-k új korszakát nyitja meg.

Nincs az a Való Világ, pláne nem Sztárbox, ami ennyi nézőt, szurkolót, mi több, elkötelezett hívet ültetne a tévék elé, ahol mindenkinek ennyire sarkos véleménye lenne arról, hogy melyik szereplő mellett áll, ahol mindenki ennyire szilárdan tudni véli az egyetlen lehetséges igazságot.

Félreértés ne essék, én

Németh Szilárd elképesztő nyilatkozatot adott a heti.tv Pirkadat című műsorában, de saját fb oldalán csak képet mutatott erről, nem közölte a közel 15 perces beszélgetést, pedig a lózungok mellett megdöbbentő kijelentést tett.

A Fidesz alelnökeként a riportban először felmondta az EU-választásokkal kapcsolatos központi direktívát: „béke vagy háború, ez a valódi tétje a választásoknak”.

   Monológja után láthatóan készségesen válaszolt a csepeli önkormányzati választásokkal kapcsolatos kérdésekre: „keblén melengetett egy új generációt, amely most ellene fordult…” 

    Németh tulajdonképpen árulással vádolta Borbélyt, majd elmondta, hogy költségvetése elfogadása érdekében egy milliárddal vette meg a baloldalt. Elképesztő nonszensznek nevezte az ellene felhozott, Ábel Attila által megfogalmazott vádakat, s örül, hogy ezeket a legfőbb ügyész, Vadai Ágnes képviselő asszony kérdésére reagálva, feljelentésnek tekinti, s kivizsgálja az ügyet. Hozzátette, ha kell, akkor

Sokan kíváncsiak rá, hogy Magyar Péter vajon mennyire hiteles? Az alábbi tények, érvek és ellenérvek a válasz kialakításához adnak segítséget

Hívők és hitetlenek arról vitatkoznak hetek óta, hogy Magyar Péter, a korábbi szakdiplomata, az állam kizárólagos tulajdonában levő Magyar Fejlesztési Bank EU Jogi Igazgatóságának vezetője, a Diákhitel Központ vezérigazgatója, a Magyar Közút Nonprofit Zrt igazgatósági tagja, a Lázár János által a Volánbusz vezetésébe bejuttatott igazgatósági tag, szóval az a Magyar Péter, aki az előbbiek értelmében a rezsimnek ha nem is elsőosztályú, de minősített tagja volt, mennyire lehet függetlenként, sőt ma már NER-elleni lázadóként hiteles.

Sokak szerint annyira nem hiteles, hogy egyenesen " küldött ember", vagyis a rendszer titkos ügynöke, régebbi kifejezéssel élve kriptokommunista. Egy szavát ne higyjük el, emberek.

Mások azonban arra mutatnak rá, hogy Magyar hitelességét azon lehet lemérni, hogy mennyit árt az általa korábban szolgált rendszernek, és hát az letagadhatatlan, hogy épelméjű rezsim senkit nem biztat a főügyésze lejáratására, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter megvádolására hivatali dokumentumok meghamisításával, vagyis bűncselekménnyel, valamint nem nevezi a főnököt keresztapának. A társadalmi gőzt egy ügynök kisemberek feláldozásával engedné ki, nem a teljes menedzsment bűnbandaként történő bemutatásával. Márpedig Magyar ezt teszi furtonfurt.

Ismét mások viszont felhívják a figyelmet, hogy

Jókedvet, sok vidámságot és boldogságot kívánunk húsvét hétfőre!

A legéletteljesebb szokások közé tartozik ma is a húsvét hétfői öntözés. Igaz, napjainkban a korábbinál jóval kevesebben indulnak a locsoló körutakra.

Húsvét másnapja a vidámság, a mulatság ideje. A mondai magyarázat szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket. Vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik.

Bár a környező népek jelentős része ismeri (dívik például a lengyeleknél), a szlovákoknál, cseheknél és a különböző germán népeknél öntözés helyett vesszővel való csapkodást találunk, hasonló termékenységvarázsló célzattal és

Kritikus órák jönnek az utakon, mintha húsvét hétfőn kötelező lenne inni. Nem kötelező, sőt tilos, ha valaki gépkocsit vezet, de  ennek ellenére sokan mégis poharazás után  ülnek az autóba...A rendőrök mellett a biztosítók sem tolerálják, ha ügyfelük ittasan vezet

Zérótolerancia ide, fokozott közúti ellenőrzések oda, sajnos várhatóan idén húsvétkor is rengetegen ülnek majd kapatosan a volán mögé. Tavaly közel száz személyi sérüléses baleset történt a húsvéti hosszú hétvége során, számos esetben az ital okozta a bajt.

Kevesen gondolnak bele, hogy

Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,/ És neki szánok lombot és zenét./ E zene túlzeng majd minden harangot,/  S betölt e Húsvét majd minden reményt./ Addig zöld ágban és piros virágban/ Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!

Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szívemnek már a gyász is röpke álom,
S az élet: győzelem az elmúláson.

Aki az édességet szereti, rossz ember nem lehet. Számos konfliktus megelőzhető lett volna gyomorbajos diktátorok és hasfájós tábornokok között, ha a fontos döntések előtt ittak volna egy tejszínhabos kakaót. Hiszen aki egyszer is megízlelte az élet végtelen édességét, az nem kívánhatja mások halálát.

Imádom az édességeket, minek tagadjam. Legalább úgy, mint Gombóc Artúr a csokoládét. Nincs olyan nap- vagy évszak, amikor ne jönne jól egy vaníliaszósszal megtámogatott almás rétes vagy Rigó Jancsi. Úgy is mondhatnám, hogy nekem ez a szenvedély jutott. Kimaradt a kávé, a tea, az alkohol és a cigaretta, nem vagyok rabja egyik nemzetközi konyhának sem, bár az döntő szempont lehet, hogy

Holnap, március 31-én, vasárnap kezdődik a nyári időszámítás. Az órákat hivatalosanhajnali kettőkor három órára állítják. Különösen a gyerekek bioritmusa tűri rosszul az óraátállítgatást.

Most vasárnap egy órával kevesebbet alhatunk, de tovább lesz világos. Bár messze van még, de jelezzük: lesz egy újabb óraátállítás is az idén: október 27-én, szintén vasárnap hajnalban 3 órakor 2 órára kell visszaállítani az órát.

Jelenleg a világ országainak kevesebb mint 40 százaléka váltogatja a nyári és a téli időszámítást. Egyes országok már eltörölték a nyári időszámítást. Ezen államok közé tartozik

Sok éves hagyományt folytatnak ma délelőtt Csepelen. Szomorú, hogy vannak, akik el akarják rontani a gyerekek örömét, és nem tisztelik a szervezők munkáját. Dobák István sorai az ünneprontással kísérletezőkhöz szólnak:

Kedves Sétanyokon lakók!
Érthetetlen számomra, hogy  miért kell széttépni a kihehelyezett húsveti csokitojás gyűjtésre a felhívást! Ma nagypénteken a leendő helyszín kerítesére kitett plakátot darabokban találtuk meg a kerítés alján! Az illető még arra sem vette a fáradságot, hogy

Ez a vers  a mindenkori zsarnokság,  a megaláztatás és a gyűlölködés elleni szenvedélyes felszólalás.

Babits Mihály  1916-ban írta a most következő versét. Ebben  a költőnek az első világháborúból, az öldöklés borzalmaiból lett elege milliókkal együtt. Ma, 2024. húsvétja előtt zaklatott világunk ezernyi tragédiája  miatt szenvednek, aggódnak hazánk,  Európa és más földrészek népei...

A Zeneakadémián 118 éve megrendezett, Nyugat-matinén felolvasott, a közönséget magával ragadó vers hatásából látszott akkor, hogy Babits a humanista gondolataival  nem volt egyedül.

Magyarországon MA SEM LENNE MAGÁNYOS. 

A Húsvét előtt című vers  a mindenkori zsarnokság, elnyomás, emberi megaláztatás, gyűlölködés elleni szenvedélyes felszólalás.

Nem a győztest énekli, nem is a vak, szolga népet, „hanem azt, aki lesz, akárki“, aki kimondja végre azt, hogy

legyen vége, legyen vége már!

Részletek:

"A kutyával sétálok a házunk mögötti kicsi sugárút utcáin – mindig ugyanazt a néhány perces távot tesszük meg. Jobb oldalt az utca végéig, a patikánál át az úttesten, a másik oldalon vissza, egészen a mi picike házunkig... A lelkemen kívül és belül. Ami kint, az bent. Ami fent, az lent.” Ez futott át rajtam a minap, amikor elgondolkodtam az életem jelenleg legerősebb, legmeghatározóbb motívumain. Ilyenkor, tavasszal, általában késztetést érzek, hogy rendet tegyek magam körül – és önmagamban is. 

Ez a házfelújítások időszaka. Az egyik fehérre meszelt épületen épp befejezték a tetőszerkezet-felújítást. Amint ott leszerelték az állványokat a mesteremberek, a mellette lévő épületnél megkezdték a hozzáépítést. A fák aljában épp elnyílik a rozsdásan sárgálló nárcisz, és kezdenek előbújni a piros tulipánok.

Tavasz van. A nap is valahogy más fényt áraszt.

Amikor a számítógép képernyőjéből kiszakadva kimegyek egy tízperces körre, ráébredek, hogy

Hetek óta, napról napra láthatják a csepeliek, hogy a kínok és keservek között kiizzadt kerületi költségvetést és a kínkeserves megegyezést Borbély Lénárd polgármester ‑ Ábel Attila alpolgármesterrel az oldalán ‑ teljesen kisajátította.

Úton útfélen azt állítja, hogy ami történt „…az éppen annak a politikától és gyűlölködéstől mentes párbeszédnek az eredménye, amit a csepeliek érdekében kezdeményeztem…”

Ez a többszörösen félrevezető hencegés kemény tanulság az ellenzéknek: a polgármester csak időt és pénzt akart nyerni. Mindkettőt elérte. Számára a többi teljesen érdektelen. Durva és gusztustalan kampány következik, pontosabban folytatódik a június 9-ig tartó időszakban, vagyis az önkormányzati és uniós választásig. Borbély,  számára ez már élet-halál kérdése, ezért

Hónapok óta hallani arról, hogy csodák csodájára néhány tucat iskolában a képen látható menza helyett svédasztalos étkezést vezettek be, ami azt jelenti, hogy a gyerekek döntik el, hogy a kínálatból miből vesznek és miből nem, a konyhásnénik nem diktálják, csak felügyelik, hogy miből és mennyit egyenek.

A Magyarországon drámaian súlyos gyerekszegénység és éhezés miatt talán különös dolog ennek a kérdésnek a felvetése. De nem az. Az adatok azt mutatják, hogy szabad akaratából jellemzően a legkisebb diák is megkóstolja azokat a kajákat, amelyeket eddig az egészséges étkezés jelszóval próbáltak rájuk tukmálni, miközben ők maradtak volna a grízes tésztánál. Vagy a zsíros deszkánál, ha jut.

Így viszont, hogy szabad a kóstolgatás, meg lehet beszélni, hogy ebből vegyek-e, neked hogy ízlik és így tovább a tapasztalatok szerint az adódott, hogy a kölykök bátrabban kóstolgatnak, és jóval kevesebb a maradék. Ami, mint tudjuk, tehát az élelmiszer pazarlása a fejlett, az ínséggel és túlzott bőséggel párhuzamosan küzdő világ súlyos problémája.

A svédasztal – nevéből is kikövetkeztethető – skandináv invenció, és köze nincs a luxushoz, annál több az észszerűséghez. Meg a partneri viszonyhoz, hogy ne a minisztérium