Kire hasonlít az új csillag? Bende Balázs, a Fidesz új igehirdetője a közmédiának csúfolt Orbán-TV-ben és rádióban

Vajon elgondolkodtak-e már azon, hogy miért kell ebben az országban mindent titokban csinálni? Hogy miért kell a kormány minden lépését hétpecsétes titokként kezelni, eldugni a kíváncsi szemek elől, vagy harminc évre titkosítani? Hogy miért 23 óra 59 perckor kell váratlanul benyújtani egy újabb, szabadságot korlátozó törvénycsomagot? És miért kell másnak, egy koalíciós kesztyűbábnak benyújtania mindezt? Miért szégyelli az első számú ember – a saját agyszüleményét? Vagy talán ő is érzi, hogy ez azért egy újabb arcátlan lépés, amit jobb, ha rábízunk a tömjénszagú keresztény fővadászra? Szóval mivégre ez a mérhetetlen nagy titkolózás?

Mert – gondoljuk csak végig – mikor és miért is titkolózik az ember? Két esetben. Vagy akkor, ha valami bűnös dolgot művel és el akarja kerülni a büntetést, vagy akkor, ha

Németh Szilárd (jobbra, a mikrofonoknál és a kamerák előtt) székely zászlóval letakart orcájával is azt mutatta, hogy valahol a nagyon távolban keresi ő a szavakat, és az érveket. Gátlástalanságánál, talán csak magamutogatási vágya a nagyobb! (Persze, ha a szerénységet, meg a tudást nem vesszük figyelembe)

Péntek reggel 7 óra után pár perccel már a Csepeli Piac parkolóját kerestem.

Nem azért, mert 67 év után nem tudom, hogy hol van, hanem azért, mert ahol van, ott most egy blokkolt terület, csíkos kordonnal lezárva pang az ürességtől. A bejáratnál a csepeli közterület-felügyelet oszlopos szolgálata torlaszolja el az utat. Mindenkit elküld………..

Nem csoda a közteresek idegessége, mert mindenki szidja őket, (meg azokat, akik oda állították) mint a bokrot. Ez a helyzet mindjárt beszédtémát is adott a piaci kerengői eszmecserére. A beszélgetni jövő, és a haza bölcse előtt csak átsuhanó, közönségének. Az emberek többsége tudta, hogy az előző nap a parkolóban Covid szűrés volt. Azt is tudták, hogy akkor nem volt lezárva a teljes parkoló. A pénteki - nagy piaci napon - ennek a lezárásnak semmi más okát nem látják, mint azt, hogy valaki (vagy valakik) ki akarnak szúrni, meg akarják szívatni a csepeli vásárlókat. Voltak gyanúsítottak, de a személyt illetően biztos információval senki sem rendelkezett.

Felháborító, hogy akkor idegesítik az embereket, amikor

Az első Magyar Köztársaságot százkét éve, 1918. november 16-án kiáltotta ki az akkori budapesti Országház teret ellepő, kétszázezresre becsült tömeg, illetve a Parlament kupolacsarnokában ülésező, a vidéki nemzeti tanácsok küldötteit is magában foglaló nagy Nemzeti Tanács.

Még nevezetesebbé teszi e napot, hogy az őszirózsás forradalommal elnyert függetlenség ugyanekkor öltött törvényes formát. Az ideiglenes alkotmány szerepét betöltő Néphatározat első cikke kimondta: „Magyarország minden más országtól független és önálló népköztársaság.” A Néphatározat további pontjaiban felszólította a kormányt, sürgősen alkosson törvényeket az általános titkos választójogról, az esküdtbíráskodásról, a sajtószabadságról és más szabadságjogokról, „a földmíves népnek földhöz juttatásáról”. Az új választójog alapján üljön össze az alkotmányozó nemzetgyűlés, fogadja el a köztársaság alkotmányát, és

Bizalom. Németh Szilárd és Borbély Lénárd. Ki a gyanúsabb, ki gyanakszik jobban?

Kedden késő este megjelent a koronavírus miatti veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló kormányrendelet. A csepeli önkormányzati vezetés másnap közzétette a kormányrendeletet és a polgármester döntését a helyi intézkedésekről. A polgármester nem egyeztetett a képviselő-testület tagjaival. Intézkedési csomagja gyakorlatilag a kormányrendelet helyi végrehajtására korlátozódik, nem tartalmaz semmilyen önálló kerületi programot a vészhelyzet miatt nehéz helyzetbe került csepeli intézmények, cégek kereskedelmi szolgáltatások, a valószínűleg növekvő számban munkanélkülivé váló csepeliek megsegítésére, miközben a fővárosi önkormányzat és több kerületi önkormányzat anyagi lehetőségeit is kihasználva hozott döntéseket a helyi lakosság támogatására. Eközben egyre erősödött a csepeliek igénye a kerületi fertőzöttek, illetve a vírus miatt elhunyt csepeliek számának megismerésére, a korrekt tájékoztatásra.  https://csepeliek.blog.hu/2020/11/13/miert_nem_tudhatjak_meg_a_csepeliek_hogy_hanyan_lettek_fertozottek#more16280728 

Pozitívumként értékelhető a koronavírus elleni küzdelemben egy autós Covid-tesztállomás létrehozása Csepelen, amely csütörtöktől vasárnapig volt elérhető a Csepeli Piac melletti parkolóban. Ami viszont elgondolkodtató, hogy csak háziorvosi beutalóval rendelkezők kérhették a tesztelést, illetve, hogy a helyszíni sajtótájékoztatón egyetlen csepeli önkormányzati vezető sem volt jelen. A sajtótájékoztatót az EMMI államtitkára és az Országos Mentőszolgálat főigazgatója tartotta, de szót kapott Németh Szilárd honvédelmi államtitkár is. Vajon miért hiányoztak a rendezvényről a kerületi önkormányzat vezetői?

A kérdés azért is jogos, mert az

Jelenleg a világ minden táján elterjedt Covid-19 avagy koronavírus járvány második hullámában, tekintsünk vissza arra, hogy milyen volt a spanyolnátha járvány második hulláma és az ellene folyó védekezés Magyarországon.

(A spanyolnátha járvány magyarországi megjelenéséről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben)

A spanyolnátha második hullámának kezdete a feljegyzések szerint 1918. augusztus 15-ére tehető, Magyarországra azonban az első hullámhoz hasonlóan csak hetekkel később érkezett meg. Bár folyamatosan jelentettek spanyolnáthás megbetegedéseket, a járványgörbén jól elkülöníthető szakaszok rajzolódtak ki. Dr. Szabó Sándor tisztifőorvos megállapítása szerint, amikor a

A csepeli önkormányzat momentumos képviselője, Dukán András Ferenc a következőket írja közösségi oldalán:

"Mire az ember hazaér a munkából, már sötét van, és egyre többet esik az eső is. Ezért azt javaslom, hogy a csepeli kutyafuttatókat lássuk el közvilágítással és esőbeállóval.

Ez balesetvédelmi szempontból is fontos, hiszen a sötétben könnyebb elbotlani. Az pedig minden csepeli érdeke, hogy a házi kedvencek a dolgukat ne az utcákon, hanem a kutyafuttatókban végezzék. Teremtsünk ehhez megfelelő lehetőségeket az esős, sötét időszakban is.

A Momentum csepeli szervezete elkötelezett az állatvédelem és a békés ember-állat együttélés ügyében, ezért a javaslat előkészítése érdekében kérdéseket intéztem a Városgazdához, a következő ülésre pedig előterjesztést nyújtok be az ügyben.

Ha te is szeretnél segíteni a csepeli állatokon, akkor

Sosem volt anarchista lázadó, de elment a falig. Aki neki is megy a falnak, az szerinte hülye. 60 nagylemezt jegyezhet, és cenzorokon átmenő stílusa van.

Bródy János sok-sok alkalommal állt ki a Klubrádió mellett koncerteken, szimpátia-tüntetéseken. Fontos neki a sajtó szabadsága, azt mondja, nem véletlen, hogy 1848-ban is ezt követelték, és még konkrétabban a cenzúra eltörlését. Bródy büszke arra, hogy idővel cenzorokon átmenő stílust tudott kialakítani.

Az Ötösben a kezdetekről is mesélt. Édesapja közgazdász volt, sokat járt külföldön, és mindig hozott haza lemezeket. Ezzel alakította János fia zenei ízlését. És volt egy elve: a nemzeti vagyon 80 százaléka az emberek fejében lévő tudás.

„Tini” villamosmérnök, s mint ilyen, információelméletet is tanult, ezért

Ábel Attila úr (képünkön) nemcsak az ingyen krumplihoz ért.  Csepelen a kommunikcióért felelős agit.prop, titkár szerepét tölti be a helyi fideszes vezetésben, s ebből kifolyólag mindenhez (is) ért, azonnal ugrik és kapásból cáfol mindenkit, aki valamilyen kormányintézkedéssel, vagy az ügyben „illetékes” Operatív Törzzsel, vagy magával Orbán Viktorral nem ért egyet.

Borbély Lénárd: vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra! címmel jelent meg egy írás a Csepeli Hírmondóban

„…a csepeliek közül is sokan elkapták a betegséget.” - írja az ismeretlen szerző a tájékoztatóban. Miért nem tudhatják meg a csepeliek, hányan lettek fertőzöttek? Mitől fél az önkormányzat vezetése, talán tilos ilyen adatokat nyilvánosságra hozni? Miért? A kérdés Morovik Attila alpolgármester megfertőződésének eltitkolására is vonatkozik, hiszen csak most tudtuk meg, hogy ő is elkapta a vírust. Talán még azt sem lehet megírni, hogy az Operatív Törzs nem adja ki az adatokat? Az az Operatív Törzs, amely a Népszavában megjelent Operatív Törzs márpedig nincsen c. írás szerint törvényesen nem is létezik? https://nepszava.hu/3097650_operativ-torzs-marpedig-nincsen  

A cikk átveszi Ábel Attila alpolgármester tesztről alkotott magánvéleményét is. Ábel úr azt nyilatkozza, hogy „a teszt inkább a betegség igazolására jó. Mindennél jobb védekezés, ha teszt helyett mindenki otthon marad, ha bármilyen tünet jelentkezik.” Az alpolgármester nyilatkozata gyakorlatilag azt sugallja,, hogy

Hány száz milliárd forintot égettek el felesleges dolgok miatt? Most nagy szükség volna a bölcs költekezésre, az állam segítségére...

A lényeg: sok türelem kell most. A még oly jogos indulatok semmit sem érnek. Az óvatosság életeket ment meg. A hőzöngés, a szabálytörés sokakat megölhet, és a gazdaságot is még nehezebb helyzetbe hozza, mert a halott pincér nem termel már hasznot. A halott nagymama nem vesz nekünk ajándékot.

Az emberek egyik fele felháborodott a korlátozások miatt – és igazuk van. A másik fele felháborodott, hogy miért csak most és miért csak ennyi – és nekik is igazuk van.

A korlátozások kényelmetlenek, kellemetlenek és nagyon sok gondot okoznak a mindennapi életben. Tehát fujj! Viszont az is látszik, hogy már eddig meghalt 2500 ember, és ez a szám napról napra gyorsabban nőtt – s egyelőre jobb megoldás, mint a korlátozás nincs.

Mert elő lehet azzal állni, hogy miért van ilyen állapotban a magyar egészségügy? És tényleg felháborító, hogy

Elfogadhatatlan és felháborító, hogy késő éjjel jelentik be, pontosan milyen korlátozások fognak életbe lépni pár perc múlva

Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár független országgyűlési képviselője folyamatosan követte, mikor teszik közzé a kormányrendeletet a járvány elleni védekezés kapcsán. Abból derül ugyanis ki, hogy pontosan milyen szigorítások lépnek életbe kedd éjféltől. 

De a Fidesz-kormánynak csak arra volt esze, hogy alkotmánymódosítást nyújtson be. Arra már nem vették a fáradtságot, hogy emberi időben kitegyék a szigorításokat a közlönybe. 

Mint Szabó Szabolcs fogalmazott, "Csak jelzem, hogy 20:18-kor még mindig nem tudjuk, hogy pontosan milyen szigorítások lépnek életbe ma éjfélkor. Mert alkotmánymódosítás benyújtásához volt eszük, de a korlátozásokról szóló kormányrendeletek még nem jelentek meg a közlönyben. Eddig csak nem túl pontos szóbeli információk hangoztak el, így sokan nem tudják, hogy mi lesz velük és/vagy a vállalkozásukkal holnap."

"GRATULÁLOK! EZ A FIDESZES JÁRVÁNYKEZELÉS." - ÍRTA SZABÓ SZABOLCS.

Három hónapig nem lesz Csepelen képviselő-testületi ülés sem

Kovács Dávid Attila, a csepeli önkormányzat független képviselője írja közösségi oldalán:

"Ismét veszélyhelyzet van, így megint Csepel polgármestere dönthet minden kérdésben! Úgy mint tavasszal.

Mindez azt jelenti, hogy nem lesz sem bizottsági ülések, sem testületi ülés. És ez így marad még elvileg három hónapig.

Ezért például nem fogjuk tudni meghallgatni most csütörtökön a Budapest Fejlesztési Központ munkatársait sem azzal kapcsolatban, hogy a csepeli HÉV mikor járhat újra a Boráros térig. Ráadásul a költségvetésünk év végi módosítását sem fogja tudni megszavazni a testület, pedig ott információim szerint igen súlyos összegek átmozgatásáról lenne egyébként szó az iparűzési adóbevételek jelentős csökkenése miatt.

A döntéshozatal módja kapcsán tudom, hogy

Politikusok vagy hazárdjátékosok?

Az utóbbi napokban úgymond szigorítások történtek a járvány megfékezése miatt. A miniszterelnök bejelentése előtt bejelentették, hogy készüljünk, mert bejelentés lesz. A kormánysajtó arról cikkezett, eljött a szigorítások ideje, a bennfentesek tudni vélték, hogy tutira zárják az iskolákat, jön az idősáv a boltokban, nem lesz mozi, színház, múzeum egy ideig, szóval bezár az ország.

Aztán jött Orbán és megmondta a tutit: újra rendkívüli jogrend lép életbe, éjfél és hajnal 5 között kijárási korlátozás lesz, a táncos szórakozóhelyeket bezárják, moziban, színházban, sportrendezvényeken pedig minden harmadik széken lehet ülni. Lesz ingyen parkolás, járatsűrítés, és jókora büntetés a maszkviselés elmulasztása esetén. 

És ez nem vicc. Igaz, akár az is lehetne. Gulyás Gergely a kormányinfón ugyanis elmagyarázta, hogy

Még sokáig nem a Boráros téren lesz a csepeli HÉV végállomása, mert KÖDÖS A JÖVŐJE, legalább annyira mint az összes,  Csepelre vonatkozó kormányzati ígérgetésnek, határidőnek...

Kovács Dávid Attila, a csepeli önkormányzat független képviselője írja közösségi oldalán: „Majdnem 3 hónap elteltével válaszolt a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) arra, amit már amúgy is mindenki tudott a csepeli HÉV felújításával kapcsolatban.

Még augusztus 17-én kérdeztem a céget arról, hogy mikor fogják kiírni az új, alacsonypadlós, klimatizált HÉV-ek vásárlására vonatkozó közbeszerzést, hisz a csepeliek is megérdemlik, hogy végre modern, 21. századi körülmények között utazhassanak. Kérdésem apropója az volt, hogy erre már februárban sor kellett volna kerüljön, ám hónapokig semmi nem történt.

Hónapokig nem kaptam semmilyen választ, mígnem november 6-án befutott a BFK közlekedésfejlesztési igazgatójának a levele, miszerint

Nem irigyeljük a miniszterelnököt, amikor maga után vonszolva mindenkit, marad a keréknyomban, és a túlélésre játszik. Talpig fegyvert mesélt, aztán engedett a stadionok népének. Most meg ácsorog nyakig páncélban, nehezen mozdul, a könnyű fegyverzet célravezetőbb lenne.

Minden azt mutatja, tarthatatlan a korábbi elve: „Az emberek azt várják, hogy minden menjen a régi kerékvágásban. Nem állíthatjuk le az országot, mert ha leáll, akkor nem a vírustól, hanem attól fogunk majd padlót.”

Erősnek tűnt „az emberek” ásza, most mégis üti a valóság. A nyugati országok kórházi képeit elnézve (hazait elvétve látni), azt kell gondolnunk, hogy a jóléti állam maradék szociális és egészségügyi rendszere omlik épp a nyakunkba. A fene se gondolta, hogy

"Hozzám is rendszeresen érkeznek ez ügyben panaszok a játszóterek takarításának hiányosságaitól a közterületek rendben tartásáig..."

Kovács Dávid Attila független csepeli önkormányzati képviselő a sajtá FB-oldalán számolt be arról: többen is jelezték  az elmúlt hetekben, hogy a Városgazdánál azt mondták nekik: kerületünkben már nincs “közmunkaprogram.”

A képviselő így folytatja: én ez ügyben az önkormányzathoz fordultam, hisz a költségvetésünkbe be van tervezve, és senki sem tájékoztatott arról, hogy vége szakadt volna. Sőt, tudtommal évek óta munkaerőhiánnyal küszködik a Városgazda, tehát nagy szükség is van például a közfoglalkoztatottak munkájára is.

Egyebek mellett ez is oka annak, hogy nem mindig tudja maradéktalanul ellátni feladatait a cég. Hozzám is rendszeresen érkeznek ez ügyben panaszok a játszóterek takarításának hiányosságaitól a közterületek rendben tartásáig, sajnos

Már az is téboly, hogy a covid-gyanús betegeket 4-5 nappal a háziorvosi jelzés után teszteli a mentőszolgálat, mert nem bírják a tempót, s hogy Miskolc, Cegléd, Szombathely járványkórházai máris megteltek, pedig a vírusos betegek száma napról napra nő. Téboly, hogy 28 éves fiatalemberek, aktív korú tanárok és kórházigazgatók halnak bele a fertőzésbe, de a kormánynak még csak a szeme sem rebben, amikor a híreket az zárja, hogy az áldozatok többsége idős ember. Készen állnak a panelmondatok a sajnálkozásra, tápláló élelmet, immunerősítő vitamint meg adjon a család vagy az önkormányzatok. Ennyire felkészült a magyar állam a pandémia második szakaszára.

Ez a járványjelen, de az sem mutat jobban, ha túlnézünk a válságon. Akkor is csak azt lehet mondani: téboly, hogy a jelenleg 1,9 millió 65 év feletti, kiszámíthatóan a nem túl távoli jövőben ellátásra szoruló idős magyarnak mindössze 3 százaléka jut be valamilyen otthonba, 7 százaléka ér el valamilyen otthon közeli ellátást, házigondozást, miközben 150 ezer 80 év feletti társunk él egyedül egy háztartásban. Az ellátás bővítésére nem ad se pénzt, se embert az állam, nincs terv az öregedő Magyarország jövőjére. 

Ennek része, hogy

Csepel kerületvezetőiről mintázott bábuk a magyar közélet kirakatában? - Az önkormányzat hivatalos honlapján nyoma sincs az elfogadhatatlan döntésnek, indoklásának, az erőszak sajtóvisszhangjának. Miért?

Egyre többen kapják el a koronavírust, gyorsan nő a kórházban ápoltak, a lélegeztetőgépeken lévők száma, s egyre több embert veszít el az ország. Már hivatalosan is százezer felett van a fertőzöttek száma, a szakemberek szerint azonban ennek a többszöröse az igaz. Pénteken már 107-en hunytak el, ami sajnos újabb rekord a koronavírus magyarországi terjedésében. A kormányfő december 10-re már 30-32.000 ember kórházi kezelését jósolta meg. A kormánymédián túli fórumok részletesen foglalkoznak a helyzettel, a kormányzati hírek mellett a szakemberek többségében a kormány intézkedéseit kritizáló véleményével, a nemzetközi tapasztalatokkal, a szülői érdekvédelmi szervezet felmérésével, amely szerint a szülők többsége elégedetlen az iskolákra vonatkozó járványügyi szabályozással. 

https://csepel-soroksar.ezalenyeg.hu/helyi-problemak/a-szulok-elegtelent-adtak-a-kormany-jarvanyugyi-intezkedeseire-24025  

A 21.kerulet.ittlakunk.hu november 7-én közzétett közvélemény-kutatása szerint például arra kérdésre, hogy „Te mit szeretnél? Bezárják az iskolákat?”, a 6.260 válaszadó 63 százaléka igennel válaszolt!

Az országos média közli a

Kétes dicsőséget szereznek Csepelnek manapság a történelmi ház urai

Persze nem is volt kétséges, hogy tomboló járvány, elégtelen védekezés, gazdasági megroggyanás és általános válsághangulat ide vagy oda, egy ízes köcsögözéssel mindig fényt lehet lopni a lelombozott hazai mindennapokba. Azt pedig, hogy a gyermekeinkre leselkedő rettenetes LMBTQ-veszély seperc alatt le fog gyűrűzni az egészséges magyar rögig, abban a pillanatban tudni lehetett, amikor a kormány pszichoszélsőséges segédcsapatának női arca megnyomta a mesekönyvdarálógépen a gombot.

És most itt is van: Csepel után Nagykáta is fröcsögve betiltotta a meleg királyfikat, mert hát a gyermekek természetes lelki és szellemi fejlődésénél nincs is fontosabb. Különösen olyan helyeken, ahol a másság annyira a mindennapok része, hogy a tiltást kezdeményező kisgazdapárti képviselő még a transzvesztitát is keveri a fesztivállal, és egy jövőbeni választáson a településre erőltetett deviáns transzfesztita jelölttől félti a közt.

A baj csak az, hogy miközben az ember keserűen vihog a

Kimentem a terepre. A reggeli forgalomban személyesen tanulmányoztam a Kvassay hídhoz beérkező HÉV szerelvényekről lezúduló utasok áttranszportálását az ott várakozó és érkező pótló buszokra. A korábbi és jelenlegi személyes tapasztalatom teljes mértékben megegyezett a hozzászólásokban felvetett anomáliákkal.

Hogy ne unjam magam halálra és meg tudjam azt amit szerettem volna, barátságosan beszélgettem az ott szolgálatot teljesítő beosztottakkal, majd a helyi vezetővel. Meg is lepődtek azon, hogy nem hepciáskodtam, hanem messzemenő empátiát tanúsítva a munkájuk iránt, az iránt érdeklődtem, lehetne-e ezt másképp csinálni, az utasok lelkivilágát is figyelembe véve. Mondták, hogy lehetne.

És azt is, hogy biztos lenne akkor is olyan, aki méltatlankodna. Végül is megegyeztünk abban, hogy

Az Auróra cirkáló ma is Szentpéterváron, az egykori Leningrádban, a Néván áll, és őrzi a titkát vagy a történelemről és a legendákról beszél. Ami biztos:  gondozzák. A történelem tanúja. Tanúja a történelem 

Oroszországban százhárom éve, 1917. november 7-én (a korabeli Gergely-naptár szerint október 25-én) győzött a nagy októberi szocialista forradalom.

Az első világháború véres harcaiba belefáradt hatalmas országban sztrájkok és tiltakozások után 1917. március 12-én győzött a polgári demokratikus forradalom, három nappal később lemondott II. Miklós cár. Az országban kettős hatalom alakult ki a szovjetek (közvetlenül választott tanácsok) és az ideiglenes kormány között.

A  bolsevik vezetők (Lenin, Trockij, Zinovjev, Buharin) a forradalom továbbvitelét tűzték ki célul, megvonták a támogatást az ideiglenes kormánytól és a szovjetekben (tanácsokban) igyekeztek átvenni a hatalmat. A demokratikus köztársaságról, a munkásellenőrzésről, a földesúri földek magántulajdonának megszüntetéséről és a háború befejezéséről szóló programjuk