Az eddigi titkolózásból is tudni lehetett, hogy nagy a baj a Csepel déli határánál épült, Deák Ferencről elnevezett, Duna híddal. A Napi.hu „Baj van a Hárosi Duna-híddal - megnevezték a felelőst” című írásában felfedi a problémákat. A rosszul méretezett „saruk törése” azt jelentheti, hogy mindegyiket cserélni szükséges. Ez nem kis összeg, de még jelentősebb javítási (lezárási) idő.

 Schanda Tamás államtitkár tájékoztatója szerint a hidat újra le kell zárni. A nem kevés csepeli, aki műszaki ismeretekkel rendelkezik, tudja, hogy aztán újra, és újra ez lehet a módszer! Hosszú hónapokra, a felére /vagy még annál is kevesebbre/ kell majd csökkenteni a forgalmat a hídon.

Igazak voltak, hát a pletykák, az elfuserált híd elhúzódó javítása miatti bajokról. Átmeneti volt a kerületünk fellélegzése, az elviselhetetlen forgalmi dugóktól. Újabb lezárás jött a Deák Hídon. Ez azt jelenti, hogy újra végeláthatatlan dugók várhatók a Csepelről ki-, és bevezető utakon! A híd egyik részére - a Napi.hu alábbiakban idézett írása szerint - megint nem lehet majd ráhajtani. Csepel környezetterhelése, a helyben veszteglő, és kipufogógázzal szennyező autók miatt megint az égbe szökik. Nem baj - mondhatják az illetékesek - majd épül egy új híd a Galvani útnál. Lehet, hogy ez valaha igaz lesz, de annyit segít Csepelen mint

Nagy árat fizetett a világ az 1938-as késlekedésért. Csak hét év múlva kapituláltak a nácik...

A politikusokkal sokszor előfordul, hogy nem mernek meghozni olyan intézkedéseket, amelyek rontanának a népszerűségükön. Húzzák az időt, aztán, amikor később mégiscsak elkerülhetetlenek ezek a lépések, amikor már nincs mit tenni, akkor jóval nagyobb árat kell fizetnie végül mindenkinek; az úgynevezett népnek és a politikusoknak is.

Winston Churchill háborús visszaemlékezéseiben elég érzékletesen írja le, hogy a francia és a brit közvélemény a harmincas évek második felében meglehetősen békepárti volt – ami természetesen értehető az első világháború szenvedései után – és mindenáron el akarta kerülni az új világháborút. Csak hogy közben Németországban Hitler átvette a hatalmat és agresszióra készült a világ ellen. Sok alkalom lett volna, amikor még szembe lehetett volna vele szállni és viszonylag kis áldozatok árán megfékezni. Ám azok a politikusok sem mertek efféle ötletekkel előállni, akik pontosan látták a helyzetet. Inkább próbálták ők is elhinni, ha elvtelen engedményeket tesznek, akkor

„…a csepeliek közül is sokan elkapták a betegséget.” - írja az ismeretlen szerző a CSH-ban. Miért nem tudhatják meg a csepeliek, hányan lettek fertőzöttek a kerületben? Mitől fél az önkormányzat vezetése, talán tilos ilyen adatokat nyilvánosságra hozni? Miért? A kérdés Morovik Attila alpolgármester megfertőződésének eltitkolására is vonatkozik, hiszen csak most tudtuk meg, hogy ő is elkapta a vírust. Talán még azt sem lehet megírni, hogy az Operatív Törzs nem adja ki az adatokat? A képen: Morovik Attila alpolgármester, Borbély Lénárd polgármester és Ábel Attila alpolgármester

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH)  november 4-én megjelent 21. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Négy és fél oldal a koronavírusról, konkrétumok nélkül, két oldal az önkormányzati fejlesztésekről – a sikerpolitika jegyében, aktuálpolitikai kérdések: „tájékoztató” az ellenzék lejáratása céljából, jelképes őrtűz Székelyföldért, 1956.

A többi a megszokott, békét, nyugalmat „árasztó” egyéb: iskola, cserkészet, kereskedelem, két oldal sport, s némi kultúra. Ez a Csepeli Hírmondó legújabb számának rövid tartalma. 

Véleményünk a cikkekről:

Az embereknek tudniuk kell, hogy mivel állnak szemben, így érthetik meg a védekezés fontosságát. Meg kell szólítani őket, és mentálisan felkészíteni arra, hogy mi várható

Zacher Gábor toxikológus, mentőorvos régóta sürget szigorúbb intézkedéseket a járvány megfékezésére. A minap bejelentett lépésekkel kapcsolatban elmondta, hogy az éjszakai kijárási korlátozásnak túl sok értelme nincs. Az ingyenes parkolás maga a halál, iszonyú káoszt teremt. A sportrendezvényekről pedig úgy vélekedett nem kevés iróniával, hogy persze a stadionokban mindenki be fogja tartani a távolságot, nyilván mindenki viseli majd a maszkot szabályosan, még a páholyokban is.

Véleménye szerint legalább a középiskolákban át kellene állni az online oktatásra, a kijárási korlátozást nem hajnalra kellene elrendelni, hanem előbbre is, meg későbbre is, vissza kellene hozni a sávos vásárlást. A egészségügyben a halasztható beavatkozásokat valóban halasztani kellene, mert egyszerűen elfogynak az orvosok, ápolók, szakdolgozók a frontvonalon. Hely van, gép van, gyógyszer van, dolgozó nincs. Az intenzív terápia, a fertőző betegek ellátása, a lélegeztetés speciális szakterület, azt nem lehet egy délután megtanulni.

Csepelen 1956 őszén heves harcok voltak. Sokan  a pincékben kerestek menedéket, és várták a híreket. Kelepeltek a gépfegyverek, és néha ágyúszó is megrengette a házat. Nagyon féltem! Nem azért, mert fel tudtam mérni a veszély nagyságát, hanem azért, mert láttam, hogy a felnőttek megváltoztak. Az ilyen házakban az emberek szoros közösségben éltek. Segítették, támogatták,  apró mondatokban értesítették egymást. Figyeltek, segítettek a rászorulóknak, és végtelenül nagy összetartozást, szolidaritást mutattak.

A blogszerkesztő ajánlása: a most következő írás szerzője tősgyökeres csepeli, hároméves kisgyerekként itt élte át 1956 októberének-novemberének tragikus napjait.

A harmadik életévét betöltött kis unokám egy délutáni alvás után felsír! Odamegyek, felveszem, és magamhoz ölelem. A sírás, szipogássá csendesül, majd elül. Pihenünk! Én a fotelben, ő az ölemben. Átkarolja a nyakam, és a vállamra hajtva fejecskéjét. Keresi a védelmet, a nyugalmat rossz álmaiból.

Elgondolkodom; valahogy így lehettem én is édesanyámmal 1956. október- novemberében! Majdnem ugyanennyi idős voltam akkoriban, mint ő most.

Nagy Imre mártír miniszterelnök több mint hat évtizedes rádióbeszéde a 64 évvel ezelőtti 1956-os forradalom és szabadságharc sorsát  megpecsételő, november 4-én kezdődött szovjet fegyveres inváziót idézi fel. 

A hatalmas túlerő csak többnapos utcai harcban tudta  felszámolni a szabadságharcosok ellenállását a Széna térnél, a Corvin közben, Óbudán, Kőbányán, a VIII. és a IX. kerület több helyszínén, végül november 11-én Csepelen is. Magyarország Kormánya 2001-ben nyilvánította Nemzeti Gyásznappá november 4-ét.

Ma, az idei november 4-ei Nemzeti Gyásznapon is az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezik az ország.  Történelmi tények, további részletek:

Nemrég többen is megkerestek a környékről, hogy nem értik, miért nem lehet parkolni a Rakéta utca 18. sz. után (a Rákóczi út irányába) miközben előtte igen és nem változik az út szélessége.

Így kezdi újabb bejegyzését a saját közösségi oldalán Kovács Dávid Attila, a csepeli önkormányzat független képviselője.

A tavaly megválasztott helyi politikus azt is megosztja az olvasókkal, hogy milyen választ kapott illetékes helyről, amikor a csepeliek kérdést képviselte. Ezt írja:

„Furcsa választ kaptam, miszerint azért, mert nincs meg "a biztonságos párhuzamos közlekedés szempontjából elengedhetetlen 4,5 m-es hasznos útszélesség." Ezek szerint tehát szűkül az utca, de ez szabad szemmel sajnos nem látható még az ott lakók számára sem.

Ugyanakkor jegyző úr azt is hozzátette, hogy

Közel 8 milliárd ember él a Földön. Ebből kettő van, aki sosem hazudik. És mind a kettő magyar!

Az egyik Dózsa László színész, aki korábban azt állította, hogy ő szerepel 14 éves pesti srácként azon az 56-os fotón, amelyről később a bíróság is kimondta, hogy nem őt, hanem Pruck Pált ábrázolja.

Azt is mondta, hogy miután felrobbantott egy tankot és két orosz katonát megölt, falhoz állították, kivégezték, de életben maradt. Majd kórházba került, onnan elvitték az ávósok, és másodszor is kivégezték. Tömegsírba tették, forró mésszel leöntötték, de egy sírásó kiásta, és most itt van. Egy friss interjújában elpanaszolta, nagyon fáj neki, hogy soha senki sem tartotta igazmondónak, pedig: "én sohasem voltam hazug".

A másik Orbán Viktor. Ő is elmondta magáról, hogy még soha életében nem hazudott. Különböző alkalmakkor azt is kifejtette, hogy

Az idei Karc plakátkiállításon ilyennek látták az "emberminisztérium" tárcavezetőjét

- Ha találkozna Kásler Miklóssal, az emberi erőforrások miniszterével, aki az egyik fő felelőse a jelenlegi állapotoknak, mit mondana neki?

- Megkérném, hogy hallgassa meg végre a szakembereket is. Ne csak politikai szakértőkkel egyeztessen, ne csak politikai elvárásoknak feleljen meg, hanem figyeljen a szakma elvárásaira. De ez nem csak Kásler Miklósra vonatkozik, hanem a kormány minden tagjára, akinek ráhatása van az oktatásra.

Dr. Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője csak elvétve kap megszólalási lehetőséget a 21. kerület fideszes uralom alatt álló önkormányzati médiájában. Véleményét, álláspontját a csepeliek így csak a képviselő FB-oldaláról, esetleges média-megszólalásaiból és az által megjelentetett kiadványból ismerhetik meg. A legutóbbiban többek között a magyar oktatás lehangoló állapota elé tartott tükröt a Mendrey Lászlóval készült interjúban, amiben ezt írta:

„A koronavírus-járvány második hullámának idején kellett megkezdeni az idei tanévet. Ez kétségtelenül nagy kihívás elé állította az iskolákat, a pedagógusokat, a diákokat és a szülőket is. Erről kérdeztük Mendrey László oktatási szakértőt, a PDSZ korábbi elnökét.

- Lényegében házi feladatot kapott a kormány a nyárra. Az egyik legfontosabb teendőjük az volt, hogy felkészítsék az oktatási rendszert a koronavírussal kapcsolatos kihívásokra. Eleget tett ennek a házifeladatnak?

ML: Egyértelműen nem. Ezt az egész nyarat, úgy ahogy volt, átaludták. Emiatt pedig a tanévkezdés félelemmel és bizonytalansággal átitatott. Több okból

Valószínűleg Magyarország az utolsó Európában, ahol zsúfolt stadionokban folyhatnak a labdarúgó mérkőzések, mindenütt máshol már régen üresek a lelátók. A legutóbbi Fradi-Újpest rangadón mintegy tizenhatezer ember egymástól néhány centiméterre biztatta harsányan a csapatát - "Nem hiszem, hogy találnék akárcsak egy olyan lelkiismeretes egészségügyi szakembert, aki ne volna tudatában annak, hogy egy ilyen rendezvény a járvány terjedésének melegágya.

Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez – jól sejtik: ezek az Alaptörvény XXI. cikkének szavai. Persze az egészséges környezetről a nagy többségnek a légszennyezés, a vízminőség védelme, a veszélyes hulladékok ártalmatlanítása jut eszébe – egyébként helyesen. Arról viszont még a jelenlegi pandémiás időszakban sem nagyon esik szó, hogy ugyanebbe a körbe tartozik azoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyek célja a járvány terjedésének minden lehetséges módon történő megakadályozása. Ez utóbbival kapcsolatban a végrehajtó hatalom folyamatos alkotmánysértésben van.

Az atlétikai stadion horribilis összegért megépül a VB-re, de áldozatul esik neki a csepeli HÉV, amely lehet, hogy mégsem fog januártól eredeti útvonalán közlekedni?  Erről a kormány az év végéig dönt. A csepelieket meg sem kérdezik? 

Ezen a héten tovább romlott a járványhelyzet Csepelen is. Hétfő délután jelentette meg a csepel.hu a  hírt: „A gyermekorvosi rendelő átmenetileg járványügyi okok miatt nem üzemel”.  Ennyi! Illetve, még hozzátették: október 30-ig tart a rendelő leállítása, s akinek szüksége van orvosi segítségre az keresse fel háziorvosát. Telefonon. Ja, s ha elkészült orvosi igazolás kell, akkor „a Görgey Artúr tér 6. szám alatti Gyermekorvosi rendelőben” átvehetők. Ennyi tartozik a csepeliekre. Punktum.

A kérdés csak az, hogy mikor derült ki, hogy le kell állítani a rendeléseket? Mi a konkrét „járványügyi ok”? Talán fertőzötteket találtak a rendelőben? Ha igen, akkor kik voltak az érintettek, milyen intézkedéseket tettek a vírus terjedésének megakadályozására? Miért csak a gyermekorvosok fb-oldalán vagy más honlapról lehet megtudni, hogy a rendelő „hatósági intézkedés következtében” került bezárásra, mert az egyik „asszisztens koronavírustesztje pozitív lett”, s emiatt az orvosok is karanténba kerültek. 

https://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/fertozo_betegsegek/cikkek/koronavirus_zarlat_egy_fovarosi_gyermekorvosi_rendeloben/20201026132304 

Talán Csepelen, az önkormányzatnak tilos korrekt tájékoztatást adni egy gyermekorvosi rendelő járványügyi okok miatti átmeneti bezárásának konkrét okairól?

Az önkormányzati vezetés nem éppen lakosságbarát tájékoztatási politikájának újabb példája, hogy

Hétfőtől bizony nagy szigor lesz, a rendőrök eddig akár még a maszkot is felsegítették a felelőtlen állampolgárra, de a beszoktatás időszaka véget ért, a miniszterelnök úr is megmondta, itt a büntetések ideje. Még az is lehet, hogy Orbán Viktor ismét utasítja majd Pintér Sándort, hogy tartassa be a maszkviselésre vonatkozó, amúgy is mindenki által betartott szabályokat, sőt nem kizárt, hogy sokszorosára fogják büntetni azt a pár embert, akik csupasz arccal próbálnak wc-papírt vásárolni.

A rendpárti megoldások emlegetése talán megnyugtatja kicsit a járványtól jobban tartók lelkét, még a focimeccseken és az éttermekben is maszkot kell majd hordani, előbbit persze aligha fogják betartatni, utóbbi esetében pedig a legtöbb helyen eddig is ez volt a gyakorlat. Én sokkal nagyobb rendőrségi szigorra sem számítok, az „Orbán-diktatúra” aligha vállalná be az állampolgárok konkrét vegzálását, de létszámkorlátok is vannak; a rendőrség a karanténban lévők ellenőrzését sem győzi, nem beszélve arról, hogy vannak azért még bűnözők is.

Szigorítás címen tehát a kormány

Sokan ma annak is örülnének, ha legalább a Boráros térig járna újra a csepeli HÉV. Ötven éve azonban ezt írta az újság: "Azáltal, hogy a Boráros térről - a Gönczy Pál utca vonalában a föld alá bújtatják a csepeli gyorsvasutat és a pesterzsébeti (valójában a ráckevei) HÉV-et, amelyeknek egyesített pályája a Calvin tér alá fut majd be, a tér Dél-Pest egyik legfontosabb közlekedési csomópontja lesz. A távlati tervek alapján innen ágazik majd ki a metró Dél-Budára vezető pályája is". (...) (Népszabadság 1970. október 14.)

Lehet pezsgőt bontani, jubileumi ünnepséget szervezni (védőmaszkban). Vége a találgatásoknak Csepelen! Eddig csak szóbeszéd járta arról, hogy mikor kezdték ígérgetni a csepelieknek, hogy az egykori Csepeli gyorsvasút, a mai Csepeli HÉV a Boráros tér helyett a Kálvin térig (vagy ahogy akkoriban írták, a Calvin térig) fog járni. A Fővárosi Blog kétséget kizáró bizonyítékkal szolgált: ötven éve indult be az ígéret-cunami. A kezdetekről, a Népszabadság 1970. október 14-i számát idézve ezt írják:

Tervezőasztalon a négyszintes Calvin tér

Budapest sok nagy beruházásának, rekonstrukciójának programja készül a Fővárosi Mélyépítési Tervező vállalatnál. (...) 1971-1975 között a tervezés értéke évenként eléri a 74 millió forintot.

A vállalatnál készülő nagyobb jelentőségű programok alapján legkésőbb 1977-re megépítik a metró észak-déli vonalának első szakaszát a Nagyvárad tér és a Deák tér között. Az ehhez kapcsolódó rendezési elgondolások alapján tervezik aluljáró építését a Nagyvárad téren, az Üllői út - Ferenc körút kereszteződésében és a Calvin téren.

Ez utóbbinál a tervezők négy szinten alakítanak ki kereszteződéseket. Legalul halad majd a metró és a kéreg alatt idáig meghosszabbítandó csepeli gyorsvasút. Felette közelíthetik meg a

Próbálom elképzelni, mi járt Lánczi András rektor fejében, amikor úgy döntött, ha törik, ha szakad, meg fogja akadályozni, hogy az általa vezetett Corvinus Egyetem szenátusa tárgyaljon az színművészeti egyetemisták és tanáraik melletti kiállásról.

Mitől tartott vajon? Hogy a feldühödött közgazdászok kirontanak a Szabadság hídra, és onnan rikoltják bele a világba, hogy Free SZFE? Vagy hogy odakanyarodik a beszélgetés: tulajdonképpen mi a bánatért kellett alapítványba kiszervezni az ország egyik legsikeresebb állami egyetemét, és miért van ma a MOL kezében a magyar közgazdászképzés is? Vagy csak egyszerűen attól félt, megcsörren a telefon, és Valaki sóhajtva megkérdezi, na de András, hát ennyit sem tudsz elintézni?

Hosszú az út a visszaköltözésig, de a pénz fogy....Miért és kinek került 2019-ben kifizetésre majd 20 millió forint a Németh Szilárd féle Társadalmi Egyeztető Fórum javára? Milyen szolgáltatás áll a megbízási díj mögött?

Jegyző úr többszöri kérésemre sem adott választ arra, hogy a Jedlik beruházással kapcsolatban milyen szerződések és milyen kifizetések történtek.

Tájékoztatásul megadta az önkormányzat Üvegzseb felületének internet elérési útvonalát.

Nos, bármilyen hihetetlen, sokszor szoktam innen tájékozódni, nem mindig sikerrel, de a tegnapi napot mégis rászántam, hogy mit is tudhatunk meg innen.

A szerződéseket nem lehet aszerint megtalálni, hogy milyen típusú beruházáshoz tartozó dokumentumokat keresünk.

Így másik utat választottam és megnéztem a 2019. évi kifizetések listáját, amit egy „kis” késéssel 2020.10.01. napján tettek elérhetővé.

Csoportosítva a következő kifizetéseket találtam a Jedlik beruházás kapcsán:

Rohamosan növekszik a betegek és a halottak száma. Közben azt látjuk, hogy a hatalom politikai arca mind jobban kilóg a maszkból.A kabinet tavasz óta nem tud szabadulni a propaganda kormányzástól, csak a nemzeti konzultációt emlegeti

Az ország fenn akarja tartani a normális életet - mondják a korifeusok. Pedig van idő, amikor a hatalomnak szembe kell mennie a közvéleménnyel, olyan is van, amikor a hőzöngés kevés. Ilyen gyors járvány közben nem sikerülhet egyszerre a gazdaság és az egészségügy életben tartása. Az élet a vakcina után sem lesz - nem lehet - olyan, amilyen volt. Még kevésbé, ha a hatalom politikai kérdéssé teszi a járványkezelést.

 „Az egyetlen hely, amit nem értek pontosan, az nem más mint

Miért nem tárgyalt egy hatmilliárdos szerződésről - aláírása előtt - az önkormányzat képviselő-testülete; miért hallgatja el a hatalmas összegű fejlesztést az önkormányzat vezetése? Miért kell a híreket dugdosni a csepeliek elől?

A napi.hu-ból kellett megtudnunk, hogy hat milliárd(!) forintos nagyságrendű infrastrukturális fejlesztések indulnak Csepelen. (https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/beruhazas-csepel-fejlesztes-kozmu-palyazat-tender.715412.html)  A portál az  EU Hivatalos Lapjához készült kiegészítésben (TED-tenders electronic daily,  https://ted.europa.eu/udl?uri=TED:NOTICE:479045-2020:TEXT:HU:HTML&src=0 ) közölte a hírt.

A hír szerint az ajánlatkérők, a Csepeli Önkormányzat és Csepeli Városfejlesztési és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. már szeptember 29-én aláírták a szerződést a pályázat nyertesével, a Gerulus Kft-vel. 

A szerződés sem a Polgármesteri Hivatal, sem az önkormányzati cég honlapján nem szerepel, pedig az „üvegzseb” törvény kötelezi az érintetteket a szerződések közzétételére.

A cég egyébként "visszatérő” pályázója a önkormányzati közbeszerzési eljárásoknak, az elmúlt években több, a hivatal és Csepeli Városgazda Zrt. által kiírt mélyépítési pályázat nyertese is volt.

A hír örvendetes, csak a titokzatos körülmények, kérdések elgondolkodtatóak.

Mi az oka, hogy

Nem lesz káosz jövő tavasszal, minden marad a régiben, az órákat ugyanúgy átállítjuk majd, mint eddig. Bár az európaiak 84 százaléka megszüntetné a tekergetést.

Elterjed a hír, hogy ez a mostani volt az utolsó óraátállításunk, mert az Európai Unió eltörli a téli és a nyári időszámítást. Azt pedig a tagállamokra bízza, hogy melyiket választják, de az marad, nincs többé váltogatás. Sokan már látni vélték, hogy mekkora káosz lesz ebből.

Nos nem lesz, mert a hír nem igaz – jelentette ki határozottan Lattman Tamás nemzetközi jogász a Klubrádió Reggeli gyors című magazinműsorában. Kétségtelen, hogy volt ilyen terv, már csak azért is, mert egy 2018-ban tartott online konzultáció azt mutatta, hogy a földrész lakosságának 84 százaléka ellenzi az óraátállítást.

Tavaly ezért az Európai Bizottság el is készített egy tervezetet, amit a parlament elfogadott, de az EU-ban bonyolultabb a törvényhozás, mint az egyes országokban, így az Európai Tanácsnak is rá kellett volna bólintania a tervre. Ez a mai napig nem történt meg, tehát arról, hogy tavaszra új szabályokat hozzanak, semmi esély sincs.

"Létrehoznék egy központi agytrösztöt, ahova a kerület különböző részeiből bekerülnének azok az információk, hogy hol és hányan fertőződtek meg. Ezt naponta ki kellene értékelni, majd pedig a tények alapján újabb és újabb intézkedéseket foganatosítani..."

A Csepeli Vagyok nevű FB-csoportban Kál Károly Második Hullám címmel gondolatébresztő kezdeményezést tett közzé a csepeli koronavírus-helyzettel kapcsolatban. Szerkesztőségünk az ott leírtakat most csak egy elemmel bővítené: TÁJÉKOZTATNI! TÁJÉKOZTATNI! TÁJÉKOZTATNI! A cikket változtatás nélkül közöljük:

„Október végére a Covid vírus feltartóztathatatlanul betört Csepelre. A tavaszi gyengébb fenyegetőzése után, a nyári kellemes ellazulást követően sokan nem gondolták, hogy ősszel úgy tör ránk, mint annak idején a tatár hordák! Pedig itt van! Itt van Csepelen és rombol óvodában, iskolában, a Csepeli Polgármesteri Hivatalban és még ki tudja hol.

Eddigi információim szerint eddigi rontásának szenvedő alanyai között van, óvodai dada, iskolás gyermek, önkormányzati képviselő ( kettő is ) két alpolgármester és maga Csepel Polgármestere is!

Mondandómat azzal folytatnám, hogy

Vlagyimir Iljics Lenin 1917-es áprilisi téziseiben hirdette meg a „minden hatalmat a szovjeteknek” forradalmi jelszavát, hogy aztán a kommunista rendszer ebből a minden hatalmat (és pénzt) a párt vezetőinek rendszerét valósítsa meg. Lenin a polgári forradalom utáni szocialista forradalomról beszélt, akkor még eszébe sem juthatott, hogy van ennek az útnak vértelen megoldása is. Orbán Viktor viszont már megmutatta nekünk, hogy létezhet ilyesmi, mi több, ő ezt el is nevezte fülkeforradalomnak.

A magyar miniszterelnök is demokratikus rendszert rajzolt elénk, és nem árulta el, hogy a forradalom nála azt fogja magával hozni, hogy minden hatalmat egy szobatársi közösség kezébe kell adni. Ő kitalálja (Orbán), a másik megvalósítja (Kövér), a harmadik pedig törvényesíti (Áder). Pedig ez történt. Nem kellett hozzá

Ezeket a Hollandi úti fákat senki sem védte meg: a favágók zavartalanul dolgozhattak

Nemrég Csepel polgármestere a rendelkezésére álló összes fórumon fogadkozott: Megőrizzük a Kis- Duna-partot. Mi történt? Mi az értelme ennek a fogadkozásnak? Valójában kitől kell megvédeni a Hollandi úton a Kis-Duna partját?

Önmaguktól, pontosabban jelen esetben Németh Szilárdtól védik meg a Kis-Duna-partot. Úgy látszik Borbély Lénárd újra, immár másodszor rálépett a damaszkuszi útra. Ez a pálfordulás azonban nagyobbnak tűnik a korábbinál. Míg 2010 előtt, ellenzékiként, Németh Szilárd fegyverhordozójaként élharcosa volt a Hollandi útra tervezett szálloda elleni ellenzéki küzdelemnek, a Fidesz 2010 utáni hatalomra kerülése után már támogatta Németh Szilárd oda tervezett birkózócsarnokának és akadémiájának megépítését, sőt javaslatára az önkormányzat anyagilag is hozzájárult.

Most szembefordult korábbi önmagával, s egyben egykori mentorával, Németh Szilárddal: „megőrizzük a Kis-Duna-partot”. Nehéz követni a választók megnyeréséért folytatott időnként elvtelen harcát, amit írásában igyekszik a „kizárólag a helyszínnel” magyarázni. Nem hisszük, hogy újabb pálfordulása őszinte, mert akkor nem játszotta/játszatta volna el azt színjátékot, amit a téma tárgyalásakor, a szeptember 24-i képviselő-testületi ülésen frakciótársaival és a képviselő-testület egészével rendezett. 

Három konkrét megjegyzés az írással kapcsolatban: