A helyzet fokozódik! Hibás döntések miatt még hány évtizedig kell elszenvedni Csepel központjában és külterületein a közlekedési káoszt, az állandósult dugókat? Tizenegy évnyi városvezetés sem volt elég legalább a káosz mérséklésre? Csepel vezetői miért nem ellenzik az újabb és újabb elhibázott kormányzati tervek elfogadását, a káros döntések megvalósítását?

Jócskán megkésve, de annál nagyobb buzgalommal magyarázgat több fórumon egy csepelieknek fájó kormánydöntést Csepel fideszes polgármestere. Miért kell nekünk a Galvani híd? címmel hosszú idő óta folyó vitát próbál lezárni Borbély Lénárd az fb-oldalán és - annak nyomán - a CSH-ban is megjelentetett sorokkal. 

Az írásból leginkább az derül ki, hogy nem Csepelnek, hanem Borbély Lénárdnak kell a csepeli szempontból rossz helyre tervezett átkelő. Az elszabadultan felduzzadt járműforgalom Csepelen érdemben csak az Ady Endre utat érintő Albertfalvai híddal lenne mérsékelhető és nem a semmiből a semmibe vezető, lakatlan területen áthúzódó Galvanival. Blogunk is többször foglalkozott a témával, legutóbbi cikkünk elérhetősége:

https://csepeliek.blog.hu/2021/02/21/ezen_a_heten_tortent_csepelen_2021_februar_14-tol_21-ig#more16433552 

Írásunkban közöltük a Levegő Munkacsoport véleményét, amelyet most megismétlünk: 

„Előzőek alapján az előrehaladott előkészítési fázisban lévő, ugyanakkor számos társadalmi vitát kiváltó Galvani híd megépítése nem javasolható.” Ha mégis megépül, akkor, „Pesterzsébet–Csepel–Albertfalva/Budafok között továbbra is hiányos marad a közlekedési hálózat”, azaz Csepel egyértelmű vesztese lesz a fejlesztésnek!”  

Tényleg nem számít semmi más, csak egy-egy “fontos ember” rögeszméje? Ha foci, ha vadászat, ha kínai puszipajtásság, ha új egészségügyi jogviszony, de azonnal? Nem lehetne egy olyan vezetőt találni, akinek a mi életünk a rögeszméje?

A Hírtévé kötelességtudóan próbálja az Országos Kórházi Főigazgatóság helyettes vezetőjével meghazudtoltatni az Orvoskamara állításait, hiszen azok nem illeszkednek a kormányzati sikerpropagandába.

Bár ne tette volna! A főigazgatóhelyettes elmondja, túloz az Orvoskamara, amikor a lélegeztetőgépekre kerültek 90 százalékos halálozásáról beszél. Valójában csak több, mint 80 százalék hal meg.

Úgy gondolják, most megnyugodtunk?

Rég várt jó hírt tett közzé nemrég a csepeli papagájkommandó Egy lépéssel közelebb a gerincút megvalósításához címmel

Örülve a hírnek, a több mint 10 éves történet kapcsán azonban emlékeztetünk. A fideszes kerületvezetők a 2010. szeptember 17-én megjelent Csepel Újságban azt ígérték, hogy „...a gerincút teljes hosszának megépítése nem tűr halasztást ezek a legfontosabb fejlesztési célok Csepelen.” Lassan 11 éves lesz az ígéret.

A keserű tények szerint azonban gerincút teljes hosszának megépítése „tűri a halasztást”, sőt nincs hír a 2020. III.25-én aláírt tervezési keretmegállapodás befejezéséről sem.

Ezi azt jelenti, hogy csúszhat a tervezés. Ez viszont megnehezíti a kisajátításokat majd a kivitelezés megkezdését is. 

https://www.vg.hu/kozelet/kozeleti-hirek/varhatnak-a-gerincutra-a-csepeliek-2385071  

A tervezésről tartott csepeli projektmegbeszélésen hangzott el, hogy a „terv várhatóan 2023-ra készül el, a kivitelezés pedig 2024-ben kezdődhet”.  https://www.csepel.hu/hireink/fejlesztesek/item/12619-folytatodik-a-csepeli-gerincut-tervezese 

Mi a szomorú valóság? Íme:

"Végignéztem elég sok európai ország koronavírus tájékoztatóit, de sehol nem találkoztam a magyarhoz fogható érzéketlenséggel, már-már bunkósággal. Ennek a szörnyű „többségében idős, krónikus beteg” megjegyzésnek a következetes sulykolása talán több is, mint érzéketlenség, ez már egyenesen kegyeletsértő."

Elhunyt 291 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 23 708 főre emelkedett - hallhattuk, olvashattuk a hétfői magyar koronavírus tájékoztatókban. De ugyanezt a szörnyű mondatot hallhatjuk, olvashatjuk nap mint nap, a kísérő szöveg ugyanaz, csak a számok változnak. Nem tudom, más hogyan van vele, de nekem égnek áll a hajam e szavaktól.

Vajon a kormányzati kommunikációs szakemberek, e tájékoztatók megfogalmazói számára hol kezdődik az öreg, és mit fed a krónikus beteg? Ha a koronavírus tájékoztató oldalon megnézzük az elhalálozottak társult betegségeit, „többségében” a magas vérnyomást találjuk. A magyar – és európai - lakosság nem kis hányadában, 40-50 évtől felfelé eléggé gyakori a magas vérnyomás, de a minden reggeli pirulával és némi odafigyeléssel attól még hosszú, boldog életet élhetnek az érintettek. Mint ahogy a cukorbetegek is, ugyanis ez a krónikus betegség is igen gyakori a koronavírusos elhunytaknál.

A csepeli polgármesternek és három helyettesének nem zárták el a pénzcsapot

Frakcióvezetői értekezlet tartott a polgármester - tudhattuk meg nem mástól mint a polgármestertől és külön bejáratú fideszes médiájától. (Szerencsére volt olyan ellenzéki frakcióvezető, aki szintén információt adott az ott elhangzott fontosabb bejelentésekről.)

Tartalmukat tekintve ezek az értekezletek nem lépik túl a tájékoztatás kereteit, a polgármester által fontosnak tartott ügyek valódi egyeztetéséről a kiszivárgott információk szerint szó sincs.

Borbély Lénárd legutóbb többek között bejelentette: úgy döntött, hogy 65 százalékra csökkenti a képviselők és a bizottsági tagok tiszteletdíját s az így megspórolt összeget az óvodapedagógusok pótlékának visszaállítására fordítja. Saját és három alpolgármestere fizetését nem csökkentette. Megjegyezzük: ha

Referenciának itt van rögtön a 3-as metró. Az ígéret ugyanaz volt, ami a HÉV-nél is, hogy a keleti verzió olcsóbb lesz. Nem lett olcsóbb, ellenben a vagonvázas konstrukció a 60-as évek műszaki színvonalát tükrözi...

Még nem tudjuk, milyen lesz a budapesti orosz HÉV, az viszont már tudható, hogy ha Orbánékon múlik, akkor a budapesti HÉV orosz lesz. Onnan lehet ezt tudni, hogy nemrég belenyúltak a pályázatba, kifejezetten az orosz Transmashholding helyzetbe hozása érdekében.

Talán még emlékeznek, ez az a cég, amelyiknek a reggelire nemzeti szuverenitást, ebédre gazdasági szabadságharcot fogyasztó magyar kormányzat átjátszotta Magyarország utóbbi 30 évének legnagyobb vasúti járműgyártási projektjét, amelynek keretében így nem magyar, hanem

A Kis-Duna-parti tarvágás után itt egy  titok. Mennyibe fog  kerülni valójában a napközis tábor? Nem kellene pályázatot kiírni, hogy jelentkezzen  az, aki eltalálja a  végső  összeget? Továbbá: hogyan lehetséges, hogy az ismeretlen módon kiválasztott vállalkozók  már a szerződések megkötése előtt elkezdhették a munkát? Mikor kívánják minderről tájékoztatni a csepelieket és a képviselő-testületet?

Havonta kapjuk a hírt a csepeli napközis tábor építéséről a Csepeli Hírmondóban. A február 24-i számban még csak épül, márciusban már „Jól halad az építkezés”, írta a Csepeli Hírmondó március 24-i számában, a csepeli napközis tábor kapcsán. Négy évvel a fővárosi önkormányzat TÉR-KÖZ pályázatán – a tábor komplex megújítására –, nyert összeg kihirdetése után! https://www.csepel.hu/hireink/fejlesztesek/item/9983-ujabb-ter-koz-projektek-fovarosi-tamogatassal-csepel-palyazott-es-500-millio-forintot-nyert  A pályázaton egyébként a Rákóczi Kert Civil és Közösségi Ház teljes felújítására, illetve a napközis táborra összesen 500 milliót nyert a kerületi önkormányzat.

Borbély Lénárd polgármester az újjáépített Rákóczi Kert átadásakor, 2019 áprilisában, közölte: a létesítmény kialakítását 550 millió forintból(!) valósította meg a kerület, ebből 190 millió volt a fővárosi támogatás.

https://www.csepelivaroskep.hu/hirmondo/2019/04/25/csepeli-hirmondo-x-8-szam/ A korábban jóváhagyott 500 milliós támogatási összegből tehát 310 millió maradt a napközis táborra.

https://www.budapestdialog.hu/dialogs/napkozis-tabor-komplex-megujitasa/blog_posts/tervek-99ca241e-8150-4247-be31-5fc3da2c414a

Van azonban néhány furcsaság ami miatt

Oltás Orbán Viktornak - a hivatalos tájékoztatás szerint kínai vakcinával

Szinte biztos voltam abban, hogy azért nem tüntetik fel az un. oltási bizonyítványon, hogy milyen vakcinával oltották az érintettet, hogy ne lessen nyomon követni az egyes oltások hatékonyságát és biztonságát. Vagyis ne derüljön ki, hogy mivel oltották be azokat, akik újra megfertőződnek. Arra nem számítottak, hogy maga a kínai fővirológus fogja elismerni, hogy az általuk gyártott oltóanyag védőhatása alacsony. És azért volt ennyire fontos az oltási igazolvány kiadása, mert az európai igazolványokban kötelező feltüntetni, hogy mivel oltották be az érintetett. (Most is kanyarban akartunk előzni.)

Ahogyan eddig nálunk is az volt; minden védőoltás esetében nemcsak a típust, hanem az oltás sorszámát is be kellett írni az oltási könyvbe. Csak az a probléma, hogy itt már tényleg emberéletekkel szórakoznak. Egyszerűen nem fogják fel, hogy amit művelnek az már leginkább az orosz rulettre emlékeztet; vagy megvéd valakit az oltás a fertőzéstől vagy pechje van és úgy járt. Dupla vagy semmi játék emberéletekkel. És ezek után gondolom, hogy 

Tessék felébredni! Álom vagy rémálom? Ki tudja hanyadik látványterv az észak-csepeli fejlesztésre

Annak ellenére, hogy Csepel északi szigetcsúcsa Budapest egyik legértékesebb helyszíne, olyan, mintha évtizedek óta el lenne átkozva. Az egykori reptér és bolgárkertészet helyére terveztek már Manhattant és Vízivárost, lett volna itt világkiállítás és olimpia – de az 1931-es zeppelinlandolás óta a legnagyobb port felvert történés a 2010-es eperföldi hajléktalanmészárlás volt ezen az elhagyott területen.

Most, hogy pályázatot írtak ki a nagy csepeli közpark tervezésére, Tenczer Gábor, a telex.hu munkatársa megnézte,  mi terem az isten háta mögött, a főváros közepén.

Pojéhali! (Gyerünk!) – mondta Jurij Gagarin 1961. április 12-én a start pillanatában. Alig két óra múltán már újra a földön volt az emberiség első űrhajósa.

Gagarin űrutazását számos kísérlet előzte meg. Az első szputnyikot, a mindössze 85 kg-os, gömb alakú bip-bipelő eszközt 1957. október 4-én indították a szovjetek. Ha nem is az amerikai tudósok körében, de az USA közvéleményében szinte sokkot okoztak az első szovjet szatellitről érkező hírek. Amerika gyorsan reagált: 1958. január 31-én startolt az Explorer–1 műhold. Az idő azonban akkor nem Washingtonnak, hanem Moszkvának dolgozott.

Az első élő utas, Lajka kutya még nem járt jól: 1957. november 3-án állították pályára, de az eb a fellövés után pár órával elpusztult. 1960. augusztus 19-én az emberes űrutazás szempontjából döntő fontosságú űrhajót lőttek fel, amely másnap, augusztus 20-án tért vissza a Földre, és benne már élve landolt Belka és Sztrelka kutya. Azután

A csepeli önkormányzati vezetésnek  volna mit átgondolni a helyi Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat és a háziorvosi rendszer önkormányzati támogatásában. Például: a  Szolgálat idei támogatására Borbély Lénárd polgármester a 2010. évi ~ 700 milliós önkormányzati támogatási összegének csak 47,6 % - át tervezte be! Tíz év alatt több száz milliót vontak ki Csepelen az egészségügyből!

Április 7.  Az egészség világnapja. Napjainkban inkább – a koronavírus okozta világjárvány miatt –, inkább az egészség hiányának világnapja. Hivatalosan ezen a napon alakult meg 1947-ben a WHO, az Egészségügyi Világszervezet, amelynek feladata a nemzetközi egészségügyi munka összehangolása és irányítása, a környezet aktív védelme. A nyomtatott sajtó és az internet világában alig található esemény, hír, amely valamilyen formában megemlékezne az évfordulóról, amelyet egyébként 1950 óta világszerte ünnepelnek. A csepeli önkormányzat honlapja a csepel.hu sem foglalkozott az évfordulóval, a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében teendő tennivalókkal. Miközben éppen a COVID-19 vírus okozta járvány kezelésének tapasztalatai mutattak rá a magyar egészségügy elfogadhatatlan helyzetére, a rendszer egészének állapotára az orvosok és az egészségügyi szakalkalmazottak évek óta nem kellően kezelt gondjaira. A valós helyzetre a Magyar Orvosi Kamara mellett több szakember is rámutatott már, volt aki szerint 

"A magas halálozás a rossz egészségügyi és a teljesen leamortizálódott népegészségügyi rendszerünknek köszönhető" 

https://444.hu/2021/04/08/a-magas-halalozas-a-rossz-egeszsegugyi-es-a-teljesen-leamortizalodott-nepegeszsegugyi-rendszerunknek-koszonheto  

A Magyar Közgazdasági Társaság, a kormányhoz küldött javaslatai között, még kritikusabban fogalmazott: „A koronavírus megmutatta, hogy az egészségügy lerohasztásával sokkal kevesebbet lehet spórolni, mint amekkora árat fizetett érte az ország….” (Népszava: Az MKT új irányt javasol, 2021, április 9.) 

Sok csepeli véleménye szerint a

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én József Attila születésnapján ünneplik. Ebből az alkalomból minden járványmentes évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt.

A koronavírus-járvány miatt az idén ismét az interneté lesz a főszerep a költészet napján. Szerkesztőségünk ebből az alkalomból Csepeli Szabó Béla versét ajánlja olvasóink figyelmébe:

"...most itt a csend mélyén hangok rejlenek. Visszhangoznak a pezsgő élet hangjai. Képzeletbeli rendezvény van, telt ház..."

Takács Mónikának, a Csepeli Munkásotthon intézményvezetőjének FB-bejegyzését – és a rá adott néhány reflexiót ‑ változtatás nélkül ajánljuk olvasóink figyelmébe:

NINCS

SEMMI

BAJ 

Három negatív szó Fodor Ákos költőtől, amihez mégis pozitív jelentéstartalom társul!

Nincs semmi baj! - ezeket a szavakat ismételgetem, miközben kong az ürességtől a 101 éves intézmény

Csend vesz körül … Kicsordul a könnyem …

De a csend nem ürességet jelent, hanem választ mindenre! Ezeket a falakat nem azért építették 101 évvel ezelőtt, hogy néma csend és üresség birtokolja, hanem azért, hogy hangos zsivaj, zaj, zengés és lüktetés legyen benne! A hangok hamarább meghalnak, mint a színek és illatok, de sokkal tovább kísértenek - mondta Móra Ferenc. Ez valóban így van, mert most itt a csend mélyén hangok rejlenek. Visszhangoznak a pezsgő élet hangjai. Képzeletbeli rendezvény van, telt ház

NINCS SEMMI BAJ. Most nincs gondolat, csendben vagyok s türelemmel várom a végét

Visszavárunk benneteket! Reméljük mihamarább!

Jó egészséget, sok erőt mindenkinek!

Állok az élelmiszerboltban, nézegetek ki a fejemből, várom, hogy elfogyjon előttem a pénztársor. Az orrom előtti polcon rengeteg banán, akció, szép, friss példányok, hívogatóak.

És ekkor mosolyra húzódik a szám, eszembe jut a családunk banános története.

Amikor kislány voltam, ritkán lehetett kapni, mégis, ha rendesen végigcsináltam az edzést, édesanyám jutalomként olykor banánt varázsolt elő a táskájából.

A szüleim már gyerekként ismerték egymást az uszodából, de igazán csak fiatal felnőttként figyeltek fel egymásra.

1947-et írunk. Apu

Olyan zöld lett mint a spenót a csepeli önkormányzat fideszes vezéreinek egyik szócsöve, a Csepeli Hírmondó. Lehet, hogy már látni sem bírják  a csepeli zászlót, amely nemzedékek óta kék-piros színű?  A tényeket  sem szívesen látják és láttatják, inkább  eltitkolják a kerületvezetők és a lapkészítők. Ezért a csepeliek sem a Hírmondóból sem máshonnan nem tudhatják meg, hogy a koronavírus miatt hányan lettek közülük fertőzöttek, kerültek kórházba lélegeztetőgépre, s végül hány barátot, szomszédot vagy ismerőst vesztettek Csepel lakosai.

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH)  április -én megjelent 7. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Ötoldalas körkép a COVID-19 elleni csepeli oltásokról, egészségügyi- és útfelújítások, új padok, faültetés, fakataszter Csepelen és némi kultúra és sport. Ennyi a lap idei 7. számának lényege. Várhatóan nem sok olvasót fog felvillanyozni, arról nem is beszélve, hogy most sem olvashattunk arról, hogyan élik meg a csepeliek a veszélyhelyzet miatti bezártságot, milyen gondokkal küzdenek a csepeli vállalkozók, mi az emberek véleménye az iskolák, a gazdaság újraindításával kapcsolatos kormányzati elképzelésekről. 

Véleményünk a lap néhány írásáról:

Fényévnyi a különbség Petry Zsolt és Gulácsi Péter között. Gulácsi, az RB Leipzig német focicsapat és a magyar válogatott kapusa egy korábbi Facebook-posztjában magánvéleményt tett közzé. Nevezetesen azt, hogy mindenkinek joga van úgy élni, olyan családot álmodni magának, amilyet csak akar. Petry Zsolt, az ugyancsak német Hertha focicsapat kapusedzője viszont Gulácsi Péter személye ellen indított támadást, hol máshol, mint a Magyar Nemzet című kormánylap hasábjain.

Nem tudom, elgondolkodtak-e mostanában a véleményszabadság korlátain? Még pontosabban, a Gulácsi Péter, majd a Petry Zsolt körül kirobbant műbalhén. Igen, jól hallották, műbalhén. Ugyanis a két embert és az állásfoglalásaikat még véletlenül sem szabadna összemosni vagy egy lapon emlegetni.

A különbség kettejük között fényévnyi. Nem véletlen, hogy a kormánypárti média, sőt a magyar kormánytagok is, Novák Katalintól kezdve Gulyás Gergelyen át Szijjártó Péterig, erőt nem kímélve igyekeznek a két ügyet összekeverni. Nem árt, ha

Az Áruház tér nevét, ahol Petőfi csepeli szobra áll, már Görgeyre magyarosította a fideszes városvezetés, de a forradalmár költő szellemével évek óta kufárkodik...

A csepeliek közpénzén kiadott kerületi újságban és az ugyancsak közpénzből kistafírozott szócsőben a csepel.hu - ban egy árva szót sem szóltak arról, hogy március 15-én nemcsak Borbély Lénárd és udvartartása koszorúzot, de megemlékezést tartottak mások is.

Koszorúzás március 15-én címmel adott hírt a csepel.hu az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulójára való önkormányzati megemlékezésről. Mivel közpénzből fenntartott önkormányzati médiáról van szó, elvártuk volna, hogy a honlap szerkesztői utánajárnak hogyan köszöntötték a kerületi civil szervezetek és ellenzéki pártok március 15-ét. Nem tették meg, igaz, eddig sem volt szokásuk a

Tükörbe nézés híján  Kásler Miklós nem átallotta  kiosztani azt az ellenzéki képviselőt, aki a pedagógusok oltását és a gyerekükkel otthon maradó szülőknek adandó pótszabadságot vetette föl. A miniszter szerint ne dumáljon bele a képviselő, hiszen nem ért hozzá: “Honnan van Önökben a bátorság, hogy olyan kérdésekben, amikben semmi tudásuk nincs, véleményt mondanak?” - Mondja ezt az az ember, aki úgy vállalta el egy tárca vezetését, hogy az odatartozó területek több, mint feléről (oktatás, szociálpolitika, sport) dunsztja sem volt. Amihez meg elvileg értenie kellett volna, azt inkább odaadták a belügyminiszternek, nehogy tovább rontson rajta.

Kéne a Parlamentben egy tükörterem. Miért ne, Versailles-ban is van a királyi kastélyban. Ott tartották a nagy állami ünnepségeket, így az uralkodó és miniszterei, ha akarták, ha nem, kénytelenek voltak olykor tükörbe nézni.

Na ez az, ami az ülésteremből hiányzik.

Miért?

HETVENHAT ÉVVEL EZELŐTT, EZEN A NAPON, 1945. ÁPRILIS 7-ÉN JELENT MEG A FOGASKERÉK, A CSEPEL ÚJSÁG ELŐDJÉNEK AZ ELSŐ SZÁMA. A CSEPEL ÚJSÁGOT A FIDESZES KERÜLETVEZETŐK 2010. OKTÓBER 15-ÉN SZÜNTETTÉK MEG

Még dörögtek a fegyverek Magyarország határán. Már a második világháború európai befejezésére készültek a hitleri nácizmus és az európai fasizmus ellen szövetséget kötött hatalmak: a Szovjetunió, az USA és az angolszász országok. Még senki sem tudta, hogy április 4. hamarosan hazánk felszabadulásának ünnepe lesz.

Az emberek nem az ünnepléssel, hanem a hétköznapokkal voltak elfoglalva. Feljöttek a pincékből, megkezdődött a földosztás, és miközben szeretteik visszatértét várták a frontról, a fogságból, a haláltáborokból, aközben sem addig, sem azóta nem látott energiával láttak hozzá a romok eltakarításához, az ország újjáépítéséhez, az élet újraindításához. Csepel – mint oly sokszor a XX. századi történelem során – hatalmas részt vállalt ebből a munkából is. 

Hetvenhat  évvel ezelőtt, ilyen körülmények között, 1945. április 7-én jelent meg a FOGASKERÉK, a csepeli Weiss Manfréd Művek, a későbbi Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak a lapja, a Csepel újság elődje.

Ebből az alkalomból közöljük Bárány Tibornak, a Csepel újság  utolsó főszerkesztőjének írását, amely a 21. Kerületi Hírhatárban jelent meg:

Nem tudom, hogy elgondolkodtak-e mostanában a parazita szó jelentésén, ami egyre gyakrabban jut eszembe, ha Magyarország kormányáról van szó. A szótár szerint az ógörög eredetű kifejezés magyarul élősködőt jelent. Az eredeti para+szitosz szóösszetétel amúgy hívatlan vendéget, más asztalánál evőt is jelent. Nagyon találó kifejezés.

A parazita ugyanis más szervezetekre rátelepszik, belőlük él, nem ritkán megfertőzi, sőt egyes esetekben végzetesen legyengíti és el is pusztítja a gazdaszervezetet. Kiszívja belőle mindazt az éltető nedvet, amire szüksége van, majd tovább áll, mit sem törődve a gazdaszervezet legyengülésével.

Magyar Bálint tanulmánykötete még polipnak titulálta a magyar államra rátelepedő fideszes parazitákat, azt érzékeltetve, hogy a

A dél-pesti kerékpárút megépítésének eredeti határideje, a 2016. december 20-án aláírt szerződés szerint 2019. augusztus 31. volt! Németh Szilárd a soha nem jóváhagyott Weiss Manfréd Tervben 2018. február 15-én(!) meg is ígérte: „Kerékpáros és gyalogos hidat építünk a Kis-Dunán”.  Jogos a kérdés: miért nem tudta a Tarlós vezette önkormányzat és a három kerületi önkormányzat 32 hónap alatt megvalósítani tervet? Ki vagy kik ezért a felelősök? Valószínűnek tartjuk, hogy egy év múlva, az országgyűlési kampányban szükség lesz az újabb kerékpáros bejárásra, hogy a választók ismét lássák: lesz majd egyszer egy szép, új kerékpárút….Hogy mikor? Azt még az ígérgetők sem tudják

"Három kerületet érintő kerékpárút épül" - adta hírül a  csepeli önkormányzati média (is).

A Csepel Hírmondóban megjelent cikk például a csepel.hu-n korábban közölt írás újabb változata, amelyről blogunk  már néhány soros véleményt jelentetett meg. https://csepeliek.blog.hu/2021/03/14/egy_het_csepelen_2021_marcius_8-tol_marcius_14-ig#more16459914 

A dél-pesti kerékpárút megépítésének eredeti határideje, a 2016. december 20-án aláírt szerződés szerint 2019. augusztus 31. volt! Németh Szilárd a soha nem jóváhagyott Weiss Manfréd Tervben 2018. február 15-én(!) meg is ígérte: „Kerékpáros és gyalogos hidat építünk a Kis-Dunán”. https://www.csepelivaroskep.hu/hirmondo/2018/02/15/csepeli-hirmondo-ix-6-szam/ 

Jogos a kérdés: miért nem tudta a Tarlós vezette önkormányzat és a