"A mellékelt kép például 2860 méteren készült, és ez már szerintem elég magasan van a mutatványhoz. Ehhez már akkora szintkülönbséget kell leküzdeni, hogy az világosan megmutatja, hogy ki van felmentve tornából."

Hol van még 2022 tavasza? Akkor lehet majd csak igazán ütközet Cseplen Szabó Szabolcs Csepel és Soroksár valódi országgyűlési képviselője és a csepeli képviselőségére folyamatosan méltatlanul, hamisan  hivatkozó Németh Szilárd között. Németh úr Szabó Szabolcstól mát kapott két leckét. Most egy kihívást kapott Szabó Szabolcstól, aki ezt így adta hírül közösségi oldalán:

"Orbán fiának  méregdrága katonai tanulmányai kapcsán képesek voltak azt írni a fideszes bértollnokok, hogy a "tornából felmentett baloldal" a honvédség ellen van. Akkor egyrészt beszéljük át ezt a "tornából felmentett" dolgot.

Nagyon szívesen kihívom Németh Szilárdot, jöjjön fel velem a felhők fölé. De nem a katonainak álcázott kormánygépekkel, hanem gyalog! Én "tornából felmentettként" így szoktam.

Valaki hazudik! Rábízzuk-e a kormányra a védőoltásunkkal kapcsolatos részletkérdések eldöntését?

Onnan indultunk, hogy a koronavírus komolytalan, az igazi veszély a migráció. Majd „kiderült”, hogy mégis komoly a járvány, de csak a migránsok terjesztik. Utána azt mondták, hogy a vírus köztünk van, de a maszkviselés fölösleges. Később úgy korrigáltak, hogy aki egészséges, az ne hordjon maszkot. Ma ott tartunk, hogy mindenki hordjon maszkot (aki nem hord, azt megbüntetik).

A fentiek tudatában kellene kimatekoznunk, hogy rábízzuk-e a kormányra a védőoltásunkkal kapcsolatos részletkérdések eldöntését. Jól dönteni csak a szükséges információk birtokában lehet. Magyarországon azonban állítólag senki sem ismeri a területi fertőzöttségi adatokat, így azt sem, hogy

Vesszen a HÉV, vesszen a Boráros téri végállomás? - És nem szakadt rájuk a mennyezet…- Elterelő kommunikációs hadműveletek a Hírmondónak titulált szócsőnél

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH)  január 13-án megjelent 1. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Egy hónapi szünet után jelent meg a Csepeli Hírmondó idei első száma. A fontosabb témák a lapból:  Csepeli Munkásotthon, játszóudvar átadás, útépítések, új járványügyi labor épül Csepelen,  „hamarosan” oltanak a szakrendelőben, a csepeli közvélemény-kutatás eredményei,  változatlanul nem jár a HÉV a Boráros térig, stb. Most sem maradhatott ki a polgármester egyoldalú, a Fidesz főváros ellenes kampányharci célkitűzéseit segítő harca, Karácsony Gergely főpolgármesterrel. Eközben

Borbély úr változatlanul és mélyen hallgat a csepeli gerincút folytatásáról, a közlekedés okozta környezetszennyeződésről, a járvány okozta csepeli veszteségekről, gondokról, az egészségügyi, szociális feszültségek növekedéséről, a kormány Csepelt is keményen érintő pénzügyi elvonásairól. 

Véleményünk a cikkekről:

1) A Munkásotthon valóban a csepelieké!

Eléggé félreérthető a cím, illetve az m szignóval jegyzett cikk írója számára nyilatkozó Borbély Lénárd első két mondata: „Meggyőződésem, hogy a legfontosabb az, hogy a csepelieké maradt a Munkásotthon. Én mindig is ezt mondtam és most így is cselekedtem.” Félreérthető, mert egyrészt a Munkásotthont annak idején a szakszervezetek, a helyi és Csepel környéki szociáldemokrata szervezetek, leginkább a csepeli munkások támogatásával hozták létre és 100 éves működése alatt mindig a csepelieket, az érdeklődő, jóra nyitott, alkotó emberek felemelkedését szolgálta. Sohasem volt önkormányzati tulajdonban, ezért

Csapolás előtti pillanatok a Dunafernél, ahol a munkások teljesen kiszolgáltatottak az orosz és ukrán tulajdonosok közötti marakodásnak. A szakszervezet elüldözték a cégvezetők. A kormány nem segít az embereknek, hogy megkapják jogos járandóságukat

Joggal feltételezhetnénk, hogy ha egy kormányzat egy évtizedet meghaladó ideig ül a bársonyszékekben, és még a koalíciós kényszer sem befolyásolja a mozgásterét, akkor őszintén szembe fog nézni egy járvány okozta válság negatív hatásaival. Orbán Viktor miniszterelnök és a pártja, a Fidesz azonban nem ilyen.

A munkanélküliség megfelelő kezelése vált a munkaalapú társadalom rögeszméjétől vezérelt NER Achilles-sarkává. A járvány első hulláma során mindössze nettó 50 milliárd forintot fordítottak bértámogatásra, amellyel

"Erre az új, illiberális (nacionalista, idegengyűlölő, nőellenes, hazug) rendszerre tényleg nincs képzettségem. Nem csodálkoznék, ha újra megbüntetnének! Én már elviselem. De mi lesz magukkal?”

Helyi viszonyok címmel  a Fidesz-hatalom packázásáról beszél saját közösségi oldalán Horváth Gyula, a csepeli önkormányzat ellenzéki (DK-s) képviselője. Ezt írja:

„Telefonhívás jött az önkormányzat egyik irodavezetőjétől. Tájékoztatott, hogy levélben értesítést kapott a Kormányhivataltól: „adataik szerint Horváth Gyula nem vett részt az önkormányzati képviselők számára létrehozott képzésen”. Az irodavezető elmondása szerint, megfelelő információk nélkül nem tud a levélre válaszolni. Azt kérte megtenném-e, - hogyha elküldi nekem a hivatal levelét - válaszolnék rá? Kissé értetlenkedtem a kérésen, de aki ismer, az tudja, hogy nem tudok udvarias kérésre nemet mondani. (Hát még egy hölgynek!) Elvállaltam hát, a válaszlevél megírását.

Aztán, - mint ahogy gondolom másokkal is lenni szokott – elgondolkodtam a feladat elvégzésének lehetőségein, és egyre inkább éreztem úgy, hogy egy rettenetes

Orbán Viktor olajban, szentképként  a devecseri piacon

Az elmúlt évben egy gyilkos természetű járvány uralta az emberi létezést, ami mintha csak betetőzte volna a szétzuhanás, széttartás folyamatait, végképp megerősítve azt az érzést, hogy a régi jó világnak vége, ami van, érthetetlen, ami lesz, kiszámíthatatlan.

A régi jó világ persze sosem létezett, csak azért szokták emlegetni, hogy a háború utáni világrend szétesésének drámaiságát kiemeljék. Az sem igaz, hogy a pandémia az óév szörnyűsége lett volna csupán, attól, mert a Gergely-naptár új évet rendel el életbe lépni, a vírus nem tűnik el, állítólag nagyon nem.

Azért a kiszámíthatatlanság nyomasztó érzése nemcsak képzelgés, és nem pusztán azért, mert 2020 megtanított arra, milyen hirtelen-váratlan törhet ránk a baj, hanem mert

Tények. Ábel Attila csepeli alpolgármester nem Chuurcill. Mégis ő gyakran alkalmazza a legendás  miniszterelnök ironikus elvét. Mert mit mondott Churchill?  “Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok.” De valójában már az ő idejében is az értelmezésben, és nem a szó szerinti hamisításban volt a lényeg. Bár Ábel gyakran értelmez (félre), sokszor fordult már elő az ő uralkodása alatt és a történelemben is , hogy  kiderült az igazság...

Figyelemre méltó és vitára késztető írásokkal új blog kezdte meg működését Csepelen. A Hírszerző 21 (pontos internes elérhetősége: https://hirszerzo21.wordpress.com) szerkesztői így foglalják össze kezdeményezésük céljait: "Ahogy Csepel nem tartozik Pesthez és Budához, de mégis fontos része Budapestnek, úgy a Hírszerző 21 sem tartozik egyik párthoz sem, de tartozik mégis Csepel közösségéhez. Célunk helyredöccinteni azt, amit még nem vállalt fel senki."

Érdeklődéssel várjuk, hogy mi az, amit még nem vállalt fel senki Csepelen, de addig is tisztelettel és jó szívvel ajánljuk olvasóink figyelmébe az új - szerintünk ellenzéki és baloldali irányultságú - blog január 12-i írását, amelynek címe: Be ne ugorjatok az udvari papagájnak. Íme:

„Csak a kezemet figyeljék, mert csalok!” – ezt mondogatta Rodolfó, miközben mindenki nézett mindent, csak pont a kezét nem. Nem érdemes így járniuk az ellenzékieknek az állítólagosan a Csepeli Hírmondóról készült felmérés kapcsán. 

Ha egy kormányzó erő tudja mit csinál, akkor tudja, hogy mit kommunikál. A csepeli baloldal több évtizedes nagy hibája, hogy

Szijjártó Péter külügyminiszter a magyar nép nevében megsértődött Bidenre, mert a leendő amerikai elnök magyarországi autoriter vezetésről beszélt. Történelmi tapasztalat azonban, hogy ha egy politikai rendszer elkezdi megmondani, hogy  ki a „nép” és az mit gondol és érez, ott nagyobb bajok is előfordulnak. Diktatúrák, tömeggyilkosságok, békésebb korokban esetleg csak a közjavak gondos és tervszerű hazavitele...

  A magyar ember nagyon sértődős. A magyar ember nagyon nem szereti, ha kritizálják. A magyar ember, ha megjegyzést tesznek rá, akkor azt azonnal szereti kikérni magának a magyar nép nevében.

Most például a külügyminiszteri posztot betöltő fideszes fogalmazott úgy, hogy a magyar embereket, a magyar népet sértette meg a megválasztott amerikai elnök, amikor a magyarországi autoriter vezetésről beszélt.

Pedig, fájdalom, az Egyesült Államok következő elnöke még egész finoman fogalmazott, mert mondhatta volna azt is, hogy európai uniós lopott pénzből egy diktatúra épül, amelyben minden a demokratikus kormányzáshoz szükséges elemet fölszámolnak, a független intézményeket csicskává teszik, a szabad sajtót megfojtják. És gátlástalanul és zabolátlanul lopnak, valamint iparszerű méretekben hazudnak – közpénzből. Ja és a nekik nem tetsző,

Csepelen és Soroksáron is megérezték. A 65 évvel ezelőtti  5,6-es erősségű földrengés a legnagyobb pusztítást 1956. január 12-én, csütörtök reggel 6 óra 46 perckor a Csepelhez közeli Dunaharasztiban okozta

Az idén országszerte hatvanöt évvel ezelőtti eseményekre, 1956-ra emlékeznek. A társadalmi földindulást hat és fél évtizede a szó szoros értelmében földrengés előzte meg 1956. január 12-én. Dr. Bolla Dezső - az általunk sokszor hivatkozott és idézett helytörténeti művében - így ír a 65 évvel ezelőtti földrengésről, valamint annak következményeiről:

"Január 12-én reggel nagy erejű földrengés okozott riadalmat. A földrengés központja azonban Csepeltől néhány kilométerre Dunaharaszti, Taksony és Németújfalu térségében alakult ki. A kerület lakóházaiban és a gyárakban szerencsére nem keletkeztek súlyosabb károk, de a vidékről a gyárakba bejáró dolgozók ezreit sújtotta a földrengés. Az akkor Rákosi Mátyás Művek (Előtte WM, majd Csepel Művek) dolgozói közül 2800 ember szenvedett kárt. A károsultakat a gyárak építőanyaggal, a dolgozók rohammunkával és pénz adományokkal támogatták."

A Dunaharaszti Múzeumban így eleveníti fel az akkori község tragédiáját, az életmentést és a károk elhárítását

1956. január 12-én csütörtökön 6 óra 46 perckor 5,6-os, pusztító erejű földrengés rázta meg Dunaharasztit és környékét. Majd az elsőt, 8 óra 41 perckor egy valamivel kisebb rengés követte. A Magyar Távirati Iroda szerint:

„a rengés Budapest déli területein és Pest megye több településén, különösen Dunaharasztin, a lakóházak jelentős része kisebb-nagyobb sérülést szenvedett, 80 ház lakhatatlanná vált."

Az első gyorsjelentéseket hamarosan újabbak követték, amelyek

“Retteg a szegénytől a gazdag
s a gazdagtól fél a szegény.
Fortélyos félelem igazgat
minket s nem csalóka remény.”
József Attila: Hazám

Borsózik a hátam és azonnal rosszat sejtek, ha valaki közbeszédben nyilvánvaló tényeket feltételes módban fogalmaz meg. Például egy tudományos ismeretterjesztő cikket a következő két mondattal ajánlanak az olvasó figyelmébe: “Szemészek, orvosok és járványügyi szervezetek szerint a maszk a leghatásosabb védelem, de az arcpajzsnak is vannak előnyei. Bár maszkkal együtt viselve csökkentheti a fertőzés kockázatát, önmagában nem túl hatékony”.

Azonnal megrendül a bizalmam a feltételes módba tett szótól, és automatikusan kérdezem, vajon a cikk szerzője milyen felelőtlenséget akar velem elhitetni? Milyen felelősséget akar magától elhárítani? De az is lehet, hogy

Nem a csepelieket tájékoztatta elsőként Borbély Lénárd, Csepel polgármestere a Csepeli Munkásotthon Alapítványánál történt alapvető és a továbbiakban várható változásokról . Nem ők voltak a fontosak, nem is a saját választói. Borbély Lénárd Németh Szilárdnak írt levelet

A Csepeli Munkásotthonnál történt jelentős változásokkal kapcsolatban a csepeli önkormányzat hivatalos szócsövei mélyen hallgatnak. December 22. óta mindössze egy bejegyzésre tellett, azt is Borbély Lénárd nem hivatalos, hanem a családja fotójával ellátott SZEMÉLYES fb-oldaláról vette át a csepel.hu, a fideszes papagájkommandó egyre jobban háttérbe szoruló (szorított?) faliújsága... 

Borbély Lénárd az év végén,  december 28-án  nem a csepelieket tájékoztatta elsőként. Nem ők voltak a fontosak, nem is a saját választói. Borbély Lénárd Németh Szilárdnak írt levelet. Ebben közölte volt önkormányzati főnökével, a korábbi polgármesterrel, aki egyébként, pártbeli funkciói révén, jelenleg is főnöke, hogy rendeződött az önkormányzat és a Csepeli Munkásotthon Alapítvány 10 éves viszálya. Január 1-től az Alapítvány kuratóriumában, „szakmai alapon”, helyreállt a rend (az általa elgondolt rend -  szerkesztői megjegyzés), és 4:1 arányban átvették a hatalmat. Kérte Némethet, hogy

A miniszterelnök szerint "nagy idők kapujában állunk …Hihetetlen gyorsasággal állunk majd emelkedő pályára: a világgazdaság is könnyen lehet, hogy korábban nem látott méretű növekedésnek indul, a magyarnak pedig még gyorsabbnak kell lennie".

Pogátsa Zoltán közgazdásszal próbáltuk megfejteni, mi is lehet a valóságtartalom ezek mögött a kijelentések mögött, már ha van olyan. Nos, Orbán Viktor egy mennyiségi és egy minőségi növekedésről beszélt. A mennyiségi résszel talán egyet is lehet érteni, Pogátsa Zoltán is úgy véli, hogy a járvány után a gazdaság viszonylag gyorsan beindul, az emberek még meg is próbálják pótolni azt, amit a korlátozások miatt kihagytak, tehát például a turizmus hamar fellendülhet. Alapvető tényező, hogy elképesztő mennyiségű uniós forrás érkezik. Ennek a rengeteg pénznek az elosztását Orbán egy-másfél évre koncentrálja, mint ahogy korábban is tette, ami

Most a Csepel SC ingatlanjain a sor: ahova Németh Szilárd és Szijjártó Péter beteszi a lábát (és a kezét) ott...-  Parkolópályán a józan ész – Provokációra emlékeztek titokban – Egy hét Csepelen

A hét elején Borbély Lénárd polgármester folytatta Karácsony Gergely főpolgármester elleni,  a Fidesz fővárosi vezetést lejárató kampányába illeszkedő nyilatkozatháborúját. Most az egyre népszerűtlenebb HírTV-nek nyilatkozott (https://hirtv.hu/ahirtvhirei/karacsony-gergelyek-bosszuhadjarata-csepelen-2514529?utm_source=feed&utm_medium=rss), P+R parkoló ügyben. Néhány megjegyzés a nyilatkozattal kapcsolatban: 

„A volt Csepel Művek területét ki is jelölte a kerület - mutatja Csepel Fideszes polgármestere. Borbély Lénárd szerint ide, a HÉV-től alig 100 méterre, uniós forrásból meg is lehetne építeni a parkolót, de a balliberális fővárosi vezetésnek ez sem jó”. Ezek szerint a terület nem az önkormányzaté, a volt CSM vállalatoké, megszerzése kemény tízmilliókba kerülne, amit, akkor, amikor a kormány milliárdokat von el a fővárostól, a főváros, érthető módon már nem akar finanszírozni. Mint egy korábbi polgármesteri nyilatkozatból kiderült, arról is folyik közös gondolkodás a fővárosi és a kerületi szakemberek között, hogy a HÉV déli irányban való tervezett meghosszabbítása miatt célszerűbb lenne az

„Mégiscsak ezek a legszebb éveik” címmel Selmeci János,  Csepelen élő újságíró-műsorvezető közölt jegyzetet a Klubrádióban. Írását változtatás nélkül közöljük:

"Állítólag minden élet számít. Kivéve, ha középiskolás vagy.

Hadd kezdjek egy strébernek tűnő kijelentéssel: imádtam a gimnáziumot. Persze nem a tanulás részét, az igazán fontos az volt, ami az órák előtt és után történt. Nagyon szerencsés vagyok, az osztálytársaim a világ legjobb arcai voltak, sokuk azóta is közeli barátom, szóval az iskolába járás már kilencedikes koromtól a lehető legjobb szórakozásnak számított. Emlékszem, hogy nagyon utáltam betegnek lenni; egyetlen napig kimaradni a brigádból is azt jelentette, hogy elvész valamilyen élmény, amit nem lehet pótolni. Ezek nélkül ma más ember lennék.

Ezt azért meséltem el, mert ez most tényleg csak mese; ami nekem és a barátaimnak a közös órák, a szünetek alatti beszélgetés, az ismerkedés a folyosókon, az iskola utáni programok, a kocsmázás, foci, a póker, a farsang meg a szalagavató bulik voltak, az a járvány kezdete óta a mostani középiskolásoknak az online oktatás, az otthon ülés, és nagyjából ennyi.

Az elsősök gyakorlatilag nem ismerik az osztálytársaikat. Pedig ezek lennének a legszebb éveik.

A legszebb éveiket veszik el most tőlük, soha be nem pótolható élményeket az iskolák bezárásával és akkor még nem említettem meg egy viszonylag fontos szempontot; tanulniuk kellene, együttműködniük egy közösség tagjaként, felnőtté válniuk. Mintha mindezek fontosságát a vírus árnyékában

Ezeken a romokon kellett új életet kezdeni Csepelen hetvenhat évvel ezelőtt

A második világháború befejező szakaszában, a szovjet Vörös Hadsereg előrenyomulásának eredményeként hetvenhat évvel ezelőtt, 1945. január 9-én szabadult fel Csepel a náci német megszállás és a magyar nyilas uralom alól.  Az emlékezet és a történelem őrzi a tényeket.

Dr. Bolla Dezső helytörténész így ír a 76 éve történtekről:

Szigetszentmiklós elfoglalása után december 9-én a frontvonal egy hónapra Csepel déli határánál megrekedt. Furcsa hónap volt ez. A Weiss Manfréd Gyár bombáktól megkímélt kiürítésre nem került részén folyt a termelés, december 23-án 12.084 fõ dolgozott. Az aláaknázott Gubacsi-hídon menetrend szerint közlekedett a HÉV. Naponta vívtak rövid tűzpárbajt a Hárosra telepített szovjet aknavetők a Csillagtelepen állomásozó német tüzérekkel. Sárga csillagos munkaszolgálatosok tankcsapdákat, bunkereket építettek, futóárkokat ástak Csepel déli felén.

A védelmi rendszert néhány napra katonák töltötték meg. Majd lőszereik nagy részét hátrahagyva távoztak. Csepel határában kisebb német és magyar katonai egység állt szembe a hatalmas Vörös Hadsereggel, melynek még hetekig nem kellett a község. December második felében, miután Budapestet körülzárta a Vörös Hadsereg, a lakosság a karácsony előtti napokban értesült az Ideiglenes Nemzetgyűlés és Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásáról. December 24-én a sopronkőhidai börtönben kivégezték Pataki István és Kreutz Róbert WM gyári antifasiszta ellenállót.

Kommunista érzelmű ifjúmunkások felvették a kapcsolatot a szovjet csapatokkal. A község

Hol készült ez a kép? 2021. január 6-án Washingtonban, a Capitoliumnál vagy 2006. szeptember 18-án Budapesten, a Magyar Televízió székházánál? 

Trump náci. Vagy ha úgy jobban tetszik, fasiszta. Egyre megy, de mint tudjuk, a szimpatizánsok a KKK-n is szeretnek csomót keresni. Megkeresi és felnagyítja a jogos sérelmeket, aztán pedig szítja és meglovagolja a felháborodást. Megveti a demokráciát, a parlamenti váltógazdaságot. Korlátlan hatalmat, egyben korlátlan személyi kultuszt akar. Mindenhol a saját képét, saját nevét, a saját embereit.

Utóbbiakat csak addig, amíg alázatosan nyalnak. Ha egy pillanatra abbahagyják, úgy járnak, mint két kirúgott igazságügyi minisztere, Jeff Sessions és Bill Barr. Ha valaki nem kész vezényszóra felköpni és aláállni, megkapja, amit Mike Pence alelnök: gyáva áruló! Trumpnak szava sem volt, amikor egyik ügyvédje kivégzőosztagot helyezett kilátásba a négy éven és két hónapon át hűséges kutyaként viselkedő Pence-nek. Szerdán direkt élvezte, hogy legelszántabb náci hívei megostromolták a Capitoliumot. Hát mi az a négy halott, amikor a koronavírus járvány 350 ezer áldozata sem izgatja?

Egyedül persze nem tudott volna ekkora kárt okozni. Ehhez kellett a

Sajtcetli a kapu alatt. Belegondolt már abba a kedves olvasó, (Csepel mai vezetőitől ezt nem is reméljük), hogy ha a Jedlik gimnázium a legutolsó HIVATALOS, módosított ígéret szerint 2023 őszére a csillagtelepi Tejút utcából visszaköltözik az ötmilliárdért felújított Táncsics utcai épületbe, akkor lesz olyan Jedlikes, aki úgy érettségizik, hogy be sem tehette a lábát a klasszikus Jedlikbe? (És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy  melyik ígéretet teljesítették a MÓDOSÍTOTT határidőre 10 év óta Csepelen?)

Ezzel kapcsolatban (is) Dukán András Ferenc, a csepeli önkormányzat momentumos képviselője írja saját közösségi oldalán:

„Borbély Lénárd folyamatosan hárítja a felelősséget a kerületet érintő ügyekben és úgy tesz, mintha semmi köze sem lenne ezekhez, mintha nem ő lenne több mint hat éve Csepel polgármestere.

A valóság az, hogy ő írta alá a szerződést, ami potom pénzért lehetőséget adott Németh Szilárdnak, hogy birkózócsarnokot építsen, ahova nem engedi be a csepeli birkózókat. Ő utasította vissza, hogy egyeztetéseket kezdjen a HÉV januári újraindulása ügyében. Hasonló a helyzet a Jedlik Gimnázium két éve csúszó felújításának ügyében.

A  neki írásban feltett egyszerű kérdéseimre sem válaszolt egyenesen, hanem sunnyogva a jegyzőnek adta ki a feladatot, hogy az bürokratikus maszlagba ágyazva próbálja megmagyarázni a bizonyítványt. Ráadásul a jegyző által felsorolt jogszabályok pont azt támasztják alá, hogy 2020. január elsejéig teljes egészében a csepeli önkormányzat felelőssége és feladata volt a Jedlikes közbeszerzés.

A polgármester ezzel szemben azt akarja velünk elhitetni, hogy itt csak valamifajta adminisztratív szintű kérdésekről van szó, neki semmi köze sincs semmihez, ez nem az ő dolga, nem tehet róla, hogy két éve csúszik a gimnázium felújítása.

Ennek pont az ellenkezője az igaz. Borbély Lénárd az országot irányító Fidesz oszlopos tagja és több mint hat éve Csepel polgármestere. Itt az ideje, hogy Borbély Lénárd igazi polgármesterként, felelős politikai vezetőként viselkedjen. Álljon ki a csepeliek elé és mondja meg egyértelműen, hogy mi az a legkésőbbi időpont, amikor már biztosan a Jedlik felújított épületében tanulhatnak a diákok. Ne kezdjen el terelni vagy mellébeszélni, ne mutogasson másra, hanem mondjon egy végső dátumot, amit számon lehet rajta kérni és amiért

Az  Orbán-rendszer szétrohasztotta a társadalmat, de volt már ebben a nemzetben elég bölcsesség ahhoz, hogy békésen rendszert változtasson. Igaz, a hatalomhoz foggal-körömmel ragaszkodó Fidesztől nem várható ugyanaz, ami a hajdani poszt-kommunistáktól, hogy a hatalomtól békésen megválva magukra vegyék a demokrácia igáját. Ennek ellenére talán van remény...

Hat ellenzéki pártelnök  megállapodott a közös kormányzás alapelveiről. Abban a Házban, amelyet 2022-ben vissza kell foglalniuk a nemzetnek a regnáló hatalomtól, mert az díszletet csinált a demokrácia otthonából.

A Szivárványkoalíció a IV. Köztársaságért szövetkezett. Azt a politikai helyzetet, amely egy táborba kényszerítette az ellenzéket, a NER maga hozta létre, amikor

"Elfogadhatatlannak tartom, hogy szerte Csepelen ilyen látvány fogadja a polgárokat. Ezek a képek egyébként Reggel és az Óvoda utcában készültek, az ÁMK környékének képviselőjeként pedig arra kértem a Városgazdát, hogy, bár nem feltétlenül az ő feladatuk, de ha tehetik, segítsenek az itt lakóknak és szállítsák el a lomokat mihamarabb -írja saját közösségi oldalán .Kovács Dávid Attila, a csepeli önkormányzat független képviselője, majd így folytatja:

"Tudom, hogy ez egyébként egész Csepelen probléma, aminek az oka elsősorban a kerületünkben idén elmaradt hagyományos lomtalanítás (gyűjtőpontos volt, de az finoman szólva is alacsony hatékonysággal működött).

Ezért december 28-án a lomtalanítást végző FKF Zrt-t is megkerestem, hisz az ígéret nyár végén úgy szólt, hogy Csepelt és azt a másik négy kerületet (XII., XV., XXII., XVI.), ahol idén szintén elmaradt a lomtalanítás előre fogják majd venni 2021-ben.

Azt a tájékoztatást kaptam, hogy valóban ez a terv. Azonban január 11-ig, ameddig - jelen információink szerint - biztosan tartanak a szigorú COVID-ellenes intézkedések még a tervezés szintjén sem fognak foglalkozni a lomtalanítással, mert

A gyerekszegénységgel az a helyzet, hogy öt év múlva nem lehet bepótolni, amit ma elmulasztunk – figyelmeztet Bass László szociológus.

- Karácsony előtt fogadták el a népkonyhák működésének új szabályozását, ami egyfajta beismerése a szegénység kiterjedtségének. Pedig hivatalosan 2010 óta egymillió magyar emelkedett ki ebből a körből. Mennyit rontott a szegények életén a válság?

- Nem tudjuk pontosan, de már az egymilliós adattal is bajok vannak. A hátrányos helyzetű térségekben azt látjuk, hogy vagy nem mozdul semmi, vagy minden sokkal rosszabb mint tíz-húsz éve. Őrületesen szakad szét a társadalom. Van egy nagyjából másfél milliós tömeg, amelynek évtizedek óta nem javul a jövedelmi és a lakáshelyzete, nem fér hozzá jobban a szolgáltatásokhoz. Ugyanakkor friss kutatások alig vannak szegénység ügyben, mert az ezzel foglalkozó műhelyeknek egyre kevesebb forrásuk van.

- A 2008-as válságot követően még öt évig romlottak a mutatók. Most is ilyen hosszú távú társadalmi következménnyel számolhatunk?

- Az előző válság legsúlyosabb tapasztalata, hogy az uniós országok többségével szemben a magyar állam nem hozott intézkedéseket a legrosszabb helyzetben lévő csoportok megmentésére és ugyanezt látjuk a mostani járványban is. Így aztán biztos, hogy tovább romlott a helyzetük és ennek hosszú távú kihatásai lesznek. A KSH országos foglalkoztatási mutatói csak egy vagy két százalékkal rosszabbak a tavalyelőttinél, de egy olyan térségben, ahol az emberek tömege iskolázatlan, ott jóval nagyobb a visszaesés. Azt sem tudjuk, hányan élnek mindenféle hivatalos jövedelem nélkül, mert