A Fidelitas köszöntőjének kommentálói főként a Rákosi Mátyás 60. születésnapjára írt nótát idézik („Rákosi a legjobb apa,/ Minden dolgozó a fia”).  Egy különösen pimasz sarj arra tippelt, hogy Apa mindnyájunk után felveszi a családi pótlékot. Ami szemenszedett hazugság. Akkor már rég felemelték volna az összegét

Újabban sok levelet kapok Aputól. A Fidelitas jóvoltából tudjuk, amit eddig csak éreztünk. A miniszterelnök mindnyájunk édesapja

Először a többi nyugdíjas tesóval együtt megkaptam Aputól a Jókor c. lapot, benne a levelével, sőt portréjával. Arcán kevés púder, a törődését bizonygató szövegen kicsit több. Ezt azok a hálátlan kölkök is megkapták, akik a Nemzeti Konzultációról már leiratkoztak. Erről nem lehet.

És micsoda szerencse! Csupa olyan információt kaptam, amelyek nélkül a nyugdíjfolyósítás megbénulna. Elsősorban persze arról, hogy

Fedél nélkül. Mi védi az utasokat az esőtől? A csepeli HÉV ideiglenes végállomása a Kvassay hídnál

Baj lesz. A Csepeli HÉV a Kvassay híd felújítása miatt ideiglenes (egy vágánypárral rendelkező) végállomást kapott a híd lábánál. Itt az utasoknak el kell hagyniuk a szerelvényt, és átszállhatnak a Boráros tér felé közlekedő autóbuszokra.

Az ideiglenes végállomáson várakozók,(akik a pótló buszokkal már korábban odaérkeztek) az újonnan megépített peronon várakozhatnak, és szállhatnak fel a kiürített szerelvényre. Ez a várakozás elvileg nem hosszú. A gyakorlatban, - és speciális esetekben - viszont mégis elviselhetetlen.

Az ideiglenes végállomáson se fa, se árnyékoló, se eső-menedék, de még egy vízcsap sem mutatkozik. A préri közepén egy aránylag jól kiépített, aszfaltozott peron éktelenkedik a természeti erőknek kitett védtelenségben.

A műtárgy nem szolgál, mert nem emberséges!

Lehet, hogy

97 milliárd forint. Elképzelhetetlenül sok pénz. A kormány szándéka szerint pedig jövőre, azaz egy évvel a parlamenti választások előtt ennyit kívánnak költeni a mi pénzünkből, az adófizetők pénzéből az úgynevezett közmédia, értsd tudatmódosító hatású, közveszélyes termékeket előállító pártmanufaktúra támogatására. Vegyük csak sorra: 

Tudatmódosító hatású, hiszen  alternatív valóságot próbál építeni az alattvalók fejében arról, hogy ez a lábszagú magyar valóság, az orbáni maffiaállam a létező világok legjobbika. Pangloss mester csak irigykedhet.

Közveszélyes, hiszen bármilyen társadalmi csoport ellen büntetlenül bevethető egy kis uszításra, legyen szó

"Tömeges halpusztulás, habzó víz és bűz – ez jellemzi a Ráckevei-Soroksári Duna-ág (RSD) csepeli és soroksári szakaszát." - így kezdődik Szabó Szabolcs indoklása arról, hogy miért van halaszthatatlan szükség a KIs-Duna rehabilitációjára

Eltűnhet a Molnár-sziget, kipusztulhat a vízivilág, a halak, a madarak és a vidrák meg a hódok elveszíthetik lakhelyüket. A Ráckevei-Duna ág mentén 15 településen érzik a szagot, ami a víz felöl árad. A szennyvíz-ügy megoldása szerintük nem halogatható tovább. A helyiek szerint egy-egy felhőszakadáskor a dél-pesti szennyvíztisztító záportározója megtelik és az összegyűlt szennyvíz tisztítatlanul ömlik bele a Kis-Dunába. Az iszappal keveredő szennyel pedig folyamatosan töltődik a meder. Erről az áldatlan helyzetről készített riportot az RTL Klubban Ásványi Eszter, a Fókusz riportere.

Dr. Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője, törvényes lehetőségével élve, a jövő évi költségvetés vitájánál módosító javaslatot nyújtott be a Kis-Duna rehabilitációjára. Javaslatát így indolkolta:

"Tömeges halpusztulás, habzó víz és bűz – ez jellemzi a Ráckevei-Soroksári Duna-ág (RSD) csepeli és soroksári szakaszát. A probléma hosszú évek óta ismert: ha esik az eső, akkor a szennyvíztisztító telepre beérkező, hirtelen megnövekedett mennyiségű szennyvíz-csapadékvíz keverékkel nem tudnak mit kezdeni, így az tisztítás nélkül ömlik bele a Népjóléti árokba, onnan pedig az RSD-be.

Alapvető gond, hogy

Már akkor ott motoszkált az ember agyában, hogy miért pont katonának meg közmunkásnak állnának leginkább a munka nélkül maradtak, amikor áprilisban meghirdette a kormány a kisember-mentő programjait – de az, hogy mekkora tévedés volt mindkettő, csak a héten bizonyosodott be.

A miniszterelnök nagyvonalúan 200 ezerig engedte volna felfutni a közfoglalkoztatotti létszámot, egyik államtitkára azonban elkotyogta, hogy hetek óta jóval kevesebben vannak, mint a januári százezer fő. Mindössze 88 ezer embert csábít az országban a nettó 54220 forintos közmunkás bér.

Katonának csak hatszázan jelentkeztek, mert a felkínált nettó 120 ezret megkapja egy kevésbé kiképzett segédmunkás is, akit minimálbéren vesznek fel, s ha valaki az elmúlt három hallatlanul sikeres gazdasági évből egyet jó pénzen le tudott dolgozni, annak három hónapig ugyanezt az összeget

 A kérdés, ami mindaddig ott lóg a levegőben, amíg tisztességes, meggyőző választ nem kapnak az utasok. Talán majd most! "Tényleg nem a Boráros térig fog közlekedni a HÉV jövő januártól?" Mi is érdeklődéssel várjuk a választ 

A csepeli HÉV sorsáról, jövőjéről szóló HIVATALOS hírek, információk nem nyugtatják meg a csepelieket. Lehet, hogy a hírek közlőinek a hitelessége, lehet, hogy a tervek átláthatatlansága körül van a baj. Annyi bizonyos: sokan úgy érzik, hogy a legfontosabb kérdésekre nem kapnak világos, egyértelmű választ.

Kovács Dávid Attila tavaly október óta független képviselője a fideszes vezetésű csepeli önkormányzatnak. Az új kerületi politikusnak elege lett a HÉV-et és a Kvassay híd felújítását övező homályból. Egyértelmű válaszokat vár nyílt levelének címzettjeitől. Kovács Dávid Attila a saját közösségi oldalán a következőket írta:

"Sokan kerestek ebben az ügyben mióta elkezdődött a Kvassay-híd felújítása, de még senki illetékes nem tudott megnyugtató választ adni. Polgármester urat múlt héten kérdeztem a HÉV-vel kapcsolatban, Ő annyit válaszolt, hogy a vonatkozó tervek biztatóak, illetve, hogy a felújítás után a menetidő csökkenni fog majd. Részletesebben itt: https://tinyurl.com/y7hscvyw

�Ezért most a MÁV-HÉV Zrt-hez és kerületünk jegyzőjéhez fordultam és az alábbi kérdéseket tettem fel nekik:

1️⃣ A Kvassay-híd felújításának tervezett befejezése, azaz 2020. december 31. után a csepeli HÉV újra a felújítás megkezdése előtti útvonalán fog közlekedni?
2️⃣ Ha igen, akkor

Turulszobor a XII. kerületben: "Ő most és még sokáig rabmadár, a gyűlölet foglya, ellopott és meggyalázott jelkép, akárcsak az árpádsávos zászló"

A XII. kerületi turul-emlékművet, amelyre a második világháború áldozataira való méltó emlékezés jegyében vagy tizenhét nyilas nevét is sikerült felvésni, átnevezik, és a jövőben egy háborúval visszább szimbolizálja majd a nemzeti főhajtást. A második háború sem marad ki azért, a Városmajorban lesz egy vadonatúj emlékmű, ami már csak azért is hasznos, mert a turulos talapzatról még vagy négyszáz név hiányzik, és most nem a kimaradt nyilasokra gondolunk. 

A polgármester által vizsgálatra felkért történészcsoport azt mondja, ennek a libikókának nincs semmi értelme, a turul nem meredezhet tovább a volt nyilasház előtt. Hozzátehetjük, hogy

Ilyennek látja és láttatja a  Kvassay híd felújítása miatt rengeteg kényelmetlenség elszenvedésére és eltűrésére kényszerülő csepeli HÉV utasait egy állami cég, a MÁV-HÉV reklámfilmje. Jó vicc vagy valami más?

Információs kisfilmmel kívánta felhívni a MÁV-HÉV a figyelmet a csepeli Kvassay híd felújítása alatti változásokra.  A sztereotip, sértő utasábrázolás, a gúnyolódás és a slusszpoénra kihegyezett politikai áthallás azonban nem nyerte el mindenki tetszését.

Sötét hajú és bőrű, atlétatrikós-aranyékszeres utas, viccbeli szőke nő, bunkó kerékpáros a szereplői a MÁV-HÉV kisfilmjének, amely a várható kényelmetlenségekre hívja fel az utazóközönség figyelmét.

Kommunikációs katasztrófa vagy formabontó, fiatalos utastájékoztatás? A hozzászólók véleménye megoszlik a kérdésben. „Egyszerre rasszista, tiszteletlen és ostoba. Szánalmas” – írta egyikük, amelyre a MÁV-HÉV közösségi oldalának szerkesztője úgy válaszolt, hogy „Kedves Utasaink! Kérjük, ne vesszenek össze: szándékunk szerint nem rasszista üzenet, hanem szarkazmus és önirónia a cél, hogy minél több embert el tudjunk érni a fontos információval.” Az oldal adminisztrátora derekasan állja a kritikát, igyekszik is válaszolni azokra, igaz, az alábbihoz hasonlóan kissé szokatlanul lazára vett hangnemben: „Kedves Utasaink! Hé, világbéke! Nem kell, hogy mindenkinek tetsszen a film…”

Nem is tetszik mindenkinek. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) az utasok kisfilmbeli ábrázolását egyenesen annak a tünetnek tartja, hogy milyen kép él a közpénzből fenntartott cég menedzsmentjének a fejében az adófizető utasokról. Közösségi oldalukon azt írják:

Már régen búcsút intettek az egyenes beszédnek. "A kórházi nagy bajt visszakézből letagadta Kásler miniszter, és a parlament is tette a dolgát.  Semjén Zsolt jutalomjátékként a régóta tervezett, demokrácia elleni szemétkedéseket is készségesen szecskázta törvényi salátává"

Az elmúlt négy hónapunk egyetlen képben:  éjjel megjelenik egy jogszabály, amelyben nem szerepel az idősek vásárlási idősávja, így tehát a sajtó kikövetkezteti, hogy ez a korlátozás megszűnik, majd a kormányinfón a kormányszóvivő délelőtt megerősíti az értesülést. Még jó, hogy reggel nem  rémhírt terjesztettünk .

Nem mondom, Müller Cecília emberi arca tényleg egész emberi – tök helyes, hogy tetszett neki a kaspós mém –, de azért négy hónapja mégiscsak egy kommunikációs dögvészben élünk. Mondhatnám azt is, hogy február közepe óta hazudoznak nekünk, de ez egyrészt nem újdonság – tíz éve így van –, másrészt meg nem tudjuk, hogy mikor mondtak igazat és mikor nem. Csak az biztos, hogy valódi kérdésre valódi újságíró négy hónapja nem kapott elfogadható választ.

Egy színielődást nézünk, amióta ideért a járvány. A darab látszólag arról szól, hogyan lehet minél több magyar életét megóvni, de valójában színpadon és takarásban is csak azon ügyködik mindenki, hogy bármi történjék, a Fidesz a lehető legjobban jöjjön ki belőle. 

Ráadásul a

"Amikor a hatalom édes mámorát belülről érezte, eszébe jutott, hogy ezeket a rohadt fémmadarakat igazán érdemes lenne letiltani az égről. Kampányba kezdett, és megígérte a csepeli népnek, hogy az ingyen krumpli mennyiségének növekedésével arányosan a Fidesz segedelmével csökkenteni fogja a település felett eldübörgő gépek számát is..."

"Szilárdnál jóval kisebb lény, egy vírus parancsolta le a repülőgépeket a kék égről. Szilárd mégis dühöng, mert a csepeli lakos kezdi revideálni álláspontját. A csepeli lakos kezd nosztalgiával emlékezni azokra az időkre, amikor utasszállító vagy teherszállító  gépek repkedtek a feje felett. Na, nem a zaj, az égzengés hiányzik neki, hanem a régi élete. Hiányzik a munkahely, a társaság, a szórakozás, de a család, a kis unoka is - nagyon. Fáj neki, hogy a vírus tombolása alatt sokan elmentek. Voltak, akiket a vírus, és voltak, akiket az idő előtti hazaküldés vitt el!"

Horváth Gyula "Szilárdokon túl" című írását változtatás nélkül közöljük:

"Szilárd már 2006-ban is, (amikor még csak 40 év, és 90 kiló körüli lehetett) úgy akart országgyűlési képviselő lenni, hogy nekiment Podolák Gyurinak, mondván: tűrhetetlen, hogy ide hozta azt a rengeteg repülőgépet a fejünk fölé. Persze Gyurinak a dologhoz sok köze nem volt, de mint később, úgy már ekkor se zavarták Szilárdot a tények.

Aztán 2010-ben felmelegítette a témát, mert a repülőgépek száma nem csökkent, hanem nőtt! Azért, mert Budapest közben világváros lett! Ezáltal Európában, és a világban egyre népszerűbb úti céllá vált - elsősorban a fiatalok körében. Szilárdot – sem ez, sem a nemzetgazdaság állapota – nem nagyon zavarta, mert

"A szabad szó, a szabad gondolat elpusztítandó, s mint látjuk a Fidesznek nevezett szépen hízó és fasizálódó pártnak változatos és ötletes eszközei vannak arra, miként lehet valamit szétzúzni. S van ehhez elég önként jelentkező,  aki készséges és kéjes örömmel vesz mindebben részt. Van, aki kétségtelen tehetségtelensége és kisebbrendűségi érzésé okán csatlakozik a kivégző osztagokhoz, más meg úgy gondolja, hogy csuhajja, ha tényleg egy életünk van, ahogy brit tudósok állítják, akkor most kell gyorsan és jól élni, s ha ez az ára, akkor ez. Kit érdekel?"

Nem, barátaim, nem az Index van veszélyben. Hanem mi mindannyian, akik úgy gondoljuk, hogy nem jó egy fasizálódó diktatúrában élni – ahol ráadásul még elveri a nyarat az eső is. Nem jó egy olyan országban, ahol néhány gátlástalan gazember ellopja azt, amit csak lehet. És igen sok mindent lehet. A dögkeselyű a nyakunkon. Rémisztő, ahogy kivégeznek minden független intézményt. Legyen az alkotmánybíróság vagy szerkesztőség, esetleg egyetem. De van ennél dermesztőbb is. Mégpedig az, hogy honfitársaink egy jelentős részének mindez még tetszik is.

Ne áltassuk magunkat! Nagy tömegben élünk együtt olyanokkal, akik a

Csepelen az iparűzési adó elvonása azt jelentené, hogy az idei költségvetési tervezet működési bevételének 45,1 százalékával, 7,2 milliárdos nagyságú iparűzési adókieséssel kell számolnia az önkormányzat vezetőinek. Ehhez még hozzá kell tenni a közel négyszeresére emelt szolidaritási hozzájárulást, a teljesen elvont gépjárműadót, amelyekkel az összes bevételi kiesés megközelítheti az 56 százalékot.

Mélyütés az önkormányzatoknak:: „a cégeknek nem idén, hanem majd csak a jövő évi adóbevallással együtt, májusban kell megfizetniük az idei évben esedékes helyi iparűzési adó teljes összegét”.  https://nepszava.hu/3081581_kegyelemdofes-a-kistelepuleseknek  Ha a hír igaz, s a parlament ezzel a tartalommal fogadja el „a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot, s az azt megalapozó jogszabály tervezetét”, akkor szerintem egyértelmű, világos a kormány szándéka. Le akarja fokozni az önkormányzatokat, s a számára kényelmetlen, még mindig sok hatáskörrel rendelkező polgármesteri rendszer helyett az elöljáróságokat kívánja létrehozni. 

Ha ugyanis nincs pénz, paripa, fegyver, azaz gazdaságilag, politikailag teljesen súlytalanok a helyi önkormányzatok, akkor polgármesterekre sincs szükség. Nem kell folyamatosan bajlódni, vitatkozni velük, eltűrni kritikájukat, azt, hogy saját terveik, gondolataik, választórétegük van, ráadásul egyesek még a Nemzeti Együttműködési Rendszer határait is feszegetni merik.

Orbánék szemszögéből nézve sokkal gördülékenyebb az elöljárósági rendszer. Abban választásokat sem tartanak, mert

Ezentúl  a kormány egyik alkalmazottja, Müller Cecília, az országos tisztifőorvos fogja felkérni a kormányt, hogy ha ő, vagy a főnöke úgy látja jónak, térjenek vissza a rendkívüli, értsd: jogkorlátozó szabályokhoz. A Karmelita-kolostor lakója– ha úgy akarja – ismét előveheti a kemény kéz politikáját

A héten véget ért Magyarországon a járványügyi veszélyhelyzet. De vajon tényleg véget ért-e? Jó, jó: a nyári fesztiválok egy része elmarad, a boltokban, a buszon, az üzletekben még maszkban kell járni, de már újra elviselhetetlen dugókban pöfögünk a főváros útjain, kinyitnak lassan a mozik, újra lehet az utazási irodák prospektusait lapozgatni.

Csak közben csendben, szinte észre sem vettük, de megint lecsippentettek a szabadságjogainkból egy keveset. Mostanában már nem vittek el facebookos kommentelőket hajnali rajtaütéssel a rendőrök, de például a rendkívüli törvények egész sora, amiket úgymond „békeidőben” nem lehetett volna olyan könnyen belecsempészi a törvényekbe, nos, azok itt maradtak velünk. Ezentúl például a kormány egyik alkalmazottja, az országos tisztifőorvos fogja felkérni a kormányt, hogy

Borbély Lénárd nagy leleplezésre készült, de pofára esés lett a vége, saját magát leplezte le

Dr. Szabó Szabolcs, Csepel független országgyűlési képviselője válaszolt Borbéy Lénárd 21. kerületi polgármester tegnapi facebookos bejegyzésére. A polgármesteri levél itt olvasható. Szabó Szabolcs ezt választolta:

"Egészen elképesztő, ahogy Borbély Lénárd a kerékpárút építési projekt kapcsán a saját és Tarlós felelősségét másra akarja kenni.

A valóság az, hogy 2016. november 29-én döntött a VEKOP Irányító Hatóság a projekt támogatásáról. Utána eltelt három év a tavaly őszi önkormányzati választásig úgy, hogy sem Borbély, sem Tarlós nem volt képes érdemi módon előkészíteni a beruházást. Még a tervezésre kiírt közbeszerzési eljárásuk is eredménytelen lett, magyarul a beruházáshoz még egy nyamvadt kiviteli tervet sem sikerült elkészíteni három éve alatt.

Tehát még egyszer: három év alatt képtelenek voltak arra, hogy legalább a terveket elkészítsék! Ezt követően maga az Irányító Hatóság (aki nem tudná, ez a kormány alá van rendelve, jelenleg a Pénzügyminisztérium szervezetén belül van a VEKOP IH) üzente meg, hogy vonják inkább vissza a pályázatot, mert

A vízilabda hőse meghalt, de a rák sem győzte le, mert az életet, úgy, ahogyan szeretnénk mi itt élni, mi, akik pirosban, fehérben, zöldben találnak haza, semmi nem győzheti le.

Azt hiszem, még sohasem láttam a közösségi médiát olyan buborékmentesnek, mint csütörtökön. Nem voltak falak, társadalmi rétegek, eszmék, ilyen és olyan csoportok, kulturális, generációs, vagyoni gátak: az egész nemzet elgondolhatatlan fájdalommal gyászolta közös hősét.

Azon gondolkodtam, miért éppen Benedek Tibor volt képes oszthatatlan egységbe forrasztani a sok milliót, ilyen elementáris hatást kiváltani. Mármint, evidenciaként számos olyan halottja van az országnak, aki erőfeszítésével, teljesítményével, életével kiérdemelte a nemzet összes tagjának tiszteletét. Ám valamiért nem nagyon állt össze az az egységes és fokozhatatlan közösségi fájdalom, mint a minap.

A gyász alapvetően magányos műfaj. A halál, a veszteség feldolgozása lényegénél fogva egyéni kihívás. Egészen kivételes helyzet, amikor valaki az életével képes a legmélyebben közösségivé tenni a legmagányosabb emberi érzelmi helyzeteket.

Tavaly befürdés és botrány volt a csepeli strand nyári programja. Most végre tényleg megnyílt.  Zárva tartják viszont a közönség előtt a valódi, hiteles információkat . Nem adnak választ arra, hogy

> Befejeződött már a tavaly tavaszi botrányos építkezés kivizsgálása? 

> Mennyibe került valójában a felújítás? 

> Ki lett végül a felelős? Folyik az ügyben bírósági eljárás? 

> Mikor kapnak teljes körű tájékoztatást a csepeliek a stranddal kapcsolatos ügyekről? 

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH)  június  17-én megjelent 12. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

A Csepeli Hírmondó legújabb száma változatlanul hiányérzetet kelt az olvasóban. Nem csak a közölt írások, hanem a kimaradt tények, az elhallgatott, fontos helyi témák miatt is. Néhány példa: 

> hetek óta nem írnak egy sort sem a koronavírus okozta veszélyhelyzet konkrét csepeli tapasztalatairól: hányan betegedtek meg, hány csepelit kezeltek/kezelnek kórházban, lélegeztető gépen, és hány csepelit vesztettünk el a vírus miatt. Mennyit fordított a helyzet egészségügyi és szociális kezelésére, a nehéz helyzetbe került emberek megsegítésére az önkormányzat?

> Teljesen kimaradt/kimarad a CSH-ból a helyi vállalkozók, kis- és nagyvállalatok veszélyhelyzet miatti állapotának bemutatása, például a felszámolásig jutott Csepel Holding sorsának feldolgozása. Vajon hányan lettek/lesznek az ott dolgozók közül munkanélküliek? Milyen anyagi kár érinti az iparűzési adó és az építményadó csökkenése, illetve elvonása, a felszámolás, a vészhelyzet miatt az önkormányzatot?

> Mi a véleménye a csepeli önkormányzati vezetőinek a HÉV-vonal felújítása körül „megindult” híresztelésekről? Valóban megszűnik a HÉV, vagy csak átmenetileg kell HÉV-pótló buszokkal utaznunk? 

> Nem ír a lap semmit a

Krumpliosztás Csepelen. "Éhezzen a nyugdíjas a nyugdíjprémiumig és a választási krumpliig? A polgármesterek pedig kritika és valódi politizálás helyett járuljanak a kasszához, a nép pedig hálás lehet a támogatást kilobbizó helyi fideszes képviselőnek és a kormánynak..."

A mindenre is alkalmas kormány miért az alkalmatlan Karácsony Gergelytől várja, hogy felújítsa a Lánchidat? Ha ez annyira fontos, és tényleg veszélyes a híd, Karácsony meg késlekedik, akkor miért nem lép közbe Orbán Viktor, és miért jár kevesebb állami támogatás nemzeti örökségünk és a hídon közlekedő magyarok védelmére, mint amennyit minden év végén a határon túli fociakadémiák között szétosztanak?

Ezeket a logikus kérdéseket tehetnénk fel, ha nem Magyarországon élnénk, és nem tudnánk, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerében az ellenzéki főpolgármester nem csinálhat csak úgy valami hasznosat. Működtetheti a várost az alamizsnából, amit a

Ma már csak álom? Lomtalanítás a megszokott menetben

Meghökkentő, csepelieket közelről érintő tényt lehetett kiolvasni egy keddi információból. Az ittlakunk.hu hírportál 21. kerületi oldala hívta fel a figyelmet a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) bejelentésére, amely szerint a cég újraindítja a lakossági lomtalanítást Budapesten. A koronavírus-járvány miatt azonban hét kerületben elmarad idén a lomok begyűjtése. A kimaradók listáján ott volt Csepel is. Az FKV "vigaszágon"  a kimaradt kerületek lakói részére úgynevezett külön kompenzációs szolgáltatási csomagot állított össze. 

Úgy tűnt a cég adós marad az idei csepeli lomtalanítással, de legalább a kommunikátorai nem maradnak adósok a magyarázattal. E szerint - idézzük: 

"A három hónapos rendkívüli járványhelyzet miatt Budapesten összesen 61 nap, így 61 körzet lomtalanítása maradt el, amit a szoros éves lomtalanítási programba már nem lehet közvetlenül beilleszteni, hiszen munkaszüneti és ünnepnapokon, valamint bizonyos időjárási viszonyok mellett a tevékenység  szünetel. Az FKF ennek ellenére keresi a lehetőségét, hogy 

Elképzelem azt, amit a 26 éves, szakállas, fésületlen, karakán és magával ragadó fiatalember mondana az 57 éves, megpocakosodott, a Karmelita-kolostorban épült rezidencián kovászos uborkával a kezében parádézó mai miniszterelnöki utódjának. Hogy hová és mivé lettek a kemény szavak az orosz birodalom szolgálatáról, az egypárti diktatúra lebontásáról, a nyugati fejlődés útjáról meg a gazdasági jólétről?

Tükröt tart elénk a kettős évforduló, 1958. és 1989. június 16-a. Nagy Imre 62 évvel ezelőtti kivégzéséről, sajnos, ismerjük a legtöbb részletet. Ez már történelem. Az 56-os mártírok újratemetése 31 évvel később és különösen az akkor még fiatal Orbán Viktor Hősök terén elmondott beszéde azonban mindenképpen gondolkodásra, emlékezésre késztet.

Eljátszom a gondolattal, hogy vajon mi történne, ha Orbán Viktor személyében megelevenedne Karinthy Frigyes 1913-ban írt zseniális novellája, a Találkozás egy fiatalemberrel. Ebben a már befutott, sikeres írón kéri számon az ifjúi álmokat, a nagy terveket, a be nem váltott ígéreteket, és tessék megkapaszkodni, „a büszke és szabad Magyarországot” saját fiatalkori énje.

Felnőtt életem első éveit egy diktatúrában töltöttem. Hanyatló volt és mind erőtlenebb, mondhatni fogát hullató sárkány – de mégiscsak diktatúra. E tapasztalataim alapján állíthatom, hogy diktatúrában is lehet ám élni – csak nem jó. Meghúzhatod magad, de a lényeg az, hogy sosem tudhatod honnan csap le rád a hatalom.

Tegyük fel, hogy tanár vagy és eszedbe jut, hogy készítesz egy mókás videót a tanítványaid szórakozására. Amikor elkészíted a művet, azt hiszed a legnagyobb kockázat, amit vállaltál az annyi, hogy összetörik-e alattad a vasalódeszka. (Bevallom, én végigizgultam ezért a mutatványt.) Aztán kiderül, hogy csak azért nem húznak deresre, mert a keresztényi rend - csend - fegyelem odaadó hívei még nem tartanak itt. De nyugi, ahol az oktatáspolitika újdonsága annyi, hogy ezentúl lehet gázsprézni, gumibotozni, elektrosokkolni gyerekeket – ott előbb utóbb a deres ideje is eljő.

Itt jegyezzük meg, hogy