Nem irigyeljük a miniszterelnököt, amikor maga után vonszolva mindenkit, marad a keréknyomban, és a túlélésre játszik. Talpig fegyvert mesélt, aztán engedett a stadionok népének. Most meg ácsorog nyakig páncélban, nehezen mozdul, a könnyű fegyverzet célravezetőbb lenne.

Minden azt mutatja, tarthatatlan a korábbi elve: „Az emberek azt várják, hogy minden menjen a régi kerékvágásban. Nem állíthatjuk le az országot, mert ha leáll, akkor nem a vírustól, hanem attól fogunk majd padlót.”

Erősnek tűnt „az emberek” ásza, most mégis üti a valóság. A nyugati országok kórházi képeit elnézve (hazait elvétve látni), azt kell gondolnunk, hogy a jóléti állam maradék szociális és egészségügyi rendszere omlik épp a nyakunkba. A fene se gondolta, hogy

"Hozzám is rendszeresen érkeznek ez ügyben panaszok a játszóterek takarításának hiányosságaitól a közterületek rendben tartásáig..."

Kovács Dávid Attila független csepeli önkormányzati képviselő a sajtá FB-oldalán számolt be arról: többen is jelezték  az elmúlt hetekben, hogy a Városgazdánál azt mondták nekik: kerületünkben már nincs “közmunkaprogram.”

A képviselő így folytatja: én ez ügyben az önkormányzathoz fordultam, hisz a költségvetésünkbe be van tervezve, és senki sem tájékoztatott arról, hogy vége szakadt volna. Sőt, tudtommal évek óta munkaerőhiánnyal küszködik a Városgazda, tehát nagy szükség is van például a közfoglalkoztatottak munkájára is.

Egyebek mellett ez is oka annak, hogy nem mindig tudja maradéktalanul ellátni feladatait a cég. Hozzám is rendszeresen érkeznek ez ügyben panaszok a játszóterek takarításának hiányosságaitól a közterületek rendben tartásáig, sajnos

Már az is téboly, hogy a covid-gyanús betegeket 4-5 nappal a háziorvosi jelzés után teszteli a mentőszolgálat, mert nem bírják a tempót, s hogy Miskolc, Cegléd, Szombathely járványkórházai máris megteltek, pedig a vírusos betegek száma napról napra nő. Téboly, hogy 28 éves fiatalemberek, aktív korú tanárok és kórházigazgatók halnak bele a fertőzésbe, de a kormánynak még csak a szeme sem rebben, amikor a híreket az zárja, hogy az áldozatok többsége idős ember. Készen állnak a panelmondatok a sajnálkozásra, tápláló élelmet, immunerősítő vitamint meg adjon a család vagy az önkormányzatok. Ennyire felkészült a magyar állam a pandémia második szakaszára.

Ez a járványjelen, de az sem mutat jobban, ha túlnézünk a válságon. Akkor is csak azt lehet mondani: téboly, hogy a jelenleg 1,9 millió 65 év feletti, kiszámíthatóan a nem túl távoli jövőben ellátásra szoruló idős magyarnak mindössze 3 százaléka jut be valamilyen otthonba, 7 százaléka ér el valamilyen otthon közeli ellátást, házigondozást, miközben 150 ezer 80 év feletti társunk él egyedül egy háztartásban. Az ellátás bővítésére nem ad se pénzt, se embert az állam, nincs terv az öregedő Magyarország jövőjére. 

Ennek része, hogy

Csepel kerületvezetőiről mintázott bábuk a magyar közélet kirakatában? - Az önkormányzat hivatalos honlapján nyoma sincs az elfogadhatatlan döntésnek, indoklásának, az erőszak sajtóvisszhangjának. Miért?

Egyre többen kapják el a koronavírust, gyorsan nő a kórházban ápoltak, a lélegeztetőgépeken lévők száma, s egyre több embert veszít el az ország. Már hivatalosan is százezer felett van a fertőzöttek száma, a szakemberek szerint azonban ennek a többszöröse az igaz. Pénteken már 107-en hunytak el, ami sajnos újabb rekord a koronavírus magyarországi terjedésében. A kormányfő december 10-re már 30-32.000 ember kórházi kezelését jósolta meg. A kormánymédián túli fórumok részletesen foglalkoznak a helyzettel, a kormányzati hírek mellett a szakemberek többségében a kormány intézkedéseit kritizáló véleményével, a nemzetközi tapasztalatokkal, a szülői érdekvédelmi szervezet felmérésével, amely szerint a szülők többsége elégedetlen az iskolákra vonatkozó járványügyi szabályozással. 

https://csepel-soroksar.ezalenyeg.hu/helyi-problemak/a-szulok-elegtelent-adtak-a-kormany-jarvanyugyi-intezkedeseire-24025  

A 21.kerulet.ittlakunk.hu november 7-én közzétett közvélemény-kutatása szerint például arra kérdésre, hogy „Te mit szeretnél? Bezárják az iskolákat?”, a 6.260 válaszadó 63 százaléka igennel válaszolt!

Az országos média közli a

Kétes dicsőséget szereznek Csepelnek manapság a történelmi ház urai

Persze nem is volt kétséges, hogy tomboló járvány, elégtelen védekezés, gazdasági megroggyanás és általános válsághangulat ide vagy oda, egy ízes köcsögözéssel mindig fényt lehet lopni a lelombozott hazai mindennapokba. Azt pedig, hogy a gyermekeinkre leselkedő rettenetes LMBTQ-veszély seperc alatt le fog gyűrűzni az egészséges magyar rögig, abban a pillanatban tudni lehetett, amikor a kormány pszichoszélsőséges segédcsapatának női arca megnyomta a mesekönyvdarálógépen a gombot.

És most itt is van: Csepel után Nagykáta is fröcsögve betiltotta a meleg királyfikat, mert hát a gyermekek természetes lelki és szellemi fejlődésénél nincs is fontosabb. Különösen olyan helyeken, ahol a másság annyira a mindennapok része, hogy a tiltást kezdeményező kisgazdapárti képviselő még a transzvesztitát is keveri a fesztivállal, és egy jövőbeni választáson a településre erőltetett deviáns transzfesztita jelölttől félti a közt.

A baj csak az, hogy miközben az ember keserűen vihog a

Kimentem a terepre. A reggeli forgalomban személyesen tanulmányoztam a Kvassay hídhoz beérkező HÉV szerelvényekről lezúduló utasok áttranszportálását az ott várakozó és érkező pótló buszokra. A korábbi és jelenlegi személyes tapasztalatom teljes mértékben megegyezett a hozzászólásokban felvetett anomáliákkal.

Hogy ne unjam magam halálra és meg tudjam azt amit szerettem volna, barátságosan beszélgettem az ott szolgálatot teljesítő beosztottakkal, majd a helyi vezetővel. Meg is lepődtek azon, hogy nem hepciáskodtam, hanem messzemenő empátiát tanúsítva a munkájuk iránt, az iránt érdeklődtem, lehetne-e ezt másképp csinálni, az utasok lelkivilágát is figyelembe véve. Mondták, hogy lehetne.

És azt is, hogy biztos lenne akkor is olyan, aki méltatlankodna. Végül is megegyeztünk abban, hogy

Az Auróra cirkáló ma is Szentpéterváron, az egykori Leningrádban, a Néván áll, és őrzi a titkát vagy a történelemről és a legendákról beszél. Ami biztos:  gondozzák. A történelem tanúja. Tanúja a történelem 

Oroszországban százhárom éve, 1917. november 7-én (a korabeli Gergely-naptár szerint október 25-én) győzött a nagy októberi szocialista forradalom.

Az első világháború véres harcaiba belefáradt hatalmas országban sztrájkok és tiltakozások után 1917. március 12-én győzött a polgári demokratikus forradalom, három nappal később lemondott II. Miklós cár. Az országban kettős hatalom alakult ki a szovjetek (közvetlenül választott tanácsok) és az ideiglenes kormány között.

A  bolsevik vezetők (Lenin, Trockij, Zinovjev, Buharin) a forradalom továbbvitelét tűzték ki célul, megvonták a támogatást az ideiglenes kormánytól és a szovjetekben (tanácsokban) igyekeztek átvenni a hatalmat. A demokratikus köztársaságról, a munkásellenőrzésről, a földesúri földek magántulajdonának megszüntetéséről és a háború befejezéséről szóló programjuk

Az eddigi titkolózásból is tudni lehetett, hogy nagy a baj a Csepel déli határánál épült, Deák Ferencről elnevezett, Duna híddal. A Napi.hu „Baj van a Hárosi Duna-híddal - megnevezték a felelőst” című írásában felfedi a problémákat. A rosszul méretezett „saruk törése” azt jelentheti, hogy mindegyiket cserélni szükséges. Ez nem kis összeg, de még jelentősebb javítási (lezárási) idő.

 Schanda Tamás államtitkár tájékoztatója szerint a hidat újra le kell zárni. A nem kevés csepeli, aki műszaki ismeretekkel rendelkezik, tudja, hogy aztán újra, és újra ez lehet a módszer! Hosszú hónapokra, a felére /vagy még annál is kevesebbre/ kell majd csökkenteni a forgalmat a hídon.

Igazak voltak, hát a pletykák, az elfuserált híd elhúzódó javítása miatti bajokról. Átmeneti volt a kerületünk fellélegzése, az elviselhetetlen forgalmi dugóktól. Újabb lezárás jött a Deák Hídon. Ez azt jelenti, hogy újra végeláthatatlan dugók várhatók a Csepelről ki-, és bevezető utakon! A híd egyik részére - a Napi.hu alábbiakban idézett írása szerint - megint nem lehet majd ráhajtani. Csepel környezetterhelése, a helyben veszteglő, és kipufogógázzal szennyező autók miatt megint az égbe szökik. Nem baj - mondhatják az illetékesek - majd épül egy új híd a Galvani útnál. Lehet, hogy ez valaha igaz lesz, de annyit segít Csepelen mint

Nagy árat fizetett a világ az 1938-as késlekedésért. Csak hét év múlva kapituláltak a nácik...

A politikusokkal sokszor előfordul, hogy nem mernek meghozni olyan intézkedéseket, amelyek rontanának a népszerűségükön. Húzzák az időt, aztán, amikor később mégiscsak elkerülhetetlenek ezek a lépések, amikor már nincs mit tenni, akkor jóval nagyobb árat kell fizetnie végül mindenkinek; az úgynevezett népnek és a politikusoknak is.

Winston Churchill háborús visszaemlékezéseiben elég érzékletesen írja le, hogy a francia és a brit közvélemény a harmincas évek második felében meglehetősen békepárti volt – ami természetesen értehető az első világháború szenvedései után – és mindenáron el akarta kerülni az új világháborút. Csak hogy közben Németországban Hitler átvette a hatalmat és agresszióra készült a világ ellen. Sok alkalom lett volna, amikor még szembe lehetett volna vele szállni és viszonylag kis áldozatok árán megfékezni. Ám azok a politikusok sem mertek efféle ötletekkel előállni, akik pontosan látták a helyzetet. Inkább próbálták ők is elhinni, ha elvtelen engedményeket tesznek, akkor

„…a csepeliek közül is sokan elkapták a betegséget.” - írja az ismeretlen szerző a CSH-ban. Miért nem tudhatják meg a csepeliek, hányan lettek fertőzöttek a kerületben? Mitől fél az önkormányzat vezetése, talán tilos ilyen adatokat nyilvánosságra hozni? Miért? A kérdés Morovik Attila alpolgármester megfertőződésének eltitkolására is vonatkozik, hiszen csak most tudtuk meg, hogy ő is elkapta a vírust. Talán még azt sem lehet megírni, hogy az Operatív Törzs nem adja ki az adatokat? A képen: Morovik Attila alpolgármester, Borbély Lénárd polgármester és Ábel Attila alpolgármester

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH)  november 4-én megjelent 21. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Négy és fél oldal a koronavírusról, konkrétumok nélkül, két oldal az önkormányzati fejlesztésekről – a sikerpolitika jegyében, aktuálpolitikai kérdések: „tájékoztató” az ellenzék lejáratása céljából, jelképes őrtűz Székelyföldért, 1956.

A többi a megszokott, békét, nyugalmat „árasztó” egyéb: iskola, cserkészet, kereskedelem, két oldal sport, s némi kultúra. Ez a Csepeli Hírmondó legújabb számának rövid tartalma. 

Véleményünk a cikkekről:

Az embereknek tudniuk kell, hogy mivel állnak szemben, így érthetik meg a védekezés fontosságát. Meg kell szólítani őket, és mentálisan felkészíteni arra, hogy mi várható

Zacher Gábor toxikológus, mentőorvos régóta sürget szigorúbb intézkedéseket a járvány megfékezésére. A minap bejelentett lépésekkel kapcsolatban elmondta, hogy az éjszakai kijárási korlátozásnak túl sok értelme nincs. Az ingyenes parkolás maga a halál, iszonyú káoszt teremt. A sportrendezvényekről pedig úgy vélekedett nem kevés iróniával, hogy persze a stadionokban mindenki be fogja tartani a távolságot, nyilván mindenki viseli majd a maszkot szabályosan, még a páholyokban is.

Véleménye szerint legalább a középiskolákban át kellene állni az online oktatásra, a kijárási korlátozást nem hajnalra kellene elrendelni, hanem előbbre is, meg későbbre is, vissza kellene hozni a sávos vásárlást. A egészségügyben a halasztható beavatkozásokat valóban halasztani kellene, mert egyszerűen elfogynak az orvosok, ápolók, szakdolgozók a frontvonalon. Hely van, gép van, gyógyszer van, dolgozó nincs. Az intenzív terápia, a fertőző betegek ellátása, a lélegeztetés speciális szakterület, azt nem lehet egy délután megtanulni.

Csepelen 1956 őszén heves harcok voltak. Sokan  a pincékben kerestek menedéket, és várták a híreket. Kelepeltek a gépfegyverek, és néha ágyúszó is megrengette a házat. Nagyon féltem! Nem azért, mert fel tudtam mérni a veszély nagyságát, hanem azért, mert láttam, hogy a felnőttek megváltoztak. Az ilyen házakban az emberek szoros közösségben éltek. Segítették, támogatták,  apró mondatokban értesítették egymást. Figyeltek, segítettek a rászorulóknak, és végtelenül nagy összetartozást, szolidaritást mutattak.

A blogszerkesztő ajánlása: a most következő írás szerzője tősgyökeres csepeli, hároméves kisgyerekként itt élte át 1956 októberének-novemberének tragikus napjait.

A harmadik életévét betöltött kis unokám egy délutáni alvás után felsír! Odamegyek, felveszem, és magamhoz ölelem. A sírás, szipogássá csendesül, majd elül. Pihenünk! Én a fotelben, ő az ölemben. Átkarolja a nyakam, és a vállamra hajtva fejecskéjét. Keresi a védelmet, a nyugalmat rossz álmaiból.

Elgondolkodom; valahogy így lehettem én is édesanyámmal 1956. október- novemberében! Majdnem ugyanennyi idős voltam akkoriban, mint ő most.

Nagy Imre mártír miniszterelnök több mint hat évtizedes rádióbeszéde a 64 évvel ezelőtti 1956-os forradalom és szabadságharc sorsát  megpecsételő, november 4-én kezdődött szovjet fegyveres inváziót idézi fel. 

A hatalmas túlerő csak többnapos utcai harcban tudta  felszámolni a szabadságharcosok ellenállását a Széna térnél, a Corvin közben, Óbudán, Kőbányán, a VIII. és a IX. kerület több helyszínén, végül november 11-én Csepelen is. Magyarország Kormánya 2001-ben nyilvánította Nemzeti Gyásznappá november 4-ét.

Ma, az idei november 4-ei Nemzeti Gyásznapon is az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezik az ország.  Történelmi tények, további részletek:

Nemrég többen is megkerestek a környékről, hogy nem értik, miért nem lehet parkolni a Rakéta utca 18. sz. után (a Rákóczi út irányába) miközben előtte igen és nem változik az út szélessége.

Így kezdi újabb bejegyzését a saját közösségi oldalán Kovács Dávid Attila, a csepeli önkormányzat független képviselője.

A tavaly megválasztott helyi politikus azt is megosztja az olvasókkal, hogy milyen választ kapott illetékes helyről, amikor a csepeliek kérdést képviselte. Ezt írja:

„Furcsa választ kaptam, miszerint azért, mert nincs meg "a biztonságos párhuzamos közlekedés szempontjából elengedhetetlen 4,5 m-es hasznos útszélesség." Ezek szerint tehát szűkül az utca, de ez szabad szemmel sajnos nem látható még az ott lakók számára sem.

Ugyanakkor jegyző úr azt is hozzátette, hogy

Közel 8 milliárd ember él a Földön. Ebből kettő van, aki sosem hazudik. És mind a kettő magyar!

Az egyik Dózsa László színész, aki korábban azt állította, hogy ő szerepel 14 éves pesti srácként azon az 56-os fotón, amelyről később a bíróság is kimondta, hogy nem őt, hanem Pruck Pált ábrázolja.

Azt is mondta, hogy miután felrobbantott egy tankot és két orosz katonát megölt, falhoz állították, kivégezték, de életben maradt. Majd kórházba került, onnan elvitték az ávósok, és másodszor is kivégezték. Tömegsírba tették, forró mésszel leöntötték, de egy sírásó kiásta, és most itt van. Egy friss interjújában elpanaszolta, nagyon fáj neki, hogy soha senki sem tartotta igazmondónak, pedig: "én sohasem voltam hazug".

A másik Orbán Viktor. Ő is elmondta magáról, hogy még soha életében nem hazudott. Különböző alkalmakkor azt is kifejtette, hogy

Az idei Karc plakátkiállításon ilyennek látták az "emberminisztérium" tárcavezetőjét

- Ha találkozna Kásler Miklóssal, az emberi erőforrások miniszterével, aki az egyik fő felelőse a jelenlegi állapotoknak, mit mondana neki?

- Megkérném, hogy hallgassa meg végre a szakembereket is. Ne csak politikai szakértőkkel egyeztessen, ne csak politikai elvárásoknak feleljen meg, hanem figyeljen a szakma elvárásaira. De ez nem csak Kásler Miklósra vonatkozik, hanem a kormány minden tagjára, akinek ráhatása van az oktatásra.

Dr. Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője csak elvétve kap megszólalási lehetőséget a 21. kerület fideszes uralom alatt álló önkormányzati médiájában. Véleményét, álláspontját a csepeliek így csak a képviselő FB-oldaláról, esetleges média-megszólalásaiból és az által megjelentetett kiadványból ismerhetik meg. A legutóbbiban többek között a magyar oktatás lehangoló állapota elé tartott tükröt a Mendrey Lászlóval készült interjúban, amiben ezt írta:

„A koronavírus-járvány második hullámának idején kellett megkezdeni az idei tanévet. Ez kétségtelenül nagy kihívás elé állította az iskolákat, a pedagógusokat, a diákokat és a szülőket is. Erről kérdeztük Mendrey László oktatási szakértőt, a PDSZ korábbi elnökét.

- Lényegében házi feladatot kapott a kormány a nyárra. Az egyik legfontosabb teendőjük az volt, hogy felkészítsék az oktatási rendszert a koronavírussal kapcsolatos kihívásokra. Eleget tett ennek a házifeladatnak?

ML: Egyértelműen nem. Ezt az egész nyarat, úgy ahogy volt, átaludták. Emiatt pedig a tanévkezdés félelemmel és bizonytalansággal átitatott. Több okból

Valószínűleg Magyarország az utolsó Európában, ahol zsúfolt stadionokban folyhatnak a labdarúgó mérkőzések, mindenütt máshol már régen üresek a lelátók. A legutóbbi Fradi-Újpest rangadón mintegy tizenhatezer ember egymástól néhány centiméterre biztatta harsányan a csapatát - "Nem hiszem, hogy találnék akárcsak egy olyan lelkiismeretes egészségügyi szakembert, aki ne volna tudatában annak, hogy egy ilyen rendezvény a járvány terjedésének melegágya.

Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez – jól sejtik: ezek az Alaptörvény XXI. cikkének szavai. Persze az egészséges környezetről a nagy többségnek a légszennyezés, a vízminőség védelme, a veszélyes hulladékok ártalmatlanítása jut eszébe – egyébként helyesen. Arról viszont még a jelenlegi pandémiás időszakban sem nagyon esik szó, hogy ugyanebbe a körbe tartozik azoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyek célja a járvány terjedésének minden lehetséges módon történő megakadályozása. Ez utóbbival kapcsolatban a végrehajtó hatalom folyamatos alkotmánysértésben van.

Az atlétikai stadion horribilis összegért megépül a VB-re, de áldozatul esik neki a csepeli HÉV, amely lehet, hogy mégsem fog januártól eredeti útvonalán közlekedni?  Erről a kormány az év végéig dönt. A csepelieket meg sem kérdezik? 

Ezen a héten tovább romlott a járványhelyzet Csepelen is. Hétfő délután jelentette meg a csepel.hu a  hírt: „A gyermekorvosi rendelő átmenetileg járványügyi okok miatt nem üzemel”.  Ennyi! Illetve, még hozzátették: október 30-ig tart a rendelő leállítása, s akinek szüksége van orvosi segítségre az keresse fel háziorvosát. Telefonon. Ja, s ha elkészült orvosi igazolás kell, akkor „a Görgey Artúr tér 6. szám alatti Gyermekorvosi rendelőben” átvehetők. Ennyi tartozik a csepeliekre. Punktum.

A kérdés csak az, hogy mikor derült ki, hogy le kell állítani a rendeléseket? Mi a konkrét „járványügyi ok”? Talán fertőzötteket találtak a rendelőben? Ha igen, akkor kik voltak az érintettek, milyen intézkedéseket tettek a vírus terjedésének megakadályozására? Miért csak a gyermekorvosok fb-oldalán vagy más honlapról lehet megtudni, hogy a rendelő „hatósági intézkedés következtében” került bezárásra, mert az egyik „asszisztens koronavírustesztje pozitív lett”, s emiatt az orvosok is karanténba kerültek. 

https://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/fertozo_betegsegek/cikkek/koronavirus_zarlat_egy_fovarosi_gyermekorvosi_rendeloben/20201026132304 

Talán Csepelen, az önkormányzatnak tilos korrekt tájékoztatást adni egy gyermekorvosi rendelő járványügyi okok miatti átmeneti bezárásának konkrét okairól?

Az önkormányzati vezetés nem éppen lakosságbarát tájékoztatási politikájának újabb példája, hogy

Hétfőtől bizony nagy szigor lesz, a rendőrök eddig akár még a maszkot is felsegítették a felelőtlen állampolgárra, de a beszoktatás időszaka véget ért, a miniszterelnök úr is megmondta, itt a büntetések ideje. Még az is lehet, hogy Orbán Viktor ismét utasítja majd Pintér Sándort, hogy tartassa be a maszkviselésre vonatkozó, amúgy is mindenki által betartott szabályokat, sőt nem kizárt, hogy sokszorosára fogják büntetni azt a pár embert, akik csupasz arccal próbálnak wc-papírt vásárolni.

A rendpárti megoldások emlegetése talán megnyugtatja kicsit a járványtól jobban tartók lelkét, még a focimeccseken és az éttermekben is maszkot kell majd hordani, előbbit persze aligha fogják betartatni, utóbbi esetében pedig a legtöbb helyen eddig is ez volt a gyakorlat. Én sokkal nagyobb rendőrségi szigorra sem számítok, az „Orbán-diktatúra” aligha vállalná be az állampolgárok konkrét vegzálását, de létszámkorlátok is vannak; a rendőrség a karanténban lévők ellenőrzését sem győzi, nem beszélve arról, hogy vannak azért még bűnözők is.

Szigorítás címen tehát a kormány

Sokan ma annak is örülnének, ha legalább a Boráros térig járna újra a csepeli HÉV. Ötven éve azonban ezt írta az újság: "Azáltal, hogy a Boráros térről - a Gönczy Pál utca vonalában a föld alá bújtatják a csepeli gyorsvasutat és a pesterzsébeti (valójában a ráckevei) HÉV-et, amelyeknek egyesített pályája a Calvin tér alá fut majd be, a tér Dél-Pest egyik legfontosabb közlekedési csomópontja lesz. A távlati tervek alapján innen ágazik majd ki a metró Dél-Budára vezető pályája is". (...) (Népszabadság 1970. október 14.)

Lehet pezsgőt bontani, jubileumi ünnepséget szervezni (védőmaszkban). Vége a találgatásoknak Csepelen! Eddig csak szóbeszéd járta arról, hogy mikor kezdték ígérgetni a csepelieknek, hogy az egykori Csepeli gyorsvasút, a mai Csepeli HÉV a Boráros tér helyett a Kálvin térig (vagy ahogy akkoriban írták, a Calvin térig) fog járni. A Fővárosi Blog kétséget kizáró bizonyítékkal szolgált: ötven éve indult be az ígéret-cunami. A kezdetekről, a Népszabadság 1970. október 14-i számát idézve ezt írják:

Tervezőasztalon a négyszintes Calvin tér

Budapest sok nagy beruházásának, rekonstrukciójának programja készül a Fővárosi Mélyépítési Tervező vállalatnál. (...) 1971-1975 között a tervezés értéke évenként eléri a 74 millió forintot.

A vállalatnál készülő nagyobb jelentőségű programok alapján legkésőbb 1977-re megépítik a metró észak-déli vonalának első szakaszát a Nagyvárad tér és a Deák tér között. Az ehhez kapcsolódó rendezési elgondolások alapján tervezik aluljáró építését a Nagyvárad téren, az Üllői út - Ferenc körút kereszteződésében és a Calvin téren.

Ez utóbbinál a tervezők négy szinten alakítanak ki kereszteződéseket. Legalul halad majd a metró és a kéreg alatt idáig meghosszabbítandó csepeli gyorsvasút. Felette közelíthetik meg a

Próbálom elképzelni, mi járt Lánczi András rektor fejében, amikor úgy döntött, ha törik, ha szakad, meg fogja akadályozni, hogy az általa vezetett Corvinus Egyetem szenátusa tárgyaljon az színművészeti egyetemisták és tanáraik melletti kiállásról.

Mitől tartott vajon? Hogy a feldühödött közgazdászok kirontanak a Szabadság hídra, és onnan rikoltják bele a világba, hogy Free SZFE? Vagy hogy odakanyarodik a beszélgetés: tulajdonképpen mi a bánatért kellett alapítványba kiszervezni az ország egyik legsikeresebb állami egyetemét, és miért van ma a MOL kezében a magyar közgazdászképzés is? Vagy csak egyszerűen attól félt, megcsörren a telefon, és Valaki sóhajtva megkérdezi, na de András, hát ennyit sem tudsz elintézni?