Hosszú az út a visszaköltözésig, de a pénz fogy....Miért és kinek került 2019-ben kifizetésre majd 20 millió forint a Németh Szilárd féle Társadalmi Egyeztető Fórum javára? Milyen szolgáltatás áll a megbízási díj mögött?

Jegyző úr többszöri kérésemre sem adott választ arra, hogy a Jedlik beruházással kapcsolatban milyen szerződések és milyen kifizetések történtek.

Tájékoztatásul megadta az önkormányzat Üvegzseb felületének internet elérési útvonalát.

Nos, bármilyen hihetetlen, sokszor szoktam innen tájékozódni, nem mindig sikerrel, de a tegnapi napot mégis rászántam, hogy mit is tudhatunk meg innen.

A szerződéseket nem lehet aszerint megtalálni, hogy milyen típusú beruházáshoz tartozó dokumentumokat keresünk.

Így másik utat választottam és megnéztem a 2019. évi kifizetések listáját, amit egy „kis” késéssel 2020.10.01. napján tettek elérhetővé.

Csoportosítva a következő kifizetéseket találtam a Jedlik beruházás kapcsán:

Rohamosan növekszik a betegek és a halottak száma. Közben azt látjuk, hogy a hatalom politikai arca mind jobban kilóg a maszkból.A kabinet tavasz óta nem tud szabadulni a propaganda kormányzástól, csak a nemzeti konzultációt emlegeti

Az ország fenn akarja tartani a normális életet - mondják a korifeusok. Pedig van idő, amikor a hatalomnak szembe kell mennie a közvéleménnyel, olyan is van, amikor a hőzöngés kevés. Ilyen gyors járvány közben nem sikerülhet egyszerre a gazdaság és az egészségügy életben tartása. Az élet a vakcina után sem lesz - nem lehet - olyan, amilyen volt. Még kevésbé, ha a hatalom politikai kérdéssé teszi a járványkezelést.

 „Az egyetlen hely, amit nem értek pontosan, az nem más mint

Miért nem tárgyalt egy hatmilliárdos szerződésről - aláírása előtt - az önkormányzat képviselő-testülete; miért hallgatja el a hatalmas összegű fejlesztést az önkormányzat vezetése? Miért kell a híreket dugdosni a csepeliek elől?

A napi.hu-ból kellett megtudnunk, hogy hat milliárd(!) forintos nagyságrendű infrastrukturális fejlesztések indulnak Csepelen. (https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/beruhazas-csepel-fejlesztes-kozmu-palyazat-tender.715412.html)  A portál az  EU Hivatalos Lapjához készült kiegészítésben (TED-tenders electronic daily,  https://ted.europa.eu/udl?uri=TED:NOTICE:479045-2020:TEXT:HU:HTML&src=0 ) közölte a hírt.

A hír szerint az ajánlatkérők, a Csepeli Önkormányzat és Csepeli Városfejlesztési és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. már szeptember 29-én aláírták a szerződést a pályázat nyertesével, a Gerulus Kft-vel. 

A szerződés sem a Polgármesteri Hivatal, sem az önkormányzati cég honlapján nem szerepel, pedig az „üvegzseb” törvény kötelezi az érintetteket a szerződések közzétételére.

A cég egyébként "visszatérő” pályázója a önkormányzati közbeszerzési eljárásoknak, az elmúlt években több, a hivatal és Csepeli Városgazda Zrt. által kiírt mélyépítési pályázat nyertese is volt.

A hír örvendetes, csak a titokzatos körülmények, kérdések elgondolkodtatóak.

Mi az oka, hogy

Nem lesz káosz jövő tavasszal, minden marad a régiben, az órákat ugyanúgy átállítjuk majd, mint eddig. Bár az európaiak 84 százaléka megszüntetné a tekergetést.

Elterjed a hír, hogy ez a mostani volt az utolsó óraátállításunk, mert az Európai Unió eltörli a téli és a nyári időszámítást. Azt pedig a tagállamokra bízza, hogy melyiket választják, de az marad, nincs többé váltogatás. Sokan már látni vélték, hogy mekkora káosz lesz ebből.

Nos nem lesz, mert a hír nem igaz – jelentette ki határozottan Lattman Tamás nemzetközi jogász a Klubrádió Reggeli gyors című magazinműsorában. Kétségtelen, hogy volt ilyen terv, már csak azért is, mert egy 2018-ban tartott online konzultáció azt mutatta, hogy a földrész lakosságának 84 százaléka ellenzi az óraátállítást.

Tavaly ezért az Európai Bizottság el is készített egy tervezetet, amit a parlament elfogadott, de az EU-ban bonyolultabb a törvényhozás, mint az egyes országokban, így az Európai Tanácsnak is rá kellett volna bólintania a tervre. Ez a mai napig nem történt meg, tehát arról, hogy tavaszra új szabályokat hozzanak, semmi esély sincs.

"Létrehoznék egy központi agytrösztöt, ahova a kerület különböző részeiből bekerülnének azok az információk, hogy hol és hányan fertőződtek meg. Ezt naponta ki kellene értékelni, majd pedig a tények alapján újabb és újabb intézkedéseket foganatosítani..."

A Csepeli Vagyok nevű FB-csoportban Kál Károly Második Hullám címmel gondolatébresztő kezdeményezést tett közzé a csepeli koronavírus-helyzettel kapcsolatban. Szerkesztőségünk az ott leírtakat most csak egy elemmel bővítené: TÁJÉKOZTATNI! TÁJÉKOZTATNI! TÁJÉKOZTATNI! A cikket változtatás nélkül közöljük:

„Október végére a Covid vírus feltartóztathatatlanul betört Csepelre. A tavaszi gyengébb fenyegetőzése után, a nyári kellemes ellazulást követően sokan nem gondolták, hogy ősszel úgy tör ránk, mint annak idején a tatár hordák! Pedig itt van! Itt van Csepelen és rombol óvodában, iskolában, a Csepeli Polgármesteri Hivatalban és még ki tudja hol.

Eddigi információim szerint eddigi rontásának szenvedő alanyai között van, óvodai dada, iskolás gyermek, önkormányzati képviselő ( kettő is ) két alpolgármester és maga Csepel Polgármestere is!

Mondandómat azzal folytatnám, hogy

Vlagyimir Iljics Lenin 1917-es áprilisi téziseiben hirdette meg a „minden hatalmat a szovjeteknek” forradalmi jelszavát, hogy aztán a kommunista rendszer ebből a minden hatalmat (és pénzt) a párt vezetőinek rendszerét valósítsa meg. Lenin a polgári forradalom utáni szocialista forradalomról beszélt, akkor még eszébe sem juthatott, hogy van ennek az útnak vértelen megoldása is. Orbán Viktor viszont már megmutatta nekünk, hogy létezhet ilyesmi, mi több, ő ezt el is nevezte fülkeforradalomnak.

A magyar miniszterelnök is demokratikus rendszert rajzolt elénk, és nem árulta el, hogy a forradalom nála azt fogja magával hozni, hogy minden hatalmat egy szobatársi közösség kezébe kell adni. Ő kitalálja (Orbán), a másik megvalósítja (Kövér), a harmadik pedig törvényesíti (Áder). Pedig ez történt. Nem kellett hozzá

Ezeket a Hollandi úti fákat senki sem védte meg: a favágók zavartalanul dolgozhattak

Nemrég Csepel polgármestere a rendelkezésére álló összes fórumon fogadkozott: Megőrizzük a Kis- Duna-partot. Mi történt? Mi az értelme ennek a fogadkozásnak? Valójában kitől kell megvédeni a Hollandi úton a Kis-Duna partját?

Önmaguktól, pontosabban jelen esetben Németh Szilárdtól védik meg a Kis-Duna-partot. Úgy látszik Borbély Lénárd újra, immár másodszor rálépett a damaszkuszi útra. Ez a pálfordulás azonban nagyobbnak tűnik a korábbinál. Míg 2010 előtt, ellenzékiként, Németh Szilárd fegyverhordozójaként élharcosa volt a Hollandi útra tervezett szálloda elleni ellenzéki küzdelemnek, a Fidesz 2010 utáni hatalomra kerülése után már támogatta Németh Szilárd oda tervezett birkózócsarnokának és akadémiájának megépítését, sőt javaslatára az önkormányzat anyagilag is hozzájárult.

Most szembefordult korábbi önmagával, s egyben egykori mentorával, Németh Szilárddal: „megőrizzük a Kis-Duna-partot”. Nehéz követni a választók megnyeréséért folytatott időnként elvtelen harcát, amit írásában igyekszik a „kizárólag a helyszínnel” magyarázni. Nem hisszük, hogy újabb pálfordulása őszinte, mert akkor nem játszotta/játszatta volna el azt színjátékot, amit a téma tárgyalásakor, a szeptember 24-i képviselő-testületi ülésen frakciótársaival és a képviselő-testület egészével rendezett. 

Három konkrét megjegyzés az írással kapcsolatban: 

Hányan voltak a színművészetisek tüntetésén? Tudja valaki? Orbán tudja, de nem mondja? Az internetadós tüntetésen többen voltak? Vajon milyen kormányzati reakciót válthat ki, hogy emberek tízezrei vonultak a Műegyetem Rakparttól az Urániáig, és azt követelték, hogy hagyják békén a Színház- és Filmművészeti Egyetemet? Mindenki azt találgatja, vajon hova tűnt Vidnyánszky, illetve mi végre történt, hogy Hegedűs Zsuzsa, Orbán Viktor főtanácsadója kiállt a szinisek mellett, példaértékűnek nevezve a diákok akcióját? Mi lesz ebből Tekintetes úr?

A szociológus azt nyilatkozta, hogy: a sokszor hosszú évekig tartó konfliktusmegoldási folyamat első lépése mindig a dialógus kiprovokálása, aminek feltételeit az SZFE hallgatói és oktatói által indított akció példaértékűen a maga részéről meg is tett. A konfliktus feloldásának második feltétele természetesen a vitatott döntést meghozók párbeszédre való hajlandósága.

Vajon Orbán Viktor párbeszédre való hajlandósága milyen mértékű? Nagyobb, mint a bécsi kapu? Szarka ezredes, kancellár például azzal indított, hogy nevezzék meg a diákok a vezetőjüket. Képtelen volt felfogni, hogy

Életének 76. évében elhunyt Deák Attila újságíró, aki  az önkormányzati Csepel újság munkatársa is volt 2010-ig, a lap megszüntetéséig.  Deák Attila Temetése 2020. október 27-én, kedden lesz, 13 óra 15 perckor, az Új Köztemetőben - közölte a  21. kerületi hírhatár  a gyászoló családtól kapott szomorú hírt

A Csepel Újság munkatársaként alaposan felkészült, körültekintően dolgozó, pontos és precíz kollégát, barátot ismerhettünk meg Attilában, akinek jó humora, anekdotázó képessége, s nem utolsó sorban naprakész tájékozottsága nagy mértékben segítette a hajdani szerkesztőség munkáját.

Emlékét megőrizzük!

Deák Attila a rendszerváltás előtt üzemi lapoknál dolgozott, pl. az óbudai harisnyagyár lapjánál, vagy később a Kipszer Életnél, amelynek főszerkesztője  volt.

A 90-es években munkatársa volt a Pest Megyei Hírlapnak, az Esti Hírlapnak, írt a Kurírnak, az Ádám magazinnak.

Évekig dolgozott önkormányzati lapoknak, mint az Újbuda Újság és a Csepel Újság.

Emellett sokáig dolgozott a

Sehol sincs a 10 éve megígért gerincút folytatása, a Corvin csomópont kétszintűvé alakítása, a Gubacsi híd felújítása - Viharfelhők tartanak Csepel felé...

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH)  október 21-én megjelent 20. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Nincs szám a Csepeli Hírmondóban, amelyben Borbély Lénárd, a kerület polgármestere ne kapott volna újabb egy vagy két oldalt, hogy elmondja monológját, dicsérje önmagát, felsorolja eredményeit. Most éppen egy interjút készítettek vele – két oldalon, megválasztásának egy éves évfordulójára hivatkozva, de természetesen kiálltak mellette a Meseország mindenkié című mesekönyv betiltása kapcsán kirobbant botránya miatt is. (Kellenek-e homoszexuális mesék a csepeli óvodákba?)

A többi cikk az időszerű témákat (1956, Csepel Örökség díjkiosztása, Mérnökhallgatók ösztöndíja, emlékmű Kvassay Jenőnek és Sajó Elemérnek, rendőrök kitüntetése) „hozza”, de a kultúra és a sport hírei is megjelentek a lap hasábjain. Egyébként béke és csend honol az olajfák alatt, Csepelen az előző két hétben is minden rendben volt – legalábbis a Csepeli Hírmondó szerint. 

Véleményünk a cikkekről:

Az egykori Csepel SZOT-üdülő és a Csepel Művek gyermeküdülője Siófokon: sok ezren pihentek, nyaraltak itt  a CSM dolgozói és az ő gyerekeik közül. Ma már semmi sem maradt belőle, csak az elfedett alapok őrzik az emlékét...

Népfelkelés? Lázadás? Ellenforradalom? Fegyveres puccskísérlet? Forradalom? – Így  október 23. után pár nappal nem árt egy kicsit megállni, és végiggondolni azt, hogy hányan, hányféleképpen látták és élték át, később meg értelmezték át mindazt, ami 1956 őszén történt. Az október 23-i felvonulástól a november 4-i bevonulásig. Az előbbit az egyetemi ifjúság kezdeményezte – transzparensekkel, az utóbbi a szovjet Déli hadseregcsoport hajtotta végre – tankokkal. –

De vajon mit hagyott nekünk örökül a magyar 1956? Másképpen: vajon ment-e ettől a világ vagy Magyarország előbbre? Ez volt az első alkalom, hogy

Növekszik a köd a csepeli HÉV körül. Lesz-e még végállomás a Boráros téren?  Merre, meddig járnak majd a szerelvények? Mi igaz a folyamatos blöffölésekből, ígérgetésekből?  - Csepel fideszes vezetői továbbra sem hajlandók ebben az ügyben a csepeliek elé állni, hogy korrekt tájékoztatást adjanak, évek óta nem merik vállalni a  HÉV jövőjéről szóló helyi társadalmi vitát és  egy kerületi közmeghallgatás megtartását, az ígérgetők szembesítését a csepeliekkel

Koronavírusos lett Csepel polgármestere, amit maga Borbély Lénárd tett közzé, saját fb oldalán. A hír egy nappal később a csepel.hu-n, az önkormányzat hivatalos honlapjának „Információk a koronavírusról” című külön rovatában is megjelent. Hogy miért nem a kezdőoldalon, az szerkesztő titka. Amikor mielőbbi gyógyulást kívánunk neki, kíváncsian kérdezzük tőle, miért nem tartotta be a koronavírus megelőzése érdekében meghirdetett, a maszkviselésre vonatkozó eljárási rendet? Miért nem tudjuk meg a tájékoztatásból, hogy karanténba kellett vonulnia vagy nem, mint ahogy azt sem, hogy van-e további érintett személy az önkormányzat vezetői közül? Ha karanténban van, ki helyettesíti? Kérdések, amelyekre nincs válasz. Miért? Lásd még:

https://444.hu/2020/10/20/a-fideszes-borbely-lenard-is-koronavirusos-pedig-szerinte-amit-tudott-megtett-a-megelozesert

Talán a polgármester koronavírusos megbetegedése lehet az oka annak, hogy október 22-én levelet kaptak a csepeli önkormányzati képviselők a kerületi jegyzőtől, amelyben közli velük, hogy „az Önkormányzat személyi állományát közvetlenül érintő fertőzések miatt” elmarad az október 29-ére tervezett képviselő-testületi ülés. Figyelem: a jegyző fertőzésekről ír! Elképzelhető, hogy  Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek távolmaradása az október 23-i megemlékezéstől a polgármester megbetegedésének következménye? Nem tudjuk. Gyors gyógyulást kívánva valamennyi érintettnek, fel kell tennünk néhány kérdést:

A jobboldal nem tud mit kezdeni vele, mert semmi köze hozzá. 1956 nem lett emlékezetpolitikai sarokköve a baloldalnak sem.

Szónoklatok füstként szálló hablatya, hirtelen száradó koszorúk, leffent lyukas lobogók, félrecsomózott nyakkendők, kitérdelt öltönyök...

Az 1956-os forradalom kitörése óta eltelt időnek elégnek kellett volna lennie, hogy október közmegegyezéssel elfoglalja súlyos helyét a nemzet emlékezetében, tudatában és öntudatában. Ha már a magyar annyira szabadságszerető nép. Nem így lett. Tiltották, elhallgatták, volt „sajnálatos esemény”, egy korszak legitimációjának kétes forrása, családi emlékezet, nemzeti felkelés, tragédia, emlékmenedék.

1956 őszén nagyon sokan a pincékben kerestek menedéket. Feszülten figyelték a budapesti rádió híreit és várták a Szabad Európa Rádió híradásait a 16, 19, 25, 31, 41 és 49 méteres rövidhullámon. Ez utóbbiakat most blogunkon ön is elérheti, meghallgathatja...

A Szabad Európa Rádió (SZER) magyar forradalmi (1956. október 19-november 13 közötti) műsorainak hangfelvételei egy különös véletlen folytán maradtak fenn. A hidegháború idején szokásos német, portugál és spanyol (itt voltak a rádiónak átjátszóállomásai) műsorszórási előírásoknak megfelelően a SZER csupán néhány hónapig őrizte meg a kimenő adásainak felvételeit, azután újrahasznosította az azokat tartalmazó magnószalagokat. A kérdéses időszak műsorai azonban a forradalom leverése után viták középpontjába került, így a nyugatnémet külügy vizsgálati célra bekérte a biblisi átjátszóállomás rossz minőségű adásfelvételeit. Ezeket aztán 1957 végén a Koblenzben székelő Német Szövetségi Archívum lerakataiban helyezték el.

A 6500 órányi adást tartalmazó, 60 darab 14 sávos magnószalag innen csak a kilencvenes évek elején került elő, gyakorlatilag lejátszhatatlan állapotban. A SZER munkatársai azonban egy hagyományos lejátszóból, erősítőből és számítógépekből külön erre a célra összeállított eszköz segítségével digitalizálták és hallgathatóvá tették a végül MP3 formátumban 60 CD-re rögzített műsorokat. Jóllehet, a

 „Itt ősszel nem szokott vihar lenni, de most nagy vihar van” – mondja zaklatottan az anya  a telefonba az amerikai rokonoknak, míg a vásárlásból érkezve golyó lyuggatta kenyeret tesz le a konyhaasztalra - Törőcsik Mari, Garas Dezső és Hernádi Judit a Szamárköhögés emlékezetes jelenetében - Jelbeszéden nőtt fel több generáció 

Az elmúlt fél évszázadban az 1956-os forradalom és szabadságharc számos formában és más-más hangsúllyal jelent meg a mozivásznon.

A magyar történelmi filmek között az 1956-os forradalmat bemutató alkotások kiemelt helyen állnak: rendezőik nemcsak előszeretettel nyúlnak a témához, de rajta keresztül érzékletesen mutatják be, mit gondolnak az egyén és hatalom viszonyáról, az elhallgatásokról és a társadalmi szabadság fontosságáról.

Az '56-os események azonban az évtizedek során más-más formában és hangsúllyal jelentek meg a mozivásznon – egyszóval minden filmben valami mást fejeztek ki. Maga az esemény pedig elég korán megjelent a filmvásznon, azonban mindig csak a háttérben, utalásszerűen, például Fábri Zoltán 1965-ös Húsz óra és Szabó István 1966-os Apa című alkotásaiban.

A filmekben 56-ot azonban tabunak számított forradalomnak nevezni, hiszen

A kihűlt, néma gyárkémények felkiáltójelként emlékeztetnek Csepel történelmére. Sokat tudnának mesélni 1956 októberi, novemberi napjairól

A következőkben változtatás nélkül közlünk részletet  Dr. Bolla Dezső csepeli helytörténész mai napig egyedülálló tanulmányából 

A helyszín Csepel, egykori község, nagyközség, város, hat éve Budapest XXI. kerülete. Az időpont: 1956. október 23., 24. és 25.

Dr. Bolla Dezső így idézte fel a 64 évvel ezelőtti napok történéseit:

1956. október 23-án hat órakor a csepeli gyárban a reggeli műszak megszokottan kezdődött.

Délelőtt azonban az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Műszaki Egyetem hallgatóinak küldöttsége jelent meg a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságán. A gyári munkás ifjúsággal kívánták felvenni a kapcsolatot az összefogás és közös fellépés érdekében. A pártbizottság titkára, Rudas Ernő nem engedélyezte az egyetemistáknak a munkás fiatalokkal való találkozást. Kijelentette: a két ifjúsági rétegnek nincs köze egymáshoz, a pártbizottság ura Csepelen a helyzetnek. Majd a küldöttséget kiutasította a gyárból.

A délutáni műszakra érkezők már értesültek a tüntetés betiltásáról, majd engedélyezéséről. Olvashatták az Irodalmi Újság október 23-i külön kiadását, mely a magyar írók 7 pontos kiáltványát tartalmazta. A nap további eseményei igazolták a felhívás első mondatát: „Történelmi sorsfordulóhoz érkeztünk.” A nagy megbecsülésnek örvendő írók a Szovjetunióval való viszony rendezését, az ország gazdasági helyzetének javítását, azt, hogy az üzemeket a munkások és szakemberek vezessék, továbbá a Rákosi-klikk eltávolítását, Nagy Imrének az ország vezetésében való visszatérését, szabad választások

Tűz, vér, láz, újság, boldog változás,/ Csupa teremtés lángol a szemekben,/ Örök tavasz, örök forradalom/ Oh, ékeskedjél, mindig ékesebben." (Ady Endre) - Történelmi sorsfordulóhoz érkeztünk. Ebben a forradalmi helyzetben csak akkor tudunk helytállni, ha az egész dolgozó magyar nép fegyelmezetten egy táborba tömörül.

A párt és az állam vezetői mindeddig nem adtak életképes programot. Ezért azok felelősek, akik a szocialista demokrácia kibontakoztatása helyett konokul a Sztálin- és Rákosi-féle terrorrendszer visszaállítására szervezkedtek és szervezkednek. Mi, magyar írók, a következő hét pontban fogalmaztuk meg, mit kíván a magyar nemzet.

1. Önálló nemzeti politikát a szocializmus eszméje alapján: a lenini elvek szerint rendezni kell a viszonyunkat valamennyi országgal, mindenekelőtt a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal. Felül kell vizsgálni az államközi egyezményeket és a gazdasági szerződéseket, a nemzetek egyenjogúsága jegyében.

2. Véget kell vetni a népek barátságát zavaró nemzetiségi politikának. Azt akarjuk, hogy barátságunk szövetségeseinkkel, a Szovjetunióval, a népi demokratikus országokkal őszinte és igaz legyen. Ez csakis a lenini elvek megvalósításával lehetséges.

3. Nyíltan fel kell tárni az ország gazdasági helyzetét. A válságból csak akkor tudunk kijutni, ha a munkásság, a parasztság és az értelmiség végre az őt megillető szerephez jut az ország politikai, társadalmi és gazdasági életének irányításában.

4. Az üzemeket a munkások és a szakemberek vezessék. Újjá kell formálni a jelenlegi bér- és normarendszert, a megalázó társadalombiztosítást stb. A szakszervezetek legyenek a magyar munkásosztály valóságos érdekképviseleti szervezetei.

5. Új alapokra kell helyezni a parasztpolitikánkat. Mind a termelőszövetkezetekben, mind az egyéni gazdaságokban biztosítani kell a parasztság önrendelkezési jogát. Meg kell végre teremteni a szövetkezés önkéntességének politikai és gazdasági feltételeit.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem HÖK és Titkos Egyetem szervezésében a Színház- és Filmművészeti Egyetem polgárai és a mellettük szolidaritást vállaló hallgatók az ország különböző egyetemeiről, demonstratív felvonulást szerveznek a szellemi szabadság jegyében.

Várunk mindenkit, aki szeretné kifejezni aggodalmát a közelmúltban hazánkban veszélybe került egyetemes értékekért – ezek közül csak egy az autonóm felsőoktatás.

Tartsatok velünk, mindannyiunk szabadságáért!

16:00 órakor gyülekezünk a Műegyetem rakparton,ahol 1956. október 23-án az egyetemisták megmozdultak azért, amiben hittek,

17:30-kor fáklyákat gyújtunk a Március 15-e téren, innentől az útvonal utolsó szakaszát a tiszteletadás jegyében némán tesszük meg

18:00 órakor az Uránia előtt az SZFE-s hallgatók által szervezett megemlékezés várja a menetet. A tervezett program és a felszólalók a következők:

Borsodban bevált, de Csepelen még csiszolni kell. Ábel Attila csepeli fideszes alpolgármesteren nem múlik:  bővített munkakörében ott van (majdnem) minden krumplis zsáknál

Lezajlott a Borsodi 6.számú országgyűlési egyéni választókerületben a választás, mely úgy a kormánypárt oldaláról mint az egyesített ellenzék oldaláról nagyon fontosnak, sorsfordítónak ítéltetett. A Fidesz szemszögéből a 2/3 megtartása, az ellenzék szempontjából a 2/3 búcsúztatása volt a legfontosabb cél. A küzdelem a Fidesz győzelmét hozta, az ellenzék 5%-al a második helyre szorult. Maradt a kétharmad.

Az azóta eltelt néhány hétben mindkét fél és tábora állás, - ülés,- és nézőpontja szerint nyilatkozott és értékelte a választás eseményeit és eredményét. A kormánypárti vélemények, nyilatkozatok, értékelések elemzésétől eltekintenék Hozták és tették azt, amit az elmúlt 10 évben megtapasztalhattunk részükről. Nincs ebben semmi újdonság. Működött a gépezet és hengerelt, a kampány időszaka alatt, a választás napján és az utána következő nyilatkozat háborúban.

Az ellenzék egyesített erőinek eredménye, azonban gondolkodásra, elmélkedésre késztetett.

Hallottam, olvastam az ellenzék vezető politikusainak kinyilatkoztatásait, mely szerint a

Ha pár éve  azt mondtam volna, hogy 2020-ban az MSZP, a DK és a Momentum közös közleményben véd majd meg egy antiszemita kijelentéseiről ismert, korrupciós vádakkal illetett jobbikos politikust Hadházy Ákostól, valószínűleg kinevetnek.

Azt sem hitte volna senki, hogy maszkban töltünk el fél évet, egy időre betiltják a parkban sétálást, mert ezt követeli a nép, miközben nem a rendpárti és szabadságellenes Fidesz, hanem a „progresszív” és demokratikus ellenzék lesz a nagyobb rend és több szigorítás pártján, és azért is kritizálják a kormányt, mert rengeteg lélegeztetőgépet vásárolt.

Ha azt mondtam volna, hogy 2020-ban az orvos azért nem akar majd megvizsgálni, mert lehet, hogy beteg vagy, hogy

Stadion helyett TAO-roncs milliárdos közpénzből Szigetszentmiklóson - Ez semmit sem számít?

Nagy János panasza! – címmel megdöbbentő esetet mutat be a szomszédból saját közösségi oldalán az olvasóknak Horváth Gyula. A történteket és a következtetéseket így foglalja össze:

Aki nem tudná, Nagy János Szigetszentmiklós polgármestere.

A közösségi portálon megtalálható egy 30 perces felvételt, melyet ő készíttetett. Az amatőrnek tűnő, kissé áttekinthetetlen bejelentkezésnek az volt az oka, hogy a közelmúltban a közszolgálati televízió híradója a maga módján beszámolt a városi testületi ülés kapcsán arról, hogy asztaltörésig menő konfliktus alakult ki a „baloldali” pártok képviselői között Szigetszentmiklóson.

A beszámoló, a szokásosan „fideszesre” sikeredett. Hogy mit jelent ez? Hát a polgármester elmondása szerint azt, hogy egy szó sem volt igaz abból, amiből országos hírt gyártott propaganda céllal kiküldött tévés-brigád.

A fentiek senkinél nem veri ki a biztosítékot. Sajnos már megszoktuk, hogy a mostani hírgyártók (országban, városban, kerületben) a tájékoztatás örve alatt, visszahozták a