Berend T. Iván történész szerint 2010-ben visszafordultunk az 1989-ben megkezdett úton

A rendszerváltás óta eltelt 30 év. A történész szerint az, ami 1989/90-ben történt a magyar történelem kiemelkedő eseménye volt. Noha őt az ország elhagyására késztette, nem hiszi, hogy

lehetett volna jobban csinálni.

A ’89-es fordulat vetett véget egy elavult, alapjaiban rossz szovjet mintájú államszocialista rendszernek és tette lehetővé az uniós és NATO csatlakozást. „Ehhez hasonló nyitás” a modern magyar történelemben korábban nem volt, az ország „mindig rossz szövetségi rendszerekhez csatlakozott”. A rendszerváltást annak ellenére történelmi jelentőségűnek tartja, hogy annál – mint minden nagy történelmi átalakulásnál – rossz elemek, így a „közel fél évszáda meghaladott szélsőjobboldali” tendenciák is

Szokatlanul kritikus hangot ütött meg Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke egy csütörtöki lapinterjúban. (A cikket a politikus osztotta meg a közösségi oldalán.) Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) csepeli polgármester győzelméről ugyanis azt mondta a Demokrata című lapnak, hogy bár győztek, de az eredményük nem éri el sem a 2010-est, sem a 2014-est.

Németh Szilárd szerint okosan és higgadtan kell válaszolni az új politikai kihívásra. Úgy fogalmazott, hogy „az elvtársak szőrös mancsát és gonosz terveiket továbbra is távol kell tartani a kerület anyagi forrásaitól és szellemi életétől egyaránt”. Emellett szükségesnek látja

A csepeli önkormányzati választás eddigi eredményét, számait, tényeit VOX értékelte: Borbély Lénárd győzelme  mutatja a csepeli Fidesz beágyazottságának növekedését, amivel valószínűleg öt év múlva is számolni kell. A Fidesz mindent meg fog tenni az ellenzéki összefogás mielőbbi szétverése érdekében. Ezért az önkormányzati munka az ellenzéknek a következő évek egyik kulcskérdése. Az „ej ráérünk arra még!” Pató Pál-i magatartás  elfogadhatatlan, az ellenzéki erők állapotának megváltoztatása több éves feladat lesz. Ha az ellenzék ezt nem veszi komolyan, s nem lép előre az együttműködésben - kampányban, programban, hiteles polgármester és képviselők kiválasztásában, a jelenleginél erősebb ellenzéki összefogásban -  akkor 2022-ben nem lesz esélye a győzelemre...

Míg Budapesten és az ország több nagyvárosában komoly sikereket értek el az önkormányzati választáson az ellenzéki erők, ezen belül a baloldali pártok is, Csepelen „újrázhat” a fideszes Borbély Lénárd polgármester. Igaz, a képviselő-testületbe fele-fele arányba kerültek a fideszes és ellenzéki képviselők. Az eredmény okainak feltárása a választásokon indult pártok, civil szervezetek számára létfontosságú feladat.  A valós tényeken alapuló elemző munka megkerülhetetlen.

„Ma nem azért vagyunk itt, hogy tüntessünk valami ellen, hanem hogy a szabadságot és a köztársaság 30. születésnapját ünnepeljük” – kezdte beszédét Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester a Városháza előtt rendezett ünnepségen

Emlékeztetett rá, hogy a köztársaság szó nyolc éve eltűnt hazánk nevéből, és mindennapjainkból is - tíz nappal ezelőtt azonban újjászületett. Budapest azonban nem lehet önző,  hiszen ez nem csak az itt élők, hanem a nemzet fővárosa - azoké is, akik nem a változásra szavaznak. Az ő bizalmukat is meg kell nyerni. Mint mondta, Október 23. 1956-ban és 1989-ben is a közösséggé válás pillanata volt, amikor megmutattuk a jobbik énünket, amikor különböző értékrendű embereket kötött össze a haza és a szabadság szeretete .

Az igazság, a köztelevízió és rádió, a nemzeti és a lyukas zászló sem lehet kizárólag egyik vagy a másik oldalé, hiszen ezt a közös értéket jelenti a köztársaság.

Október 13-án visszavettük a várost, de

A kihűlt, néma gyárkémények felkiáltójelként emlékeztetnek Csepel történelmére. Sokat tudnának mesélni 1956 októberi, novemberi napjairól

A következőkben változtatás nélkül közlünk részletet  Dr. Bolla Dezső csepeli helytörténész mai napig egyedülálló tanulmányából 

A helyszín Csepel, egykori község, nagyközség, város, hat éve Budapest XXI. kerülete. Az időpont: 1956. október 23., 24. és 25.

Dr. Bolla Dezső így idézte fel a 63 évvel ezelőtti napok történéseit:

56 hősei mellett a harmadik köztársaság 30 évvel ezelőtti kikiáltására is emlékeznek a Karácsony Gergely főpolgármester által meghirdetett mai, október 23.-ai fővárosi ünnepségen.

Hol szabad vagy, otthon vagy – Budapest Mindenkié! címmel jött létre egy Facebook-esemény, október 23-ára, ahol Budapest új főpolgármestere, Karácsony Gergely beszédet mond majd nyilvános rendezvényen koncertet ad a Quimby. A helyszín a Városháza parkolója, melyet a Károly körút felől lehet majd megközelíteni. A rendezvény 17 óra 30 perckor kezdődik. Az est moderátora és házigazdája Nagy Zsolt, az Örkény Színház művésze 

1956. október 23-án a magyarok kiálltak a szabadságukért. Azért harcoltak, hogy hazájuk elnyomástól független, szabad európai ország legyen. Idén azonban nem csak erre emlékezünk: 1989-ben szintén október 23-án kiáltották ki a köztársaságot.

Tíz nap telt el azóta, hogy visszavettük Budapestet. 

Visszaszerezzük az elvett éveket, visszaadjuk a

A csepeli önkormányzat október 23-i rendezvénye ma délelőtt nyolc órakor a Szent Imre téri koszorúzással kezdődik és 9 óra 30 perckor  ünnepi megemlékezéssel folytatódik a Királyerdei Művelődési Házban, ahol

A képviselő-testületben kilenc fővel rendelkezik a Fidesz, és kilenc fő nem fideszes áll velük szemben. A szkeptikusok azt hangoztatják, hogy a Fidesz a politikailag megosztott ellenzéki társaság tagjai közül könnyen „megvesz” egyet (vagy többet). Erre voltak is kezdeményezések, de ez idáig sikertelenül

A múlt vasárnapi helyhatósági választások érdekes eredményt hoztak Csepelen. Ugyan a polgármesterséget a Fidesz nyerte, de ezzel párhuzamosan nem volt képes többséget szerezni a képviselő-testületben. A csepeli nép arra szavazott, hogy a Fidesznek, és az ellenzéknek kiegyenlített viszonyrendszerben kell vezetnie a kerületet. A választások eredményeként egyik politikai erő sem szerezte meg a többséget.

A képviselő-testületben kilenc fővel rendelkezik a Fidesz, és kilenc fő nem fideszes áll velük szemben. A szkeptikusok azt hangoztatják, hogy a Fidesz a politikailag megosztott ellenzéki társaság tagjai közül könnyen „megvesz” egyet (vagy többet). Erre voltak is kezdeményezések, de ez idáig sikertelenül. Minden ellenzéki számára ugyanis világos, hogy egy ilyen magatartás, - az illetőnek személy szerint, a pártjának meg politikailag - a véget jelentené. Tehát még akkor is, ha kecsegtető az ajánlat, ennek elfogadása óriási kockázatokkal járna. Ez olyan erőt jelent a nem fideszes együttműködésben, ami hosszú távú kohéziót is létrehozhat az ellenzékben.

A mostani helyzetben

Botránnyal kezdődött az Országgyűlés őszi ülésszakának első napja. Hadházy Ákos táblákkal kommentálta a miniszterelnöki felszólalást, fideszes képviselők csavarták ki kezéből a feliratokat..

Üzentek a választók. Fellázadtak a jobbágyok. Borkai Zsolt maga a Fidesz. A Fidesz-demokráciából lett elege sokaknak. Orbán győzelmi jelentésként adja elő a vereséget 

Csendes őszre vágyom. Nem a bágyadtan napos vénasszonyok nyarára gondolok. A politikai közélet viharaiból lett elegem. A durva kiszólásokból, amivel a különféle politikai oldalak megszólalói hetek óta gyalulták egymást. Számoltam a napokat, essünk túl végre az önkormányzati választásokon, hátha aztán megnyugszanak a kedélyek.

Ám a végletekig felhergelt indulatokat a következő hónapokban nehéz volna lecsendesíteni, ami nem is áll szándékában a kormánynak. Aligha engednék meg, hogy a magyar emberek a „megbékélés posványába” süllyedjenek. A mi egyszerű falusi gyerekünk joggal gondolhatja, hogy ebben az országban jól mennek a dolgok, a magyar emberek akkor boldogok, ha tudják, kit kell szeretni, és kire kell haragudni. Ezt már megtanulták.

Csendes őszre vágynék, amire nem sok az esély. A Fidesz legutóbbi kongresszusán a párt elnökének választott, „utcai harcok világához szokott férfi” megint megfújta a csatakürtöt. A politikát is ketrecharcnak nézi, az érzelgősséget a gyengeség jelének tartja. Elvárja, hogy a „katonái” nézzenek szét maguk körül és lássák meg azokat, akikkel élet-halál harcot kell vívniuk.

Alapos és részletes cikkben számol be a friss Magyar Narancs arról a jól szervezett háttérmunkáról, amely Karácsony Gergely győztes kampánya mögött állt.

A cikkből konkrét nevek említésével jól kirajzolódik az új főpolgármester legközelebbi csapata, akik magát a kampányt irányították, és azt is meg tudjuk, milyen módszerekkel, technikákkal dolgoztak a stábban, és hogy milyen területekre fókuszáltak.

• Dorosz Dávid, kampányfőnök: korábbi LMP-s országgyűlési képviselő, aki a Párbeszédbe követte Karácsonyt. Amerikából tért korábban haza, idén eladta a cégét ezután csatlakozott Karácsony csapatához. Dorosz vitte a „gyárat”, azaz „az újszerű eszközöket is alkalmazó” mozgósítás, valamint az online kampány tartozott hozzá.
• Gál J. Zoltán, kampányfőnök: korábbi újságíró, a volt Vasárnapi Hírek főszerkesztője, 2002-2008 közt MSZP-képviselő: a stratégiai és kommunikációs irányítás tartozott hozzá, de a hosszabb beszédekkel is foglalkozott.
• Batiz András, tréner: korábbi műsorvezető, kormányszóvivő, aki a

Idén 105 éve, hogy megszületett a magyar rádiózás alapja. A csepeli szikratávírón keresztül legendás üzenetváltások történtek. A szerkezet békeajánlatot küldött az oroszoknak, közvetített a trianoni békeszerződés során, de még Lenin is ezzel üzent Kun Bélának. Csepelen ma egy utcanév őrzi az emlékét. Wilt tibor 1980-ban készült emlékművét a mai Corvin-csomópontnál helyezték el, naponta láthatja, aki arra jár

A  szikratávírót 1906 októberében egy fiatal olasz mérnök, Guglielmo Marconi találta fel. Alapvetően óceánjáró hajókra szánta az eszközt, hiszen vezeték nélküli volt, ezáltal mozgatható is. Az időjárás nem befolyásolta, és rövid idő alatt hatalmas távolságokra lehetett üzeneteket küldeni vele. Vívmányát Nobel-díjjal jutalmazták, átvevő beszédében pedig azzal hökkentette meg a hallgatóságot, hogy elismerte, igazából fogalma sincs, hogy hogyan működik a találmánya. 

A magyar rádiózás története az 1914-es évhez köthető, ekkor került be Magyarország a vezeték nél­küli kommunikáció vérkeringésébe.

A kormány megbízásából a Ma­gyar Királyi Posta mindössze három hónap alatt építette fel az első hazai szikratávírót. Ez a gyorsaság rendkívülinek számított. Minderre a Csepel-sziget északi részén került sor, ott találtak neki minden tekintetben ideális helyet. A talaj minősége kedvezett a földelésnek, ez volt a fő ok, amiért

56 hősei mellett a harmadik köztársaság 30 évvel ezelőtti kikiáltására is emlékeznek a Karácsony Gergely főpolgármester által meghirdetett október 23. -i fővárosi ünnepségen.

Hol szabad vagy, otthon vagy – Budapest Mindenkié! címmel jött létre egy Facebook-esemény, október 23-ára, ahol Budapest új főpolgármestere, Karácsony Gergely beszédet mond majd nyilvános rendezvényen koncertet ad a Quimby. A helyszín a Városháza parkolója, melyet a Károly körút felől lehet majd megközelíteni. A rendezvény 17 óra 30 perckor kezdődik

1956. október 23-án a magyarok kiálltak a szabadságukért. Azért harcoltak, hogy hazájuk elnyomástól független, szabad európai ország legyen. Idén azonban nem csak erre emlékezünk: 1989-ben szintén október 23-án kiáltották ki a köztársaságot.

Visszaszerezzük az

Ellenzéki sajtótájékoztató a Szent Imre téri polgármesteri hivatal előtt

Jogorvoslati kérelmet nyújtott be a csepeli ellenzék a Fővárosi Választási Bizottsághoz az október 13-ai önkormányzati választás XXI. kerületi eredménye miatt - jelentette be az MSZP csepeli elnöke ellenzéki politikusok közös sajtótájékoztatóján. 

Bangóné Borbély Ildikó azt mondta, véleményük szerint a XXI. kerületben nem tisztességen zajlott a választás, valamint ott volt a legtöbb (1620) érvénytelen szavazat. Közölte, volt olyan szavazókör, ahol elhunyt személy szerepelt a névjegyzékben, vagy olyasvalakihez érkezett mozgóurna, aki ezt írásban előzőleg nem kérte. Ezért a hat párt összefogásában úgy döntöttek, hogy "megóvják" a választási eredményt - jelentette be Bangóné Borbély Ildikó, aki hozzátette, a jogorvoslatot időben eljuttatták a választási bizottságnak. Azt szeretnék - emelte ki -, hogy tisztességes választás legyen a kerületben.

Erdősi Éva, a Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP csepeli polgármesterjelöltje azt mondta,

Bár majd csak szerdán lesznek az 1956-os október 23-i megemlékezések, de ma délutántól kezdve  november 12. hajnaláig online  időgépként 1956-ból veheti és hallgathatja a Szabad Európa Rádió műsorát.

Az annak idején rövidhullámon külföldi adókon keresztül közvetített adás most online lesz hallható napi 24 órában, minden műsor pontosan akkor, amikor – 63 évvel ezelőtt – elhangzott. A felvételeket az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Történeti Interjúk Tára digitalizálta, műsoronként állította helyre, és tette közkinccsé a www.magyaroktober.hu honlapon, majd az Első Pesti Egyetemi Rádió (EPER) restaurálta és állította vissza az eredeti adásmenetet.

Az “ismétlés” kiterjed a forradalom előtti négy napra is. Ez az egyetlen fennmaradt adásfolyam-felvétel, mely az 1950-es évek “hétköznapi” műsorait megőrizte. Az október 19-21-i műsorokat a nagyközönség most először hallhatja. A műsorok között a politikai adásokon túl hangjáték, zenei összeállítás és még vetélkedő is szerepel.

A Szabad Európa magyar adásának 1956-os műsorait az átjátszóállomásokon rögzítették és fennmaradásuk annak köszönhető, hogy

Borbély Lénárd és Ábel Attila: minek nézik a választókat? Ugratják a csepelieket vagy tényleg azt hiszik, hogy mindenkit lóvá lehet tenni?

Borbélyék ott folytatják, ahol abbahagyták. Hazudnak, csúsztatnak. A csepel.hu-n, három nappal az önkormányzati választások után, megjelent egy rövid hír Újrázott a csepeli polgármester címmel. A cím igaz, de mindjárt az első mondat  hazugság. Azt írja ugyanis az ismeretlen szerző, talán még mindig Ábel Attila volt alpolgármester, aki megbukott október 13-án választókörzetében, hogy: „A csepeli választópolgárok szavazatainak közel 53 százalékával újraválasztották Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) polgármestert a XXI. kerületben.” Hazugság. A valasztas.hu-n elérhető hivatalos adatok szerint, 100 százalékos feldolgozottság után, a végeredmény a következő:
A névjegyzékben szereplő választópolgárok száma: 60 324 fő

Megjelent: 29 01 fő (48,1 %)

Érvényes szavazatok száma: 28 360 

Borbély Lénárd szavazatainak száma: 14 899 

Ez a választópolgárok szavazatainak nem „közel 53 százaléka”, hanem 24,69 %-a. Ami persze győzelem, illik hozzá gratulálni, de a közzétett adatokból kiderült, hogy a csepeli választópolgárok több mint fele, 51,2 %-a el sem ment szavazni, másrészt, hogy a választásra jogosultak közel egynegyede támogatta csak a polgármester újrázását. 

Kíváncsi vagyok, hogy

Bangóné Borbély Ildikó

Az azonnali.hu  közölte tegnap este nem sokkal hét óra után a következő információt:

Bangóné Borbély Ildikó szerint annyira egyértelmű, hogy elcsalta a választást a helyi Fidesz, hogy az újraszámlálással sem elégedne meg.

Bár Csepelen a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje, Borbély Lénárd elég simának tűnő eredménnyel verte az ellenzéki összefogástól induló Erdősi Évát a vasárnapi önkormányzati választásokon, az MSZP parlamenti képviselője, Bangóné Borbély Ildikó tájékoztatása szerint az ellenzék megtámadta az eredményt, és nem is újraszámlálást, hanem egyenesen egy újra kiírt választást szeretnének elérni a XXI. kerületben.

 „Attól függetlenül szeretnénk újraválasztást, hogy több helyet mi nyertünk meg, és polgármester-választást is szeretnénk. Annyi csalásra utaló jel volt, hogy

Teljesen aránytévesztőnek, igazságtalannak és kontraproduktívnak gondolom azokat az elemzéseket, amelyek az önkormányzati választások eredményét, a nagyvárosokban az ellenzéki pártok jelentős előretörését a Borkai-üggyel, és ezen belül is elsősorban a szex-videó nyilvánosságra kerülésével magyarázzák.

Nem vitatom, hogy ennek volt szerepe a végeredmény alakulásában, elsősorban abban, hogy mozgósíthatta a még hezitáló ellenzéki szavazókat, az azonban meggyőződésem szerint biztosan nem felel meg az igazságnak, hogy a váratlan és a nagyvárosokban és a budapesti kerületekben fölcsuszamlásszerű ellenzéki előretörést a Borkai-ügy okozta.

A változások hátterében én több tényezőt is látok. A legfontosabb persze, hogy egyre többeknek van elege a Fidesz hatalomgyakorlási stílusából, az arroganciájukból, a mindent elárasztó korrupcióból és a maffiaszerű működéséből, az elképesztő pazarlásból, a közszolgáltatások lerohasztásából, a tébolyult központosításokból, az oktatás és az egészségügy kiszárításából.

Ez azonban együtt sem lett volna elég ahhoz, hogy

Ez olyan választás volt, amelyen annak is az ellenzékre kellett szavaznia, aki nem híve semelyik ellenzéki pártnak. Ezt az állítást rögtön alátámasztom néhány Bayer-, Bencsik- és Lovas-idézettel.

2018. február 25-én Hódmezővásárhelyen győzött Márki-Zay Péter, és a Fideszben kitört a pánik. 27-én a fél ország ott ült az ECHO tévé előtt, hogy megnézze a Sajtóklubban, hogyan dolgozza föl a sokkot a hatalmi párt. Bencsik András azzal kezdte: „Abba kéne hagyni az elemi iskolai szintű Sorosozást, migránsozást”, és ideje lenne végre a valósággal foglalkozni.

Lovas István kikérte magának, hogy a „közszolgálati” M1 és Kossuth másnap délig nem számolt be a Fidesz kiütéses vereségéről (ha bántja a cenzúra, alighanem azóta is forog a sírjában). A pestisrácos Huth Gergely azt fejtegette, hogy mélyről jövő gyűlölet van az emberekben a kormány ellen a sok lopás miatt, majd keserű őszinteséggel lázadásnak nevezte a fideszes jelölt ellenfelére leadott szavazatokat. Zárásképpen Bayer Zsolt azokhoz fordult, akik okkal haragszanak rájuk, amiért „a Mészáros és a Tiborcz már mindent ellopott”, és feltette a kérdést:

Rianás. Amikor a vastag jégpáncél nem folyamatosan olvad, hanem váratlanul tűnik fel rajta a nagy, hosszú repedés. A befagyottnak hitt ország jege dörögve repedt meg a Fidesz alatt. Megrepedt legyőzhetetlenségük mítosza is.

Az ország lakóinak tekintélyes része mostantól olyan településen él, ahol az ellenzék kormányoz. Köszönet érte a választóknak.

Az eredményvárónkon lessük a híreket. Egyre jobbak: nemcsak Karácsony Gergely nyer, de ellenzéki polgármestere lesz a kerületek nagyobb részének, megvan a közgyűlési többség. A legnagyobb városokban: Szegeden, Pécsett, Miskolcon és még több helyen ugyanígy.

Sokan átmegyünk a sajtótájékoztatóra, elől Karácsony Gergő, fogja a felesége és a kisfia kezét. Itt van az előválasztás másik két versenyzője is. A Kazinczy utcában keskeny a járda, leszorulunk az úttestre.

Az autókból sorra nyúl ki egy-egy kéz: V betűt mutatnak, megrázzák a kezünket. Aztán az