A 2010-es önkormányzati választások előtt a polgármesteri hivatalban nem volt polgármesteri kabinet, az alpolgármestereken és a hivatali vezetőkön, munkatársakon, a gazdasági társaságokon túl, 4 fő (1 titkárnő és 3 ún. politikai munkatárs) segítette, kifejezetten a polgármester munkáját. (1 fő sajtóreferens, 1 fő fejlesztési és 1 fő pályázati referens, mindhárman felsőfokú végzettséggel rendelkeztek.)  Németh Szilárd, megnyerve a polgármesteri választásokat, polgármesteri kabinetet hozott létre, amely az azóta eltelt évek alatt, bár összetételében változott, egyre nagyobb létszámú lett. Csak hízott, csak hízott…

A tavaly ősszel megválasztott Borbély Lénárd tovább bővítette a közvetlen irányítása alatt dolgozó munkatársak számát.

Ezt üzente Orbán Viktornak, és a Fidesznek Lakatos Béla, Ács roma polgármestere, amikor bejelentette, kilép a kormányzó pártból.

„A menekültügy mostanra megmutatta, hogy a miniszterelnök a cigányságot nem is a magyar társadalom részeként kezeli, hanem idegen testként” - indokolta a Kisalföldnek adott interjújában. A polgármester Orbán Viktor mondataira utalt, amelyeket a miniszterelnök a nagyköveti értekezleten mondott. „Magyarországnak az a történelmi adottsága, hogy együtt él néhány százezer romával. Ezt valakik, valahol, valamikor eldöntötték. Ezt mi megörököltük, ez a mi helyzetünk. (…) De mi nem támasztjuk senki felé azt az igényt, nyugati irányba különösen nem, hogy ők is éljenek együtt egy nagyszámú roma kisebbséggel”.

Alighanem igaza van Lakatosnak, amikor azt mondja: Európában mára Magyarország az élbolyba került szélsőséges gondolkodásával, s ez nem az emberek hibája, hanem a kormánypropagandáé. Lakatos úgy fogalmaz: a kormányzat kiemel díszcigányokat, akik a probléma helyett álproblémákat oldanak meg.

Szülő tartotta meg az irodalomórát az egyik miskolci szakközépiskolában, írja Doros Judit a Népszabadságban.  A magyartanárnak ugyanis az új tanévben még nem volt ideje bemenni az osztályba.

Ez nagyon jó hír; mondhatnánk úgy is, némi fény pislákol végre az alagút végén. 2015 őszére Balog miniszternek és csapatának sikerült olyan magaslatokra emelni az oktatást, hogy iskola és szülő soha nem látott harmóniában garantálja a szépreményű ifjú nemzedékek magas színvonalú oktatását.

Főleg, hogy az irodalomórára beugró szülő magyar–ének szakos tanárnő, aki ráadásul állástalan, így a tanárokkal ellentétben nincs kifacsarva, s hosszú idő után először veszi észre magán, hogy nem idegesíti a diákok jelenléte. Azon, persze, ne lepődjünk meg, ha az illetékesek szigorú vizsgálatot indítanak, és megállapítják, hogy az állástalan tanárnő veszélyes jelenség: délelőttönként iskolák körül ólálkodik, beles a tantermek ablakain, s ha valamelyik osztályból csak egy percre is kimegy a tanár, azonnal a helyére ugrik és leadja az anyagot.

Nehogy azt higgyük, hogy az állástalan tanárnő egyedül van, kirúgott fizika- és matektanárok állnak lesben, és ez társadalmilag kifejezetten hasznos. A beugrás ugyanis ma már az élet minden területén csak jobbat hozhat, mint ami van.

A csepeli önkormányzat által működtetett, áttételesen a csepeliek, így az általam is finanszírozott csepel.hu című. honlap, a szeptember 12-én vagyis tegnap közölt, újság szerkesztőség ellen mozgósító CÖF „Felhívás!” – sal példátlan módon megtámadta a csepelieket, tehát engem is.

A közismerten jobboldali kötődésű, időnként szélsőséges nézeteket képviselő szervezetnek,  közleményeinek semmi köze a sokféle nézetet ötvöző csepeli önkormányzathoz. 

Elegem van abból, hogy a közpénzből fenntartott, gyakorlatilag csak a jobboldali politikát megjelenítő hivatalos fórum politikai agitációt fejt ki az önkormányzat honlapján. Elegem van a szélsőséges nézeteket, szélsőséges véleményeket is tálaló internetes lap hírhamisításaiból. Elegem van az általa közvetített gyűlöletpropagandából!

Tiltakozom a CÖF felhívásának önkormányzati weblapon történt közzététele, a független sajtó ellen indított hazugságpropagandához való csatlakozása miatt.

VOX

Itt még kézben tudták tartani...

Regimentet – tehát nem csapatot, társaságot, noch dazu békemenetet – szervez a CÖF. Nem is tud mást, hiszen hangadói, és követői igen fogékonyak a militáns szavakra, sőt félek, a tettekre is. Hiszen a Vezénylő Tábornok állandó jelző is ennek jegyében született. Keresztapja az a Bencsik András, aki a „Nem leszünk gyarmat!” feliratú molinót az „r” betűnél szokta szorongatni a békemeneten.

Regiment alakul tehát, mely arra hivatott, hogy pótolja a Hende Csaba távoztával támadt hatalmas határzárási űrt.

A Polgár Portál című közlöny hírré tette ugyanis: a CÖF önkéntes kerítésépítőket keres. Csizmadia László, sokra vágyó vezetőjük elmondta, egyelőre a tagságtól szeretnék megtudni,

„Hallasz, Petikém? Várjál, Gézu, ez már én vagyok? Szerintem ez nem én vagyok, ez a Demjén, stoppold le légyszíves, a kettes trekket indítsad Gézu, az lesz az instrumentál. Franc ebbe a mikrofonba. Jó lesz így? Gézu, figyelj már, tényleg nem lehet föntebb venni a mikrofont? Hát én se hallom, mit ugatok, nemhogy a Petike! Pedig azért jöttem, hogy dalban mondjam el neki, hátha úgy megérti, hogy mi van. Jóvan, Gézu, tudom, hogy már refrén van, hagyjál. Most én karaokézok vagy te karaokézol? Na. Emlékszel, Petikém, múlt hétfőn álltál a ház előtt, egy szál alig megmaradásban, összefutottunk, kérdeztem, mi baj, és te nem tudtad, mi legyen, már úgy értem, hogy merre induljál. És kiröhögtelek. És akkor azt kérdezted, miért vagyok ilyen cinikus pöcs. Azért, Petikém, mert nehéz az iskolatáska. Hát mert van benne egy baromi vastag könyv, aminek minden oldalára azt írták pirossal, hogy már úgyis mindegy. Hogy hogy értem? Nem a románok. Meg nem is a szírek. Gézu, hagyjál,, arról beszélek, amiről akarok itt most három percig, vagy meddig tart ez a retek! Ne csitítsál, inkább

Ékszer,  gyöngy kiállítás és vásár lesz szombaton és vasárnap a Csepeli Munkásotthonban!  Nyitva mindkét napon 9-től 17 óráig! A belépés díjtalan!

Gyakorlatok minden héten 

Forrás: 

Csepeli Munkásotthon Csepel Színház

A Sándor Máriákkal a legnehezebb. Azokkal az érzelemvezérelt, elszánt emberekkel, akik az életükért küzdenek. Jó, mondhatjuk persze, hogy egy csecsemős nővér esetében nem élet-halál a tét, amikor harcba indul a ki nem fizetett túlóráiért, azért a pár ezer forintért, amelytől a megalázóan alacsony fizetése egy egészen kicsit jobban mutat a borítékban. De valójában erről van szó: igazolva akarja látni a döntését, hogy ezt a szakmát választotta, hogy kitart évtizedek óta, hogy nem ment külföldre, nem lett pályaelhagyó. Az életét, az élete értelmét védi.

A Sándor Máriákban az a zavarba ejtő, hogy nem egyrészt-másrészt figurák. Megfogalmaznak egy célt – fizessék ki végre, ami jár, mindenkinek –, esetleg hozzáfűznek egy távlatibbat – ne éhbérért, kizsigerelve kelljen dolgozniuk azoknak, akik a betegségükben kiszolgáltatott embertársaikat ápolják –, aztán mennek, mint a tank, míg el nem érik. Élő cáfolatai annak a szocializmusbéli viccnek, amely a világ három legfölöslegesebb dolga közé sorolta a szakszervezetet. Ezek az emberek szorongást nem ismerő, gyakran önfeláldozó cselekedeteikkel bizonyítják, hogy létezik érdekképviselet a minisztériumi tárgyalótermek kiskosztümös-öltönyös hűvösén túl is.

Ráadásul miközben egyszerű és megkérdőjelezhetetlen igazságú céljaikért küzdenek, hol fekete, hol rózsaszín pólóba bújva arra is emlékeztetnek,

Egyik nap még ott ül az ember egy fontos tanácskozás főhelyén, mindenféle sújtásos-csikos nadrágos katonák tolnak elé fontos papírokat, aztán másnap már megjelenik az „újsághirdetés”, hogy a miniszterelnök új minisztert keres a helyére.

Illetve éppen ez a bökkenő:

nem is nagyon kellett keresgélnie. Alig telt el 12 óra és már ott feszenghetett az új jelölt az illetékes bizottság előtt, bizonygathatta rátermettségét, a kormányhoz és annak fejéhez való lojalitását. Az ugyan a kormánypárti képviselőket nem nagyon izgatta, hogy mit gondol a kedves vezető kiszemelt embere a magyar hadseregről, a külföldi missziókról, megfelelőek-e a fegyvereink, biztonságosak-e szerinte a repülőgépeink, s mit tenne, ha…

Elszenesedett holttestet találtak a tűzoltók Csepelen, ahol éjszaka kigyulladt egy szeméttel telezsúfolt telek. Több száz köbméternyi fa égett, főleg bútorok, a tűzoltók órákig dolgoztak az oltáson. A holttestet csak reggel vették észre. 

A tűzoltók egyelőre nem tudják megállapítani, hogy férfi vagy női holttestet találtak-e annak a raktártűznek az eloltása után, amely hajnalban tombolt Budapest határában, Csepelen. Kisdi Máté, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-nek elmondta, hogy az áldozat teste annyira összeégett, hogy emiatt nehéz az azonosítás.

Hajnalban egy bútorlapokat raktározó épület gyulladt ki Csepelen, a Fügefa utcában. A mintegy ezer négyzetméter alapterületű épületben tomboló tüzet nyolc vízsugárral fékezték meg a tűzoltók. (MTI)

Kál Károly: Szerintem egy ember sorsának alakulása nem azonos egy akta lezárásával!

A tegnapi ‑ Viharos lassúság Csepelen kidőlt fával, összetört autóval, bürokráciával című cikkünkben szereplő mozgássérült károsultnak a csepeli önkormányzattól levelet vitt a posta. Most abból idézek:

”A káresemény tisztázása során megállapítottam, hogy a káresemény helyszíne a 209364/29 helyrajzi számú ingatlan mely földrészlet tulajdonosa Budapest Csepel önkormányzata. A káresemény kivizsgálására kertész szakértőt kértem fel.  A szakértő megállapította, idézet a szakértői véleményből

„ A kidőlt fa ( zöld juhar ) gyökerestől fordult ki a talajból. Már csak a kifordult tuskó és gyökérzete maradt a helyszínen. A gyökérnyak és a törzs megmaradt része jól láthatóan hibátlan volt.…A fent idézett szakértői vélemény alapján az Önkormányzat tárgyi káresemény kapcsán a felelősségét nem ismeri el.”

„ Fentieken túlmenően tájékoztatom, hogy amennyiben vitatja az Önkormányzat álláspontjának megalapozottságát, kártérítési igényét polgári peres eljárásban bíróság előtt érvényesítheti. Kérem válaszom szíves elfogadását.”

Pecsét aláírás.

Ennyi. Akta kipipálva, ügy letudva. ‑ A hivatal szerint.

Szerintem meg egy ember sorsának alakulása nem azonos egy akta elintézésével!

Az ügy további fejleményeiről tájékoztatjuk az ólvasókat.

Kál Károly

Nem nézünk már meg minden menekültriportot, fogy az érdeklődésünk, kezdenek összemosódni a szerencsétlenek arcai, viszont egyre mélyebb az érzés, hogy most már valami lesz.

Előbb csak egy lövés, majd kettő, aztán már nincs megállás, s mi ott állunk értetlenül az események kellős közepében; vajon lesz-e erőnk embernek maradni? Ha így vesszük, már most is háborús helyzet van. A kormány hadifogolyként bánik a  menekültekkel, mellesleg nem sokkal bánik különbül a saját nyomorultjaival sem.

Bűntudatunk van. Itt jön a lányunk a hathetes fiával a karján, s még egyszer sem mondtuk neki, hogy vegyen sót, kristálycukrot, babot, lencsét, sárgaborsót, a lesütött hús pedig zsírral takarva hónapokig eláll a bödönben; de hiszen épp emiatt nevettük ki anyánkat is annak idején: hogy mindig bespájzol, továbbá, hogy a pince mindig elő volt készítve leköltözésre, ha megint úgy adódik.

De a lányunk lakótelepen él, pincéjük sincs, ha lőnek,

Életének 72. évében  elhunyt Harangozó Teri énekesnő - közölte a család az MTI-vel.

Harangozó Teri az 1965-ös "Ki mit tud?" felfedezettje, a 70-es és 80-as évek ikonikus magyar énekesnője volt. Legismertebb dalai: Mindenkinek van egy álma, Minden ember boldog akar lenni, Minden nap, Sose fájjon a fejed, Azok a szép napok, A zápor, Szeretném bejárni a Földet.
A család tudatta, hogy egy gyors lefolyású tüdőbetegség következtében hunyt el Harangozó Teri.

***************

Évek óta hordom a zsebemben Harangozó Terit. A régi, többé-kevésbé elfeledett kislemezét digitális változatban. Nem erre a dalra gondolnak a legtöbben, ha kimondják a nevét, pedig érdemes volna. Négy virágének, ugyanazon az édes, mosolygós hangon, amin mindent énekelt.

Ez volt neki, ez az adottsága, ezt adta a világnak. Tiszta harmóniát, nyugalmat, derűt. A tépett hatvanas években, ahol a boldogság három perc volt a hosszú életben, ő ezt a három percet éltette.

A legemlékezetesebb Harangozó Teri-számok mindig ezt a pillanatot keresték. Itt van a helyed a karomban. Mindenkinek van egy álma. Te lettél. És ha azt mondta, van egy tévedése, tudtuk, hogy nem te vagy.Nem ő volt a kor hangja, és éppen ezért szerettük, amikor szerettük.

Azt éreztette, hogy jöhet itt bármi, égszakadás, földindulás, és a harmadik világháború, a romokon majd megszólal valahogy, hogy minden ember boldog akar lenni. Most épp nem ez szól bennem, hanem az egyik régi magyar dal a zsebemből. Ha minden elmarad, Isten el nem marad, reá bízom magamat. 

Reá bízom magamat.

FÁY MIKLÓS

Forrás: nol.hu

Kál Károly: Az Árpád utcában még nem nyílt ki a pitypang. Ennek ellenére ezt is megírom.

A július nyolcadikai vihar  Csepel  sok részén  vitt mindent. Vízszintesen repültek a tetőcserepek, fél háztetők keltek útra és telepedtek meg a szomszéd telken, fák dőltek útra, villanyvezetékre házakra és autókra.

A Csepeli Önkormányzat illetékesei már másnap siettek kijelenteni, hogy mindenben segítenek a károkat szenvedett csepeli „ keményen dolgozó kisembereknek”. A szó elszállt, a segítség elmaradt. Legalábbis az alábbi esetek szerint bizonyosan:

Tegnap délután az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Szalay utcai székházához vonultak a szétdarabolásra ítélt Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói az intézmény Villányi úti campusáról. A "Ma mi, holnap ti-Tüntetés az egyetemeinkért" című esemény szervezői szerint az évek óta tartó pénzkivonás mellett a minisztérium az egész országban lábbal tiporja az egyetemi autonómiát. 

A Fővám téren először Gulyás Balázs szólalt fel, aki elmondta, az államtitkár garanciát vállalt arra, hogy nem adják el a budai campust. Azonban emlékeztetett rá, hogy Palkovics László 30 hónap alatt már a harmadik államtitkár, és már Hoffmann Rózsa sem emlékszik arra, hogy egyetértett az oktatás centralizálásával, így hogyan lehetne most hinni Palkovicsnak? Kifogásolta azt is, hogy

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (k) és Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója (j2) a cég csepeli telephelyén 2015. szeptember 8-án. A kormány több mint két éve kötött stratégiai megállapodást a vállalattal. MTI Fotó: Kovács Tamás

További részletek ITT

A rendőrség vagy hivatalos csepeli forrás eddig nem erősítette meg a következő tragikus hírt, amelyről az origo így számolt be:

Sokkoló öngyilkosság történt kedd délután a csepeli Széchenyi István utcában: egy középkorú férfi járókelők szeme láttára végzett magával.

Tette előtt még megkért egy nőt, hogy értesítse a rendőrséget, majd

egy késsel elvágta saját torkát, és a helyszínen elvérzett. (origo.hu)

Hepiend nincs? De van! És még lehet is, csak ne adjuk fel...!

KÁL KÁROLY: KINYÍLOTT A PITYPANG? MEGÍROM! 

Kerényi Imre urunk néhány éve eme felszólítást intézte a magyarokhoz. Mint jogkövető állampolgár ismét eleget teszek ennek a felkérésnek, habár nem a pitypang hanem valami más nyiladozik a csepeli történet hallatán az ember zsebében.

Csak tájékoztatásul közlöm ( persze lehet, hogy az erre kíváncsiak már tudják ), augusztus 24-én,hétfőn  a csepeli központi rendelő intézetben jártam. Nem a szabad időm kellemes eltöltése miatt, hanem azért mert szükségszerű elintézni valóm támadt. A háziorvos által aznap kiállított sürgősségi beutalóval ultrahang vizsgálatra próbáltam időpontot kérni.  Még mielőtt bárki bánkódna, vagy örömujjongásba törne ki, nem magamnak!

Beálltam a sorba, ahogy azt illik, majd miután lehetőségem adódott előadtam a kérelmemet. Az ügyintéző hölgy megvizsgálta a beutalót bepötyögte a számítógépbe a megfelelő adatokat és rögvest közölte, hogy akkor szeptember 25-én (!) szeretettel várják a beteget.

Elképedve kérdeztem:  ez nincs egy kicsit későn? Érkezett azonnal a lakonikus válasz: