A hivatalos csepeli publikációik már évek óta egy fabatkát sem érnek, de Németh Szilárd és BorbélyLénárd (képünkön)  fb-s villogása, magamutogatása, jólértesültségük fitogtatása még tájékozódási pontként szolgálhat. A számtalan hadoválás mellett mit üzen a hallgatásuk? Utánuk az özönvíz, meg a hátrahagyott adósság és a mérhetetlen mértékű lélekrombolás…

A Fővárosi Közgyűlés elfogadta Budapest idei költségvetést, amelyről eddig nem jelent meg hír a csepel.hu-n. 

https://budapest.hu/Lapok/2021/elfogadta-a-fovarosi-kozgyules-budapest-2022-es-koltsegveteset.aspx 

Vajon miért nem?  A jogszabályok szerint ugyanis a fővárosi költségvetés alapján, az elfogadott csepeli munkatervnek megfelelően február 24-én már be lehet nyújtani a kerületi képviselő-testületnek Csepel idei költségvetési tervét.

Hacsak! Hacsak Csepel ki nem vált időközben Budapestből.

Talán megnyugtató e tekintetben, hogy sem a polgármester, sem pedig az Orbán kuktájaként funkcionáló pacalhuszár nem tett ilyen értelmű facebook-bejegyzést.

Mi csak annyit láthattunk, hogy ültek annál a végtelenül ízléstelen, anyahajó méretű neo-klasszicista giccsasztalnál és valahogy így képzelem el a megbeszélést a két kipróbált jóbarát, Vologya és Vitya között. „Dárágój Viktor Gyözövics! Gyere és ülj le szépen és mondd el nékem, miért nem építitek már azt az Átomnaja Elektrosztánciját Pákson? Hát nem ismerek rád, Vitya, nem tudsz az embereid fejére koppintani?” Nyilván ebben most van egy kis túlzás, de a magyar miniszterelnöknek alighanem sokáig kellett magyaráznia a bizonyítványt, mert lám-lám, a stadionok és a kastélyszállók egymás után nőnek ki a földből Magyarországon. Hát nem igaz, hogy két nyamvadt reaktorblokkot nem tud felhúzni Garancsi vagy Mészáros?!

Őszintén szólva nem tudom, mi az ördögről tárgyalhatott nem kevesebb, mint öt órán keresztül  Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor. Meglehetősen szokatlan, hogy ilyen sokáig, ilyen hosszú ideig vitatkozzanak a két ország vezetői, mert ha a tárgyalások rendesen elő voltak készítve, akkor nyilván nincs szükség ilyen maratoni megbeszélésre. Márpedig megfelelő idő volt bőven a tárgyalások előkészítésére, hiszen Orbán Viktor már decemberben jelezte például Emmanuel Macron francia elnöknek, hogy még a télen Moszkvába készül. Szóval alighanem volt mit megvitatni, csak éppen nem kötik az orrunkra, hogy

"Két föld alatti megállójuk lesz, egy a Boráros téren, egy a Kálvin téren. A közös szakaszon két és fél percenként járnak majd a 120 méteres vonatok...A lakott területen kívül a hévek sebességét az új kocsikkal meg szeretnék emelni 100 km/h-ra.” 

Bár már lakossági gyűjtést is rendez a Fidesz a saját választási kampányának a fedezéséhez, azért annyira nem szegény a kormányzópárt, hogy különféle vezetői, orgánumai ígérgetni ne tudnának. Most az sem zavarja őket, hogy a több mint egy évtizede beváltatlan ígéretek miatt politikai balhé lehet majd a számonkérésből. Nagyon bíznak a feledés homályában. Ennek reményében ígérgetnek a csepelieknek is, most éppen föld alá bújtatott csili-vili HÉV-et.

A Fidesz bulvárlapja, a Ripost írta meg, hogy „A csepeli hévet déli irányban meghosszabbítják az Erdősor utcáig, illetve a ráckevei HÉV-vel együtt felújítják – új, pálya, akadálymentes megállók, vadonatúj, alacsony padlós, klimatizált, egyterű járművek érkeznek –, és amikor összeágaznak a Közvágóhídnál, onnan a föld alatt mennek majd tovább a Kálvin térig.

Két föld alatti megállójuk lesz, egy a Boráros téren, egy a Kálvin téren. A közös szakaszon két és fél percenként járnak majd a 120 méteres vonatok.

Az építkezést

Somogyi Béla és Bacsó Béla, a Népszava két meggyilkolt újságírója, szerkesztője. Horthy Miklósnak,  elvitathatatlan a felelőssége a történtekben. A Somogyi-Bacsó-gyilkosság közvetlen előzménye ugyanis egy Gellért Szállóban rendezett februári vacsora volt, amely közben felolvasták egy cenzúrázott Népszava-cikk kefelevonatát. A cikk feldühítette az asztaltársaságot, és ezért megjegyezték, hogy „ezt a gaz Somogyit a Dunába kéne tenni”, mire Horthy Miklós állítólag úgy felelt: „Nem beszélni kell itt, hanem cselekedni!” Ezután önállósították magukat az Ostenburg-Moravek különítmény tagjai, hogy a kormányzó kedvében járjanak

Aligha van hírhedtebb tette az 1919 augusztusa után tomboló ellenforradalmi tiszti különítményeseknek, mint az 1920. február 17-i Somogyi-Bacsó-gyilkosság- kezdi visszaemlékező és elemző írását Csunderlik Péter. az ifjú történész így folytatja cikkét:

 „Amióta a megfeszítettel ajkukon, a fehérség tógájába burkolódzottan Budapest és az ország fórumán megjelentek a »tisztítás«, az »újjászületés«, a »reneszánsz« lovagjai, amióta a rágalmak özöne úgy hömpölyögtette az árját, mint a Duna, amikor a piszkos, haragos vizektől megduzzasztva gátakat tör és pusztulással fenyeget mindent: azóta nem volt nap, hogy a túlsó oldal a halál, a vég, a fölkoncoltatás rémét ne vigyorogtatta volna nemes mesterünk felé. (…) Miért neki? Miért éppen ő? Mert a mi lapunk, a munkások lapja, a szegénység lapja, az elnyomottak, a nyomorultak, a védtelenek, az üldözöttek újságja éppen az ő nevét viselte” – így magyarázta a Népszava 1920. február 22-i, „Temetünk” című gyászkeretes vezércikkében, hogy miért lett a fehérterror áldozata Somogyi Béla, a lap szerkesztője és vele együtt Bacsó Béla fiatal újságíró. A nekrológnak ezt a részét azonban törölte a cenzúra (a cikk kéziratát köszönöm Varga Lajosnak), úgyhogy a szociáldemokrata napilap csak fehér foltokkal jelent meg.

Milyen volt a fehérterror?

A képen olvasható szövegekből kitűnő blődségek híresztelésére Csepelen Németh Szilárd is gyakran ragadtatja magát. Ő is többször tényként állít olyant, amit soha  nem történtek meg.

Mi, akik átéltük a Kádár rendszert pontosan ismerjük annak minden előnyét és hátrányát. Érthetetlen, hogy miért mondanak olyanokat - a magukat komoly beosztásokra jelölő emberek - aminek semmi köze sincs a valósághoz!

Ezt a viselkedést elvtelen behódolásnak, megfelelési kényszernek nevezik!

Azok pedig, akik ilyesmire képesek, csak azt bizonyítják, hogy semmibe veszik a történelmi tényekből következő realitásokat.

Csak a hatalmi ideológia előírt elemeit képesek szajkózni és a főnök elvárásainak megfelelő gondolatokat

A latin divide et impera kifejezés, magyarul „Oszd meg és uralkodjǃ”, a Római Birodalom politikai módszerét kifejező elv, mely később többek közt XI. Lajos francia uralkodó mottója is lett. Orbán Viktor még nem király, de uralkodik, és a birodalma már kiépült...

„Mi sohasem vetemednénk arra, hogy másokat elhallgattassunk … ” - mondta Orbán Viktor, aztán elhallgattatták a Népszabadságot, elvették a Klubrádió földi sugárzási lehetőségét, a frekvenciáját, megszüntették a szabad tankönyvválasztást, a pedagógusok önállóságát és most végül a sztrájkolási lehetőségüket is.

Bizony, bizony, nincs itt kérem semmiféle vetemedés. A minap a pedagógusok egy része sztrájkkal próbálta felhívni a figyelmet arra, hogy milyen lehetetlen feltételek között dolgoztatják őket. Mondjuk, hogy

Nem tetszik, hogy három éve kiköltöztették a jedlikes diákokat, tanárokat a régi épületből, és sokáig nem történt egy kapavágás sem. Nem tetszik, hogy már a második dáridót tartotta Németh Szilárd a végre megindult jedlikes beruházás  keretei között kampánycélra, közpénzen. Nem tetszik, hogy a kivitelezést megelőző szerződéskötésből és a bikkfanyelvű megfogalmazásból nem derül ki, hogy az intézmény megmarad-e csepeli tulajdonba, vagy egyházi esetleg másfajta magán tulajdonba kerül.

Örülök annak, ha Csepelen fejlődés tapasztalható. Ebből következően örülök annak is, ha a Jedlik Ányos Gimnázium újjáépül!

Nem örülök azonban az eszetlen pénzszórásnak! Ez még akkor is felháborít, ha jó célokhoz rendelik. És maradjunk kizárólag a Jedlik építésénél: 

Nem tetszik, hogy három éve kiköltöztették a diákokat, tanárokat és nem történt egy kapavágás sem.

Nem tetszik, hogy most három év után megháromszorozták a költségeket, miközben tartalmi változás nem történt.

Nem tetszik, hogy imatermet meg kápolnát építtetnek egy iskolába

Nem tetszik az, hogy

Az Orbán-kormánynak nem fáj, ha tönkremennek a kis boltok? Van egy szép magyar mondás arra, amit a kormány az infláció ellen vívott harcában művel. Nevezetesen arra, hogy a stoptáblaerdővel körülplakátolt intézkedések számláját rendre mással fizetteti meg. A benzin drágulását hetek óta a kutasoknak kell benyelniük, a kamatstop 30 milliárd forintos terhét a bankok állják. Most pedig az élelmiszerárak befagyasztásának 20 milliárdra becsült költségét tolják rá nem is titkoltan a boltosokra.

A kormányzati mondás szerint úgyis van ott pénz elég, elbírják a multik a különadó és a beszolgáltatási törvény után még ezt is. Vagy ha nem, hát menjenek, szabad útja lenne végre a hőn óhajtott nemzeti élelmiszerláncnak.

A multik azonban egyelőre, köszönik, jól vannak, és saját akciókat kreálnak a kötelező hatósági árból. Megtehetik, mert

Csepel csúcsára teszik. Miből fogja mindezt a magyar állam fenntartani és működtetni? Mennyibe kerül majd ez az egész Magyarországnak? Mibe kerül és miről kell majd lemondania cserében   a csepeli adófizetőknek? 

A KÖZTI tervezheti a kerület északi részére tervezett új fedett atlétikai edzőcsarnokot, amelyet tavaly szeptember 20-án pályáztatott meg a Budapesti Fejlesztési Központ. Ezt az interneten az Építészfórum tette közzé:

https://epiteszforum.hu/ujabb-sportcsarnokot-tervezhet-a-kozti?fbclid=IwAR0F0aw1tc1B5saHNkbOlEOGzbCVDYrqektpgztlJCOqBUMU9KOJR-baPUk

Nem sok időt, mindössze két hetet(!) adtak a pályázóknak, nem csoda, hogy

Szégyen. Van abban báj, hogy a fogyatékkal élőket képviselő országos szervezetek kiállnak a „fogyatékos” szó lekicsinylő értelemben való használata ellen egy olyan országban, ahol a kormányzó párt a vertikális kihívással élő emberekből űz gúnyt az interneten és szerte az ország útjain kihelyezett, béna plakátjain. A plakátok megszégyenítően rondák, és éppen azt az embert törpézik le, aki történetesen a regnáló miniszterelnök kihívója, és valójában kétszer olyan magas, mint amaz.

Mégsem tiltakozott fennhangon sem a kis emberek országos szövetsége (ha van ilyen), sem egyetlen, fogyatékkal élőket képviselő szervezet sem, hogy a kormánypárt gúny tárgyává teszi a törpe növésűeket, és ezzel végtelen kárt okoz a közbeszédben. Holott a kormánypárt 12 éve megbélyegez és kárt okoz. Éppen a fogyatékosokkal kezdte, akiket meggyanúsított azzal, hogy lopnak-csalnak-hazudnak, amikor felveszik a rokkantjáradékukat. A

 A kormányzati kommunikáció egyszerűen csalóknak és munkakerülőknek állította be a rokkantakat, és ezt a közbeszéd részévé tette. Ilyen az, amikor

Senki sem sérült meg, az anyagi kár jelentős. A tűz keletkezésének okait szakértők bevonásával vizsgálják

Tegnap Borbély Lénárd polgármester a következőkről tudósította a csepelieket: „Szomorú hírrel indult a hétvége. Ma hajnalban leégett a cserkészházunk, amit 2019-ben adtunk át. Éjszaka 3 fiatal cserkész aludt az épületben, személyi sérülés szerencsére nem történt.”

Úgy tudjuk, hogy a tűz keletkezésének részleteit, pontos okát szakértők bevonásával vizsgálják.

……….

Fórumot tartott csütörtök délelőtt Márky-Zay Péter az ellenzék miniszterelnök-jelöltje és Szabó Szabolcs a 17. sz egyéni országgyűlési választókerület képviselő-jelöltje a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat épületénél.  

Fotó: Szabó Szabolcs fb oldala

Az országgyűlési választási kampány - hivatalosan - tegnap, február 12-én indult. Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltet és képviselő-jelöltet ajánló, támogató aláírások gyűjtése, a jelöltek, illetve a jelölő pártok fb oldalain megjelölt időpontokban és helyeken (pártirodákon, kitelepüléseken) történik. Az induláshoz szükséges ötszáz ajánlást már tegnap összegyűjtötte dr. Szabó Szabolcs és Németh Szilárd is.

Megjegyzés: a csütörtöki fórumról készült videofelvétel megtekinthető: 

https://www.youtube.com/watch?v=ucL6gUgSMYY 

……….

Blogunk hétfőn közzétette Bolgár György Népszavában megjelent írását, amelyben reagált Kásler Miklós miniszter mondataira, amelyek szerint 2010 óta kétszeresére nőtt hazánkban az egészségügy támogatása. Bolgár tényekkel, a GDP konkrét adataival cáfolta a minisztert.

Mi újság Csepelen, mit mutatnak az egészségügy helyi támogatásának számai? Megnéztük, íme:

„Világéletemben pártban és párton kívül a nemzet függetlenségét, a szabad gondolatot, szabad szót, a szabad hazában szabad hit gondolatát, a társadalmi igazság emberi jogokban kiteljesedő megkülönböztetést és kirekesztést el nem ismerő védelmét szolgáltam és fogom szolgálni, (…) azt a demokráciát, aminek teljes megvalósításával még mindig adósok vagyunk.”

"Tökéletesen tisztában vagyok a hivatalnak a felelősségével. Talán az segít, hogy szolgálatnak tekintem. Meg kell mondanom, én eddig még soha hivatal után nem futottam, de még soha szolgálat elől nem tértem ki.” – felismerik ugye a hangot, a most 100 éve született Göncz Árpádét, aki akkor fogalmazott így, amikor 1990. májusában őt jelölték köztársasági elnöknek.

Sütött a nap, gyönyörű tavasz volt, a jövő ígéretesnek tűnt. S ha hamarosan ki is derült, hogy a demokrácia egy nagy gazdasági válsággal, ágazatok összeomlásával, tömegek munkanélkülivé válásával nem is olyan egyszerű, mégiscsak akadtak olyasmik, amelyek optimizmusra adtak okot.

Göncz Árpád feltűnése a nagypolitika színpadán mindenképpen ilyen volt.

Ha lenne még Magyar Köztársaság, akkor most

Régóta elnéptelenedtek a lelátók.  A  Csepel SC fénykorában sok ezren buzdították a csapatot a Béke téri stadionban. Az ötven évvel ezelőtti szezonkezdetről írták: "Keszthelyi Mihály edző a 23 éves Losonci Flórián mellett csupa fiatalt — Varga, Bartos, Gulyás, Csordás — szerepeltet a csatársorban. A védelemben viszont a rutinosabb játékosok (Fatér — Molnár, Sándor, Hunyadi — Vellai, Kandi) jönnek elsősorban számításba...

Ötven éve jelent meg a következő tudósítás a Népszabadság sportrovatában:

„Két és fél hónap alatt több tíz­ezer kilométert hagytak maguk mögött a csepeli futballisták. Kezdődött a decemberi indonéziai túrával s befejeződött a ma véget érő tatai táborozással.

— Ilyen intenzíven és ilyen jókörülmények között régen nemkészültünk bajnoki idényre — mondta elégedetten KeszthelyiMihály edző. — öt hétig általában napi négy órát töltöttünk apályán, szám szerint hetven edzést tartottunk.

A nagy szorgalom egyik ma­gyarázata, hogy a játékosok adó­sak a közönségnek.

'Az őszi idény­ben éppen Csepelen, hazai kör­nyezetben gyengélkedett a csapat, s váratlan pontokat vesztett. Ezt megérezte az egyesület kasszája is, mert

Aki nincs megbilincselve: Völner Pál, a lebiukott igazságügyi államtitkár, aki a gyanú szerint vezstegetési pénzt kapott...

Magyarországon a rendőrségi, az ügyészségi gyakorlat szerint még mindig előszeretettel helyezik a gyanúsítottakat előzetes letartóztatásba. Ha politikai összefüggés is található az üggyel – értsd a Fidesznek az a jó –, akkor rövidesen a gyanúsított feltűnik a különféle híradókban és újságokban, amint bilincsben rángatják ide-oda, hadd lássa a jónép, hogy itt micsoda rend van.

Ehhez még csak az sem kell feltétlenül, hogy a Fidesz hatalmon legyen. 2010 előttről vegyük az úgynevezett BKV-ügyet. Gyanús közbeszerzésekről, feleslegesen kiosztott milliókról szóltak a hírek, hogy aztán a nagy részük a bíróságig elolvadjon – pedig apait anyait beleadtak abba, hogy el lehessen ítélni a Fidesznek nem tetsző embereket. Akkor találták ki az ügyáthelyezés módszerét is, vagyis keresni kell egy olyan bíróságot és lehetőleg bírót az országban, aki hajlamos

Dunán innen, dumán túl: kommunikációs trükkök teszik hiteltelenné a fontos és korrekt helyi híreket is az önkormányzatinak álcázott, közpénzen kiadott kerületi fideszes pártlapban...

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) február 9-én megjelent 3. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Egyre kevesebb a CSH-ban az új hír, egyre több az ismétlés, s a választások közeledtével egyre inkább nyilvánvalóvá válik: a Csepeli Hírmondó fideszes pártlap. Közvélemény-kutatás, közös tervezés, 60 milliós vagy sok száz milliós, esetenként több tíz milliárdos fejlesztések, családi adó-visszatérítés az egyik oldalon, míg a másikon az ellenzék lejáratása.

Alig esik szó viszont a lapban  a csepelieket foglalkoztató eseményekről, a kerület valós járványügyi helyzetéről, az M0 miatti közlekedési feszültségekről, Csepel időnkénti, egyre sűrűbben tapasztalható „bedugulásáról”, a közlekedési balesetek számának növekedéséről, csakúgy mint a kerületben élők mindennapi gondjairól. 

Véleményünk a lap néhány írásáról:

A megoldás: NYOMTASS TEIS! A kétrét hajtott A/4-es papírlapra nyomtatott, többnyire képi illusztrációval tarkított tények: hírek, grafikonok, táblázatok hetente jutnak el a vidéki Magyarországra. L. László János stábja most készíti a 239. számot, és szándékában áll a választási kampány kezdetéig eljuttatni ezer kistelepülésre.

Ez akár fordulatot is jelenthet az ellenzék stratégiájában és viselkedésében. Az ezernél csekélyebb lélekszámú településeken végre megjelenik a másik tábor hangja is. A hang megjelenése azért nem képzavar, mert a furcsa, látszólag kezdetleges „újság” tartalma a világhálón jut el az aktivisták merevlemezére, akik otthon vagy a szomszéd digitális nyomtatójával annyi példányban állítják elő a lapot, amennyire igény van az adott településen. Az igény pedig változó: 100 és 700 ezer példány között mozog. Nem lepődnék meg, ha hamarosan elérné az egymilliót is.

Az ellenzéki pártok vezetői felismerték a Nyomtassteis! jelentőségét, pénzt azonban nem nagyon adnak hozzá. Kétségkívül szűkös anyagi forrásaikból inkább a pártjukhoz közel álló portálokat támogatják. Szerencsére a választókörzetek 106 közös ellenzéki képviselőjelöltje másként gondolkodik erről. Nemcsak felismerték a civil vállalkozás jelentőségét, a rendelkezésükre bocsátott pénzből támogatják is a pofonegyszerű és meglepően hatékony módszerrel kísérletező stábot. Megértették, hogy

A Hollandi úti betonmonstrumot, a birkózóakadémiát állítólag több célú létesítménynek szánta Németh Szilárd. Ebből annyi igaz, hogy ott a tisztességes sportolók edzőtermei mellett  egy kevésbé látványos, de jól működő boszorkánykonyhát is létesített apolitikus. Az országos és a helyi politika új fogásait is ott kevergeti. Az egyik fotó tanúsága szerint éppen Bercsik Károlyt, a helyi Fidesz-frakció vezetőjét főzi. Borbély Lénárdot valamiért nem hívta meg a szeánszra...

Figyelemre méltó híreket olvashattunk  a neten Németh Szilárdtól Németh Szilárdról. Az elsőt maga az államtitkár tette közzé közösségi oldalán:

„Bercsik Károly Fidesz-KDNP frakcióvezetővel egyeztettem a KIMBA helyzetének rendezéséről és a birkózókollégium megépítésének lehetőségeiről.”

Eszerint Németh nem mondott le arról, hogy a Hollandi úti birkózó akadémia mellett megépítse tervezett birkózókollégiumát, amellyel kapcsolatban 2020. szeptember 24-én kérte a csepeli képviselő-testületet, járuljon hozzá a Hollandi út 10. sz. alatti ingatlan megosztásához, hogy megépíthesse a kollégiumot? A testület akkor elutasította Németh kérését, amelynek Borbély még az előterjesztését sem vállalta. 

https://csepel.hu/anyagok/dokumentumtar/Testuleti_anyagok/2020/0924/jkv._nyilt_alairt.pdf
Németh ezt követően az illetékes minisztérium hozzájárulásával kapott helyet a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Weiss Manfréd Technikum Szakképzési Iskola és Kollégiumban (1211 Budapest, Tanműhely köz 7.) amelyet 280 millióért, amelyből 260 millió közpénz volt, újított fel az utánpótlás korú birkózók számára. 

https://www.nemzetisport.hu/egyeb_egyeni/birkozas-atadtak-a-kimba-felujitott-kollegiumat-2847349 

Most, úgy látta, ideje újból belevágni korábbi tervének megvalósításába, amit, nem véletlenül, Bercsik Károly fideszes frakcióvezetővel való egyeztetésen indított el. Bercsik a múlt év végi testületi üléseken nyíltan vállalta a  konfrontációt Borbély Lénárd polgármesterrel. Kíváncsian várjuk a

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a Klubrádiónak beszélt arról, hogy ismer olyan diákot, aki ebben a tanévben már negyven napot töltött egészségesen karanténban ezalatt az idő alatt online oktatást sem kapott, csupán a leckét címére és talán némi tanári segítségre számíthatott az éteren keresztül. Lehet, hogy az év végén nem tudják majd leosztályozni, és vizsgáznia kell több tantárgyból is. A diák egyetlen „bűne” az, hogy nem kapott védőoltást a koronavírus ellen.

A szabály ugyanis az, most már nem csak a felső, hanem az alsó tagozatokban is, hogy kontakt személyként azoknak a diákoknak kell karanténba vonulniuk, akik nincsenek beoltva. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha van egy fertőzött az osztályban, akkor a gyerekek felét tanítják tovább, a másik felüket pedig hazaküldik korábban tíz, most már csak öt napra. Ha két hét múlva megint lesz egy fertőzött, akkor

A polgármesternek a Fidesz helyett a csepeliekre kellene támaszkodnia vagy saját árnyékát kellene átlépni, mert most nincs más választása, ki kell állnia az ellene mesterkedő, magasra kapaszkodott elődje mellett,  azért, hogy „...továbbra is segítse a fejlesztéseinket.” Részsikerek máris vannak. A képünkön látható Hollandi úti akadémikus monstrum után Csepel északi részén fog elkezdődni egy újabb sportberuházás

Csepelnek ismét jót hozhat 2022. Ezt ígéri úton, útfélen és minden fideszes médiában a polgármester. Azt, hogy mit, milyen jót, az egy interjúnak álcázott monológból derül ki. Borbély Lénárd szerint folytatódhat a tavalyi jó, azaz, mindaz, amit ő jónak gondolt. A lényeg: csak semmi változás, minden maradjon a régiben, mert így jó a kerületnek.

A reális gondokról, a kerületi lakosságot foglalkoztató kérdésekről, Csepel egészségügyi és szociális feszültségeiről, a közlekedés ellehetetlenüléséről meg nem beszélt, simán elhallgatta. A kialakult helyzet konzerválására való törekvését jól mutatja, hogy kiállt a „jelenlegi kormányzati munka folytatása” és Németh Szilárd megválasztása mellett. Nem igazán tűnik őszintének ez a polgármesteri kiállás, ha felidézzük: két éve már komoly politikai harcot vív a kerület feletti hatalomért Borbély és Németh. A polgármesternek azonban nincs más választása:

Magyarország köztársasági elnöke a Fidesz volt alelnöke, a fülében fideszes és néha orbánviktoros fülbevalót hordó Novák Katalin lesz. Ezt annyira biztosra vehetjük, hogy ilyesmire úriember nem is fogad, de...

Ha innen nézzük, nincs sok jelentősége annak, az ellenzék ajánl-e egyáltalán valakit köztársasági elnöknek vagy sem. Ez most nem az a helyzet, amikor az akkori szocialista-SzdSz-es koalíció széthúzását kihasználva a Fidesz szépen behozta a saját jelöltjét, Sólyom Lászlót a parlamenti többséggel szemben

Mégis nagyon is fontos, ha lesz, ki az ellenzék köztársasági elnökjelöltje. Egyrészt azért, mert mutat valamit abból, hogy az esetleges jövőbeli koalíció képes-e közös döntést hozni. Ha ebben most nem tudnak nagyobb nyilvános vita nélkül igen gyorsan megállapodni, akkor valóban nehéz lesz elhinni, hogy kormányozni képesek lesznek-e majd együtt. Hiszen egy olyan kérdésben kell most közösen dönteniük, amelynek a

Beszélt egy kicsit a Budára bekéredzkedő törökökről, és arról hogy éppen egy izlandi vulkáni kúpra kaptatott fel, amikor felhívták a volt téesz területén történt gyilkosságok miatt.  Azután még eszébe jutott Párizs, elvégre a Luxemburg park is ekkora, és Csepelnek is van annyi történelmi emléke. Megemlékezett azokról az időkről, amikor  nem volt olyan kérése, amit Vitézy Dávid ne teljesített volna: a csepeli hévek azóta is 8 percenként járnak csúcsidőben...

Már megint cenzúrázták Németh Szilárdot. A Fidesz kommunikációs vezérei tették ezt Csepel büszkeségével, a mindenhez (is) értő honvédelmi államtitkárral. A magyar sajtó döntő többsége, az orbáni média méltatlanul megcsonkította a politikus beszédét. Enyhítő körülmény, hogy jó okuk volt rá. Ezt valójában Szalai Annától, a Népszava főmunkatársától tudhattuk meg, aki – ó, borzalom! – valódi tudósítást adott a jelentős eseményről, így:

„Vadászterület volt ez hajdanán, szépen fejlődött ehhez a funkciójához képest – csapott bele Németh Szilárd a Csepel-sziget északi részén megvalósuló közpark koncepcióterveit bemutató csütörtöki konferencián. A politikus leszögezte, hogy 58 éve csepeli lakos, itt volt iskolás, tanár, iskolaigazgató, polgármester és országgyűlési képviselő. Ezután még beszélt egy kicsit a Budára bekéredzkedő törökökről, a rendszerváltás után széthordott téeszről, érintve azt is, hogy éppen egy izlandi vulkáni kúpra kaptatott fel, amikor felhívták a volt téesz területén történt gyilkosságok miatt.

De nagyon bízik benne, hogy a 36 hektáros terület sorsa most rendeződik, elvégre állami kézbe kerül. Azután még eszébe jutott Párizs, elvégre a Luxemburg park is ekkora és Csepelnek is van annyi történelmi emléke. Azután megemlékezett azokról az időkről, amikor