Csepelen milliomosok lesznek a kerületvezetők, de gombnyomogatással is havi 300 ezer és 600 ezer forint között lehet keresni az önkormányzati képviselőknek. Nem tagadjuk, nagyon izgulunk! Nem irigykedünk, de a munka eredményét, hasznát egyszer végre nagyon szeretnénk látni! Nem a Fidesz-propagandában, hanem a csepeli valóságban, ahol már csak egyet kell aludni, és kiderül a nagy titok: a csepeli önkormányzati képviselők, vajon megszavazzák-e maguknak a tiszteletdíjnak nevezett havi jövedelemkiegészítő összeget. A polgármestert és a három alpolgármestert sem hagyják a Szent Imre téri utak szélén, az ő havi apanázsukat és kiegészítő költségeiket is megemelik egy tisztes summával.

Nagyon izgulunk, de bízunk a kedvező végjátékban: csak megnyomják az igen-gombot a kiválasztottak az előterjesztésre. Utána március 1-ig kell kihúzni valahogy a csepeli polgármesternek, helyetteseinek, az önkormányzati képviselőknek, bizottsági elnököknek, elnök-helyetteseknek és tanácsnokoknak, mert akkor lép hatályba a rendelet, ha…..holnap elfogadják. Nem tagadjuk: nagyon izgulunk…

Optimizmusunkat azonban alátámasztja az előterjesztés, amely szerint a képviselő-testület több tagja és több frakciója is kezdeményezte a tiszteletdíjak emelését. Így persze már egészen más a helyzet. Láthatjuk, tömegigény van a magasabb tiszteletdíjra, és akkor nincs mit tenni. A csepeliek közpénzéből fizetni kell, a polgármesteri javaslat szerint így:

 Na és mi lesz a polgármesterrel és az alpolgármesterekkel? Az előterjesztés róluk is gondoskodik. Így:

Hatástanulmány is készült a pénzosztás várható következményeiről:

 "A tisztességes vagyon tíz eset közül kilencben olyan, amelynek elfelejtették az eredetét."

Elsikkadt az a közfigyelemre okkal számot tartó hír, hogy az egyik dél-dunántúli városban letartóztatták egy a költségvetésnek 820 millió forintos kárt okozó, személybiztonságra és takarításra szakosodott budapesti bűnszervezet három irányítóját. Az adócsalás, amelyet manapság inkább költségvetésinek szokás nevezni, a gazdasági bűncselekmények között napjainkra a leggyakoribb tetté nőtte ki magát, s ha az adónyomozók kellően szemfülesek, akkor a szankcionált esetek között is az élre kerülhet.

A korábban oly divatos, tömeges áfacsalások visszaszorulása kétségtelen, igaz, manapság gyakorta több milliárdos méretekben, láncszerűen űzik. Eközben olyan regényes ügyek is felszínre kerülnek, mint amikor egy kifejezetten erre specializálódott bűnbanda teherautóval utaztatott kávét Szlovákia és Magyarország között, ide-oda. Lebukásuk után az elkövetők

A Fidesz-hatalom feléli a jövőt  a mindenáron való választási győzelem érdekében? Mi lesz a csepeli gyógyító munkával?

A Fidesz-kormány 350 milliárdos megszorító csomagja után újabb, ezúttal 755 milliárdos „megtakarítást” szigorítást jelentett be Orbán gépezete. A 444.hu-n megjelent cikk szerint:

„A közleményből annyi azért kiderül, hogy a pénzügyi tartalékképzés összefügg a választás előtti Nagy Év Végi Osztogatással: így jut pénz a 13. havi nyugdíjra, a családi adóvisszatérítésre, a 25 év alattiak adómentességére, a munkát terhelő adók 750 milliárd forintos csökkentésére és a béremelésekre.” https://444.hu/2021/12/23/755-milliardos-kiadascsokkentest-jelentett-be-a-kormany

Mivel a választási ígéreteket, az elképzelhetetlen mértékű osztogatást már nem tudták és nem akarják visszavenni, az államcsőd elkerülése érdekében marad a

Az egykori országos tisztifőorvos szerint Magyarországon kormányzati vészhelyzet van. "Sem a kormánynak, sem a lakosságnak nincs veszélyérzete" – tette hozzá. Megjegyezte, két hónap elég volt hozzá, hogy újabb 10 ezer embert elveszítsünk. Ezek között fiatal, életerős emberek voltak.

Sok szakember kritizálta már a komrány járványvédelmi tevékenységét A Klubrádióban azt a kérdést tették fel Falus Ferencnek, hogy mit várna el az ellenzéktől. Az egykori országos tiszti főorvos szerint a legfontosabb az lenne, ha a "kezelnénk a járványt és nem az kezelne minket". Szerinte járványügyi intézkedések nélkül nézzük, hogy hány ezer honfitársunkat veszítjük el.

Korábban azt is megjegyezte, hogy a kontaktkutatás ellehetetlenítése volt Orbán Viktor egyik legutóbbi hibája, amikoraz országgyűlés  plenáris ülésen arról beszélt, hogy elegendő csak az oltásban bízni. Akkor azt mondta,

Nem elég a kinyilatkoztatás! Kutyául érezhetik magukat a csepeli gyerekek, ha a szüleik szükség esetén nem kapnak elegendő segítséget...

A polgármester írja a közösségi oldalán, hogy ő szereti a gyerekeket.

Kevés dicsérendőbb dolog lehet, mint ez!

Abban sem találhat senki kivetnivalót, ha arról értekezik, hogy munkássága alatt a gyerekekeért mindent meg is tesz.

Ez is rendben van!

Az igazság azonban az, hogy a gyerekekért egy vezető akkor tesz meg mindent, ha nem csak a gyerekekért, hanem a szüleikért, nagyszüleikért, és a környezetébenlévő emberekeért is ugyanúgy mindent megtesz, mint értük. Mert a családjában boldog a gyermek!

Ráadásul

Nem tudom, eszébe jutott-e „Áder Jánosnak” április 4. szimbolikája, amikor az országgyűlési választás időpontját kitűzte. Talán igen: az élete közel felét ő is abban a másik rendszerben élte le, és legalább annyi tavaszi felszabadulás-ünnepen – így hívták akkoriban – mosolygott boldog vörösnyakkendős úttörőként április 3-án a másnapi instant holiday tudatában, mint mondjuk én.

Hogy az öntudatos marxistává válás következő lépcsőfokával, a Kommunista Ifjúsági Szövetséggel mi a helyzet, arról Áder esetében hirtelen nem találtam megbízható adatot (én katolikus gimibe jártam, ahol nem volt KISZ, de az én fejlődéstörténetem újságolvasói szempontból kevésbé érdekes).

Ami biztos: valaki, aki komoly befolyással van az elnök aláírási szokásaira, úgy találta jónak, hogy 2022-ben április 3-án válasszunk. A döntést maga az aláíró is csak annyival támasztotta alá, hogy

A csepel.hu önkormányzati honlap semmit sem közölt az ellenzéki összefogás képviselői által tartott fórumon elhangzottakról. A tények: Közös online fogadóórát tartott Szabó Szabolcs, Csepel 2018-ban megválasztott  országgyűlési képviselője, Paál Gézával (DK) és Takács Krisztiánnal (MSZP) az önkormányzat két ellenzéki képviselőjével, illetve Balogh Jutkával, a Mindenki Magyarországa Mozgalom helyi aktivistájával együtt csütörtökön. 

https://www.facebook.com/szaboszabolcs.egyutt/videos/467179211616054 

A csepel.hu önkormányzati honlap semmit sem közölt a kerület közéletében egyre erősödő ellenzéki összefogás képviselői által tartott fórumon elhangzottakról. A közös fórumon Szabó Szabolcs bejelentette, hogy összegyűlt az egységes ellenzék által kezdeményezett népszavazási kérdésekben a szükséges számú aláírás. Takács Krisztián a Háros-i helyzetről, Paál Géza a Gubacsi-hídról, illetve a Corvin csomópont fejlesztési terveiről beszélt, Balogh Jutka pedig az ellenzéki kampány néhány kérdéséről adott rövid tájékoztatást. Az online fórumon az érdeklődők három kérdést tettek fel: mikor lesz valami a megígért új HÉV kocsikból, hogy áll a Kis-Dunával kapcsolatos fejlesztés, illetve mit csinált eddig az önkormányzati képviselő-testület „hárosi biztosa”?

Azt állította Orbán Viktor (a Kossuth rádióban, a „Magyarország előre megy, nem hátra” fideszes kampányszlogenről), hogy „a politika olyan, mint a költészet (…) valamilyen rokonságban áll az irodalommal; az irodalomban is az a jó, hogy sokfajta gondolatot indít el az emberek fejében”.

Ezzel szemben a tény az, hogy a politika nem költészet, és a költészet nem politika. A költészet ugyanis nem egyensúlyoz és nem hazudik. Orbán Viktor kétségtelenül költ és szaval, de ez azért nem ugyanaz.

Azt is állította Orbán Viktor (ugyanott), hogy „a kínai vakcináról szóló vitát könnyen zárójelbe lehet tenni, tekintettel arra, hogy a kínai vakcinát a WHO, tehát az Egészségügyi Világszervezet akkreditálta, jóváhagyta”.

Ezzel szemben a tény az, hogy

„Én meg azt mondom, hogy ha a Führer akarja, akkor kétszer kettő az öt”(Göring).1936. november 26-án a náci Németország kormánya rendeletet bocsátott ki, amelyben megtiltotta az árak emelését (Verordnung über das Verbot von Preiserhöhungen). A tilalom kiterjedt a teljes mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari termelésre, mindenféle árura és szolgáltatásra, különösen a mindennapi élet szükségleteire. Az áremeléseket tiltó rendelet alá tartozott a liszt, a tej, az étolaj, a sertéscomb, a csirkemell és a csirke far-hát is.

1936-ban a náci Németországban a gyorsan növekvő hadikiadások következtében elszabadult az infláció. Hjalmar Schacht birodalmi gazdasági miniszter emiatt a hadikiadások ötvenszázalékos csökkentését javasolta Hitlernek. Schacht 1918-ban még a Német Demokratikus Párt egyik alapítója és a weimari köztársaságban a német központi bank, a Reichsbank elnöke volt. 1930-ban Hermann Göring bemutatta Hitlernek, és Schacht ettől kezdve vált a nácizmus hívévé. 1933-ban, Hitler hatalomra jutása után, ismét a Reichsbank elnöke lett, és 1934-től megkapta a gazdasági miniszteri posztot is.

Göringhez fűződő viszonya azonban hamarosan megromlott, elsősorban azért, mert Göring a riválisává válva egyre nagyobb befolyást szerzett a gazdasági életben. Egy vitájukon Göring inflacionistának nevezte Schachtot, és amikor a gazdasági miniszter érvelni próbált, egy beszámoló szerint Göring öklével az asztalra csapva kijelentette: „én meg azt mondom, hogy ha a Führer akarja, akkor kétszer kettő az öt”

Kisiklott régi csepeli HÉV a végállomáson, kisiklott új HÉV-tender a Fidesz-kormánynál....

Újabb csepeli és kormányzati ígéretről derült ki, hogy megvalósítása csak a távoli jövőben lehetséges. A lényeget a Népszava foglalta össze: „A választásokig már nem írják ki a HÉV új járműtenderét” tudtuk meg már a cikk címéből. A 21. kerület mai fideszes urai arra sem méltatták a csepelieket (választóikat), hogy ezt a tényt közöljék velük. Az egészet beletették a be nem váltott ígéretekkel teletömött dossziéba…

A cikk szerint hiába fogadta el tavaly év végén a kormány a budapesti HÉV-vonalak fejlesztésével kapcsolatos budapesti vasúti stratégiát, a kormány december végi határozatában a „kelet-nyugati távolsági személyforgalom, illetve a Budapesten áthaladó teherforgalom szűk kapacitásának megszüntetése került előtérbe.” A határozat az előkészítést 2023-ra ígéri, „míg a kivitelezés tervezett időpontja 2030.” Mivel gondok vannak, a cikk szerint nem is kevés, a pénzügyi fedezettel is, ráadásul

Olvasni nem könnyű a sorokban és a sorok között sem, amikor szembe jön a valóság. Például arról, hogy  az élelmiszerek árának emelkedése hazánkban októberben  26 százalék körül mozgott, amivel Európában „vezettünk”, s az előrejelzések szerint az idén sem lesz könnyebb a helyzet. Erről akarja elterelni a figyelmet a 21. kerületben élő fideszes vezér akciója

Csepeli kudarcai újabb és újabb elképesztő akciókra késztetik a megfáradt pacalfőző rezsihuszárt. Közösségi oldalán harci riadót fújt és kétfrontos harcot hirdetve bejelentette, hogy mi a célja: „Egyrészről: a rezsicsökkentés megvédése; határvédelem és az Európába özönlő migránsok megállítása; népszavazás az óvodáinkba, iskoláinkba behatolni akaró agresszív LMBTQ propagandától.

Másrészről: oltási program a járvány ellen; adócsökkentés, fizetés- és nyugdíjemelés; fegyverpénz; teljes 13. havi nyugdíj, a gyermeket nevelők adóvisszatérítése, a 25 év alattiak adómentessége.”

A mi egyfrontos megjegyzéseink Orbán pacalfőző kuktájának, ráadásul honvédelmi államtitkárának harciriadójához

Borbély Lénárd, Csepel polgármestere a saját közösségi oldalára azokat a fotókat teszi ki, amelyektől elismertségének, népszerűségének növekedését reméli. Mikulás napján ezzel a képpel ajándékozta meg a csepelieket. A fotó alá ennyit írt: "Egy nap alatt elbontásra került a Jedlik tornaterme". Ez igen! Csepelen, békeidőben,  ilyen rövid idő alatt még soha sem romboltak le gimnáziumi tornatermet. Gratulálunk!

A fideszes kerületvezetők szócsöve viszont - egyelőre ismeretlen okok miatt - sokkal visszafogottabb volt a polgármesterhez képest. (Csak nehogy bajuk legyen belőle). A CSH év végi számában ugyanis diszkréten csupán annyit írtak a címben: "Zajlik az új Jedlik építése."

Igaz, zsurnaliszta túlzás, hogy az ÉPÍTÉS zajlik, de  bontás az van, zajosan, a régi diákok számára szívbe markolóan,  kíméletlenül,  a kíváncsi szemek elől kerítéssel elzárva...

Arról azonban egy szót sem szólnak a diadalittas Jedlikes bontogatás közben, hogy a

Valamikor ez a nap Pest felszabadulásának napja volt. Budán még február közepéig dörögtek a fegyverek, de Pest levegőhöz jutott. Feljöttek az emberek a pincékből. Az utóbbi három évtizedben gyökeresen átalakították a nap emlékét. Ma már csak egy szűk területre szorítják be az emlékezést. Keserű iróniával mondhatnánk: gettóba zárták....

A tények: 77 éve, 1945. január 17-én szabadították fel a szovjet katonák a pesti gettót, ahol sok tízezer zsidó embert zsúfoltak össze. Közülük rengetegen nem élték meg a felszabadulást, megfagytak, éhen haltak vagy megölték őket. A Sztójay-kormány idején a vidéki magyarországi zsidóság jelentős részét a magyar hatóságok deportálták – azaz a biztos halálba küldték, leginkább Auschwitzba, míg a katonakorú férfiakat a munkaszolgálatban gyilkolták.

1944 késő őszérre már csak a budapesti zsidók kivégzése maradt hátra, ezt előkészítendő a Szálasi-kormány belügyminisztere állíttatta fel a pesti gettót a hetedik kerületben – ahol összegyűjtötték a megölendő embereket. A történteket itt és most talán nem szükséges részletezni.

A gettó felszabadulásának a napján egy

A politikai hazudozásnak is van határa. A vélemények erdejében kevés támasza van az átlagembernek, hogy eljusson az igazság valaminő fokozatáig. De ha a felsőbbség valamilyen állítást erősen cáfol, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy a cáfolt intézkedés bekövetkezik. (Nem fog emelkedni a benzin ár – mondta anno az akkori kormány 1990-ben – másnap bekövetkezett az árrobbanás és vele a taxis-sztrájk.)

Azt hisszük, hogy ismerőseink, környezetünk tagjai, vagy úgy általában az emberek többnyire igazat mondanak, és ha néha lódítanak, vagy hazudnak, az csak kivétel és könnyen leleplezhető. A valóság viszont az, hogy mindenki, mindenhol, mindig hazudik, bennünket is átvernek társaink, jön a széltoló duma fentről is, a felsőbbség felől, mi meg többnyire el is hisszük ezeket a hantákat. Szóval mindenki linkeskedik, pedig benne van az otthoni erkölcsi kódexünkben, hogy hazudni nem szabad, de ezt a kézikönyvet már rég nem használjuk.

Azért van ez így mert a hazudozás köznyelvünk alaptartozéka. Ha csúnyának találod a hazudozás kifejezést, használhatom a simliskedés, füllentés, szépítés, félrevezetés, szemfényvesztés kifejezéseket. Lényeg, hogy mindig, mindenhol hazugsággal találkozunk. Indításképp hadd említsek egy

Azt, hogy a hajó el fog süllyedni, természetesen már régóta mindenki tudta. Széltében-hosszában beszélték a fedélköztől a kapitányi hídig. Többen posztoltak is róla. Meg aztán a patkányok is szépen kiszálltak már.

 Többször felvetettem már, nemcsak az orbáni ármány, hanem – hogy is mondjam finoman –, barátaink egy részének túlzottan kritikus hangja is kell ahhoz, hogy a nyakunkon marad ez az egész. Mindjárt előadom kedvenc példámat, amit gyakran ismételgetek. Egy apróságról jutott eszembe, nem nagy ügy, de annyira olyan, mint a klasszikus vicc a nyuszikával, akivel hol az a baj, hogy van rajta sapka, hol meg az, hogy nincs

December közepén a Francia Köztársaság elnöke, Macron első útja Budapesten a

Nem szemlézni, hanem megszüntetni, modernizálni, egészségessé, lakhatóvá és élhetővé tenni kéne azt a környéket. Ehhez a lakók kezdeményezésén túl, reális önkormányzati elképzelés, megvalósítási stratégia és anyagi támogatás kellene, nem pedig szemle.

A csepeli polgármester „szemlét” tartott a Magyar utcában.

Hogy mit szemlézett, kinek a kérésére, és milyen elhatározásból, az egyáltalán nem világos.

A Magyar utca ugyanis alig változott az elmúlt évszázadban.

Nincs azon mit nézni, főleg nincs mit csodálni. (Ha csak a nyomor nem az.)

A Csepel Művek (Korábban Weiss Manfréd) körüli munkáslakások - a Corvin utcától a Betű utcáig - már régen szégyenei a modern világnak és Csepelnek is!

A Fidesz pártelnökének hetente saját alákérdezős műsora van azon a Kossuthon, ahonnan az ellenzéki pártok vezetőit fegyveres őrök tartják távol

Alkotmány dolgában a svédek kivételesen jól állnak: négy is van nekik, és az egyik kizárólag a sajtószabadsággal és a szabad tájékoztatással foglalkozik. Ez a bizonyos törvénykönyv kimondja, hogy minden leírható, minden kinyomtatható; a publikálás jogosságát csak utólag, a megjelenés után lehet vitatni, korlátozni pedig kizárólag azokban a konkrét esetekben lehetséges, amelyeket a törvényszöveg külön nevesít.

A mi alkotmányunk a másik véglet, mindössze ennyit mond: „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.” Ezzel sem lenne baj, ha

Mikor elég és mennyi elég a hatalomból, a pénzből? Hány emlékművet készíttet még magának? Kit tart a markában Csepelen?

Eldördült a startpisztoly, Áder János kedden közleményben tudatta a nagyérdemű közönséggel: április 3-ára tűzte ki az országgyűlési választások időpontját. Lehet vitatkozni a legkorábbi időpont miértjén, nem érdemes, a választásra kell koncentrálni. A csepel.hu is közölte a már beharangozott hírt. Az viszont kimaradt a helyi tájékoztatásból, hogy Németh Szilárd, két vereség után, harmadszor is beszállt a választási küzdelembe, Szabó Szabolccsal szemben, akit immár kétszer választottak meg a csepeliek és a soroksáriak a budapesti 17-es számú választókerület, így Csepel országgyűlési képviselőjének. 

Természetesen lehetnek még további jelöltek, akik valamelyik párt vagy szervezet jelöltjeiként indulnak, de nem zárhatók ki az önjelöltek sem. Legutóbb, a 2018-as választásokon a választókerületben 17 jelölt indult. Szabó Szabolcs ~ 5 %-kal, 2681 szavazattal verte meg Némethet, akiért Orbán Viktor is kijött Csepelre, és a helyi, önkormányzatinak csúfolt, de valójában fideszes média is mellette állt. Németh annyira „élvezte” a Csepeli Hírmondó támogatását, hogy még a legfőbb bírói szervezet, a Kúria is elmarasztalta a